Heidenreich,H.-J.: Mikrocenzus és gazdasági aktivitás a Német Szövetségi Köztársaságban

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÓ

939

DEMOGRÁFIA

HElDENRElCH. H.—J.:

MIKROCENZUS ÉS GAZDASÁGI AKTIVITÁS A NÉMET SZÖVETSÉG! KOZTARSASÁGBAN

(Mikrocensus und Erwerbstötigkeit im Juni 1985.) _ Wirtschaft und Statistik. 1986. 12. sz 974—965. p.

A Német Szövetségi Köztársaságban a korábbi folyamatos mikrocenzusokat az 1983—1984. évre felfüggesztették. Új törvényt készítettek elő, amelynek során szakértők vizsgálták a mikrocenzus szükségességét, az adatgyűjtéssel szemben támasztott követel—

ményeket, az adatszolgáltatás módszerét és a mikrocenzus keretében lebonyolítandó adatgyűjtések 1990—ig terjedő programját.

A törvényt előkészítő szakértői viták során egyértelművé vált a mikrocenzus szükséges- sége, minthogy a belőle nyert adatok jó alapot nyújtanak az intézkedések megterve—

zéséhez, hatásának leméréséhez, a társa-

dalmi. gazdasági és szociális körülmények és változások vizsgálatához. A mikrocenzus keretében átfogó, időszerű és megbízható adatok nyerhetők a népességstruktúráról, az egyes személyek adataiból kiindulva a csa—

ládok és háztartások gazdasági és szociális helyzetéről, a munkaerőpiacról, a foglalko—

zási szerkezetről, az oktatásról és a lakás—

viszonyokról.

A szakértői vélemények nélkülözhetetlen—

nek tartották a mikrocenzust. minthogy e többcélú reprezentativ adatgyűjtés az adat—

szolgáltatók minimális megterhelése mellett optimális elemzési lehetőséget biztosító

adatokat eredményez.

A törvény meghatározza az 1985—1990—es időszakra szóló programot,

Minden évben egyszázalékos mintán a következő témákat vizsgálják:

háztartási koo——

lakás. második

—személyi adatok, családi és csolatok, állampolgárság, állandó

lakás:

—kereső tevékenység, munkakeresés. munkanél- küliség. gazdasági inaktivitás, iskolás koránál fia- talabb gyermekek. tanulók, felsőfokú oktatási in—

tézmények hallgatói:

-—a kötelező társadalombiztosításra és magán betegségi biztosításra. valamint a kötelező nyugdij—

biztositásra vonatkozó információk.

Ugyancsak egyszázalékos mintán, de min—

den második évben gyűjtenek adatokat a következő területeken:

-- foglalkozási viszonyok.

fontosabb ismérvei;

— képzettség. továbbképzés:

- a külföldi állampolgárok fontosabb adatai;

— a háztartások lokáskörülményei;

—- lngázások.

(: kereső tevékenység

Évente O,1 százalékos mintán vizsgálják az üdülési utazások körülményeit. '

Kétévente 0,5 százalékos. minta segitségé—

vel, adatokat gyűjtenek az egészségügyi

állapotról és rokkantságról, 025 százalékos mintán vizsgálják a magán és a vállalati öregségi nyugdijellátást.

Az új mikrocenzus-törvény értelmében az adatszolgáltatás kötelező, kivéve az üdülési utazásokra. az egészségre és a házasság—

kötés évére vonatkozó kérdéseket, jóllehet a kiválasztás véletlenszerű. A szakértőknek az volt a véleménye, hogy a tudományos kutatás jelenlegi álláspontja szerint a köte—

lező adatszolgáltatásról nem lehet lemon- dani anélkül, hogy ez ne veszélyeztetné számottevően az adatok kivánt megbizható- ságát. Emellett azonban egy tudományos tanács foglalkozik — az 1985 és 1987 közötti időszakban végrehajtott. alternativ megol—

dásokat tartalmazó próbatelvételek eredmé- nyeinek vizsgálata alapján — azzal a kér- déssel, hogy a jövőben részben vagy egész- ben megengedhető-e a mikrocenzusban résztvevők adatszolgáltatásának önkéntes- sége.

Az új törvény a korábbinál jobban hang—

súlyozza az adatok titkosságának biztosítá—

sát. Az adatszolgáltatók azonosítását lehe- tővé tevő ismérveket még a gépi adatbevitel előtt el kell választani az érdemi adatoktól;

az előbbieket olyan nem szisztematikus sor- számokkal kell helyettesitenij amelyek meg- gátolják az azonosítást. Az utólagos azono—

sítás büntetés terhe alatt tilos. (A név és a cim megtartása olyan esetekben kivételesen megengedett, amikor ugyanannál az adat- szolgáltatónál ismételt felvételre kerül sor.) Az adatokat elsődlegesen kikérdezéses módszerrel gyűjtik, de a postai információ- gyűjtés is megengedett.

A mikrocenzus kétéves szüneteltetése után, 1985 júniusában került sor a foglalkoztatott—

ságot és a jövedelmi viszonyokat vizsgáló első lakossági mikrocenzusra. 1983—ra és 1984—re az Európai Gazdasági Bizottság ke—

retén belül készült egy—egy korlátozott tar—

talmú foglalkoztatottsági reprezentativ adat—

gyűjtés; ezek részben lehetőséget adnak az 1985. évi eredmények összehasonlítására.

Az 1985. júniusi mikrocenzus adatai a kö- vetkezőkben foglalhatók össze.

A Német Szövetségi Köztársaság lakos- sága 1985 júniusában valamivel 61 millió fő alatt volt. Ez a szám 0.3 százalékkal ke—

vesebb az előző évinél. és 1,1 százalékkal alacsonyabb, mint 1982-ben volt. A csök- kenés egyrészt a természetes népszaporodás negativ jellegéből, másrészt a külföldiek negativ vándorlási egyenlegéből adódott.

Az 1985. évi össznépesség előző évinél kisebb számát/al szemben 0.7 százalékkal

nőtt az aktiv keresők száma (beleértve a munkanélkülieket is), csökkent viszont az

940 STÁTlSZTlKAl' lRODALMl FIGYELO

inaktívak száma 1.3 százalékkal. Ez utóbbiak" ' csökkenése mindkét nemnél nagyjából azo- nos arányú, a keresők többletét viszontel—

sősarban ,a női aktivitás növekedése idézte elő; a növekedés itt 1.5 százalékos. mig a férfiaknál ez csak 0.2 százalék. Ennek ered—

ményeképpen a gazdaságilag aktivak (ke- resők és munkanélküliek együtt) össznépes- ségen belüli aránya 1985—ben a férfiaknál 60,3 százalékot tett ki, a nőknél 359 száza—

lék volt.

A gazdaságilag aktív népesség aránya 1975 óta 34 éves korig minden korcsoport- ban emelkedett. a férfiaknál és a nőknél egyaránt. Az 55—64 éves, még keresőképes korúnak tekintett korcsoport gazdasági akti—

vitási aránya már mindkét nemnél csökkent.

Ez a korábbi nyugdíjba vonulás lehetőségé—

nek következménye. A kereső 60—64 éves férfiak hányada 1975-ben 58.3 százalék volt, ez 1985-ben 33,0 százalékra csökkent. A hasonló korú nőknél ez az arány ugyanezek—

ben az időpontokban 1ó,4 százalék és 109 százalék volt. Az idősebbek gazdasági akti—

vitásának csökkenését azonban a többi kor—

csoportba tartozók kereső hányadában be- következett növekedés megfelelően kompen- zálta.

Az egyes korcsoportok közül különösen a 30—39 éves nők gazdasági aktivitása nőtt meg: az 1975. évi 50 százalékról közel 62 százalékra. Ebben a korcsoportban a haja- don nők gazdasági aktivitása eddig is je- lentős volt, a kereső hányad növekedése tehát a megfelelő korú házas és elvált nők magatartás—változásának eredményeként adódott.

A munkanélküliek száma 1985 júniusában 2385 OOO-re emelkedett, közel 180 OOO-rel volt több, mint az előző évben. Csak a 15—

20 éves korcsoportban volt az előző évinél kevesebb munkanélküli. amit többek között e korosztály össznépességen belüli csökkenő aránya is magyaráz. A munkanélküliség aránya azonban még így is ebben a kor- osztályban volt a legmagasabb. A munka- nélküliek számánok növekedése az idősebb korosztályokban volt a legnagyobb; 1985 gúniusában például az 55—59 éves férfiak

korcsoportjában felével több volt a munka-, nélküli, mint egy évvel korábban.

Erősen megnőtt a tartós munkanélküliség.

1982 áprilisában a már egy évnél régebben- munkát keresők aránya az összes munkanél- küliekből közel 12 százalék volt, ez 1984- ben 43.3—ra, 1985, júniusában 46,5 százalék-

ra emelkedett.

Az 1985. évi megnövekedett keresőszá- mon belül tíz év alatt jelentős szerkezeti változás is megfigyelhető. Csökkent a mező—

gazdaságban dolgozók amúgy is alacsony aránya (6.6 százalékról 4.6 százalékra).

ugyancsak kevesebben dolgoznak az ipar- ban, alig változott a kereskedelemben, a közlekedésben és a hirközlésben dolgozók száma. Az előbbi csökkenéseket viszont a szolgáltatásban dolgozók számának és egy- ben arányának növekedése ebben az idő—

szakban ellensúlyozta.

Az önállók száma átlagosan kevésbé nőtt, mint az alkalmazásban állóké. amel—

lett létszámváltozásuk ágazatonként is el;

térő. 25 százalékkal csökkent a mezőgazda- sági önállók száma, az alkalmazásban álló—

ké viszont több mint 20 százalékkal nőtt. a szolgáltatásban dolgozó önállák száma pedig nagyobb mértékben emelkedett. mint az alkalmazásban álláké.

Az 1985. évi mikrocenzus adatai számot adnak a részmunkaidős foglalkoztatottság-

ról. is.

Az alkalmazásban állók 12 százaléka dolgozott részmunkaidőben; a férfiaknak csak másfél százaléka, a nőknek viszont kö- zel 30 százaléka. Ez az arány érthetően erősen szóródik a nők családi állapota szerint: a hajadonok 5 százaléka, a férjes és özvegy nők 44 százaléka volt részmunka- idős. A megkérdezett nők kétharmada nem

is kívánt teljes munkaidőben dolgozni, 7

százalékuk nyilatkozott úgy. hogy csak tel—

jes munkaidős lehetőség hiányában vállalt részmunkaidős elfoglaltságot.

A tanulmány figyelemreméltó adatokat tartalmaz a jövedelmek beosztásáról, illetve

nemek szerinti szóródásáról is.

(Ism.: Nádas Magdolna)

BlBLlOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálathoz az alábbi fontosabb könyvek érkeztek be:

STATlSZTlKAl EVKÚNVVEK

ANNUAL abstract of statistics. Central Statistical Office. 1986. London. HMSO. 1966. 340 p.

Nagy-Britannia statisztikai évkönyve, 1986.

' l 36 C 1I1986

ANUARUL stotistic ol Republicii Socialiste Roma- nia 1984. Ed. Directio Centrala di Statistica. Bucu—

resti. 1984. Directia Centrala di Statistica. XVI.

360 p,

Románia statisztikai évkönyve. 1984.

l 44 C 2/i984