A munka termelékenységének alakulása a vas- és fémiparban, valamint a gépgyártásban

9—403úm 342 194?

A munka termelékenységének alakulása a vas-és fémiparban, valamint a gépgyártásban.

Variation de la productivité du travail humaín dans l'industrie sidérurgigue et métallurgigue, ainsi guo dans les constructions mécam'gues.

Résumé, L'étudc 04444444'446 le développement, 4444, Cours de l'année 1946, de 1444 produrftivité (144 travail h44444ai44, (141443 (164443 4444p44'4'ta44tes branclws de Pindush'ia 444444444fact444'4'é4'e 144444- (14'44'4'36: l'influstríe xidól'444'gi41uc et 444454441144r- gif/446 (444434, (44444 193 0044344'44044'0448 44445004444- 444468, ensuito [a 44404404444'4444, de cette produc—

4'4'44ité nzmportéc 47 (444116 (anrcf/istrée 440444 1943 et 1937/38. La, máfhude employée a (16444 át:;

e.t—posée (144443 444444 précédente (ámde (I,-(4 l'auteurl

La présenm (344410 fait 4'68304'44'4 (ING, 4144 (lábut (4 14444444 de 7'44444'4454', 194614], producti- m4345 du travail 8684 (742440 de 45% (144449 P4T44—

(ZIMITÉG sidémngiguo (34 metallumlgue et de

%% dans les 0044814'44044'0448 mécamrlum. Im.

[ITOR de l'aum44e444444474444 (444, 4444444444454'6444 414444 444048 postérieurs (? Za, stabilisation monétaim.

xoít le 1444' amit 1946, l444's4144e 14: .eystéme des primes a,44, 4'64441444444344! ful généralisé.

Lautew (Établít (440040 4144, 6441944; 744 14444- 4l44 447444444'1 m (fl44ff4'444'4 44444 85%

dans l'industrie 344'41454'444'444'41446 el 444étall444y47—

41446 644 (7044444044444444444 de (444116 (19 l'année 1943.

(44 4404- 60% (144445 les 0044344'44042410448 mécani- (44488, 044 4'0xpect'i4re4ne44t 44444 70—75% et 4404 (;5—70% 34" 1'044 fait, le rappmchenmnt 444464:

lümnée 1937/38. (444? tmutre consta/tatmn 444444,

%% du, travail, producteur dans l'induRtrh—a xidéruryiaue (if 4444514411444'944/440 (at 15% (144448 lok const4"44(;l,4'(444,x 44445444444444044 (4441, servi, 44044, 44443 0 144, production 4'444441444443, mais 440444" [44 4'60044344'44044'044 des '44444'44944,

*

A lern'lelő munkam-ők igénybevétele és :4 14'4rSadall4m ellátása, szempontjából egyaránt fontos annak ismerete, hogy a társadalmn termelésben résztvevő tagjainak a temnelős—

ben való közwműködóso milyen eredrnényes—

séget mutat. Ezt, a tw'xnelési Gl'deÖnyPSsÚ—

get, más néven 44'4'44444749lr(4444/3694)! a, gazdas: (.;—

mdoml'my (4 4444444L44 4444440761444444/84544441. 444414?—

lelmezí. A (Md—as; Munisztiku pedig; rendsze—

rint; 'az ü n, Mmmm/mum 444 4444l.(4te4444el(*k€n4u

,wágge', mmmwusín

A statisztika ;4 vi.—;mnylngn's (relatív) mun—

l nom/w, Mafia-Hmm 4143 la productmitó (144 lr'rltml h,44,444('4í,44, dans 144, grande 4444144sf4'4íg hang/mise. ( 7'0444' 430444141434444' 144 104" Stlalistigue 4444 Cnbb-Dnuylax.) R. 4444 Hongroise de sm-

!iciíguv, ;X'Xlle 4444444' ,,

km(smnelékenysóg'en a lm'melós volumenének, (T)—nek és annak közvetlen létrelmzúsálmn kifejletl munkanwnnyisógnek, illetőle'xg mun—

kavolumennek. (47, (L)—nok a hányadosát

érti Ez 44 ('i'/I) hányados nyílvánvalóan áf—

[a(/(m 494444614/(44444484'44, nal—Ily mud—szerint nincs tekintettel az ()gyes munkuwgységek (Allérő termelési teljesülnényeiw, A (T/L) hánya- dost éppen ez oknál fogva (l'flug/(M viszonyla- 4444x 464744elákmpyse'glwic (Is— 44444;(;,',:'4,/c.

A (T) 164'444eléx4', r4'44l.44444(444 képvirsell ,a ter—

uwlé—s tiszta, hozadékának fizikai vagy gaz- dasági (ga/dasági értékelésben kifejezett) nagyságát. Származtatnsu elvileg egyszerü:

44 termelésből számmzó nyprshmn' lék-volu- mvn, ú, n. ternmk4701/444444444, (T!) (?S annak lernwlésénél felhasznált, rzz4yag4"ol-44444644, (TO) lr4'47l4'4'44bségje: TITI—TO. Anmnunyiben a (To) anyagmlnmmmek 44 (T!) lern'lékvnlnnwnné YnlÓ nemesítési mértékét. 44 (Il) arányt, ú.

"_ 440444 (ex—átási (444444 441, (a)-val

: T . ((l—1, 1ng : T (l—L)Al4l4an 447,

0 x a

esetben, ha az (a) nemesítési arány nem Változik a ternwlési volumen arányos az anyagvolumennel, illetőleg a termékvolumen—

1491. Az arányossági tényező az előbbi esetben 1

((l—_] ), az utóbbiban (1 ,fv) a

(L) 4444444k4wol44444944, nagyságának szám- szerű kifejezése aszerinl igazodik, hogy az mnberi termelőmunkál milyen fizikai (zgysé—

goklmn mérik. Használják erre, 44, (lolgnzók létszz'nnál, Tovább.? munlm44upjaík4'4z4k, vagy munkzu'n'áiknak számát. Ez utóbbit, UM)- vnl sznkús jelölni.

A munka visznnyluwm I434'44461—42146444/5044?"cl;

Ma,/i.s'uikua' 444cyúllaf44ft4íx44, voluxliépen lehalt w-m _ivlmn mil-44, mlm :4 (1) ,illelve (F)

L Lu

jel öl i—k ,

ln'mymlns kiszámítász'n: ;44444xnm'ilwn időbe—ii friss-gálath'ól, van szó, a ("'L 0) ldőa'múnul;

may időm—r-iruluxeirwk ;4 r44egl4atár()zását_ Ez utóbbi killönösfon :: lfrrrlwlékeknygég időbeli j'vjlődáSénelc érzékelletőgé4'4él lmszníxlutos.

llyf—mkar, ha az (a) nemesítési múnv állandó, 44 (T)-t az idősor—indexel; számításánál a (T,) és a (Tü) egyformán lwlyetu—wírheti.

(3—— 16. szám 343" 164?

így szóhajöhet :1 :vrnwlúlwnysóg ifh'ílwlí uln- knh'xsz'mnk szon'llólívtósónól a (ii) mak. az ú.

()

LL) mak, -o

az (Im/ru; mlum—Cnben márt termelő/renum?!)—

wl; az index-sora.

n. 1) MM lo termelők 011 yság/M elv, v a gy

A brutto tm-nlf—h'xkonységnpk és az anyag volummnlwn mért, forme]ékenységnek

lönbxógv az ú. nt It's-cm nag/!; Munkát/m tvr—

:'1 kü—

mfelűlmnplxén. [PT ;: (11—10) -t, miw] az u

niszlu homulékhnn mól-t ten)whólwm'sógot _iollmnez, szokás még éppen az imént, mmulotmkm való tekintettel _w nvliu' lm—u m(fióka):Hua/nel; is nom-zni.

Jelen Izmulm—ány (: [(*rmvlű/mnyxéy id/ílwh, ,!aih'ítlúwrvl f'oglalluwik Mnggxrorsm'lfi

;: áripzirz'umk kór [mmm ipar-ágát, a NIN— (us fémipari, fuvú'hhz'l gépgyár/(ix! teszi szmmmmhól vizsgálni túrgxúvz'l. Neve-zmv—

sem kutatja. hogy !!!.94í1'ulgmumín, :: munka 1m'mv]ókmxysóg'o :; YHS— és fémipnrhzm, ml.-x—

mím :: gópgyártíwhznl milymn 111641ch Mn—

kult. [(maga 0 mollott azt is. hogy az Mama aránylag még zzu'nrmlám

x'

:! U

Iermelósrv lm'nim

alapul a Központi Statisztikai Hivatal w uyujtó [MJ—ax háborús—ü (ív/tc.: frírs'w'liyít'ru.

1946-ban a lvr11wlókmxysógx milyen méríóklwn

változott meg". '

A. munka !ennvíólmnysómálwn az 1946 folyn—

mán bekövetkezett. változás kimlhatol—ásúhoz leges haw? y/ym'ípm'í statiszílílcauiv a(h'mxi Szt—lgálnak, molyvk :x fm'mvlés tekirnmówn mi egész ms- ós i'ómipm'l mhm'gy T".4%, ll N*Pjóig képvi- svlik. AV. MHK. és 11346. óví vnsípnri. illető- leg gő])gyz'll'lóípzn'í terrnoh'lkom'ségnek rájö—

kuzmto (Ess'zolnmmlílz'm'xnúl f' 'yvlomlhevélu—

tek ;1z1$)43. (ri ;:yúripnri statisztikai í'elvéisví.

továbbá, mivel a nwg't'eleh'í évi adatok ezidá- szm-ími állanak rendeliwxóxro, :;x 1946. év hari t'vlvóU—Xleirwk í'mszesítów rövi-n nywl, ('*ri :uhlmk.

gépipari mum: nlínwgy (HLHUD

még mm

A lwuwlóxi l'o/umwu két kompmwnséuok:

u wrmók Yulumvnnek és az nnymgvulunwnm K a sZÚnHIszt :17. HMAS—us [Uhum—' havi úr.-ik m a Muxik-ges mennyiségek alapján ii'n'ióm. (Hy nn'uhm lllÓflpUdifJ, hogy :: 12 havi flllzlga'lz'.

moly czz'yóhkóm :lx :nlutsznlm'tlmtz'lsmlk Zs nwgfvlelőon líbiáS-xls órtékulapon nyugszik, (a;

:L havonkimi (M'móka íHPYmPL'f :mynjxmony—

nyiség x::nítam NZOI'UIWI gazd.—mim értékv—

Ióxlwn kifejt—vmi! termék-. Hlohfíhm' "nyug:—

1—2. A munka termelékenységi számítás főeredményci indcxszámokban.

Á munka- X munkav A mun k.):

M óu'k (: 47: ' " * *

időpont Tcrmékvolu- Ányagvolu: Termelési Münkjlófák ó'ák l,;ruátó t-flgasxlglg: icigklélüíx'sr Nálánál"?!

(év, hónap) men Tx men To x%umfíp szama tcrmflekem': hm mért ter: sége ' T;

XL 0 Le §.ch nu'Xékmyse'xv THW—To TTT

? '/l "0 Te,/Lo '*'T ' L

1. Vas és fémipar :

1946. [. IÚO'Ú IOO'O íÚO'O 100'0 100*0 100'0 1000 [*08

11. am (w ? (9—2 9330 704 om 34—1 1'10

UI. 72'0 39'8 215'0 98'0 74'6 hl *0 ? 10'0 1'30

IX 9811 75'6 370'0 92'5 10711 Hl "( 400'0 1'42

V. 100'9 92'0 280'0 101'8 105'5 *)W—l 170'0 T'Zh

VI. 114'0 TNS 555'0 102'0 HZ'O 75'2 544'0 I'Óí

XI] 97'2 89'1 194'0 XÚÚ'S 89'0 8113 1770 l'lS

VHI. 13X'5 105'0 445'0 336'5 970 TT'I 525'0 ! JD

IX.108'5 121'2 750'0 ! 18'1 I42'5 IOZ'H (720'0 í'fü

X, 155"! 125'4 506'0 128'1 127'5 lO2'8 415'0 V$4

X]. 1827 348'9 581'0 125'2 l49'8 12017 42'2'0 l'33

XI], ÁRT—4 MWS (120'0 120") ]55'8 l 7-1'0 5! l'U 1'38

1946. állagd

111'5 O1'5 301'0 !'34

1943. ,, . 157'3 72'3 1.600'0 3'33

2. Gépgyártás.

1946. 1. 1000 mm) IOO'O yoo-0 mm mo—u mm

114 mm 109'6 mm 101'5 mm mm 105-4 .

m. 1262 mm 133-9 101—5 1244 mm mu; ,_ um

IV. 147'1 113'2 173'0 102'5 143'8 HÖ'Ó 169'] 2'90

V. 154'0 121'2 183'0 1250 123'3 *)T'l láz—TU 2'45

VI. 15455 140'6 165'5 ] 18'0 131'0 110'3 140'0 2'53

VII. 180'4 122'4 225'0 x22'5 146-0 MM 134-0 3'30

VIII. 175'0 136'5 305'0 138'0 IZÖ'U 99'0 148'3 _7'95

[X. 173'2 144'O 195'0 121'0 143'1 120'0 161'5 : '(w

X. 203"? 165'0 233'0 133'0 153'0 124'0 1747 3

% XI. 19111 lÖT'O 210'9 137'0 146'0 12217. 154'7 4

XII. 1781) 15715 1950 122'5 145'0 138") 159'2 2

1946, áílaga . .. . 133'0 113'0 14'8'0 273

1943. ., . . . 25l'9 HMM) 316'0 3'53

9410. szám

volumenként'. Az ].Sl—lB-as volnmenek % az összehasonlítás céljából természetesen sxintén az 1946-es lmyl statisztikám'll irány- adó 1938—es átlagos értékelések alapján szú—

míttattak ki,

A munknv'oluznen mérlekéill :! lz-umlmány mindvégig a munkaórák szálnál; veszi. A nmnkavolumennek gazdasági értékelés útján való megállapítására lsl-lll-l'nm az infláció folytán nem volt 11. L lehetőség.

A. havonkintl összehasonlítás alapja 1940 első hónapja. vagyis IMG januzflr :; 100. A teljesség kedveert a táblák az 1946—es llnvi adatokon kívül az 1046-es és az 1943-as év átlagadatait is tartalmazzák,

A vázolt módszerrel wégrrehajtom számítá- sok eredményekepen nyert 1946 jmmuír: 100 alapú. ídősorokwr és az azokból származta- tott termelékenységi index-sorokat az l. és 'J. táblák közlik.

Az 1. és 2. táblákban közölt adatok köz—

vetlenül esaJ; bizonyos fmzntarlúsxal alkalma—

.va' ", m'mn'lzafer'mékenység alakulásának túr- gyilagos megítélrlrs'árv. Ennek oka abban van, hogy az 1946-es gyúrípnri havi aflutgyí'ljtes eredményelu'xpell nyert lern'lelési és munkaóra adatok — a, termelés szenmontjából _y nem pontosan összetartozó (egynemű)

kek. Az adatszolgz'lltut:ls*l'(3,szlelesel'lb tanul—

mz'lnyozász'lból n., i. megállzmítható, hogy míg az ü. n, előállított iparcikkek ll'ényegileir csak azokat a termékeket t'l'lglaljz'rk maguk—

ban. melyeket az ipartelep tovább ml, addig az anyál'gt'elhasználás*:1 munkam-(útra vonatkozó adatok jórészt, Iriforjodnolv (m' üze—

mel; helyrcúll/iláxúrul kapcsolatosan felme-

rült mrl/ay- és munkaidr'íszükxégletek m ix-

Fl körülmény hatása szemlwtüm'len kiütkö- zlk abban a nagyméretű eltérősben, mely a netto nwrmelekenyst'g 1943. évi. és lSHH. m átlagai között mutmlmzik. Nem igen Való- színű, llt'lg'y a munka netto lermelekenysege :: rns— (5.s— fémiparlmn. meg egynegyedét sem.

a népgyártásban pedig" alig: a felét, őri el az 1943. évinek. Még akkor is kétségesnek lát—

szik ez, ha, feltételezhető lenne, hogy 1943' szt'unértó-

es a.

han ;! tényleges termelés ilyen mértékben nagyobb nemesítési aránnyal dolgozott.

vagy. ha figyelemben részesül a termelés 1945/46-ban való újrakezdésének az n, lm- tása. hogy a késztermékek az anyagok mun—

kába vétele után csak bizonyos idő (11. n.

elkészítési idő) elteltével állnak elő.

Mindenesetre, ha csak az 1946. évben nm—

tatkozó termelékenységi alakulás ll'legítóló-

344 W? '

séről ran szo, a. kapott termelékenységi ln- dexszámok illősoúban mutatkozó fejlődési 'rányznloli a ténylegesnek lehet tekinteni.

Elsősorban megengedhető ez az anyagfel—

használásbml mert . termelékenység tekinte-

teben, miután a. havi adatgyüj—tésben sze—

replő anyag— és munkaidő adatok tekinthe- tők még: leginkább __ a, termelés szempont- jából —— ös ;etartozó szán'lértékeknek. A lwuttó termelékenység vonatkozásában ezt az engedményt csak olyan mértékig lehet, megtenni, amilyen. mértékig a helyreállító és ténylegesen termelő munka aránya, az 1946. év lolyamán, állandónak tekinthető és El késztermékek előállításához szükséges

%előbb említett -—M termelési időtartam is l'lgyelel'nben részesül. ,,

A brutto termelékenység és az, anyagvolu—

menben kifejezett termelékenység alakulását az 1946. év folyamán az l. és II. rajzok is szemléltetík, Az egyes hónapok termelékeny- ségi számértekelt __ időrendben __. legjob—

ban követő 'rem'emt'íóx (?m,/megel; tisztán mu- tatják, hogy a munka, termelékenysége 1946 folyamán, mindket megvizsgált iparágban erősen emelkwlő irányzatot vett, A vas- és fémiparban rügyobb mértékben, mint a gól)—

gyártáslmn.

A regressziós egyenesek es az ldőtengely által alkotott, hajlásszögeknek a tangensei, melyek nem mások, mint 'a termelékenység és idő kapcsolatában nmtatkozo (1. n. regressziós ki;oeffioienxe/r értékel: l. a yas— és fémipar- ban: :: brutto termelékenység vonatkozásá- ban 55.73 indexponl/hónap, az anyagvolu- menben kifejezett, termelékenység leklnteté—

ben pedig 2.0], imlexpont/hónap, 2. a gép- gjárlúshan: a brutto termelékenysz'eg vonat—

kozásában 3.61 imlexpont/hónmfl, az anyag- rolumenben kifejezett. termelékenység tekin- teteben pedig UH lmlexpont/bóna,p,

A termelókenységnek :l regressziós egyene- sek i":'myzal:'1ban így kifejezesre jutó emel- kedése egységesebben számszerűsíthetl'í az év közepére eső valamelyik. pl. a VI. hónaphoz tartozó regressziós ímlexponlszz'lm %—[Lban. E (Vo-számok alapján megállapítható, hogy 1946

folyamán évi átlagban haronia a

[gimi—parkra?) : ", lermelűken-yflög 5.20 3. alóli/fd], a: any/am'oínnmnbmw kifejezett 'lormelűkmmsón pedig .l..l7'%-kal mnnelrkedett.

llasnnlúlnip " gépgyúl'ffíRINm : a— bmttó ter—

umlűlmln/sey/ átlagosan llm'mim 2.77%—í$al, ((: anyai/rolumenben kifejezett !m'nmlél'ce'ngj—

.wjg/ pedig l.?llU/Ú-Iuznl nagyobbak)",

'rax. (9-9 hruffo

(Já—alönszám _x _ 345 , _ 194"?

A: (1nyugvo/mumlwn i.'í_f'("_ív;'vH Iernwlű— nu—Iyre már az elő;"klwn utam,—4 is Nix-tem, kenu-WHI, mely :] jelen esmhen aránylag nuár; mímen vnh'uszíní'wóege! ny., hogy a munka—

;: legjobban öltt'Líkaielí a tényleges termviű- Icenység a'lÁflkNlÁÚ—SÖ-f, 1.946 folyamán f_ a regressziós egyenes n'wntén __ az év eleji ór—

_ténhez viszonyítvn'n zf/s- és— fémiparbun * 460 , 460

mzntegy .45%-kal, ax gépgyártó-Wan pedig mintegy 20%—kal növekedett.

450 —— 450

A termelékenység ennelkeáésének érzékelte-- tése szempontjából tanulságOS megállapítás

tehető akkor is. ha az 1946. év utolsó (ne má— MO

fejezett termelékenysége kerül összehasonlí— 430 tásra. Ebből az összevetés—ből kiderül. hogy

az 1946. (21: ?llOl—S'Ö évharmwdábmz (: WIÚMIÚUU évhwrmadho: [viszonyítva/, (; 911,z(;zi.4zz termelü- kem/se'ge a 'ms- (78 fémipm'ban- 38%—I;nl, ::

gápyyártűsban pedig 19%-!.-al emelkedett. lcz— 440 , A ( "140

zel szemben az el% evluu'mf—ldtól a másomkig '

a vas— és fémiparl'mn alig 4%-knl nőtt; az 400 _, 400

:)nyagvelun'lenben kifejezett termelékenység,

:! gépgyártz'isban meg" egyenesen esökkent 90 ugyancsak 4%—knl!

——— 440

430

420 A' 420

90

A sfabilíswíeíóf körviö Wés/11 hómzplmn (szeptember, uktóbel', nm'elnber, december) tehát a termelő munka hatályosságn El megelőző négy hónaphoz (május, június, júliusa z'mgusztns) képest ugrásmm'ííen

emelkedett. Ebben az emelkedésben a pénz 60 TL—Tl-a-Wj—Wj ; § ;, "

vásítr-Ióex'ejének és az általános het—színvo- nalnak állantlósín'lsán kívül nagy szerepe lehetett, annak n körülménynek is, hogy :

L

Mubálizácíót követő hónapokban a teljesí.—

BO BO

'70 70

'. ,;..W 1_-—

x ! XI ! xn 1 60

480 460

ményhém'emlszer (Hm!—[mos bevezetése meg— "SOW'Wumm "WW " "V"/' V? 450

' — — A ! of)

mdnlt, A !" jó, x',

Az 1. es !. táblák, uz előrebocsátottnkon 4140 HW; 13.37 " 440

kívül, arról is számot adnak, hogy az '

IMG—os terme]ókenvségí színvonal, a ket 430 430

vizsgált iparz'lghnn az utolsó még aránylag zavartalan termeióst, í'nlymtó 194348 h-ábrr- Ms (Pr I'm'nwlükmzyság—z? x,:ínim'malátólr milyen már—tökben fér (?!. A táblák adatai szerint,

420 120 ,

!

ez az eltérő? első pillanatra, igen kedvezők MO MO

lennek látszik. Annak ellenére, hogy 1946 / ,

fel 'nmán jelentősen f'nneíkedett a temnoló- 400 V 400!

kenység, a táblák szerint ez még mindig: M

kivéve a vns- és fémipm' nnyugvo]unk-nben so : . ; L L_WMH! ; 1 1 . 90

kifejezett, temnelékc'nysógef — messze elmu— ' ! " ] "" "'I V i "" "' vmi "] x ! x' [ XII

rad az 19—13. óvitől. Nngynhh mértékben még ; 1946

pedig, mint ezt reális következtetéssel várni "I-"_mi—B'utmíermmmnvseDUw'Umm

lehetne. ___—_- Anyagvgsumenben kireiezen termetókenység (Ya/L) mom

% .St.Sz.1947

Alaposabbun elemezve a kérdést, több nyn- mós körülmény arra mutat, hogy ez a nagy eltérés inkább csak látszólagos. Az ok,

9— 10. szám 346 t 34"?

illő és nnyngt'elhaszn—(11515 kimutatott lllól'l'l—

számai n tnlnjdmxkóywm termelés szükségh—

lc'm t'ollll tartalmazzák még. az ez időtájt, nagy méreteket öltő lízmni lwlymúllíiú ,;x újjá—

(fpíiő tovólwnygóg szükségleteit, is, Amilyon mértékben sikerül ez utóbbival knposolntus lnnnka— és anyagszüksóaleteln—t a kimutatott, mérőszámokból levonni, olyan mértékben le—

het, arra számítzmi. hogy :; folyó termeléssel összefüggő tényleg—ls tomlwlókmyse'xg nwgálla- pítlmtóvú és az 1943.

tóvá válik. )l'vgjvgyzvmlő, hogy lllűg ez (xset.

lyen is fenyeget állandó és súlyos hibalehető- ség, twvezotesen annak vlllnnynznlúsn követ—

lwztélwn, hogy lSl—lti t'nlymním a két vizsgált, iparág: (m 1943. finn—el van: pontosan egg/bacsi;

alkatú lm'nwlűs/ Myself, Nyilvánvaló, hogy n háborús időlwn :) termelés az előállított ipar—

cikkek tokintetélwn az 1946. évítő] suk takin—

totlwn különbözik,

Ismerve e l'lOllÓZS'á'lg'Pk olkorülhetellen vul—

tz'n, könnyen llolútlmtó, hogy a két, évben megállapítlmtó tennelékenységnek többé—ke- réxbbó elfogadható vgy/bevetése bízom/ns fel—

lerásck nőlkül nem valósítható meg. A ren—

(lolkezésn—é álló mennyiségi nmzznnntok köz zötti Önálló összefüggőek—uk száma 11. l_ sajnos kisebb, mint. az ílSszohnmnlításhoz minden—

képen n'log'kí 'ánt mennyiségek száma,.

Igy nem ismert :; mnnkn- ós anyagfelhnsz—

tálúsnak a folyó ternwlós és a helyroúllítt') termelés közötti megoszlása. lmnerotlen tn—

váb'bá az 1946. évben lol'mnyolítutt ("alvó IM"- melésre jellemző átlagos nonmsítósí arány.

Ugyancsak ismeretlen a helyrm'lllítl') és újjá- építő termelésben érvényesülő nonwsítési arány. Aránylag a le;:kovexehl) tánn'mnt. áll rendelkezésre a munka- és anyagfelhnsználzis-

nak a kétlféle termelőtevőkenység közötti me? -

oszlásúról. Valmnlvel több lehetőség van :]

helyreállíte'r munkában érvényesülő ' rési arány meghwsüléséra Még inkább a fo—

lyó termeléshen valószínü nenwsíté'sl arányra óvívpl ílsgzolmsm'llíl'lm-

vnnatkozóan,

Ez utóbbi értékei n. i. rendelkezésre álla—

nak úgy az ltHS—ns, mint, :! háború előtti óvpkhe'n. Több körülmény szól amellett, hogy (; nenmsíte'kí arány 1946. évi értéke a háború előtti és az 1943—as háborús értéknek állaga, körül lehetett.

Ez z'tlagnál 'alónzínüleg

nyabl) a 'mx- (5.s— fűmípawlmn, ahol az MMG—os havi adatuk alapján a héliebelínél jóval nla—

csonyahh nemmítési arány mutatkozik, mely még ulawonyubb :: helyrvúllításban (amely némileg alacso—

nemeSl- X

jól-észt, építkezés) szereplő nemesítési anny ':ilőszínű értékénél is. Viszont, az átlagnál valamivel mngnsnllh nenmsltósl arányra lo—

lmt követlwztotnl :! gópg'yál'táshan, ahol az MHB—og lmvi :nlutnkhól nmgállnpítha—tó nume—

m'tósl :u'úny :! békebeli érték körül van. Az vlnmndottnlmt :lttekinthvtően foglalja Össze :x 3. tábla.

Tt

3. A nemesítési Tó arányok alakulása.1

ldőpont Vas: és fémlpar Gépgyártás

1936. évi által 1'95 2'95 '

1931 " "L 1-g5 átlagosan 2-7; ) alá???"

1038. ,. % 1-95 ' * 2'62 *

1943. ,. ,, ... 2'33 353

lMthos haw adalek Allaga

(a) ... 1'34 273 1946. évi ha állításban a

a valószim'ivérték (az) .. 170 250

1946. évi folyó termulésbm

a valószinű érték (a!) .. 2'00 3'30

A, folyó termelői—"Mn és n llelyroúllításban valószínűleg (írvőnyesüll'í nemesítési arányok meglwwülésv nwgrnyítjn az utat a folyó ter—

melésben olőálló tónylngeg

űrt'élicT—twk nwgközplítl'í nmghat'z'n'oaásához.

('l'oIl—vl jelölve az nnyagvnlnmennek azt;

a részét. nwly a folyó lvrwwtele'rsln3 kerül és ternmlólmnysóg

(TM—val :w, mégy, anyagvnlnmnnt, nyílván- való, hogy ;; jelon osothon

Tot a

TIT-ra

!

fot

.

lo,vag31s

To at ... 1.

A 3. tábla (a) és (a!) znlntánnk t'lgyolembe vételével :

A vas— és t'e'mllpm-lmn : 4233430'67 To 2'00

tmráhlni ;: gépgyz'lrtáslmn : Lal—2333 0'82 lo 3 30

Azt _ilentik az így kiszámított arányszámok, hogy a ras- és fám/iparlnan az anyagvolume'm noi." valószínűleg mintegy 67.()%—a, a gép—

gyál'tánhnn pedig mintegy 82.0170—(1, használtu- mtt, fm (; folyó tm'rrl-Gléslmn.

Ahhoz, hogy a: egyes ternwlékmlyxéycls—

ne]; !(LC IMG—os folyó termelésbe—n,. élwx'mye—

sürlő tényleges értéke nwgz'lllnpítható le—

gyen, szükséges ismerni azt, is, hogy a, teljesí- tett munka—árúhtml; mekkam hám/mm szol—

gálta a folyó term/(11631. Ennek kiszámítl'xsú—

hoz elegendő csupán az a kézenfekvő felté—

H'IPZÓS, hogy a munka netto temnelékel'lynége A folyó termelésben és a helyreállításban Negyedévi Közlemények 1938. évi 2. füzeté- bm között adataiból s—zámíttattak ki.

9— 10. szám

azonos; vagyis

BlloílZDA—IÉÉM

Li L2

ahol (To2) az anyagfelhasználás volumene a helyreállításban, (LI) a folyó termelés, (112) pedig a helyreállítás munkm'n'aszükséglete.

Nyilvánvalóan

LI _ 101 .m—l 3

Lz _ T02 a2———1 . " '

Figyelembe véve azokat, a már előrebocsá- tott számértékeket, melyek egyrészt a (To] )-t a (To) arányában fejezik ki, másrészt az (011) és (az) nemesítési arányokat adják meg, az (%!) arány könnyűszerrel meb-

2

határozható. Valószinű nagysága a 'vas— és iéma'parban § ; a ge'pgg/úxrtcí—sban pedig

270 87'5

§? .

vas— és fémiparban a teljesített munkaórák- nnk mintegy 73%-a szolgálta a folyóterme- lést, a helyreállítást pedig a 27.0%-a, A_

gépgyártásban a megfelelő sz—ázalékszámok 875 százalék, illetőleg 125 százalék.

Ismerve már most az 1946—ban teljesített munkaóráknak és a felhasznált anyagvolu—

mennek ama részeit, melyek minden valószí- nűséggel a folyó termelésben nyertek fel—

használást, az 1. és 2. táblában már közölt termelékenységi számok alapján és az 1. és 3. összefüggés figyelembe vételével ott folyó termelésben mutatkozó valószínü tényleges termelékenység/ek is meghatározhatók. Eze- ket a termelékenységeket az 1943. évi terme- lékenységekkel már akadály nélkül össze le—

het mérni. (4. tábla.)

Szavakban annyit mond ez, hogy a

4. A folyó termelésben érvényesülő termelé- kenységck összehasonlítása.

Anyagvolumen:

Ev Bruno , ben kifejezett NÉHO ,

termelekenyseg termelékenység lermelekcnyseg Vas- és fémipnr

1943 100'0 100'0 100'0

1946 984 113'0 847

Gépgyártás

1943 IOO'O 100'0 lOO'O

1946 60'5 640 59'0

A folyó termelésben a netto termelékenység 1946—ban mindkét iparágban alatta van az ]943-as évinek, Különösen számottevően alatta van a gépgyártásban. Az 1943—as év azonban semmiesetre sem tekinthető, a ter-[

melés szempontjából olyan ,,normális" évnek,

— melyhez való hasonlítás alkalmas volna arra,

347 _194?

hogy megmutassa az 1946-os termelékenységi színvonalnak a. normálishoz képest való visz- visszamaradottságát. Erre az összehasonlí- tásra jóval megfelelőbb alap lenne az 1938.

vagy 1937. év termelékenysége. Sajnos, a szerzőnek ez évekrevonatkozó termelékenyf

ségi számításai Budapest ostroma idején el—

pusztultak.

E tekintetben csupán az a tanulmánya ad bizonyos támpontot, mely a Magyar Statisz—

tikai Szemle 1944. évi 7—8. számában meg- jelent.1) E tanulmánynak az 1. táblájában és XVI, rajzában foglalt adatok arra enged—

nek következtetni, hogy 1943-as termelékeny- ség az 1937—38. évinél a vas- és fémiparban mintegy 10—15%—kal kisebb, a gépgyártás—

ban viszont mintegy 5—10%-kal nagyobb

lehetett.

Ezeknek az eltéréseknek a számbavéte- lével igen valószínünek látszik, hogy az 1946. évi netto termelékenység n másod—ik m'- llighábor'nt közvetlenül megelőző évek netto termelékenységének csupán mintegy 70%-a:

meg pedig a vas- és fémiparban 70—75%—a, a gépgyártásban pedig 65—70%-au.

A netto termelékenységnek 1946 folyamán havonta mutatkozó alakulását elemezve, az előrebocsátottakon kívül még arra is lehet következtetni, hogy a stabilizációt követő utolsó évharmadban a munka netto termelé- kenysége a békebelinek a vas- és fémipar—

ban már mintegy 80—85%—zlt, a gépgyártás—

ban pedig mintegy 70—75%—át érhette el.

A felsorolt megállapításokhoz kívánkozik

még az anyagvolumenn—ek és a munkaórák- nak a folyó termelés és helyreállítás közötti megoszlásából következtethető annak a tény—

nek a megemlítése, hogy 1946 folyamán a termelő tevékenységnek a vas— és fémiparban mintegy 30%-a, a gépgyártásban pedig mint—

egy 15%—a helyreállító és közvetlenül újjá—

építő tevékenység volt. Más szavakkal: a termelési tevékenység eredményének a vas- és fémiparban mintegy 30%—a, a gépgyártás—

ban pedig 15%-a közvetlen—ül magukban az üzemekben akkumulálódott, (illetőleg válto—

zott természetbeni tőkére. Ezek az akkumu- lációs arányok a nemzeti termelés tekinté—

lyes re'szének megtakarítására utalnak, ame—

lyet a termelés ,,önfinanszirozás"—ára köz- vetlenül használtak fel.

Kádas Kálmán dr.

1) ,,Az emberi munka termelékenységének a statisztikai vizsgálata a magyar gyáripar—

ban" címen,