)@ IL
E=E=CO=H IIL
BE=J=AC II C
HI4J IAC II CL @I
I=E  )2  575))

Az emberiség történelmét úgy is értelmezhetjük, mint a betegség felett aratott gyõ- zelem folyamatát. Sajnos csupán relatív gyõzelemrõl beszélhetünk, hiszen a társa- dalom fejlõdésével párhuzamosan újabb betegségek, „betegségminták” (patterns of disease) jelentek meg. Graham Scambler angol egészségszociológus szerint a betegségminták váltakozása három lényeges faktornak köszönhetõ (Scambler 1993):

a) a gabonafélék elterjedésének, mivel az agrártársadalmak kialakulása után a gabonafélék váltak az étrend fõ alkotórészévé,

b) a nomád életmódot felváltó állandó letelepedésnek,

c) annak, hogy a táplálkozás mennyiségileg és minõségileg is teljes mértékben átalakult.

A történelem során három fõ betegségmintát különböztethetünk meg:

1. Az agrártársadalom kialakulása elõtti gyûjtögetõ-vadászó társadalmak beteg- ségmintái – i. e. 10 000 évvel. Ebben az idõszakban a balesetek és a zord környezettel való napi kölcsönhatásból származó betegségek voltak túlsúly- ban, járványok csak nagyon ritkán ütötték fel a fejüket.

2. Az agrártársadalmak tipikus betegségmintái a járványok. Ezeket Scambler négy csoportba sorolja:

A) levegõ útján terjedõ járványok, pl. a tuberkulózis B) vízzel terjedõ járványok, pl. a kolera

C) élelmiszer útján terjedõ járványok, pl. a vérhas D) kórokozókkal terjedõ járványok, pl. a feketehimlõ

3. A modern ipari társadalmak tipikus betegségmintái a degeneratív betegsé- gek, amelyeket köznyelven civilizációs megbetegedéseknek nevezünk. Ebbe a csoportba tartoznak a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos beteg- ségek, de a cukorbetegség, érelmeszesedés, csontritkulás is.

L Z

A dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédõ szokásai

ZSUZSANNALAMPL 316.728-053.6(437.6)

Health-damaging and Health-protective Practices of the Hungarian 304.3(437.6)

and Slovak Youth in Southern Slovakia 159.913

178 sociology, youth research, behavior factors, smoking, alcohol consumption, drug consumption, sporting

Míg a fejlõdõ államokban még ma is a korábbi betegségminták uralkodnak, va- lamennyi fejlett társadalomban rohamos növekedésnek indultak a civilizációs meg- betegedések. Ez a folyamat a kelet-európai országokra, s köztük Szlovákiára is jel- lemzõ, ahol 1981-tõl az elhalálozások 55%-át a szív- és érrendszeri betegségek okozzák. A második leggyakoribb civilizációs betegség a rák – 2001-ben az elhalá- lozások 22,8%-ának okozója. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején a daganatos megbetegedések közül mindkét nemnél a gyomorrák volt a legelterjed- tebb. Az ezt követõ idõszakban a gyomorrák fokozatos visszaszorításával egyidejû- leg drámai módon nõtt a tüdõrákos megbetegedések száma, eleinte fõleg a férfiak- nál, de 1994-ben már mindkét nem esetében a daganatos megbetegedések okoz- ta halandóság elsõ számú okaként szerepelt. Legújabban a tüdõrákot sikerült visz- szaszorítani, most viszont mindkét nemnél a vastag- és végbélrák fordul elõ a leg- gyakrabban, s ezeknek a megbetegedéseknek a száma egyre inkább növekvõ ten- denciát mutat. Ugyancsak növekszik a nem daganatos emésztõszervi megbetege- désekben elhunytak aránya – 2001-ben már túllépte az 5%-ot.

Ezeket a betegségeket krónikus népbetegségeknek is szokás nevezni, mivel nem akut, hanem folyamatosan kialakuló, sokáig tünetmentes betegségekrõl van szó, amelyeknél „a beteg lehetséges legkedvezõbb perspektívája a betegségével való tünet-, panasz- és szövõdménymentesen történõ együttélés” (Glatz 2001:46).

Ezen betegségek kialakulásának vizsgálatánál a monokauzális (egyetlen okot felté- telezõ, pl. a Koch-bacilus mint a tbc okozója) megközelítésmód helyett a multi- kauzális megközelítésmód vált természetessé, amely abból indul ki, hogy minden betegség hátterében ott van a következõ négy tényezõcsoport mindegyikének vala- melyik formája:

1. szocio-environmentális, azaz társadalmi-környezeti hatások – olyan makrotár- sadalmi tényezõk, mint pl. a szegénység, a munkanélküliség, a társadalmi kap- csolatok vagy azok hiánya;

2. behaviorális, azaz viselkedési tényezõk – dohányzás, mozgás, táplálkozás, alko- holfogyasztás, szexuális viselkedés, közlekedésbiztonság;

3. pszichológiai, azaz lélektani tényezõk – személyiségtípus, a nehézségekkel való megbirkózás képessége;

A behaviorális és pszichológiai hatások alkotják együttesen a mikrotársadalmi faktorok csoportját.

4. genetikai adottságok;

Természetesen ezek a determináló tényezõk összefonódnak, és sokszor nagyon nehéz pontosan meghatározni, melyik milyen mértékben volt jelen a betegség kiala- kulásánál. Ugyanakkor mindegyik tényezõ vizsgálata nagyon fontos, mert a civilizá- ciós betegségek elleni küzdelem csak akkor lehet igazán eredményes, ha a kialaku- lásukat elõsegítõ valamennyi tényezõt egyszerre redukáljuk.

Jelen tanulmányomban a viselkedési tényezõket vizsgálom, közülük is konkrétan a dohányzást, az alkoholfogyasztást, a drogfogyasztást és a testmozgást. A viselke- dési tényezõk fontossága két szempontból is indokolt. Elõször azért, mert a civili- zációs betegségek évekig vagy évtizedekig tartó fokozatos kialakulásánál ma már bizonyítottan és köztudottan jelentõs szerepet játszik az egyén egészségvédõ vagy éppen egészségkárosító viselkedése. Másodszor pedig azért, mert amíg az egész- ségrongáló viselkedés alapvetõ veszélyeztetõ tényezõ, az egészségvédõ viselkedés

a prevenció része. Márpedig a civilizációs betegségek esetében egyre inkább a meg- elõzésen van a hangsúly. A WHO becslése szerint egy-egy ország egészségügye csu- pán 17–25%-kal járul hozzá a lakosság egészségügyi állapotához. A további ténye- zõk közül pedig az egyénnek gyakorlatilag csak a mikrotársadalmi faktorok, vagyis a saját egészségéhez való viszonyuláson alapuló viselkedés, továbbá a lélektani tû- rõképesség intervallumának alakítására van lehetõsége.

Vizsgálatom célcsoportját a Szlovákia magyarlakta területein élõ 15–29 éves magyar és szlovák fiatalok alkotják, akiket a Mozaik 2001 nevû nemzetközi ifjúság- kutatás során szólítottunk meg. A mintát 1000 magyar nemzetiségû és 500 szlo- vák nemzetiségû fiatal alkotta. A minta nem és korcsoportok (15–19 évesek, 20–24 évesek, 25–29 évesek) szerint reprezentatív. Miért éppen õk? A célcsoport relevanciáját több ok is alátámasztja:

1. Szlovák demográfusok állítása szerint Szlovákia magyarlakta járásai folyama- tosan az ország azon járásai közé tartoznak, amelyekben a legmagasabb a civilizá- ciós betegségekben, de különösen a rákban elhalálozottak részaránya. A. Volná sze- rint a „standardizált elhalálozás mindegyik halálokra – csekély kivételtõl eltekintve

– épp a dél-szlovákiai járásokban a legkedvezõtlenebb” (Volná 1993:79). E. Jurèová clusteranalízissel vizsgálta az elhalálozást, s megállapította, hogy a férfiaknál a leg- magasabb mortalitású járások a senicai járástól a lévai járásig terjedõ nyugat- és dél-szlovákiai övezetbe tartoznak (Jurèová 200:14). A Szlovák Köztársaság Statisz- tikai Hivatalának 2000-es adatai is arról árulkodnak, hogy a magyarlakta járások többségében a férfiak daganatos megbetegedések okozta elhalálozása felülmúlja a26%-os országos átlagot.

1. táblázat.A 2000-ben rákban meghalt férfiak részaránya Szlovákia magyarlakta járásaiban

Forrás:Stav a pohyb obyvate¾stva v Slovenskej republike. ŠÚSR, 2000

Ez ajelenség csak részben függ össze amagyarok kedvezõtlenebb korstruktúrájá- val, ugyanis a 15 magyarlakta járás közül hétben nem aposztproduktív, hanem épp a produktív korú férfiak mortalitása haladja meg az országos átlagot. Hat járásban a produktív korú nõk mortalitására is ugyanez érvényes.

7HUÝOHW )ÊUILODNRVRN

V]ÂPD ·VV]HVHQ

PHJKDOWDN

6]ORYÂNLD

'XQDV]HUGDKHO\LMÂUÂV

*DOÂQWDLMÂUÂV

.RPÂURPLMÂUÂV

/ÊYDLMÂUÂV

1\LWUDLMÂUÂV

ªUVHNÛMYÂULMÂUÂV

/RVRQFLMÂUÂV

5LPDV]RPEDWLMÂUÂV 1DJ\NÝUW×VLMÂUÂV

.DVVDLMÂUÂV

.DVVDYLGÊNLMÂUÂV 7ĎNHWHUHEHVLMÂUÂV

2. A magyarlakta járások mortalitása nem azonos a magyarok mortalitásával, hi- szen ezekben a járásokban kisebb-nagyobb arányban szlovákok is élnek. Az elhalá- lozási statisztikákból azonban nem derül ki az elhunytak nemzetisége. Így nem tud- hatjuk, hogy a magas elhalálozás dél-szlovákiai specifikum-e, amely nemzetiségre való tekintet nélkül hasonló mértékben jellemzõ az ottani lakosságra, vagy pedig nemzetiségspecifikus jelenségrõl van-e szó. Bár ezekre a kérdésekre a Mozaik 2001 alapján nyert adatok sem adhatnak önmagukban egyértelmû választ, Szlová- kia magyarlakta járásaiban élõ magyar és szlovák fiatalok egészségkárosító és egészségvédõ szokásainak összehasonlítása arra enged következtetni, hogy a ma- gyarok kevésbé óvják az egészségüket.

3. A 15–29 évesek a viszonylag legegészségesebb korosztályt alkotják. Ugyan- akkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a) a többi életmódszegmenshez ha- sonlóan az egészséghez való viszonyulás és az azt prezentáló viselkedés is elsõsor- ban fiatalkorban alakul ki (bár a késõbbiekben is módosítható), s korántsem mind- egy, hogy valaki például el sem kezd dohányozni vagy negyven évesen hagyja abba a dohányzást, b) a civilizációs betegségek kialakulása hosszantartó folyamat, s bár a15–29 évesek még többnyire egészségesnek érzik magukat, nem tudható, mi ját- szódik le a szervezetükben, annál is inkább, mert az epidemiológiai elõrejelzések szerint a civilizációs megbetegedések incidenciája az alsóbb korcsoportok felé toló- dik. Az õ egészségvédõ és egészségkárosító viselkedésük (s ennek vizsgálata) te- hát nemcsak ajelenrõl szól, hanem ajövõrõl is.

1. Egészségkárosító szokások

1.1. Dohányzás

„A tüdõrák részleges visszaszorítása pozitív fejlemény, amely valószínûleg annak is köszönhetõ, hogy a férfiak körében csökkent a dohányzás. Akik pedig mégis dohá- nyoznak, inkább olyan cigarettát szívnak, amely kevesebb káros anyagot tartalmaz

– szögezi le a 2000-es egészségügyi évkönyv, majd az összegzés így folytatódik – ennek ellenére az elsõdleges megelõzés legfontosabb feladata továbbra is a do- hányzás elleni kompromisszummentes harc, mivel a dohányzás és az alkoholfo- gyasztás együttvéve nagy szerepet játszika szájüreg, garat, nyelõcsõ, nyombél, gyo- morszáj és húgyképzõ szervek daganatos megbetegedéseinek elterjedésében”

(Zdravotnícka roèenka, 2000).

Mennyire jellemzõ a dohányzás és az alkoholfogyasztás a dél-szlovákiai fiatalok- ra? Hasonlóak vagy inkább különbözõek-e a magyar és szlovák fiatalok egészségká- rosító szokásai? Nézzük elõbb a dohányzást (1. ábra)!

1. ábra.Szokott-e dohányozni, s ha igen, milyen gyakran?

A magyar fiatalok 52%-a kisebb-nagyobb gyakorisággal dohányzik. A szlovák fiatalok 48%-áról mondható el ugyanez. Az elsõdleges különbség tehát abban mutatkozik meg, hogy a magyar fiatalok közül többen dohányoznak, mint a szlovák fiatalok kö- zül. Ami a dohányzás gyakoriságát illeti, úgy a magyar, mint a szlovák fiatalokra leg- inkább az jellemzõ, hogy naponta dohányoznak. A napi gyakoriság a két nemzetnél azonban nem ugyanazt jelenti. Ugyanis, míg a szlovák fiatalok közül minden negye- dik szív el naponta átlagosan 12 db cigarettát, a magyarok közül legalább minden harmadik fiatal napi 14 db cigarettát füstöl el. A dohányzó magyar fiatalok közül – akik eleve többen vannak, mint a szlovákok – tehát többen cigarettáznak naponta és többet is, mint a dohányzó szlovák fiatalok.

A mortalitáson kívül más országos demográfiai mutatók is egyértelmûen utalnak a férfi és nõi populáció egészségi állapotának különbözõségére. Ilyen például a szü- letéskor várható élettartam, amely az elmúlt negyven évben a nõk esetében 4,5 év- vel, a férfiaknál viszont csak 0,8 évvel emelkedett (Kollár–Mesežnikov 2001:498).

Ezzel együtt nõtt a két nem születéskor várható élettartama közötti különbség is:

1961-ben 4,1 év volt, de 2000-ben már 8 év (a férfiak várható élettartama 69,2 év, a nõké 77,2 év). Ezeket a különbségeket gyakran épp a férfiak egészségkárosítóbb viselkedésével magyarázzák. A dél-szlovákiai fiatalok dohányzásának nemek szerin- ti vizsgálata is szignifikáns összefüggéseket tárt fel (2. ábra).

V]RNRWW

GRKiQ\R]QL QDSRQWD

GRKiQ\]LN KHWHQWH

QpKiQ\V]RU KHWHQWH

HJ\V]HU HQQpO ULWNiEEDQ PDJ\DURN

V]ORYiNRN

2. ábra.Szokott-e dohányozni, s ha igen, milyen gyakran?

(nemzetiség és nem szerint)

Mindkét nemzetiségre jellemzõ, hogy több a férfi dohányos, mint a nõi dohányos, továbbá a férfiak közül többen cigiznek naponta, mint a nõk közül. A magyar férfi- ak között csaknem 20%-kal több a dohányos (61,6%), mint a magyar nõk között (42,4%), s a naponta dohányzó magyar férfiak részaránya is majdnem 20%-kal ma- gasabb, mint a naponta dohányzó magyar nõké (28,2%). A dohányzó szlovák férfi- ak 10%-kal vannak többen (42,1%) a dohányzó szlovák nõknél (32,6%), s a napon- ta cigarettázó szlovák férfiak és nõk részaránya közötti különbség is 12%.

A nem mellett azonban a nemzetiség is szignifikáns változóként jelenik meg, így a következõ kép tárul elénk:

– a magyar férfiak a legnagyobb dohányosok, mind mennyiségi, mind gyakorisá- gi értelemben, ugyanilyen értelemben legkevésbé a szlovák nõkre jellemzõ a do- hányzás,

– a magyar nõi dohányosok és a szlovák férfi dohányosok részaránya ugyan meg- egyezik, de a szlovák férfiak gyakrabban cigarettáznak, mint a magyar nõk, így a ma- gyar férfiak után tulajdonképpen õk alkotják a másik legveszélyeztetettebb csopor- tot,– bár a magyar nõk a dohányzás terén „lecsúsztak” a harmadik helyre, minden- képpen figyelemreméltó, hogy a szlovák nõkhöz képest 10%-kal többen cigarettáz- nak, s csaknem 8%-kal gyakrabban is, ami újfent megerõsíti a nemzetiségi faktor je- lentõségét.

A korcsoportos elemzés is ugyanezt támasztja alá (3. ábra).

PDJ\DUIpUIL PDJ\DUQĘ V]ORYiNIpUIL V]ORYiNQĘ V]RNRWWGRKiQ\R]QL QDSRQWDGRKiQ\]LN

3. ábra.A dohányzók és a naponta dohányzók részaránya (nemzetiség és korcso- portok szerint)

A magyarok közül a 20–24 évesek korcsoportja egyben a legerõsebb dohányos cso- port is, hiszen ezeknek a fiataloknak 58%-a cigarettázik, ebbõl 45% (vagyis szinte minden második) pedig naponta! Igaz, a 25–29 évesek korcsoportjában mind meny- nyiségi, mind gyakorisági értelemben csökken a dohányzók részaránya, de még így is megfigyelhetõ két alapvetõ összefüggés:

1. a 20–24 éves korukban cigarettázni kezdõk részaránya jóval meghaladja azok részarányát, akik 25–29 éves korukban leszoknak a dohányzásról, vagyis a 15–29 éves magyar fiatalok közül többen szoknak rá a dohányzásra, mint ahányan abba- hagyják. A szlovák fiatalokról ennek épp az ellenkezõje mondható el, hiszen mind a dohányzók, mind pedig a naponta cigarettázók részarányában enyhe csökkenés mu- tatható ki.

2. a dohányzó szlovákok és a naponta cigarettázó szlovákok részaránya mind- egyik korcsoportban alacsonyabb a magyarok részarányánál.

A dohányzás terén tehát a magyar fiatalok, s közülük is fõképp a magyar férfiak egészségkárosító viselkedése felülmúlja a szlovák fiatalok önkéntes egészségron- gálását.

1.2. Alkoholfogyasztás

A következõ egészségkárosító viselkedési tényezõ az alkoholfogyasztás, amely el- sõsorban a dohányzással együtt, de az elfogyasztott alkohol mennyiségének és az alkoholfogyasztás gyakoriságának függvényében önmagában is hozzájárul a civilizá- ciós betegségek kialakulásához. Elsõ kérdésünkre, hogy fogyasztanak-e akár csak alkalmanként is alkoholt, a magyar fiatalok 81%-a, a szlovák fiataloknak pedig 73%-a válaszolt igennel. Az árnyaltabb kép felvázolása céljából az iránt is érdeklõdtünk,

GRKiQ\]yPDJ\DURN

QDSRQWDGRKiQ\]y PDJ\DURN

GRKiQ\]yV]ORYiNRN

QDSRQWDGRKiQ\]y V]ORYiNRN

±

±

±

hogy milyen gyakran fogyasztják az egyes alkoholfajtákat (bor, sör, tömény italok, li- kõrök). Az így kapott válaszmegoszlásokat a 4. ábra szemlélteti.

4. ábra.Az egyes alkoholfajták fogyasztásának gyakorisága (nemzetiség szerint)

Mind a magyarok, mind a szlovákok körében valamennyi szeszfajtánál az alkalman- kénti fogyasztás dominál. A magyarokhoz viszonyítva a szlovákok közül kétszer töb- ben fogyasztanak bort, 7%-kal többen sört, s némileg magasabb a pálinkafogyasz- tás is. A magyaroknál viszont kismértékben megnõ a heti többszöri bor- és sörfo- gyasztók aránya. Továbbá a magyarok közül többen fogyasztanak likõröket. Valójá- ban tehát a szlovákok közül többen isznak, a magyarok viszont gyakrabban isznak bort és sört.

Vizsgáljuk meg a nemzetiségen kívül a nemek szerepét is a bor- és sörfogyasz- tás gyakoriságában (5. és 6. ábra)

PDJ\DU ERUIRJ\DV]WyN

V]ORYiN ERUIRJ\DV]WyN

PDJ\DU V|UIRJ\DV]WyN

V]ORYiN V|UIRJ\DV]WyN PDJ\DUSiOLQNi]yN

V]ORYiNSiOLQNi]yN

PDJ\DUOLNĘU|]ĘN

V]ORYiNOLNĘU|]ĘN

DONDOPDQNpQW KHWHQWHHJ\V]HU KHWHQWHW|EEV]|U VRKD

5. ábra.Borfogyasztás (nem és nemzetiség szerint)

Leginkább a szlovák férfiak fogyasztanak bort (93%), legkevésbé a magyar nõk (79%). A magyar férfiak között kevesebb a borfogyasztó (86%), mint a szlovák fér- fiak között, de még a szlovák nõk között is (90%). Ugyanakkor a magyar férfiak ki- csit gyakrabban nyúlnak a borospohárhoz (13%), mint a szlovák férfiak (9%).

6. ábra.Sörfogyasztás (nem és nemzetiség szerint)

QDSRQWD

KHWHQWHW|EEV]|U

KHWHQWHHJ\V]HU

DONDOPDQNpQW

VRKD

PDJ\DUIpUILDN PDJ\DUQĘN V]ORYiNIpUILDN V]ORYiNQĘN

KHWHQWHW|EEV]|U KHWHQWHHJ\V]HU DONDOPDQNpQW VRKD PDJ\DUIpUILDN

PDJ\DUQĘN V]ORYiNIpUILDN V]ORYiNQĘN

A sörfogyasztásnál hasonló a helyzet: a szlovák férfiak 92%-a fogyaszt sört, utánuk a magyar férfiak következnek (87%). Viszont a magyar férfiak gyakrabban söröznek.

Naponta 9%-uk, hetente többször 24%-uk fogyaszt sört a naponta sörözõ szlovák férfiak 7%-ával, illetve a hetente többször sörözõ szlovák férfiak 19%-ával szemben.

A pálinkafogyasztás ugyancsak elsõsorban a férfiak „privilégiuma”. Míg a ma- gyar nõk 63%-a, a szlovák nõk 72%-a fogyaszt legalább alkalmanként tömény italo- kat, addig nemzetiségre való tekintet nélkül a férfiak 85%-ára jellemzõ ugyanez, s ugyancsak nemzetiségre való tekintet nélkül 10%-uk hetente többször nyúl a pohár- hoz.Ami tehát az alkoholfogyasztást illeti, újfent megnyilvánulnak a nemek különbsé- gei. A férfiak többen és gyakrabban isznak, mint a nõk. S bár a magyarok és szlo- vákok közötti eltérések korántsem olyan markánsak, mint a dohányzás esetében, azért mégis figyelemreméltók. Hiszen a magyarok közül kevesebben isznak, de gyakrabban. S itt akaratlanul is elõtolakodik a mondás: az alkohol kismértékben or- vosság, nagymértékben méreg. Tehát az egészségkárosító szeszfogyasztás inkább jellemzõ a magyarokra, mint a szlovákokra!

1.3. Drogfogyasztás

A harmadik egészségkárosító tényezõ, amellyel írásomban foglalkozom, a drogfo- gyasztás. A kábítószerezés a dohányzáshoz és az alkoholfogyasztáshoz képest tá- jainkon új jelenség, s bár egyértelmû tény, hogy az elõbbiekhez hasonlóan egész- ségrongáló hatása van, hozzájárulásáról a lakosság egészségi állapotának alakulá- sához egyelõre nincs elegendõ információ. A meglévõ egészségügyi statisztikák csak a drogfüggõként evidáltak statisztikái. Az alábbi adatok a „droghátországról”

szólnak. A megkérdezettek közül egyik sem kábítószerfüggõ, de – amint azt a 7. áb- ra szemlélteti – a magyar fiatalok 19%-ának, a szlovák fiatalok 22,5%-ának van már e téren tapasztalata. A magyarok közül legtöbben a marihuánát (90,2%) és a han- gulatjavító gyógyszereket (34,6) próbálták ki, a szlovákok közül legtöbben ugyan- csak a marihuánát (98,2%) és az amfetamint (31%). Az adatokból az is kiderül, hogy a szlovák fiataloknak nagyobb a drogfogyasztás terén szerzett tapasztalata, mégpe- dig egyrészt többen próbálták már ki a drogot, másrészt pedig a gyógyszereken kí- vül az összes többi szer fogyasztásában is túlszárnyalták a magyar fiatalokat.

7. ábra.A droggal való tapasztalat és az egyes szereket kipróbált fiatalok részaránya

Azt is megkérdeztük a fiataloktól, hogy milyen régen használták az egyes szereket.

A magyarok 20%-ának, a szlovákok 41%-ának voltak egészen friss tapasztalatai (az elmúlt egy hónapban használta) a legelterjedtebb droggal, a marihuánával. Amfe- tamint az elmúlt hónapban a magyarok 1,7%-a a szlovákok 11%-a fogyasztott, ke- mény drogot a magyarok 4,4%-a a szlovákok 5,5%-a. A drogfogyasztás terén tehát nyilvánvaló a szlovák fiatalok „fölénye”.

A nemzetiség mellett újfent szembetûnik a nemek meghatározó szerepe is (8.

ábra).

8. ábra. A droggal való tapasztalat és az egyes szereket kipróbált fiatalok részará- nya (nem és nemzetiség szerint)

QWDSDV]WDODWD

J\yJ\V]HU

PDULKXiQD

HWDPLQH[WDV\

UYHVROGyV]HU

HPpQ\GURJRN

PDJ\DUIpUIL PDJ\DUQĘ V]ORYiNIpUIL V]ORYiNQĘ

YDQWDSDV]WDODWD J\yJ\V]HU PDULKXiQD DPIHWDPLQ

H[WDV\ V]HUYHVROGyV]HU NHPpQ\GURJRN PDJ\DURN

V]ORYiNRN

A férfiak drogtapasztalata mindkét nemzetiségnél egyértelmûen felülmúlja a nõk drogtapasztalatát. Ugyanez valamennyi drogfajtánál érvényes, a gyógyszer az egyet- len kivétel, amelyet inkább a nõk, s fõleg a magyar nõk fogyasztanak. Az amfetam- infogyasztásban viszont a szlovák nõk csak a szlovák férfiakat nem elõzik meg. A szerves oldószer és a kemény drogok használatában is a szlovák férfiak vezetnek.

A vizsgált viselkedési tényezõk mindegyikénél tapasztaltuk, hogy a 15–29 éves férfiak egészségkárosító szokásaikkal felülmúlják ellenkezõ nemû kortársaikat. Ily módon nehezen képzelhetõ el, hogy a férfipopuláció jelenleg oly kedvezõtlen egész- ségügyi állapotában a jövõ pozitív változásokat hozzon. Ugyanakkor a dél-szlovákiai fiatalok dohányzási, alkohol- és drogfogyasztási szokásaiban a nemzetiség is szig- nifikáns tényezõként jelenik meg, vagyis ezek a viselkedések nemzetiségspeci- fikusak. A magyar fiatalok (közülük is fõleg a férfiak) inkább a hagyományos eszkö- zökkel, azaz elsõsorban a dohányzással rongálják egészségüket, de alkoholfogyasz- tási szokásaik sem válnak a javukra. Ezzel szemben a szlovák fiatalok inkább a mo- dern kor adta kábítószerezési lehetõségekkel élnek.

2. Egészségvédelem sporttal

A sport, testmozgás a személyi higiénián, az egészséges táplálkozáson, a stressz- tûrésen, a kiegyensúlyozott szexualitáson kívül azon egészségvédõ viselkedési té- nyezõk egyike, amelyek segítségével ellensúlyozhatók a civilizált életmód némely ár- talmai (Glatz 2001:286).

A dél-szlovákiai fiatalok mégsem élnek maradéktalanul ezzel a lehetõséggel. Fõ- leg a magyarok nem. Amint azt a 9. ábra szemlélteti, a szlovákok kétharmada spor- tol szabadidejében (pl. a kötelezõ testnevelési órán kívül), a magyarok viszont még ennél is kevesebben, csupán 54%-uk.

9. ábra.A testmozgást végzõk részaránya (nem és nemzetiség szerint)

PDJ\DURN V]ORYiNRN PDJ\DUQĘN PDJ\DUIpUILDN V]ORYiNQĘN V]ORYiNIpUILDN

Az eddig vizsgált viselkedéseknél tapasztalt egészségvédõbb nõi magatartás a sportolás esetében eltûnik. Úgy a magyar, mint a szlovák nõk kevesebbet mozog- nak, mint a magyar illetve szlovák férfiak. A sportoló szlovák férfiak (66%) és szlo- vák nõk (60%) részaránya közötti különbség megegyezik a sportoló magyar férfiak (57%) és a sportoló magyar nõk (50%) részaránya közötti különbséggel, ugyanakkor a szlovák férfiak és a szlovák nõk közül 10%-kal többen sportolnak, mint a magyar férfiak és nõk közül.

A korcsoportok függvényében végzett elemzés tovább pontosítja a képet (10. ábra).

10. ábra.A testmozgást végzõk részaránya (korcsoportok szerint)

A legfiatalabbak kategóriájában még egyforma a sportoló magyarok és szlovákok részaránya. A 20–24 évesek korcsoportjában a szlovákoknál minimális lemorzsoló- dás tapasztalható, ezzel szemben a 20–24 éves magyarok közül már csaknem 20%- kal kevesebben sportolnak, mint a 15–19 évesek közül. Ehhez képest a 25–29 éves magyaroknál már csak elenyészõ a visszaesés, a szlovákoknál viszont 6%. Ám még így is jócskán felülmúlja a legidõsebb korosztály szlovák sportolóinak aránya a legidõsebb, de még a középsõ magyar korosztály testmozgást végzõinek arányát is.

Azok, akik nem sportolnak, nagyrészt két okkal magyarázzák passzivitásukat.

Leginkább azzal, hogy nincs idejük (a magyarok 40%-a, a szlovákok 46%-a) másrészt pedig azzal, hogy nem szeretnek sportolni (mindkét nemzetiség 29%-a). Tehát nem anyagi, egészségügyi okok miatt marad ki életükbõl az oly fontos testmozgás, s nem is megfelelõ lehetõség vagy társaság hiányában, hanem azért mert nem talál- nak rá idõt vagy nem kedvelik ezt a fajta idõtöltést. A sportolást, mint egészségvé- dõ viselkedési tényezõt tehát elsõsorban nem az objektív körülmények akadályoz- zák, hanem a pozitív szubjektív hozzáállás hiánya. Ez pedig egy mozgásszegény élet- módot eredményez, amely újfent kedvez a civilizációs betegségek kialakulásának.

±pYHV ±pYHV ±pYHV

PDJ\DURN V]ORYiNRN

Összegzés

Írásomban a 15–29 éves dél-szlovákiai magyar és szlovák fiatalok egészségkárosí- tó és egészségvédõ viselkedésének néhány szegmensét vizsgáltam a Mozaik 2001 nemzetközi ifjúságkutatás adatait véve alapul. A célcsoport dohányzási, alkoholfo- gyasztási, kábítószerezési és sportolási szokásainak tömör jellemzésén túl arra is kíváncsi voltam, vajon kimutathatók-e lényeges különbségek a férfiak és nõk, illet- ve a magyarok és a szlovákok viselkedése között. Kiderült, hogy a férfiakra már ilyen fiatal korban is egyértelmûen jellemzõbb az egészségkárosító magatartás, mint a nõkre. Többen és többet dohányoznak, isznak és drogoznak, mint a nõk – igaz, többen is sportolnak. Ezzel együttvéve a felvázolt kép alátámasztja azokat az országos és a dél-szlovákiai régióra is jellemzõ statisztikákat, amelyek felhívják a fi- gyelmet a férfiak rosszabb egészségügyi állapotára és a civilizációs betegségek okozta magasabb mortalitásukra. Ugyanakkor az is kiderült, hogy a civilizációs be- tegségek kialakulásért leginkább felelõs viselkedési tényezõk, a dohányzás és az alkoholfogyasztás terén a magyarok, s közülük is fõleg a férfiak egészségkárosítóbb viselkedést folytatnak, mint a szlovákok. Joggal feltételezhetõ, hogy a magyarlakta járásokban huzamosabb ideje tapasztalt daganatos betegségek okozta átlagon fe- lüli elhalálozás ily módon a jövõben nemzetiségspecifikus jelenséggé válhat (bár nem kizárt, hogy most is az). Még nagyobb hangsúlyt kellene ezért fektetni a szlo- vákiai magyarok elsõdleges prevenciójára.

Felhasznált irodalom:

Analýza a vývoj štandardizovanej úmrtnosti na choroby obehovej sústavy v SR. Bratislava, ÚZIŠ, 2000.

Egészségügy Magyarországon.Szerk.: Glatz Ferenc. Budapest, Magyar Tudományos Akadé- mia, 2001.

Jurèová, Danuša: Regionálna diferenciácia úmrtnosti obyvate¾ov Slovenskej republiky.

Slovenská štatistika a demografia.2000/2., 4–17. p.

Mészáros, Ján: Nádej na dožitie pri narodení v okresoch a krajoch SR za obdobie 1995–1999. Slovenská štatistika a demografia. 2001/1., 9–14. p.

Mistríková, ¼udmila: Zdravie ako sociálny a sociologický problém. In: Sociológia a spoloèen- ská zmena.Ján Sopóci (ed.). Bratislava, 2000.

Mozaik 2001, Szerk.: Szabó A.–Bauer B.–Laki L.–Nemeskéri I. Budapest, Nemzeti Ifjúságku- tató Intézet, 2002.

Scambler, G.: Sociology as Applied to Medicine.London, 1993.

Slovensko 2001.Kollár, Miroslav – Mesežnikov,Grigorij (ed.). Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 2001.

Slovensko 2002. Kollár, Miroslav – Mesežnikov,Grigorij (ed.). Bratislava, Inštitút pre verejné otázky, 2001.

Stav a pohyb obyvate¾stva v Slovenskej republike 2000. Bratislava, Štatistický úrad Slovenskej republiky, 2000.

Tirpák, Michal – Katerinková, Mária – Heèko, Igor: Obyvate¾stvo Slovenskej republiky v roku 1999 v zrkadle štatistických údajov. Slovenská štatistika a demografia. 2000/4., 4–46. p.

Volná, Anna: Vybrané ukazovatele zdravotného stavu obyvate¾stva pod¾a okresov v SR.

Slovenská štatistika a demografia.1993/1-2., 76–83. p.

Zdravotnícka roèenka 2000. Bratislava, ÚZIŠ, 2001.

Zsuzsanna Lampl:

Health-damaging and Health-protective Practices of the Hungarian and Slovak Youth in Southern Slovakia

The history of humankind can be understood as the process of gaining victo- ry over disease. Unfortunately, we can consider only relative victory, since par- allel with the development of society newer diseases, “patterns of diseases”

appeared. While in developing countries still the former patterns of diseases are ruling, in all developed societies the civilization diseases are rapidly spreading. This process is characteristic for Eastern European countries, that is for Slovakia, too.

The study examines the behavior factors, more concretely smoking, alco- hol and drug consumption, and physical exercise. The target group of the examination was the Hungarian and Slovak youth between 15 and 29 years of age on the territory of Slovakia lived by Hungarians, who were addressed dur- ing the international youth research titled Mozaik 2001. The sample consist- ed of 1000 Hungarian nationality and 500 Slovak nationality young people.

Except for characterizing smoking, alcohol and drug consumption, and sporting practices of the target group the author was curious whether any sig- nificant differences can be proven between the behavior of men and women, and/or Hungarians and Slovaks. The results showed that health-damaging behavior of men is more characterized for men than for women. Men smoke, consume alcohol and drugs more than women – although, they are also more engaged in sports. These results agree with statistics characterized also for the country and for the Southern Slovak region that stress the worse health condition and higher mortality caused by civilization diseases of men. At the same time, the results also show the behavior factors that mainly result the development of civilization diseases, and that smoking and alcohol consump- tion of Hungarians, and mainly Hungarian men practice a more health-damag- ing behavior than Slovaks. It can be presumed that mortality over average caused by malignant tumors experienced in territories lived by Hungarians in the last period can become a nationality-specific phenomenon in the future (although, it is possible that it is now). Stronger emphasis should be set on primary prevention of Hungarians living in Slovakia.