Ir nia s ildung 18 s adi brit n i nevel skritik k (Wollstonecraft, Edgeworth s Macaulay)
Antal va
Minden j , amid n kil p a dolgok alkot j nak ke b l, de minden elfajul a ember ke ei k t.
(Rousseau)
A n ket nem h snek, sem oktalan llatnak, csup n rtelmes l nyeknek s eretn m l tni.
(Wollstonecraft) 2001-ben védtem meg A ir nia fogalm r l ( lland ) tekintettel Kierkega- ard-ra c m doktori érteke ésem, melyben a ir nia k l nféle fogalmi meg- ragadásait t tem ki célul a kori értelme ésekb l kiindulva a német kora romantika elmélet r inak es téti ál olvasatán és Kierkegaard doktori dis - s ertáci ján át a amerikai j Kritika (modern) és a amerikai dekonstrukci (pos tmodern) ir niaértelme éséig. A ir nia problémája és a kierkegaard-i érteke és kérdésfeltevései a ta is k s rtenek: milyen egy ir niában leélt élet s kratés i, netán schlegeli vagy kierkegaard-i? Lehet-e a ir niával egy tt élni lehetne-e másként? Egyrés t, ha a emberre egy olyan s er volt nagy hatással, aki nem t rte a rends er kereteit, és ironikus kételkedésre bu d tott saját doktori érteke ésében, nagy eséllyel nem tér viss a a ir nia tengerér l (vagy legalábbis elnyeli a tengernyi kérdés). Másrés t, a ir nia eredend en retorikai buktat i mellett el kell ismern nk, hogy a n i s er k és gondolkod k gyakran élnek ir niával, mikor s vegeikben a domináns, jellem en fér po-
ci t kritikával illetik. vs á adokig nem is tehettek mást. A angols ás iro- dalomkritikában a austeni viselkedésregények ném tott ir niáját l, a Brontë n vérek romantikus” Bildungsromanjainak lá ad hangján át Virginia Woolf modern m veinek domináns n i diskur usáig tart a t rténeti v.
A Nevelés lo a Kutat csoport ironikus alkat lo fusaként (és n ként) a angols ás irodalomt rténeti vonal mellett h d , a al mintegy párhu-
amosan halad n i ess éista és neveléskritikai diskur ust vi sgálom. Kiin- dul pontom a 18. s á adi, (neo)klass ikus illetve kora romantikus kor, ahol el s r jelennek meg n i s er kt l éles hang rások válas ul a kor nevelés- sel kapcsolatos érteke éseire. Jelen tanulmányom témája Mary Wollstonecraft Rousseau- és Burke-kritikája les f ként a magyarul nem olvashat A n jogainak v delm ben (A Vindication of the Rights of Woman) 1792-es m vének
gondolatait has nálva.1 m es mefuttatásomban kitekintek Wollstonecraft két kortársának, Catherine Macaulay-nek és Maria Edgeworthnek neveléssel fog- lalko m veire is.
A britek a restauráci ke detét l, 1660-t l 1790-es évekig tart hoss ti ennyolcadik s á ada”, mely a és s á ada, a nevelés ter letén is racionális válto ásokat ho ott. A el kel os tályok gyermekeit továbbra is magánokta- t k és nevel n k képe ték, de a felt rekv polgári k épos tály gyermekeinek iskolá tatása egyre s rget bb igénnyel jelentke ett. Már a reformáci idején léte tek a n. kisiskolák” (petty school), ahol meglep m don a - és le- ánygyermekek egy tt tanultak egy id sebb nevel n irány tása mellett. Maga- sabb s intet jelentettek a k épkori vallásos nevelés maradványaként továbbé- l , egyhá i n. k éps int magániskolák (grammar school), ahol t bbek k t latinra oktatták a kat a lányoknak nem volt lehet sége beker lni e ekbe a iskolákba. A lányok s ámára egy-két bentlakásos magániskolát nyitottak, ahol f ként m vés eti kép ésben rés es ltek a el kel os tályok leánygyer- mekei (iga , rni-olvasni is tanultak a h lgyek, és némi há imunka-oktatásban is rés k volt). K l n eml tésre mélt Bathsua Makin, volt királyi nevel n ke deménye ése, aki emeli ki Pukáns ky Béla t rténeti munkájában nem- csak élesen kriti álta kora s nvonaltalan kép ést ny jt magánn nevel inté- eteit”, hanem saját iskolájában matematikát, latint, g r g t, hébert, logikát, t rténelmet, f ldraj ot és modern nyelveket” is oktatott (Pukáns ky, 2006, p.
84).
A oktatás inté ményi reformt rekvései mellett neveléselméleti igény munkák is megjelentek, melyekben a n i nevelés kérdései is el térbe ker l- nek (például Mary Astell és Hannah More rásai), ám a 18. s á adban még er teljesen ér dik a britek félelme a általánossá vál oktatást l és a als bb os tályok kép ését l. A kor felel sségteljes moralistái fér ak és n k aktu- ális problémaként ér ékelték a m vel dés tudományos igényét, melynek te- mati álását kés bb jelleg etesen a k épos tálybeli gondolkod k, kritikusok vállalták fel gondolok itt például a 19. s á adban John Stuart Mill és Matthew Arnold kult rkritikus tevékenységére. Mindek ben a k épos tálybeli n i
* A kutatást a EFOP-3.6.1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és s olgáltatások komp- lex fejles tése a Es terhá y Károly Egyetemen” c m projekt támogatta.
1 Magyarul a k nyvb l pár rés let jelent meg a Péter gnes s erkes tette Angol roman- tika k tetben, illetve egy beke désnyi, repre entat v idé etet olvashatunk Kéri Katalin Pécsett kiadott nevelést rténeti s veggy jteményében (Tollam s iv rv nyba m rtom).
Tis telettel ad om a korábbi ford t k munkájának, és has nálom a két k tetet, ahol éppen a leford tott rés ekb l idé ek. Minden egyéb esetben a eredeti angol nyelv m oldals ámát adom meg, és a idé etek saját ford tásaim.
gondolkod k jelleg etesen a családban, privát tutorokt l rés es ltek kivételes kép ésben. Catherine Macaulay leveleiben (Letters on Education, 1790) is in- kább a magánnevelés kérdéseit veti fel, ám bátor m don kiáll a gyermekek koe- dukált (elit) kép ése mellett. A s er Rousseau-t és Locke-ot idé i, mik ben kommentálja a pass usokat, illetve Burke-kel is polemi ál: nyilvánval an nagy hatással lehetett rása Wollstonecraftra. Florence S. Boos feminista irodalom- és kult rt rténés is kiemeli Macaulay er teljes hangját, harcos s embes ál- lását és éles retorikáját, ugyanakkor elismeri, nevelési elvei elitista jelleg ek, his en maga is a legfels bb, a aris tokrácia k reiben mo og (Boos, 1976, pp.
74 5). Leginkább XXI XXIV. leveleinek érvelése ép l be majd Wollstonecraft egalitáriánus érteke ésébe:
a boldogság elérésében mindkét nem s ámára egyformán fontos a tudás.
minda on b n k és t kéletlenségek, melyek általában a n i karakter sajátosságai- ként vannak s ámon tartva, semmiképpen sem a nemi k l nb ségb l fakadnak, hanem pus tán a élethely et és a nevelés ered i. (Macaulay, 2014, pp. 201 202.) M g Macaulay intellektusa els igetelt, egyedi jelenség maradt”, és feminis- ta neveléselméleti érteke ése alig lett ismert korában (Boos, 1976, pp. 65 66.
és Pukáns ky, 2006, p. 87.), Mary Wollstonecraft (1759 97) rásai s éles k r- ben keltettek felháborodást. A s oknyás hiéna ként ” (hogy Horace Walpo- le g nynévmetaforáját idé em, Taylor, 2007, p. 2.) elh res lt protofeminista moralista és pedag gus (educationalist) alap tott leányiskolát, maga is tan tott, majd dolgo ott nevel n ként, kés bb egy londoni kiad nál s erkes t i munkát vég ett, és francia nyelv s vegeket ford tott. Wollstonecraft a Radikálisok csoport tagja kés bbi férjével, William Godwinnal, Thomas Paine-nel, Joseph Priestley-vel és a fest Henry Fuselivel egy tt a k lt -fest William Blake és Wordsworth is a ismer se. S erelmi csal dása után Gilbert Imlay amerikai kapitánnyal, akit l els lánygyermeke, Fanny s letett, vis onyt ke d a anar- chista Godwinnal, majd Godwint l, aki már terhesen ves i feleség l, s letik Mary lánya, kés bb a k lt Shelley második felesége, a Frankenstein s er je.
Wollstonecraft Mary s letését k vet en 38 évesen meghal, és halála után férje gondo a irodalmi hagyatékát, és neveli lányukat.
A n nevelés kérdésk re s inte minden rásában foglalko tatta Wollstonec- raftot, és Alan Richardson e tekintetben egymás mellé helye i politikai, peda- g giai témáj és a olvas nnevelését cél s épirodalmi m veit, Mary és Maria c m regényeit (Richardson 2002, p. 24). Iga án r i sikereket a s er gyermekeknek s ánt k nyvével (Original Stories, 1788) ért el, melyben egy kitalált nevel n rousseau-iánus s ellemben oktatja a ráb ott két leánygyer- meket, mik ben példá atos t rténeteket ad el . A s l i és nevel i fel gyelet
elfogadásával a gyermekek képesek nkontrollt tanulni, mik ben elméj k fe- hér lapja” a gyakorlati kép és során r dik tele ss hangban Locke tabula ra- sa”-koncepci jával (Richardson, 2002, p. 31). 1787-ben Wollstonecraft kiadott egy ugyancsak locke-iánus s ellem (és c m ) k nyvecskét Thoughts on the Education of Daughters, mely a korabeli családi nevelést el seg t ké ik ny- vek (v . conduct-book) st lusában r dott. Már itt megjelenik a s er kritikus hangja, amikor például s vá tes i, hogy igen bes k lt a n k élettere, és a dolgo ni vágy k s ámára a nem iga án megbecs lt nevel n i és iskolai tanári pálya nyitott.2
Jelen tanulmányban rés letesebb elem ésre kiválas tott m c me A n jo- gainak v delm ben (A Vindication of the Rights of Woman) egy két évvel korábbi pam et c mére utal, ahol még a emberek (fér ak) jogair l van s : A emberi jogok v delm ben (A Vindication of the Rights of Men, 1790). A 1790-es vitairatban Edmund Burke T preng sek a francia forradalomr l leve- lét parodi álja Wollstonecraft. rdekességképpen megeml tem, hogy st lusbra- v rjában, mik ben kivál an utáno a Burke ihletett és ér elg s csapongását, s inte átford tja a mas kulin racionalitás és a feminin ér elmesség oppo ci t, mikor a értelmet kéri s ámon Burke- n. Ön halálosan gy l li a értelmet”
rja, majd feltes i a kérdést, hogy vajon a napfény elem ésére a legmeg- felel bb id a éjs aka volna?” (Pet , 2016, pp. 70 71). Burke-kel s emben saját korát dekadensnek tartja, és a k épkori angols ás jogrends er reformját sietteti. A társadalom és a család republikánus jragondolásakor a n k meg té- lésére is kitér, és felismeri, hogy a értelem s ámára k mb s a nemiség”
(Pet , 2016, p. 66). Wollstonecraft a t is j l látja, hogy Burke t rténelemfelfo- gása es téti ált, és rásaiban viss ak s nnek korai m vének a fenségesr l és a s épr l rott érteke ésnek a gondolatai (Filo ai vi sg l d s a fens gesr l s a s pr l val ide ink eredet t illet en, 1757). Wollstonecraft Burke fensé- ges koncepci jánál a éles megk l nb tetést támadja: a s épség (gyengéd- ség, lágyság) n i attrib tum, melyhe kedvesség és fels nesség társul, m g a fenséges (a er teljes és a határo ott) a fér attrib tuma, mely nemességgel és mélységgel jár egy tt.
Viss atérve a n i jogokr l s l , k nyvterjedelm s veghe , melyet s er- je lo ai, morál lo ai m nek tekint, annak 13 feje ete három nagy
2 A korai m locke-iánus k t déseir l és annak kritikájár l lásd Natalie F. Taylor Wolls- tonecraft lo ájár l s l remek k nyvét (The Rights of Woman as Chimera: The Political Philosophy of Mary Wollstonecraft, 2007), f ként annak ideill negyedik fe- je etét (“John Locke s Other Half Being”). Terveim s erint másik tanulmányom foglal- ko ik majd a kor n i nevelés lo ájának Locke-kereteivel Macaulay és Wollstonecraft
rásaiban.
rés re os that : a els ben korraj ot és hely etjelentést kapunk a nemek k ti egyenl tlenségekr l majd a n k jellemér l olvashatunk, e t k vet en a család fontosságár l, illetve a nevelés és oktatás jelent ségér l esik s . A beve et - ben saját korának siralmas állapotár l is r, melyben nemcsak a n k s ellemét hanyagolják el, hanem a egés oktatási rends er ross (Péter, 2003, p. 79). A n iességr l kialakult téves fogalmak pedig lealacsony tják a n ket”, ugyanak- kor a fér as (masculine) s tulajdonképpen csak ijes tgetésre j (bugbear)”
(Péter, 2003, p. 83. és Wollstonecraft, 2004, p. 15). A n k értelmes nevelésével elérhet , hogy a felvett, néhol gyermeteg, a fér akra támas kod ges tusokat és a h elg problémamegold taktikákat elfeledve, auton m lényként éljenek.
Wollstonecraft st lusára a ironikus t nus mellett végig jellem a ut pis tikus hang. Tudja, kora lo fusainak egyik csoportja, például Rous- seau és Burke, el s eretettel jelenti ki, hogy a m ltban eredetileg minden j volt ( all was right originally”), a másik csoport a jelenben b ik ( all is now right”), m g tudja, hogy csak a j v ho hatja el a megnyugvás állapotát ( all will be right”, Wollstonecraft, 2004, p. 23). A s er a igeid ket emeli ki meg- jegy ésében, én a all”-ra tenném a hangs lyt: ha a társadalom mintegy fele alávetettként él, csak a mindenki j létére tett géretnek van értelme. A korabe- li hely etr l rja, hogy a n k kedves há iállatok” ( gentle, domestic brutes”, Wollstonecraft, 2004, p. 29.), ártatlan gyermeki állapotban tartva. Már itt, a gyermekhasonlatnál kijelenti, hogy miképpen gyermekeink nevelése is kulcs- fontosság a társadalom jobbá válása érdekében, ahogy e t Rousseau is kifejti Emiljében a fér ak termés etes” nevelése kapcsán, a n knek is egyenrang nevelésben kell rés es lni k (Wollstonecraft, 2004, pp. 30 31). A egyenrang nevelés feln tt, cselekedni és gondolkodni képes náll lényeket eredménye : Wollstonecraft mintegy gy értelme i Kant felvilágosult feln v emberét”, aki Horatius sapere aude” maximájának s ellemében mer a saját értelmére támas kodni a Mi a felvil gosod s ess ében. Talál párhu amot von a kato- nák és a n k csekély mérték kép ése k tt: a államnak feladat-végrehajt gépekre van s ksége a katonák harcolnak, a n k férjhe mennek és s lnek.
Egyik csoport s ámára sem fontos a s abad nkép és vagy a alapos és hos - s antart tanulás. Malici usan jegy i meg, hogy a két csoport eleve von dik is egymásho , err l lehet olvasni a lányregények lapjain, és tulajdonképpen ugyana s rako tatja ket: a divat, a bálok, a léhaság. Err l rés letesebben s l a kortárs John Gregory feminin viselkedést néps er s t népnevel k ny- vecskéje kapcsán (A Father s Legacy to his Daughters, 1774). Ennek elem é- sét f ként mentálhigiénés okokb l mell ném, bár megjegy em, gy a 21.
s á adban mintha ( jra) aktuális lenne e a fajta élettér-bes k lés. Val ban jobb lenne par diaként olvasni a okat a rés eket, ahol dr. Gregory a n knél a
divat s eretetér l, a tettetés es k tárár l és a ér elmek há asság el tti eltit- kolásár l bes él, és a t is feledném, mikor erre Wollstonecraft provokat van a t reagálja, hogy barátok legyenek a há astársak, mivel a vágy, a s erelem elm - lik, és a elhanyagolt feleség a legjobb anya” (Wollstonecraft, 2004, p. 42).
S er nk Rousseau Emiljének termés etes neveléselvét értékeli, de a Zs a nevelésér l s l rés t nagymértékben termés etellenesnek” (grossly unna- tural) tartja, kiemelve a h res pass ust, mis erint a fér ak és n k neveltetése nem lehet a onos termés ett l fogva ( ), és a n nek oly m don kell kialakulnia, hogy a termés etes m don nevelt fér nak megfelel jen ” (Rousseau, 1997, p. 273). Wollstonecraft ho átes i, hogy a n célja, hogy tets ést (pleasing) váltson ki, kellem és báj jelleme e (Wollstonecraft, 2004, p. 38). M ve, a már eml tett beve et ben is, tele van a társadalmi nemi s erepekre tett kritikai és re- vételekkel: ke dve a feminin kellemes s éppel s emben felléptetett mas kulin fenséges dicséretével a fér gondolkodás j v be tart voltának, m g a n inél a jelenhe val k t dés hangs lyo ásán át a melank lia fér as jellem éséig, s t, a t is megtudjuk, hogy vannak fér testbe árt n i lelkek (Wollstonecraft, 2004, pp. 45 47). M g Rousseau Emiljében a t olvashatjuk, hogy Emil fér , Zs a pedig n . me, ebb l áll minden dics ség k. A nemek ss eviss asá- gában, amely k t nk uralkodik, s inte csodas ámba megy, ha valaki a maga neméhe tarto ik” (Rousseau, 1997, p. 298.) addig Wollstonecraft másfel l k el t koráho : A n ket s eretetre teremtették, céljuk a tis telet kiv vása nem lehet, egyébiránt a társadalom fér as jellemként rekes ti ki ket” (Wollstonec- raft, 2004, p. 46). Ut pis tikus programjában megfogalma a, hogy amint a értelmes politikát átjárja a s abadság es méje, a emberi nem (mankind), bele- értve a n ket is, egyre b lcsebbé és erényessé válik” (Wollstonecraft, 2004, p.
50., kiemelések t lem).
Rousseau-ho hasonl an vis ont kiemeli a testi, ikai nevelés fontossá- gát nem csak a n knél, his en saját korában még a riemberek is lené ték a testmo gást, a ikai munkát a gyenge, vékony testalkat volt a ki nomultság jele. A n k hely etér l alkotott kép bemutatásánál s ámos Emil-idé etet k l, a okat kommentálja, van olyan, amelyhe viss a-viss atér. A n i kacérság és a vágykelt funkci t bbs ri kiemelése kapcsán Wollstonecraft gy látja, Rous- seau-t saját ér ékisége és s envedélyes temperamentuma vak totta el a bu- jaság lo ájaként” emlegeti a Zs ár l s l rés t (Wollstonecraft, 2004, p.
64). A tunyaságra, babá ásra és a há k r li teend k ellátására nevelt leányok, a kedves kokott képével s emben a másként viselked mindig csak s lány”
lehet a romp” kifeje ést has nálja itt a s er , mely ross csont gyereket is jelent a tombol, lá ad ramp”, és a hevesség, vadság, rampancy” s avak 18.
s á adi válto ataként (Wollstonecraft, 2004, p. 57). Val jában a romp lehetne a
s abad s ellemben, termés etes k r lmények k tt nevelt Emil társa, ameny- nyiben Wollstonecraft rta volna a t dik, Zs ár l s l rés t. m gy csak a kritikus hang és a ir nia marad Rousseau n nevelésének perspekt vájával s emben: ha a n célja ki ár lag a tets eni vágyás, rja a s er , egés életé- ben alávetett s erepben csinos tgatja aranyketrecét” (Wollstonecraft, 2004, pp.
58 9).3
Hogyan várhat el egy s olgát l, hogy a és ve érelje és a erény elérését t e ki célul? E el a kérdéssel Wollstonecraft val jában mindkét nemhe for- dul. Saját korát dekadensnek mutatja, és a ember” fogalmának jrade niálá- sát s rgeti, mik ben gy látja, a nevelésnek a t kéletesség elérése felé kellene haladnia, és nem csak a életre kellene felkés tenie. A k nyv egyik legh re- sebb pass usa s erint, mely megint csak Rousseau-ho f tt kommentár:
Nos a Pr báljátok gy nevelni a n ket, mint a fér akat, a fér ak s vesen be- lenyugs anak. Minél jobban s ándéko nak hasonl tani a fér akho , annál kevésbé fognak uralkodni rajtunk”, mondja Rousseau. Pontosan err l bes élek. Nem a t k vánom a n kt l , hogy a fér akon uralkodjanak, hanem, hogy saját magukon.
(Wollstonecraft, 2004, p. 81.)4
Megjegy em, Wollstonecraft mell i a eredeti mondat ir niáját, és lehagy- ja a Rousseau-idé et végét, ti. és akkor csakugyan a fér ak les nek a urak”
(Rousseau, 1997, p. 273). Legalábbis remélem, hogy e itt ir nia a nemek k ti uralomr l, a feminista diskur usok egyik kedvelt paneljér l.
Wollstonecraft áttekinti a n i életlehet ségeket a divatos b rt nben él fe- leségt l, a egyed láll és a testvér által kénytelen-kelletlen befogadott vén- lány, valamint a vegy státus án át a nevel n és prostituált karrierjéig. Nos, a egyes élethely etek mindegyikében j l j nne, ha értene is valamit a világb l Zs a” a lt k dés, varrás és raj olás mellett kertés kedés, a empirikus lo a (experimental philosophy) és irodalom ter letét eml ti Wollstonec- raft, nem iga án meggy en. A korabeli s er k n i neveléssel kapcsolatos munkáinak áttekintésekor megint csak Rousseau-é a els s , illetve s ámos idé ett rés ismétl dik, e ekhe f i ironikus és revételeit a s er , illetve el- tor tja Rousseau érvel mondatait: I warped the author s reasoning (Wolls-
3 Wollstonecraft mélt ellenfele Rousseau-nak, mikor annak s ellemességét karik ro a.
A rousseau-i b lcs frá ist, “a király mindig is király marad, a n pedig n ” gy egés ti ki: “és a res s ellemesség mit sem válto ik” (Wollstonecraft, 2004, p. 73).
4 A Angol romantika k tet válogatásában helyet kapott e a rés is, ám a beékelt Rous- seau-idé et teljes egés ében s erepel (v . Péter, 2003, p. 92). A kijelentés csonkolása (s
gy tor tása) Wollstonecraft m ve, amit ki is emelek, és e ért megtartom saját ford tá- som.
tonecraft, 2004, p. 100). A to warp” angol igét a keret megvetemedésére has - nálják, ahogy a faanyag a id járás vis ontagságaira kit remkedik, hullámossá válik, meghajlik, mik ben nyomás alatt marad. Eddig csak a ir nia modern m k désm djának, a kontextus deformál hatására tett és revételeknél talál- ko tam a ritka s val.5 A kontextus, a n k nevelésének egyik sarkalatos pontja a francia lo fus s erint, hogy a leányoknak idejekorán kell ho ás okniuk a akadályokho . e elválas thatatlan a nem kt l. Egés élet k n ke- res t l a legálland bb és legs igor bb fegyelemnek les nek kitéve: a illem fegyelmének” (Rousseau, 1997, p. 278). Wollstonecraft j l látja, hogy hason- l an kénys er, kontroll alatt élnek nemcsak a n k, hanem a als bb os tályok is (s t, val jában a társadalom s inte minden tagja). A n k esetében pontosan a nevelés pontosabban annak hiánya oko a a ntagadás” (self-denial) ko- rai elsaját tását, a élethori ontok bes k lését és a kijel lt határok s ervilis el- fogadását (Wollstonecraft, 2004, p. 104). Ha ehhe még ho ávess k a t, amit Rousseau sem hallgat el, hogy a fér t kéletlen” lény, aki optimálisan egés életében pr bál jobb emberré válni, általánosságban vis ont saját magán sem képes uralkodni, gy a neki alávetett n (k)nek a iga ságtalanságot is el kell t rnie (Rousseau, 1997, p. 279.), akkor még s rget bb a n k mentális fels aba- d tásának wollstonecrafti programja. Iga , a kellemes partnert l, a s letend gyermekek nevel jét l elvárhat , hogy gondolkodni is tudjon Zs a is képes intelligens társalgásokra , de vajon mennyire meggy ek Rousseau s avai?
A ember termés etét l fogva alig gondolkodik. A gondolkodás olyan m vés et, melyet épp gy tanul meg, mint a t bbit, s t, még nehe ebben. A két nemre né ve csak k t t nylegesen megk l nb tethet os t lyt ismerek, egyik a gondolkod em- berek , a m sik a ok , akik nem gondolkodnak. E a k l nbség gys lván ki á- r lag a nevel sb l ered. Olyan embernek, aki a el bbi os tályb l s árma ik, nem s abad a másikkal ss ehá asodnia. A társaság legf bb vará sa s nik meg ugyanis s ámára, amid n arra kénys er l, hogy bár van felesége, egyed l kell gondolkod- nia. (Rousseau, 1997, p. 310. Kiemelések t lem.)
Ha a s er nk gondolkod lény márpedig nagy eséllyel a , his en fér , nem látja itt a ellentmondást a n k nevelésér l korábban le rtakkal? Nem egy- s er bb a nem-gondolkod n mellé s intén nem-gondolkod fér t nevelni?
5 Cleanth Brooks amerikai kritikus rja, hogy egy áll tás kontextus általi nyilv nval el- tor tását «ir niának» neve k” (Brooks, 1974, p. 619). Angolul a kijelentés gy hang- ik: the obvious warping of a statement by the context we characteri e as ‘ironical ” (Brooks, 1971, p. 1044). A modernitásban recseg-ropog a keret, de még megtartják a t, m g a pos tmodernben invenci usan átértelme ve, jabb kereteket adnak, mintegy
jabb k r ket h nak a régi k ré.
A gondolkod n kr l megjegy i, hogy a m velt n k csak a ostoba fér aknak imponálnak: egy okos fér mestere és ne tan tványa legyen feleségének (Rous- seau, 1997, p. 311). Wollstonecraft képtelenségnek tartja e t a es mefuttatást, iga , k l n feje etet s entel a n i s erénység témájának.
A k nyv leghoss abb feje etében a s er áttekinti korának neveléssel fog- lalko irodalmát, és egy-két els rt megjegy ésben méltatja a n i s er ket:
Madame Genlis tleteit (és s klát k r ségét), Mrs Chapone leveleinek j an- ságát, valamint k l n kiemeli a már eml tett Mrs Macaulay egyed láll intel- lektusát. Wollstonecraft s erint Macaulay rása s inte as exu lis, his en nem s l a nemekr l olyan mértékben csak a általános emberi j an és re támas - kodik érett és s inte érvelésm dján, hogy már-már a fér as gondolkodás”
(masculine understanding) arroganciájával illethetnénk (Wollstonecraft, 2004, pp. 130 2).6 A kortárs nevelés és lo ai es mefuttatások kritikája mellett Wollstonecraft konkrét reformjavaslatokkal áll el a angol iskolai oktatás job- bá tételér l. A család és a családban foly nevel munka két r vid feje ete után méltatja a otthoni tutoriális” oktatást, és elveti a bentlakásos iskolák rideg, félrenevel légk rét. A legideálisabbnak a kétfajta oktatás keveredését látja: a napk i jelleg iskolákat kép ett oktat kkal, akiket f ggetlen test let válas t ki (his en a tand jat a s l k etik, akik gy s erinte befolyásolhatják a tu- torokat). A gyermekek társadalmi os tályho val tarto ásukt l f ggetlen l
téves korukt l kilencéves korukig ingyen járhatnának általános iskolába. A ilyen k iskolákban (public day school) a lányok és a k egy tt tanulnának, és viselkedés kkel mintegy egymást is nevelné a két nem arra, hogy a há asságra már egyenl felekként lépjenek. Öss eg ése s erint:
A k oktatásr l k lt és revételeim nyilvánval an sejtések (hints) els sorban a két nem k s oktatását k vánom hangs lyo ni, a ért hogy mindkett t kéletesebb legyen, mik ben fontosnak tartom, hogy a gyermekek saját otthonukban alud- janak, hogy gy megtanulják a otthon s eretetét ám elker lve a egyéni kép és ny jtotta eltompulást és bes k lést, a gyerekeket a iskolákban kell a k sségi életre nevelni, ahol vel k egykor akkal tanulnak egy tt, mert csak gy, a egyen- l ség es méjét l átitatva juthatnak iga nértelme ésre. (Wollstonecraft, 2004. p.
216.)
6 A két n i s er ismerte és elismerte egymást, elk ldték egymásnak rásaikat, és Wollstonecraft recen i ban méltatta kortársának t rténelemk nyvét, ám Macaulay 1791-ben bek vetke ett halála r vidre árta kettej k intellektuális barátságát (Taylor, 2003, pp. 48 53).
A társadalmi és a nemi egyenl ség abban is kifeje dik, rja Wollstonecraft, hogy egyenruhát viselnek majd a tanul k. A oktatott tárgyak k tt helyt kap- na a botanika, a mechanika és a as tron mia, ám csak ér ékletes, gyakorlati
tmutatással, mert e érdekli a kicsiket, valamint a rás, olvasás, s ámolás, a termés ett rténet és néhány egys er bb gyakorlati termés et lo ai tudni- val lenne a tananyag egys erre csak s igor an egy-egy ra terjedelemben.
A iskola ép lete nagy park k epén állna, hogy a alapoktatás rés ét képe e a testmo gás, valamint a termés etben folytatott meg gyelés és tan tás, me- lyet s er nk s kratés i dial gusokban” kép el el (Wollstonecraft, 2004, pp.
209 210). Kilencéves koruk után a tehetséges tanul k k és lányok is a él és holt nyelvek, a tudományok, a politika és t rténelem tanulmányo ásá- val folytatják a erre kialak tott iskolákban, m g a t bbiek k és lányok is s akiskolákba ker lnek. Ugyan e ut bbi esetben csak a délel tt ket t lti egy tt a két nem, délután s étválnak a megfelel s akma, vagy éppen a há k r li teend k tanulásakor.
Wollstonecraft hangs lyo a a koedukáci fontosságát, his en a két nem képvisel i másként viselkednek egymás jelenlétében. A egy tt-tanulás meg- féke i a k n vadságát, és leneveli a lányokat a kényesked csala ntasá- gokr l (cunning). Ahogy fogalma :
A akt v elme képes k tele ettségeinek egés skáláját ellátni . gy vélem, e nem a mas kulin erényekkel folytatott verseny merés propagálása gy vélem, nem a irodalmi amb ci k vagy a tudományos tárgyak alapos tanulmányo ása tér ti el a n ket k telesség k teljes tését l. Nem, a tunyaság és hi ság a r m k és a kicsapongás hajs olása a , ami a res elmét mindenekfelett uralja. (Wollstonec- raft, 2004, p. 211.)
Megk l nb teti a korban a halovány/er tlen bájt, a mas kulin elvárások s erinti feminin s épséget, a általa elérend nek tartott emelkedett (digni ed) s épségt l, amely ikai és morális értelemben is s ép és inkább a burke-i vagy éppen a kanti fenségeshe áll k elebb. Nem véletlen, hogy a gyakorlati feje et árlatában a morál fenségességér l r:
A általam levont k vetke tetés egyértelm ha értelmes lényekké és s abad polgá- rokká tess k a n ket, akkor gyorsan j feleségek és anyák les nek, már ha a fér ak is megtes ik, ami férjként és apaként k telesség k. A k nevelés és a privát oktatás el nyeit ss ekapcsolva , reményeim s erint jelent s eredményeket érhet nk el a n knél, his en a n k világa elnyomásban él iga , a s k s dés, melyet a elnyomás oko ta b n k idé nek el , nem csak a n ket érintik, hanem a t rsadalom eg s t: gy tehát, mikor nemem tagjait morális cselekv lényekként
k vánom látni, s vemet a on fenséges megelégedettség el ér ete járja át, melyet csak a erk lcs ss g ltal noss v l sa ny jthat. (Wollstonecraft, 2004, p. 222.
Kiemelések t lem.)
S ép árlat e a nevelés értékének és erk lcsi has nának kiemelésér l egy ss társadalmi ut pis tikus keretben. A s er a gyakorlat másik, s emélye- sebb ter letét, saját két lányának nevelését nem tudta véghe vinni. A n i jogo- kért s kra s áll Wollstonecraft pár nappal lánya s letését k vet en meghalt, és tudjuk, hogy Mary tinéd serkorában anyja m veit olvasva ker lt k el annak gondolatvilágáho . Egyed li n i s er ként vehette ké be Wollstonecraftot, m g hihetetlen mennyiség s épirodalmat olvasott el 17 éves korára napl be- jegy ései s erint.7 Kés bb Mary Shelley (1797 1851), vagy Mary Wollstone- craft Shelley, s letett Mary Godwin a Frankenstein (1817) mellett antiut - piát is rt A utols ember (The Last Man, 1826) c mmel, ami a kofeminis- ták kedvelt olvasmánya lett. A apa, William Godwin hamar jra n s lt, és a ross hangulat családban a mostohaanya nem találta a hangot nevelt lányai- val Mary els k tt a még n s Shelley-vel, Fanny pedig 22 évesen ngyilkos lett. Mindek ben Godwin halad s ellem , dv li a emberek k ti és a n i egyenjog ság gondolatát, és saját radikális es méit k vánja lányainak átadni.
1798-ban, felesége halála után kiadja annak befeje etlen munkáját, a Maria, or, the Wrongs of Woman-t (Maria, vagy a n k t ved sei), mely iga i botrány- k nyv a n i s exualitás és vágy s abadságár l e Mary Wollstonecraft, ha nem is hagyatéka, de legradikálisabb rása.8
Befeje ésképpen a Godwin család lá adásának ellentétpárjaként egy másik családi vállalko ásr l s lnék. A kor mintegy 800 oldalas nevelési ké ik nyve apa és leánya k s munkája: Richard Edgeworth és Maria Edgeworth Prac- tical Education (1798) c. m ve. A nagy v munka a korban s okásos nevelési tanácsad k nyvek (conduct book) st lusában r dott, ám t bb ponton kritikával illeti korának n nevelés-né eteit. r dik Locke empirikus-s en ualista hatá- sa, a c mválas tás és a feje etek témái is a lo fus praktikus gentleman-ne-
7 Mary Shelley napl bejegy éseib l kider l, hogy még miel tt ho álátott a Franken- stein meg rásáho , s ámos irodalmi, t rténelmi és lo ai m vet olvasott el: t bbek k tt Rousseau-t l, Miltont l, Plutarkhos t l, Morust l, Shakespeare-t l, valamint ol- vasta Homéros t és a romantikus k lt ket is.
8 A befeje etlen regény f h sn je ll tt férjét l menek l, bolondokhá ába ker l, majd onnan kis abadulva, vis onyt ke d egy másik fér val ám nem der l ki, mi les a t rténet vége. rdekes m don nem is Maria, hanem barátn je, Jemima a m harcos feministája”. A regény beve et je s erint Wollstonecraft a n i jogokr l és viselkedés- formákr l s l érteke ésnek” s ánta m vét, mely a társadalmi nemek bemutatásának korai példája is (Taylor, 2003, pp. 55 57. és 230 241).
velés ké ik nyvét idé ik (Some Thoughts Concerning Education, Gondolatok a nevelésr l, 1693). A Edgeworth-ké ik nyv egyes feje etei a n i karakter sajátosságait taglalják ( Temper” Prudence and Economy” Sympathy and Sensibility” Vanity, Pride and Ambition”), és a ss es idevág s veghely a ér elmek, a kedély kiegyens lyo ott uralásár l, a nkontroll elsaját tásár l s l. Rousseau egyik h res és revétele a n nevelés keretér l, arr l, hogy Zs - át gy kell neveln nk, hogy boldogan foglalja el a nagy val s n séggel neki s ánt helyet, a n i alkatr l s l feje etben idé dik meg (Edgeworth, 1798, p.
168). A legf bb n i erény a temperamentum féken tartása (Edgeworth, 1798, p.
700.), a n i nevelésnek e kell, hogy a f célja legyen, melyet nemcsak a ér el- g sség, a n i fantá ia kordában tartásával, hanem a megfelel kép éssel lehet elérni (Edgeworth, 1798, p. 312). Láthat , hogy a k épos tálybeli elitnevelés kérdései foglalko tatják apát és lányát, és gy has nosnak tartják a há tartásve-
etés gyakorlatának és a s ámtannak a oktatását is. A jellem formál dásánál a kép m vés eti és enei st diumok j tékony hatással vannak a leend ri- h lgyek (gentlewomen) viselkedésére, ám nem s abad t l ásba vinni a leány- regények, a románcok olvasását (Edgeworth, 1798, p. 528). Wollstonecraft is kriti álja a buta, s entimentális t rténetek olvasását (Wollstonecraft, 2004, pp.
228 9.), s t, Kant a mértéktelen regényolvasással magyará ta korának fantas - ta jellegét, m g Rousseau ss ekapcsolja Zs a lelkes t olvasmányélményét és rajongását a g r g Télemakhos ért Emil iránt ér ett von almával (Rousseau, 1997, pp. 307 8). A angol munka s er i s erint a val életben ritkán talál- ko ni a románcok nagylelk , nemes h sn ivel, és nem is illik nagy tetteket várni korunk ass onyait l, akiknek a há i erények” (domestic virtues) kitel- jes tése les iga i hivatásuk. S t, a ér elmi fellángolásb l elk vetett s erelmi há asságok ellen r dott pass usban a s er k (a apa és/vagy a lánya?) és s e- r megfontolásra bu d tják a leányokat tegy k ho á, hiába , m g másutt a
kt v ábrándo ások helyett a val s ér elmek átélésér l rnak:
A ok a n k, akik m velik es ket, és tudásra, komoly irodalomra vágynak, a ok- nak a élet elég válto atosságot k nál, nincs s kség k kalandra és románcra. Meg- felel tárgyak keltik fel érdekl dés ket és ér ékenység ket, melyekkel has nos vi- selkedésm dot saját tanak el: iga án megélik a mások által megjáts ott ér elmeket, és a boldogságot, amir l a t bbiek csak ábrándo nak. (Edgeworth, 1798, p. 298.) Sajnos, a praktikus nevelés ké ik nyve nem s olgál fog d kkal arra né ve, hogyan kép elj k el a n k ilyesfajta nm velését. A fentebbi idé et leginkább Zs a nevelésének korlátait raj olja jra, vagy éppen d s ti fel morális ind t- tatásb l a otthon békéjének védelmében. Öss ességében, kis lásai és kritikai
és revételei ellenére a Edgeworth-m elvétve radikali álja korának n neve- lését, és nem s áll vitába Locke vagy éppen Rousseau né eteivel. A korábbi s er k által s épen megraj olt és határo ottan el rt Bildung mass v keretei- be gyengéden r dnak bele a n nevelés s el d problémái: a gondos apa és a j kislány k nyvében nincs helye a harcos, nota bene, heves ir niának.
Irodalomjegy k
Boos, S. Florence (1976): Catherine Macaulay s Letters on Education (1790):
An Early Feminist Polemic. The University of Michigan Papers in Women s Studies. Vol. II, No. 2. 64 78.
Brooks, Cleanth (1971): Irony as a Principle of Structure. Critical Theory since Plato. S erk. H. Adams. Harcourt Brace Jovanovich, New York. 1041 1048.
Brooks, Cleanth (1974): A ir nia, mint strukturális elv. Ford. Vámosi Pál. In A el nem k p elt Amerika. S erk. Ors ágh Lás l . Eur pa, Budapest.
Burke, Edmund (2008): Filo ai vi sg l d s a fens gesr l s a s pr l val ide ink eredet t illet en. Ford. Fogarasi Gy rgy. Magvet , Budapest.
Burke, Edmund (2004): A Philosophical Enquiry into the Origin of our Ideas of the Sublime and the Beautiful, and Other Pre-Revolutionary Writings.
S erk. David Womersley. Penguin Books.
Edgeworth, Maria és Richard Lovell (1798): Practical Education. J. Johnson, London.
Johnson, Claudia L. (2002): The Cambridge Companion to Mary Wollstone- craft. Cambridge University Press, Cambridge.
Kéri Katalin (1999, s erk.): Tollam s iv rv nyba m rtom (Forr sok a eur pai n t rt net k r b l a kort l a 20. s adig). Pécs.
Locke, John (2004): An Essay Concerning Human Understanding. S erk. Rog- er Woolhouse. Penguin Books.
Locke, John (2007): Some Thoughts Concerning Education. Dover Publica- tions Inc., New York.
Macaulay, Catherine (2014): Letters on Education: With Observations on Reli- gious and Metaphysical Subjects. Cambridge University Press, Cambridge.
O Brien, Karen (2009): Women and Enlightenment in Eighteenth-century Brit- ain. Cambridge University Press, Cambridge.
Péter gnes (2003, s erk.): Angol romantika. Kijárat Kiad , Budapest.
Pet Zoltán (2016): Edmund Burke s kritikusai. Egy XVIII. s adi politikai elm let es t tik ja. L Harmattan, Budapest.
Pukáns ky Béla (2006): A n nevel s ve redei. Feje etek a l nyok nevel s nek t rt net b l. Gondolat Kiad , Budapest.
Richardson, Alan (2002). Mary Wollstonecraft on Education. Johnson, Claudia L. (ed.): The Cambridge Companion to Mary Wollstonecraft. Cambridge University Press, Cambridge. 24 41.
Rousseau, Jean-Jacques (1997): Emil, avagy a nevel sr l. Ford. Gy ri János.
Papirus Book.
Taylor, Barbara (2003): Mary Wollstonecraft and the Feminist Imagination.
Cambridge University Press, Cambridge.
Taylor, Natalie Fuehrer (2007): The Rights of Woman as Chimera: The Political Philosophy of Mary Wollstonecraft. Routledge, New York London.
Wollstonecraft, Mary (2004): A Vindication of the Rights of Woman. Penguin Books.
Wollstonecraft, Mary (2014): Thoughts on the Education of Daughters. Cam- bridge University Press, Cambridge.
