Filantro ista nevel si ide k
Virág Irén
eve et gondolatok
Jelen rás el ményei a 18 19. s á ad fordul jának aris tokrata nevelési sa- játosságait feltár vi sgáltunkra ny lnak viss a.1 A eur pai mércével mérve is magasan kvali kált társadalmi réteg halad gondolkodás tagjai f ként a reformkort l ke d d en jelent s s erepet vállaltak a kult ra és a m vel dés gyének felkarolásában. Korábbi kutatásunk során válas t kerest nk arra, mi- lyen neveltetési sajátosságok alapo ták meg a f rang ak m veltségét, milyen tendenciák érvényes ltek a há i neveltetés k l nb irányaiban, valamint ho- gyan reagált a magánnevelés a 19. s á ad els felének politikai, társadalmi és s ellemi kih vásaira, válto ására. A kutatás során kiraj ol dott, hogy a vi s- gált kors akban ér ékelhet a felvilágosodás pedag giai es méinek továbbé- lése Magyarors ágon, ugyanakkor Locke, Rousseau és Pestalo i mellett a - lantropi mus pedag giai gondolatai is jelen vannak. Kimutathat ak egyrés t a neveltetésben, másrés t a neveltetést vég nevel k pedag giai munkájára is hatással voltak. E en gondolatok jelenlétét a kor ve et társadalmi rétegének, a aris tokráciának kontextusában értelme t k (Virág 2013a).
A lantropi mus pedag giai gondolatai magyarors ági jelenlétének vi sgá- latára irányul jelenlegi kutatásunk terve ésekor abb l a alapvetésb l indul- tunk ki, hogy a 19. s á ad els évti edeinek politikai, társadalmi és kulturális értelemben is igen érdekes kors akában ha ánkban a felvilágosodás nevelésre vonatko gondolatai k l k l n sen a német felvilágosodás r inak pedag - giai m vei voltak néps er ek. E ek hatásainak jelenlétét f ként a 19. s á ad ke detét l feltétele t k a magyar nevelés gyben. Ismert volt a is, hogy a lant- ropi mus pedag giai gondolatait f ként Tessedik Sámuel, Ber evic y Gergely, Bruns vik Teré nevével kapcsolta ss e a témában megjelen s akirodalom (Finác y 1927, Fehér 1999, Németh Pukáns ky 1996, Mihalovicsné 2006), a onban Sal mann és Campe m veinek korabeli ford tásai arra utaltak, hogy bár Magyarors ágon nem alap tottak a lantropinumokho hasonl nevel inté-
eteket, a lantropi mus pedag giai hatása mégis s élesebb k rben ér ékelhet .
* A kutatást a EFOP-3.6.1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és s olgáltatások komp- lex fejles tése a Es terhá y Károly Egyetemen” c m projekt támogatta.
1 Virág Irén 2013a. A magyar aris tokr cia neveltet se (1790 1848). Eger: L ceum Ki- ad .
K váncsiak voltunk, hogy a lantropi mus mely pedag giai gondolatai váltak hangs lyossá ha ánkban, valamint kik voltak a ok a pedag gusok, akik mun- kájában, rásaiban ér ékelhet k, jelen vannak a lantropista gondolatok.2
A lantro i mus nevel si elk el sei
A 18. s . végén a kés bbi Németors ág ter letén kialakult lantropi mus s a- k tani akart a tan tásban uralkod megk vesedett m ds erekkel, a klass ikus nyelvek egyeduralmával, a antik s er k munkáinak tanulmányo ásával, he- lyette a praktikus és k has n ismeretekre, a él idegen nyelvek tanulására, a s emléltetésen alapul ismerets er ésre, a termés ettel val s oros kapcsolatra helye te a hangs lyt. A lantropisták a hagyományos, egyoldal intellektua- li mus helyett a ember teljes kibontako tatására t rekedtek, ahol a akarat, a ér elmek és a test kim velése is fontos s erepet kap. Koncepci juk s erint a gyermekek 15 éves korukig k has n ismereteket s ere nek a iskolában, e t k vet en gimná iumi valamint s akiskolai tanulmányokat javasoltak. A - lantropisták nevelési célja a hétk napi hivatását becs letesen vég erényes polgár nevelése (Finác y, 1927).
A els , a lantropi mus nevelési es ménye alapján m k d bentlakásos nevel inté etet Basedow3 ho ta létre 1774-ben Philantropinum néven a dessaui fejedelem támogatásával, melyet négy éven keres t l saját maga irány tott. E t k vet en a ve etés feladatát Joachim Heinrich Campénak4 adta át. A inté et Dessauban 1793-ban megs nt ugyan, de mintájára t bb lantropinum is létre- j tt a ors ágban (Schmitt, 2007).
A inté etekben a gyakorlatiasság és a j m ds ertani megoldások, vala- mint a életk elség határo ta meg a oktatást és a nevelést. Elvetették a is- meretek bemagoltatásának hagyományát, a tan tásban fontos s erepet kapott a s emléltetés, a játékosság és a megtapas talás. Gyakran vitték a gyerekeket a termés etbe, kirándulásokra, kiemelt s erepet kapott a testi nevelés, a s abad leveg n tart kodás és a kénye tetés ker lése mellett a kemény tested ések, a s ás, v vás, eve és, célba l vés, lovaglás. A lantropisták s ak tottak a m sai neveléssel, hanyagolták a m vés eteket, és kifeje etten praktikus isme- reteket tan tottak a n vendékeknek, gy pl. anyanyelvet, olvasást, rást, s ámo-
2 A kutatást a EFOP-3.6.1-16-2016-00001 Kutatási kapacitások és s olgáltatások komp- lex fejles tése a Es terhá y Károly Egyetemen” c m projekt támogatta.
3 Johann Bernhardt Basedow (1723 1790): német teol gus, pedag gus, r , a lantropis- ták els jeles képvisel je.
4 Joachim Heinrich Campe (1746 1818): német r , lo fus, a lantropista n nevelési gondolatok egyik megfogalma ja.
lást, egés ségtant, f ldraj ot, t rténelmet, termés ettudományt. G r g nyelvet egyáltalán nem, latint ki ár lag a fels fok tanulmányokra kés l diákoknak oktattak. A k el tt a ké m ves, keresked , katonatis t pálya ny lt meg, a lá- nyokat a há iass onyi s erepre kés tette fel a nevelés. Mindkét nem esetében fontos volt a ikai munkavég és (Tenorth, 2010). Mindenekfelett b tak a inté ményes nevelés erejében, ami által a gyermekek elsaját thatják a okat a erényeket, melyek a társadalom s ámára is has nosak és fontosak, gymint a k telességtudat, a pontosság, a k sségért vég ett munka s eretete. Ennek ki- alakulását a jutalma ással és b ntetéssel seg tették el (Pukáns ky és Németh, 1996). A alapfok kép és végéig koedukált nevelést javasoltak a lantropis- ták. E t k vet en mindkét nem esetében a társadalmi s erep kre val felkés - tés ker l el térbe.
A német ter leten alap tott lantropinumok k l Basedow dessaui inté ete, valamint Sal mann5 schnephenthali inté ete voltak a legnéps er bbek (Leon- hard, 2008).6
Németors ágban a n k s ámára is létreho tak bentlakásos magániskolákat, leány lantropinumokat, ilyen volt pl. Karoline Rudolphi (1754 1811) inté ete (Er iehungsinstitut f r junge Demoiselles). A neveldében a leányok rni-olvas- ni tanultak meg el s r, majd ké imunká tak, valamint a n nevelés elenged- hetetlen rés eként franciául tanultak. A tanterv kben angol, raj , ongorajáték, társastánc s erepelt, a onban e eket a tárgyakat k l n etségért tan tották ne- kik. E eken k v l termés ettudományos tárgyak (f ldraj , termés ettan, csilla- gás at és matematika) és vallástan olvashat még a rarendben (Pukáns ky, 2011).
A lantro i mus int m nyes nyomai Magyarors gon
Bár Magyarors ágon nem alap tottak a lantropinumokho hasonl nevel in- té eteket e ek inté ményes megjelenése vélhet en a felvidéki gimná iumok- ra volt jellem a korban , a lantropi mus pedag giai hatása mégis s élesebb k rben ér ékelhet . Egy korábbi rásunkban (Virág, 2014a) vi sgáltuk a n ne- vel inté etek világát. Ennek során kitért nk arra, hogy a ors ágban t bb olyan neves n nevel inté et is m k d tt Sennovit Mátyás, Steinacker Gus táv, Seltenreich Károly, Teleki Blanka inté etei , melyekben a lantropi mus es - méi is fellelhet ek.
5 Christian Gotthilf Sal mann (1744 1811): evangélikus lelkés , pedag gus.
6 V : Schmitt, 2007.
Sennovit Mátyás7 és felesége 1794-ben alap totta inté etét Eperjesen, ami 1868-ig állt fenn megs ak tás nélk l. A s l knek kiadott tud s tások alapján k rvonala hat k Sennovit lantropi mussal rokon vonásokat mutat nevelési elvei. A alap t célja, hogy elvs er en kifejless e a lányok s ellemi képessé- geit, s a gyakorlatok során a j vend ass onyi és anyai hivatásra kés tse fel n vendékeit (Virág 2014a). Sennovit inté etében a testi és a erk lcsi nevelés, a praktikus ismeretek tan tása, a jutalma ás er teljes bevonása a motiválásba jelentik a okat a elemeket, melyek a lantropi mus koncepci jában is mar- kánsan jelen vannak.
Steinacker Gus táv8 evangélikus pedag gus egy modern lánynevel inté et létreho ását t te ki célul, melynek terveit ki is dolgo ta, megval s tására a on- ban csak a debreceni református lányiskola keretei k t ny lt lehet sége 1838 1842 k tt (Aranyi, 1989). Fontosnak tartotta, hogy a lányok há i nevelését nevel inté eti oktatás k vesse. Sennovit ho hasonl an is el télte korának divatos fel letes m veltségi elemeit francia és angol társalgás, enem vek eljáts ása, divat, tánc, ké imunka , a kép és s lypontját minde ek helyett a n k sajátos feladataiho mért m veltségi tartalmakra helye te. Steinacker isko- lájában megjelennek a lantropi musra jellem há tartási ismeretek és a ké i- munka, ugyanakkor a oktatott tárgyak koncentrikusan b v lnek tartalmukban, és nem marad meg a kép és a gyakorlati ismeretek s intjén (Virág 2014a).
Seltenreich Károly9 Balassagyarmatr l 1846-ban Pestre áthelye ett német nyelv neveldéje r vid id n bel l j h rnevet v vott ki magának. A indul in- té mény programját Seltenreich a Nevelési Emléklapok 1848. évi 5. s ámában k lte. Seltenreich gyakorlatorientált oktatása, a termés etgy jtemény, a kép- tár és a k l nb es k k s intén a lantropista iskolá ás irányába mutatnak (Virág 2014b).
Teleki Blanka10 1846-ban alap totta n nevel inté etét kifeje etten aris tok- rata leánygyermekek s ámára. A nevelési tervben r g tette a inté etben foly oktatás legfontosabb alapelveit. Teleki Blanka inté ete r vid fennállása alatt
7 Sennovit Mátyás (Késmárk, 1763. febr. 11. Eperjes, 1823. aug. 11.): tanár, a eperjesi evangélikus lányiskola iga gat ja.
8 Steinacker Gus táv (Bécs, 1809. márc. 1. Buttst dt, Németors ág, 1877. j n. 7.): evan- gélikus lelkés , hittud s, r és ford t . A els német nyelv leánynevel inté et létre- ho ja Debrecenben. Neveléstannal, valamint egyhá i kormány attal foglalko mun- kákat rt magyar és német nyelven. 1838-ig Bán y bár lányainak magánnevel je.
9 Seltenreich Károly (G lnicbánya, 1813. j n. 15. Pest, 1855. s ept. 8.): pedag gus. Fele- ségével Balassagyarmaton n nevel inté etet alap tott (1846-ban Pestre helye ték át). A n nevelés általánossá tételén dolgo ott.
10 Teleki Blanka, gr f (Hoss falva, 1806. j l. 5. Pári s, 1862. okt. 23.): a magyar n ne- velés egyik képvisel je, Bruns vik Teré unokah ga.
nem lt tt egyértelm lantropista vonásokat, noha a okat nagynénje k vet - tésével minden bi onnyal ismerte (Virág 2013a).
A vi sgált inté mények k s jellem je, hogy a alap t és m k dtet pe- dag gusok, tanárok kimutathat an ismerték a lantropisták pedag giáját, és s ámos elemét beép tették a programjukba. Hangs lyosan megjelenik a há i- ass ony s erepre val felkés tés, a gyakorlatban has nos that ismeretek okta- tása, a tartalmak gyakorlatias megk el tése, valamint a s emléltetés m ds e- rének a alkalma ása. E ek a jegyek a t mutatják, hogy a inté etek nevelési alapelveiben és a tantervek s intjén t bb lantropista vonás a onos that , en- nek ellenére a vi sgált inté mények alapján nem mondhatjuk, hogy ki ár lago- san a lantropinumokho hasonl inté ményi jelleget ltenek (Virág 2014a).11
A testi nevel s
A lantropisták s erint a nevelésnek a gyermek életkoráho iga odva a mo - gást és a testgyakorlást el térbe helye ve játékosnak és a praktikus ismeretek, gyakorlati munkafogások és es k has nálat ga dag s emléltetését alkalma va gyakorlatiasnak kell lennie. Egyik fontos alapvetés k, hogy a lélek m veltsége és t kéletessége a testt l f gg, a a a test a lelki er k kifejl désének és meg- nyilvánulásának es k e (Frank, 1922).
A testi nevelés kérdéseire kitér legf bb magyar nyelv rásokat tanulmá- nyo va (Frank, 1922, Finác y 1927, C eke, 1938, Pukáns ky Németh, 1996, Mihalovicsné, 2006) egyértelm en kimutathat ak a lovagi erényeket idé in- telmek mellett a egyes mesterségek alapjainak elsaját tása, a k l nb ter - leteken t rtén tapas talats er és, a kénye tetés ker lése a nevelés során, vala- mint a id járási vis onyokho val alkalma kodás alapvetései.
A lantropinumban foly nevelés fontos jellem je volt a testi nevelés meg- k l nb tetett ke elése. A dessaui Philantropinumban foly oktatás hangs - lyos ter letei a gyesség, ed ettség, s abadság, termés etesség.
A lantropisták a inté etben a Comenius, Locke, Wol , Rousseau által is képviselt testgyakorlás elméletét át ltették a iskolai gyakorlatba. E t ke det- ben a hagyományos lovagi gyakorlatokho (v vás, lovaglás stb.) kapcsolták.
Emellett j mo gásformák is megjelentek, mint például a r dugrás, magasug- rás, billeg fagerendára más ás, s ly cipelése ny jtott karral és h d kodás.12 A dessaui inté et n vendékeinek haja r vidre volt ny rva. Ruhá atuk b és kényelmes volt, hideg v ben f r dtek, és kemény ágyon aludtak, gyakran
11 A n nevel inté etek világár l rés letesen: Virág 2014a.
12 Ch. Wolke levele Campého 1780. nov. 19. Dessau. In: Schmitt, 2007.
kirándultak, rends eresen foglalko tak faragással és es tergályo ással, sokat játs ottak a s abadban és a mesterséges testgyakorlatokat is j kedvvel vége - ték. A is felt nhetett a látogat knak, hogy a leckék csak fél ráig tartottak s két lecke k t mindig egy-egy fél rai id t engedtek a gyermekeknek d lésre (C eke, 1938).
Dessauban Basedow napi három ra testmo gást rt el a n vendékek s á- mára, e ek k é sorolta a ké m ves tevékenységeket, a életgyakorlatho k - t d kés ségeket, gymint hegymás ást, k télen eres kedést, vékony jégen já- rást, s ást, eve ést, l vést, v b l mentést, védeke ést, valamint a gyaloglást és sátoro ást (Schmitt, 2007).
A testnevelés iskolai tantárgyként t rtén beve etésére Dessauban ker lt sor el s r. A inté mény a testi nevelés vonatko ásában legjelent sebb pedag - gusa Gerhard Ulrich Anton Vieth (1763 1836), akire a német torna egyik atyja- ként tekintettek a tornagyakorlatok általános támogatásában, és a tudományos le rásában vég ett tevékenysége miatt (Neuendorf 1932).
Vieth a g ttingeni és a lipcsei egyetemen tanult jogot, matematikát, ikát, a Hochf rstliche Hauptschule tanára, majd iga gat ja, a matematika profess ora, iskolatanácsos. Már a ke detekt l kapcsolatban állt a Philantropiummal. Tanári munkájában a ene és a gimnas tika is megjelenik, és a ke deménye ésére vált a hauptiskolában a angol és a olas náll nyelvvé (Euler, 1895).
F m ve a háromk tetes Versuch einer Encyklop die der Leibes bungen (Berlin 1794, 1795, 1818.). A els k tet c me Beitr ge ur Geschichte der Leibes bungen . A k tet t rténeti forrásokat és tle rásokat tartalma , melyek idegen, vagy rég kihalt népek testgyakorlatair l tud s tanak. E el a munká- jával els ként rt kult rt rténeti tanulmányt ebben a témában. A beve et ben hangs lyo a a testmo gás termés etes voltát, ami a legrégebbi id kt l ke dve meghatáro ta a gyerek mindennapjait (Vieth, 1794)13. A m második k tete, a System der Leibes bungen rés letes le rásokat tartalma a egyes gyakorla- tokr l és a ok s abályos kivitele ésér l. A k nyv megk l nb teti a pass v (pl. lés, fekvés, f rdés) és a akt v gyakorlatokat. Ut bbit tovább bontja s el- lemi és testi tevékenységekre. Hoss asan foglalko ik a k l nb életkor - ak egés ségével, egés en a helyes hintá ást l ke dve a betegágyban fekvésig.
(Vieth, 1795). A tril gia harmadik k tete a els két rés kiegés téseit tartal- ma a.
13 Leibes bungen wurden ohne Zweifel schon in den ltesten Zeiten getrieben dieses liegt in der Natur der Sache. Schon das Kind strebt, seine kleine Kraft geltend u machen. Knaben sich selbst berlassen, machen im Kleinen alles was den Sieger u Olympia um Halbgott erhob.” (Vieth, 1795: 1 2.)
A dessaui philantropinum jelent sége a testi nevelés terén abban ragadhat meg, hogy e a inté et volt a els olyan német iskola, ahol rends eres iskolai testmo gást vége tek a diákok olyan tanárok ve etésével, akik más tárgyakat is tan tottak.
A lantropinumok k l a testi nevelés vonatko ásában feltétlen l ki kell emelni a schnepfenthali inté etet. A inté ményt Sal mann dessaui mintára alap totta a th ringiai Schnepfenthalban Gotha mellett. Sal mann 1786-ban Jo- hann Christoph Friedrich GutsMuthst b ta meg a testnevelés oktatásával inté-
etében (Schmitt, 2007).
Johann Christoph Friedrich GutsMuths (1759 1839) a hallei egyetemen tanult teol giát, ikát, matematikát. t rténelmet, valamint Trapp14 pedag gia el adásait hallgatta. A nevelést rténet a nevéhe k ti a rends eres testneve- lés kialak tását (Wa mannsdorf 1884).
GutsMuths a testnevelést a nevelés elválas thatatlan rés eként ke elte. El - s r a dessaui testgyakorlatokat tekintették mintának, majd két év után saját elkép elései s erint alak totta a testnevelést. M ds erében a gyerekek egyéni képességeit tekintette kiindul pontnak.
A mo gást metodikailag gondosan felép tette, foko atosan n velte a terhe- lést. Ő volt a els olyan pedag gus, aki amellett, hogy oktatott, publikáci i- ban re ektált a praxisra, a tan tás gyakorlatát a komplex általános rends erbe helye te, és publikáci s tevékenysége révén s éles olvas tábor elé tárta (Ge - mann 1998).
rásai k l a Gymnastik f r die Jugend (1793) a iskolai testnevelés els rends ere munkája. Spiele ur Übung und Erholung des K rpers und Geistes” (1796) c m k nyve a meg gyelésen alapul mo gásos és s ellemi játékokat gy jt tte s is tematikus rends erbe. GutsMuths a k l nb játékok pedag giai és testnevelési funkci it tanulmányo ta, a jelent ségét méltat k e t tekintik Németors ág els pedag giai játékgy jteményének. A játékok sorában a k l nb feje etek a labda-, tábla-, goly s, bábu-, c l p-, gy r -, téli, tár- sas-, éjs akai, valamint a egyéni játékok sajátosságait mutatják be. S intén a
nevéhe k thet a s ástan tás els m ds ertani k nyve, a 1798-ban meg- jelent Kleines Lehrbuch der Schwimmkunst um Selbstunterrichte .
GutsMuths m vei a iskolai testnevelés s akanyagának megteremtésén t l- men en a német torna és a játékok rends ere ett munkái (Schr der 1996).
Vieth és GutsMuths példái alapján elmondhatjuk, hogy a lantropinumok- ban tevékenyked testgyakorlástanárok már nem csupán gyakorlatmesterek
14 Ernst Christian Trapp (1745 1818): pedag gus, tanár, iskolaiga gat , a els német pe- dag giatans ék ve et je.
voltak, hanem olyan iskolai tanárok, akik k nyveikkel megteremtették a német testnevelési irodalom alapjait.
A lantr pok hatása ha ánkban is ér d tt. Magyarors ágon is megjelenik a hivatásos tornatanár, a bár Vay Mikl snál há itan t Egger Vilmos (1792 1830) fest s emélyében, aki Magyarors ág els hivatásos tornatan t ja.
A lantropi mus jelenléte a s ásoktatás ter letén is ér ékelhet . Basedow és Guts-Muths a iskolai s ásoktatás és v b l mentés tan tását, a s ások- tatás inté ményessé válását ke deménye ték. Ha ánkban Filantropista s - mester” c mmel 1841-ben jelent meg Csillag Károly s ással foglalko német nyelv s akk nyve. A k nyv s ásoktatással, a v i gimnas tika ismertetésével és egés ségtannal foglalko ik. A els magyar nyelv k nyvet, a Aradi s - mester”-t 1842-ben adták ki.
A s erve ett gimnas tika magyarors ági meghonos tása Clair Ignác15 nevé- he k thet , aki a 1830-as években már saját gimnas tikai inté etben tartott foglalko ásokat. A inté etr l a Honm vés c m foly irat 1835. évi s ámában olvashatunk el s r. 1836. május 8-t l a lap egymást k vet kiadásaiban sorra jelentek meg k lemények Clair inté etér l. A ismeretlen s er a testi neve- lés kérdéseinek taglalásakor Locke és Rousseau mellett lantropistákat is em- l t, Basedow, Sal mann, Trapp és Villaume nevével találko unk a rásokban.
Val s n s thet a hivatko ások alapján, hogy Clair inté etében a lantropisták által alkalma ott testgyakorlatokat vége ték a gyerekek.
A edag giai r sok
Fontosnak tartottuk megvi sgálni, hogy a kors ak pedag giaelméleti irodal- máb l mit tartottak érdemesnek leford tani a korabeli ha ai s er k. 1771-ben jelent meg Locke nevelésr l rott m ve magyarul, a onban a francia felvilágo- sodás r inak pedag giai m vei csak kés bb lettek magyarra át ltetve. Sal - mann magyarors ági hatása egyértelm en ér ékelhet , his amellett, hogy sch- nepfenthali inté etébe t bb magyar ellátogatott, és munkatársai m veire sok el et akadt Magyarors ágon, és a rások k l t bbet magyarra ford tottak (Fehér 1999).16
15 Clair Ignác (1794 1866): francia s árma ás magyar tornatanár és v v mester.
16 A 18 19. s á ad fordul ján magyarul is megjelent néhány m ve (Moralisches Elemen- tarbuch nebst einer Anleitung um n t lichen Gebrauch desselben, Ameisenb chlein, oder Anweisung u einer vern nftigen Er iehung der Er ieher, Krebsb chlein, oder Anweisung u einer unvern nftigen Er iehung der Kinder stb.). Trapp Versuch einer P dagogik korabeli magyar nyelv kiadását nem lelt k fel.
A kors ak pedag gusai k l Genersich János17 a magyarors ági felvilá- gosodás korának k ismert alakjaként a magyar pedag giai gondolkodás meg j tásának is akt v rés tvev je volt (Ugrai 2012). Genersich pedag giai jelent ségét a s akirodalom méltatja (Fehér, 1994, S elényi, 1915, S elényi, 1916, Ugrai, 2012), a f kus t e ttal kifeje etten a lantropista jegyek vi sgá- latára helye t k egyik kiválas tott munkája, a 1792-ben Bécsben megjelent Beytr ge ur Schulp dagogik c m m vének áttekintésekor, melyben t bbs r hivatko ik Trapp rásaira. A tananyag ismereteinek elk l n tésében Trapp ka- teg riarends erét javasolja (Trapp: Versuch einer P dagogik, Berlin, 1780), és ugyancsak rá hivatko ik a bet tanulásos m ds er elvetésének kérdésében, illet- ve a korán és nem megfelel m ds erekkel t rtén latin nyelvtan tás kapcsán.
(Ugrai, 2012) A s ámtanoktatás megterve ését Trapp m ds erére alapo va ja- vasolja, és a tmutatását (Unterricht in der Religion) tartja k vetend nek a vallásoktatás terén is. Minde ek mellett a alap s t n k ss egy jtésénél, il- letve a jutalma ás és b ntetés kérdései tekintetében is találunk utalásokat Trapp munkáira. (Genersich, 1792. 78 80, 134 144, 198 212).
A testi nevelés terén a gimnas tika és a testgyakorlatok fontossága mellett a mértékletességet is hangs lyo a, valamint kiemeli a friss leveg n tart ko- dás, a futás, birk ás, ugrás, s ás és egyéb sportok el nyeit (Genersich, 1792:
43 51), mely gondolatok a lantropistáknál s intén markánsan jelen vannak (Schmitt, 2007). E ek alapján kijelenthet , hogy Genersich nem csupán ismer- te a lantropista pedag gusok munkáit, hanem re ektált a okra, illetve be is ép tette saját pedag giai rends erébe.
Fehér (1999) Genersich 1792-ben megjelent rása mellett t bb munkára is ráirány tja a gyelmet. E alapján eml tj k Fábri Gergely 1773-ban Bécsben kiadott latin nyelv neveléselméleti munkáját18, melyben f ként Basedow ha- tása érvényes lt. Glat Jakab, Sal mann schnepfenthali inté etének magyar s árma ás tanára, 1795-ben Po sonyban adta ki Ein Wort ber Er iehung c m a lantropi mus s ellemében megformált rását. Kriebel János 1809-ben publikált német nyelv munkájában19 Pestalo i mellett a német lantropisták, f ként Campe gondolatai is fellelhet k. Meg kell eml teni a sorban S eberé- nyi János 1810-ben Po sonyban latinul kiadott pedag giai m vét20, amiben
17 Genersich János (1761 1823): t rténés , pedag gus.
18 Considerationes rei scholasticae ad publicum juventutis patriae emolumentum in meli- us vertendae”
19 Ansichten der jet igen Er iehung der Jugend nebst Vorschl gen solche u verbessern von einem Ungenannten”. Leutschau, 1809.
20 De praecipuis capitibus primae educationis per paedagogos horumque munera”. Poso- nii. 1810.
Niemeyer és Pestalo i mellett Campe és Sal mann gondolatai is megjelentek, illetve Perlaki Dávid magyar nyelv m vét 1791-b l ( A gyermekeknek j ne- vel sekr l val r vid oktat s ), melyben Sal mannra és Campéra is hivatko ik (Fehér, 1999). A eml tett pedag giai rások tartalmi elem ését a kutatás kés b- bi s akas ában terve k.
Öss eg és
Jelen rás arra vállalko ott, hogy betekintést ny jtson a lantropi mus neve- lési ideáiba. A lantropista pedag giai gondolatok eljutottak ha ánkba a német egyetemeken tanul magyar diákok (Genersich, Váradi S ab János, Egger Vilmos), a lantropinumok magyar látogat i révén, csak gy, mint a lantropis- ták munkáinak (Campe, Trapp, Sal mann) magyarra ford tásával, és jelenlét k egyértelm en kimutathat . Gondoljunk csak a n nevel inté etek programjai- ra, a rends eres testnevelés megjelenésére, melynek els tanára Egger Vilmos, aki a magántan t ság után a testnevelést Pesten a Evangélikus Gimná iumban nyilvánosan is oktatta, Clair gimnas tikainté etére, a Filantropista s mes- ter” c mmel 1841-ben megjelent, Csillag Károly tolláb l s árma , s ással foglalko német nyelv s akk nyvre, valamint a magyar pedag gusok lant- ropista vonásokat mutat rásaira.
A lantropi mus Németors ágban j alapokra helye te a tan tás tartalmát és m ds ereit, a meger s d polgári réteg s kségleteit gyelembe véve. A polgárosodás folyamata Magyarors ágon kés bb ér ékelhet , de a pedag giai gondolkodásban és a pedag giai rásokban ha ánkban is jelen vannak a lant- ropisták es méi, melyek a magyar olvas k s ámára is elérhet vé váltak.
Irodalomjegy k
Campe, Joachim Heinrich (1789/1988). V terlicher Rath an meine Tochter.
Paderborn.
C eke Marianne (s erk.) 1938. Bruns vik Teré gr fn napl i és feljegy ései.
Budapest: Magyar T rténelmi Társulat.
Dessauer Philanthropin. In: Schmitt, Hanno 2007: Vernunft und Menschlichkeit.
Studien ur philanthropischen Er iehungsbewegung. Bad Heilbrunn: Julius Klinkhardt Verlagsbuchhandlung. ISBN: 978-3-7815-1549-9 St: 183 194.
Fa ekas István et al. (s erk.) 2012. Die Zips Eine kulturgeschichtliche Region im 19. Jahrhundert. Leben und Werk von Johann Genersich (1761 1823).
Bécs: Collegium Hungaricum.
Fehér Katalin 1999. A felvil gosod s pedag giai es m i Magyarors gon. Bu- dapest: E tv s J. Kvk.
Fehér Katalin 1994. Genersich János német nyelv pedag giai m ve 1792-b l.
Magyar K nyvs emle, 110. évf. 3. s . 339 341.
Finác y Ern 1927. A jkori nevel s t rt nete. Budapest: Kir. Magyar Egye- temi Nyomda.
Frank Antal 1922. A testi nevel s a lantropist kn l. Budapest: Kir. Magyar Egyetemi Nyomda.
Ge mann, Rolf (s erk.) 1998. Beitr ge und Bibliographie ur GutsMuths-For- schung. Sankt Augustin: Academia-Verlag.
Rathmann János 2004. Genersich János gondolatvilága. In: F rum T rsada- lomtudom nyi S emle. 2004/4. 123 134.
Kornis Gyula 1927. A magyar m vel d s es m nyei: 1777 1848. Budapest:
Kir. Magyar Egyetemi Nyomda.
Leonhard, Friedrich (Hrsg.) 2008. P dagogische Welt Sal manns Schnep- fensthal. Ausgew hlte Texte. Jena: Verlag IKS Garamond. ISBN: 978-3- 938203-49-1.
Mihalovicsné Lengyel Aloj ia 2006. A lantropi mus pedag giája. Johann Bernhard Basedow munkássága. Iskolakult ra, 2006/4. 111 120.
Pukáns ky Béla 2011. A inté ményes n nevelés két paradigmája a 18 19.
s á adi Eur pában: lantropi mus”, neohumani mus”. In: Kéri Katalin (s erk.) 2011. T rsadalmi nem s oktat s. Konferenciak tet. Pécs: PTE BTK.
Pukáns ky Béla Németh András 1996. Nevel st rt net. Budapest: Nem eti Tank nyvkiad .
Schmitt, Hanno 2007. Vernunft und Menschlichkeit: Studien ur philant- hropischen Er iehungsbewegung. Bad Heilbrunn: Klinkhardt.
Schmitt, Hanno 2007. Zur P dagogisierung des Raumes im Philanthropismus.
Das Beispiel der Sal mannschule Schnepfenthal. In: Schmitt, Hanno (2007):
Vernunft und Menschlichkeit. Studien ur philanthropischen Er iehungs- bewegung. Bad Heilbrunn: Julius Klinkhardt Verlagsbuchhandlung. ISBN:
978-3-7815-1549-9. St: 195 208.
Schmitt, Hanno 2007. Die Anf nge des Schulsports im 18. Jahrhundert. In:
Schmitt, Hanno (2007): Vernunft und Menschlichkeit. Studien ur philant- hropischen Er iehungsbewegung. Bad Heilbrunn: Julius Klinkhardt Ver- lagsbuchhandlung. ISBN: 978-3-7815-1549-9. St: 209 224.
Steinacker Gus táv 1841. N nevelés s n nevel inté etek. Athenaeum, 6. s . 81 87.
S elényi Öd n 1916. Néhány lap a magyarhoni n nevelés ke deteib l. Nem eti N nevel s, 37. évf. május. 239 258.
S elényi Öd n 1915. Egy régi magyar pedag gus. Adalékok a lantropi mus magyarors ági t rténetéhe . Magyar Paedagogia 24. évf. 305 330.
S elényi, Edmund von 1916. Johannes Genersich (1761 1823). Das Lebens- bild eines ev. P dagogen und Theologen der Toleran eit. Wien.
S innyei J sef 1891/1914. Magyar r k lete s munk i. Budapest: Hor- nyáns ky Viktor Csás ári és Királyi Udvari K nyvnyomda.
Tenorth, Hein -Elmar 2010. Geschichte der Er iehung. Einf hrung in die Grund ge ihrer neu eitlichen Entwicklung. Weinheim: Juventa.
Ugrai János 2012. Im Geist des Philantropismus. Die p dagogische Kon eption von Johann Genersich. In: Fa ekas, István et al. (s erk.) 2012. Die Zips eine kulturgeschichtliche Region im 19. Jahrhundert. Leben und Werk von Johann Genersich (1761 1823). Bécs: Collegium Hungaricum. 55 78.
Virág Irén 2013a. A magyar aris tokr cia neveltet se (1790 1848). Eger: L - ceum Kiad .
Virág Irén 2013b. Idegenként egy j ha ában letképek a 19. s á adb l. Tár- sadalmi Egy tt l s, 2013/3. s . 1 17.
Virág Irén 2014a. A lantropi mus jelenléte a magyarors ági n nevel inté e- tekben. In: Bárdos Kis-T th Racsk (s erk): j kutatások a neveléstudo- mányokban. Válto életformák, régi és j tanulási k rnye etek. Budapest:
MTA Pedag giai Tudományos Bi ottság. 289 301. p.
Virág Irén 2014b. S emelvények a lantropi mus pedag giai gondolataib l.
In: Science for Education Education for Science. 3rd International Confe- rence II. volume. Nitra 2014, 287 297. p. ISBN: 978-80-558-0555-9.
W rdigung der Lebensleistung Sal manns. Joh. Chr: Fr. GutsMuths Rede ur 50-Jahrfeier der Anstalt in Schnepfenthal am 7. M r 1834 In Sammlung der Familien Sal mann/Ausfeld unter der Sign. AFA 5303vAFA N1.15. In:
Leonhard, Friedrich (Hrsg.) (2008): P dagogische Welt Sal manns Sch- nepfensthal. Ausgew hlte Texte. Jena: Verlag IKS Garamond. ISBN: 978-3- 938203-49-1. St: 580 584.
