3. szám.
—211— 1933
ris túlhaladott álláspont), valamivel 1960 után, 1927—
tel szemben 25%-ra fokozódó visszaeséssel számolva
pedig 1945 körül*) várható a nagy fordulat: az addig legfeljebb (37—70 millióra emelkedő lélekszám csökkenésének, összezsugorodásának kezdete. A nem- zettest megkisebbedésének közgazdasági kihatásai!
kutatva foglalkozik a gyermeklétszám zsugorodása- n—ak s az embernek, mint a termelés tényezőjének, tehát a munkabírókoruaknak várható számbeli ala- kulásával, valamint az elöregedő népesség problé- máival. Mindhárom szempontból vázolja a túl- nyonn'n'észt nagyon kedvezőtlen kisérőtüneteket, mi—
nők: a fogyasztás megváltozása és a t'ogyasztóréteg megfogyatkozása, zavarok az iskolapolitika, a tőke—
képződés, a munkapiae, a társadalombiztosítás te—
rén, a közgazdasági teherviselőréteg megesappanása stl). Megemlíti, hogy a munkapiaoi helyzet várható pillanatnyi megkönnyebbülését a fogyasztás kedve—
zőtlen alakulása folytán újabb munkahiány követi soron, majd a keresőr—éteg elöregedése idéz fel is—
mét nemzetj'mlitixkai veszélyeket, melyeket a fiata- laltibkorúaknak és a nőknek erősebb foglalkoztatása, a munkabíró kor felső határának kitolása is csak részlegesen egyenlíthet ki. A munkaerőhiány tech—
nikai úton való pótlását a tőkehiány és az emberi életeélok szempontjából kell szkeptikusan megítélni, az idegen munkaerők beáramlása pedig közismerten veszélyes nemzetpolitikai kórtünet. Különösen be—
ható és figyelemre méltó a társadalmi terhek jövő
alakulásának taglalása, annál inkább, mert a meg-
rázkodtatások előszelét a német társadalombiztosí—
tás máris érzi, Aggasztó többek között, hogy az 1925. évi adatot lOO—nak véve az 1950. évi lélekszám indexe a kedvezőbb számítás alapján is csak 1082, a betegnapok várható számát ellenben 121—es index jellemzi. A házasságok gyakoriságának és a lakás- piuenuk jövendő képe ugyan a lakástermelés, a lakássziikséglet terén kedvezőbb tünetekkel is ke—
esegtet, végsősorban azonban az eltartási költségek emelkedésével karöltve ezek is odavezctnek, hogy a tőkepiaci helyzet átmeneti enyhülésére a század közepe előtt nincs remény. Az egész fejlődés, helye- sebben visszafejlődés természetesen a város és vidék probléma jövőjére is reányomja bélyegét,
A könyv harmadik részében szerző a német nemzet jövendő sorsát külföldi háttérben is bemu- tatja. A germán államok, főleg Ausztria és Német- ország legkedvezőtlenebb w— jelenlegi és jövő ——
helyzetét több adattal vázolja és számokkal igazolja, hogy az európai népességi dinamika a szláv faj biológiai emelkedését, a népességi súlypont keletre tolódását eredményezi. Elismeri. hogy egy elvesztett háború után, a gazdasági válságok sorozata köze-
!) Burgdörier újabb számítása szerint (1. Alig.
Statistisches Archiv. 22. Band 173. l.) 1936—ra esik a fordulópont.
pe'tte a gyarmataitól megfosztott Németbirodalom né—perejének újraélesztése óriási fel-adat. Egyedül gazdasági és szociális rendszabályokrtól eredményt ezen a téren nem is vár. Lelki újjászületés, az áldo- zatkészség felébresztése szükséges ahhoz, hogy a német nép ismét a fiatalság, a remény, a jövő népe legyen, miként az mintegy keresz—tmetszctben bemu- tato—tt műve végén megállapítja. Megrázó erővel meg—
irt, sokszor lehangoló, de egyben lenyűgöző könyve—
a jogos kritikát csak elvétve kiváltó érdekes meg- állapításaival és számításaival a megcsonkított, meg—
béklyózott Magyarország népesedési viszonyainak kutatói számára is ritka értékű, nélkülözhetetlen
olvasmány. Th. L. dr.
Gerhard Schacher: Die Nachfolgestaaten.
Oesterreích, Ungarn, Tschechoslowakeí und ihre—
wirtschaftlichen Krátte.
Stuttgart 1932. 286 l. — p.
G. Schacher-n—ek ,,Der Balkan und seine Wirt—
schafltlich—en Kráfte" cimű, előző számunkban is- mertetett munkájához hasonló rendszerű ez az újabb könyve, amely Ausztriát, Magyarországot és Cseh-Szlovákiát tárgyalja.
A könyvnek főleg az ad értéket, hogy a három államot világgazdasági pe'rspektivába állítja. Nyu—
gat és Kelet ez összekötő területének gazdasági fel—
építését és gazdasági problémáit Nyugat-Európa s legfőkép Németország szemszögéből vizsgálja. A könyv számos lapjáról kiosendíil az a gondolat, hogy éppúgy, mint a Balkáninak, a néhai monarchia e három ú. n. utódállamának is nagy, de ma igen alábecsült a jelentősége Európa többi része szem- pontjából. A háború által legerősebben sújtott (:
területekre a jövőben egyre növekedő gazdasági szerep vár s egyre erősebb gazdasági érdekszála'k szövődnek köztük és a többi közép- és
európai országok között.
nyugat —
A délkeleteurópai viszonyokat alaposan ismerő szerző látja azt a szinvonalkülönbse'get, amely e három állam és a Balkán kapcsola—tú államok közt kulturális és gazdasági tekintetben fennáll. Míg Ausztria, Magyarország és Cseh-Szlovákia a volt kettős monarchia testéből épültek fel, Jugoszlávia és Románia nyugati és keleti kultúrájú területek erőszakos egybeforrasztásának nehéz feladatával küzködik.
A három ismertetett állam azonban maga is igen ellentétes gazdasági felépítésű s külpolitikai- lag is más-más érdekszférához húz. Magyarország
agrárállam, Ausztria ipari állam, míg Cseh-Szlová—
kiában az agrár— és ipari jelleg szerencsés ki- egyenlítést talál.
Mindhárom országnát egy fejezet tárgyalja az ország történetére, népességére, gazdaságfőldraj- zára, politkai, pénzügyi viszonyaira vonatkozó!
3. 'Szám.
tudnivalókat. Egy másik fejezet a közgazdasági viszonyokat ágazatonkint. Egy harmadik a kül—
kereskedelmi és kereskedelempolitikai vonatkozá- sokat. Különösen részletes mindenütt az utóbbi fe—
jezet, ami összefügg azzal, hogy a munka elsősor—
ban a német exportkörök buzdítására íródott.
Néhány tévedéstől eltekintve, a könyv mindv három államnak hű gazdasági l'nonográfiáját nyujtja.
Magyarországra vonatkozó főbb megállapításai is helytállóak. így az, hogy mezőgazdaságunk ér—
dekében a szomszéd agrárállamokka] való egyhe—
fogás mellőzhetetlen. Hogy nálunk az autarchiára törekvő iparfejlesztés indokoltabb s nem oly erő—
szakolt, mint a délkeleti agrárállamokban, mert az ipar számos ágának évtizedes multja és bevezetett- sége van. Hogy külkereskedelmi politikánk cél—
tudatos, a kapcsolatokat egyre bővítő részletmun- kával sikeresen állta meg helyét a háború után előállott új helyzetben. Néhány téves adat is be- csúszott az egyébként tárgyilagos és alapos mun- kába. így pl. a mai Magyarország területe a régi
országterületnek nem 33%5-a, hanem csak 28'1%-a;
a balatoni pontyot halászatunk fő exportcikkeként tünteti fel, holott úgy egész halászatunkban, mint a pontykivitelben a Balaton jelentősége ma már a tógazdaságoké mellett erősen eltörpül stb. Mi nem is az ilyen, külföldi munkában szinte elkerülhetet—
len kisebb lapszusokat, hanem inkább egy idézni elmulasztott adat hiányát kifogásoljuk. A könyv a 101. lapon megemlékezik a trianoni békeszerződés megkötése után működött határmegállapító-bizott- ságok munkájáról, Részletesen beszámol a könyv e helyen az etnikai és gazdasági igazságta—
lanságok enyhítését célzó s a határ több részén Magyarország javára szóló határkiigazításokról.
Minthogy azonban elmulasztja megemlíteni, hogy az új határokon kívül még mindig 3-3 millió ma—
—— 212 ——
l933___
gyar anyanyelvű lakos maradt, a külföldi olvasó
előtt könnyen azt a látszatot kelti, mintha e néhány
község visszacsatolásával most már az országhatár rok a nyelvhalárokhoz igazságosan hozzáidomít—
lattak volna. E. D. dr.
Elio Miglioriní: L'Ungheria.
(Jollezione Omnia. 30 köt. Paolo Cremonese. Editore in Roma. 1933. 191 l. —— p.
A könyvecske tömör ismertetés Magyarország- ról, főképen földrajzi és gazdasági szempontból, de az ország történelmére és népességét—e vonatkozó legfőbb tudnivalókat is ügyesen összefoglalja.
Szerző gondos forrásbúvárlattal gazdag anyagot halmoz fel a történelmi és földrajzi kialakulás, a klíma és vízrajz, a népesség etnikai összetétele, vallása, foglalkozása, az őstermelés, ipar, közleke—
dés, kereskedelem, népmozgalom, népsűrűség, Bu- dapest székesfőváros, a fontosabb városok mélta-
tását, a geogral'iai-poliltikai helyzet leírását tartal—
mazó fejezetekben. A kép, amit oly sok szemszög—
ből Magyarorszz'lgról nyujt, hű, az aránylag szűk keretében eléggé kimerítő s külföldi olvasónak is könnyen áttekinthető. Szakszerűségét emeli sta- tisztikai adatokkal való bő megalapozása, a sok szám szinte túlterheli a szöveget, Helyesen s ob—
jektivitása mellett is ítéli meg az olasz szerző Magyarország világtörténelmi szerepét
szimpátiával
s az ország igazságtalan megrsonkításának jelen- tőségét is.
Befejezésül egy egész fejezetet megtöltő for, rásmunkáról emlékezik meg. Kitűnik e felsorolás- ból, hogy a külföldi kutatónak, különösen a föld—
rajz és rokontudományok körében, igen gazdag külföldi nyelvű anyag áll rendelkezésére Magyar—
országról. A Magyar Statisztikai Szemlét
nemcsak forrásul használta fel, hanem egyes dia- E. D. dr.
szerző
grannnjainkat is átvette.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ozwrages arrivés a la bibliothrgue de l*0ffice central royal hongrois de statistlgue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications djintérét international et de théorie générale.) ——— Annuaire international de statistigue agrícole,1931/?. lnstitut international d'agriculture, Roma.
Annunire international de législation agricole, 1931. lnstitut international d'agrriculture. Roma.
Bulletin du Bureau international de statistigue commerciale, 1930. Bureau international de statis—
tigue comme-relate. Bruxelles.
Internulional cotfon statistics, 1932/3. (Proli—
minary result) International federation ot" master cotlon spinners' and manufacturers, associations.
Manchester.
Reeomnmndations du comité économígue con—
cernant la poliligue iarífm're et la clause de la na- tion la plus favorisée. Société, des Nations. Geneve.
1933.
Durée de travail et chómage. Rapporxt a la con- ference pre'paratoirei .Ianvier 1983. Bureau inter—
national du travail. Geneve.
V. Weltkongress für Geflügelzucht. Unter dem Protektorate S M. des Könígs von ltalien, Ge—
flügelzuchtausstellnng in den Tranjansmaerkten.
Rom, 6——15. September 1933. Vorláufige Mi'tteilun- gen. Min. für Land- und Forstwiilrtsehaft. Roma.
Magyarország. (Hongrie) —— A magyar állam zárszámadása, 1931/2-1-61, a m, kir. legföbb állami számvevőszék jelentésével. M. kir. legfőbb állami számvevőszék. Budapest.
A m. kir. államvasutak állapota és üzleti ered—
ményei, 1931/2. Budapest.
Az 1929/1930. években bejelentett üzemi bal—
esetek statisztikája. Országos társadalombiztosító intézet. Budapest.
