DOW
617 1002431041
THE LIBRARIES
COLUMBIA UNIVERSITY
GENERAL LIBRARY
യവസവയവവ
MAGYARORSZÁG
MIVELTSÉGI ÁLLAPOTA
AZ ANJOU -KIRÁLYOK KORÁBAN .
+30
ÍRTA
DI TOLDY LÁSZLÓ ,
SED
NO
BUDAPEST .
FRANKLIN - TÁRSULAT
MAGYAR IRODALMI INTÉZET ÉS KÖNYVNYOM 1883 .
TASVÁRMEGYEL
* KULTUR EGYESÜLET * KÖNYVTÁP
940.
72,3
เ เม ?7 /
FRANKLIN - TÁRSULAT NYOMDÁJA .
BEVEZETÉS.
Midőn III . Endre az Árpádok utolsó férfi sar jadéka felett bezárult a sírbolt ajtaja, a magyar nemzetre kemény megpróbáltatások vártak . Nem mintha addig is sok veszélylyel és viszálylyal nem kellett volna megküzdenie, nem is azért , mintha a nemzet erejében megcsökkent volna , hanem azért , mert III . Endre halálával egy oly kérdés várt megoldásra, mely minden , még oly jól rendezett államban is súrlódásokkal , nyugtalankodásokkal, és sokféle veszélyekkel jár együtt: értjük a király választás kérdését .
Midőn őseink Európába jöttek , s a vitéz Árpád vette át a nemzet vezérletét , és hazát adott , s al kotott harczias népe számára , a nemzetségfők kö zösen megegyeztek abban , hogy az ő utódai legye nek fejedelmei a magyar népnek , s mindannyian esküvel kötelezték magukat és utódaikat az ön választotta fejedelem iránti engedelmességre.
Tudjuk nemzetünk történetéből , hogy már Sz . István király után , ennek fia , s így egyenes örököse nem levén, keletkeztek viszályok a trón ,
1 *
sőt az ország birtokáért . Szerencsésen azonban nehány zivataros és belvillongásokkal teljes év után , megszünte kérdés is , és ez időtől kezdve , III . Endre király trónra léptéig a királyi szék bir toklása nagyobb , veszedelmesebb súrlódásokat nem idézett elő .
Máskép állott azonban a dolog akkor, midőn III . Endre halálával az Árpádház férfi sarjadéká ban kihalt, s most a királyi székbetöltésének szük sége lépett előtérbe.
A hatalmasabb országnagyok , kik már előre látták , hogy III . Endre nehezen számíthat fiutó dokra, már előre készülődtek befolyásuk érvénye sítésére .
Voltak olyanok , kik visszaemlékezve a vérszer ződésre és azon fogadalomra, hogy csak Árpád nem zetségét ismerik el fejedelmöknek, azt akarták , hogy III . Endrének leánya Erzsébet , kit még atyja jegyzett el Venczel cseh király hasonnevű fiával ,
lépjen a trónra .
De e körülményről nem intézkedett a nemzet . A főurak közől sokan , részben hiúságból , nem akarván, hogy nő uralkodjék felettök, részben pedig nagyravágyásból, maguk áhitozván a ko ronára, erről hallani sem akartak , a szegényeb bek pedig befolyásukat a hatalmasoknak bocsáták áruba . Mindenféle érdek megmozdult, a haza érdeke volt az utolsó . Egyik párt a másik után keletkezett , s ha az egyik elbukott, támadt utána mindjárt más . Leghatalmasabb volt ezek közől az , melynek ré szén VIII. Bonifácz pápa is állott, t . i . az úgyne
vezett nápolyi párt ; ennek jelöltje az Anjou ( = Anzsú ) család volt .
Az Anjou -család franczia eredetű , s nevét a Francziaországban levő hasonnevű grófságtól vette . Anjou lakói az ókorban az andegavok voltak , ki ket Julius Cæsar hódított meg . Krisztus után 464 - ben a frankok uralma alá jutottak , 850 - ben pedig az Erős Robert , Kopasz Károly királytól kapta e grófságot. Robert 866 - ban meghalt, s utána fia Eudo következett, ki később Frankonia herczege s végre Francziaország királya lett . Az anjoui grófság azonban két részre volt osztva , az egyiket Ingelger kapta , Tertullius fia , Gatinais főnöke, ki az anjoui grófok törzsatyja lett ; I. Fulko, ki 938 ban meghalt , egyesítette az egész grófságot . A XII . században az Anjou ház egyik tagja , Hen rik , az angol koronát örökölte . Nem sokára az anjoui grófság átszállott az angol királyokra, de ezek nem sokáig bírhatták, mert már 1204 - ben Földnélküli János alatt . Normandiával együtt, Maine és Touraine grófságokkal, s Poitou egy ré szével , Fülöp Ágost által fegyverrel hódíttatott vissza Francziaországhoz , s mint királyi hűbér a királyoktól szabadon adományoztatott. Legelőször VIII . Lajos fia, János , nyerte ; ennek kora halála után pedig a Maine grófsággal együtt , fivérére , Károlyra szállott 1246 - ban . E Károly 1268 -ban I. Károly név alatt nápolyi király lett, és az Anjou - grófság mint mellékbirtok így Nápolyhoz kapcsoltatott . Halála után , 1284 - ben II. vagy Sánta Károly követte őt, és pedig mind a nápolyi trónon ,
mind pedig Anjou birtokában . E II . Károlynak neje Mária volt, V. István magyar királynak leánya ; nyolcz gyermekök volt, de ezek közől négyen korán haltak el , az életben maradottak valának : Martell Károly , ennek neje Klementina volt , habsburgi Rudolfnak leánya, fiok pedig Ká roly , ki később Robert Károly név alatt lőn ma gyar király ; továbbá Robert calabriai, Fülöp tarenti és János durazzói herczegek . Martell Károly már akkor áhitozott a magyar koronára , midőn V. István meghalt, de 1295 - ben ő is meg halván , VIII . Bonifácz pápa úgy intézkedett , hogy ne az ő fia Károly legyen nápolyi király , mert ennek a magyar koronát szánta , hanem fivére t . i . Robert . Midőn tehát Sánta Károly 1309 - ben meg halt , utána Robert, a bölcs , következett Nápoly trónján ; Károly pedig, hogy a pápa jó indulatát és segítségét , mire neki ekkor igen nagy szüksége volt , el ne veszítse , kénytelen volt lemondani örökségéről és két ezer font aranynyal megelé gedni.
III . Endre halála után, mint mondottuk , a leg befolyásosabb pártok egyike az volt , mely a pápa támogatása mellett, Martell Károly fiát akarta az ország trónjára ültetni . De a cseh párt is , t . i. az , mely Venczelt , IV . Béla király Anna nevű leányá nak unokáját akarta királyúl , erős volt . Ez külö nös súlyt fektetett a vérségi kapocsra , mely Ven czel és az Árpád - család között fennállott, de egyszersmind az akkor még erős Csehország ha talmára is , mert ez által az országot észak felől
biztosítani gondolta . És ez a párt lőn a győztes , és így került a tizenhárom éves Venczel a magyar trónra . De a gyermek király csak bajt hozott az országra . Gyenge kormányzata alatt a rakonczát lan nagyurak féktelenségének semmisem állhatott ellen . Atyja látván , hogy fia nem jó véget érend , ravaszúl kezeibe kerítve a magyar királyi jelvé nyeket , ezekkel együtt fiát is Csehországba vitte.
Venczel távozása a békét nem állítá helyre . Pártja most két részre szakadt ; az egyik a nápo lyi pártot szaporítá, a másik pedig más királyt keresett. Talált is ilyet Otto , bajor herczeg szemé lyében, ki szintén rokona volt az Árpádoknak ,mert nagyanyja , Henrik bajor herczeg felesége, Erzsé bet , szintén IV . Béla királyunk leánya volt. De e választás újabb viszályokba dönté az országot . A felbőszült nápolyi párt , hogy boszút álljon Iván és Henrik , németujvári grófokon , ezeknek jószá gait pusztította . Otto sorsa nem volt kedvezőbb mint Venczelé , alig három évi uralkodás után ő is hazájába tért vissza .
Miután tehát mind Venczel , mint Otto teljesen lehetetlenekké lőnek , most a nápolyi párt fokozott erővel iparkodott ügyét diadalra juttatni . De ez még most sem sikerült. A két leghatalmasabb fő nemes , Trencsényi Csák Máté nádor , és A por László erdélyi vajda,voltak .Az első Erzsébetnek , III . Endre leányának fején akarta látni a koronát , a második a maga vejének , Vladiszláv szerb herczegnek akarta azt juttatni . Úgy okoskodott ugyanis, hogy , ha Robert Károly igényt tart a magyar koronára
azért , mert V. István ifjabbik leányának unokája , e jog még inkább megilleti azt, ki az idősebb leánynak , Katalinnak fia , s ez Vladiszláv herczeg volt . De mindezen pártoskodások között végre a nápolyi párt győzött. A tíz évig tartó szakadatlan küzdelmekben a legerősebbek is megbénultak , min denki a béke s a királyi szék betöltése után vágyó dott . S e kettőt legbiztosabban a nápolyi párt látszott megadhatni az országnak , azért a rákosi országgyűlésen Robert Károly kiáltatott ki ma gyar királynak és pedig azon joggal , hogy utódai kövessék őt a trónon . Az Apor László erdélyi vaj dától nagy igéretekkel visszanyert szent koroná val azután 1310 augusztus 27 - én , Székesfejérvártt ünnepélyesen megkoronáztatott . E választás által az Anjou -ház örökösödési joga , s így dynastiája , elismertetett . Apor László szintén idecsatlakozott és most már csupán Trencsényi Csák Máté ellenezte Károly uralkodását. E kegyetlen, bár vitéz főúr ugyanis haláláig védte azon ügyet , melynek szol gálatára szentelte magát , hű maradt Erzsébethez , III . Endre árvájához , kiben ő a régi magyar sza badság megtestesülését látta , s a magyar függet lenséget védelmezte . Csák Máté 1318 -ban halt meg , és Robert Károly , vagy máskép I. Károly, csak ekkor lélegzett fel szabadabban . Erzsébet, miután mindenki elhagyta , dömés apácza lett , és Svájczba a dissenhofeni zárdába vonult.
Mielőtt tovább mennénk , lássuk , minő állapotban volt az ország Robert Károly trónralépte idejében . Fő baj a fejetlenség volt, mert Venczel és Otto uralkodása nem nevezhető valóságos uralkodásnak . És így nem volt senki, ki az árván maradt ország nak iigyeit és érdekeit pártfogolta volna . Azok , kik erre hivatva lettek volna , t . i . a főurak, pár toskodtak, saját hasznukat és érdeköket hajhász ták . Váraik valóságos rablófészkekké lettek , me lyekből a védtelen jobbágyokra lecsaptak , s azokat mindenökből kifosztották . Ily állapotok közt nem csoda , hogy annyi idegen akart beavatkozni az ország sorsának intézésébe . A főurak ezzel keveseb bet törődtek, mint saját érdekeikkel . Így Apor László Erdélyt Magyarországtól majdnem függetlenül kor mányozta. A németújvári grófok Iván és Henrik , valamint Csák Máté is rablásaikkal óriási vagyonra tettek szert. A németújváriak például Kőszegtől Zágrábig fosztogatták az országot ; Csák Máté Kassától a morva határszélekig , s onnan Komáro mig , továbbá Visegrádig és Hollókőig , majdnem királyi hatalommal uralkodott, elfoglalta Tren csén megyében a Vág két partján levő királyi várakat, s morva és cseh kalandorok csatlakozván hozzá , Nyitra alá vonult , a püspököt a várból ki riasztotta, a székesegyházat kifosztotta , a szentek sírjairól az arany sezüst ékszereket és drágaságo kat elrabolta. Ezután seregének egy részét Bars- , Zólyom-, Gömör- és Torna-megyéken át Sáros megyébe küldötte , ő pedig a másik részszel az esztergami érsek jószágaira ütött , s azokat a Vág
és Garam között kifosztotta , Berzencze várát fel feldúlta, és Esztergamot kegyetlenül megsarczol ván , Komáromot foglalta el . Zsarnoki hatalmát érezte a váczi püspökséghez tartozott Duna és Tisza közötti tér , valamint a Szepesség is . Zabo látlanságban az öreg Omode nádor is hasonlított hozzá , ki Robert Károly híve volt , és Felső -Ma gyarországot zaklatta mint ellenség ; Gölnicz bányát , Lublót, Munkácsot , sőt majd egész Zem plén- és Abauj-megyét is elfoglalta, és felettök zsarnokoskodott , míg végre Kassánál , melyet el akart foglalni , életét veszté . Rudolf osztrák her czeg , ki szintén Robert Károlynak volt szövetsé gese , Otto királysága alatt nagy sereggel jött az országba , s a Lajta és Rába közötti tért, jobbára a németujvári grófok jószágait , pusztította . A ha talmas Brebir grófok Horvátországban és Dalmá cziában raboltak . Verner László Budán kegyetlen kedett . A Szepességben végre rablók és gyilkosok tették tönkre a tatárjárás után új életre ébredt ipart .
***
23
Elképzelhetjük , hogy ily állapotok között sem az anyagi, sem a szellemi művelődés nemcsak nem haladhatott, de sőt elkorcsosúlt, veszendőbe ment . A fejetlenség átkát leginkább azon osztályok érez ték meg , amelyek a művelődés hordozói , t . i . a szorgalmas emberek ; nem volt , ki ezeket védje ; nem törvény , mert azt , ha megírva volt is , senki nem tisztelte , nem hatalmas egyének, mert ezek csak saját javukat keresték . A földmívelő osztályt
egészen elnyomták, el a városi polgárságot is , mely több helyen végre kénytelen volt a hatalmas Csák Máté előtt meghódolni. Az idegenek pedig , kik e szép országra vetették szemöket , mert tud ták , hogy az minden bajai daczára sem megve tendő zsákmány, tőlök telhetőleg meg is tettek mindent annak birtokba kerítésére . Mindenféle nemzetiségű uralkodót látott ekkor Magyarország, s mindezen bajokhoz még az is járult, hogy a régi hadrendszer, mely már az utolsó Árpádok alatt is meggyengült, Endre halála után a szünteleni za varok közt majdnem teljesen feloszlott . A vár jobbágyok, kik ezelőtt a királyi sereg fő erejét ké pezték , részint már elébb jutottak az országos nemesek rendjébe, részint a főnemesek alá kerül tek , a királyi bérbirtokokat, melyekhez hadi szol gálat volt kapcsolva, az oligarchák nagy részben örökbirtokokká változtatták , a királyi jószágokat és jövedelmeket pedig a háborgások alatt lefog lalták .
A pártok végre maguk is belátták , hogy ez így nem maradhat, s azért megegyeztek I. Ká roly megválasztásában , kit azután , a törvényes szent koronával negyedszer is megkoronáztak . Se választásért a magyar nemzet , s így mi is , akkori őseinknek jelenlegi késő unokái , hálát ad hatunk a gondviselésnek , mert annyi legalább is bizonyos , hogy ha oly emberek fészkelik meg magukat hazánkban , a minők Venczel és Otto valának , Magyarország igen könnyen a német római birodalomnak lett volna zsákiányává . Így
azonban sem Robert Károlynak, sem pártfogójá nak , a római pápának érdekei nem engedték azt , hogy a németekkel egyesüljenek , mert ezek is sze rették volna Magyarországot maguknak ; miután pedig Csák Máté azon terve nem sikeríílt , hogy Erzsébet üljön a királyi székbe , jobb és üdvösebb volt az Anjouknak adni előnyt .
A fentebbiekben röviden elmondottuk , minő állapotban volt hazánk , midőn Robert Károly személyében az Anjou család lőn a magyar trón törvényes ura .
Mielőtt azonban tulajdonképeni tárgyunkra áttérnénk , álljon itt nehány rövid vonásban az Anjou - családból származott magyar királyok ural kodásának története.
*
Ez egész időszak , bár Robert Károlyt az egész nemzet csupán 1309 - ben ismerte el királyúl, mégis azon időtől számítandó, midőn az Árpádok kihaltával , a király választás került szőnyegre , mert Robert Károly már ekkor lépett fel mint trónkövetelő, tartott pedig I. Mária király haláláig , azaz 1301-1395 - ig .
Az Anjou házból való királyaink I. vagy Ro bert Károly , I. vagy Nagy Lajos, I. Mária és II . vagy Kis Károly , ellenkirály .
A sort, mint a fentebb elmondottakból látjuk , Robert Károly nyitja meg , ki 1301—1308 - ig elébb a cseh Venczelnek , utóbb a bajor Ottónak idejé
ben volt ellenkirály . Ez utóbbi jobbnak látván
hazájába visszatérni , Károly egyedül maradt , s elébb 1309 - ben harmadszor, 1310 - ben , az Apor tól visszanyerni sikerült Sz . István -féle koronával negyedszer megkoronáztatván , 1342 - ben bekövet
kezett haláláig egyedül uralkodott.
Elmondottuk fentebb azon küzdelmeket is , melyeket Robert Károlynak 1318 - ig , Csák Máté halála idejéig a trón és hatalom birtokáért vívnia kellett. 1319 óta azután tevékenyen lát hozzá a kormányzáshoz, a zavargások ellen szigort fejt ki , a belállapotokat rendezni kezdi , a törvényes ren det megerősíti, s miként Horvátországot , úgy Er délyt is lecsendesíti, a királyi tekintélyt helyre állítja , a pénz- és haderőt jobb karba helyezi . A pénzügy terén is újításokat és változtatásokat hoz be . Emeli az ipart és kereskedelmet. Új adó rendszert állapít meg , a papságot is megadóztat ván , és rendezi a honvédelmet. Nejének halála után másodszor nősül , a lengyel Erzsébetet véve el . Az országban helyreállítván a rendet, s meg erősítvén a királyi tekintélyt, befolyását a szom széd országokban mind nagyobb mértékben érvé nyesíti , és családjának hatalmát megalapítja . Ausztriával kötött szövetségét megujítja , és ez or szágot kibékíti Csehországgal ; Lengyelországban pedig családjának örökösödését készíti elő . A ki rályi udvart Vizsegrádra tevén át , ezt Európa leg fényesebb udvarai egyikévé teszi. A fénynyel azonban az erkölcsök is korcsosúlnak , mire bántó példát nyújt a Zách Klárán ejtett sérelem , s azon boszú , melyet ezért a király Zách Felicziánon és
egész családján, igazságtalanúl áll . Ezt Bazarád vajda elleni szerencsétlen hadjárata követi. Robert Károly a diplomatia terén is nagy munkásságot fejt ki, beleavatkozik az osztrák , cseh , lengyel és porosz viszonyokba. Segélyezi az osztrák herczege ket a cseh János ellen , a lengyel Vladiszlávot pe dig a német lovagrend ellen . Vladiszláv meghalván, Kázmért segíti a lengyel trónra . Diplomatiai mun kásságát hazájára, Nápolyra is kiterjeszti. Fiának , Endrének , Johanna , Nápoly örökösének kezét szerzi meg , s erre ezen fiát Nápolyba viszi . Innen visszatérvén a lengyel korona megszerzésén mű ködik . A lengyel , osztrák , cseh és porosz viszonyok kiegyenlítése czéljából, e hatalmakkal Vizsegrá don értekezletet tart , és pedig jó sikerrel . Kázmér ral s a cseh Jánossal megujítja szövetségét , ez utóbbinak segélyt nyújt az osztrák herczegek ellen, és helyreállítja a békét. Margit nevű leányát János fiával, a morva Károlylyal jegyzi el , Lajos fiát pedig Kázmér által Lengyelország trónjának örökösévé választatja . Miután a külpolitika terén elérte czéljait, ismét a belügyek rendezésére for dítja gondját . A papság bevádolja őt a pápánál, mert önkényesen megadóztatja , de siker nélkül , . mert a szent széknek engedelmet ád Magyarország ban adományokat gyűjteni. Rövidletben adtuk ezekben I. Károly király uralkodói működését . Gazdag volt ez fontos eseményekben , s megszilár dítá Magyarország jó hírnevét a külföldiek előtt , s bár nem volt híjával nehány sajnálatra méltó eseménynek , melyek egy időre elfordíták tőle a
nemzet szivét , mégis egyike volt a legszerencsé sebb uralkodásoknak . Fia és utóda
I. vagy Nagy Lajos alatt , ki 1342-1382 - ig ült a trónon, hazánk még nagyobb haladást tőn , mind hatalom , mind pedig belső, békés fejlődés dolgában . 17 éves ifjú volt , midőn a trónra lépett , s az egész nemzet reményei benne összpontosúl tak . Erdély , az I. Károly által kibocsátott pénz ügyi intézkedések miatt fellázadván , általa vér ontás nélkül lecsendesíttetik . Bazarád Sándor vajda is meghódol neki . Nápolyban Endre , Lajos öcscse veszedelmes helyzetbe jut , melynek jó útra terelésére anyja Erzsébet oda utazik , de sikertele nűl , mert csak színleg tudja ott a rendet helyre állítani, s alig hogy visszajő Magyarországba, Endrét saját neje Johanna, kevéssel a koronázta tására kitűzött idő előtt , meggyilkoltatja. Lajost épen a horvátok zavargása foglalkoztatja , midőn öcscse halálának hírét veszi , de boszút esküszik a gyilkosoknak . Eleinte a pápától kivánja , hogy ez büntesse meg Johannát, de mivel ez nem történik , mihelyt Velenczével , melylyel Dalmáczia birto káért vívott háborút , fegyverszünetre lépett , Ná polyba indul . Útjában sokan csatlakoznak hozzá, s idegen zsoldosokat is fogad seregébe. Aquilea s egyéb olasz városok meghódolnak előtte, az olasz urak pedig fényesen fogadják . Johanna , jövetelé nek hírét vevén , második férjével Tarenti Lajos sal Avignonba menekül. Lajos Aversába érkezvén , hol öcscsét meggyilkolták , maga elé idézi a királyi herczegeket , s ezek közől Durazzói Károlyt , a leg
bűnösebbek egyikét , lefejezteti, a többit pedig fog ságba , Vizsegrádra küldi . Ezután bevonál Ná polyba, ott magát Sicilia királyának czímezteti , és fogadja a rendek hódolatát, s a pápától azt ki vánja, hogy az ország birtokát ruházza reá . A pápa megigéri , hogy Johanna ellen vizsgálatot fog indí tani , erre Lajos Apor Lászlót hagyva itt kormány zóúl haza indúl , s Velenczével békealkudozásokba bocsátkozik . Lajos eltávozta után Johanna és Ta renti Lajos visszatérnek Nápolyba . Miután pedig a nápolyiak nincsenek megelégedve a magyar kor mányzattal , s Apor, több győzelme daczára is nehány várra szoríttatik , visszamegy Lajoshoz tőle segélyt kérni . Miután ez látja, hogy a pápa nem akarja elitélni Johannát, másodszor jő Ná polyba , a várost megszállja, s azután Capuába megy , hogy Máriával,Johanna nővérével , kit nőül akart venni , találkozzék , de ezt Johanna Proven cebe szállíttatja . A pápa ezután egyházi átok fe nyegetésével kényszeríti, hogy Nápolyt hagyja el , és bízza reá az ügy eldöntését . Ekkor Laczfi End rét hagyja ott kormányzóúl , ő pedig haza megy . Johanna felmentetik , s erre Lajos egész seregét visszahívja . Hazatérvén a litvánokkal bonyoló dik háborúba . A magyar nemességet azon se gélyért , melyben őt nápolyi hadjáratában támo gatta , megjutalmazza, megerősíti az arany bullát, de a birtoktörvényt megváltoztatja és az ősiséget megalapítja . A jobbágyságot a kilenczed -adó fize tésére kötelezi. Jegyese , Margit , morva Károly leánya , meghalván , nőül veszi Erzsébetet, István
bosnyák fejedelem leányát . Házassága után hábo rúja van a litvánokkal és tatárokkal , Kázmér , lengyel király érdekében . Háborúra készül a szer bek ellen is, de ezek mellőzésével Velenczére támad . A büszke köztársaság elleneivel szövetsé get köt , és elfoglalja Velencze szárazföldi birtokait , és Dalmácziát visszaveszi . Velencze békét kér s azt megkapja , és ekkor Lajos a szerbek ellen for dúl , s kényszeríti őket felsőbbségének elismerésére . Károly német császár megirigyli Lajos dicsősé gét , és saját koronáját is féltve tőle , e miatt viszá lyok támadnak a két fejedelem között . Lajos az osztrák herczegekkel köt szövetséget és már meg is akarja támadni Károlyt , de a pápa őt békére bírja. Ezután a Duna alsó vidékeire , hol az ozmán hatalom kezd emelkedni, fordítja figyelmét. Elfog lalja Bulgária egy részét . Paleologos , görög császár segélyt kér tőle az ozmánok ellen , Lajos azonban ezzel nem elégedve meg , nagyobb hadjáratot akar , de a pápa lelohasztja buzgalmát, és Velencze meg tagadja a hajóhadat, melyet e czélra tőle kér . Így azután elmarad a tervbe vett nagyobb hadjárat, de vezérei kisebb ütközeteket vívnak az ozmánok kal . Az aldunai tartományokban, Lajos hittérítői buzgalma következtében lázadások törnek ki . A zsidók elleni üldözés hibájától ő sem bír egészen menekülni . Kázmér lengyel király halála után, az előre megállapított szerződés értelmében, a lengyel korona Lajos fejére száll , ő azonban nem szívesen fogadja el azt . Rövid időt tölt ez országban , mert Velenczével ismét háborúba bonyolódik , de fegy
2 Magyarország miveltségi állapota .
verszünetet köt vele , mert Károlylyal is meg gyűltek bajai, melyek azonban békésen intéz tettek el , mert Lajos egyik leányát oda igérte Károly fiának , Zsigmondnak . Lengyelországban zavarok támadnak , mert a lengyelek Erzsébet anyakirálynét, kit Lajos ott hagyott, s az uralko dással megbízott, részrehajlással vádolják ; erre Lajos a lengyeleknek Kassára országgyűlést hirdet, ott kivánságaikat teljesíti, s az örökösödést a maga leánygyermekeire is kiterjeszteti. Most azután a pápa buzdítja őt az ozmánok elleni háborúra, mit Lajos szívesen megigér, de azt kivánja , hogy az egyházi jövedelmek tizedrésze adassék át neki e czélra ; ebbe azonban a pápa nem egyezvén bele , ő is lemond a háborúról . Nápoly örökségét Johanna halála után, a maga leányára, Katalinra kivánja átruháztatni, kit az orleansi herczeggel akart el jegyezni, de Katalin kora halála miatt e szándéka dugába dőlvén , most Durazzói Károlynak kivánja Nápolyt adatni. Tvartkó , bosnyák bánt királyi czímmel ruházza fel. Vladiszláv gnievkovi herczeg a lengyel trón elnyerése miatt fondorkodik , de hasztalan . Anyja, Erzsébet visszatérve a nyugta lankodó Lengyelországból , Lajos annak kormá nyát most három helytartóra bízza , ő pedig a a litvánokat veri meg . Innen hazatérve Mária nevű leányát Zsigmondnak , Hedviget pedig Vil mos osztrák herczegnek jegyzi el, azonban orszá gainak örökségét Máriára akarja hagyni. Velencze szüntelen nyugtalankodik , és Dalmáczia birtokáért ismét háborút szítva , Lajos most Genuával és
Carrarával köt szövetséget ellene. Genua a tenge ren , Lajos és Carrara a szárazföldön támadják meg Velenczét . Ez időben VI . Orbán pápa meg fosztja Johannát Nápoly trónjától és Lajosnak kinálja ezt , ki azonban Durazzói Károlynak engedi át. A Velenczéveli háború egy ideig Lajos előnyére foly, de végre Genua legyőzetik . Durazzói Károly , hogy Nápolyba mehessen , sürgeti a békét , mi meg is köttetik , s erre Károly Nápolyba bevonul ván , Johannát megfojtatja és a várost elfoglalja.
Lajos ezután a lengyelekkel Zólyomban tart or szággyülést, és ott a lengyel trónt Máriának bizto síttatja. Ez volt fontosabb uralkodói tetteinek utolsója, mert nem sokára reá meghalt. Lajos nem csupán maga volt nagy , jellemére és uralkodói eré nyeire nézve , hanem az országot is eddig nem ismert nagyságra és fényre emelte . A honvédelmet új alapokra fektette, a vármegyék szervezetében nagy változásokat hozott be , javította a közigaz gatást , előmozdította az ipart , kereskedést és a tudományokat . A mily dicső és áldásos , bár harczias volte legnagyobb királyaink egyikének uralkodása , olyannyira káros volt utódának kormányzása .
I. Mária 1382—1385 - ig uralkodott. Szép és magasztos tulajdonságok voltak ugyan e nőben, de sokkal gyengébb volt ő , sem hogy oly harczias és önfejű népek felett sikerrel tudott volna ural kodni , mint a milyenek a magyarok és lengyelek valának . Lajos halála után Erzsébet anyakirályné kormányzott Gara Miklós nádorral. Nem sokára azonban zavarok támadnak a déli tartományok
2 *
ban , a lengyelek pedig megúnva Zsigmondot , ki mint Mária vőlegénye kormányzott itt , azt ki vánják , hogy Hedvig jöjjön hozzájok . Erzsébet ebbe nem akar beleegyezni , végre azonban mégis megigéri , de miután a horvát lázadást személyes megjelenése által színleg lecsillapította , nem telje síti az igéretet és Zsigmondot hadsereggel küldi Lengyelországba. Azonban Horvátországban újra kitör a lázadás, és így kénytelen Hedviget a len gyeleknek átengedni, kik őt Jagello Ulászlóval házasítják össze . Erzsébet ezután felbontja a Mária és Zsigmond között megkötött eljegyzési szerző dést , és leányát Lajos , orleansi herczegnek jegyzi el . E közben azonban a horvát békétlenek Károlyt hozzák be Nápolyból , és Zsigmond is háborúval fenyegeti Erzsébetet. Ily veszélyes állapotok között Erzsébet Máriát Zsigmonddal összeházasítja , a mi azonban Károlyt nem állítja meg útjában, ki Bu dára jön , hol az anyakirályné , s az ifjú királyné színleg, mint segélyhozót, barátsággal fogadják . Azonban Károly nem sokára kimutatja szándékát . Párthívei által királylyá koronáztatja, és II . Ká rolynak nevezteti magát . De uralma nem tart soká ; Erzsébet és Gara nádor összeesküvést szíta nak ellene , és Forgács nagy jutalom fejében , sze kerczéjével főbe sujtván őt , meghal . Most azután mindkét királyné kibékül Zsigmonddal, s azt hi vén , hogy, ha ismét személyesen mennek Horvát országba , ezzel a lázadást lecsillapítják, ezt meg is teszik ; azonban Horváthy János Garavárnál meg támadja őket , Garát és Forgácsot levágja, a ki
rálynékat pedig elfogva, elébb Gomnecs , utóbb Novigrád várába záratja , s itt Erzsébetet megfoj tatja. Erre Zsigmond is Horvátországba siet . A horvát lázadók Máriát Nápolyba akarják szállí tani, hogy Károly özvegyének kezébe adják, de a Zsigmonddal barátságos velenczeiek hajói e szán dékot meghiúsítják. Most Zsigmond a királyságot iparkodik magának megszerezni , miközben a Hor váthyak a lázadást Magyarország alvidékein tovább is szítják , s a szerb Lázár a macsói bánsá got , a lengyelek pedig Halicsot igyekeznek elfog lalni. Zsigmond magát egy párt által királylyá kiáltatja ki , Velenczétől tengeri segélyt kér és nyer , hogy a novigrádi várból nejét kiszabadít hassa . A lázadók legyőzetnek a Szerémségben és Temesben , Horváthy János elfogatik , de megszö kik , Barbadico velenczei tengernagy pedig Palis nayt Mária szabadon bocsátására kényszeríti , s ezután Mária Zágrábban találkozik férjével. Zsig mondnak azonban nem levén elég ereje a lázadók teljes leverésére , most eladja Brandenburgot , hogy sereget gyűjthessen , melylyel azután sikerül is neki a Horváthyakat és ezek párthíveit Boszniába úzni. Ez utóbbi országot , valamint Szerbiát és Bulgáriát a török fenyegeti, s ennek következtében Zsigmondnak mind az ozmánokkal, mind a láza dókkal meggyúl a baja. Tvartkó elfoglalja Dalmá cziát , Hedvig a lengyelekkel Galicziát, az oláh és moldvai vajdák pedig elpártolnak . Ez utóbbiakat Zsigmond legyőzi . Az ozmánok elfoglalják Bulgá riát , és fenyegetik Magyarországot is , de, a Szerém
ségbe többször betörvén , megveretnek . Tvartkó és Palisnay halálával a lázadók vezéreiket vesztik , Horváthy pedig elfogatikés kivégeztetik . Horvát országot és Dalmácziát sikerül Zsigmodnak visz szahódítani. Boszniában a fejedelem , Dabissa is meghódol. Miután azonban Zsigmond Kont Ist vánt és harminczkét bujdosó társát, törvény és jog ellenére kivégezteti , a trón ingadozik lábai alatt , s az elégületlenek csupán a beteges Mária halálát várják , hogy férjétől megszabaduljanak. Zsig mond vesztét érezvén , Dabissával lép szövetségre , Hedviggel találkozik , Bajazid szultántól pedig visszakéri Bolgárországot, de e kivánsága meg tagadtatván , hadjáratot készít az ozmánok ellen ; Kanizsay Miklós által segélyre szólítja a nyugati fejedelmeket, mi közben ő maga Kis - Nikápolyt elfoglalja, de ezalatt Mária 1395 - ben meghal.
Elmondottuk az eddigiekben , bár röviden , mind azon eseményeket , melyek az Anjou -családból szár mazott királyainknak majd egy századig tartó uralkodása alatt , hazánkban történtek . De a mit elmondottunk, csak váz , csak az épület gerendái, melyek közé az épület kellő elkészítésére szükséges anyagot is be kell már most illeszteniink .
Ha azon tárgyat, melyet e kisded munka czíme jelez , helyesen akarjuk kifejteni, úgy két szempontra van szükség. Egyik az anyagi fejlő déssel, másik a szellemivel foglalkozik. Mindkettő viszonyosan feltételezi egymást , mert a szegény ,
nem bír a műveltségnek legalább némi fokával, az anyagi állapotait sem igen lesz képes a maga előnyére javítani.
Azt már láttuk , minő állapotban volt hazánk azon időben , melyben I. Károly végre a trónra ju tott . E könyvecske folyamában meg fogjuk ismerni azon állapotot , melyben Nagy Lajos királyunk hagyta . Fontos és beható szerepet ugyanis az An jouk közől csupán I. Károly és fia Lajos játszot tak hazánk történelmében, de azután működésök olyan is volt , mely mindkettőt a legjelesebb kirá lyok sorába emeli .
Az anyagi és szellemi mívelődés szerint tehát e munkácskát két főrészre osztjuk .
Az elsőben tárgyalni fogjuk Magyarország anyagi,
a másodikban szellemi állapotát és haladását .
I. FEJEZET . Föld mivelés .
Hazánk mint ma is , úgy régente még inkább földmívelő ország volt . Mint ilyen , magában hordta a művelődésre való képességet, mert a földmíve léssel foglalkozó népek , a mint ez általánosan ismeretes , a legmíveltebb népekhez tartoznak .
Hazánkban a földmívelők sorsa ez időben épen olyan volt , mint a milyen a középkorban más nemzeteknél. T. i . akié à telek volt , annak tulaj donát képezte az ember is , ki ezen telken élt és lakott . A pórok tulajdon földekkel nem bírtak , inunkájok gyümölcseért uraik kegyelméből ten gődtek . A pórnak nem volt szabad költözködési joga , mert ha ezzel bírt volna , számos birtok par lagon marad a nemesség nagy anyagi kárára ; ez volt oka annak , hogy Európában a földmí velők sorsa oly sokáig mostoha volt . Sőt I. Ká roly alatt még mostohább lőn , amennyiben min
den parasztnak , minden kapu után , melyen széná val vagy gabonával megrakott szekér ki és bejár
hatott, évenként tizennyolcz fillért kellett a kincs tár számára lefizetnie. A szegények , vagyontalanok , cselédek , valamint a kiváltságosak felmentettek ezen adó fizetésének kötelezettsége alól . Nagy Lajos alatt ez adónem az egész országra kiterjeszte tett . Egy másik adónem volt a kilenczedadó , mely szerint minden jobbágy , a szántóföldön és szőlő hegyeken nyert termékeinek kilenczed részét volt köteles földesurának beszolgáltatni . E két adónak czélja volt a hadsereg erősbítése ; ngyanis az Anjouk, bár első sorban saját családjokat akarták hatalmassá tenni , másodsorban azonban az orszá got befolyásra emelni az európai államok között . Ezt pedig nagy és erős hadsereg nélkül nem lehe tett . De bár az adóteher súlyosbodott , ez nem vonta maga után a nép elszegényedését, mert a műipar és kereskedelem is segítették a népet, a földesúrak által való elnyomástól pedig Nagy Lajos atyai gondoskodása menté meg azt , ki ugyanazon or szággyűlésen , melyen a kilenczedadót meghozta , egyszersmind kimondotta a parasztok szabad köl
tözködési jogát is .
Az Anjouk kiváló gondot fordítottak arra is , hogy a földműves népség szaporodjék , s e czélra az úgynevezett soltészságok szolgáltak , vagyis telepítvények alkottattak puszta és parlagon he verő vidékeken . Különösen a szerzetesrendeknek volt nagy érdemök e téren , már csak azért is , mert okszerű és józan gazdálkodásuk által példa gya
nánt szolgáltak a nemességnek is arra nézve , mi képen tegye földjeit jövedelmezőbbekké ; számos falu is keletkezett e telepítések által . A magyarok mellett még különösen a szepesi és erdélyi szászok tüntették ki magukat a földmívelés terén . A nápo lyi hadjárat eredménye gyanánt említhetjük az okszerűbb földmívelési módot is , melyet honfiaink ez útjokban sajátítottak el . Ennek következtében a föld értéke is növekedett . A földmívelés tehát igen kedvező lábon állott az Anjouk alatt , mire azon sokféle és nagy mennyiségű termékek is következ tetnek , melyek ez időben hazánkban előfordúltak . E tekintetben csak annyit említünk , hogy első sorban a különféle gabonafajok termesztettek , me lyek sehol a világon oly minőségben mint nálunk , elő nem fordulnak . Hogy pedig elég is volt , kö vetkezik abból , mert az évekig tartó párt harczok és háborúk alatt is , nem volt példa reá , hogy a seregnek éheznie kellett volna . A bortermelésből kivitelre is jutott sok , s itt megjegyzendő az is , hogy a szőlőfajok nemesbíttettek is , a híres tokaji és az érmelléki bakator ez időben , olaszországi venyigékkel honosíttatott meg . Hasonlóképen mi veltettek már a gyümölcsfajok, behozott nemesebb fajokkal, minő pl. a ma is ismert duránczi, helye . sebben durrazzói szilva . A len és kender, valamint a méhtenyésztés is nagy mértékben úzetett.
II . FEJEZET.
Ipar és kereskedés .
A mit nyers terményekben a földmíves vagy állattenyésztő előállít, azt az ipar dolgozza fel, s a kereskedelem értékesíti :
E kettő a békés foglalkozások közé tartozik , s azért azok , kik ebből tarták fenn életöket , a vá rak , mint biztos helyek köré gyülekeztek , és így lassanként a városokat hozták létre.
Az Anjou királyok felfogták az ipar és keres kedés , valamint az ezeket űző polgári osztály fon tosságát , és azért minden módon istápolni igye keztek azt. Iparkodtak őket felszabadítani a nemesség nyomása alól . A polgári rend a király ság hatalmas támasza lőn a büszke és akaratos nemességgel szemben , sőt nem egyszer a városok szabadíták ki a királyokat pénzügyi zavaraikból.
Személyes szabadsággal és előjogokkal is ruházták fel a városok lakóit . Törekedtek a városok számát növelni , s a létezőket fejleszteni. Bártfa városát I. Károly király alapította, Sátorallya - Újhely pe dig 1357 -ben, Nagy Lajos alatt épült . Fővárosunk is e királynak köszönheti nagyságának alapját, mert Vizsegrádról Budára tette át a királyi lakot . Számos várost emeltek szabad királyi városi rangra . E királyaink kedvezése, melyben a váro sokat részeltették, abból is kitűnik , hogy azon viszályokat, melyek a nemesség és a városok kö
zött törtek ki , leggyakrabban ez utóbbiak javára dönték el . Arra is törekedtek, hogy a városok fa lakkal vétessenek körül , hogy ez által az ellenség től biztosabbak lehessenek . A legtöbb város - erődí tés e korból származik . A polgárságot az ország l'endei közé vették fel, amit bizonyít az is , hogy midőn Nagy Lajos leánya Hedvig , Vilmos osztrák herczegnek eljegyezteték, az eljegyzési okmányt kilencz város is megerősítette.
Ez időben nyert bővebb alapot a czehrendszer is, melynek különben már az Árpádok alatt is aka dunk nyomaira ; ez intézmény akkoriban a leg üdvösebbek egyike volt , sőt még ma is vannak oly emberek , kik a régi czéhrendszert jobbnak tartják a mai szabad iparnál és versenynél .
A múipar feladata nyers terményekből a köz életben szükséges tárgyakat állítani elő . E czélra ügyességre, ismeretekre , sőt tudományra van szük ség, s így könnyen belátható, hogy a műipar gya korlása a társadalmi életre , művelődésre okvetle nül szükséges . Az ipar ugyanis megismerteti az embert a természet ajándékaival, képesíti arra, hogy ezeket czélszerűen felhasználja, s így azután foglalkozásra szoktatja , megnyeri a családi élet nek , s úgyszólván észrevétlenül hozzájárúl a tár sadalom fejlődéséhez . A kereskedés pedig , mely a műipar által létrehozott tárgyakat értékesíti, ez által a népek egyes tagjait, az embereket, külön féle összeköttetésbe hozza egymással , terjeszti az ember- és világismeretet, az észt új találmányokra gerjeszti , nemesíti az ízlést , élénkíti a forgalmat,
Vásznat nagy mennyiségben szőttek különö . gyarapítja egyesek és nemzetek anyagi jólétét , s a polgárok szivébe megelégedést és a nyugalom szeretetét öntve , az erkölcsi szelidülést és értelmi fejlődést mozdítja elő .
A műipar és a kereskedés tehát nagy és fontos tényezők a nemzetek haladásában , s az Anjou királyok ezt felfogták és előmozdították .
Voltak hazánkban ez időben már különböző mesteremberek és iparosok , ilyenek pl . a kerék gyártók , kádárok , ácsok , kovácsok , lakatosok , hajósok , kötélverők , molnárok , szitaszövők , sütők , mészárosok , fazekasok , takácsok , tímárok, cserző vargák , csizmadiák , posztógyártók , gyapjúszövők , kalaposok , tűcsinálók ,szabók , szűrszabók , szűcsök , keztyűsök , esztergályosok , viaszöntők , kézműve sek , ívcsinálók , kardcsiszárok , veres- , sárgaréz- és ezüstművesek ; sőt , bár még kevesen : üvegesek és kocsigyártók is .
sen az erdélyi és szepesi szászok ; nem csupán a belföldi szükségletet tudták fedezni, de még kül földre is küldöttek . Az üveggyártásra és üveg ablakok használatára következtethetünk azon ér dekes adatból , hogy Telegdi Csanád , esztergami érsek 1329 - ben , az esztergami székesegyházban levő úgynevezett Sz . Adalbert - kápolnát újra épít tetvén , üvegablakokkal látta el . – A szekérgyár tás terén a magyarok soha sem állottak a külföl diek mögött, azt pedig épen biztosra vehetjük , hogy a hintókat őseink találták fel és hozták elő ször alkalmazásba . Európa többi országaiban csu
pán a XVII . században vétettek alkalmazásba a kocsik , hazánkban azonban Drugeth Vilmos ná dor , I. Károly korában már kocsist tartott, miből következtethetjük, hogy kocsit is használt. I. Ká roly tetemeit kocsin vitték . Neje, Erzsébet dísz kocsin ment II . Károly fogadására , hat ló volt eléje fogva.
Terünk nem engedi , hogy a fentebb elősorolt iparágak mindenikét példákkal is kitüntessük ; tény az , hogy az Anjouk alatt az ipar nem csupán fentartotta magát, de haladásnak is indúlt.
A kereskedést az Anjou -királyok különféle kiváltságokkal és kedvezményekkel mozdították elő . Így pl . I. Károly megengedi a pozsonyiak nak , hogy bárminő denárokat használhatnak az adás -vevésnél. A kőszegi polgároknak I. Lajos alatt megengedtetett Németországba bort szállí tani . Kassa annak köszönheti gazdagodását , hogy I. Lajos megengedte , miszerint az Orosz- és Len gyelországból behozott áruk itt tétessenek le , s itt adassapak is el. A kiviteli kereskedelmet is nagy ban istápolták az Anjou -királyok , s e tekintetben igen bölcsen különféle szabadalmakat adtak a be jövő külföldi kereskedőknek , hogy azután a mieink a külföldön hasonló engedményekben részesülhes senek . A bécsi , nürnbergi , prágai és boroszlói keres kedők különféle kedvezményeket kaptak : olasz kereskedők hozták be a papirost is , melyet ez idő
ben nagyobb mennyiségben még csak Olasz országban készítettek . De nem csupán kedvezmé nyekben részesíték az Anjouk a kereskedelmet,
hanem még annak biztosítására is közreműködtek , a kereskedőknek fegyveres fedezetet adván , hogy a megraboltatásoktól biztosítva legyenek . Ily ked vező helyzetben levén a kereskedelem hazánkban , számos szorgalmas kereskedő - család telepedett le a külföldiek közől Magyarországon.
Nagy érdeme volt I. Lajos királynak , hogy az úgynevezett átmeneti kereskedést megalapította, és ez által a jólétnek és gazdagodásnak bő forrá sokat nyitott .
A XII . században a velenczeiek majdnem egé szen magukhoz ragadták a keleti kereskedést.
A nyugati kereskedők velenczei hajókon utaztak keletre , egyrészt azért, mert a tengeri út rövidebb volt , másrészt, mert Magyarországba a belhábor gások miatt veszély nélkül nem jöhettek . A ma gyar kereskedés ez által nagy veszteséget szenve dett . I. Lajos alatt azonban a dolog jobbra fordult.
A tengeri utak a törökök győzedelmei következ tében , veszélyesekké váltak , számtalan kalózhajó vette ugyanis üldözőbe a kereskedők hajóit. Ennek következtében az Ázsiából jövő kereskedelem egyik fővonala Magyarországon vonult keresztül. Indiá ból Basszorán vagy Szamarkandon át egész kara vánok jöttek Konstantinápolyba, s innen az erdé lyi szászok földjén s a szepesi városokon keresztül , mentek Lengyel- és Poroszországba . Ezen átme neti kereskedés fő piaczai voltak Erdélyben Brassó , Nagyszeben , Kolozsvár és Besztercze . Nagyszebent különösen az örmények látogatták sűrűn , ezek kü lönféle fűszereket hoztak magukkal, melyek azután
az egész országban széthordattak . Magyarország északi részeiben Kassa, Lőcse és Eperjes voltak a fő piaczok .
Az átmeneti kereskedés képesítette hazánk vá rosait, hogy az Anjoukat gyakran nagy szorúlt ságból kimentse , azon terhes adók által , melyeket fizettek . De fizethették is , mert a kereskedés őket erre képesekké tette , nagy forgalmat és hasznot idézvén elő .
A fényűzés bizonyos mértékig javára válik az embereknek , ha t . i . az országok lakosai azt túl zásba nem viszik , hanem az ipart, kereskedelmet és kézműveket elősegítik . Így volt az nálunk is , az Anjouk alatt .
Az ipar és kereskedelem székhelyei a városok szoktak lenni, faluhelyeken még ma is csak el szórva találjuk azokat , és kisebb mértékben . Így volt az Anjouk alatt is , és a városoknak fontossá got épen az ipar és kereskedelem adott , sőt a vá rosok ennek köszönhették nem csupán felvirág zásukat , de jó részt alapíttatásukat is . A belföldi kereskedelem leghatalmasabb közegei a vásárok valának ; a heti és országos vásárok , melyek ma is mindenfelé megvannak , az Anjouk korában is nagyban divatoztak , sőt ezen családból származó királyaink számos ily jogot engedélyeztek . A vá sárok által nem csupán a közönség szerezhette meg mindazt , amire házi és nyilvános életében szük sége volt , hanem az ipar és kereskedelem is emel tettek , buzdíttattak .
A vásárok sikerét előmozdította azon körülmény
is , hogy ez időben sem a vámok , sem az úgyne vezett harminczadok nem valának igen terhesek . I. Károly és I. Lajos néha felmentettek a vámok alól egész városokat , sőt voltak oly esetek is , mi dőn valamely, árúczikk az egész országban vám mentes volt . Így pl . az 1364 - iki rossz termés után I. Lajos elrendelte, hogy minden élelmi szer az egész országban , egy évig fel legyen mentve a vám alól . Az 1351 - iki országgyűlés pedig azt ren delte , hogy azontúl a szárazon és a folyók menté ben , mindenféle vám megszünjék, és csak a hida kon , réveken és a városok kapuinál fizettessék .
Nem sok az , amit Anjou -királyainknak az ipar és kereskedelem érdekében tett intézkedéseik ről elmondhattunk ; ez időből való okmányaink e tekintetben csekély számúak , de ezek is azt mu tatják, hogy józanúl fogták fel az említett két té nyező hatását, s így bátran következtethetünk arra , hogy a mit lehetett , megtettek ez irányban is .
III . FEJEZET.
Pén z ü g y .
A hitel és a kereskedelmi forgalom alapja a pénz.
Lássuk tehát a pénzügyek tárgyalásánál első sorban a bányászatot, mint azon forrást, melyből
a pénzt meríti az ország .
Az Anjouk alatt Magyarországon a bányászat Magyarország míveltségi állapota . 3
igen nagy lendületet vőn . A sónak , mint a leg szükségesebb élelmi szerek egyikének aknázása is fokozottabb lőn ez időben , már csak azért is , mert az ország népessége szaporodott . Mindenki tudja , hogy hazánk só tekintetében ma is a leggazdagabb ország. I. Lajos több , sóval terjedt hajót kül dött Olaszországba , hogy azt ott eladják . Hoztak különben sót Lengyelországból is , és pedig azért, mert itthon még sok költségbe került a só előállí tása . De ebből nem következik , hogy a sónak aknázása elhanyagoltatott volna , sőt biztos ada taink vannak az ellenkezőről .
A bányászat egyéb ágai , t . i. az arany , ezüst, vas és ón kiaknázása , az Anjouk alatt oly tökélyre emeltetett, milyenen az Árpádok alatt soha sem volt . I. Károly és I. Lajos következetességgel fejleszték a bányászatot , annyira, hogy az szilárd alapjáúl szolgálhatott az új pénzrendszernek .
Ez ideig azon törvényes szokás uralkodott , hogy ha valakinek földjén arany- vagy ezüstbánya találtatott , az köteles azt a királynak, csere mel lett átengedni . Ez nagy akadály volt a bányászat fejlődésére. I. Károly tehát azt rendelte, hogy ezentúl akárkinek földjén találtatik ily bánya, az illető e birtokát örökre megtartsa , s az ily bányától járó királyi jövedelemnek egy harmadát kapja . I. Lajos helybenhagyta ugyan atyjának bölcs in tézkedéseit, de inégis fentartá azon jogot, hogy a király , ha akarja, kicserélhesse az oly birtokot , melyen arany vagy ezüst találtatik , vagy hogy az illetők az aranyat és ezüstöt , az úgynevezett kirá
lyi jog lefizetése mellett a kincstárnál kicserélhes sék . Ilyképen lett Szomolnok kincstári birtok , ezt ugyanis már I. Károly cserélte el a premontreik től, de I. Lajos azután megengedte nekik , hogy ha jövőben más birtokaikon találnak aranyat és ezüstöt , azt , minden zavartatás nélkül kiaknáz hassák. Több város kapta meg Anjou -királyaink tól az úgynevezett bányavárosi kiváltságot , mint pl . Abrudbánya is .
Hogy a bányák könnyebben és czélszerűbben kezeltethessenek , I. Károly az egész országot ka maramegyékre osztá ; ezek mindenike bizonyos számú megyéből állott , és mindeniknek meg volt a maga kamaragrófja ; némely városaink ezeknek hatósága alatt állottak , mint pl . Trencsény , Bát , Korpona, Bars, Nagyszombat és Tapolcsány.
E kamaragrófokkal a király haszonbérleti szerző déseket kötött . A kamaragrófokra bízatott a pénz verés intézése , valamint a bányabér és kincstári nyereség beszedése is . Alájok voltak rendelve a pénzverők , pénzcserélők és váltók , adókivetők és behajtók . A kamaragrófoknak kötelességök volt , az ő vidékökön vert pénzekre neveik jegyét rá üttetni, s azért látjuk azt, hogy az Anjou -királyok alatt vert pénzeken , balfelé egy - egy jegy van , anely a kamaragrófnak vagy nevét, vagy czímerét . jelenté . Kötelességök volt alárendeltjeiket, ha va
lamely hűtlenséget követtek el, befogatni, s ily esetekben a hatóságok is kötelezve valának őket.
támogatni. A kamaragrófnak jelen kellett lenni , midőn a nemes ércz beolvasztatott és vegyíttetett,
3 *
s ha a pénzveréssel elkészültek , még egy penzát , azaz negyven fillér értékű pénzdarabot kellett ve retniök , hogy megtudják, vajjon a pénzmester nem vegyített-e többet vagy kevesebbet valamely érczből. A hol pénzverde volt, két külön szekrény vala felállítva ; egyikben a hiteles bélyeg őrizte tett, másikban hármas -zár alatt az arany- és ezüst készlet . A három zárt az esztergami érsek , a kirá lyi kincstárnok és a kamaragróf pecsétje borítá , s ha a kamaragróf önhatalmából törte fel a pecsé teket, a hamisítás bűnébe esett , csupán az illetők , vagy megbizottjaik jelenlétében volt tehát szabad a zárakat felnyitni.
Már III . Endre király iparkodott a pénzügyet, mely II . Endre könnyelmű kezelése következtében aláhanyatlott, emelni , s ezért 1298 -ban egy ren deletet bocsátott ki . Igyekezete azonban , kora ha lála miatt eredménytelen maradt . Az Anjouk haj tották végre tehát a reformot ezen a téren is , de ez rögtönösen nem volt kivihető . A kincstár üres levén , midőn I. Károly a trónra került , ő kényte len volt vegyített érczből veretni a pénzeket ; csak hogy ez által a kereskedés szenvedett . A honatyák tehát az 1323 - ban , Temesvárott tartott királyi értekezleten felkérték a királyt , hogy új és jó pénzt veressen , s e czélra áldozatokat is hoztak , s igy lassanként mindig tisztább és tisztább lőn az érczpénz .
I. Károly volt az első királyaink közől , ki gynevezett florenúsokat ( forintokat ) veretett , vagyis florenczi alakú aranyokat . Arany pénzei a
legtisztább aranyból valának , s két szemerrel sú lyosabbak mint a mai körmöczi aranyok .
Miután azonban az ércz becse , a számérték és pénzfajok igen különbözők voltak , I. Károly a magyar pénzlábat törvény által szabályozta . Min den régi pénzt , akár bel-, akár külföldit, be kel lett váltani új pénzre , se czélra sok helyen úgy . nevezett váltóházak állíttattak fel, a kamaragro foknak pedig ügyelniök kellett arra , hogy minden ily helyen elegendő új pénz legyen a réginek be .
váltására .
I. Lajos, kivéve nehány intézkedést, atyjának legtöbb rendeletét a pénzverés és pénzláb tekinte tében meghagyta .
Leghíresebb pénzverdénk az Anjouk korában a budai és esztergami volt ; az esztergami valószi nűleg akkor szűnt meg , midőn I. Lajos udvarát Vizsegrádról Budára tette át , a budai pedig a mo hácsi vésznap után . Voltak azután Nagy - Bányán , Kassán, Szomolnokon, Nagyszebenben , Pécsett , Szerémben , Zágrábban , Vizsegrádon , Egerben , Székesfehérvártt , Somogyban, Pożsegában , Szege den , Lippán és Kolozsvárott.
A hitel és kereskedelem virágzásának alapja a jó és igaz pénz forgalomba hozása . És ezt hazánk az Anjou -királyoknak köszöni. Az Anjouk ural kodásának kezdetén , és jóval elébb is , a külföldi kereskedők hazánkat elárasztották silány értékii pénzekkel, a tisztább tartalmú magyar pénz pedig a külföldre vándorolt , mert az idegen kereskedők csupán ilyet fogadtak el . I. Károly az által vetett
véget a pénzekkel való ilynemű visszaélésnek , hogy a rossz pénzeket kitiltotta a forgalomból, s ennek következtében a közhitel megszilárdúlt, a pangásnak indult müipar felélénkült, és a keres kedelem is újra tért foglalt. Mindezen körülmények pedig maguk után vonták a közkincstár megerő södését , s ebből kifolyólag arra következtethetünk , hogy a vagyonosság is általánosabb lőn .
A III . Endre halála utáni fejetlenség egyik következménye volt az , hogy a korona jószágait a hatalmas páitvezérek magukhoz ragadták, s mi dőn végre I. Károly trónra jutott , a kincstárt üresen találta , és nem volt egy talpalatnyi föld , melyet mint a korona birtokát átvehetett volna . Alig hogy azonban I. Károly elfoglalta a trónt, első gondja volt a királyi kincstár megtöltése, és a királyi jövedelmeknek olyatén szaporítása , hogy az által a különben is nagyon terhelt nép újabb áldozatokra ne kényszeríttessék . Első sorban tehát a bányajövedelmek , királyi sók , kamaranyereség , vámok , harminczadok , és még több más ilyen ha szonvételek által iparkodott a kincstár zavarain segíteni , azután pedig arra törekedett , hogy mind azon jószágokat , melyeknek birtokezímei kétesek valának , az illetőktől , kik azokat bitorolták, visz szacsatolja a koronához . Ez intézkedések által tetemesen növelte a királyi jövedelmeket . Ezen pénzforrásokon kívül szerzett magának I. Károly másokat is . O't . i . adakozó volt az egyházi rend iránt , de azután megkivánta tőlök jótéteményeinek kamatát. Az egyházi vagyon aző kezeiben oly tőke
volt , melyhez nézete szerint joggal fordulhatott szo rált helyzetében , s ezért a megürült egyházi javadal makat néha hosszabb ideig betöltetlenül hagyta, s jövedelmöket a kincstár számára lefoglalta . Ezen kívül az egyházi jövedelmek tizedét , és az újévi ajándékokat is beszedte az érsekektől és püspö köktől . Az esztergami és kalocsai érsekek pl . két száz , a többi püspökök egyenként ötven márka ezüsttel kedveskedtek neki . A pápai tizednek har madrésze is a közkincstárba folyt ; s ezen pénz források daczára , nem egyszer volt a király szo rúlt helyzetben. Ilyenkor azután a városok , melyek annyi kiváltságban részesültek az Anjouk részéről, voltak kénytelenek segélyt nyújtani . Minden ki rályi és szabad város , évenként háromszor volt köteles önkénytes ajándékokkal kedveskedni a királynak . I. Lajos pedig, a nápolyi hadjárat költ ségeinek fedezésére a városokat nyomasztó adók kal terhelte . Ugyanő fentartotta mindazon adó nemeket , amelyek atyja alatt megállapíttattak .
Az országos kincstár gyarapodása is az Anjou királyok műve volt tehát, és ez természetszerűen elősegítette Magyarország anyagi érdekeinek sike res fejlődését; ennek köszönhetjük több diploma tiai kérdésnek az országra nézve kedvező megol dását ; ennek köszönhető az is , hogy daczára Anjou - királyaink majdnem a tékozlásig ment ajándékozási kedvének , a kincstárt teljességgel nem bírták kimeríteni , s e körülmény ismét arra mutat, hogy a jólét az országban általános volt . Amely nemzet tétlen és lomha, annak hazája
nem lehet gazdag , fejedelme nem lehet hatalmas . Már pedig az Anjouk alatt azt tapasztaljuk , hogy az ipar és kereskedés fejlődésnek , sőt virágzásnak örvendett , hogy nagyjaink pompás palotákat épít tettek , a városok szaporodtak , királyaink fényes udvartartás közepette éltek , s különösen Lajos számos építkezést folytatott Budán . Soha sem volt nagyobbszerű az udvartartás Magyarországon , mint az Anjouk alatt , mi által hazánk Európában nagy hírre és tekintélyre tett szert.
I. Károly alatt üres volt ugyan a kincstár, s ezért roppant pénzösszegeket kellett kölcsönkép felvennie, hogy Csák Mátét legyőzhesse, hogy ha talmát az európai fejedelmek tanácsában érvénye síthesse, Endre fiával Nápolyba utazhasson , szóval , azon sokféle szükségletre, mely az ő uralkodása alatt felmerült. De azután találékony is volt a pénzforrások megnyitásában. Egyrészt a zsarolá sig ment adóztatási eljárása , másrészt azonban gazdagon jutalmazott, s ha az ország érdekében diplomatiai vesztegetésekre volt szükség, nem kí mélte a pénzt . Jutalmazásai , ajándékozásai; s az általa tett alapítványok királyilag nagyszerűek valának . Óriási kincsek voltak a királyi kincstár ban felhalmozva . Midőn Európa fejedelmei hozzá jöttek Vizsegrádra tanácskozni Kelet- Európa sorsa felett, nagy mennyiségű drágaságokat osztott ki közöttök ; így pl . a cseh királynak, midőn orszá gába visszatért , ötven ezistedényt, két tegezt, két kardövet , egy gyönyörű sakktáblát , két drága nyerget, egy kétszáz ezüst márkára becsült csá
kányt, s egy gyöngykagylókból készült remek tálat ajándékozott. Mindezeken kívül ötvenezer márka tiszta aranyat adott neki, nehogy útjában álljon a lengyel korona megszerzésének , sőt, hogy sógora , Kázmér lengyel király János cseh király lyal szemben adósságától megszabadúljon , helyette ő fizette le az ötszáz arany márka tartozását .
Hogy mily gazdag volt a királyi udvar , arról tanuskodnak azon készletek , melyek példáúl az 1323 - iki , vizsegrádi kongresszus alkalmával az udvar ellátására szükségeltettek. Így pl . csupán a cseh király személyzetének naponként 2500 , a lengyel királyénak 1500 czipó kellett . Ily arány ban voltak a többi szükségletek is , és mindezen nagy költekezések daczára nagy összeg pénz ma radt a kincstárban , midőn Robert Károly elhalá lozott .
Nagy Lajos nem tudott oly könnyen pénzt sze rezni, mint atyja, de nem is volt oly tékozló ada kozásaiban . De azért alatta sem volt hiány semmi ben , tudott ő is királyilag bőkezű lenni, sőt nemes módon veszteségeket elszenvedni, mint pl . akkor , midőn nápolyi Johannának elengedte ama 300 ezer aranyat , melynek lefizetésére ez kötelezve volt .
Az ország nagyjai a fény és pompa kifejtésé ben iparkodtak utánozni a királyi udvart . Számos történelmi emlék őrizte meg az ezen korbeli nagy hírű családok nevét, és bizonyítja azok vagyonos ságát. A nagyok építkezései , a nagyszerű templo mok és azok hihetetlen értékű kincsei , mind arról
tanuskodnak , hogy nem csupán a királyi kincstár volt bőven ellátva, de arról is , hogy a vagyonos ság általános volt .
IV . FEJEZET . A katonai hatalom .
A fentebbiekben vázolt kedvező anyagi hely zetet az ország sok tekintetben azon katonai hata lomnak köszönheté , mely nem csupán az ország területi épségét fentartá , de sőt nagyobbítá is , ha nem megvédte a személy , a vagyon , a kereskede lem biztonságát.
Az Anjou - királyok által többféle újítás történt alkotmányos intézményeinkben , s ilyen volt az is , melylyel a magyar haderőt átalakították .
Régenten az úgynevezett várszerkezet szolgált a hadsereg alapjáúl, de ez elégtelennek mutatkoz ván , a zászlós rendszerrel cseréltetett fel. Az eddigi várgrófok lobogói helyére most a főurak zászlai jöttek . A gazdag egyházi és világi főurakat a ki
rály felhívta , hogy minél nagyobb számú legény séget szervezzenek és tartsanak fenn . Hogy pedig ezt könnyebben tehessék , mind Robert Károly , mind Nagy Lajos azon törvényt hozták , hogy , ha valamely nemes fiutód nélkül elhalna, ne rendel kezhessék szabadon jószágával , hanem az oldal ági rokonaira szálljon . Az úgynevezett ősiség megalapításának czélja is az volt , hogy a családok
elszegényedése meggátoltassék , mert ez által meg csökkennék azok hadakozási képessége . A magyar nemesség harczképességét mindenképen növelni iparkodtak. E czélból alapította Robert Károly az aranysarkantyús vitézek , és szent György vitézei nek rendjeit . Gyakran nagyszerű lovagjátékokat rendezett, s azoknak , kiket érdemeikért megaján dékozott , gyakran czímereket is adományozott. Az ilyeneknek azután joguk volt a király zászlaja alatt harczolni, vagy , ha volt saját zászlóaljok , czimeröket annak zászlajára alkalmazni . Nagy Lajos udvara valóságos képezdéje volt a hadfiak nak, hol az illetők nem csupán a fegyverforgatás ban ügyességet, hanem a jeles emberekkel való érintkezéseik által műveltséget is sajátítottak el maguknak . A főnemesek törekvésül tűzték ki ma guknak, hogy minél nagyobb számú zászlóaljakat állítsanak ki , s e czélból jobbágyaikat is felvették . A kiilönbség tehát a régi és új hadsereg közt az volt , hogy azelőtt csupán azok harczoltak , kiknek erre személyes jogaik és birtokaik után volt sza badságuk, most pedig a hűbérurak jelentek meg hűbéreseikkel együtt.
De Robert Károly belátta , hogy a nemesi ha . dak nem nyújtanak elég biztosságot a trónnak , s azért királyi hadsereget is akart szervezni . A vár jobbágyokat , kik azelőtt a királyi hadsereg fő ere jét képezték , kiszabadítá kényuraik járma alól, és táborozó várnemesekké emelte , a középnemességet pedig , melyet a főurak szintén elnyomtak , ezekkel egyenlő jogokban részesíté . A székelyekből és
kunokból két külön csapatot szervezett , a jászo kat, kiket a trónviszály idejében a zsarnoki főne mesek a maguk szolgálatára kényszerítének , visz szasorozta a királyi hadseregbe . A szabadalmak kalellátott testületek , különösen a királyi városok , iparosok és kézművesek hadi szolgálatukat bizo nyos áron megválthatták. A polgári osztályt pedig annyi kiváltsággal látta el , hogy ezek hálából sze mélyesen vettek részt a király hadjárataiban.
Ezek képezték tehát a királyi hadsereget, melyhez Nagy Lajos korában zsoldosok , azaz bérért szol gáló katonák is járultak . A királyi hadsereghez csatlakozván a nemesi zászlóaljak, ez által oly had erő alakúlt , mely feltétleniil parancsoló szerepet vitt Európában . Nagy Lajosnak Treviso ostromá nál csak lovasa százezer volt. A hadsereg azonban nem csupán harczolt, hanem rendőri kötelessége ket is teljesített, amennyiben az egész országban
szerteszét utazó külföldi kereskedőknek személyök és vagyonuk biztosítására fedezet gyanánt is szol gált. Ily nagy és jól fegyelmezett hadsereg mel lett biztonságban volt hazánk mind befelé , mind kifelé .
Anjou -királyaink az ország biztosítása végett kiváló gondot fordítottak az ország határaira is , melyeket a rendes hadseregen kívül a határőrök védelmeztek . Az intézmény nem volt egészen új, már IV . Béla királyunk rendelt határőröket a mongolok ellen . De mikor III . Endre halálával fejetlenség kezdett lábrakapni az országban , a ha talmas főurak a határőröket is saját szolgálatukra
kényszeríték . Robert Károly visszahívá ezeket ren des lakhelyeikre, s a határőrzésre szorítá , megerő sítvén szabadalmaikat . Nagy Lajos alatt emeltetett Törcsvár, Erdély déli határán , szintén a határ
megvédésére .
Nem csoda , hogy Anjou - királyaink tele kincs tárra és nagy haderőre támaszkodva , hazánkat oly nagy hatalomra emelték , világtörténelmi fontossá gúvá tették ; az Anjou -ház befolyása kiterjedt Európának majdnem egész északkeleti részére.
Nagy Lajos, midőn 1370 - ben a lengyel koronát is elnyerte, a Balti- , Fekete- és Ádriai -tengerek közt levő valamennyi országnak urává lett .
Mind Robert Károly , mind fia Nagy Lajos, az Anjou - házból származott e két királyunk, hazán kat egészen új életre ébreszté . A nemzet ezt be látva , örült is az ő uralkodásuknak . Pártfogásuk mellett a földmívelés emelkedett, a termények megszaporodtak , számos új helység keletkezett , terjedelmes, parlagon heverő földek művelés alá kerültek . A nyers termények elárasztották a pia czokat . De ezenkívül a haladás, mely ezen téren mutatkozott, még szellemi előmenetelt is eredmé nyezett , t . i . a családi életnek nagyobb becset és tiszteletet szerzett , s másrészt a földmívelés ok szerű kezelése által , az ehhez szükséges segédsze rek is gyarapodtak . Hatott a földmívelés haladása a kézműiparra is , ez ugyanis átveszi a nyers ter ményeket, és új alakban feldolgozva , azokat ismét a
gazdaközönség kezére juttatja . A polgárságot is úgyszólván az Anjouk alapították meg hazánk ban , s e testület később , az ország egyik rendjéſil ismertetett el , és a társadalom legéletrevalóbb osz tályának tekintetett , mert már foglalkozásánál fogva művelődésre, tanulásra volt utalva. A föld mívelés , kézműipar és kereskedés folytán mind nagyobb mértékben emelkedett a közlekedés is , ez által pedig szaporodtak a városok és a belfor galom . Ezek által, a hon polgárai egymással és külföldiekkel gyakoribb érintkezésekbe jutván , a műveltség is haladásnak indúlt .
Egy másik fő érdeme az Anjouknak az volt , hogy a bányaipart és a pénzrendszert gyökeresen szervezték . Az adók , bár nagyok , elviselhetlenek még sem valának , s miután a kereset módjai meg szaporodtak , a hon lakosai könnyebben tudták azokat fizetni. Tehernek látszik az is, hogy a pa rasztság az úri székek fennhatósága alá kényszerít tetett . De ha meggondoljuk , hogy másrészt ez azzal ellensúlyoztatott , hogy a parasztoknak meg adatott a szabad költözködési jog , s hogy az Anjou királyok mindenképen védelmezték a föld népét, úgy ez sem látszik oly nagy tehernek , sőt a paraszt ság nem sokára oda jutott, hogy maga is elismerte sorsának jobbrafordúltát. Ha az Anjouknak nem kellett volna arra törekedniök , hogy új hazájok ban , Magyarországban, uralmokat megszilárdit sák , úgy bizonyára még határozottabban léptek volna fel a főnemesség ellen , a középnemesség és a nép oltalmára .
A királyi hatalomnak azon intézkedései, me lyekkel a nemzet anyagi jólétét iparkodtak emelni, csupán a béke áldásai által érvényesülhettek. Ezért volt egy másik
nagy érdemök az Anjouknak az , hogy ők a hadsereget is szervezték és erős ala pokra fektették . Nagy Lajosnak Velencze ellen folytatott háborúja azon kitűzött czéllal is bírt, hogy Magyarország, mely a szárazföldön szembe szállhatott volna bármely európai nagyhatalom mal , a tengeren is szerezzen magának jövendőt.
Az eddigiekben röviden körvonaloztuk azon haladást, melyet hazánk az Anjou - királyok dicső uralma alatt, az anyagi téren tett. Lássuk már most a haladást a szellemi élet terén is .
I. FEJEZET .
Az alkotmányosság .
A józanúl felfogott szabadság minden nemzet életében nagy fontosságú tényező . Ez nagygyá , életerőssé képes tenni a nenızeteket . A nemzetek szabadsága azonban attól függ, minő alkotmány nyal bírnak, s minő az alkotmányos élet . Alkotmány nélkül még a legerősebb nemzet is elsatnyúl , mert lehetnek ugyan egyes fejedelmei, kik alkotmány nélkül is tudnak a nemzet javára uralkodni , s ilyenkor nem volna szükség alkotmányra , de az ily nagy jellemekkel a Gondviselés csak rit kán ajándékozza meg a népeket . Ha pedig a feje delem nem képes hivatásának magaslatára felemel kedni , olyankor elkerülhetlenül szükségesek az oly törvények , melyek az ő önkényét korlátozzák , kényszerítik a nemzet , nem pedig saját javát tar
tani szem előtt .
Majd meglátjuk , minő volt a magyar alkot
mány az Anjouk korában , és mely mértékben tar tották azt , különösen Robert Károly és Nagy La jos , szem előtt .
A középkorban egy igen elterjedt balvélemény uralkodott a fejedelmek közt . Azt hitték , hogy az ő javok és hatalmok , s a nemzeté , mely felett ural kodnak, egy és ugyanaz. Ebből kifolyólag a leg több fejedelem azt hitte , miszerint első kötelessége birtokának és hatalmának terjesztése; s ezért ki . válóan családi, érdekpolitikát űztek , tevékenysé göknek , vívott harczaiknak első és fő indoka sze mélyes érdekeik voltak . S ez elvet vallották az Anjouk is , különösen Robert Károly , s ez elv gyakorlása megváltoztatá az ország alkotmányát, mert míg az Árpádok korában a királyok politi kájának egyetlen indoka a nemzet java volt , s mi kor ez hanyatlott, megérzé a királyi család is : az Anjouk alatt ez megfordítva állott , és a király ér deke elvált a nemzetétől . Ezért pl . Robert Károly önkényűleg parancsolt , rendelkezett , a törvények és az ország nagyjainak megkérdezése nélkül . Bár koronáztatásakor ő is letette a szokásos esküt , harmincz éven túl tartó uralkodásában mégis azt tette , amit jónak látott . A vérszerződés , és egyéb , alkotmányunkat biztosító alaptörvényekkel nem igen törődött . Igaz , van tekintet , mely őt menteni képes , az t . i . , hogy a főnemesség az oligarchia felé hajlott , maga sem tisztelte a törvényt , és így a királynak kötelességévé vált a nemességet kor látozni, visszaterelni az engedelmesség ösvényére . Ügyesen tudta a dolgokat úgy intézni, hogy a
Magyarország míveltségi állapota . 4
