A szociális készségfejlesztés lehetőségei mérnökhallgatók körében
H
OLIKIldikó, S
ANDAIstván Dániel
Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Budapest
holik.ildiko@tmpk.uni-obuda.hu, sanda.daniel@tmpk.uni-obuda.hu
Napjaink felsőoktatásában egyre hangsúlyosabb az a törekvés, hogy a diákok olyan korszerű és alkalmazható ismereteket szerezzenek a képzésben, melyek segítségével könnyebben megállják helyüket a munkaerőpiacon (Híves, 2006; Bajzát, 2010). Így a felsőoktatás egyik kiemelt célja hallgatók felkészítése a sikeres munkavégzésre.
A mérnökhallgatók esetében különösen nagy ez a kihívás, hiszen a végzetteknek alkalmazkodniuk kell a rohamos technikai fejlődéshez is, hogy helyt tudjanak állni a munka világában (Conlon, 2008; Kolmos, 2006; Williamson et al., 2013).
Az hard skill-ek – vagyis az iskolában, tankönyvekből megszerezhető tudás – mellett kiemelt szerepet kapnak a soft skill-ek is, azaz mindazon készségek, jártasságok és képességek, amelyek a szakmai kompetenciákon túl alapvetően meghatározzák, hogyan tud a munkavállaló beilleszkedni, mennyire motiválható, hogyan oldja meg a felmerülő problémákat (Tóth, 2017).
A szakirodalomban a soft skill-ek többféle csoportosításával is találkozhatunk. Például Gallivan és munkatársai (2004) hat kategóriát határoztak meg: a kommunikációs és az interperszonális készséget, a vezetői és a szervezői készséget, az önmotivációt és a kreativitást.
A kutatásról
Az utóbbi években több olyan mérésre is sor került, amelyek a hallgatók elhelyezkedéséhez kötődő kompetenciákra irányultak (Biró et al., 2007;
Hercz et al., 2013; Kárpáti-Daróczi & Karlovitz, 2017), ezen kívül azt vizsgálták, hogy a hallgatóknak milyen munkavállalási céljaik vannak.
Milyen kompetenciákat látnak ehhez szükségesnek, és hogyan szolgálja a képzés a későbbi sikeres életpályát (Kiss et al., 2010).
Saját kutatásunk a mérnökhallgatók szociális készségeinek fejlesztésének szükségességére hívta fel a figyelmet. A kutatás célja a mérnökinformatikus hallgatók kompetenciáinak feltérképezése és a fejlesztési lehetőségek mérlegelése volt.
Kutatási kérdésként fogalmaztuk meg, hogy milyen személyiség- jellemzőkkel rendelkeznek a vizsgált hallgatók. Kutatócsoportunk (Holik Ildikó, Tordai Zita, Tóth Péter) több oldalról vizsgálta ezt a kérdést:
háttéradatok felmérése, kompetencialista, személyiségvizsgálat, logikus
gondolkodás, teljesítménymotiváció, szövegértési-számolási feladat, tanulási stílus, érzelmi intelligencia, énhatékonyság.
A kutatásra a 2016/2017-es és a 2017/2018-as tanévben került sor, összesen 475 első éves mérnökinformatikus hallgató körében (90,9%-uk férfi, 9,1%-uk nő, átlagéletkoruk 20,15 év).
A mérnökinformatikus hallgatók kompetenciáinak vizsgálatát egy kompetencialista segítségével kezdtük. Álláshirdetések és más kompetenciamérések alapján 24 tételes listát állítottunk össze. Az eredmények arra hívták fel a figyelmet, hogy valamennyi vizsgált területen hiányosságokat érzékelnek a hallgatók.
A válaszadók (megítélésük szerint) leginkább a megszerzett tudás alkalmazásának képességével (3,97) és az összefüggés-megértési képességgel (3,95) rendelkeznek. Valamennyi területen hiányosságokat érzékeltek a hallgatók, hiszen az értékelt tulajdonságokra adott átlagpontszámok egyike sem éri el a 4-es értéket az 5 fokú skálán.
Kiemelten szükséges a fejlesztés a kapcsolatteremtő, kommunikációs készség, a konfliktuskezelés, a reális önértékelés és értékelés képesség és az önismeret terén.
1. ábra. Saját kompetenciák megítélése (átlagpontszámok, 5 fokú skálán értékelve, N=475)
A hallgatók személyiségének vizsgálatára a Big Five Kérdőív magyar változatát (BFQ, Caprara et al., 1993) alkalmaztuk. Ez a
hogy mennyire kívánják pozitív színben feltüntetni magukat a válaszadók.
A hallgatók 132 tételt értékeltek 5-fokú önbecslő skálán.
Az elemzés arra mutatott rá, hogy a megkérdezett hallgatók többsége az Energia faktorban átlagos mértékben vagy kevéssé mutatkozik aktívnak és közlékenynek, ami gyengébb szociális készségekre enged következtetni. Az eredmények arra utalnak, hogy a válaszadók többsége inkább visszahúzódó és az önálló munkavégzést előnyben részesítő személy.
A Barátságosság faktor tekintetében szintén átlagos vagy ez alatti eredményeket értek el, ami arra utal, hogy a tolerancia és önzetlenség kisebb mértékben jellemző rájuk, emiatt feltehetően kevésbé alkalmasak a csapatmunkára, együttműködésre. Pedig a mérnököknél is igen fontos lenne, hogy tudjanak csapatban dolgozni. Ezt a kutatások is megerősítik, hiszen a munkaadók is megfogalmazzák ezt az elvárást (Bajzát, 2010;
Daruka, 2017).
A Nyitottság dimenzióban a túlnyomó többség alacsony pontszámot ért el, ami a hagyományokhoz és rutineljárásokhoz való ragaszkodást, a változás és újítások kerülését, a kevéssé eredeti és kreatív gondolkodást, valamit a kultúrára vonatkozó alacsony szintű ismereteket és nyitottságot jelez. Ez azért jelenthet problémát, mert az informatika a legnagyobb tempóban fejlődő iparág, ahol az innováció, kreativitás, újdonság keresése és a kihívások felvállalása mindennapos követelmény az ebben dolgozó szakemberek számára.
Feltűnően sokan értek el a Szociális kívánatosság tekintetében nagyon magas pontszámot, ami azt jelzi, hogy nagyon kedvező színben szeretnék magukat feltüntetni.
1. táblázat. A minta eloszlása a BFQ dimenzióinak alacsony, átlagos és magas övezeteiben (N=475)
Dimenziók Alacsony Átlagos Magas
Energia (E) 37% 41% 22%
Barátságosság (B) 34% 43% 23%
Lelkiismeretesség (L) 23% 44% 33%
Érzelmi stabilitás (ÉS) 20% 44% 36%
Nyitottság (Ny) 54% 33% 13%
Szociális kívánatosság (Szk) 2% 35% 63%
Az érzelmi intelligencia mérésére Mayer és Salovey (1997) modelljét használtuk. Az Érzelmek Mérése Skála (Assesing Emotions Scale, AES) a háromágú érzelmi intelligencia modellre épül.
A vizsgált hallgatók 13,8%-a átlag alatti, 69,6%-a pedig átlagos érzelmi intelligenciával rendelkezik, azonban mind a férfiak, mind a nők alacsonyabb átlagpontszámot értek el, mint egy korábbi vizsgálatban (Nagy, 2012) részt vevő egyetemisták. Tehát az érzelmi intelligencia fejlesztésére is hangsúlyt kell helyezni a képzés során.
2. táblázat. Az érzelmi intelligencia vizsgálata
Saját kutatás Átlag
Korábbi vizsgálat egyetemisták körében
(Nagy, 2012) Átlag
Férfi (N=428) Nő (N=43) Férfi (N=56) Nő (N=109) 3,48 (SD=0,45) 3,50
(SD=0,33)
3,7 (SD=0,39) 3,9 (SD=0,38)
A kutatási eredmények arra világítottak rá, hogy a vizsgált hallgatók a szociális készségek tekintetében fejlesztésre szorulnak. Különösen a nyitottság, a kommunikáció és az együttműködés terén.
A szociális készségek fejlesztésének lehetőségei
Habár a szociális készségek „megalapozása gyermekkorban történik, azok fejlesztése és más képességek kialakítása egész életen át tartó folyamat.
Az ember személyisége és az embert körülvevő világ állandó változásban van, s ez az egyént folyamatos tanulásra ösztönzi” (Engler, 2004). Ezért az egyetemisták esetében is aktuális kérdés a szociális készségek fejlesztése. E készségek fejlesztése személyre szabott tanulási környezetben, gyakorlatorientált, problémaalapú, kooperatív oktatási módszerekkel történhet.
Kutatási eredményeinket a gyakorlatban is alkalmazni tudjuk, mivel a mérnökhallgatók számára több olyan választható tantárgyat kínálunk, amelyek segítik a társas készségeik fejlődését. A Kommunikáció kurzuson a diákok verbális és nem verbális kommunikációja áll a középpontban.
(Holik & Sanda, 2018) A kurzus témakörei:
o Bevezetés a kommunikáció elméletébe, alapfogalmak.
o A kommunikáció alapfogalmai.
o A verbális kommunikáció sajátosságai.
o Az előadás, a magyarázat és megbeszélés, mint kommunikáció, kérdezéstechnika.
o A vita és az érvelés, disputa.
o A nem verbális kommunikáció jellegzetességei.
o A kommunikáció hatékonyságát meghatározó tényezők.
o Befolyásolás a kommunikáció által.
o A kommunikáció jellemzői az egyes kommunikációs színtereken.
o A vizuális kommunikáció és a szemléltetés sajátosságai. Változások a kommunikációban a technikai fejlődés hatására.
A kommunikáció különböző kérdéseinek tanulmányozásában a hallgatók segítségére van tankönyvünk, amely nyomtatva és elektronikus formában is az érdeklődők rendelkezésére áll (Holik & Sanda, 2015, 2016, 2017,
a prezentációs technikáikat. A csapatépítő feladatok segítik az együttműködést, a konfliktuskezelést a csoporton belül. Másik tantárgyunk a Szociális készségfejlesztés, amely az alábbi területekkel foglalkozik:
A társas interakciók múltja és jelene.
Az emberi természet modelljei és a társas interakciók. Önmagunk meghatározása. Én-identitás, önértékelés, önismeret, önazonosság, énattribúciók.
Objektív éntudatosság. Az emberi érzelmek összetevői. A saját és a másik ember viselkedésének értelmezése.
Extraverzió, introverzió. Személyészlelés, a személyészlelési ítéletek pontossága. A személyiségvonások észlelésének pontossága.
A személyészlelési ítéleteink és a hangulat egymásra hatása.
Sztereotipizálás, burkolt személyiségelméletek. Személyészlelés és személytípusok, személy-prototípusok.
A benyomások kialakulása bennünk, és a „jó benyomás" kialakítása a környezetünkben. Holdudvarhatások, elsőbbségi és újdonsági hatás. Sztereotipizálási és osztályozási torzítások.
A viselkedés okának keresése, oktulajdonítás. A felelősség attribúciója. Önkiszolgáló torzítások.
Személyes kapcsolatok. Kötődés és vonzalom. A vonzalom elméletei.
A személyes kapcsolatok fejlődése.
Önbecsülés és vonzalom. Viszonosság és vonzalom.
Attitűdhasonlóság és vonzalom.
Társas befolyásolás. Önfeltárás. A konformitás változatai. Vezetés és a vezetési stílusok.
Csoport(ok)hoz tartozás és interakciók az adott csoportban. A
csoportfejlődés szakaszai. Csoportfertőzés, csoportközi konfliktusok és kooperáció.
Csoportos döntés és „csoportgondolkodás”. A szerepkonfliktus problémája. Polarizációs hatások a csoportban.
Szerepek, megfelelés, szerepkonfliktusok, előítéletek, közkeletű sztereotípiák, az előítéletes személyiség.
Összegzés
A gyakorlatok kiscsoportos formában fejlesztik a hallgatók önismeretét, valamint azokat a társas készségeket, amelyek révén érzékenyebbé és nyitottabbá válnak a társas kapcsolataikban. A Szociális készségfejlesztés című kurzus a kommunikációs, a konfliktuskezelési és az együttműködési képességek fejlesztésével hozzájárul a mérnökhallgatók egyéni boldogulásához, társas sikerességéhez.
Irodalomjegyzék
Bajzát T. (2010). A mérnökök kommunikatív és interkulturális kompetenciája:
elvárások és felkészítés. [PhD értekezés]. Pécs: Pécsi Tudományegyetem.
Biró K., Csányi Zs., & Vincze Sz. (2007). A hallgatók elhelyezkedéséhez kötődő kompetenciák vizsgálata. Letöltés
http://www.felvi.hu/bin/content/dload/rangsor2007/070710_bdf_kompetencia kutatas_osszefoglalo.pdf [2016.12.27.]
Caprara, G. V., Barbaranelli, C., Borgogni, L., & Perugini, M. (1993). The "Big Five Questionnaire": A new questionnaire to assess the Five Factor Model.
Personality and Individual Differences, 15 (3), 281-288.
Conlon, E. (2008). The New Engineer: Between Employability and Social
Responsibility. European Journal of Engineering Education, 33 (2), 151-159.
Daruka M. (2017). Miért van szükség az innovációk különböző fajtáira a felsőoktatásban? In Bodnár É., Csillik O., Daruka M., & Sass J. (szerk.), Varázsszer-e a tükrözött osztályterem? (pp. 6-13). Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem.
Engler Á. (2004). A szociális kompetencia fejlesztése. Magiszter, (2), 13-31.
Gallivan, M. J., Truex, D. P., & Kvasny, L. (2004). Changing Patterns in IT Skill Sets 1998-2003: A Content Analysis of Classified Advertising. Database for Advances in Information Systems, 35 (3), 64-86.
Hercz M., Koltói L., & Pap-Szigeti R. (2013). Hallgatói kompetenciaértékelés és modellkutatás. Felsőoktatási Műhely, (1), 83-97.
Híves T. (2006). Munkaadói elvárások megjelenése az álláshirdetésekben. In Berde É., Czenky K., Györgyi Z., Híves T., Morvay E., & Szerepi A. (szerk.), Diplomával a munkaerőpiacon (pp. 73-87). Budapest: Felsőoktatási
Kutatóintézet.
Holik I., & Sanda I. D. (2015). Tanári kommunikáció. Letöltés http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412b2/2013- 0002_tanari_kommunikacio/adatok.html [2018.12.15.]
Holik I., & Sanda I. D. (2016). Tanári kommunikáció. Budapest: Typotop.
Holik I., & Sanda I. D. (2017). Kommunikáció leendő mérnököknek. Budapest:
Óbudai Egyetem.
Holik I., & Sanda I. D. (2018). Kommunikáció az egyetemi foglalkozásokon. In Tóth P. (szerk.), Pedagógiai kézikönyv oktatóknak (pp. 28-36). Budapest:
Typotop.
Kárpáti-Daróczi J., & Karlovitz J. T. (2017). Hallgatók vállalkozói elképzelései és vállalkozói potenciál az Óbudai Egyetem hallgatói körében. In Torgyik J.
(szerk.), Válogatott tanulmányok a társadalomtudományok köréből (pp. 160- 171). Komárno: International Research Institute.
Kiss P., Lerner N., & Lukács F. (2010). Kompetenciavizsgálatok módszertana, első tapasztalatok. In Kiss P. (szerk.), Diplomás pályakövetés III.
Kompetenciamérés a felsőoktatásban (pp. 111-123). Budapest: Educatio.
Kolmos, A. (2006). Future Engineering Skills, Knowledge and Identity. In Christensen et al. (Eds), Engineering Science, Skills, and Bildung (pp. 165- 186). Aalborg: Aalborg University.
Mayer, J. D., & Salovey, P. (1997). What is emotional intelligence? In Salovey, P., & Sluyter, D. (Eds.), Emotional development and emotional intelligence (pp. 3-31). New York: Basic Books.
Nagy H. (2012). Az érzelmek mérése skála (AES-HU) faktorszerkezetének és
Tóth P. (2017). A tanulási stílus vizsgálata a műszaki felsőoktatásban: Elméleti háttér. In Tóth P., Simonics I., Duchon J., & Varga A. (szerk.), Pedagógiai kutatások a Kárpát-medencében: II. Kárpát-medencei Oktatási Konferencia:
Tanulmánykötet (pp. 315-352). Nagyvárad: Partiumi Keresztény Egyetem.
Williamson, J. M., Lounsbury, J. W., & Hanc, L. D. (2013). Key personality traits of engineers for innovation and technology development. Journal of
Engineering and Technology Management, 30 (2) 157-168.
