A részvénytársaságok újabb adatai.
Nouveaux renseignemenís sur les Sociétés unom/mes de Hongrie.
Résumé. La situation de nos Saciéte's anony—
mes s'amélíorait ces derniéres azmées. Eltes slétaient remises de la erise du début des anne'es 1930, et grace a la reprise écononu'oue de ces der- niers temps, un grand programme d'investisse—
ments et d*e'auipements a pu étre réalise, gut don- naít de ['élan aux a/faires de nombreuses Sociétés.
Nous Iaisons eonnaítre ci—dessous [es princi—
paux postes des bilans, et rola surtout (l'apre's les chiffres (le 1940 (rar on Na pas de renseignemeuts plus récents). Ces chi/fres— ne comprennent ni les établissements de credit, ni les Sooiéte's anonymes (l'assurance ou de chemin de fer, parce one res établissements a ("aractere social sont traites ri part par la Statistiaue o/I'icielle et cette Revue, Toutefois, pour permettre (les oomparaisons, nous avons compris les établissements de erédít
le tableau ], (]ui offre un releoé syntlnítigue n'—
montant jusaifen 1920, re (lui rend possible (le voir, a grands traits, les progres aeeomplis. Selon ee tableau, en 1926, il ;) avail en Hongrie 3.706"
Sociétés anonymes, Vrlout 653
credit et 3.113 Sociéte's (Fautre sorte,
lc nombre de nos Socie'te's unonymes a tliminut?
jusgu'en 1939 et 1940, oil il a augmenté sensiblv- ment. Ajoutons cependant one pour 1940, nos chifíres eomprennent aussi rear de la Zone norrl
et de la Subcarpathíe réincorporées (gar nous in—
diguons, pour les princípium postes de bilans, dans le tableau 2). Én 1940, le nombre total (les Socié- tés anonymes montait a 3.063, parmi Iesguelles il y avail 569 établissements (le eredit et 2.494 Som"- tés ollautre sor/e.
tlans
établissements (lo Ensuite.
Au temps de ["assainissemeni linaneier, (lui mit fin a l'inflation, on s'est mis ;: eonstituer de nou—
ueaua: capitaur, et grace () cela, les
tions, grundissant constamment, se éleznis en 1926, pour Fensemble (les Sot'iéte's anonymes (y compris les établissements (le erédit), ("1 1.152 millions de pengős. Ils ont alleint leur maximum en 1932, ml ils ont 1563 millions de pengős, dont 359 millions pour les établissements de cre'dit et 1.209 millions pour les autres Sociétés anonymes. llepnis, les (:apitaugr—actions (timi—
nuaient, tombant au plus bas — 1.413 millions ——
en 1939; de cette somme, il revenait 315 millions aux établissements de ere'dit et 1098 millions am:
autres Sociétés anonymes.
eapitaux—ar—
sonl
monté (:
Les capitaux de reserve augmenlaient vite a partit de 1926, oil ils étaient encore pen consi-
_, ÁRAK, PÉNZÚGY
(ie'rables. Ils ont presaue doublé jusguien 1930,
—— En ce gui COIICCI'IIL' tes capilaufc niappartemmt pas en propre aux Sociélés anonymes, ils ont fort:
diminue' pendant la erise, ou les capitalistes eltart——
yers ont retiré leurs fonds. Mais ils ont augmentá eonstamment a partir de 1936, gráce a la constitu—
tion de capitamt intérieurs. En 1940, (es cupitaue ,,non propres" représentaient 3.060 millions cle—
pengős elvez les Sociétós anonymes dlétablissement' de rrérlit, et 2.861 millions ehez les autres Socié— ; tés, soit au total 6.521 millions de pengős. ———Pour"
ee oni est des neti/"s des Sociétés anonymes, ils se développaieut (: peu prés comme les cupitaux non propres. Jin 1940, ils ont atteint une semmmi bien considérable, 9.993 millions de pengős, (lon!
4216 millions pour les établissements de credit e?
5.777 millions pour les autres Sociétés anonymes.
—— On uoit. par les rei'lseignements concernant les;
be'ne'fiees et les pet-tes (tableau 1), les grosses perm tes gue les .S'oeiátés anonymes ont subi en 19.?!——--—
35, et (1116 res (lerniers temps, elles out en, de noua veau, (les bénéfiees importants.
Le tette Izonyrois, offrant ments, fait eonnaítre (Pabord les
tl'amples renseignen chi/Tres relatifs- angr grandes catégories (le Socie'lűs anonymes, er (ionne ensuite
semble,
Les Sociétes
briöoement, (? part. une vue d'enw
among/mes ;] sont (lioise'es vn !) grandes categories:
I. Sociétós de production du sol,
2. ,, miniöres et de metalluryie, 3. ,, imlustrielles,
4. ,, (:ommerciales, 5. ,, (le transport, (i. autres Sooie'tűs.
Nos tableaux donnent les chi/"frei; des bilans de 1930, de 1935 el de 1938—40, ainsi gue (tes:
renseignements concernant les profits et les pertes.
Részvénytársaságaink helyzete az utóbbi években javuló. A harmincas évek elejének
gazdasági válságát már kiheverlék, a leg—utolsó évek gazdasági fellendülése pedig a nagy beruházási és felszerelési program—
mokkal kapcsolatosan részvénytársasága—
ink számottevő kategóriánál is erőteljes fejlődést hozoll. Az alábbiakban a hazai
a
részvénytársaságok legfontosabb status—adn—
tai kerülnek ismertetésre, főleg az 1940.
évi adatok alapján (újabb adatok még nem
állnak rendelkezésre) .
A közölt adatokra vonatkozólag meg kell jegyezni, hogy azok a hitelintézeteket és a
biztosító részvénytársaságokat, valamint a, vasutakat fenntartó részvénytársaságokat nem ölelik fel. Hivatalos statisztikánk ezeket ,a szociális jellegű intézeteket teljesen elkülö—
nítve kezeli, s ezért a Szemle is külön szokta
* adataikat ismertetni. Az 1. sz. összefoglaló
táblázatba mindazonáltalaz összehasonlítás"lehetővé tétele végett a pénzintézeti jellegű
részvénytársaságok adatai is felvetettek. Az1. sz. táblázat egyébként egészen 192612 visszamenő visszatekintő adatokat is közöl 's ezekből részvénytársaságaink fejlődési
adatai legfőbb vonásaikban érdekesen nyo—anon kísérhetők. Látni, hogy 1926-ban ösz-
"szesen 3.7 66 részvénytársaság volt az ország- ban, és pedig 653 hitelintézet és 3.113 egyéb _:részvénytársaság. A további években a rész—
vénytársaságok száma —— bizonyos ingado-
zások mellett —- állandóan csökkenő irány- zatot követett, s csak 1939—ben és 1940-ben9. íszitm —— 579 — ,, . 11942
1. A részvénytársaságok általános adatai az 1926—1940. években.
Renseignements généraua: sur les Sociétés anonymes, de 1926 át 1940.
A részvény ' Részvény- Idegen tőke Összes
táTÉÉÉÉIÉOk töke Tartaléktőke "ez;;gxí vagyon Nyereség Veszteség
Nombre des (fapilal— CÚ'É'MZ de nant pas en Total des Bénéfice Pertes '
Sociélés actions reserve prapre aux adi/'s
_gnom'mes 7_ __- m , ,, _ , _ M_— M ;SZ€ÉÚ§__ , ,, _
N 1 át" N ! 34: _. aW'z N eni; _. g-x'; N ! ——€:
__4) S. E....DLM § X._SÉN 5.3. _otw 5 _23' E MB)—s; s ._Bku.
Év—Anne'es § PAÉÉs $. 1§T§§ S !§l§§ s "2735 e $$$ 8 §T§§ 214373;
'S § ** § § .; u; * § (731 V: X § ,: ; :— 3 :; E 3 25 ") § ! 3:- v: 3
.. *;1'33 * 233§ § cage * 333: G $$$: ** 0333 * 3323
' gát. ?. a lugas % ügye a tízes § 25.93 5 É %% lázas.
a maga a :%se :: hasas % "vess % "teas % ""És?— 3 Meg
3 ***—ág: a [zé—is,. % aes, § íme,. ;; Éva,. a 3453 53 33-31:
; 3353 58 (5486 53 EuSS % E.:S—ES % Eagü % 2.486 S 5483;
"3 5489 mi'llit') pengő —— en millions de pengés !
1926 . . . 3.766 3.113 1.152 926 965 832 2.995 1.316 5.248 3.177 136 101 41; 40 - '; 1927 ... . 3.565 2.929 1.254 981 1010 865 jc.089 1.526 6.562 3.510 208 138 43. 39 f . 1928 . . . 3.668 3.062 1.398 1.080 1.0s0 914 5 384 1.886 8 084 4.027 222 146 63? 61 ; 1929 . . . 3.675 8 082 1.509 1.170 1.146 963 5.664 2.085 8_543 4.368 224 151 831 77 "
1930 . . . 3.500 2.943 1.529 1.180 1.233 1.018 5.700 1.954 8.644 4.274 181; 122 1193 97 .t;
' 1931 . . . 3.410 2.895 1.555 1.196 1.261 1.044 5'3101 1.911 8.249; 4.240 124, 89 161; 138 1932 . . . 3.389 2.903 1.563 1.209 1.330 1.106 5.216t 1.892 8.202 4.279 94 71 219 192 7
; 1933 . . . 3.334 2.859 1.500 1.149 1.326 1.110 5.050 18447 965 4.171 89; 68 194 171 1934 . . . 3 224 2.770 1.463 1.122 1.332 1.115 5.067 1.882 7.965 4.198 993 78 166 145
* 1935 . . . 3.137 2.687 1.443§ 1.1141.356; 1.135 4.910 1.9017.820, 4.244 112' 91 1681 144 1936 . . . 3.094 2.639 1.445, 1.116 1.410 1.186 5.044 1.995 8.039 4.412 140 115 1411 116
; 1937 . . . 3.040 2.601 1.447 1.120 1.471 1.241 5.187 2.067 8 266 4.259 161 133 150 125 : 1938 . . . . 2.975 2.549 1.446 1.129 1.449; 1.276 5.528 2.296 8.586 4.836 1645 135 151 122 1939 ... 2.991 2.507 1.413; 1.098 1.513 1.404 5 968 2.580 9.076 5 154 182 152 1215; 96
; 1940 . . . . 3.063 2.494 1.4565 1.146 1.781 1.565 6.521 2.861 9.993 5.777 236 205 llli 89
látunk újra bizonyos növekedést. 1940-ben azonban már a visszacsatolt felvidéki sáv és
Kárpátalja részvénytársaságai is szerepelnekaz adatokban. (Ezek főadatait ]. a 2. sz. táb—
tázatban.) 1940—ben az összes részvénytársa- ságok száma 3.063 volt, és pedig 569 hitel—
intézet és 2.494 egyéb működési körű rész—
vény-társaság. 1926—ban az Összes részvény- társaságok részvénytőktéje —— beleértve a hitelintézeteket is —— 1.152 millió pengő volt.
Ekkor még tartott a hazai tőkeálladéknak az infláció megszűnte után és a szanálással egy—
idejűleg megindult regenerálódási folya—
mata, s így a részvénytőkék is állandó növe-
kedést mutatnak. Legmagasabb volt a rész-
vénytőkék állade'ka 1932—ben, mikor 1.563millió pengőt ért el, mely összegből 354 mil-
lió pengő volt a hitelintézetek részvénytő- kéje, 1.209 millió pengő pedig a többi rész—vénytársaságok-é. Innen kezdve a részvény—
tőké—k álladéka ingadozások mellett állan—
dóan csökkenő. Legalacsonyabb volt 1939—
ben, mikor nem volt több 1.413 milliót
pengőnél, és pedig a hitelintézeteké 315millió pengő, a többi részvénytársaságokér
1.098 millió pengő.
9. Szám
2. A trianoni Magyarország és a visszacsatolt felvidéki rész és Kárpátalja területén levő rész-5 7 Sociétés anonymes sur le territoire hongrois selon le traité de Trianon et sur les territoires de la Zone nord'
———580——
vénytársaságok.
et de la Subcarpathie récnpére'es.
1942
m § .. !) l
%a s e.; .a *: ;, § . ,
, . __ , . . EÉN _m-*; SM 3: águ Mbg % Összesen
Reszletezes Specification É'Z'É % §??? SS ; § %% § § ;) § § § § Ensembk__
3ɧ ÉNÉÉ 35. 3439 5413§§ max:
a) ezer pengőben -— en milliers , _ , Trianoni Magyarország — Dans
RGÉZVBUYÚÉW' la Hongrie de Trianon . . 64 34 1.278 698 17 sasagok szama Felvidék és Kárpátalja —- Dans
Nornbre , la Zone norol et en Suboar- _ *
des bocwtes pathie ... 7 _ W 49 _s 2 3 69,
WOW/mes Összesen —— Tommi: . . 71 34 1.327 706 19 337 2.494
Trianoni Magyarország — Dans
la Hongrie de Trianon . . 18.101 140.030 743.917119.025 22.682 74.1731,117.928 Részv. töke Felvidék és Kárpátalja —- Dans
Capital-actions la Zone nord et en Subcar- . ;
pathie ... . 977 _. _ _." 25.345 1.096 500 284 28.202 Összesen —— Totanm. 19.075140030 769262120121 23.182 74.457 1,14'6.1301§ ' Trianoni Magyarország _ Dans
la Hongrie de Trianon . . 116526 684329 390538? 532334 116961 240151 5,595.688$
Összes vagyon Felvidék és Kárpátalja —— Dans Total des Múlt—3 la Zone norci et en Suboar—
pathie . ... . 4.046 —— 169012 4.208 1.452 24536 181204
Összesen —— Totamc . . 120572 684329 407439!) 536542 118413 242637 (177689?
' Trianoni Magyarország — Dans
la Hongrie de Trianon . . 52.666 244.444 3,055.956 934741 49.482 50.191 4,387.4819
Jövedelem Felvidék és Kárpátalja — Dans -
Revenus la Zone nord et en Snbcar- .
pathie . 574 —— 83.597 9354 1.390 259 86.728'
Összesen ——- 'lotaux. 53.240 244.4443,139.553935.650 50.872 5o_45o4,474.209*
Trianoni Magyarország — Dans
la Hongrie de Trianon . . 3.803 32.075 189.199 11.777 5.343 4.142 196339)
Nyereség Felvidék és Kárpátalja _ Dans '
Bénéfice la Zone nord et en Snbcar- .
pathie ... . É ':W. "33.179 185 —- ,, "*..- 8.364—
Osszesen — Tatum: . 3803 32075 147878 11.962 5.343 4.142 204.703
Trianoni Magyarország — Dans
la Hongrie de Trianon . . 4.781 1.989 45.159 25.330 1.682 .169 86.110 Veszteség Felvidék és Kárpátalja — Dans
Pertes la /one nord et en Subcar—
99999. - _ 964 —- --_.___91_9 1991988 0 3791
Oss7esen —- Tolanm 5.045 1.989 40. 078 25.446 3.070] 7.239 88.867
b) % szerint ,. pourcentafge , , Trianoni Magyarország — Dans
Reszvénytar— la Hongrie de Trianon . . 90-1 100-0 963 98'1 89'5 99'1 97-2 -
sasagpk száma Felvidék és Kárpátalja — Dans
, Aombre, la Zone norol el en Subear- .
des Somies pathie . . . . ;,,_ oo — , 3-7 _Wz-z 10—5' 0-9 28 ,
WOW/"WS Összesen % Totaum , 1oo-o zooo zoo-o zooo zooo 100'0 zoo—0 f
]ríanoni Magyaroiwszág Dans
la Hongrie de Trianon . 94'9 1000 967 991 97'8 996 97'5 ;
Rés". töke Felvidék és Kárpátalja — Dans ,
Capital—actions la Zone nord et en Snbcar—
pathic . . 5'1 _ ,, 3'3 0'9 2'2 0'4
Összesen— Towner 1000 1000 1000 100'0 100'0 100'0
9. szám — 581 —- 1942
m § ., s) '
—o_e ;: ' _. 9 u §
34: NS * '-— § *— a; e v ,
, , __ . . E *o— _g-— § % : (533 xbg § Osszesen
Reszletezes Speer/immar: Eg § EÉÉÉ ; § Ég § § ;, § § §, § Ensemble
$$$—a mmal—' .e—S xiv "x%e'g. Én:
Trianoni Magyarország — Dans
la Hongrie de Trianon . 96'6' 100'0 95'9 99'2 988 990 96'9 Összes vagyon Felvidék és Kárpátalja — Dans
Total des ;ctifs la Zone nord et en Subcar-
pathie ... 3'4 —— 4'1 0*8 1'2 10 31
Osszesen ——— Totanac . 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 Trianoni Magyarország — Dans '
la. Hongrie de Trianon . . 989 1000 973 99'9 973 99-5 981 Jövedelem Felvidék és Kárpátalja — Dans
Revenus la Zone 'nord et en Subear-
path'ie . . . . . . . . . . 1'1 — 27 01 27 05 [9
Osszesen -—— Totauw. . 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000 Trianoni Magyarország —— Dans
le Hongrie de Trianon . . 1000 1000 945 98'5 1000 1000 95'9 Nyereség Felvidék és Kárpátalja —- Dans
Bénéűce la Zone nord et en Subcar'
pathw . . . V. . . 7.7 —— _ -— 5'5 1'5 V w _ 4'1
Osszesen — Totanm. . 1000 1000 1000 1000 1000 1000 100'0
Trianoni Magyarország - Dans ,
la Hongrie de Trianon . . 948 1000 980 995 548 99'9 96'9 Veszteség Felvidék és Kárpátalja —— Dans
Pertes la Zone nord et en Subcar-
pathie . ._ . . . . 5'2 —— ,, 20 05 45'2 _ 0'1 3'1
Osszesen —— Totaum . . 1000 1000 1000 1000 1000 1000 1000
'l'ál'gywalásunk további menetében el— kitűnik, hogy milyen hatalmas veszteségeket hagyva a hitelintézeti és biztosítási rész-
vénytársaságok adatain-ak taglalását, meg—
állapítható, hogy az egyéb működési körű részvénytársaslágok Összesített tartatalék- tőkéje —— szemben az összes részvénytár- saságok r-észvénytőkéjének alakulásával ——
állandó emelkedést mutat. Az idegen tőkék
összege 1926—ban még elég csekély volt, de gyorsan emelkedett és HBO-ig csaknem inog-.duplázódott. A külföldi tőkék Visszavonulá- sával a válság idején az idegen tőkék Ösz-
szege lemorzsolódott, de 1936-lól kezdve a
hazai tőkeképződés eredménye gyanánt új-ból állandó emelkedés észlelhető. 1940-ben a hitelintézeti részvénytársaságok 3.660 mil- lió pengő, n többi részvénytárSaa-ságok pedig 2.861 millió pengő idegen tőke felett rendel—
keztek, vagyis az idegen tőkék egész összege
elérte a 6.521, millió pengőt. A részvénytár—
saságok összes vagyonának fejlődési irány"
vonala körülbelül követte az idegen tőkék- nél látott irányzatot. 1940—ben az összes rész- vénytársasági vagyon már igen jelentős ér—
téket, 9.993 millió pengőt ért el, mely összeg—
ből 4.216 millió pengő jutott a pénzintéze—
teknek, 5.777 millió pengő a többi részvény—
társaságoknak. A nyereségre és veszteségre vonatkozó adatokból (1. sz. táblázat) szépen
szenvedtek részvénytársaságaink az 1931——
1935. években. De az is kitűnik, hogy újab—
ban már ismét jelentékeny nyereséggel dol—
goznak.
Az alábbiakban részletesebben kerülnek
ismertetésre a részvénytársaságok adatai.
Elöször a részvénytársaságok egyes főcso-
portjainak adatai kerülnek tárgyalásra, s ezt követi egy rövid összefoglaló rész. A rész—vénytársaságok a következő (i főcsoportra vannak felosztva:
l'. Östermelés.
II. Bányászat és kohászat.
III. Ipar.
IV. Kereskedelem.
V. Közlekedés.
VI. Egyéb.
A közölt táblázatokban az 1930, 1935.
és 1938—40. évi mérlegadatok, valamint a
nyereségre és veszteségre vonatkozó adatok
vannak ismertetve.4
Óstermelésí részvénytársaságolc.
Az őstermelési részvénytársaságok száma
'és gazdasági jelentősége aránylag csekély.Az őstermelésben a részvénytársasági alapon működő vállalatok inkább csak kivételesen
' 9. Szám
fordulnak elő és ezek száma az utolsó öt év
'folyamán a következőképen alakult:
Östermelési részvénytársaságok száma:
__:AÉÉLPWMÉL Számuk az alakultl megszünt év végén
! !
1936-ban ! — __ 76
1937-ben . . . . . . .l 1 § 4 73
1938-ban..,...' 0 5 69
1939ben...f1j 5 65
1940-ben ! 2 ! 2 71
Az 1940. évi adatokban a felvidéki és kárpátaljai őstermelési részvénytársaságok is bentfoglaltatnak, ezek száma mindössze 7 volt. Az 1940. évben az ország területén létező 2.494 részvénytársasághoz viszouyítva
tehát csak egy töredék jut az őstermelő részeavénytársaságokra (2'8%). Hogy mennyire nem igazi működési tere a részvénytársasá-""
goknak az őstermelés, az is mutatja, hogy a 71 fennálló részvénytársaság közül nem
kevesebb, mint 28 olyan volt, mely nem fej—tett ki működést, ami 39'4%-nak felel meg.
Az utóbbiak közül felszámolás alatt állott 15, szünetel-t 13.
Az őstermelési részvénytársaságok 1940-
ben összesen 163 telephellyel rendelkeztek.melyek mindegyike az ország területén fe—
küdt, tehát egyikük működése sem terjedt ki a határon túlra. Részvényállományunk—
nak is kereken 94%-a Magyarországon volt elhelyezve, s így a külföldi tőke érdeklő—
dése is e téren csekélynek mondható.
A szóbanforgó részvénytársaságok va—
gyoni helyzetét az egyesített mérlegek ada—
tai alapján a 3. sz. táblázat mutatja be. A táblázatba *az összehasonlítás kedvéért az utolsó három év adatai mellett az 1930. és az 1935. évi adatok is felvétettek. A vagyon—
mérleg főösszegének adatai meglehetős inga—
dozáSokat mutatnak, ezek az ingadozások azonban gyakran arra vezetendők vissza,
hogy egyes jelentősebb vállalatoktól —— szü-
netelvén vagy felszámolás alá kerülvén, ——az adatok nem voltak beszerezhetők, vagy ellenkezőleg mások ismét egy, vagy több évi szünet után ismét szerepeltek az adatok- ban. Messzemenő következtetéseket a vagyon
főösszegének adataiból semmiesetre sem le- het levonni. 1940-ben a 7 felvidéki és kárpát-aljai őstermelő részvénytársaság adatai is
emelik a vagyonmérleget elég jelentős arány—ban.
Jellemzőbb képet szolgáltatnak már az adatok, ha a vagyonnak, illetőleg tehernek az egyes tételeit, s azoknak a vagyonmérleg főösszegéhez való viszonyát vesszük vizsgá-
lat alá. A dolog természeténél fogva az ős—
—5í82'—_
termelő részvénytársaságok vagyonmérleg ben legjelentősebb szerepet az ingatlanok
játszanak. Ezekre esik az egész vagyon—értéknek 1940—ben 32'2%-a, 38'9 mil—Hő pengő értékben. Ebben az összefoglaló téte ben igen sokféle ingatlan szerepel és érték szerinti részletes megoszlásnk a következő, 1
volt:
ezer pengő % szerint Mezőgazdasági ingatlanok 22.724 58'5 Erdőgazdasági ,, . 6.725 17'3 Mezö- és erdőgazdasági üzemi
épületek . . . 4.330 11-i
Gyártelek és gyari üzemi _
épületek . . . 1.380 3'6 Nem üzemszerű és bérbeadott
ingatlanok (háztelek stb.) . 1382 34
Bérház és nem üzemi épii- _Á
_letek . . . 1.131 29—
Uz'eti épületek, áru- és rak—
tárházak . . 852 232
Egyéb épületek 398 1'0
Osszesen: . 88.872 1000
A mező— és erdőgazdasági ingatlanok együttes aránya tehát 75'8%, s ha ezekhez hozzávesszük a szervesen hozzájuk tartozó
üzemi épületek értékét, az arány 86'9%—raemelkedik. A többi tételek elaprózódnak.
Az őstermelési részvénytársaságok va-
gyonmérlegében a második helyen áll az adósok és áruhitel értéke, mely 22'5 milliópengővel a vagyonértéknek 18'6%—uát foglalja
le magának, beleértve itt minden hasonló természetű követelést. Ez a tétel igen jelen—
tékenynek nevezhető és úgy látszik emel—
kedőben van. Igen számottevő az árukész—
let értéke is, mely 21'6 millió pengőt ért el, vagyis az 1940. évi vagyonösszegnek 17'9%—át. Sorrendben ezután az üzemi fel—
szerel—ések értéke következik 73 millió pengővel (6'O%), a pénzintézeteknél elhelye-
zett tőkék értéke 6'4— millió pengő (52393),
míg a többi tételek értéke viszonylagosan
nem számottevő.A teheroldalon elsősorban a saját tőkék összege érdemel figyelmet. Az őstermelő részvénytín'saságok alapszabályszerű rész- véiiytőkéje 1940—ben 191 millió pengő volt, a tulaj—donképeni tartaléktőkék együttes ösz—
szege pedig 11'9 millió pengő. Az utóbbi ősz- szegben az értékcsökkenési tartalék címén
kimutatott összegek nem szerepelnek, miután ezek eltérő jellegüknél fogva valódi tarta-léktf'ikéknek nem tekinthetők. bár fennálló
jogszabályaink a tartalékok közé sorolják.Értékcsökkenési tartalék gyanánt a mérleg
teheroldalán 14'9 millió pengő szerepel, te: _
hát több, mint a többi tartalékok együttes.
összege. Ez egyébként általános jelenség a '
*,
9. szám — 583 —— 1942 3. Östermelést részvénytársaságok mérlegadatai.
Remeignements tíre's des bilans des Sociétés anonymes pour la production du sol.
, , _ , 1930 1935 1 1938 I 1939 ! 1940
Részletezes _ Speci/icatwn ;
1000 pengő — m millítrs de pengős %
§ !
A vagyonmérleg főösszege _ _Totamc g. des bihms 81.518 77.130? 85.799; 76.151 120572 100'0' Fontosabb vagyontételok:
Principaum postes des actirs:
Ingatlanok —— Immeubles. . . ... . . 29.695 28.497 27.682 23.608 38.872 3232 Územi felszerelések —-— Outillayes d'exploitations . . . 6.556 3.846 4.529 4.572 7.261 6'0' Forgalmi eszközök (kocsi, ló stb—) —— Moyens de iram;—
port (voitures, chevauw, etc.) ... 1.178 707 695 632 1.473 12 Anyagkészlet —— Stocks de matieres . . . 2.075 1.309 1.178 1.749 2.687 2'2 Arnkészlet —— Stocks de marchandises ... 19.032; 14.275 15.502 15.941 21.578 179 Pénzintézeteknél elhelyezett összegek — Sommes pla- %
— , ce'es en des établissements de erédít ... 838 1.839 2.397 2.297 6.384 53 Értékpapírok — Titres . . ... . . . 921 786 1.301 1.485 2.046 1'7 Adósok, árúhitel —— De'biteurs, cre'dit s. marchandises . 12.017 12.453 16.416 14.698 22.474 186
Fontosabb tehertételek:
Principaua: postes des passifs:
. Részvénytöke ——-,Capital-actions . ... 19.496 16.782 18.975- 14.781 19.078 15'8 Tartaléktöke —— Capital de réservc . . . . ... 6.403 4.174 3.456 4.860 11.887 99 Értékcsökkenési tartalék —— Reserve pour amortisse- _
ments . . . ... 4.438 9.000 10.170! 10.745 14.909 124 Tisztviselöi nyugdíj és segélyalap — Fonds de retraites , a
et de secours pour employe's ... 348 512 1.051 778 3254 2'7
Elfogadványok, intézvények —— Acceptations, traites . 5.696 4.845. 2.855: 1.500 1.683 1'4 rútartozások — Det/.es pour marchandzses 7.298 5.542 6.712 2.857 3.745 3'1 Folyószámlás tartozások —— Comptes cour. cre'dit. . 26.635 30.556g 38.201! 35.700 56.810 467 Jelzálogos tartozások —— Dettes hypothécaires . . 1.405 1.530; 1.416? 1.970 2.752 23 Lombard és egyéb adósságok —— Dettcs pour préts swr '
nantissements et autres dettes ... 7.845 1.025 601 609 522 0'4
Mult évről áthozott nyereség —— Béné/ice reporte' de
l'anne'e préce'd ... . . . ... 77 52: 403; 64 286:
Folyó évi nyereség —— Bénéfioe de l'armée en cours . . "1.179; 240; 294 549 3.567 _-'__
Összesen — Total. . 1.256? 292; 697 613 3.803
Mult évről áthozott veszteség —— Pertes reporte'es de
l'mmée précéd ... . . . . 2.544 4.108; 4.553 3.261 8.484
* Folyó évi veszteség — Pertes de l'année en cours . . 988 348; 3.197] 253 1.561
Összesen — Total. . 3.532 4.456? 7.750! 3.514 5.045
termelői részvénytársaságoknál, miután
ezeknél állandóan jelentős összegek szüksé—geltetnek a kopás, elhasználás stb. következ- tében beállott veszteségek és általában érték-
csökkenések leírására s ez a célja tulajdon—
képen az értékcsökkenési tartalékoknak.
Saját tőkének tehát tulajdonképen csak a részvénytőke és az értékcsökkenési tarta- lékok levonásával számított többi tartalék- tőkék együttes összege tekinthető. Ezek
együttes összege —-——- mint látni —— az őster- melési részvénytársaságoknál 31 millió pen—,gőt tesz, ami megfelel a vagyonmérleg főösszegét tekintve 25'7%-nak. Az érték-
csökkenési tartalék összegére pedig ezen
felül 12496 esik.
A mérleg leheroldnlának többi tételeit te—
kintve azt látjuk, hogy tulajdonképen csak egy olyan tétel van, mely valóban jelenté—
kenynek nevezhetö és pedig a folyószámlás tartozások tétele, mely magában véve 56'3
millió pengőt ér el és 46'7%-os részesedésé- vel közel felét teszi az összes tehernek. Úgy látszik, ez az egyetlen jelentősebb mód, melynek útján az őstermelő részvénytársa- ságok tőkéhez jutnak. Figyelemreméltó, hogy a folyószámlás tartoz—ások összege há—
romszoros—an múlja felül a szóbanforgó részvénytársaságok Összes alaptőkéjét és jelentékenyen felülmúlja a vagyontételek között szereplő ingatlanok és üzemi felsze—
relések együttes értéket is, bár nyilván—
9. szám
való, hogy az utóbbiak bizonyos latens tartalékértékeket foglalnak magukban. Fel- tűnően alacsony a mérleg teheroldalán az árutart-ozások (37 millió P) és a jelzálogos tartozásak (2'8 millió P) összege. Szintén
alacsony, de fokozódó jelentőségű a tiszt- viselői nyugdíj— és segélyalap tétele (3'3 millió P).
Az üzemi eredményeket illetőleg az ered—
ményszámla bevételi és kiadási oldalának
végösszege 53'2 millió P. A bevételek főbb tételei:
ezer pengő % szerint
Összes bevétel 53.240 1000
Ebből:
Átnszámlán eladott árukért
(brutto) ... 41.019 77'0 Házikezelésü mezög. üzem . 3.171 60
Egyéb üzleti jövedelem 2.410 45
Kamatok folyószámlák után . 560 11 Veszteség, mint egyenleg . . 5.045 95
Az összes bevételek több mint három—
negyed része tehát az eladott áruk után folyt bePNémileg számottevő még az egyéb
üzleti és üzemi jövedelem. A kiadások ala—
kulása ezzel szemben főbb tételek szerint a
következő volt:ezer pengő % szerint
Összes kiadás . 53.240 1000
Ebből:
Beszerzett áruk vételára A 16.091 302
Felhasznált anyagok 9.792 184 Munkabérek és napszámok . 5.254 99 üzemi és üzleti kiadások . 3171 60 Tisztifizetések és tisztelet-
díjak . . . 2.750 5-2 Adok és egyéb közterhek . 2.287 43 Kamatok tartozások után . 2.231 4'2 Irodai és egyéb dologi
kiadások . . 1.556 219
Leirások . , . . . , . 859 16
Nyereség, mint egyenleg . 3.803 711 A kiadásoknak legjelentősebb tételei a beszerzett áruk és a felhasznált anyagok
költségei, melyekre együttesen 25'9 millió
pengő jutott, az Összes költségeknek közelfele (48'6%). Személyi kiadásokra (munka—
bérek és tisztviselői fizetések, valamint tisz—
teletdíjak) kereken 8 millió pengőt költöt- tek a szóbanforgó vállalatok, az összes ki—
adásoknak 15'1,%—át, míg az irodai és dologi
kiadások csak alig haladták meg a másfél millió pengőt. A közterhek címén kimutatott összeg aránylag elég alacsony, 23 millióst-ételük az összes kiadásoknak csak 4'3%-a.
Alacsony a leírások címen kimutatott 859
ezer penvgős összeg is.
5
-—584——
1942
Feltűnő, hogy 1940-ben is még az egyet:— ' legként kimutatott veszteség jelentősen felül— ' mulja a kimutatott nyereséget. Az utolsó két évben azonban az őstermelő vállalatok már nyereséggel dolgoztak. de a mérlegeket erősen terhelik a gazdasági válság utóhatá—
saként az előző évekről áthozott vesztesé—
gek (l. a 3. sz. táblázatot). Csak az 1943.
évi üzletet tekintve, a vállalatok tiszta ez évi nyeresége kereken 2 millió pengő volt, ami a saját tőke (30'9 millió pengő) 6'5%—os kamatoztatásának felel meg.
A nyereséggel záró vállalatok által kimu—á tatott 38 millió pengő nyereség nagy részét,
1'6 millió pengőt 1940—ben is tartalékolásra fordították a vállalatok, osztalék címén pe—
dig csak valamivel több, mint 400 ezer pen—
gőt fizettek ki.
Megemlíthető, hogy a 71 őstermelő rész—
vénytársaságból 47 foglalkozott földmívelés—
sel, 14 műkertészettel, 6 pedig konyha- kerlószettel. Volt ezeken kívül még 3 halte—
nyésztő, illetőleg halászati részvénytársaság és l' méhészeti rt'xszvőnytársaság.
Bányászati és kohászati résmény!ármságok.
Ebbe a csoportba kevés, de igen jelentős és nagy tőkeerőt képviselő vállalat tartozik.
Bányászattal és kohászattal általában csak nagy vállalatok foglalkoznak és ezek vagyoni statusa és eredményszámlája ennek megfe- lelően igen magas számokat mutat. Egy—egy
bánya-részvénytársaságra átlagosan mintegy
20 millió pengő esik a mérlegek szerint ki—mutatott vagyonból, míg a többi részvény—
társaságoknál M nagy átlagban ————— csak va—
lamivel több mint 2 millió pengő. Az idetar—
tozó részvénytársaságok száma az utolsó 5 évben a következő volt:
Bányászati es kohászati re'szvénytársaságok száma:
Arzpétholyamán , Számuk az
? alakisltlgreasgíia 3 év Végé'fí,
! -, ,,,___ 1,"1936—ban . . 1 2 35
1937 -ben . . 1 1 35
1988-ban . 1 1 35
1939—ben . . . . . . . _ — ! 1 34
1940—ben . . . , . . . —— ; 1 34
A visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai
területen bányászati, vagy kohászati rész—vénytársaság nem volt. Ez a 34 részvénytár—
saság csak 1'4% —át tette ki az ország összes (2.494) részvénytársaságainak s ennél keve-
sebb vállalat csak a közlekedési csoportban
található. A dolog természeténél fogva még-
szűnő, vagy újonnan alakuló vállalatok is
9. szám
—-—585—-— 1942
4. Bányászati és kohászati részvénytársaságok mérlegadatai.Renseígnements tirés des bilans des Sociétés ananymes miniéres ou de métalluryie,
csak szórványosan fordulnak elő a bánya—
szati csoportban. A bányászati és kohászati részvénytársaságok 65 5zesen 113 telephellyel rendelkeztek, melyek valamennyien Magyar — országon voltak. A bányászat iránt a kül-
földi tőke érdeklődése élénk, s az idetar—tozó vállalatok névérték szerinti részvény—
tőkéjének mintegy 30%-a külföldön volt
elhelyezve.
A bányászati és kohászati részvény/társa;
ságok egyesített mérlegeinek főbb vagyon—
, , _ , 1930 ! 1935 t 1938 t 1939 1 1940
Reszletezes —— Spécvzficatzon
-
ezer pengő —— en milliers de pengős l % _
A vagyonmérleg főösszege —— Totauw g. des bilans . 458182 496388 567516 600301 6843291000 Fontosabb vagyontételek :
Principauac postes des actifs :
Ingatlanok — Immeubles. ... . . . . 109346 113.116 121.749 128.299 141566 207 Gyári berendezések —— Installations de fabrigues . . _. 58.762 74.220 80.276 89.816 107.030 15'6 Bánya és kohóberendezések — Installations de mines
et de hauts fourneanw . . . ... . 47.323 57.607 60.140 61.121 84.844 124 Iparvasút és hasonló berendezések — Instatlations de
chem. de fer de transport industr. et installat. sz'- '
milaires ... . . . ... . . . 17.940 19 608 20.507 21.412 22.622 33 Forgalmi eszközök (kocsik stb.) —— Mayens de trans—
port (voitures, etc.). ... . . . 2.898 473 494 461 1.507 02 Szabadalmi és egyéb jogok — Brevets et autres droits 2.284 2.744 4.209 4.120 11.944 17 Anyagkészlet —— Stocks de matieres . . . 9.808 12.749 17.502 20.093 30.589 45 Árúkészlet * Stacks de marchandises ... . . 8.777 8.120 9.553 8.655 9.372 1'4 Pénzintézeteknél elhelyezett tőkék —— Capitauac places
, en des établissements de cre'dit ... 22.869 21.588 23.685 24.783 17.210 73'5_
Értékpapírok —- Titres. . . ... 47.461 41.864 56.216 67.520 83.725 12'2 Árúhitel, adósok —— Ore'dit s. marchandises, de'biteurs . 89.846 103289 125520 127545 123116 18'0 Részesedések egyeb vállalatoknál — Participations en
d'autres entreprises . . . ... 17.798 16.691 16.691 16.541 16.548 2'4
' l
Fontosabb teltertételek :
[Principaux postas des _passifs : !
Részvénytőke -— Capital-actions. ... . 124167; 123550 123201 122424 140080 20'5 Tartaléktöke —— Capital de reserve . . . 105377 101860 111319 108577 109231 16'0' Értékcsökkenési tartalék —— Reserve pour amortissements 94.859 127316 155344 165912 188993 26'9.
Tisztviselöi nyugdíj és segélyalap -— Fonds de retraites
. etde —ecours pour employe's . . . . 19.862 26.729 38.045 36.322 42.492 62—
Alapítványok — Fondatz'ons ... 7.516 9.019 9.414 8.748 8.837 1'3 Árútartozások _, Dettes pour marchandises . . . 29.837 33.774 37.270 12.517 9.562 1'4 Folyószámlás tartozások — Uomptes conrants cre'diteurs 28.630 29.788 40.615 77.212 111.966 16'4 Lombard és egyéb. adósságok —— Sommes dnes pour
, préts sur nantissem. et autres dettes . . . 7.214? 10.189 9.883 17.186 18.248 27 Mult évről áthozott nyereség —— Bánó/ice reporte' de 467, 1.186 1.422 1.215 1.098
lyanne'e précéd ... . . . ...
Folyó évi nyereség —— BénéfíCÉGÉEWÉÉ ÉÉ'LWÚÉÉL 1 _?ÉÁ , 16546 _ 39608 _,,,211;8718 310971"---
Összesen —— Total . 255901 17.732 22.030 23.093 32.075
Mult évről áthozott veszteség —— Pertes reportées de _
l'anne'e préce'dente . . . . . . . . . . . . . . 431 1.452 981 904 1.495!
Folyó évi veszteség —— Pertcs dans l'anne'e en cours . 15083 73 859; 654! 494;
Összesen —— Total. 1939 15251 13401. 1 558i lesel.
és tehertételeit a 4. sz. táblázat tünteti fel az 1930, 19311, továbbá az lt)38——40. évek.
adatai alapján. Az adatok igen jelentős fej—
lődésre vallanak, s a mérleg főösszege 1940-- ben már elérte a 684 millió pengőt, amely
összeg 49'3%—kal magasabb, mint az 1930.
évnek megfelelő adata. Ez a nagyarányú
emelkedés nem szorul különösebb indoko-
lásra, hiszen ismeretes, hogy már az elmult
gazdasági válság alatt is és méginkább azezt követő kedvezőbb évek idején teljes erő—
9. szám
vel folyt bányászatunk fejlesztése és növe-
lése. különösen, ami a szén— és vasbányá—'szatot illeti. A bányászati és kohászati rész—
vénytársaságok egész vagyonállaga az ősz-
*szes részvénytársasági vagyonnak 11'8%—át
érte el az 1940. évben.
Az egyesített 1940. évi vagyonmérlegek egyes tételeit tekintve, látjuk, hogy bányá- szati és kohászati részvénytársaságoknál is
az ingatlan vagyonértéke áll az első helyen.Az ingatlan vagyonértéke 141'6 millió pengő, ami megfelel az összes vagyonérték 20796 -á
nak. Ez az összeg az ingatlanok egyes faj—
tái szerint ;! következőképen oszlott meg:
ezer pengő % szerint
Banyatelek és bányaüzem
épületek . . . . , 64.335 454 Gyártelek és gyári üzemi
épületek . . . 37.869 26'7 Bérház és nem üzemi épületek 32.411 229 Mező- és erdőgazdasági ingat—
lanok és épületek . . 4.034 2'9 Nem üzemszerű, vagy bérbe-
adott ingatlanok . . . 1.563 l'l
Egyéb épületek . 1.354 10
Összesen: . 141566 1000
Az ingatlanvagyonban természetszerűen a bányatelkek és a bányaüzemi épületek té-
tele áll első helyen, mely az egész ingatlan—
vagyonnak közel felét, pontosan 45'4%—át éri el. Ehhez csatlakoznak a gyári jellegű ingatlanok és üzemi épületek szintén hatal—
mas összeggel, 379 millió pengővel, mely összeg több mint negyed része az egész ingat- lanvagyonnak. Feltűnően magas összeg, 32'4 millió pengő szerepel a bérház és nem üzemi
épületek tételénél, ami közel 23%—a az egész ingatlan vagyonnak. E tétel alatt nagyrészt
a bányavállalatoknál oly nagy szerepet játszó személyzeti, munkás és tisztviselőilakóházak szerepelnek. Vannak a bányá- szati és kohászati részvénytársaságoknak mező— és erdőgazdasági ingatlanaik is; ezek a hozzájuk tartozó épületekkel együtt 4 millió pengő értéket képviselnek, s ez az érték megfelel az összes ingatlan vagyon
2'9%-ának. Másfajta ingatlanok értéke a
vagyonmérleg adatai szerint jelentéktelen.
Az ingatlanvagyonnal szoros összefüggés—
ben van a bánya— és kohóberendezések és az
egyéb gvári berendezések értéke. Az előbbiek 84'8 millió, az utóbbiak "pedig 1070 millió pengő értéket képviselnek, együttesen tehát 191'8 millió pengőt, ami az összes vagyon 28%—a. Együttvéve tehát számba e kétféle
berendezéseket, látni, hogy értékük jelenté—
kenyen felülmúlja az ingatlanok értékét is.
——586— 1942
Tulajdonképen ide lehet számítani még a
különböző közlekedési berendezéseket (ipar—
vasút, kocsik és egyéb forgalmi eszközök
stb.) is, melyek együttes értéke 241 millió
pengő (3'5%). Rendkívül magas számmal
szerepel az 1940. évi mértegekben az áru- hitel és egyéb adósok tétele, mely eléri a
1231 millió pengőt (18'O%), viszont arány-
lag nem túl magasnak nevezhető az áru— és anyagkészlet 39'9 milliós értéke, amely szám csak 5'9%—át teszi a vagyonmérleg összegé- nek. Igen magas és fokozódó jelentőségű továbbá az idetartozó vállalatok birtokában
levő értékpapírok értékősszege, melynek 83'7millió pengős értéke 12'2%—át teszi az ősz—
szes vagyonnak. liinlíthető még a pénzinté—
zeteknél elhelyezett "tőkék értéke (172 millió pengő) és a szabadalmak és jogok értéke
(11'9 millió pengő).
A teheroldalon a részvénytőkék Összege
1940—ben 110 millió pengővel szerepel. Eh—
hez járul a tulajdonképeni tartalékok Ösz—
szege, 'melvek együttesen 1092 millió pengő értéket képviselnek. E kettő együtt, 36'5%-át
teszi ki a vagyonmérleg főösszegének. Igen nagy a jelentősége az értékcsökkenési tarta-
léknak. mely elérte :: 181- millió pengőt
(26'995). A folwíszámlás tartozások összege! [2 millió pengő (16475) és jellemző bánya—
vállalataink nagy tőkeszükségletére, hogy a
tíz év előtti helyzethez képest ez a tétel négy—szeresére emelkedett, mert 1930-ban a há—
nyászati és kohászati részvénytársaságok ősszes folyószámla—tartozása, mindössze 2813
millió pengő volt. A tisztviselői nyug-díj- és
segélynlap állandóan emelkedő tétele 1940—ben elérte a 42'5 millió pengőt ((i'2%).
Áttérve a vagyon— és tehertételekről az eredményszámlákra. a bevételek főbb tételei a következő kepet adják:
ezer pengő % szerint
Összes bevételek . 244444 _zoo-o
Ebből:
Eladott árukért befolyt 230991 94'5 Kamatok értékpapírok stb. után 6.518 27 Veszteség, mint egyenleg 1.989 08
Vannak még itt fel nem sorolt egyéb ter—
mészetű kisebb jelentőségű jövedelemtételek,
ezek azonban elaprózódnak és nem számot—tevőek; látni tehát, hogy a bevételeknek egyetlen kimagasló tétele az eladott árukért befolyt jövedelem, mely magában véve 94'5%—át teszi az összes jövedelemnek. A
többi fajta jövedelmek jelentősége emellett
eltörpül. A kiadások megoszlása 1940—ben
9. szálni
—— szintén csak főbb tételek szerint N. a következő volt:
ezer pengő "jo szerint
Összes kiadások . . 244444 1000 Ebből:
Felhasznált anyagok 75.808 310 Mnnkabérek és napszamok . 56315 23'2 Uzemi és üzleti kiadások . 21.126 86 Adók és egyéb közterhek . . 15.918 6'5 Tisztifizetések és tiszteletdíjak 13.488 "'5 Betegsegélyezés és balesetbiz-
tosltas . . . 4.726 19 Kamatok folyószámlák stb. után 4.177 17 Nyereség, mint egyenleg 32.075 1321
A fel nem sorolt apróbb kiadási tételek
nem számottevőek és elaprózódnak. A ha- nyászati részvénytarsaságoknál is természe—tesen a felhasznált anyagokra fordított ösz—
szeg a kiadásoknak legnagyobb tétele, 75'8 millió pengőt elérő összegük az Összes kiadá- soknak kereken 31%—a. A munkabérek és
tisztviselői fizetések együttes összege 70'l millió pengővel nem marad sokkal az előbbi mögött (28'7 %). Adók és egyéb közterhek
15-9 millió pengővel, illetőleg 6'5%—kal sze-
repelnek.
Szembeállítva a nyereségként, illetőleg
veszteség gyanánt kimutatott összegeket (1. a 4. sz. táblázatot), észlelhetjük, hogy abányászati és kohászati részvénytársaságok
mindig jelentős nyereséggel dolgoztak, s a veszteséggel dolgozó vállalatok által kimu—tatott veszteség eltörpült a nyereséggel dol-
gozó vállalatok jelentős nyeresége mögött.Az idetartozó vállalatokat a harmincas évek
elejének gazdasági válsága sem érintette sú- lyosabban, amit az előző évekről áthozottveszteségek viszonylag kisösszegű tétele mu—
tat. A kimutatott 321 millió pengő nyereség megfelel a saját tőke (249'2 millió pengől 12'9%-os kamatoztatásának.
A nyereségből a bányászati és kohászati
részvény/társaságok 9'9 millió pengőt(30'8%) fordítottak osztalékfizetésre, 9'6 millió pengőt (29'9 %) pedig rendkívüli le- irásokra, vagyis az értékcsökkenési tartalé—
kok javadalmazására. Ezzel szemben a tn- lajdonképeni tartalékok (l-otíllása csak mint—
egy másfél millió pengő volt!
A Vállalatok közül legtöbb, azaz 25 kő—
sz-én— és .bamna-szénbányászattal foglalkozott.
Vasbányaszat volt az üzemi feladata 2 rész—
vénytársaságnak, 4 pedig egyéb nem nemes
ércek bányászatával foglalkozott. 2 vállalat feladata fémkohászat volt, egy pedig ásvány—olajkutató vállalat volt.
-——-'587——
] pari részvénytársaságok.
A részvénytársasági formában működő vállalatoknak ez a legjelentősebb csoportja, akár a vállalatok számát, akár pedig tőke—
erejüket, vagy működési körük kiterjedését tekintjük. (Eltekintve a hitelintézetektt'il,
lnelyekkel e helyen nem foglalkozunk.) Az ipari részvénytársaságok szama —— figyelem—
mel a megszűnt, illetőleg újonnan alakult vállalatokra — a következő volt:
[parl részvénytársaságok szállta.
Számuk Az Éüolyamán
alakult
l megszünt ' ' az év végén
1986—ban . . 15 46 1.366
1937-ben . . 17 20 1.363
1938 ban . . 11 § 25 ' 1.350
1939-ben . 16 . 44 1.322
§ 41 . 1.327
1940—ben . : ) 17
.t visszacsatolt felvidéki szív és Kárpátalja területén 49 ipari részvénytársaság találta—
tott, melyek 253 millió pengő részvénytőke—
felett rendelkeztek, összes vagyonuk pedig
169 millió pengő volt. Ezeknek a vállalatok-
nak az adatai az 1940. évi összesítő adatok—ban már szerepelnek, az összehasonlítasnz'il tehát ezt szem előtt kell tartani.
Az ipari részvénytársaságok hatalmas esoportjában természetesen a legkülönfélébb vállalatok szerepelnek. Az egyes ipari cso—
portoknak részletes ismertetésére e helyen nem lehet kiterjeszkedni a rendelkezésre álló tér korlátozott volta miatt, s ez különben is magában véve külön tanulmányt igé—
nyelne. Meg kell elégednünk azzal, hogy be—
vezetőben felsoroljuk, hogy az egyes ipari
t'őesoportokban az 1940. év folyamán hány részvénytársaság működött és mennyi volt
ezek részvénytőkéje, a továbbiakban azon- ban csak az összesítő adatok ismertetésére kell szorítkoznunk. Az 1940. évi adatok sze-—rint az ipari részvénytársaságok száma és l'észvénytőkéje az egyes ipari főcsoportok—
ban a következő volt: (L. a következő olda—
lon levő összeállítást.)
Ipari részvénytársaságaink az 1940. év—
ben összesen 2.466 telephellyel rendelkeztek, melyek közül 2.439 volt az ország területén,
27 pedig külföldön. Részvényállományunk- nak mintegy 80%-a volt az ország területén belül elhelyezve, míg a fennmaradó 2070 külföldi tőkések kezén volt.
Az ipari részvénytársaságok vagyon—
9. szám
—588-- 1942
§ Ipari részvény
Részletezés % ———ta'sɧ—Z—§§g;-—
;száma tőkéje (ezer pengő)
[. Vas- és fémipar ... u 78 50.768 Il. Gépek és közlekedési eszközök 158 178.094 Ill. liő-, föld— agyag— stb. ipar . . 137 40.880 IV. Fa— és esontipar ... ' 74 13.146 V. Bőr-, sörte-, szőr— stb. ipar . 31 26.739
VI. Fonó— és szövőipar . . . 147 112.885 VII. Ruházati ipar ... 83 6.046 VIII. Papirosipar ... 37 26.246 IX. Élelmezési ipar ... 273 167.055 X. Vegyészeti ipar ... 140 96.367 XI. Epitőipar ... *' 46 6.594 XII. Sokszorositó és müipar . . . 77 17.666 _Xlll. Szállodás— és vendéglősípar . l 96 18.648
Összesen . . . 61.327 761.084
mérlegének főbb adatait az 5. sz. táblázatismerteti. E szerint az egyesített mérlegek főösszege 4.074 millió pengőre rúg, tehát ha—
talmas értéket képvisel. Mi sem mutatja jobban ipari részv-énytársaságaink nagy je- lentőségét, mint az,_hogy vagyonukaz összes részvénytársasági vagyonnak —— nem szá—
mítva a hitelintézeti részvénytársaságokat
—— 70'5%-ra rúg. E hatalmas vagyonnak
részletező adatait tekintve láthatjuk, hogya vagyontárgyak legfontosabbja a gyári be—
rendezések értéke, mely 1.039'3 millió pen- vel §többgmint negyedrésze az egész vagyon—
nak. Ehhez járul még kisebb összegekkel az üzleti és raktári berendezések értéke (31 millió pengő), továbbá a közlekedési eszközök 181 millió pengős tétele. Az in—
gatlanok azért természetesen a gyári rész- vénytársaságokn—ál is nagy szerepet játsza- nak, 6532 millió pengős összegük az egész részvénytársasági ingatlanvagyonnak 65'3
%a, tehát, közel kétharmad része. Ez az
ingatlanvagyon főbb tételek szerint a kö- vetkezőképen oszlik meg:
ezer pengő % szerint
Gyári (bánya)— telek és üzemi
épüle—tek ... 467818 71'6
Bér-ház és nem üzemi épületek 73.889 113 Nem üzemi ingatlanok . . . 35.319 514 Egyéb üzemi épületek . . . 83.894 52 Mező- és erdőgazdasági _ ,
ingatlanok ... 26.950 4'1
Áru— és raktárhazak . . . . 15.372 2-4 Összesen: . 653242 ( 1000
Az ipari részvénytársaságok egész ingat—
lanvagyonából tehát 71'6% esik a gyári tel- kekre és üzemi épületekre. Ezekhez járul
még a bérházak és nem iizemi'épületeknek (itt vannak a munkás- és tisztviselői lakó-
házak is egybefoglalval 73'9 millió'pengőt
elérő értéke. A többi ingatlantételek arány-
lag kisebb jelentőségűek. Mező- és erdőgaz—
dasági ingatlanok 27 millió pengővel (4196)
szerepelnek.
Igen jelentékeny az anyag— és árukészlet
értéke, együttesen 794'9 millió pengő, vagyis az egész vagyonértéknek 19'5%-ft. Ezt kb.
megközelíti jelentőséghen az áruhitelek és
egyéb adósok tétele 7526 millió pengővel,
illetőleg 18'5% részesedéssel. Ezeken kívül igen jelentős az ipari részvénytársaságok bir— * tokában lévő értékpapírok értéke, mely 268 millió pengőt ér el (6670) és számottevő,
1582 millió pengő volt a pénzintézeteknél
elhelyezett tőkék Összege is (3'996). Említ-
helő, hogy a vagyontételek között 53'2 mil—
lió pengőt kitevő váltó-állomány is szerepel.
Áttérve a teheroldalra, az ipari részvény—
társaságok összes sajáttőkéje (figyelmen kí- vül hagyva az értékcsökkenési tartalékot)
1.215'8 millió pengő volt, aimi29'9%—át te—
szi ki a vagyonmérleg főösszegének. Ebből
az összegből 769'3 millió pengő esett a rész—vénytőkére, 446'5 millió pengő pedig a kü- lönféle tartalékokra. Az értékcsökkenési tar—
talék természetesen az ipari részvénytársasá—
goknál is nagy szerepet játszik és 695 millió pengőt meghaladó összege az összes teher- nek 17'1% —át érte el. A mérleg teheroldalá—
nak legnagyobb tétele tulajdonképen a fo-
lyószámlás tartozások összege, mely 1940—ben 8568 millió pengőre, a mérlegösszeg
21%-ára emelkedett. Az ipari részvénytár—
saságok tőkeszükségletének növekedését mu—
tatja, hogy 1930 óta, mikor a folyószámlás
tartozások összege csak 4511 millió pengő volt, ez a tétel csaknem megkétszereződöttés 1938-hoz képest több, mint 100 millió pengővel megnövekedett. Az árutartozásokat a mérlegek adatai 3986 millió pengővel (9'8%) mutatják ki és jelentős volt a lom-
bard— és egyéb adósságok összege is (127 millió pengő), illetőleg 3'1%. Nem messze marad a 100 milliótól a tisztviselői nyugdíj
és segélyalapok összege sem. Ez különösen gyors növekedést mutat, miután 1930 óta
mintegy megháromszorozódott (967 millió
pengő). '
Az eredményszámlák szerint az ipari
részvénytársaságok bevételének főbb tételei a következők voltak:" ezer pengő % szerint
Osszes bevétel ... 8,139.553 100'0
Ebből : —
Eladott áruként befolyt 2,930.119 93'3
Más üzleti és üzemi _
' jövedelem ... 87.849 ,
Kamatok ... 17.358
Veszteség, mint egyenleg ' 46.078
9. szám —— 589 —-— 1942
5. Ipari részvénytársaságok mérlegadatai.Renseignements fourm's par les bilans des Sociétés anonymes industrielles.
* l
. . . 1930 1935 1938 ! 1939 l 1040
Részletezés —— Spe'mfwatwn l ! 1 x
1 O 0 0 p e 11 g ő —— en milliers de pengös ! U/0
A vagyonmérleg főösszege —— Totanw g. des bilans . 2,866.2012,916.2063,384.6273,615.2504,074.399l100'0 Fontosabb vagyontételek:
Principamc postes des aetifs :
, Ingatlanok —— Immenbles . . . . Gyári berendezések ..., Installatíons de fabrigues . .
, Uzleti és raktári berendezések - Insiallations de locanx
industriels et de de'pőts . . . ... . . . Forgalmi eszközök (kocsik, stb.) —— Moyens de trans- port (voitures, etc.). . . , . . . ...
Szabadalmi és egyéb jogok -— Breveís et autres droits Anyagkészlet —— Stee/cs de matieres . . . . . Árukeszlet —— Srocks de marchandises . ... .
% Pénzintézetekne'l elhelyezett összegek — Sommes place'es dans des établissements de erédit
Készpénz — Argent en caisse . . . . Értékpapírok —— Titres . . . ...
Aruhitel, adósok —— Credit s. marchandises, de'biteurs Váltóállomány — Porte/euille d'e/fets. . . . ' Részesedések egyéb vállalatoknál —- Participations en
d'autres entreprises . . . .
Fontosabb tehertételek : Principaum postes des passifs:
' Részvénytöke —— Capital-actions . . . .
'l'artaléktőke —— Capital de reserve. . . . Értékcsökkenési tartalék —— Reserve pour amortisse-
ments ...
'l'isztviselői nyugdíj és segélyalap -—- Fonds de retraites
; et de seconrs pour employe's ... . . . Elsőbbségi kötvények —— Obligations de priorite' . . Viszontleszámitolt váltók — Effets réescompte's . . Elfogadványok (iutézvények) —— Acceptations (traites) Árutartozások -—— Dettes pour marchandises ...
- Folyószámlás tartozások —— Comptes courants créditenrs Jelzálogos tartozások —— Dettes hypothe'caires . . Lombard és egyéb adósságok —- Sommes dues pour
préts sur nantissem. et autres (tettes , ... . . Tartozás az államkincstárnak (adó, kölcsön, stb.) ——
Sommes dues á l'Etat (impőts, emprunts, etc.) . . . Mult évről áthozott nyereseg —— Béne'fz'ce reporte' de l'anne'e préce'd ... . . . . Folyó évi nyereség —— Béne'f'ice de l'anne'e en cours .
;
550062 547447 606518 6083361 (melege-0 669788 799155 907168 940.657Ll,03980225'5
23.384 25.921 25.146 27.064? 30067 08 14.909 13.826 14.804 15.350 18.141 05 13.838 16.899 17.360 17.520' 17.809 05!
140891 134650 197952 243989 330023 83 331565 243520 207890 330392i 453847 11?
49.413 104337 134588 143429; 158204 39 14.703 13.969 18.280 21.181 25.825 06 87.901 123575 174731 211300 268391 6'6 683125 615138 720758 764624; 752619 185 57.572 39.857 54.152 547711 53.263 1'3 60.328 59.523 33.519 34.184 54.448 1'3
786779 741358 759170 744104 "(69.26218'9 417.871 353977 337621 334022 446.48011'0 301.814 445343 571100 605345 695.01817'1 33500 49372 71.280 82.107 96.744 2'4 29.691 20.161 20.540 20 433 20.000 0.5 29.718 25.804 33.007 39.055 36.828 09 114255 82.116 99.981 92.513 87.519 2.2 373819 263516 290703 317226 398622 9'6 451115 583389 750.288 807.112 856.750 21'0 42.558 59.458 44065 65.707 73.181 1'8 53.382 83.762 84.367 113600 126391 3'1 10.941 14.981 56.969 81.155 81.065 2'0'
5.245; 4.830 9.870 11.151 13.025 80.100 61.952 91.015 100375 134853 Összesen —— Total . .
' Mult évről áthozott veszteség —— Pertes reporte'es de l'année précédente . . . ... . . . . Folyó évi veszteség —— Pertes de l'anne'e en cours . .
85.345 66.782 100885 111526 147.378
25.251 59.270 59.229 51322 45.962 31.264 28.319 114721 1.283 116
Bizonyos összegeket ji'wedelmeztek a tel-
soroltakon kívül a mezőgazdasági ingatla- nok, a bérbevett ingatlanok, melléküzletekstb., s az előző évről áthozott nyereség 13 millió pengővel szerepel a bevételek között.
Az ipari részvénytársaságok—nál is ——
mint látni —— az üzemszerű bevételeknek
csak egyetlen tulajdonképen számottevő té—Összesen —— Total. . 7
56.515 87.589 70.701 53.105 46.078
! t
tele van és az az áruszamlán eladott fő— és mellékárukért befolyt összeg. Ennek közel 3 milliárdos értéke magában véve 93'3%—át teszi 1940-ben az összes bevételnek. Ha eh-
hez hozzávesszük a más üzleti és üzemi jö- vedelmeknek 878 millió pengős tételét, eh- hez képest atöbbi bevételi forráSokból szár—
mazó jövedelmek jelentősége eltörpül. —
