1998-99/6 241 rektor. 1948-ban fizikai Nobel-díjat kapottmagfizikai és kozmikus sugárzás fizikai felfedezé- seiért, melyekreaz általa tökéletesítettködkamra használatával jutott .
25 éve halt meg James CHADWICK(Manchester 1891.10.20.-Cambridge 1974.7.24): an- gol fizikus. Egyetemi tanulmányait szülôvárosában és Cambridge-ben végezte. 1911-tôl Rutherfordmellett dolgozott, majd 1913-ban Németországba ment, ahol Geigerrel dolgozott együtt. Az elsôvilágháború kitörése ott érte, ezért mint az ellenséges hatalom polgárát inter- nálták. 1919-ben tért haza, és munkáját a Cavendish-laboratoriumban folytatta, ahol 1923-tól igazgatóhelyettes lett, de 1935-ig megtartotta katedráját a Cambridge-i egyetemen is. 1935-tôl a liverpooli egyetem profeszora lett. 1948-ig, amikor visszatért Cambridge-be és a Gonville and Caius College vezetôje lett. Több kitüntetés tulajdonosa és 1935-ben fizika Nobel-díjat is kapott „a neutronok felfedezésért”. Fôként a rádioaktivitás és a magfizika terûletén végzett kiváló kutatómunkát. Bothe kísérleteit a Joliot Curie házaspár mmódosításával megismételte és így fedezte fel a neutronok létezését (berilliumot alfa részecskékkel bombázott, a keletkezô sugár útjába pedig parafint helyezett). 1920-ban mérésekkel igazolta, hogy a töltésszám azo- nos a rendszámmal. Rutherforddal együtt felfedezte az alfa- részecskék hatására létrejött atomátalakítást.1934-ben Goldhatberrel felfedezték a mag-fotóeffektust. A második világhá- borúban az amerikai Manhattan-terv egyik vezetôje volt.
25 éve halt meg LÁNCZOS Kornél (Székesfehérvár, 1893.2.2-Budapest, 1974.6.24.): ma- gyar származású angol fizikus és matematikus. Matematika-fizika szakos tanári diplomát szerzett 1926-ban a budapestiTudományegyetemen. Ezt követôen tanársegéd lett a budapesti József Nádor Mûegyetemen.1921-ben doktorált, majd Németországba telepedett át, ahol Freiburgban, Frankfurtban és Berlinben dolgozott. 1928-1929-ben Eisteinnel dolgozott, akivel életre szóló barátságot kötött. 1931-ben az Amerikai Egyesült Államokba ment át, ahol Lafayetteben a Purdue Egyetemen matematikát és fizikát adott elô. Dolgozott az amerikai Nemzeti Szabványügyi Hivatalban és a Boeing Társaság kutatómérnökeként is. 1952-ben visszatért Európába és Dublinban vendégelôadó, majd 1954-tôl professzor lett az Institute for Advanced Studies-nak. 1968-ban nyugalomba vonult. Magyarországi kapcsolatait ápolta, ha- lála is egy hazalátogatás alkalmával következett be. Több fizikai társulat tagja és egyetem díszdoktora. Foglalkozott az elektrodinamikai térelmélettel, az egységes térelmélet kidolgozá- sával. Matematikai eredményeinek lényeges következményei voltak a relativitáselméletben és a kvantummechanikában. Foglalkozott matematika- és fizikatörténettel is.
Cseh Gyopár
Kísérlet, labor
1. A Zn2+ és Al3+ ionokat tartalmazó vegyületek viselkedése sok szempontból hasonló:
szilárd fázisban fehérek, vizes oldatuk színtelen, amfoter jellegûek stb. Ezért azonosításuk nem mindig egyértelmû.
Ha szilárd cinksóból keveset Na2CO3-al keverve porcelán lemezen vagy tégelyben heví- tünk, a porkeverék színe sárga lesz, s ha lehûl kifehéredik. A kihûlt próbát 1-2 csepp 0,1%-os Co(NO3)2 oldat hozzáadása után izzítjuk. Zöldszínû vegyesoxid (Rinman-zöld) képzôdik:
ZnO + Co(NO3)2→ CoOZnO + 2NO2 + 1/2 O2
Az azonosítás vizes oldattal is elvégezhetô. A Zn2+-t tartalmazó vizes oldathoz pár csepp Co(NO3)2 oldatot cseppentünk, s egy szûrôpapír csíkot nedvesítünk meg vele. A papírcsíkot helyezzük egy tégelybe, óvatosan hamvasszuk el, majd izzítsuk ki. A hamu zöldszínû.
Alumínium-só esetén a vizsgálandó próbát vízmentes Na2CO3-al porcelán tégelyben összeömlesztjük. A kihûlt keverékhez 0,1%-os Co (NO3)2-oldatot cseppentünk, s ismét kiiz- zítjuk. A keletkezett oxidkeverék (Thénárd-kék) élénk kékszínûvé válik.
Al2O3 + Co(NO3)2 → Al2CoO4 + 2NO2 + 1/2 O2
242 1998-99/6 Az azonosítást vizes oldatban is elvégezhetjük, mint a Zn2+ esetén. Mindkét esetben a Co(NO3
)
2-felesleget kerülni kell, mert a belôle képzôdô fekete Co3O4 elfedi a jellegzetes színezôdést.(Erdey László: Bevezetés a kémiai analízisbe I., Bp. Tankönyvkiadó 1956) 2.Fémek elôállítása szénnel való redukcióval:
25 g ólom-oxidot 1,5 g faszén porral jól összekeverünk, porcelán tégelybe teszünk, tégelyfedôvel lefedjük, s Teclu-égô lángjában vörösizzásig hevítjük. Ezután a tégely tartalmát kissé lehûlve vízzel telt pohárba öntjük. Az edény alján összegyûl a granulált ólom.
(Várhelyi Csaba: Szervetlen kémiai kísérletek. Technikai Kiadó 1959) 3. Acetaldehid elôállítása és kimutatása
Kísérleti berendezés:
Az (a.) kispohárba (25-50 cm3-es Berzelius-pohár) kétfuratos dugót (parafa is lehet) he- lyezünk. Az egyik furatba a b. cseppentôt etanollal, a másikba elvezetôcsövet (c.) illesztünk, amely a d, vizet tartalmazó kémcsôbe merül.
Az a. pohárban fél kiskanálnyi kálium-dikromátot és 2-3 cm320%-os kénsav-oldatot keverünk. A poharat fogjuk áll- ványba és borszeszégô lángjával óvatosan forraljuk tartal- mát. Forrás közben a cseppentôvel csepegtessük az alkoholt.
Kb. két perc forrás után oltsuk el az égôt.
A d. kémcsôbôl 3 csepp oldatból végezzük el a Fehling próbát!
Számítsuk ki, hogy ha 10 csepp etanolt használunk, s a pohárban teljes volt az átalakulás, mekkora tömegû CuSO4
szükséges a Fehling oldat elkészítésére, hogy ne maradjon reagálatlan. acetaldehid a d.
kémcsôben. (ρetanol = 0,8 g/cm3, egy csepp térfogata 0,05 cm3). Amennyiben a szükséges CuSO4 mennyiség 0,25 moláris oldat formájában állt rendelkezésünkre, mekkora térfogatú oldatra volt szükség?
Tudod-e?
Az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkozás
1999. augusztus 11-én, egy szerdai napon, tanúi lehetünk egy csodálatos csillagászati je- lenségnek. Ekkor hazánkból is látható lesz egy napfogyatkozás, mely egyes vidékekrôl teljes- nek, másokról viszont csak részlegesnek észlelhetô.
Ez a különleges esemény a világ figyelmét Romániára fogja irányítani, mivel csak hazánk területén fog a fogyatkozás maximális ideig (2m 23s) tartani. Ezt a napfogyatkozást a század fogyatkozásaként is emlegetik, mivel az ezredforduló tájékán következik be, és jól észlelhetô a jelenlegi civilizáció szívébôl, Európából.
Ez a teljes napfogyatkozás megfigyelhetô az északi féltekén kirajzolódó, mintegy 14000 kilométer hosszú árnyéksáv belsejébôl, mely 90000 lakott településen halad keresztül. A Hold teljes árnyéka a Föld felszínét az Atlanti-óceán térségében éri el, mintegy 300 kilométerre dél- re Új-Skócia partjaitól. Végighaladva teljes Európán, Ázsia déli vidékein, Indián, a Bengál- öbölnél hagyja el bolygónkat. Európát átszelve ÉNy-DK irányban, egy 112 km-es sávon, a fogyatkozás hét európai országon „szalad” keresztül, Angliától Törökországig. Az „árnyék- öv” két oldalára a Hold félárnyéka vetül, ahonnan részleges napfogyatkozás észlelhetô. Ezen félárnyék beborítja az északi félteke nagy részét, az Északi Sarktól az egyenlítôig, betakarva d a
b c
