• Nem Talált Eredményt

A Harmincéves szovjet haderő

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Harmincéves szovjet haderő"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

c l

SZOVJET H A D E R Ő

1945 május 8-án Berlinben a német fő- parancsnokság megbízottai aláírták a német fegyveres erők feltételnélküli megadásáról szóló okmányt. Alig négy hónappal később Távolkeleten a japán imperializmus is meg- hódolt a szovjet hadsereg ellenállhatatlan rohama előtt.

A nagy honvédő háború, melyet a szov- jet nép, több mint négy évig a fasiszta hódí- tók ellen folytatni kényszerült, az ellenség teljes leverésével fejeződött be.

Ragyogó győzelmeikkel, melyeket a szov- jet csapatok e háború során arattak, — meg- mutatták haderejük legendássá vált erejét és pompás hadművészetét. Kitűnően képzett pa- rancsnokok és nagyszerű harcosok mutatkoz- tak be az ámuló világ előtt, akik barbár tá- madóikkal szemben meg tudták védeni népük nagy szocialista vívmányait és biztosították a Szovjetunió fennmaradását.

Hősies erőfeszítésnek volt az eredménye ez, melyet a munkások, parasztok és a kimű- velt szovjet értelmiség, a szovjet nők és az ifjúság végzett, az állam és a hadsereg gyújtó lelkű vezetőinek irányítása alatt.

A szabadságszerető népek nem felejtik el azt a történelmi igazságot, hogy a szovjet hadsereg hozta meg számukra a német ura- lom alól a felszabadulást. Európa az Északi jeges tengertől a Fekete tengerig húzódó arcvonalon egyedül állt szemben a szovjet erő az ellenség kétszázötvenhét seregtesté- vel és aratott felette nagyszerű generalisszi- musa, Sztálin vezetésével olyan győzelmet melyhez foghatót a világ katonai történelme csak keveset ismer. A nyugati szövetségesek által megígért második európai arcvonal sem jött létre addig, amíg nyilvánvalóvá nem vált, hogy a szovjet hadsereg egyedül is képes elfoglalni Németországot és felszabadí- tani Nyugateurópát.

A győzelem, melyet a Szovjetunió ebben a második világháborúban kivívott, nem volt közönséges, megszokott értelmű győzelem

előző korszakok előző háborúihoz hasonlóan.

Olyan hadsereg, olyan összetételű, szerke- zetű és vezérletü hadszervezet vitte véghez ezt a páratlan teljesítményt, — melynek má- sát hiába keresnők a világ imperialista erői- nek megszokott hadikeretei között. Néphad- sereg volt ez a szónak tiszta értelmezésében összetételét és céljait tekintve is. Megelőző idők hadseregeiben, de főleg a különböző im- perialista korszakok hadi készülődéseinél a hadseregeket nem csupán külső ellenség leve- r é s é r e szervezték, — de a hadsereg egyben

az uralkodó osztályok belső erejének fenntar- tását is feladatul kapta. E belső uralmi célok érdekében létesült hadszervezet egy hamis hivatástudattal eltöltve hatalmi gőggel ter- peszkedett a dolgozó nép tömegeire és fojtott el minden szabadság utáni törekvést.

Nem így a szovjet hadseregnél! A haderő itt nem népelnyomó célok érdekében létesült.

Éppen ellenkezőleg a dolgozó, munkás nép- milliók védelme érdekében. Társadalmi, faji, nemzeti és osztálykülönbség nélkül megszer- vezett kötelékeiben új, szocialista hivatás- tudattal töltött önérzetet és erőt tükröz visz- sza. Az önérzet nem valamiféle felsőbb- rendűnek képzelt különállásból származik;

az erő nem a nép akaratával áll szemben.

Csak ilyen hadsereg védelmében lehetett el- viselni megpróbáltatásokat, melyekre a szov- jet nép a háború kezdetén kényszerítve lett, csak ilyen belső érzéstől fűtött lelkiség ve- zethette győzelemre a szovjetföld katonáit egy kíméletlen és minden pusztításra kész ellenfél gálád kísérletével szemben.

*

A győzelmes szovjet hadsereg a napok- ban ünnepelte fennállásának és első katonai megnyilatkozásának harmincéves évforduló- ját. A világ haladásellenes, — reakciós be- állítottságú erői gyanakvással és alig leple- zett ellenszenvvel tekintenek a „szovjet-

105

(2)

csoda", a szovjet nép hadserege felé, de szerte másutt a földtekén, „egyszerű embe- rek" milliói megértik és átérzik a második világháború tanítását. A Szovjetunió győ- zelme a nemzetközi imperializmus sötétszán- dékú erői felett aratott győzelem volt. Nem hódító szándék, nem más népek leigázása vezette a szovjet fegyverek útját. De rendű-' letlen elszántsággal, hazájuk iránti mélysége-' sen önfeláldozó készséggel kezdték el és áll- ták a harcot végesvégig, a végső győzelemig.

1918 február 23-át, — amikor a szocia- lista forradalomból kinőtt első fegyveres- szovjet osztagok Pszkov és Narva mellett pozdorjává zúzták az akkor még császári Németország betört hordáit — a Vörös Had- sereg születésnapjának nyilvánították.

Azóta eltelt három évtized töretlen ívben emelte a Szovjetunió hadseregét mai magas- latáig.

1918-tól 1921-ig ez a haderő idegen hó- dítók és belső ellenforradalmi erők ellen vívott kemény harcban védte meg az ország szabadságát és függetlenségét és megvédte a népnek azt a jogát, hogy életét egy meg- újhodott, csupán a dolgozók érdekét tekintő szocialista társadalom elvei szerint ren- dezze be.

*

A harminc év előtti februárra esik az új- típusú szocialista hadsereg első szervezeti utasításának elkészülte is. Még 1917 decem- berében, röviddel a győzelmes forradalom után fogadta el elvben a népbiztosok akkori tanácsa Leninnek első hadszervező okmányát, melyet két hónappal később részletes rendel- kezésekkel egészítettek ki.

Lenin első szándékában önkéntes jelent- kezők beállítására gondolt, de megengedték a régi hadsereg egyes megbízható osztagainak csoportos átvételét is. Néhány hónap alatt kb.

200.000 fő állott már vörös zászlók alatt fegy- verben. A fiatal, fellelkesített szovjeterő oroszlánkörmeinek megmutatására korán sor került. A belső ellenforradalmi erők és külső intervenciós kísérletek egyaránt megtörtek forradalmi hevülettel fűtött sorfalain, A had- szervezet évről-évre tökéletesedett kialaku- lásában az 1925 évi első védtörvényben ka- pott végleges formát, mely a szovjethaza vé- delmét valamennyi polgára számára kötele- zővé tette. -

Az 1936 évi új sztálini szovjetalkotmány 132. szakaszában a katonai szolgálatot a szov- jethaza polgárainak „különleges kiváltsága- ként" jelöli meg, melyet az 1939. szeptember 1-én elfogadott új védtörvény szabályozott részleteiben. Ebben a törvényben a hadköte- lezettség tartamát 18-tól az 50-ik életévig állapították meg. A tényleges szolgálat kez- detét a 22-ik életévről — különbözően változó ütemben — végül ugyancsak a 18-ik élet- évnél határozták meg.

A polgárháború kezdeti fenyegetései, a cári hadsereg maradványai és az évenként

sor alá kerülő szovjet ifjúság nagyszámú ki- képzetlen milliói mind közrejátszódtak, hogy a szovjet hadvezetőség védrendszerének ki- építésében kettős módszert kövessen. Ennél a haderő egyik részét a hosszabb szolgálati idővel kiképzett és az egész országból újon- cozott sorhadsereg képezte. Lényegében keretrendszer alapján szervezett seregtestek elvileg két év tényleges szolgálati idővel je- lentették a szárazföldi erők zömét. A had- sereg másik része a milicrendszerhez hasonló területi hadsereg szervezete volt, ahol az újoncokat területi egységben, rövidebb ki- képzési idő alatt képezték ki. A rövidített ki- képzés öt évre elosztott 8—11 havi tényleges szolgálati kötelezettséget jelentett, — az első évben 3 hónapig, a második és harmadik év- ben kettő-kettő havi szolgálatot, —a fenn- maradó időt a negyedik és ötödik évre osz- tották.

A tengerészet tényleges szolgálati köte- lezettsége négy évet, a légierőké két évet je- lentett, '— melyekhez különböző évi elosz- tásokban kötelező, fegyvergyakorlatok tartoz- tak.

A Kommunista Párt és a szovjet állam- vezetés messzire előrelátó gondoskodásához tartozott, hogy a hadsereg számára szükséges anyagi és hadigazdasági feltételeket elő- teremtse. Abban a mérvben, ahogy a szovjet nép hazája egy elmaradt mezőgazdasági kul- turájú országból a világ egyik leghatalmasabb ipari termelésű területévé lépett elő, olyan mérvben nőtt a hadsereg anyagi felkészült- sége is. A cári Oroszország hadereje 1917-ben mindössze 14.000 löveggel rendelkezett. De egyedül a berlini csatában a szovjet hadsereg 40.000 löveget és aknavetőt vetett be. A tűz- sűrűség ott olyan nagy volt, hogy az arc- vonal egy kilométerjére 610 lövegcső jutott.

A honvédő háború alatt ötszörösére nőtt a szovjet repülőgépállomány. A szovjet légi- erők a háború utolsó három évében 120.000 repülőgéppel gyarapodtak. Csupán a berlini csatában 8.400 szovjet gép vett részt és a hadmüvelet első napján 17.000 bevetést haj- tott végre.

Az első 80 harckocsi birtokába a szovjet hadsereg a polgárháború alatt jutott, amikor a külföldi intervenciós erők és a Denikin csa- patok elleni harcokban zsákmányolta. De már 1920. decemberében jelenthette az ipari

•tanács Leninnek, hogy a Szormov gyárból az első szovjet harckocsik kikerültek. A máso- dik világháború utolsó éveiben a szovjet hadiipar évente több mint 30.000 harckocsit gyártott, közöttük olyan elsőrangú típusokat, mint a T—34, а К—V. és az I—Sz., melyek a világ legjobb harckocsijait jelentik. A háború utolsó három évében 9 millió puskát és 6 millió géppisztolyt gyártottak; egyedül 1944- ben a Szovjetüzemek hétmilliárd és négyszáz- millió töltényt állítottak elő. Pedig az első vi- lágháborúban a cári hadsereg három katoná- jára egyetlen puska jutott csupán. Csak ke- vesen tudják, hogy a háború alatti angolszász

106

(3)

anyagszállítások alig 4 százalékát tették a szovjet hadiipari termelésnek.

*

Két évtizedig őrködött a szovjet hadse- reg a nép békés termelő munkája felett. De

1941 júniusában Hitler Németországa szer- ződés és hitszegően tört be a szovjet földre.

A Vörös Hadsereg kénytelen volt hadba- szállni, hogy hazáját a fasiszta hódítók ellen megvédje és a támadókat kiűzze az ország- ból. 1941 nyarán fél Európa már Hitlerek lá- bainál hevert. Sokak előtt úgy látszott, hogy a világuralomról szóló német . elképzelések közel állnak a megvalósuláshoz. Ebben az időben egész Európában nem volt fegyveres erő, mely nyugat felől veszélyeztette volna Németországot. Az angol hadsereg olyan gyenge volt, hogy a szigetországot is csak nehezen tudta volna védelmezni, — az Egye- sült Államok még nem mozgósították hadere- jüket és az amerikai ipar sem készült még fel a hadianyag gyártására.

A szovjet hadsereg egyedül állt az akkor még kétségtelenül igen erős fasiszta haderők- kel szemben.

De Sztálingrád és Voronyezs elzárták a fasiszta erők előnyomulásának útját. Meghiú- sult az a német terv, mely kelet felől meg- kerülni akarta a szovjet fővárost. Az 1942-től kezdődő háborús események gyökeresen megváltoztatták a háború egész arculatát. Az

1941—42 évi téli támadásnál a szovjet csapa- tok négy hónap alatt négyszáztíz kilométert törtek előre. 1944 évi nyári támadó hadmű- velet során rövid idő alatt hétszázötven kilo- métert nyomultak elő. 1945-ben a támadás még gyorsabb ütemü volt. Ilyen lendületet a második világháborúban egyetlen más had- sereg sem tud felmutatni.

De a szovjet hadsereg támadása és elő- nyomulása nemcsak a szovjetföld szempont- jából volt döntő jelentőségű. A nyugati szö- vetségesek, Anglia és az Egyesült Államok csak ennek a gigantikus lekötő hadművelet- nek oltalma alatt tudták felszerelni és kiké- pezni saját erőiket. Európa leigázott népei számára pedig ez a páratlan ütemű előnyo- mulás a német járom alóli felszabadulást je- lentette.

A második világháború döntő fordulata már a nyugati partraszállás előtt bekövetke- zett. A második arcvonal nyugaton már a másik oldalról is irányított végső kegyelem- döfést jelentette a barlangjába visszahúzódni kényszerült fasiszta fenevad számára. A né- met főerők még a partraszállás után is a szovjet arcvonalon maradtak. Az 1945 évi nagy januári szovjet támadás hatására január

19-től február 3-ig a német hadvezetőség még 24 seregtestet és több mint 200 önálló zászlóaljat vont át nyugatról a szovjet súly- támadás bjelorusz szakaszára. Bizonyos, hogy a Rundstádt vezérlete alatt az Ardennekben elindított nagyszabású német ellentámadó

szándék is ennek a januári szovjet támadás- nak hadászati szerepe folytán nem tudott ki- fejlődni.

*

Ez a német támadás még 1944 decembe- rében kezdődött, áttörte az arcvonalat és ne- héz helyzetbe hozta az angolszász haderőt. A támadás célja volt Liege elleni előretöréssel szétzúzni az 1. amerikai hadsereget, majd ki- jutni Antwerpenhez és elvágni a 9. amerikai, 2. angol és az 1. kanadai hadseregeket. Chur- chill január 6-án kétségbeesett hangon sür-

gönnyel fordult a szovjet hadvezetőséghez, melyben a fenyegető veszélyt csak egy te- hermentesítő szovjet támadással látta elhárít- hatónak.

A Legfelsőbb Szovjet Hadvezetőség ja- nuár 12-én indította meg e célból a Balti-ten- gertől a Kárpátokig tartó arcvonalon nagysza- bású új hadműveleteit, melyek áttörték az arcvonalat és többszáz kilométerre visszave- tették a németeket.

E közvetlen sikereken felül a német had- vezetőséget még arra is kényszerítették, hogy nyugaton a támadást beszüntesse és ott beve- tett erőinek nagyrészét — közöttük az 5. és 6.

páncélos hadseregeket is — keletre, a szov- jet csapatok ellen átirányítsa.

Churchillék már január 17-én hálatelt szavakkal mondottak köszönetet a Vörös Hadsereg páratlan arányú közbelépéséért.

Sztálin generalisszimusz 1945. évi februári napiparancsa is ezt a tényt emelte ki: a nyu- gati hadműveletek kifejlesztésének lehetősé- gét megadó szovjet sikert.

Talán nem időszerűtlen ezeket az esemé- nyeket éppen most újból felidézni, amikor az angolszász magatartás a szovjet támogatást és katonai segítséget elfelejteni látszik.

A szovjet nép és a szocialista szovjet rendszer már lényegéből kifolyólag sem akarta sohasem a háborút. A szovjet állam békés külpolitikájának elveit még Lenin fek- tette le:

„Mi megteremtettük az új államot, a béke államát. Elvi ellenségei vagyunk mindenfajta hódításnak. Külpolitikánk tiszteletben tartja más népek önállóságát.

Ellenezzük a háborút, mint a rablás, a zsákmányolás és a népek leigázásának eszközét."

Sztálin röviddel a második világháború előtt Lenin szavaival teljes összhangban, — a következőkben foglalta össze a szovjet ha- talom külpolitikáját:

„A mi külpolitikánk világos.

A béke megőrzésének és a kereske- delmi kapcsolatok fejlesztésének politi- kája a világ valamennyi országával.

A Szovjetunió nem fenyeget senkit.

Mi a békéért harcolunk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk csa- pással felelni a háborús uszítók csapá- saira".

107

(4)

A sztálini erély valóban hatalmas ütés- sel válaszolt az ellenség betörő szándékára.

Földön, vizén és a levegőben szovjet harco- sok milliói törtek előre önfeláldozó küzdelepr- mel az ellenség utolsó bástyájáig. Hadsere- gek, hajórajok és a légihad az arcvonalakon, tüntetően bátor és a vakmerőségig elszánt partizán osztagok az ellenséges erők mögött, vitték diadalról-diadalra a győzelem zászlóit.

A sztálini vezetés példátmutató tökélyre emelte a korszerű hadviselés művészetét.

Vele és mellette az újkori kiváló hadvezérek egész sora emelkedett ki a szovjet népből.

Vorosilov és Timosenko, Budgyonij, Zsukov, Petrov, Meretzkov, Govorov és Sokolovszky, majd a háború második felétől kezdve a sikert-sikerre halmozó új fiatal gárda: Roko- szovszky, Konyev, Vassilevszkij, Malinov- szky, Tolbuchin, a hősi halált halt Csernya- kowszky és Vatutin, ki szintén életét adta szovjet hazájáért, — a különleges fegyverne- mek nagy vezérei, igy Voronov és Jakovlev tüzérségi szervezők, — Novikov és Golova- nov a légierők, Fedorenko és Rotmisztrov a

páncélos csapatok, Vorobjov a hadiműszak mesteri kiépítői, — a tengerészetnél Kuzne- czov és Izakov, Golovko és Oktyabjorszkij ten- gernagyok nevei dicsőséges helyet foglalnak majd jövendő idők katonai történelmében.

Méltó párjaik a partizánharcok hőslelkű vezetői, a Kovpakok, Szuburovok, Fedoro- vok, — az életüket feláldozó Zoja Kozmo- demszka példájú partizán nőharcosok és Fehéroroszország, Ukrajna, a brjanski és Pripjat területek megannyi névtelen paitizán vezérei.

E vezérek és harcosok, tábornagyok, ten- gernagyok, tisztek és a legénység között meg- hitt bajtársi összetartozás szelleme uralkodik, mely a harcok során lebirhatatlan erőt jelen- tett. Az osztálynélküli szocialista társadalom hűséges tükörképe az egységes szellemű, a népből való és népért küzdő szovjet haderő.

*

Magyarország és a honvédség illő kö- szöntéssel fordul a szovjet nép és hadserege felé a harmincéves ünnepi fordulón. Barátját és szövetségesét köszönti benne immár. Ha- zánkat a szovjet hadsereg szabadította fel és a katonai műveletek mellett valósággá tett olyan belső átalakulást, melynek demokra- tikus megújhodásunkat köszönhetjük.

Barátként és fegyveres társként állunk egymás mellett, őrizve népünk számára a bé- két és vigyázva a boldogabb jövőt.

cA Sz&Oftt Aúadíltmg & АСчцМшА Színházai

A Szovjetunióban a Szovjet Hadseregnek és Flottának mintegy 20 színháza működik. F. színházak íőkép a szovjet fegyveres erők történetét és a szovjet katonák életét bemutató darabokat hoznak színre.

A hadsereg színházai azonban nemcsak a katonai életből vett darabokat mulatják be. Szovjet szerzők darabjai mellett színre viszik orosz és küliöldi klasszikusok, Osztrovszkij és Gorkij, Gribojedov és Gogolj, Shakespeare és Schiller, Goldoni és Lope de Véga legjobb alkotásait is.

A Hadsereg és Haióhad színházai között különleges helyet íoglal el a szovjet hadsereg központi szín- háza. Mintegy 20 évvel ezelőtt: 1929-ben keletkezett.

Közvetlenül a Nagy Honvédő Háború kezdete előtt a szovjet nép hadseregének színházpalotát ajándé- kozott. Gyönyörű ötágú csillagalakú épülete a szovjet főváros egyik terét díszíti. A színház színpada oly hatal- mas, hogy egyidejűleg 1500 művész léphet íel rajta. Ez a technika legújabb vívmányaival felszerelt színpad a legtágabb lehetőségeket nyújtja a rendezőknek. A színház nézőterén 1900 kényelmes ülőhely van.

A Szovjet Hadsereg Központi Színházának művészi igazgatója az egyik legkiválóbb szovjet rendező, a Sztálin-díjas Alexej Popov.

A Szovjet Hadsereg Központi Színházának egész története azt mutatja, hogy a színház megtalálta az utat a nézőközönség szívéhez. A színház által bemutatott darabok, amelyek a szovjet katonák és tisztek hősies- ségét és hazaszeretetét ábrázolják, igen élénk visszhangot keltenek a szovjet közönség körében. Még a háború napjaiban mutatta be a színház a szovjet hadsereg századosának, Jurij Csepurinnak, a sztálingrádi csata részt- vevőjének darabját Sztálingrád hősi védőiről.

Mély hatást gyakoroltak a Szovjet Hadsereg Központi Színházának a műit nagy hadvezéreit bemutató darabjai: a „Szuvarov" és a „Kutuzov táborszernagy". A színház Sztálin-díjban részesült a „Réges-régen" című romantikus darabért, ennek főhőse Sura Azarova orosz lány, aki 1812-ben a napoleoni háború idején a partizó- nok sorába lépett.

A közelmúltban mutatta be a színház a „Déli hadszíntér" című darabot Arkádij Pervencev ismert szovjet író alkotását. Ez a Szovjet Hadseregnek a Krím-félszigeten végrehajtott hadműveletei alapján meggyőzően tárja íel a sztálini stratégia és taktika zsenialitását. Jelenleg a színház Jurij Csepurin „Utolsó határok" című da- rabját készíti elő; ebben Sztálingrád hősei szerepelnek, akik a háború utolsó napján látják egymást viszont.

A darabot elsőízben a Szovjet Hadsereg megalapításának 30. évíordulóján mutatták be.

A Szovjet Hadseregnek a moszkvaihoz hasonló színházai működnek Taskentben, Odesszában, Rosztov- ban és a Szovjetunió más városaiban. Nagy népszerűségnek örvend a Balti Flotta Vörös Zászlórenddel kitüntetett színháza. A Hadsereg és Hajóhad színházai magasképcsítésű művészekből állanak és rendszeresen egészítik ki együtteseiket a színiiskolák végzett növendékeivel.

A Hadsereg és Flotta állandó színházai mellett a Szovjetuniónak van néhány vándoregyüttese, amelyek rendszeresen utaznak vendégszereplésre a különböző katonai területekre. Nagy népszerűségnek örvend a kato- nák és tisztek körében a Szovjetunió vándorzenekara. Ez megismerteti a legjobb klasszikus operákat és bemu- tatja a szovjet zeneszerzők legjobb alkotásait. Különösen nagy tevékenységet fejtettek ki a vándoregyüttesek a Szovjet Hadsereg 30 éves jubileumával kapcsolatban.

Mihail Dolgopolov.

108

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

A Csehov előtti orosz drámáról szólva feltétlenül hivatkozni kell Gogolra is, aki — elsősorban prózájában, főleg a Holt lelkek-ben - a valóság

„Bár az orosz gépkocsivezetõk általában nem veszik figyelembe a vasúti útátjárókat, már több esetben tapasztaltam, hogy kevés híjjával [sic!] majdnem elütöttük

ján fedezte s bányászata e téren csak az első ötéws terv óta indult fejlődés, nek. évben pedig már) 4 millió tonna fölé emelkedett. Magyar- ország bauxittermelése a