,185- d í k f o k " - r ó l s z e m l é l t h a t ó e r e j e i r á n y í t o t t a , m e r t e b b e n a z e s e t - b e n e n n e k a h a t á l y v á l o g a t ó b í r ó i f u n k c i ó n a k a p r i m ä r i g a z s á g - é r z e t o l y a n e r e j ű n e k e s t i m á l t p a r a n c s a á l l m ö g ö t t e , a m e l y a z . e g y e s í t é l e t e k elvi e l l e n t é t e i t a „ r a f f i n á l t t á " v á l t n y e r s i g a z s á g , (a t é t e l e s j o g g a l h a r m o n i k u s a n y a g i igazság) s z f é r á j á b a e m e l i és o t t f e l o l d j a ,
A s z o c i á l i s g o n d o l a t n a k t e r m é s z e t e s e n n e m c s a k j o g s z a b á l y - v á l o g a t á s t i r á n y í t ó , s u g a l m a z ó e r e j e van, h a n e m j o g s z a b á l y r o n t ó
(pl. a j o g b a n v a l ó j á r a t l a n s á g k i v é t e l e s f i g y e l e m b e v é t e l e ) e r e j e is, a f e n t i e k b e n a z o n b a n e z ú t t a l c s a k a j o g s z a b á l y v á l o g a t ó h a - t á s r ó l v o l t szó.
A j o g s z a b á l y a l k a l m a z á s h a t ó e r ő i n e k »sokfélesége o l y a n m a t é r i á t t á r fel, a m e l y n e k e c i k k t e r m é s z e t e s e n c s a k egy t ö r e - d é k é t , a s z o c i á l i s g o n d o l a t m i n d n a g y o b b j e l e n t ő s é g ű és m i n d á l t a l á n o s a b b a n h a t ó e r e j é n e k e g y i k h a t á s á t r a g a d h a t t a ki, a r r a is i n k á b b c s a k n a g y v o n a l a k b a n u t a l v a , m i n t a z t m é g c s a k v a l a - m e l y e s r é s z l e t e s s é g g e l is k i m e r í t v e . Dr. Schneller György.
A személyiségi jogok dologi jogi mivolta. Az iskolai rendszerre épített elmélet azt tanítja, hogy jogi értelemben véve dolog alatt olyan, fizikai tárgyakat és erőket értünk, amelyeket az ember hatalmi körébe vonhat, — a dologi jog pedig a fizikai vagy jogi személynek a most említett értelemben vett dologhoz való jogviszonyait foglalja magában.
Azt is tanítja az elmélet, hogy a dologi jog abban különbözik a kö- telmi jogtól, hogy míg az utóbbi jog szerint jogosult csak egy bizonyos személlyel vagy személyekkel szemben áll ¡jogviszonyban, addig a do- logi jog jogosultja jogát mindenkivel szemben érvényesítheti. A dologi jogot ez a sajátsága teszi abszolút joggá.
Az élet olyan javakat is ismer azonban, amelyeknek nincsen fizi- kai határuk és amelyek testietlenségük dacára az ember hatalmi kö- rébe vonhatók. Az emberi géniusz teremtményei: a dal, a dráma, a.
találmány nem körülhatárolt fizikai dolgok. A művészi alkotásokhoz, a szabadalomhoz, a név és védjegyhez való jog tárgyai eszmei javak.
Ez a jogi kategória tehát a fenti elmélet által követett rendszer sze- rint nem sorozható a dologi jogok közé, hanem ezek a jogok egy külön kategóriát, a személyiségi jogok kategóriáját alkotják.
Ha a személyiségi jogokat analizáljuk, azt fogjuk látni, hogy ezek is egytől egyig abszolút jogok. A jogosult és kötelezett egymás- hoz való viszonya nem a kötelmi jog, hanem a dologi jog ismérveit, mutatja. A személyiségi jogoknak is az a fő jellemvonásuk, hogy azok mindenkivel szemben érvényesíthetők.
Az iskola a szel'ektiót nem a dolgok lényege szerint, hanem a.
külsőségek figyelembevételével végzi. A dologi jogoknak fizikai dol- gok, a személyiségi jogoknak eszmei javak a tárgyai, Mindkét jogkate- góriának a megnyilvánulása az életben azonban teljesen azonos, az egyik éppen olyan jogi tulajdonságokkal rendelkezik, mint a másik.
Az a körülmény tehát, hogy az egyiknek testi dolgok, a másiknak, eszmei javak a tárgyai, még nem tesz indokolttá egy merev szelektiót.
Az élet maga egyáltalán nem ismer ilyen megkülönböztetéseket. Ami- kor a költő az ő daláról, a festő az ő alkotásáról, a feltaláló az 5'- szabadalmáról beszél, akkor ő minden kétséget kizáróan ezt éppen olyan értelemben használja, mintha az ő házáról, az ö lováról vagy- az ő földbirtokáról beszélne. A szerző, a feltaláló tehát úgy érzi, hogy őt a művén, a találmányán tulajdonjog illeti meg.
A külsőségeket szem előtt tartó iskola szerint egy dal t u l a j d o n -
186"
jogáról beszélni fogalmi képtelenség volna, még pedig azért, mert hiszen a tulajdonjog mint dologi íjog tárgya, csakis testi dolog lehet.
A nem jogász azonban ezt a megkülönböztetést nem ismeri és azt kell mondanom, hogy a nem jogásznak van igaza. Nem a iorma a fontos, hanem a tartalom. Szerintem a személyiségi jogok éppen abszolút ter- mészetüknél fogva a dologi jogok családjához tartoznak. A személyi- ségi jog igenis lényegileg nem egyéb mint tulajdonjog. Téves az a tanítás, hogy a tulajdonjog tárgya csak ingatlan és ingó dolog lehet, mert éppen úgy tárgya lehet a tulajdonjognak valamely immateriális dolog is, amely az emberre nézve értékkel bír és hatalmi körébe von- ható. Az immateriális dologra vonatkozó tulajdonjog a személyiségi jog.
Az eszmei javuk különleges természete a részletek tekintetében hozzásimuló eltéréseket igényel a jogalkotás terén is, ez azonban még nem fosztja meg sem magukat az eszmei javakat, sem pedig a reá vonatkozó jogszabályokat a dologi karakterüktől. A részletkérdések szempontjából az sem közömbös, hogy ingatlan-e a t u l a j d o n j o g tárgya avagy ingó. Az ingatlanátadás és az ingó traditió minden különböző- sége mellett is iő jellemvonásában azonos, ennek az azonosságnak a természetes velejárója az, ihogy amidőn a konkrét eset elbírálásánál a tételes jogszabály nem elegendő, a tulajdonjogra vonatkozó általános szabályokban keresik a megoldást. A szerzői törvény, a szabadalmi törvény, a védjegytörvény tárgyazzák azokat a speciális rendelkezé- seket, amelyeket az itt védett immateriális javak különleges termé- szete szükségessé tesz, de ezeknek a rendelkezéseknek egyike sem veszítette el a részletekben való különbözősége dacára dologi jogi, sőt tulajdonjogi alaptermészetét. E speciális rendelkezéseknél nemcsak a
"kizárólagosság az, amely mint egy félreismerhetetlen bélyege a tu- lajdonjogi természetnek, hanem megtalálhatók ezeknél a kizárólagos- ság reaktiójaként — természetesen s a j á t o s köntösben — a tulajdonjogi korlátozások is. A mások respektálásra érdemes jogának megvédése teremtette a szomszéd -jogot és ugyanez a z érdekvédelem von időbeli határt a szerzői jognak, a szabadalmi jognak, ugyanez a motívum te- remti a kényszerengedély rendszerét stb.
Ha elismerjük azt, hogy a személyiségi j o g o k lényegileg dologi jogok, úgy azt is el kell ismernünk, hogy a dologi jog általános szabá- lyai az irányadók ott, ahol a tételes törvény nem h a l l a t j a a szavát.
Egy gyakorlati példa fogja a legjobban illusztrálni, hogy milyen fájó igazságtalanságra vezethet a személyiségi jogok teljes absztrahá- lása a dologi jogtól és ezáltal a pusztán logikai rendszerekre épített okoskodás.
A szerző 1874-ben pénzért eladta egy dalának a „ t u l a j d o n j o g á t "
— ő ugyanis úgy érezte, hogy az ő dala az ő t u l a j d o n a — egy kiadó cégnek. Az adás-vételt .követően kitűnő egészségben eltöltött 36 esz- tendő után a szerző meghalt. A z említett kiadó cég úgy a szerző éle- tében, mint annak halála után zavartalanul élvezte az 1874-ben meg- vásárolt dalnak a „tulajdonjogát". Közzétette, forgalomba helyezte a dalt, majd megengedte, hogy felvegyék gramofonlemezre, sőt áten- gedte a beszélőfilm céljaira is, mert ő azt természetesnek találta, hogy áz ő tulajdona felett csakis ő' rendelkezhetik. De így találta ezt ter- mészetesnek maga a szerző is, mert soha még kísérletet sem tette arra,
"hogy a vevőt jogai gyakorlásában megakadályozza, a szerző örökösei sem gondoltak erre 20 éven át. 20 évvel a szerző halála után és 56 esztendővel az említett tulajdonjogi átruházás után a szerző örökösei észbekaptak 'és azt m o n d j á k a kiadónak: „add i d e minden zsebrevá- gott hasznodat, a dalhoz neked semmi közöd sincs, a jogok bennünket mint örökösöket illet meg, mert az ami közted és a szerző között 1874-ben történt, jogi hatály szempontjából egyenlő a semmivel". A
187"
jogi indokolásuk pedig — mint ők mondják — igen egyszerű és vilá- .gos. A dal mint nem testi dolog, nem lehet tulajdonjog tárgya. A
szerző kifejezésmódja nyilvánvalóan téves-. A szerző nem a tulajdon- jogot akarta átruházni, mert hiszen ez fogalmi képtelenség, hanem csak a dalra vonatkozó szerzői jogokat. Az átruházás időpontjában azonban a szerzői alkotás hazánkban még nem volt megvédve, az első szerzői törvényünk csak 1884. július 1.-én lépett életbe, ezt megelő- zően szerzői jogokról jogi értelemben beszélni nem lehetett. A szerző tehát olyasmit ruházott át, amivel ő sem rendelkezett, ami egyébként
— minthogy nem is létezett — a forgalom tárgya nem lőhetett. Szer- :zői jogok nem voltak az átruházás időpontjában, még kevésbé voltak
mechanikai jogok, amelyeket csak az új szerzői törvénynük ismer és még ennél is kevésbé ruházhatta át a beszélőfilm céljára való haszná- lati jogát a szerző, mert hiszen a beszélő filmet még a jelenlegi szer- rzői törvényünk sem ismeri.
Lehet, hogy ez a pusztán logikára épített okoskodás magának a logikának a szabályai szerint sem egészen helytálló, itt nem óhajtok most ebből a szempontból ezzel a felfogással vitába szállni, annyi azonban bizonyos, hogy az a tételes törvényeinken alapuló elévülési rendelkezések leszámításával legalábbis látszólag híven követi a rend- szert és az még bizonyosabb, hogy olyan eredményre jut, amely min- den jogérzékkel ellenkezik.
Ha az ingatlan jóhiszemű birtokosa 32 évi zavartalan birtoklás után telekkönyvi bekebelezést kérhet, akkor miért volna a fenti kiadó megfosztva még az elbirtoklásra való hivatkozás lehetőségétől is, pláne akkor, amikor ő még a jogszerűségre is támaszkodhatik?
Ha a személyiségi jogok és köztük a szerzői jog dologi jogi ter- mészetét felismertük, akkor egyúttal -felismertük azt is, hogy az immateriális javak -is épp úgy tárgyai a tulajdonjognak, mint az in- gatlan és az ingó dolgok és akkor nem kapcsolhatjuk ki a tulajdon- jog eredeti szerzési módjainak az immateriális javakra való alkal- mazhatóságát sem. Csak az elbirtoklás intézményét -kell segítségül hív- nunk és máris egy csapásra romba dől az örökösök szofisztikus okos- kodása. Az elbirtoklás eredeti szerzési mód lévén, egészen mindegy, .hogy volt-e törvényileg védett szerzői -jog 1874-ben, amikor a szerző pénzért eladta dalát a kiadónak, mert azzal a ténnyel, hogy a kiadó 56 esztendeig zavartalan abszolút jóhiszemű, sőt jogszerű, birtokos volt, ő kétségtelenül -megszerezte a dal tulajdonjogát, vagy ha úgy tetszik, a dalra vonatkozó szerzői jogok összességét. Az immateriális javakról szóló tételes törvényeink egyikével sem ellenkezik az elbir- toklás gondolata. De legkevésbé ellenkezik magával az anyagi igaz- sággal, sőt azt hiszem éppen az ember veleszületett jogérzéke hívja segítségül, úgy mint a fenti esetben is. Dr. Trebits Herbert.
U j per a jogerős ielhivás utón. A p e r i s m é t l é s r ő l s z ó l ó t a n u l - m á n y u n k b a n i g y e k e z t ü n k -azon j o g s z a b á l y o k a t f e l s o r o l n i , a m e - l y e k b e n a t ö r v é n y h o z á s m a g a t ö r t e á t -a perism-étlási t i l a l o m el- vét. U t a l t u n k t ö b b e k k ö z t a P p . 635. § - á r a is, m e l y m e g e n g e d i , . h o g y a b é r l e t i v i s z o n y m e g s z ü n t e t é s é r e i r á n y u l ó e l j á r á s b a n jog-
s é r e l m e t s z e n v e d e t t fél k ö v e t e l é s é t a t ö r v é n y r e n d e s ú t j á n é r v é - n y e s í t h e s s e . F e l p e r e s t ez e s e t b e n s e m k ö t i az ismétlési t i l a l o m : a m e g e l ő z ő e l j á r á s b a n é r v é n y e s í t e t t t é n y á l l á s t az ú j p e r b e n ú j - b ó l é r v é n y e s í t h e t i és . u g y a n a z t a j o g k é r d é s t ú j b ó l felvetheti.1)
H Kovács Marcel: A Pp. magyarázata.. 1271.. oldal, 5. jegyzet.
