• Nem Talált Eredményt

Kornis Gyula: Kölcsey Ferenc világnézete : [könyvismertetés]

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Kornis Gyula: Kölcsey Ferenc világnézete : [könyvismertetés]"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

A legüdvösebb kirostáló intézkedések is csak úgy teremhetik meg gyümölcsüket, ha valóban érvényesülni tudnak a gyakorlatban,, ha képesek legyőzni az eléjük tornyosuló akadályokat.. Ilyen aka- dályok, tudjuk, nem kis számban vannak, éppen ezért az illetékes, tényezőknek egyik fontos feladata volna, hogy ezeket a lehető leg- kevesebbre csökkentsék, s így minél eredményesebbé tegyék az.

iskolának a tanulmányi színvonal emelésére irányuló fáradozásait- A tanárság maga minden bizonnyal a legjobb lelkiismerete szerint:

fog élni a kezébe adott hatalommal, s a közösség és a gyermek jól felfogott érdekére egyaránt tekintettel lesz. Ez a kettős szem- pont meg fogja óvni attól, hogy tévesen értelmezett emberiességből"

olyanokat tartson vissza a középiskolában, akik ott csak a maguk.

és mások, kárára foglalhatnak helyet.

*

A fentiekben a magyar értelmiség kialakító műhelyének: a gim- náziumnak néhány fontos kérdésével foglalkoztunk. A tárgyalt- három kérdésből három követelmény tárul elénk, mint a közép- iskolai nevelés szükséges feltétele: a j ó tanárképzés, a pedagógiai szellemű vezetés és a tanulóifjúság kiválogatása- Minél tökélete- sebben tudjuk ezeket megvalósítani, minél szervesebben sikerüli mint eszközöket a kitűzött nevelői cél szolgálatába állítanunk, annál szilárdabb alapokra helyeztük középiskolánk jövőjét. Ma.

már, miután a gimnázium szervezeti reformjainak korszaka lezárult, kettőzött figyelemmel kell fordulnunk belső tartalma felé, h o g y szellemi és erkölcsi értékeit minél jobban kibontakoztathassuk.

Ha erre a feladatra gondolunk, újból oda jutunk vissza, ahonnan, fejtegetéseinkben kiindultunk: az élő és ható tanári személyiség jelentőségének felismeréséhez. Az ő munkálkodásán fordul meg a középiskola sorsa, ezért legfontosabb teendő e tevékenység félté- teleinek biztosítása.

H a j d u } á n o s

I R O D A L O M .

Komis G y u l a : Kölese/ Ferane világnézete Budapest, 1938.'Franklin-Társulat..

117 lap.

A lefolyt esztendőnek nyarán, pontosabban 1938. aug\ 24-én volt száz- esztendeje annak, hogy legszebb nemzeti imádságunknak, a Himnusznak költője, egyúttal a X I X . század első felének kiváló m a g y a r f i l o z ó f u s a , politikusa és nemzetnevelője — határozott és szigorú egyénisége ellenére is- nemzete szeretetétől és közbecsüléstől övezve — eltávozott az örökkévaló- ságba. Az egész- magyarság őszinte f á j d a l m á r a és gyászára férfikora delén itt hagyta »a hont«, melyről ihletetten dalolta, hogy »Árpád vére győzelemben csorga szent földjére::, s mely neki életében annyi bút, g o n d o t , átvirrasztott:

éjtszakát és oly kevés nyugalmat, reményt és boldogságot juttatott.

(2)

E z az é v f o r d u l ó a nagyjelentőségű eseményekben rendkívül g a z d a g 1938. év változatos f o l y a m á b a n sem m a r a d t elfeledve a nemzeti kegyelet előtt. E m l é k ü n n e p é l y e k sora idézte ú j r a szemünk elé Kölcsey f e n n k ö l t , , nemes a l a k j á t , ünnepi ó d á k és i r o d a l m i t a n u l m á n y o k , hivatalos szónoklatok és alkalmi cikkek egész t ö m e g e f o g l a l k o z o t t nagy és g a z d a g szellemének méltatásával. Az alkalmi emlékezések e sorozatán azonban messze t ú l e m e l - kedik és a nemzet ünnepelt fiának nagyságához m é l t ó piramisként á l l a z .

1938. év Kölcsey-irodalmának élén egy v a l ó d i és m a r a d a n d ó értékkel b í r ó alkotás, Kornis G y u l á n a k könyve Kölcsey Ferenc világnézetéről, melyben a., reformkorszak t u d ó s f i l o z ó f u s á r ó l , bölcs á l l a m f é r f i d r ó l és céltudatos nemzet- nevelőjéről a X X . század kongeniális fia szól hozzánk, a mélyreható filo- z ó f i a i ' t a n u l m á n y o k o n nevelődött és nagyra nőtt t u d ó s politikus é s . h i g g a d t á l l a m f é r f i ú , ki m i n t p e d a g ó g u s és nemzetnevelő is a legelsők sorában áll.

Tárgy és szerző ritkán találkozott t u d o m á n y o s i r o d a l m u n k b a n szerencsésebben, m i n t ebben az esetben. A Kölcseyt m i n d e n k o r n a g y tisztelettel övező utókor fiai emelkedett érzések között, büszke megelégedéssel és hasznos t a n u l s á g g a l olvashatják a szerzőnek ez ú j a b b művészi m u n k á j á t , mély a P á z m á n y Péter-

ről, Petőfi S á n d o r r ó l , A p p o n y i Albertről szóló jeles t a n u l m á n y o k b a n kii- alakult módszerrel boncolja és elemzi egy száz évvel ezelőtt ellobbant n a g y m a g y a r egyéniségnek bonyolult lelki világát.

Kölcsey Ferenc sötét, nyomasztó, remény és kilátás nélkül való korszak- ban kezdte m e g írói és közéleti p á l y á j á t . A k k o r t á j b a n zajlott le m i n d e n ü t t , , egész N y u g a t - E u r ó p á b a n a n a g y társadalmi és gazdasági átalakulás, mely hivatva volt nagyszerű lendületre és nemzeti virágzásra vinni E u r ó p a népeit.

Csak a rendületlen rendiségben élő M a g y a r o r s z á g r a látszott halálos tespedés nehezedni. Az 1790-ben, épen Kölcsey születésekor összeült reformszelleinű o r s z á g g y ű l é s felbuzdulása teljesen elült, mire Kölcsey i f j ú v á nevelkedett.

A korszerű reformokra törekvés úgyszólván kihalt az ú j r a elnyomott és.

tespedésre kárhoztatott nemzet lelkéből, s bár akkor m á r egész Nyugat- E u r ó p a lerázta ósdi h a g y o m á n y a i t és szellemi megkötöttségét, ú g y l á t s z o t t ^ h o g y a szörnyű bécsi nyomás alatt M a g y a r o r s z á g végleg megkövesül a . rendiségben.

Kölcsey ebben a szomorú időben lépett a p á l y á r a a m a g y a r s á g n a k abból a kis középnemesi rétegéből, mely a Széchenyivel rokonszenvező kicsiny számú arisztokráciával szövetségben pótolta n á l u n k á más n y u g a t i : nemzeteknél o l y nagy és d ö n t ő szerepet játszó p o l g á r s á g o t , s mely el- határozta, h o g y Széchenyiékkel együtt m e g d ö n t i , megsemmisíti a régi Magyar- o r s z á g o t s a legnemesebb értelemben vett liberális világnézettől eltöltve megveti az ú j M a g y a r o r s z á g szilárd alapját. Kölcseynek eszménye is, m e l y e t ' az élet minden szakában, p á l y á j a m i n d e n f o r d u l a t á n á l , m i n t nemzete hiva- tásán t ö p r e n g ő k u l t ú r f i l o z ó f u s , nagyműveltségű politikus és nemzetnevelő- érvényesített, az ú j M a g y a r o r s z á g volt, a kornak ú j szükségleteihez a l k a l m a z - k o d ó á l l a m és társadalom. A kornak azon kevésszámú fiai közé tartozott,, akik kristálytisztán látták a m a g y a r s á g létének célját és értelmét: az ezer év óta tartó s talán örökre ránk mért nagyszerű küzdelmet egy magasztos- középeurópai hivatásért az emberiség érdekében. Sokrétű, összetett, kivételes-.

(3)

•tehetség volt, m a g á b a z á r k ó z ó g a z d a g szellem, melynek mélységeit b ú v á r kedvvel f ö l m é r n i , legrejtettebb kincseit is megismerni szép és n a g y feladat- a lelki élet kutatójának. A j u b i l á r i s a l k a l m o n kívül a l é l e k b ú v á r n a k ez a t u d ó s szomja tehát a másik tényező, mely K o m i s G y u l a l e g ú j a b b könyvének szülőjévé lett. Az érdekelte könyvünk szerzőjét, mi az o k a , h o g y b á r Kölcsey

"Vanitaium vanitas c. költeményének művészi bizonysága szerint a s z o m o r ú elmúlásnak k ö l t ő j e volt, mégis fölényesen d i a d a l m a s k o d o t t a m i n d e n t letipró időnek tovarohanó á r j á n . Fölvetette m a g á b a n a kérdést: » M i kölcsönzi

•szellemének ezt a m ú l ó lét f ö l ö t t i , v a l ó b a n szupraexisztenciális j e l l e g é t , a nemzet lelkében való szilárd m e g m a r a d á s á t , egyben történeti v o n z ó e r e j é t ? * A felelet e kérdésre egyszerű és v i l á g o s ,a lélekbúvár és p e d a g ó g u s előtt.

K ö n y v ü n k szerzője így á l l a p í t j a m e g : Kölcsey szellemének m e t a f i z i k á j á t , -történeti vonzóerejét biztossá, helyzetét a nemzet lelkében s z i l á r d d á teszi,

^>hogy az elvek embere volt, biztosan kiépített v i l á g f e l f o g á s s a l , amelynek értékrendszerét tehetsége és jelleme önzetlenül és állhatatosan a nemzet köz- j a v á r a törekedett megvalósítani«. S az, h o g y s o k o l d a l ú írói és közéleti

•tevékenysége m ö g ü l elvszerű háttér, tudatosan k i d o l g o z o t t világnézet kör- vonalai bontakoznak elénk. Kölcsey veleszületett lelki a l k a t á n á l f o g v a filo- zófustermészet volt, akit á l l a n d ó a n s mélyrehatóan f o g l a l k o z t a t o t t a g o n d o l a t : miért van ez a v i l á g s m i é r t van ő ezen a v i l á g o n ? mi a v i l á g s m i rajta az emberiség rendeltetése?

Épen ennek a filozófustermészetnek vizsgálatában a k a r j a tehát szem- ügyre venni k ö n y v ü n k szerzője azt a szellemi struktúrát, a m e l y Kölcseyt a .bölcselő magatartásra, a műveiben megnyilatkozó elvi látásra képesítette.

Érdekelte szerzőnket s könyvbe f o g l a l t a megfigyeléseit: h o g y a n h a t o l n a k á t Kölcsey egyéniségének közegén a v i l á g b e n y o m á s a i ? » M i l y e n t ü k ö r az ő szubjektív mivolta, mely m á r eleve sajátszerű benső alkata szerint f o g j a fel : a v i l á g s az emberi élet s u g a r a i t ? Ennek az egyéni t ü k ö r n e k m i l y e n f o k ú a görbülete, amelynek szögéből a r á z ú d u l ó jelenségeknek értelmet, jelentést

~ad? H o g y a n vetíti rá a költő-filozófus és politikus a m a g a egyéniségét a világra, milyen az elvi stílusa világképének k i f o r m á l á s á b a n ? M i k é p e n f o g j a fel, éli m e g , d o l g o z z a át és értékeli az ő t k ö r ü l r a j z ó életet s m i k é p e n iparkodik ezt a m a g a érték-kategóriái szerint átalakítani, szebbé, j o b b á és igazságosabbá f o r m á l n i ?« M á s szóval, érdekelte: milyen Kölcsey világ- nézete?

Kornis G y u l a a X I X . századeleji nagy magyar költő-filozófus-politikus-

• nak egységes és h a r m o n i k u s egyéniségére vonatkozó t a n u l m á n y á t , r.iely a -sokoldalú vizsgálat és a t á r g y g y ö k e r é i g ható érdeklődés f o l y a m á n testes kötetté, nagy m o n o g r á f i á v á nőtt, Kölcsey költöi mivottán t ú l i h á r m a s m i n ő -

•ségének megfelelően h á r o m föfejezetre osztotta.

A z . első, legterjedelmesebb fejezetet Kőlcseytiék, a filozófusnak szen- teli. Történetileg m e g r a j z o l j a világnézetének fejlődését, érzelgősségét és

•pesszimizmusát, miket gyermekkorától f o g v a a m a g á n y , a gyenge testi

•szervezet, félszemének hiánya, bátortalan természete m á g y a r á z . Kölcsey boron- g ó s érzelmeivel korán átitatja a világot, terméketlen és akaratbénító szenti-

(4)

mentalizmusra hajlik, amely sokszor m i n d e n t sötéten l á t ó és semmire értékelő- pesszimizmussá f o k o z ó d i k . Szerzőnk fejtegetéseinek e szakaszában' szép eszté- tikai magyarázatát és értékelését k a p j u k annak a Kölcsey-versnek, mely a- v i l á g i r o d a l o m b a n az emberi kultúrának egyik l e g m a r ó b b k r i t i k á j a : a Váni-- tatum vanitas c. bölcselő költeménynek. E borús és f á j d a l m a s lelki adottság- nak ellensúlyát egyébként abban, a hatásban l á t j a m e g k ö n y v ü n k szerzője, melyet a neohumanisztikus szellem g y a k o r o l t a m a g á b a z á r k ó z o t t , szentimen- tális, pesszimista költői lélekre. M e g á l l a p í t j a , h o g y Kölcsey világnézete g ö r ö g n y o m o n esztétikai j e l l e g ű , igazi emberi ideálja a kalokagathia,. A z így m u t a t k o z ó p a r a d o x o n feloldása a t á r g y a k ö n y v ü n k egyik szép részletének..

Kölcseynek a filozófusnak jellemzéséhez szorosan hozzátartoznak a további- fejtegetések világnézetének és a nemzeti h a g y o m á n y n a k összefüggéséről és a megfigyelések arra vonatkozólag, h o g y világnézetének a r o m a n t i k a törté- neti i r á n y a : a nacionalizmus és a hisztorizmus ad határozott jelleget. E . részletek olvasása közben világosan érzékelhetjük, h o g y a l i g van mai iro- d a l m i életünknek t u d ó s t a g j a , ki szerzőnknél j o b b a n , m é l y r e h a t ó b b a n ismerné- Kölcsey lelki világának m i n d e n rezdülését, ú g y , a m i n t az m u n k á i b a n nyilatr- ko-zik. P e d i g Kölcsey írásai nem tartoznak a könnyen elintézhető o l v a s m á n y o k : sorába. Épen ezekből m u t a t j a ki Kornis, mennyire vonzódott a k ö l t ő a történet f i l o z ó f i á j á h o z , a történettudomány ismeretelmélete m i l y közel á l l o t t érdeklődéséhez.. Kornis fejtegetéseinek ez a szakasza k ü l ö n ö s e n érdekes és becses o l v a s m á n y , mert annak a t u d ó s t o l l á b ó l v a l ó , ki Történelem és pszicho- lógia c. értekezésében 1914-ben és Történetfilozófia c . - m o n o g r á f i á j á b a n 1924- ben m i n t avatott b ú v á r leszállt m á r az e téren jelentkező p r o b l é m á k mélysé- gébe. Élesen m e g v i l á g í t j a a Kölcsey elé t o l u l ó kérdéseket, h o g y »mik a javak,, melyeknek magvai vad népek kebelében m é g észrevétlen szenderegnek ?« s.

»e magvak miért indultak fejlődésnek az egyik s miért senyvedtek) el a m á s i k nemzetnél?« »mi az o k a a kulturális f o g é k o n y s á g k ü l ö n b ö z ő m é r t é k é n e k ? M i é r t h á g o t t a műveltség o l y magas fokára az egyik n é p , m í g a másik a_

középszerűség lépcsőin m a r a d t , sőt éppen a fejlődés alsó p o n t j á n m á r m e g á l l o t t ? M i k az okai a kultúra vándorlásának Keletről N y u g a t r a , D é l r ő l

Észak f e l é ? H o g y a n vált lehetségessé, h o g y a történet színterének bizonyosa- p o n t j a i n hatalmas és m ü v e i t nemzetek régi nagyságának r o m j a i felett m a v a d népek fészkelnek ?«

Szerzőnk kimutatja, h o g y ezekre a kérdésekre Kölcsey a históriának:

egészéből várja a fejeletet. S bár korának szűk történeti l á t h a t á r á r ó l panasz- kodik, mégis mennyi f ö l e m e l ő tanulságot és ö r ö m e t talál benne. K i m u t a t j a t o v á b b á , h o g y a föntemlített és azokhoz hasonló kérdések során j u t el Kölcsey a történet metafizikájához, vagyis a vallás szerepéhez a történelem- ben. És i m e e téren is ú j r a szinte n y u g t a l a n í t ó kérdések merülnek f ö l lelké- ben, melyekre kielégítő választ keres elmélkedéseiben. Kutatja a szabad vizs- g á l ó d á s n a k viszonyát a hithez. A vallás igazi gyökereit a lélek m é l y e b b rétegeiben, az észnél sokkal konzervatívabb érzelmekben keresi. A v a l l á s t elsősorban érzelemben f e l o l d ó elmélete s erre vonatkozó m e g g y ő z ő d é s e ' kétségkívül a korában u r a l k o d ó német f i l o z ó f i a i szellemből, H e r d e r , Schleier- macher, Fichte műveinek olvasásából t á p l á l k o z i k , amit Szontagh Ousztáv.

(5)

m á r Kölcsey életében m e g á l l a p í t o t t a M u z á r i o n egyik kritikai cikkében, 1829-ben. Szemére veti Kölcseynek, h o g y ö , a k i v á l ó m a g y a r műkritikus, aki bírálatait az ész f á k l y á j a mellett írja, kálvinista ember létére a katolicizmus- nak művészi o l d a l á h o z annyira v o n z ó d ó német romantikusok hatása alatt áll s most az ész ellenében a vak érzelem szószólója, sőt híve a német misz- ticizmusnak, mely a f i l o z ó f i á b a n u g y a n a z , mint az álszentimen.talizmus a költészetben.

További vizsgálódásaiban arról szól Kornis G y u l a , h o g y Kölcseyt nem- csak a történet f i l o z ó f i á j a , hanem a f i l o z ó f i a története is mélyen érdekli.

. M e g l e p ő a részletekig m e n ő jártassága és alapossága ebben. V é g ü l a Parainesist t á r g y a l j a f i l o z ó f i a i s z e m p o n t b ó l , mint a költő-filozófus világ- nézetének elvi és gyakorlati értékfelfogását s életbölcseségének közvetlen nyilvánulását, melynek akusztikája abban hangzik ki, h o g y az ember avégre van a f ö l d ö n , h o g y elsősorban az erkölcsi értékeket és elveket valósítsa meg. E nemes akkorddal fejezi be szerzőnk a Kölcsey világnézetéről s z ó l ó s z i m f ó n i á j á n á k első tételét.

K ü l ö n ö s kedvvel rajzolja Kornis, m i n t maga is a mai politikai élet l e g m a g a s a b b o r m a i n a k egyikén á l l ó á l l a m f é r f i ú , Kölcsey világnézetének

•politikai elemeit. Hivatástudatának és politikai értékrendszerének jellemzése után a szabadság és a l k o t m á n y viszonyára, a szabadságnak h á r m a s pailadi- u m á r a : a szólásszabadságra, sajtószabadságra és vallásszabadságra v o n a t k o z ó :nézeteit fejti ki és összegezi a rendelkezésre á l l ó g a z d a g i r o d a l m i a n y a g b ó l ,

f ő l e g Kölcsey országgyűlési beszédeiből és országgyűlési n a p l ó j á b ó l , melyek értékre nézve méltán versenyezhetnek egyéb írói alkotásai l e g j a v á v a l , sőt jelentőségre és j e l l e m z ő erőre nézve felül is m ú l j á k azokat. K i t ű n ő meg- világításban látjuk szerzőnk fejtegetései során Kölcsey politikai lényének --alapjaként a hisztorizmus és a politikai relativizmus nemes vegyületét egész

lelki világában. K ü l ö n ö s rokonszenvet kelt a politikus-költőnek v o n z ó d á s a .az irodalom és t u d o m á n y , egyszóval a gondolat s z a b a d s á g a iránt, mely az ö világnézetének individualista-liberális természetéből f o l y ó követelménye.

S b á r m i l y időszerűtlennek és elavultnak h a n g z i k is m a k i m o n d a n u n k : meg- nyugvással olvassuk Kornis könyvében egy-két lapon át Kölcsey legneme- sebb, legtisztább idealizmusának', az ő alkotó j e l l e g ű , feddhetetlen, m e g r ó - hatatlan, megtámadhatatlan és tekintélyét m i n d e n mai e l l e n á r a m l a t t a l szem- b e n is csorbítatlanul m e g ő r z ő liberalizmusának diadalmas rajzát. »Kölcsey,

— m o n d j a szerzőnk — az összes szabadságjogokért v a l ó politikai küzdelmé- ben minden ízében a liberalizmus híve: az egyénnek természetes j o g a , h o g y .kibontakoztassa a benne r e j l ő erőket. S h a rosszul, a t á r s a d a l o m r a nézve -veszélyes erőket fejleszt k i ? A k k o r ö n k é n t ellenerők lépnek f ö l , amelyek amazokkal megküzdenek s így az erők szabad játéka m a g á t ó l megteremti a társadalom összhangját::. Kornis, a f i l o z ó f u s , Kölcseynek ebben a politikai hitvallásában szinte Leibniz praestabilita harmóniájára emlékeztető optimiz- m u s r a ismer. F á j d a l m a s d o l o g , h o g y szerzőnknek történeti t á v l a t b ó l , helyeseb- ben a mai korszellem szemszögéből tekintvén Kölcsey politikai világnézetét, néhány egyébként h i g g a d t és bölcs, mérsékelt és szelid h a n g ú megjegyzés-, .'ben elítélő kritikával kell illetnie a költő-politikus ideális á l l á s f o g l a l á s á t .

(6)

. E tekintetben azonban a távolabbi j ö v e n d ő r e , más s z ó v a l : a történelemre K e l l bíznunk a pártatlan igazságszolgáltatást. A jelen sohasem m e g b í z h a t ó

— bármily dinamikus is -- saját harcaina'k megítélésében. Bizonyos, h o g y Kölcsey, mint m á s korok fiai is a m a g u k idején, szíve mélyéig át van hatva a korszellemnek politikai, művelődési és gazdasági követelményeitől, ezek p e d i g világszerte a reformszellemű tiszta liberalizmus értelmében határozód- nak meg. O l v a s v á n e lapokat, valóban megértjük Kölcsey nagy i r o d a l m i ellenfelének, Berzsenyinek egy másik akkori politikusról szóló szárnyas i g é i t : »A derék nem fél az idők m o h á t ó l , a koporsóból kitör és eget kér.

-S érdemét a j ó k , nemesek s j ö v e n d ő századok á l d j á k ! «

Szerzőnk könyvének második nagy fejezete a továbbiakban Kölcsey

•demokratizmusát mutatja, mely a k ö l t ő lelkében a liberalizmussal egy t ő r ő l fakad. Ezzel kapcsolatban egyúttal — teljesen ú j dologként — m i n t az' elsti ..rendszeres falukutatót méltatja. Véleményünk szerint ez t a l á n a k ö n y v leg-

érdekesebb s legidőszerűbb részlete mai szempontból tekintve. Kölcsey nacio- nalizmusának és a nemzeti nyelv szerepéről való politikai f e l f o g á s á n a k ismer- Tetése után n a p l ó j á b ó l és leveleiből összeállítható politikai p s z i c h o l ó g i á j á t , sí politikai lélek ismeretére vonatkozó, Kölcseynek saját t á j é k o z ó d á s á t szol-

g á l ó megfigyeléseit állítja össze és t á r j a elénk, h o g y végül a politikai pesszimizmusban való elmerülésének költői termékeire, a. Rákos, Himnusz, Zrínyi dala és Zrínyi második éneke c. költeményeinek lélekbe m a r k o l ó , szívünket m a r c a n g o l ó sötét strófáira utaljon. M e g r e n d ü l v e idézi 1835-ben kelt prózai sorait is, melyek panaszosan m o n d j á k : »A remény oly messze van, h o g y talán nem is remény az, ami int, csak óhajtás heve által t á m a d ó képzemény. M o n d a n á m , imádkozzatok e népért, de ezért talán m á r , i m á d s á g :sem használ. M e r t hiszen ö n m a g a miatt akar elveszni!« A f á j d a l m a s poli- tikai pesszimizmusnak e beható rajzával végződik Kornis könyvének máso-

d i k , bizonyára legaktuálisabb főfejezete.

A h a r m a d i k és utolsó fejezet, bár t é m á j á n á l f o g v a legközelebb áll folyó- iratunk tárgyköréhez s így leginkább érdekelhetne bennünket, legrövidebben végez feladatával. Nem azért, mintha kevésbbé értékes adalékokkal szol- g á l n a Kölcsey világnézetének megismeréséhez, hanem bizonyára azért, mert e téren számra nézve kevesebb tárgyi adat áll rendelkezésére. E fejezet Kölcseyről, a nemzetnevelőről szól. Kölcsey Ferenc nem volt gyakorlati p e d a g ó g u s , hacsak -unokaöccsének és g y á m f i á n a k , a hazájáért később, az 1848/49-i szabadságharcban, K o m á r o m n á l hősi halált halt Kölcsey K á l m á n n a k g o n d o s és sikeres erkölcsi és hazafias nevelését effajta tevékenységnek nem m i n ő s í t j ü k . Voltaképen a p e d a g ó g i a tudósa, elméletírója, sem volt, de szer- zőnk könyvének h a r m a d i k fejezete épen azt fejti ki, h o g y Kölcseyt g a z d a g , egyéniségének ezernyi nemes vonása ö n t u d a t l a n u l vagy önkénytelenül a nem- zet esztétikai és politikai nevelőjévé tette, mert sikerült neki a v i l á g f e l f o g á - sában rejlő esztétikai és politikai értékekét és eszményeket a köziélekbe belesugalmazni. Kritikai-esztétikai m u n k á i ú t j á n el tudta - ismertetni, m i n t

<célt, az eredeti, a nemzet h a g y o m á n y a i b ó l f a k a d ó , tősgyökeresen m a g y a r l e l k ű i r o d a l o m n a k eszméjét az a d d i g jórészt idegen utánzásban k i m e r ü l ő

(7)

irodalommal szemben, politikai téren pedig szónoklatai az országgyűlés s- rajta keresztül az egész nemzet számára m i n d művészi f o r m á j u k , m i n d a bennük rejlő nemzeti reformeszmék szempontjából nagyhatású és maradandó- nevelő művek. Ily értelemben véve Kölcsey azonban nemcsak működése ú t j á n hatékony gyakorlati nevelője a nemzetnek, hanem egyszersmind kiváló neve- lési elmélkedöje is. Számos munkája és elszórva található nyilatkozatai- olyan elméleti pedagógus körvonalait tárják elénk, aki a művelődésnek elvi kérdéseit élményszerűen átéli és gyökereiben ragadja meg. Lelkében, mint- müvelödési eszmény, a g ö r ö g esztétikai kultúra élt, de m i n d i g szemmeL tartotta, hogy Magyarország f ö l d m ű v e l ő ország. A g i m n á z i u m általános m ű - veltségét- -mezőgazdasági - szakismerettel akarta kiegészíteni. M a g á t sem tar-í totta kivételnek a neveltetésükben hiányos magyar honfiak közül s beismerte*

hogy, szántóföldjei béreseinek bölcseségétöl függnek. Az akkori nemzeti- ifjakat a magyaróvári gazdasági intézetbe v a l ó beiratkozásra buzdította, azt hangoztatva, hogy a nemzet ereje a tudomány fejlettségétől f ü g g , mert a modern élet a technikán, a technika pedig a tudományom alapszik.

A továbbiakban kifejtette Kornis, hogy Kölcsey a tragikus e m b e r típusa volt, aki mindenben- a problémát keresve, sohasem talált igazi m e g - nyugvásra a nemzete nevelésére vonatkozó g o n d o l a t v i l á g á b a n sem. D e a z é r t ma is nemzetének fáklyahordozója és lelkiismeretébresztőj-e a m a g y a r éjt- szakában s trianoni siralmunk közepette erős lélekkel neveli Mohácsnak.

balsorstépte népét eszményeihez híven, munkáinak egész szellemével, neveli a szenvedések erőslelkü elviselésére és a belőlük való fölemelkedésre.

Kornis G y u l a könyve, az elmondottak szerint, mikben csak vázlatosan tudtuk áttekinteni g a z d a g tartalmát s csak főbb vonásaiban kiemelni és- értékelni jelességeit, élesszemü pszichológiai megfigyeléseivel, mélyreható elemzéseivel, általában az egész könyvön végig gondolatainak hatalmas árjá- val, ellenállhatatlanul ragad m e g bennünket. Olvasása tiszta lelki élmény s vigasztaló olvasmány a mai élet politikai és társadalmi, erkölcsi és érzelmi' kaoszában. Az ilyen olvasmányok, minőket néhány év óta m á r többször nyúji- tott szerzőnk a politikai, helyesebben mondva: közéleti g o n d o l a t k ö r h ö z tiszta lélekkel v o n z ó d ó és csak komoly irányú, bölcs politikát kedvelő művelt magyar közönség kiválasztottjai részére, legmagasabbrendű köz- irodalmunknak, a szó klasszikus értelmében vett publicisztikánknak s egyben, művészi essayirodalmunknak nemcsak nyereségei, hanem díszei is. Ezek sorában f o g j a elhelyezni Kornis G y u l á n a k Kölcsey-könyvét t u d o m á n y o s iro-

dalmunk története. Gyulai Ágost.

Pintér Jenő : Magyar iparosok nyelvvédő könyve. Férfi-iparágak. 2 részben;.

16-r., 80-t-Q6 1. Budapest, 1939.

Pintér Jenőnek kereskedelmi és ipari nyelvünk megmagyarosítására i r á - nyuló mozgalma ú j a b b jelentős alkotást eredményezett: megjelent' a f é r f i - iparágakat felölelő rész is, s ezzel teljessé vált az e l ő z ő két kötettel meg- indult sorozat (1. M a g y . Paed. XLVI11, 68—69.). N e m kétséges, h o g y ipari:

szavaink és kifejezéseink között igen sok a nem-magyar, s a beavatkozás, itt éppoly sürgős volt, mint a köznyelv magyartalanságai tekintetében. Ipari;

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a