• Nem Talált Eredményt

Gerzson Pál

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Gerzson Pál"

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

Gerzson Pál

festőművész

(2)

Gerzson Pál festőművész

1931, Hird – 2008, Budapest

(3)

Vörös korong – 1975., vászon, olaj, 50x80 cm

Gerzson Pál festőművész

(1931, Hird – 2008, Budapest)

K

őszegen a Jurisich Miklós Gimnáziumban érettségizik 1949-ben, ahol kiváló rajztanára, id. Lelkes István felfigyel tehetségére. 1949 és 1953 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként mesterei Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Kmetty János voltak. 1954-től jelentek meg művei kiállításokon. Az ötvenes évek második felében a le- vegő és a fény ábrázolásának problémája foglalkoztatta, tájképeket festett. Első önálló tárlatát 1967-ben rendezte az Ernst Múzeumban, amelyet számos további követett többek között 1976-ban a Műcsarnokban.

Mindemellett gyakori vendége volt a nemzetközi kiállítótereknek és galériáknak is: műveit egyéni és kollektív kiállításokon 1963-ban és 1972-ben Párizsban, 1969-ben New Delhiben, Madrasban és Katmandouban, 1974-ben Szófiában és Belgrádban és Cagnes-sur-Mer-ben, 1975-ben Bordeaux-ban, 1979-ben Poznańban, 1980-ban Clusesben, 1996-ban pedig Genfben láthat- ta a nagyközönség.

Sokoldalú alkotói látásmódjáról tanúskodnak többek között freskóinak, pannóinak, üvegablakainak, faintarziáinak, tűzzo- mánc-faliképeinek, falikárpitjainak és gobelinjeinek nagyívű kompozíciói. Monumentális alkotásai Baja, Budapest, Győr, Kun- szentmiklós, Mátészalka, Szeged, Pécs és Helsinki középületeiben láthatók.

A Magyar Iparművészeti Főiskolán tanított 1960-tól 1974-ig. 1964-től tagja volt a Magyar Képzőművészek Szövetségének.

1974 és 1996 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára volt. 1988-ban, barátaival megalakítja a Magyar Szépmíves Társaságot. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1992 és 1999 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke volt.

Alkotásait többek között a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Modern Magyar Képtár és a székesfehérvári István Király Múze- um; emlékét pedig a hozzátartozói által 2012-ben létrehozott Gerzson Pál Művészeti Alapítvány, valamint pályatársai, tanítvá- nyai, tisztelői, barátai és a képzőművészetet szerető nagyközönség őrzi.

Munkásságáról Láncz Sándor tanulmányával 1996-ban a könyv jelent meg az Arthis Alapítvány & Körmendi Galéria kiadásá- ban, olvasható a MEK-en.

Díjak és kitüntetések

1964. Fiatal Művészek Stúdió-díj;

1968. Aquarelle Biennálé, Eger;

1970. Aquarelle Biennálé, Eger;

1972. Nyári Szalon, Debrecen;

1972. Téli Szalon, Miskolc;

1974. Téli Szalon, Miskolc

1977. Magyar Néphadsereg kiállítás, Budapest;

1969. Munkácsy Díj, 3. fokozat;

1972. Munkácsy Díj, 1. fokozat;

1986. Érdemes Művész;

1994. A Magyar Köztársaság Érdemkeresztje;

2006. Életműdíj.

(4)

Napkelte – 1982., farost, olaj, 85x240 cm

(5)

Egyensúly – 1999., farost, olaj, 85x120 cm

(6)

Vonzásban – 1981., farost, olaj

(7)

Napsütésben – 1990., farost, olaj, 50x90 cm

(8)

Színesedő motívum – 1988., farost, olaj, 80x140 cm

(9)

Este – 1970., farost, olaj, 55x90 cm

(10)

Magyar táj – 1982., farost, olaj, 110x240 cm

(11)

Átalakuló forma – 1979., vászon, olaj, 90x160 cm

(12)

Idomok – 1973., vászon, olaj, 70x100 cm

(13)

Bosnyák dallam – 1974., vászon, olaj, 100x130 cm

(14)

Gerzson Pál műtermében

(15)

KÖRMENDI KIADÓ 2019

Ez a könyv a kiadó „Kis példányszámú, print művészkönyv” sorozatának

…………

számú kötete, amely

Gerzson Pál festőművész

alkotásaiból, 7 példányban készült.

Az 1997-től fennálló Körmendi–Csák Gyűjtemény anyagának válogatása 16 lapból áll, kézzel merített papíron, 12 darab nyomatot tartalmaz,

a szerkesztő, a kiadó, a készítő eredeti aláírásával és a könyv számozásával.

Szerkesztette: Csák Ferenc művészettörténész A kötetet tervezte: Kneisz István

A könyvet készítette: Vinczemill Papírmerítő Műhely

Kiadja: Körmendi Kiadó | Virtual Market Kft.

1055 Budapest, Falk Miksa utca 7.

www.kormendigaleria.hu | info@kormendigaleria.hu

Felelős kiadó: Dr. Körmendi Anna

(16)

KÖRMENDI

Gerzson Pál festőművész kötete – 2019.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Herman Frivaldszky János támogatásával 1877-ben a Nemzeti Múze- um költségén megalapítja a Természetrajzi Füzeteket, s a szerkesztője lesz, Frivaldszky pedig a

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

táblázat: Az innovációs index, szervezeti tanulási kapacitás és fejlődési mutató korrelációs mátrixa intézménytí- pus szerinti bontásban (Pearson korrelációs

(Könnyen belátható, hogy ha a legnagyobb közös osztó definícióját kiegészítenénk azzal, hogy (0, 0) = 0 – vagyis ha a legnagyobb közös osztó művelet helyett a

A második felvételen mindkét adatközlői csoportban átlagosan 2 egymást követő magánhangzó glottalizált (az ábrákon jól látszik, hogy mind a diszfóniások, mind a

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

1971 István Király Múzeum, Székesfehérvár 1974 Stúdió Galéria, Budapest 1976 István Király Múzeum, Székesfehérvár 1980 M űhely, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1983

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez