JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Szalai Ákos Szakmai felelős: Horváth Áron
2010. június
JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN
7. hét
A szerz ő dés teljesítése
Szalai Ákos
Az óra szerkezete
I. Kártérítés, kikényszerítés formái II. Kompenzációs paradoxon
III. Szerződésben szabott kártérítés – kötbér IV. Teljesítési kötelezettség
V. Nyereségelvonás
Elvárások
Mai óra:
1. információ
2. partner kiválasztása (keresés) 3. szerződés pontos megfogalmazása 4. kockázatallokáció
5. teljesítés
6. elővigyázatosság
7. szerződésre hagyatkozás 8. kárenyhítés
9. újratárgyalás
I. Kártérítés, jogorvoslat lehetséges formák
• A kártérítés formái
– Elmaradt haszon alapján – a károsult megkapja az elmaradt hasznot – mindegy, hogy a kötelezett teljesít-e.
– Kárnagyság alapján – a károsultat ugyanolyan helyzetbe hozza, mintha nem kötött volna szerződést (hatékony szerződéskötésre ösztönöz).
– Lehetőségköltség alapján – a károsult megkapja a haszon azon részét, amelyet egy elmaradt üzletből szerezhetett volna (vö. elmaradt haszon teljes hasznot elszámolja).
– Piacon a három egybeesik? Második legjobb ugyanolyan jó, mint első legjobb
• Szerződéses megállapodás
• Teljesítési kötelezettség: nem pénzben – vö. pacta sunt servanda
• Haszonelvonás: nem a kér számít, hanem a szerződésszegő haszna
II. Kompenzációs paradoxon
•
Optimális szerződésszegés: a „szerződés kikényszerítésének mértéke” legyen optimális– Holmes bíró véleménye: Mikor hatékony a szerződésszegés?
• Amikor ezen a szerződést megszegő fél megtakarítása nagyobb, mint a jogosult kára.
– Groves vs. John Wunder Co.
• Alperes vállalja, hogy a telket eredeti állalpotba hozva adja vissza a tulajdonosnak.
• A telek kiegyengetése elmarad.
• Ennek költsége 60 000 $ lett volna,
• de közben recesszió – telekérték (kiegyengetve is) max. 12 000 $.
•
Optimális: szerződésszegés akkor és csak akkor, ha v < c•
Egyéni ösztönző: kártérítés nélkül:p < c
•
Elmaradt haszon alapú kártérítés:•
Hatékony szabály: az elmaradt haszon megtérítése (expectation damages).– A szerződésszegés időpontjában: nem Pareto-hatékony, DE Kaldor–
Hicks.
– A szerződéskötés időpontjában Pareto-hatékony.
• szigorúbb szabály: magasabb ár;
• enyhébb szabály: hajlandó lennék fizetni a szigorításért) (Shavell) Ösztönözze az elővigyázatosságot (optimális védekezést)
•
Most csak az ígéretet tevő oldalán•
Társadalmi optimum:max B = (1 – P(x))(v – c) – x min P(x)(v – c)+ x
•
Elmaradt haszon alapján: d = vmax B = (1– P(x))(p – c)– P(x)(d – p) – x max p – c – (P(x)(v – c)+ x)
min P(x)(v – c)+ x
Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)!
• Bizalom: a jogosult előkészületeket tehet, ami növelheti a teljesítés értékét a számára – függ a teljesítésbe vetett bizalomtól.
• Kompenzációs paradoxon: elmaradt haszon („minden előkészület” után) – túlzott bizalom szupraoptimális előkészület.
– Vö. kisajátítás kompenzációja
• Példa: Hadley v. Baxendale
– Késik a javítás, ezért a megbízónak nagy kiesés – de a kiesés szokatlanul nagy, mivel nincs pótalkatrésze, ami általában szokott lenni.
• Példa: filmelőhívás nem sikerül (nem is lehet újra) – filmen Himalája-expedíció képei
– Ügyfél nem mondta meg, hogy ilyen értékű film.
• Hadley-szabály: csak az előre látható kárt kell megtéríteni…
– Cél: ösztönözzük túlzottan ráhagyatkozó felet!
– Cél: adja át az információt (büntető diszpozitív szabály)!
Biztosítsa az optimális bizalmat (előkészületet)!
• Egyéni haszon:
max B = v(r ) – p – r =>
v’(r) = 1
• Közös (társadalmi) haszon:
ahol g(c) a költség valószínűségi eloszlását leíró sűrűségfüggvény
• Az optimális bizalmi beruházás ( r * ): v’(r)G(v (r)) =1 (G(.)az eloszlásfüggvény)
• Hatékony szabály:
• Egyéni optimum:
III. Kötbér – szerz ő désben szabályozott kártérítés
• Amerikai szabály:
– Kötbért nem kényszerít ki, ha magasabb, mint az ex ante várható kár.
– Kötbér (csak kötbér), ha alacsonyabb, mint a valós kár.
• Magyar szabály:
– Kötbért fizettet, ha magasabb, mint a valós kár.
– Kötbért felemel, ha alacsonyabb, mint a valós kár – minimum a valós kár.
• Példa: Gázszektor: „Vidd vagy fizess”
– Ha nem visz, akkor is fizesse ki a kialkudott árat – – nem csak az árkülönbözetet
• Pro:
– vö. magas fix költség,
– elmaradt hasznot is meghaladó kártérítés
– nem könnyen mérhető (eszmei?) haszon – másnál nem biztosítható kár, – elköteleződés – signaling (jó ez?),
– mindkét fél érdekelt az eladó jelentős befektetésében (excess capacity).
• Kontra:
– morális kockázat (szerződésszegésre ösztönözhet), – nehezíti a módosítást,
– több per,
IV. Teljesítési kötelezettség
Példa:
• A ház az eladónak 9 milliót ér.
• A vevő számára érték (fizetési hajlandóság): 11-et.
• Megállapított ár: 10,5.
• B vevő megjelenik, ajánlatot tesz az eladónak – ajánlott ár: 11,5.
• B vevő számára érték (fizetési hajlandóság): 12,5.
• Kártérítéskor B kára: amennyi nyereségre az eredeti szerződés megkötésekor számított.
• Összehasonlítás
• Eltérő elosztás –
– a vevő mint szerződésszegő jobban jár kártérítéskor.
• Költségminimalizálás:
– szerződés (A és B között elsüllyedt költség), – bírósági eljárás díja (kártérítés megállapítására),
– bírósági eljárás díja (teljesítési kötelezettség kikényszerítésére).
• Mikor?
– Mérési nehézség – téves kártérítési összeg; nincs helyettesítő,
– Szerencsés esemény – jobb ajánlat; adásvétel (nem gyártás) Shavell: ha 3. fél nem csak az eladónak tud ajánlatot tenni,
– Kikényszerítés költsége?
Érték Kártérítés nélkül
Teljesítési kötelezettség
Kártérítés
A 9 2,5 1 1,5
B 11 1,5 1
C 12,5 1 1 1
Össz. 3,5 3,5 3,5
Érték Kártérítés nélkül
Teljesítési kötelezettség
Kártérítés
A 9 2,5 1 1,5
B 11 1,5 1
C 12,5 1 1 1
Össz. 3,5 3,5 3,5
V. Nyereségelvonás
•
Nem csak hatékony szerződésszegéstől riaszt el•
Mikor:– Bizalmi szerződések
• nehezen megfogalmazható szerződéses kötelezettség – Tudatos (opportunista) szerződésszegés
• magából a másik félnek tett ígéret megszegéséből származik haszon (pl. eleve azért tettük az ígéretet, hogy átverjük…)
Összefoglalás, gyakorlás
Feladat
• A bérlő nem fizet; a bérbeadó azonnal kiad és kártérítést kér a bérlőtől: Le kell- e vonni az újtól kapott bérleti díjat?
(IGEN)
• A gyártó szerződés alapján szállítana 1000 darabot, de a vevő nem kéri; eladja másnak, és kártérítést kér a szerződést szegő vevőtől:Le kell-e vonni az újtól kapott árat?
(NEM)
• MIÉRT?
• Meg kell állapítani kárt, de ehhez kell
• …kínálat rugalmassága
– Ház: rugalmatlan
– Gyártás: lehet többet gyártani (kiszolgálhatta volna az új vevőt is…)
• Igaz ennek lehet, hogy más lenne a határ- (inkrementális) költsége, ha a szerződést teljesítené – azt figyelembe kell venni.
Mennyit?
a) Amennyi haszna a vállalatnak ugyanezen idő alatt lett volna (kieső kamat)?
b) Amennyi haszonra az alternatív befektetésből ő szert tett?
(Nyereségelvonás – disgorgment)
Megoldás
• Alapprobléma: Nyereségelvonás
• Mikor hatékony a nyereségelvonás, általában?
• Nehéz itt mérni a kárt?
• Vállalatvezető feladatainak leírása mennyire pontos?
• „Hatékony szerződésszegést is megakadályoz” – mit jelent itt?
– Nem fekteti be nagyobb hozamúba se…
– Miért fektetné be a MAGA NEVÉBEN? Ha tud ilyet, azt tegye a vállalat nevében, hasznára.
Ismétl ő kérdés
Tulajdoni vagy felelősségi szabály?
• Tulajdoni: csak akkor használhatom, ha engedély – ha nem: kár + büntetés
• Felelősségi / kártérítési szabály: használhatom, ha utólag megfizetem kárt Cél?
• Tranzakciós költségek csökkentése
• Lehetséges-e előzetes megállapodás, tranzakció (milyen magas a költsége)?
• Milyen a bírósági tévedés veszély
• Olcsóbb kockázatviselő?
– Aki olcsóbban…
…szerez információt
…csökkent valószínűséget
…biztosítja magát
• Kompenzációs paradoxon?
