SZABAD KIRÁLYI VÁROSOKNAK V O L T

SZABAD KIRÁLYI VÁROSOKNAK

V O L T

R É G I Á L L A P O T J O K R Ó L

É R T É K V 7 I K

PODHRADCZKY JÓSEF

NAGY MÉLTÓSÁGÚ MAGYAR KIRÁLYI UDVARI KAMARA SZÁMVEVŐ HIVATALÁNAK TISZTJE.

IP M ST M a

I Í N Z T E I UíA M Í K . KeI W Í I - J O S E f ' T L ' L A J D O K 4 .

1 8 33.

N ih il p r i v a t im , n i h i l publice stabile e s t : ta m H o m i n u m , quam V r h i u m , fata voluuntur.

S e n e c a Epistola X C I.

F Ö M É L T Ó S Á G Ú

VA SÁR O S-N Á M É N Y I

IFJABB BÁRÓ

EÖTVÖS IGRTÁTZ ÚRNAK

A’

BÖLCSELKEDÉS, SZÉP M ESTERSÉG EK, ÉS TÖRVÉNYEK DOKTORÁNAK,

ö

CSÁSZÁRI KIRÁLYI APOSTOLI FÖLSÉGE ARANY KULCSOS H ÍV É N E K ,

É S

BELSŐ TITKOS TANÁCSOSSÁNAK TEKINTETES NEMES SÁROS VÁRMEGYE

FŐ - ISPÁ NY ÁNAK , É S

A’ FŐ MÉLTÓSÁGÚ MAGYAR KIRÁLYI UDVARI

C A N C E L L Á R I A

PRO-CANCELLARIUSSANAK

ő

IS SS © m U

j

2 L IS Sí (S S I£ Ä 3 1 Sí A SS

MINT

M I N D E N J Ó , É S S Z É P ’

LELKES

ELÖ-MOZDÍ TÓJÁNAK.

F ő M éltóságú

Pro-Cancellárius Úr,

K e g y e l m e s U r a m !

H a Excellencziádat nagy Nemére e's Származására nézve magasztalnám, igen nagyot botlane'k; mert Ex- cellencziád nem e’féliekben, jóllehet ezek már ma­

gokban is , mint Istennek nagy áldási, különös tisz­

teletre es becsületre méltók: hanem saját Érdemeiben helyhezteti Dicsőségei. Ezeket becsülvén Excellencziád- ban Fölséges Apostoli Királyunk, sietett Excellencziá­

dat magas polczára emelni, hogy Fejedelmének, Nem­

zetének és Hazájának, kikért tudniillik Excellencziád egyedül él és h a l, annál serényebben szolgálhatna, a’

Köz-Jót annál jobban elő-mozdithatná-

Mi vezette pedig Excellencziádat e’ szép Pállyára, az Erkölcsnek érdemmel teljes ösvénnyére ? Hanem a’ nagy Istennek tiszta Osmérete, és a’ sziveket ki- mivelő szelíd Tudományok; mellyeket Excellencziád (minthogy az Isteni Félelemből önként származik a’

a’ Bölcsesség) Hiúságától fogva olly előmenetellel gya­

korlott, hogy nincsen a’ Tudományoknak véghetetlen határán olly tárgy, mellyről Excellencziád ékessen és bőven szóllani, vagy helyessen Ítélni nem tudna.

Erre való nézve, méltán retteghetnék Excellen- cziádnak meg-birálásától, ha nem tudnám, hogy E x­

cellencziád e’ csekély munkámat nem annyira messze

terjett nagy Tudományaihoz mérsékelni: mintsem háT ládatosságomat, mellyel Excellencziádnak erántam min­

denkor mutatott Kegyességéért tartozom, tekinteni fogja. Azomban háládatosságom ki-nyilatkozása mel­

let is Excellencziád további kegyelmeire számot sem tarthatne'k; ha engemet Excellencziádnak czélja és szándéka ellen, nem a’ K öz-Haszon, hanem valami más mellék tekintet ingerlett volna e’ könyvnek írásá­

ra. Valamint pedig ebben Excellencziádat követni ipar­

kodtam: úgy szinte legnagyobb szerencsémnek tartom, hogy azt Excellencziádnak nagy Neve alatt közre bo­

csáthatóm.

Szólhatnék még Excellencziádnak többi jeles Tö- kélletességeiről i s , különösen pedig anya nyelvünk eránt meg-külömböztető szeretetéről; de mivel Excel­

lencziád nem is képzelhet magának Nemzetet saját nyelve nélkül: 's mivel azt valja Excellencziád, hogy csak az anya nyelvnek meg-külömböztető szeretetéből esmerhetni meg az igaz és jó Hazafit; azért e’ szent kötelességet érdemek közé sem számlálja Excellencziád;

következőleg, ha én ezt Excellencziádban dicsérném;

nagyHazafiáságát nem annyira emelném, mint inkább ócsárolnám.

Éltesse Excellencziádat a’ Magyarok Istene! egye­

bet nem kívánhatok; a’ többit Magától veendi Excel­

lencziád. Én pedig magamat tapasztalt kegyelmeiben mély alázattal ajánlván, különös nagy Tisztelettel maradok

Excellencziádnak

liudán Januárius 18diki*n 1833.

alázatos sz o lg á ja , és tisz te lő je

Podhradczsky Jdsef,

VT!

E 1 6 - S z ái

R óm át kivév^n, nem tuiínám mellyik Város diesekecU hetne annyi Leíróval, mennyivel Buda kérkedik; csak nérti minden nemzetbe'H írók törekedve vetekedtek haj­

dan Történeteinek leírásán. Ha Valaki csak futólag tekintett s ’" nemzeti Museumban le'vő könyvek Lajstro-»

mába, álmélkodva csudálkozhatott számtalan külömb- fele nemzeti! leirójin; pedig mindnyájárt még nincsen nek abban feljegyezve.

Elhalgatvárt a’ külföldieket, a’ hazafiak közűi sent hozta még egy-is tulajdonkénén világoságra Anya Vá­

rosunk volt regi állapotját. TT. HORVAT ISTVÁN Ut legszerencséssebben fejtegeti Régiségeit Pest Szabad K irá ly i Városnak régi Ofen Német Nevéről irt, és 1810ben 8ad rétben Pesten kinyomtatott könyvében.

Vajha az édes Haza Történeteinknek Leirását Ere a’

Nemzeti Régiségeinkben legjártosabb derék Fijnra bízná! Mert ha munkás életének pályáját lefutotta, mikor támad megint Hozzá hasonló?

Ha a’ Tisztelt Szerző Úr emlftett Értekezését nem olvasom, talán soha sem támad kedvem B u d a és P e s t történeteinek leírására, mellyet nyomdoki után eredeti Oklevelekből, K é z i Irálokből, és hiteles írók Hagyományiból deák nyelven elkészítettem ; két íz­

ben már meg is kínáltam vele az édes Hazát.

Némelly jó szándékú Hazafiak javasolják, hogy leirásomat magyarra fordítsam; de kívánságokat saj-

V III

nálva nem teljesíth etem : nem aze'rt, mintha nehezte­

lésből vonakodnék, mert kétszeri meg-kínálás után sem juthatott sajtó a lá; épen nem, ez hazafi létemre megbocsájthatlan gyarlóság volna bennem; hanem, mivel foglalatoságiminal mostanában annyira rakva vannak már vállait», hogy ha akarnám is , időm netn lé­

vén, az egész munkát, le nem fordíthatom.

A’ mennyit azonban mostani helyheztetésemben is tehetek, örömest megteszem. B u d á t e's P e s t e t egyesülés által kivánjuk virágzóbb állapotra emelni;

tehát itt a’ felszállásra, ’s annak közlésére alkal­

matos idő, a’ mi e’ két testvér Város egyesülé­

sét ha nem eszközölheti is , leg alább ipeg mutassa:

hogy a’ mi hajdan egy test volt, és csakZsigmond ki­

rály alatt oszlott e l, fontos okoknál fogva megint egyesülhet. Keménylem azért, kedvessen veszi az édes Haza értekezésemet, jóllehet nem feszegetem ama’ po­

litikai okokat, mellyek e’ két Város egyesülését sür­

getik; mert azok a’ mi mélyen belátó korunk előtt úgy-is ösmeretesek : hanem csak szándékom, volt régi állapotját fölfedezni, hogy B u d a P e s t eredetétől fogva XV. század elejéig, nem csak egy Város volt:

de egy nevet-is viselt. írtam Pesti hegy Újvárában S zen t László napján, Buda szerencsés visszavétele

után Száz Negyven Hatodik Esztendőben.

Szabad Királyi Buda és Pest Városok’

régi állapotoknak leírása.

l.

§.

B é v e z e t é s.

]j^uda

és

Pest

testv ér V árosoknak egyesülé­

sét javasolják még

a

k ü lfö ld iek - is. Méltósá- gos G róf

Széchényi Istvány

Ur

Felvilágosító Töredékeiben

az 509-dik lapon egy jó szándé­

k ú H azánkban meg fordult

Angol

N ovem ber 21-dikén 1S2S-ban költ Levelében

„Fő Város­

tok nevét Buda - Pestre kellene változtatni ,

úgy m o n d ,

melly kevés év, sőt hónap múlva olly meg szaktan ’s könnyen hangzanak, mint Bukarest ; ’s így két Város egyesülne, melly most nem legjobb szemmel nézi egymást. Milly haszon áradna ezen egyesülésből, milly virág-' zó f ő Városa lenne Magyarországnak rövid idő m ú lva !'1

— Az 516-dik lapon pedig

Lon­

donból

M artzius 19-dik n ap ján 1830-ban k ü l­

d ö tt Levelében ezekre fakad ,,

Eszre vehetőd

:

én Budapest szóval éltem Buda h e ly e tt

;

okom ez vala: Magyarországban lévén nem kis fé lté - ke/iységet

( jealousy)

vettem észre Buda és Pest k ö z ö tt: egy f ő Városnak kellene ezeknek len­

ni

,

nem kettőnek; egy és nem megoszlott el­

lenmondó szívnek. Mi leime Londonból, ha a zt Borough, Westminster 's t. i. 's még számtalan egyéb részei neveivel kellene neveznem

.

A két név egybe olvadása Buda és Pest érdekeit és érzéseit egyesítené, 's így erősítené

1

2

E z ugyan nem új gondolat, régen meg­

előzték ebben is a’ nagyra te rm e tt Hazafiak az utazó k ü lfö ld iek et. Hogy a’ régiebbeket ne em lítsem , m ár

T. T. I lo n á t István

Úr e’kép végzé

Pest Szabad Királyi Városnak Ofen Né­

met Nevéről

ír t k ö n y v ét „

Adja a’ Magyar Nemzet' Istene, hogy egyesüljön a' hajdan egy Várost tévő mostani két Város 's így egy rop­

pant testben századokig hirdethesse Nemzeti Föllétünket és Méltóságunkat!

“

T. T. Wadasi Jankovich Miklós

Ür pedig

Magyar szó nem- zésében

76-dik így fejezé k i m agát: “

Budá­

nak, és Pestnek fekvését, egymással való öszve keveredését, és a' nevezet jelinek eredetét, re­

ményiem még eddig legtetszetőbb világosságra hoztam, buzgó óhajtásomnak tzélját mindazon­

által tsak akkor érném el, ha ezen már két­

fe lé oszlott, de egy értelemmel nevezett IV . Bélának

1244.

észt: egy levele által szabad­

ságra em eltetett Királyi Városok , mellyeknek jövedelmei, és tehetségei egymástól annyira kü- lömböznek, ismét egy kormány alá jöhetnének, és közös iparkodással magokat segélvén, ókép­

pen a' Polgári szükségeket inkább és előbb pó­

tolhatnák, a' lakosok könnyebbségeket, a' mes­

terségek , kereskedés , és tudományok gyakor­

lását 's öregbedését, egy szóval úgy a' népinek, d íszét

,

mint a' Városnak ékesítését láthatóbb

,

és szembetűnőbb lépésekkel, előmozdíthatnák

:

külömben erejekkel öszve nem fogható tő szom­

szédoknak magányos tzélokra törekedvén, szük­

ségképpen némelly esetekre nézve ellenségé vál- tozniok kelletik, és midőn egyike felettébb gya­

rapodik

,

szomszédja bizonyára önnön rövidsé­

gét tapasztalni kéntelenít étik. “

A ’ tisztelt nagy érdem ű Hazafiak ugyan sokakban felvilágosították

Buda

és

Pest

váró­

3 sok’ tö rté n e te it; de volt p o litik ai á lla p o tú k ra , és tulajd o n nevükre n é z v e , oklevelek híjjá- val lé v én , m egbotlottak. E zeken íolíűl

T. T.

Jankovich Miklós

Úr az 1S17. évi

Tudomá­

nyos Gyűjtemény

X -d ik kötetében az 57-dik lapon,

T. T. Morvát István

Úr állításáról ,

„hogy az Ofen német nevezet nem Budának

,

hanem Pestnek tulajdon neve légyen

, azt m ond­

ja :

hogy mind addig

,

míg e két város Tör­

ténetei

,

és mind természeti mind polgári átla-

2>otja annak rendje szerint elő nem adatnak ,

az Olvasót inkább kétségben viszik

,

hogy sem világosságra hoznák; sőt a' két külömb város Történeteinek egyben zavarodásában ejtik.

“•

— Mivel pedig épen e" k é t városnak volt ré ­ gi állapotja, polgári helyheztetése , és az ere­

deti nevezete adhatnak okot a’ m egtörténhető egyesülésre; azért c’ tárgyak felvilágosítása le­

gyen értekezésem czélja. — Az elnevezésnek ugyan nem nagy befolyása lenne

Buda

és

Pest

városok’ jövendő sorsokba; m ert nem a’ neve­

zet, hanem az egyesülés tenné azokat virágzób­

b ak k á: ’s valóban a’

Buda Pest

elnevezés inár ann y ira m egtetszett, hogy sokan még az egye­

sülésre is csak ez alatt látszatnak ügyelni. De ha már csak. ugyan m egtörténne az egybekap­

csolás, annak szinte nem a’ m o stan i, hanem az eredeti nevezet alatt kellene véghez m e n n i;

hiszem mind a’ k ét Duna parto n fekvő város’

Neve

Pest

és

Ofen:

valam int pedig

Buda

ne­

vezet anyavárosunknak nem saját^ neve , ha­

nem

P est

; szinte

A lt-Ofen

nem

O Budának

, hanem a’ m ostani

Pestnek

tulajdona. A’ k ü - lömbféle időszakaszok hom ályja

Pestnek

né­

m et

A lt -Ofen

nevét

0 Budára:

ezét ellenben

Pesti hegy Új-várára

avagy

Budára

tudal lan­

ságból alkalm aztatván

,

’s ezeken füll ül

0

és

4

Új Buda

tö rté n e te i egym ásba keveredve lé­

vén, ö n k én t k ö v e tk ez ik , hogy

0 Budán

kezd­

jem vitatásom at.

n . §.'•

Ó Budának eredete, kiilömbféle nevei ,

’s mint ragadott reá az Alt Ofen német nevezet.

A’

Rómaiak Krisztus

U runk születése után nyolcz eszten d ő v el, m in ekutána

Pannónia

végképen m eghódolt, kezdek Barbarusok ellen a’ D una jobb p a rtjá t ő r - v á r a k k a l e rő síten i,

*) az Ú

és

Ú j

Buda

határában talált Téglákon és szám talan em lékköveken m indenkor „Z e-

gio II. A. P. F.

“ a z a z :

Legio Secunda, Ad- iu irix

,

Pia

,

Fidelis,

o lv a sta tik , m elly őrse­

re g e t,

Cassius Bio

szerén t,

Flavius Vespasia­

nus

Császár szállított ide 69 — 79. esztendő tájban.

Ó Budán

teh át a’

II. Legio,

avagy őr­

sereg táb o ro zv án , itte n V árost é p íte tt; tu d n i­

illik illv en őrseregek’ szállásiból tám ad tak a ’

Várak

,

Municipiurnok, Varasok'

s a’ t. A’

I I.

Legio

ezen szállását az itt lévő meleg forrá­

sokról

Aquincum-

nak , az az

V íz-Várnak

nevezte. **)

0 Budának aR óm aiak alatt volt állapotját t .bb rendbeli munkájikban fölvilágosították T. T.

Schönwisner Istv á n } és Katancsics Péter.

Az alsó Austriui Badent szinte Víz Várnak nevezték a’ Rómaiak. Olvasd Dr. Schenk Urnák illy Czímű könyvét , , Die Schwefelquellen von Baden in Niederösierreich in 4. 1825 mellyben említ egy 1767-dik évben Ott Aquae felírásai talált emlékkövet.

Az is bizonyos a’

Not ifjúból

, hogy

Pan­

nónia

kevéssel az e lő tt, m inekeló'tte a ’

R ó­

mai

Birodalom hanyatlanék , és elenyésztésé- hez küzelgetne,

Illyricum-lur/

k ap cso ltato tt;

’s hogy

Aquincum

-bau nem csak a’

II. Légió­

nak

valam elly csapatja, d

e Dalmaták

nem eily Lovasságának egyik része is tanyázott. E zek

Aquincumot

anya nyelvükön Fotía-nak h ív ­ tá k , m ellyből későbben k eletb e jö tt a’

Buda

nevezet. Á llításom on senki meg ne ü tk ö z­

zék ; m ert a’ T őtok e’ tájon létekről élő b izony­

ságok

Osztrihom

(Esztergom )

Vissegrád

,

No- vigrád

,

Légrád

,

Cseringrád

(C songrád)

Béli- grád

’s más több várasin k n ak Slav neveik, Mi­

dőn vitéz Ő seink

Pannóniát

elfoglalták,

Mor­

va Tótokat

találtak b en n e, k ik e t

Anonimtis Rómaiaknak

nevez: m inthogy azoknak ado­

m ányokból b írtá k

Pannóniát: Erant tu ne in Pannonia M óraui

, úgy mond

Katona István in Hist. Ducum Hung.

pag. 191.

quos

,

quod imperio Romano iure fiduciario subtecti fu is­

sent

,

Anouimus Romanos vocat.

“

Dicső E lein k ide k e rü lv é n ,

Aquincumot

hasonlóképen m agyarul

Elei-várnak,

az az

Viz Várunk

, a’ Németek pedig

Etzelburg

-nak n e­

v e z te k ,* ) a’ m in t

Béla Király névtelen Jegy-

*J Fluvius siquidem Dan in Hajt hia oritur, qui ab Hnngaris E lu i nominatur „Magister Simon de Kezu Cap. I. pag. 33. — Attilám — Paren­

tes , cognatioque simul, atque lucem adspexe- r it Scithico idiomale Ethele compellaverint: pe­

re /mi scilicet documento, ac memoriali: quasi nimirum tunc editus fuerit., cum ad Volgáé ostia, emigrantes Coloniae ( lilinorum ) accessissent.

Volga siquidem fluvius Barbarico - aut Scythi­

co vocabulo Ethel dictus f u i t : indeque nato id temporis A ttilá é , nomen Ethele auspicato in-

zője,

és

Keza Simon

b izo n y ítják ; amaz Cap. I.

„Atiíaú

gy m ond,

regalem sibi locum constitu­

it iuxta Danubium supra calidas aquas

(a’ Csá­

szár Fürdők fűlött)

et omnia antiqua opera

, ditum sil quorumdam opinione. “ Innocentius Desericius De A ttila Lib. IV. Tom. III. pag.

18. — Frater Julianus Ordinis Praedicatorum j,Invenit eos (Ungaros) iuxta fluvium magnum E th il“ Ezek ama hiteles Documentum sza­

vai mellyet tisztelt Desericius a' Vaticana Könyvtárban talált, es megnevezett Munkájá­

ban Lib. II. Cap. V. pag. 170 — 176. legelő­

ször tett közönse'gesse'. — Ezekből annyi bi­

zonyos, e's nyilván kitetszik , hogy dicső Ele­

ink a’ vizet ethele-nek is neveztek; állitásom- ről meggyőzhet bennünket ez a’ magyar tör­

zsök szó is Ita l potus. — Constantinus Porphy- rog. de adm. Imp. Cap. 37. Atol-Kusn nevű tartományról, hol Magyaroknak egy része te­

lepedett le, szólván, szinte bizonyságot teszen arról: hogy hajdan Őseink a' vizet valóban A le l, Etel-nek hívták. E. T. Fessler Die Ge­

schielten der Ungern I. Th. S. 247. Constanti­

nus Atelközet e’kép magyarázza: „Alelkusu hut Constantin gerudezu aus der Sprache der Ungern aufgenommen. Die Donau halte f ü r sie die grösste Aehulichleit mit der JVolga;

wie diese , so nannten sie auch jene so lange A te l, bis sie ihren eigcntlchen Namen Kennen lernten Xu A tel setzten sie das W ort köz, wo­

mit jeder Raum zwischen zwey Dingen , fo l­

glich auch das Land zwischen zioey Flüssen, oder Fluss ürmén bezeichnet wird. So ward Atel- köz der Name des Landes an der Donau zwi­

schen den zwei grösern Strömen, den Bug , und dem Sereik. et Nem hihető, hogy (lseink a’Du­

zt« nevét nem tudták volna; ebből is,tehát in­

kább azt hozom ki , hogy a’ megnevezett Fo­

lyók között fekvő földet rólok neveztek A lel, az az Vízkörnek.

7

quae ibi invenit, renovari praecepit, et in circuitu muro fortissim o aedificavit, quae per linguam Hungaricam dicitur nunc

(az ő élté­

b e n )

B udu-uar, et a Teutonicis Ecilburgu vocatur

. “ Ez pedig Cap. Ilf-

E t quamvis Hunnis et ceteris suis gentibus interdictum Ilex Ethela posuisset, u t Urbs Ethelae voca­

retur , Teutonici interdictum form idantes, eam Echulburc nominarunt. Hunni vero, cu­

ram parvam illud reputantes interdictum , us­

que hodie (az az X III. század vége f e l é ) eam vocant Ou-Budam, sicut prius. “

Csak hogy m ind egyik a’ Város

E tel

nevezetének erede­

té t m ár nem tudván , azt

A ttilá tó l

szárm az­

tatja , jó lleh et egykorú

Priscus Ilhetor

szerént

E tel

nem 0 Budán, hanem valahol

Tisza

m en­

tében tartó zk o d o tt *) — Sót

Ammianus Mar- cellimis

L ib r. X X X I. azt írja

Hunnohróh

hogy sem m it sem k e rü lte k jobban, m in t a’ füdeles és falak közé szo ríto tt h ajlék o k at „

Aedificiis,

úgy m o n d ,

nullis unquam tecti; sed haec, ve­

llit ab usu communi discreta sepulchra devi­

ta n t.“

Nem is c su d a , m ert N om ádok lévén szabad ég alatt a’ mezőn tanyáztak.

A ttila

P a lo tá ja -is csak fából v ala: nem pedig arany tá b lá k b ó l, a’ m int

Keza Simon

Cap. II. pag.

45. meséli. Ki hinné te h á t, hogy ő , k i

Eu­

rópát

tű z z e l, vassal ro n tá , 0 Budát felép ít­

vén ott la k o tt? holott a’ mi A ty áin k is még X II.

században sátorok alatt lappangottak. I I I .

Béla

k irá ly uralkodásakor

Barbarossa I. Fridrih

Császár Magyar Országon keresztü l m enyén a’

Szent fö ld re , vele á táz o tt

Otto Frisingensis

nevú H isto rik u s i s , k i maga tapasztalása

*} Bel Ailjiarat. ad Hist Hung. Beend. I I . Mon.

11. Attila ex prisco Rhetore Cap. II. §. XIII.

8

u tá n

De Gestit Frider.

L ib. I. Cap. 31. eze­

k e t írja a* M agyarokról:

hogy azok egész nyá­

ron és őszön á lta l, még akkor csak sátorok alatt laktak

,

hajlékaik többnyire nádból voltak • fából ritkán

,

kőből pedig alig volt egynéhány

“ De a’

Kánok

még X III. század végével is meg ta rto ttá k a’ N om ádok szökésit; annak o k áért I I I .

Miklós Római Pápának

esküvéssel igére

Kúti László

Király.-

quod

(C um ani)

descendent et recedent a tabernaculis suis, et domibus fil- thrinis

(sátorokból)

et habitare, et morari in villis

,

Christiano more in aedificiis, domibus solo f ix i s

,

expressius assumpserunt

.“

Péterffy

Concil. P. I . pag. 95- —

Busbek Auger

E pist.

I. 1554. évre ezt jegyzé föl M agyar O rszágról:

„Excepta urbe Buda, et (si vis

)

Pausonio

(Po- snnio)

v ix ullam to t a Hungária paulo splen­

didioribus aedificiis constructam urbem videas.

Quam consvetudiuem ex vetustate retineri pu­

to.

“ Ha teh át századok lefolyása után is meg­

ta rto ttá k A ty áin k a’ napkeleti N em zetek’ szö­

k é s i t ; Ítéletem sze ré n t, senki sem fogja

Ano- nimns

után h in n i: hogy

Etele

építette vala föl

Ó Budát. Ő

tu d n i illik

Ó Buda

fölött lévő om ladékokat látván ’s eredetüket nem tudván ju th a to tt illyen gondolatra , vagy a’ mi bizo­

n y o sab b ,

Ó Buda

eredetét valam elly K róni­

káb an olvasta: Nec

Dubium est,

úgy m ond

Prai György Historia Regum Hung.

P. I. pag.

X X X .

ipuinpleraque ex libro de Origine Hun- garorum, mutuaverit, quem iam suo tempore exstitisse, Luitpraudus Ticinensis Diaconus L.

2. d

e rebus Imp- et regum pag.

25.

Cap.

1.

testatur.

A ’ felhozottakból teh át látn i való:

hogy a’

Névtelen Jegyző

’s utánua

Jíeza Sfi-

mou Ó Buda E tel

nev ét hiteles régi író k n a k tanúságok n élk ü l szárm aztatják

A ttilá tó l,

9 m in t e ’ város ú jító já tó l

;

nem esmérvén an n ak volt régi á lla p o tjá t, hogy h ajd an

Aquincum, az

az

Etel

a* vagy

Víz - Vár

volt.

Keza Simon Buda

név eredetének fejtege­

tésében sem szerencsésebb, m intha

Etelének

öcsé

B u d a

, Sicam briát a’ maga nevéről h iv a tta vol­

n a

Buda - várnak „Ab Isenaco

,

ante curia ce­

lebrata, egredieris

( E thela )

Sicambriarn intro­

ivit , ubi Budam fra trem suum manibus pro­

priis interfecit, proiici faciens corpus eius in Danubium, eo quod ipse

(B u d a }

Ethela in partibus occiduis proeliante, inter eum et f r a ­

tres eius metas stabilitas transgressus fu e r a t dominando. Fecerat etiam Sicambriarn suo no­

mine

(Budam )

appellari“ Cap.

III. Az em líte tt

Priscus Rhetor Etelének

öcsét soha sem neve­

zi

Budának,

hanem B lédának. E zen föllül T u ­ dós

Desericius De A ttila

Lib. IV. Tom . I I I . P. II. Cap. IV. pag. 202—203. m ár régen meg­

m utatta : hogy

Bléda

nem

Ó B udán,

hanem szinte valahol Tisza m entében ta rtó z k o d o tt, a*

hol meg is halt.

Palmariter eruimus

, ú g y m o n d :

Bledam haudquaquam Sicambriae seu Budae (quod domestici scriptitant) verum, ul­

tra Tibtscum interemptum fuisse

••

ubi alteram Regiam Prisco frequentatam A ttila tenuerat:

atque ubi Bleda a Tibisco ad Tanaim volunta­

te Attiláé regnabat.

—

Addo pro Colophone

.•

Behum Pisoniensem haud enervi argumento contendere , *) Bledam haud violenta

,

sed sic­

ca

,

naturalique sua morte decessisse

,

sine casu e t fa to

—

Profecto enim Priscus R hetor, qui in Attiláé Castris menses e x e g it, et Hunnorum

*) Iu Adparatu ad Hist. Hung. §. XIX. Cap. II.

a pag. 66. sui Prisci Rhetoris.

10

penitiora noverat

,

atque apud Viduam Iiledae diversatus opipare est, quicquam de illata il- Ii a fr a tr e nece interseruisset

,

quum alia, eti­

am m inutiora

,

haud subticuerit.

“

Keza

szerént, a’ m int följebb olvastuk,

Ó Buda

m inekelőtte

Attilának

hódolna

, Si- cambriáuak

n e v e z te te tt;* ) ezt az agg re g é t, m ellyról

Annuimus

sem m it sem tud vala. ó k o ­ holta. A’ mi több

Boufinius Antal Dec. I.

Lib. I.

elhitető a ’ tudós világgal : hogy

Budán

lettéb en I 4 8 6 — 1490. tájban m időn

0 Budán B ea trix

K irály n é Palotájának alap kövét meg v etn ék , olly vésett kőre ak ad tak , mellyen n y il­

v á n olvasta -, hogy az itt tanyázott

Sicambria Legio e'

helyen

Sicambria

nevvi várost ép ített:

Supra Budam Veterem, in eadem Danubii rip- pa, vetustissimae Urbis vestigia nunc cernuntur, magnumque murorum ambitum referunt. Si- camhriam nunc iuuiores dicunt, a Sicambris, re­

motissimis Germaniae populis

.-

nam civitas ista ex aux Hiat rice Sicambria, legione Germaniae nomen olim assumpsit. Iu hac Veteri Buda lapis effossus est Alatihiae Regis tempore, dum fundamenta lacerentur tedium Beatricis Regi­

me , cum tali inscriptione: LEG IO S/CAM- B R OR UAL I I I C PRAESIDIO COLLOCA TA C IV IT A T E AI JE D I F I CAR U N T

.-

QUAAI EX SUO NOAIINE SICAAIBIAAI VOCA VER UNT.

Nos autem, quantum ex Ptolomaeo et Epigram­

matis veterum, lapidibus incisis, conticere pos­

sumus, legionis prirnte auxiliatricis hanc urbem

*J Vicr antius Antid, és Boraemissa Tamás, mind a’ ketté XVI. Században élt Író Magyar Kronikájokban Sicumbriát anya nyelvünkön Sambo rja - nak nevezi.

11

fuisse credimus etc. “ Bonifinius

után

Lazius,

ínchofer

,

Bel

,

Bombardi, Jordan

,

Desericius,

szóval m ind a z o k , k ik 1490-dik évtói fogva 1 7 7 7 -d ik ig

Ó Budáról,

sót m agáról

Anyavá­

rosunkról

é rte k e z te k , eróssen h iv é k ,h o g y

Ú Buda

valóban

Sicambria

városának om ladéka­

in ép ü lt; jó lleh et hasonló nevíi városról a’

Régiek , lígym int

Strabo

,

Plinius, Ptolomceus, Antoninus

, a'

Tabula

és

Notitiának

Szerző)i, de még

Bélának

névtelen

Jegyzője

is m élyen hallgatnak. Első volt Tűdós

Schöuwisuer István

Ú r, k i

Boriifniusn&k

vésett kövét józan k r i ­ tik a alá v e n n i, ’s azt helyes okoknál fogva

Bonfinius'

többi költem ényei közé szám lálni m e rte , m ondván:

*)

hogy

0 Budát

csak 1482.

évben kezdék

Sicambriának

nevezni, m inek- utánna Thuróczi K ró n ik ája

Féger Tódor

k ö lt­

ségén

Augspurgban

napfényre lépett. De ebben meg nem egyezhetünk H azán k ’ érdem es el­

h u n y t F iá v a l, m ert m ár a’

Budai Krónika

m ellyet

Hess András Budán

1473-ban sajtó alá bocsátott,

0 Budát

P. I. §. V. nyilván

Si­

cambria

nevével illeti

„Nam Sicamhriam suo nomirie fecerat

( Buda )

nominari Budavárad

Ez a’

Krónika

pedig nem egyébb, hanem

Kéza Simonnak

H is tó riá ja , m ellyet ném elly tolda­

lékkal

Hess András

m eg b ő v ített, ’s más nevet K önyvének nem adván , a’ nyom tatás h ely érő l közönségesen

Budai Krónika

név alatt ism e ­ retes. így teh át a’

Sicambria

nevezet X I I I . századbeli költem ény len n e; m ert

Kéza Simon Kán László

parancsolatjára fogott K ró n ik á já ­

ból De Ruderibus Laconici Caldariique Romani, et nonnullis aliis monumentis in solo Budensi repertis. P. II. Bap. X. pag. 2ÜÖ—

12

h o z , dl pedig folytatta a’ Képes Krónikának ír ó ja , ezt meg Túróczi, emezt végtére követ­

te Bonfin.

De csak ugyan minden regében vagyon valami igazság. Táróczi János Chron. P. I.

fölvilágosít bennünket a’ró l, a’ mit Kéza Si- mon elhallgatott; tudniillik: hogy régiben egy az 0 Budai bérezek közül Sicau

^-

nak nevez­

tetett „Hie Franco (Páris fia, Priamus Trója Királyának unokája) úgy mond, post Troice excidium , in Pannoniam,

—

magno cum popu­

lo venisse , et sub monte Sycan , secus fluvium Istru m , qui et Danubius dicitur, civitatem amplissimam aedificasse, et illi nomen a mon­

te Sycan praedicto, Sicambriam imposuisse tra­

d itu r S ic a m b r ia név tehát nem a’ hasonló nevű Légióról, melly itt soha sem tanyázott;

hanem a' Sican hegyről költsönüztetett. Eldő- deink 0 Budán túl omladékaiban talált város eredetét ’s nevét nem tudván, erről a’ hegyről Sicambriának nevezték : Bonfin pedig a’ föl­

fedezett kőnek rövidített írását nem értvén, a’ Legio II. A. P. F. az a z : Legio Secunda A d iu trix , P ia , Fidelis szovak helyett Sicam- briát látott; készebb volt a’ ravasz az egész fölírást kénye szerént olvasni, mint sem e’

Téliekben járatlanságát megvallani, jól tudván, hogy m agyarázatát csak azért is elhiszik ő nála még tudatlanabb Őseink, mert Sicarn- bria nevezettel úgy is tele vannak Króniká­

ink. De az idő mindeneket eligazítva fölfe­

d e z ,’s ma már senki sem hiszi, hogy 0 Buda

valaha Sicambria lett volna. Azonban Sicam-

bria nevezet nem csak Krónikáinkban, hanem

Diplomákban is előjön; Buda Yárossának Ta­

nácsa a zt a’ te re t, melJy

Ó Buda

fölött v a n , 1515-dik évben is

Sicambriá

nak h ív ta ; levele szóról szóra ez:

Egregiis ac N obilibus Com iti et Vice Co­

m iti nec non Judicibus N obilium Com itatus P ilisicn sis, Amicis et vicinis nobis H o n o ran ­ dis salutem. E gregii ac N obiles D om ini A m i­

ci et vicini nobis honorandi. N oueritis, quod nostram ven it in praesentiam N obilis

Magi­

ster Johannes

P resb y ter

Ordinis Cruciferorum

Plébános

Ecclesia hospitalis S. Spiritus de Felzeicyz

, ex h ib u it et p raesen tau it nobis quas­

dam litteras patentes Spectabilis et M agnifici

Domini Emerici de Peren*) Regni

H ungáriáé

Palatini

etc.in quibus co n tin eb atu r, quomodo ipsi praefato

Magistro Johanni

pro defensi­

one quorundam iuriuni suorum , testim o n iu m certorum Civium et hom inum n o stro ru m , in medio nostri residentium , summe foret neces­

sarium . Qui quidem

Magister Johannes

p rae­

fatus, num inauit nobis egregios Dominos ,

Jo- hannem Harber

,

Judicem nostrum summum,

et prudentem et. circumspectum

Thomarn Cim­

ber

,

Blastum Badrogyi

,

Georgiám Pistorem

, Juratos Ciues no stro s, asserendo cum ijsdem approbare posse, ac velle: quod sem p er, e t omni tem pore nonnulla p rata, seu foenilia, nec non terrae arabiles in campo

Siccambrice

vo­

cato, iu x ta et circum circa m olendinum dicti

Hospitalis

ibidem situatum ex isten tes, de iu ­ r e , et ab antiquo ad dictum

Hospitale

p ertin u ­ issent, et p e rtin e re n t quoque etiam de praesen­

t i , licet p o te n tia lite r ab hom inibus extraneis, 13

*) Perén helységről olvassad a’ Váradi Regesr.

CXIV. §. edit secund.

14

a dicto

Hospitali

alien aren tu r. Itaque dicti testes unanim i voce, et n ih ilo penitus discre­

p a n tes, ad fidem coram Deo debitam , sacrae- que huius Regni Coronae, demum R egi, et dom ino nostro gratiosissim o p raestitam , per nos req u isiti fassi sunt in hunc modum : quo­

modo ipsis a longis retroactis annis peroptim e foret cognitum , ac veraciter scirent, quod non­

nulla p r a ta , seu fo en ilia, nec non terrae ara­

b ile s , de quibus supra fit m en tio , ad praescri­

ptum

Hospitale

, optim o iu re , iu steq u e, ac le­

gitim e p e rtin u isse n t, ac p e rtin e re n t; dicunt tam en praescripti testes sin g u li, quod ipsis r e a lite r, ac funditus non constaret de am pli­

tu d in e , sine latitu d in e dictorum p ra to ru m , sine foenilium ac terarurn arab iliu m , ceterum n ih il sciren t; ad d id it duntaxat praefatus dom i­

nus

Johannes Harber Judex

n o ste r, quod ante reuolutionem certorum annorum sagax Y ir quondam Dom inus

Zaber

suus G enitor c a rn a lis, alias etiam noster Ju d ex , prouisor p raen o m in ati

Hospitalis S. Spiritus

e x iste n s, huiusm odi agros arabiles coluisset, fructusque ex in d e, nom ine ipsius

Hospitalis

percepisset, ac p ra ta , foenilia falcare, foenaque eximie sem per pacifice abducere fecisset. Quorum qui­

dem testium fassiones conscientioseconscriptas communi requirente iu s titia , vestris D om ina­

tio n ib u s ducim us transm ittendas. Datum

Un­

dae

feria secunda p roxim a post festum

Beati M athej Apostoli et Evangélistáé,

Anno Domi­

n i Millesimo quingentesim o decimo quinto J u ra ti Cives Consulatus C ivitatis Budensis L. S.

E ’ levelet

Hevenesy Gábor

G yűjtem ényei­

ből köszönöm F. T.

Fejér György Pré­

post Úr ő Nagyságának.

15 A ’ fölhozottakból te h át lá tn iv a ló : hogy

0 Budának,

eredeti m agyar neve

E te l

, az az IYís

vár

, ném et pedig

Etzelburg :

így nevezi azt a'

Niebelnngen Lied

czim et viselő régi ném et verses rege is, melly a’ tudós v itatáso k szerént X I. vagy A li. századbeli költem ény

„Das Lied der Niebelnngen metrisch übersetzt von D. Jo­

hann Gustav Bäsching. Altenburg

és

Leipzig.

ISIS- 8-ad rét. a’ 142. lapon tö b b i között ezt a ’verset olvashatni: ,,

Da kamen auch diese Mähren in Etzels Burg an.

“ —

Nagy Lajos Király Káplánnya

verses K rónikájában

Engel Keresztely úrnál Monument. Ungar. Viennae

1809. in 8. pag. 12. el m ondván m ikép pusztító el

A ttila Frantzia

és

Flandria

O rszág o k at,

0 Budát

szinte

Etzelburgn

ak h ív ja:

Deinde ad Hungáriám (luam fe c it tributariam Budam nam vrbem consumens

Buda ; eo R éx

(E tel)

saeuieus E t Etzelburg denominans."

Magién Heinrichnál

ném et K ró n ik ájáb an , m el­

lyel

Iieza Simon

után ném elly to ld alék k al 13Ő8 — 1365. tájban fo rd íto tt, a’ Y í. és V II.

ítészben

0 Buda

hasonlóképen

Etzelburg

név alatt jö n elő.

M ikor jö tt a’ Buda elnevezet keletbe, meg nem határozhatni.

T T. Horváth István

E r

Pest Várossánah német Ofen nevéről irt köny­

16

vében az

57.

lapon, Búd

szovat magyar erede­

tűinek ta rtja len n i

„világosak,

úgy mond,

csak érteni akarjuk, Béla Király névtelen Jegy­

zőjének ime szavai: melly magyar nyelven most Bud-várnak hivatik

.“

Nem írja a' Törté­

net iró : melly németül, vagy tétü l Búd -vár­

nak hivatik

,

hanem a' Búd szovat egyenesen magyar eredetűnek hirdeti.

’* — De én

Anoni-

«íwsnak szovait csak arra értem : hogy

Budát

éltében kezdék m agyar hangon ejtegetni; m ert hacsak ugyan a ’ városoknak m agyar elnevezé­

sére ügyeltek volna E le in k , azokat m ind m a­

gy arra kereszttelték volna e l, ok azonban az i t t ta lá lt V árosok’ neveit nem olly könnyen vál­

to ztatták meg, például em lítem

Buda

tő szom­

szédságában fekvő

Vissegrádot, Esztergomot

,

’s a’ t. —

Búd

nevezetű férfiak ugyan nem csak a’

Váradi Regestrumban,

hanem a' XI.

és X II századbéli D iplom ákban is szám talan­

szor em líttetn ek : ’s mivel a’ m agyar eredetű gyarm atok tö b n y ire hirtokossaikról neveztet­

tek e l, m in t:

Balás-G yarm at

,

Csák-Vár, Pé­

ter-V á r, Simon - Tornya

,

Mikófalva ,

’s a’ t.

h ih e tő , hogy

Budafalva, Budam ér

,

Budák, Buda telke

is hasonló nevűi földes U raikról köitsönüzték n ev eik et; de

Ú Buda

a’ Magyar N e m z e tid é jö v etelek o r m ár fűn á llo tt, neve is v o lt; an n ak o k áért a’ föllebb em lített ta ­ núságoknál fogva a’

Buda

szovat T ót eredetűi­

n ek len n i vélem ; m ert ha szinte nem olvas­

tam i s i i .

István

K irá ly 1124. évi D iplom ájá­

nál régibb le v e le t, m ellyben e’ Város, neve e lő jö n n e : Lássad

F. T. Fejér György Úr Co­

dicis Diplom. Tom I I

pag. 80. a’ hol

II. István

K irá ly tö b b i között ezeket m ondta:

„Praesen­

tem paginam per Petrum Praepositum Eccle-

sice Budensis Sigillo nostro proprio iussimus

17

communiri

“ még sem kételkedem abban, hogy e’

város neve

Béla király névtelen Jegyzője

k o rá­

nál ré g ib b ; m ert m ár

Szent Gellérd

nagyobb

Le­

gendájának

Szerzője, k i néhai

F. T. Gróf Bat- thyáni Ignátz Erdélyi Püspök O Méltóságának

tüdős vitatása szerin t *} X I. században é l t , e’

várost nyilván

Budának

h í v j a , különössen a’

348-dik lapon „

Sanctus Gerardus, Beztridus, Budi y B eneta, et Zotiuk comes, qui conuene- ratit ad Albam Regalem cum multitudine Chri­

stianorum , egressi sunt de A lba

,

versus Budamy ut Endre et Leventhe honorifice susciperent

(in C iu itate P e st) — K ár, hogy

Sz. István

k i­

rály a’

Pécs-Váradi

A pátságnak 1015. évben a d o tt levelében meg nem nevezte

Ó Budáty

holott a’ határában volt

Boldog Asszony

T em ­ plom át jövedelm eivel eg y ü tt an n ak ajándékozta

„Duas praeterea Capellas regias, Capellam vi­

delicet B. P e tri, monasterio

(ad radicem m on­

tis ferrei sito}

connexam ét alteram , quae vul­

go Alba Ecclesia vocatur, cum earum parochiity et ouibus

( ta lá n om nibus}

pertinentiis contuli­

mus praefato monasteriofl **)

— E z az a’ ne­

vezetes

Templom

, m ellyről maga a’

névtelen Jegyző

Cap. L II. e’ képen szóll „

Post haec anno dominicae Incarnationis DCCCCVII. dux Árpád migravit de hoc seculo, qui honorifice sepultus e st, supra caput unius parui fluminis

,

qui descendit per alneum lapideum in duitatem Athilae regis, ubi etiam post conuersionem Hungarorum

,

aedificata est Ecclesia, quae vo­

catur alba, sub honore beatae Mariae Virginis

•) 5. Gerardi Scripta et Acta. Albae Carolinae in 4. 1790.

**) Olvassad Fuxhoff er Monatteriologidját. P. 1»

2

IS

azért is e’ te re t

Árpád völgyének

hív ták dicsó E l e in k ; em lékezik róla még

I I I . Béla

K irály 1193. évi diplom ájábán , m ellyel a’

Székes Fe­

jérvárt llospitaláriusokuak

p riv ilég iu m ait bő­

v ítv e meg e r ő s íti; benne többi k ö zö tt ezeket o lv ash atn i:

„In fía rz prim a mela incipit a Villa P e tr i, et tendit ad fo ssa tu m , inde ad JKeuresbocor, inde ad Alsóéul , inde ad fo s- satum Sacerdotis, inde ad molendinum, inde ad Monachum, inde ad Borsod, inde ad Val­

lem Árpád, inde ad Giren, ibi intrat in viam Almas

,

et vadit a dpyrum , inde ad perforatum arborem, inde ad fossatam P etri, inde ad Loocol

,

inde ad K e r , inde ad Zam or, inde ad longam fossatam , ibi intrat ad viam , et vadit ad aliam fossatam, inde ad viam Strigoniensem, inde ad fossam vulpis, et sic venit ad praedi­

ctum l o c u m

RR.

Georg Fejér Coder Dipl.

Tom . I I . pag. 286. — Ma m ár más néven jönek az itt m egnevezett helyek elő ; d e a ’

Villa. Petri,

m elly az

Ó Buda,

tu d n illik

Sz. Péter

Prépot- ságáról gyakran így neveztetik a’ légi D ip lo ­ m ák b an ;

via Strigoniensis, vallis Á rpád, Mo­

lendinum, fossatum

igen m egegyeznek a’későb­

b i d ip lo m ák k al is; azért kétségen k ívül elhi- h e t j ü k , hogy

I I I . Béla

K irály valóban az

Ó Buda

fölött fekvő térségről beszél. H a ide ta rto z n á n a k , több rendbeli diplom ákat Írhat­

n ék le e’ h e ly e n , m ellyek u tán a’

Fejér Tem­

plom

hol létét k i lehetne tap o g atn i; de azokat h ad ju k

Buda Történeteinek teljes Leírásánál.

V ajm i nevezetes te h át

Buda!

M ennyire kelljen e’ helyet a’ M agyarnak becsülnie? erre a’ k ér­

désre csak az felelh et, k i nem csak Magyarul beszél: hanem M agyarul is érez. Úgy látszik, m in th a

Buda

elejétől fogva H azánk Fő V áro­

sává választatott volna; legalább érdemes le tt

19

Nagy Árpádnak

d icső ü ltt H am vait k eb eléb e re jte n i, hogy a M ag y art, valahányszor

Buda

nevét h a lja , annyiszor E ldődeinek követésére ébressze. M egjegyzésre m éltó még az i s , hogy a’ hol

Árpád

végzé é le t é t, ugyan o tt hala meg utolsó férjfi iv ad ék ja is

I I I . András

K irá ly 1301. esztendőben; k in e k szinte

Buda

le tt te ­ mető helye. E l kell i t t m ég E ngel K eresztely U rat igazítanom , k i

Geschichte des ungrischen Reichs

1. Th. S. 77.

Árpádnak

tem ető h ely ét

Székes Fejér Váron

k e re si: „

Der alte Árpád úgy mond

,

hielt sich entweder in der Insel Csepel

,

oder in der Gegend des heutigen Stuhl- weissenburgs a u f, und in dieser letzten Gegend ward er auch ( nach dem Anonymus') im J.

907

begraben

,

als er vom Schauplatz der W elt ab­

tr a t

.“ De m ár té rjü n k ism ét az ú tra.

H allo ttu k im á r, hogy

Ú Budának Etzel- burg

a’ ném et nev e; m in d en k o r úgy nevezték azt T atárok berohanásáig; azután p e d ig , m i­

nek u tán a

IV . Béla

K irály a la tt 1245 — 1247.

tájban a

Pesti hegy Újvára

,

Castrum novum

,

Montis Pestiensis ‘)

fe lé p ü lt, ’s a’ köz beszéd­

ben a’

Buda

név m inden ok n élk ü l reá ra g a d o tt:

„Ft ab illa Veteri

(Buda)

ea, quae dicitur

*) Tévelgésben vannak 3 kik a* mostani Budát, Castrum noui montis Pestiensis- nek a’ vagy magyarul Uj Pesti hegy Várának nevezik: hi­

szem nem a’ hegy, hanem a’ rajta e'pűlt Vár volt ú j: ez a’ hibás elnevezés onnan támadt, mivel e’ Város Levelei e’ kép kezdődnek „Nos Judex Castri novi Montis Pestiensis“ de a’ novi adiectiiiumot nem a?Mons substantivnmhoz, ha­

nem a’ Costrum névhez kell vennünk, ’s igy Pesti hegy U j V ára3 az az Castrum novum montis Pestiensis leszsx.

20

noua B uda, ttomén accepit.

“

Petrus H am a­

tius Epitom. Rer. Hung. Ind. I.

meg

„Ad eum Comitatum

(P ilisie n se m )

pertinet vtraque Bu­

d a , Vetus et Nona, penes Danubium posi­

tae.,,

Ugyan o tt

Ranzan.

Az új nemeit lakosok tudatlanságból szinte a’

Pesti hegy Újvárának Ofen

nevét

Ó Budára

is reá ru h á z ta k , ’s hogy a zt az

Új Pesti hegy várától

m egkülümbüz- te tn é k ,

A lt Ofen-

n ek nevezek *)

így

hivja azt m ár

Nagy Lajos

K irály 1366. évi diplom ájában

Báró Hormayr

U rnái

Wien Geschichte

V.

B .

Ií. un d I I I .

H eft Urkundenbuch

S. CV.

„W ir Ludweikch

— —

Enbieten vnsern getreuen mawttaern zu Raikendorf

— —

und zu Alten

Ofen

.“

Magien Heinrich Chronik der Hetvnen

czím ü K önyvében K ap. X V III. pedig

Ofen-

n a k nevezi:

„Darnach kom der heilig, sant Stephan gen Ofen m it der Kunigin, vnd mit seinem sun ennreich

,

vnd paw t do mitten in der sta t ein closter in Sant peters vnd pawls e re “ Kovachich Script.m in. Ofen

1805. pag. 36.

Nem szükség itt e m líte n em , hogy

Magien

az

Ó Budai

Prépostságról és K áptalanról beszél.

A’

Pesti hegy Újvárának Tanácsa

ellenben

*) Követték ebben a’ Magyarokat. S z. M argit életében Práy Györgynél

a

247. lapon

Új

vagy N agy Buda nyilván megkülömböztetik 0 Budától3 Mykoron Béla K iral rakatta volna ez bodog A zzon clastromat (JN'yulak szigetében) es meg ayandokozta volna keuleumb keulenm ereuksegeukkel, zerze nemely jámbor vylezt, kynek valu neve K aroly, es lakozyk vala 0 Bu­

dán, es vala Béla K irály hepeben való byro az nagy avagy uy Budában, hogy ez Karoly vylez zolgalna ez clastromnak, es meg zcrzeueye min«

den dolgát mindenha

21 XV. század elején üszve í r t

Statútumaiban Etzelburg

nevezettel ille ti

Ó B u d á t;

tulajdon szovait alább hozom föl A nya városunk L eí­

rásúban. —

Borbélya 'Sigmond

k irá ly n a k má­

so d ik hitvese 1425. évi levelében, m ellyben

Becs

Városának

Polgármesterét Jánost

a rra k é ri: hogy szám ára Tégla vetőket k ü ld jö n

B u­

dára,

szinte

Etzelburgnak

nevezi: „

W ir lassti dich wissn

, úgy m o n d ,

das wir Zugriffen vnd angefangen haben vnser geslösser alhie ze vn- gern

,

vnd nemlich vnsern S itz ze Eczelburg fü r sich gepawenP B. Hormayr Wien Ge­

schichte

I. Jahrgang II. B. I. H eft. Num . 88.

M ind ezek tanú bizonyságok, hogy

Ó Budát

a’ N ém etek hol

Ofen-

n e k :

A lt-O f en­

nek

, hol pedig

Etzelburgnak

n ev ezték ; igaz tehát a’ m it

Oláh Miklós Hungária et Atila

ez inni könyvében m ond „

Hungari eam ar­

cem et vrbem etiam ni praesentia

(az az Í536.

évben, m ert ekor írdogálta k ö n y v ét B ruxel- lában)

Budam ; Teutones vero nunc E tzelburg, id est, arcem Atilae: nunc a fu rn is calcis, quae olim ex lapidibus illic coquebatur, Offen vocant

.“ Ö sem tu d ta , hogy nem

Ú Budára

illik az

Ofen

nevezet.

Ő Budának

tehát eredeti magyar Etel-vdr,

és

német Etzelburg nevét a’ külümbféle ko­

rú, idegen földről jött, ’s e’ város történetei­

vel esmeretlen lakosok cserélték föl Tátárjárás után. —

Rogerius

bizonysága szerént Cap. 38.

a Tatárok Pestre indulván, itt keltek által a* befagyott Dunán 1242. évben. Tamás Fő­

esperes

pedig feljegyzé: hogy által kelvén a’

Tatárok először is Budának rohantak ’s azt feldúlták „

Primo ergo concremata Budalia,

Strigonium accessit

(Dux Caydanus) coepitque

villam totis viribus impugnare

.“

Hist. Solon.

22

Cap. 39.

Dandalm

pedig Lih. X. Cap. V.

Hoc anno

(1 2 4 2 )

transacta hyeme

,

Tartari B u­

dam , Strigonium

,

et alias llegni vrbes pro- stern u n t, et homines occidunt

.“

V isza térvén

IV . B éla,

’s h azán k at pusz­

tá n ta lá lv án , m eghivta a’ k ü lfö ld ie k e t:

„Ad uniuersorum notitiam harum serie volumus pervenire:

(ú g y m ond egy 1268. évi D iplom á­

já b a n , m ellyel

Fülöp Esztergomi

É rse k n e k

Udvard

helységet ajándékozta :

Quod cum pridem

(az az 1241. és 1242. év b en )

regnum nostrum , permissione divina, Tartari invasis­

sent, et sua barbarica fe r ita te vastassent, re­

gnicolis in magna parte vel perem ptis

,

vel abductis; et Hungária ante plena populo, multis in locis in solitudinem esset redacta, de cunctis mundi partibus homines tam agri­

colas

,

quam m ilites, ad repopulandum terras desolatas, et habitatoribus vacuatas, edicto regio studuimus convocare

.“

R R . Georg. Fe­

jé r Codex. Dipl. Tom.

IV . Vol. III. pag. 438.

—

Béla

m eghívására tem érdek sokaság üszve gyülekezvén

Buda és Pest

igen ham ar ’s hirte­

len elnépesedett

„Cum igitur nos

(ezek is

Bé­

lának

saját szovai 1255. évi diplom ájában

Sc hi­

er Xystusnál Buda Sacra

pag. 101.

) post va­

stita t eyn, quam, culpis exigentibus, Regno Hungáriáé inuexit ferita s Tartarorum, refor­

m ationi, reparationi, solidacioni, ac corro- boracioni ipsius Regni ex debito sollicitudinis Regiae, efficaciter curassemus apponere manus nostras

,

inter alia castra, defensioni regni congrua, in monte Pestiensi castrum quoddam extrui fecim us

,

refertum multitudine homi­

num numerosa

.“ — Im e a’ g y ü lek ezett nép so k aság a; teh át k ö n n y en m e g tö rté n h e te tt, hogy az ide tó d u lt gyülevész

Ó (Budának

ere-

23

deti magyar és német nevét tudatlanságból fül cserélje, ’s annak is Ofen nevet tulajdonítson.

De ha Ó Budának csak ugyan E te l-v á r , és Etzelburg a’ saját neve; ezentúl tehát nevez­

zük mi is azt magyarúlj E tel-vá rn a k] mivel a’ Buda elnevezés valóban sláv eredetű : né­

metül pedig Etzelburgnak

;

de ha a’ Buda ne­

vét is megtartanánk, csak a’ Németek hagy­

janak fel az Ofen nevével; minthogy az éppen nem illik reá, hanem Anya Városunkra, a’

mint alább hallani fogjuk.

Említettem hogy, Borbolya ’Sigmond Ki­

rálynak hitvese Ó Budát lakhelyének nevezé szükséges tehát ez úttal 0 Budának polgári állapotjárói is, nagyobb fölvilágosítás végett szólianom.

§. H l-

O B u d á n a k v o l t p o l g á r i á l l a -

e

p o t j á r ó l .

Túróczi János Chron. P.

I.

Cap.

X X X I;

a’ Budai Krónika után írja: hogy Sz. István egy Prépostságot Káptalannal együtt alapított 0 Budán: „Sanctus r e x , venit in duitatem , quae vetus Buda vocatur, vna cum filio suo, Sancto Emerico, et Regina (Gisela) E t cum ibi noti invenisset aliquod pium opus in Chri­

sto , in quo posset laudari Creator omnium;

statim Sanctissimus R e x , de thesauro prae­

dicti Kean Ducis Bulgaromm et Sclauorum quem occiderat

,

cepit (a. 1022.) in medio d u i­

tatis aedificare grande coenobium, in honorem

Apostolorum Petri et Pauli, ditando illud

multis praediis

,

et simili libertate Romanae

24

Ecclesiae f ulciendo

,

iit memoriam et honorem curiae Romanae, quam corporaliter visit a r a t“

—

Ranzan Péter Indice

V III. pedig; emígy adja elő a’ tö rté n e te t:

,,Apud Budam Veterem, quod oppidum olim nobile, fe r tu r Bleda, At- tylae f r a t e r , u t ante dictum est

,

condidisse ; struere coepit

(S. Stephanus)

amplissimam ba­

silicam, et ei coniunctum coenobium', in hono­

rem Principum Apostolorum, Beatorum P etri et Pauli. Quod opus, morte praeocupatus, non absoluit: perfectum tamen postea f u i t a Beato Ladislao, Rege et ipso Hutigarorum

.“

Meg kell itt jegyeznem , hogy Túróczi hi­

básan m ondja, m intha 1022. év előtt

Ó Budán

Tem plom nem volt volna , m ert

a Fejér Tem­

plom , Ecclesia alba B. M. Virginis

m ár fűn á llo tt, m ellyről maga

Sz. István

1015. évi adom ány levelében e m lé k e z ik ; teh át más ok­

n ál fogva kezdé a’ Prépostság és K áptalan ál­

lapítását. Azonban oklevelekből meg nem m u tath atn i, hogy

Sz. István

szerzé e’Prépost- ság o t; sőtt m időn 1292-ben az

() Budai

K áp­

talan a’

pesti rév

adója m ia tt perlekedne a’

Pesti hegy Újvárnak

polgárjaival, nem

Sz. Is t­

v á n t,

hanem

Sz. Lászlót

vallotta szerzőjének

„

Insuper

,

cum in naualibus ascendendo, et de­

scendendo tributum eidem Budensi Ecclesiae de­

beatur

,

iuxta priuilegium B. Ladislai, et glo­

riosissimi Regis Geyzae',

(S ecu n d i)

ipsi tamen d ues et iu ra ti, castri praedicti, de rebus tnercimonialibus nauigio descendentibus, tri­

butum exigere , potentialiter non perm ittunt

.“

P éterffi Concil.

P. I. pag. 130. De más okle­

velekben sem em lítetik

Sz. Istv á n

; ki hinné p e d ig , ha ő volt a’ szerző , hogy legalább

Bi-

ographiájában

arról szó ne lenne.

Ó Éuda

azom ban elején nem t ó i t a’ P ré- postság tu lajd o n a; m ert nem szokta

Sz. István

a’ varasokat e laján d é k o zn i: m ég az

Esztergo­

mi Érsekek

is csak zsellérek voltak

Eszter­

gomban ,

’s csak

Imre

k irá ly adom ánnyából ju to tta k a’ m ostani V árban volt

K irályi

Palo­

táh o z; a’ m ái

Vízi Várost

pedig várral eg y ü tt tV .

Éelá

k irá ly aján d ék o zta n e k ik 1239. év­

ben : így kell m inden P ü sp ö k i városokról g o n d o lk o d n u n k .—

ÓBudán

ép ítettek k irá ly a ­ in k egy v árat i s , m ellyet

Béla király nevet- len Jegyzője Budvárnuk

nevez; szokások sze­

r é n t , ha ide rá n d u lta k , abban s z á lta k , ’s i t t végezték az ország’ ügyejt. A jtatosság végett is gyakran m egjelentek

Ó Budán; IJ. András

1215. évi levelében ezekről illy en bizonysá­

got tészen :

„Cum universas ubicunque locorum in Christo constitutas, regalibus beneficiis p i­

um sit confovere Ecclesias; multo magis no­

strae christianitatis incumbit officio, u t eas, quas a praedecessoribus nostris, Christianis- simis regibus Hungáriáé fundatas

,

et crebri­

ore inhabitatione ab eis frequentatas fuisse cojistat, in suis dotibus augere

—

satagamus

—

Vniversorum itaque notitiae praesenti scripto volumus clarescere, quod Ecclesiam Budensem, utpote a sanctis regibus Hungáriáé constru­

ctam

,

et in cunctis regni nostri urbibus ma­

gis olim situ

,

et nomine famosam, pleno sem­

per , et novo eripientes donare beneficio, re­

gia auctoritate s t a t u i m u s

—

Rogerius M i­

serabile Carmen

czímvi könyvében a’ X V . F e ­ jezetében „

Rex

(B ela IV .)

ad quondam villam, quae Buda dicitur, super ripa Danubii posi­

tam , in qua consveverat quadragesimam cele­

brare

,

pro e o , quod dicebatur locus commu­

nior

(az az h íreseb b )

properauitfi

— U gyan 2 *