Csokoládé- és cukorkagyártás

-——" 672 -—

— 1939,

Az emberi élet fenntartására szükséges élelmiszerek általában két főcsoportba sorolhatók: az egyik csoportba a test ener- giaszükségletét fedezni hivatott tulajdon- képeni tápszerek tartoznak, a másik cso- portba pedig az érzékszervekre ható élve- zeti szerek. Élvezeti szerek a szó legtá- gabb értelmében mindazok az élelmisze- rek, amelyek elsősorban nem a test anya- gának felépítésében vesznek részt, hanem 'alkatrészeik folytán elősegítik az emész- tést, kellemesen hatnak az idegekre, azaz kedvezően fokozzák az élettevékenységet.

Az élelmiszereknek az így körülhatárolt csoportokba való beosztása korántsem tö- kéletes, mert igen sok esetben az élvezeti szer vagy cikk maga is jelentékeny táp- anyagot tartalmaz s nemcsak az érzékekre 'hat, hanem a test táplálásában— is részt- vesz. Az ilyen természetű élelmiszerek kö- zött nagy népszerűségnek örvend a csoko- ládé és cukorkaféleségek csoportja, amely cikkek rendkívül tömény tápanyagtarta- lommal rendelkeznek és emellett élvezeti szempontból is nagyjelentőségűek.

_ A csokoládé és cukorkák gyártásával (foglalkozó iparágak jelentősége, gyártmá- nyaik előbb vázolt jellege és csekélyebb ,ös—szforgalmuk . folytán, talán nem is oly nagyarányú, mint a mindennapos táplál- ,kozás nélkülözhetetlen termékeit előállító iparüzemeké. Különös érdekességet kölcsö- nöz azonban ennek az iparágnak az a körül- Inény, hogy az édesipari cikkekben való fo- gyasztás nemcsak a lakosság összvagyo- nának, han-em a vagyon és jövedelem el—

oszlásának, tehát az általános jólétnek is fokmérője. Az ember élelmiszerekből való fogyasztóképessége ugyanis a vagyonos- ság bármely fokán is mindig korlátolt s ezért ilyen cikkekben a fogyasztás meny- nyisége elsősorban a fogyasztók számától függ. A csokoládé- éscukorkaipari termé—

kek fogyasztásának nagysága tehát volta- képen a népesség életszínvonalára nézve is jellegzetes. A lakosság életszintjének javulásával mindig újabb csoportok kap—

csolódnak a fogyasztók közé, akiknek a mindennapos szükségletek kielégítésén felül fényűzési vagy legalább is élvezeti

Csokoládé- és cukorkagyártás.

cikkekre is telik, a gazdasági helyzet rom- lásával párhuzamosan viszont az édesipari áruk fogyasztása is csökken. ,

A csokoládé—- és cukorkaipar nagy- mennyiségű hazai nyersanyagot dolgoz fel. Közgazdasági jelentőségét azonban nagyban emeli az a tény is, hogy míg a többi alkaloida-tartalmú élvezeti szer, jele- sen a kávé és a tea már fogyasztásra ké- szen jutnak be az országba, a kakaóbab ——

bár tropikus termelvény —— feldolgozása az országon belül hazai munkaerővel, hazai cukor, tej stb. felhasználásával történik.

Valószínűleg ezeknek, a közgazdasági szem- pontból nem lekicsinylendő tényeknek ko- rai felismerése vezetett oda, hogy Magyar-

ország területén, mihelyt arra lehetőség nyílt, szépszámú ilyen gyár alakult. Az első gyári

üzem, melyről biztos tudomásunk van, a Dremel és társa, Budapest, Nagyakácfa—utca 178. sz. alatti cég volt, amely 1846-ban az Iparműkiállításon bronzérmet nyert; fenn azonban nem maradt, mint ahogy a többi, kiegyezés előtti gyár is nyom nélkül el—

múlt. A kiegyezés után ez a hazai ipar, ha a fejlődés magas fokát nem is érte el, de a haladás biztató képét nyujtotta. Az 1898. évben már 15 üzem foglalkozott cu-

korkák és csokoládé—készítmények előállí—

tásával,, 1906-ban pedig 28 üzem dolgozott Magyarország területén 5 cukorkából a fo;

gyasztás 67'6%-át, kakaótésztából 60'0

% -át, csokoládéból, illetőleg kakaópdrból

pedig 40'6%-át hazai üzemek fedezték. A

termelés ettől kezdve tovább fokozódott és pedig 19-13-ig lineárisan. Ekkor a csoko- ládé— és cukorkzaipar már 1.854 munkást foglalkoztatott üzemeiben s termelésének értéke kereken l4'millió pengőt képviselt, szemben az 1898. évi kimutatásokban sze—

replő 805 foglalkőztatótt egyénnel és

8,839.800 koronára értékelhető termeléssel;

Ez a lendületes fejlődés korántsem volt

küzdelemmenbes, a közös vámterületen ugyanis az osztrák gyárak a magyar cukor megadóztatása révén sokkal olcsóbb nyers—

anyaghoz jutottak s a magyar iparral szemben diadalmasan állták a versenyt.

Hogy a magyar ipar mindennek dacára

6.1 szám ———673— 1939

fejlődésrewvolt képes, az fényt vet nem- csak a vezetők akaraterejére, hanem a 'még 'mindíg nyitva álló piaci lehető- Ségekne is. A fejlődést első ízben a háború állította meg, amikor az egész szakma -'— fényűzési jellegének túlságos hangsúlyo—

zása folytán —— helytelenül háttérbe szo—

rult annak dacára, hogy .a csokoládé a had—

rakelt sereg ellátásában is számottevő sze—

repet játszott. Az összeomlás és a forrada- lom azután ezt az ipart is súlyos megpró—

báltatásoknak tette ki, majd a nemzeti ura- lom helyreállításával a gazdasági élet teljes 'újraszervezésének problémája állott elő.

A romokból való újjáépítés igen nehéz körülmények között indulhatott csak meg.

Az új országhatárok szabta kis területen, minden gazdasági fejlődést bilincsekbe szorító vámsorompók mögött az egyetlen lehetséges lépés a saját erőforrások legra—

cionálisabb kihasználásán nyugvó ipar megindítása volt. Ezt azonban hátráltatta az a körülmény, hogy bár a brékeáll—apot-

nak megfelelő ipari termelésre való átme-

net kellő biztosítása céljából— már a háború

"utolsó éveiben történtek bizonyos intezke-

dések, ezeknek Végrehajtásért az összeomlás

teljes-en megakadályozta. így amikor az

üzemek nagyrészében 1920-ban ismét meg—

indult a, munka, ez távolról sem történt olyan arányokban, ahogy az az 1913. évi gyári törzskönyvi statisztikai eredmények—

nek a megcsonkított országhatárok közötti területre vonatkoztatott adatai alapján Vár- ható lett volna. De még olyan mértékben sem, mint ahogy azt leszegvényedett iparte—

lepeink termelőképessége megengedte volna.

Például _a Budapesten 1926-ban működő 31 gyár termelésének ősszes értéke 15 millió arany-koronánál alacsonyabb volt, holott az előállított iparcikkek átlagárának emelke-

dése k'özel 100%-ot tett a háború előtti

árakkal szemben; 1913-ban a Budapesten működő 15 ipartelep termelése 2/3—nyi mun—

káslétszámmal 9 millió, aranykoronára rú- gott. A termelés tehát még 1926—ban. sem érte el az 1913. évi szintet! Mindennek da—

cára 1920 után a termelés növekedése olyan irányzat—ot mutatott, (hogy az ipar békebeli színvonalát minden tekintetben túlhaladó fejlődés biztosítottnak látszott; ennek be—

következtét a rendelkezésre álló adatok igazolják is.

A csokoládé- és cukoripar fejlődésének

fogyasztók megrendelvéseit

közelebbi tanulmányozásánál elsősorban szembeötlő a működő gyárak földrajzi fek—

vése. Ezek az üzemek ugyanis kizárólag az ország népesebb és vagyonosabb városaiban, illetőleg azok közvetlen közelében székel- nek. A megfigyelt körülmény természetes _magyarázatát leli e gyárak sajátos létfeltéte- leiben: a nyersanyagok közül a két legfon—

tosabbnak, a cukornak és a kakaóbabnak az értéke ugyanis olyan magas, hogy na- gyobb szállítási költségeket is elbír. Ezért a cukorgyárak közvetlen szomszédsága nem lényeges a cukorkagyár felállítása szempontjából. annál kevésbbé, mert a tu—

lajdonképeni luxusgyártmányok értékét egyébként sem kizárólag a felhasznált anyag értéke határozza meg. Szükséges azonban, hogy a gyári üzemek már székhe—

lyükön biztosítsanak maguknak fogyasztó—

közönséget s másrészt, hogy közlekedési csomópontokon székelve, a távolabb lakó is_ késedelem nélkül kielégíthessék. Közlekedés és fo- gyasztópiac szempontjából hazánkban egy—

aránt Budapest jön elsősorban számításba s azért nem véletlen, hogy 1937—ben az or- szágban működő [üzemek mintegy 63%—a a fővárosban található. A gyárak fejlő—

désének menetét legjObban láthatjuk, ha az 1913. évi üzemi és termelési adatokat előbb a közvetlen háború * utáni évek, majd az

1928—1937. évek adataival hasonlítjuk

ÖSSZE. (L. 1. sz; táblát.)

A magyar gyáripar háború utáni fejlő- désére vonatkozó adatok alapján általában két fellendülési periódus különböztethető meg. Az első periódus az átszervezés, majd szanálás következtében eleinte lassú, ké- sőbb erősebb s majdnem töretlen vonalú emelkedés után 1928-ban éri el csúcspont- ját. A világgazdasági válság azonban ekkor már hazánkban is éreztette hatását és a fejlődést gyors visszaesés követte, amely mélypontját , 1932—ben érte el. Majd némi emelkedés után két évi stagnálás állott be, a termelés menete bizonyos mértékig ál—

landósult, de újabb vállalkozási kedv nem volt észlelhető. 1934—től ismét kedvező fej—

lődés indult meg: ez a második periódus, amely mai nap is tart, de az 1928. évi csúcspontot még korántsem érte el, sőt még az 1930. évi, azaz a nagyobbarányú hanyatlás első évének színvonalát sem kö—

zelítette meg. Az 1. sz. táblázat ez általános

6"; szám . _;11674 _— — 55939 .1. A, cukorka- és csokoládégyártás főbb üzemi és termelési adatai az. 1913., 1922—1923, .

! - - , és az 1928—1937. években. , ! "

("Az ; ]

ipar- x § Saját Idegen A f e 1 h a s z n á l t (

telepek % % § A? I

'— H H § S Munka- ero f'tő , "— Főbb üzemi

Év § § % § § órák gepek árammal hajtott , vl1ág§6 nyersanyag lesomagoló és termelési A termelés

§ § § § § ;: összes VillamUS motorok anyag ! anyag költségek értéke P

számú.—..,. . — ?

ars—§: E'f's'ífeÉ ,, ,k P

91913 22 — —'—L — 1.854 —— ! 634 lóerő — _ —— —— — 14,055.720

1922 34 — 106 14 1.059 — 91348 —— —— 75 409 — 3,838.440 -—— 5,085.059 6,867.200 ' 1923 40 — 190 40 1.915 — 8393 — —-—— 159 952 241.823 5,102.972 870.583 7,004.614 8,072.890 1928 46 1 308 71 3.602 7,303.009 3 300 46 401 402 2.434 943816 14,837.808 1,924.594 22,374.834 32,900.547 . 1929 45 — 289 73 3.706 7,482.642 3 300 46 401 417 2.525 1,034.182 14,308.021 2,435.444 22,320.210 32,114,205 1930 47 2 263 70 3.222 6,088.723 3 300 67 634 416 2.565 949049 12,576.491 2,425.166 20,314.784 28,416.817

* 1931 45 2 234 65 2.781 6,058.405 4 320 67 634 411 2.622 850081 10,029.831 1,577.733 16,141.434 22.097.328 1932 46 2 211 56 2.608 4,784.843 5 570 67 634 446 2.679 843098 9,043.908 1,396_321 14,418.291 18,996.449 1933 43 3 196 55 3.072 5,704.835 7 770 80 546 492 3.400 804370 9,506.142 1,464.723 14,925.005 20,496.758 1934 41 ' 1 256 67 3.001 6,011.651 7 770 80 560 528 3.536 795411 9,734.907 1,674.284 15,933.493 20,897.163 1935 40 1 293 67 3.634 7,119.389 6 750 84 566 574 3.720 805618 11,422.762 1,824.311 18,009.818 22,664.203 1936 38 — 330 65 3.965 7,312.003 6 715 94 554 602 3.716 873724 13,101.547 2,114.211 20,284.539 25,260.069 1937 39 —- 337 66 3.946 7,437.063 5 635l40 353 663 3.915 867983 14,022.177 2,149.549 21,377.860 26,564.542

1) Az adatok Magyarország régi területére vonatkoznak.

megállapítások érvényét a cukorka— és cso—

koládéiparban is igazolja, amennyiben mind a munkások, illetőleg az összes munkaórák száma, mind a termelés értéke az előbb már röviden jellemzett "dinamikát mutatják. Kétségtelen, hogy a háborúelőtti állapottal szemben a csokoládé- és cukorka- ipar hatalmas fejlődésről tesz tanubizony- ságot. Ezt a fejlődést természetszerűen a világgazdasági helyzet alakulása és az or—

szág ipanfejláesztő politikája mellett a tech- nika óriási fejlődése is elősegítette, mert ezáltal olcsóbb tömegtermelés vált lehetővé s szélesebb néprétegek fogyaszthattak oly élvezeti cikkeket, amelyek az összeomlásig főkép csak a tehetősebb osztályok fogyasz—

tásának képezték tárgyát.

A technika befolyása elsősorban az em- beri munkának gépi munkával való helyet- t—esít'ésében nyilvánult meg. Míg 1906—ban csak 15 db idegenáramú villamosmótor működött az üzemekben 124 lóerővel a fejlődés rohamosan következett be —, e villamosmótoroknak a száma 1922-ben 75 db volt 409 lóerővel, 1923—ban 159 db 952 lóerővel és 1937—ben már 663 db 3.915 lóerővel. 1906—ban az üzemek 20%-a mótor nélkül dolgozott, viszont ma már kis- üzem sem képzelhető el ,mótorikus erő igénybevétele nélkül. Az elektromos ára—

mot a legtöbb üzem azonban _nem maga term—eli, hanem idegen telepről veszi át. Áll ez elsősorban a fővárosi üzemekre, ahol

kétségtelenül az elektromos erővel hajtott gépeknek van legnagyobb jelentőségük, Egyes nagyobb üzemek azonban saját erő—

gépekkel is rendelkeznek s a munkagépek meghajtására szükséges elektromos áramot vagy teljesen, vagy legnagyobbrészt ma-

A CUKORKA- ÉS CSOKOLÁDÉGYÁRAK TERMELÉSÉNEK ÉRTÉKE AZ UZEMEK MUNKÁSLÉTSZÁMA SZERINT

AZ 1928. ÉS 1937. ÉVEKBEN.

A termelés összes értéke 319004547 P.

—20 munkással

% 21 — su

% 51—in

M S! 81 1939

A termelés összes éneke L 28.564542 P

70! — 200 munkással

% m-auu ..

A EDO-náilöbb .. L

"""*——m

6; szám

guk termelik. A villamosmótorok nagy része munkagépek meghajtására szolgál, legtöbbje 3 lóerőnél nem nagyobb kapaci—

tású. Sajnos, a táblázatban felsorolt erő—

gépek hajtóerejének és teljesítőképességé- nek ismertetése sem tájékoztathat arról, hogy a mótorikus erő .a gyáriparí temetést mily mértékben mozdította elő Közelebb vezethetnek e kérdés megvilágításához a gyárak tüzelőanyagfogyasztását ismertető adatok, amelyek mennyiségéből a gyáripari termelés intenzitásának erősödése vagy gyengülése legalább guantitative megálla- pítható és össze-hasonlítható az üzemekben alkalmazott munkások létszámának válto—

zásával. Táblázatunk a tüzelőanyagfogyasz- tást ugyan csak a világxítóanyagfogyasztás- sal együtt ismerteti, de feltételezhetjük, hogy a tüzelő— és világítóanyagfogyasztás szoros korrelációban van. Az adatok alap- ján arra következtethetünk, hogy a móto—

iikus erő térfoglaláswa főleg a termelés költ—

ségeinek hatályos csökkentésében jut ki- fejezésre s —— amint majd később látni fogjuk — olcsó mótorikus erő további bekapcsolódása a rentabilitás csökkenését ellensúlyozni is igyekszik.

_ Az erőgépeken kívül minden üzem nagy- számú munkagéppel is rendelkezik. Azt mondhatjuk, hogy az olyan munka leg- nagyobb részét, amely az összeomlás előtt csak kézimunkával volt elvégezhető, ma munkagépek hajtják végre. Az 1912. évi gyáripari statisztika az akkor üzemben levő legfontosabb munkagépek számát a cu- korka- és csokoládégyártás keretében 1.302 darabban adja meg: ma a munkagépek száma természetszerűen sokkal nagyobb.

Régebben e gépek beszerzési helye leg- nagyobbrészt a vámkülföld volt, mert a cukorka-, de különösen ,a cso—koládéipar speciális gépeinek gyártásával a csekély szükséglet következtében a hazai ipar csak kis mértékben foglalkozott; most azonban már igen sok munkagép készül hazánkban _

s a kényesebb kakaóipari gépek (pl. hen-

gersz-ék-ek) hazai előállítása is előtérbe ke- rült. A munkagépek a nyers kakaóbab tisz- tításától s a cukor őrlésétől a kész gyárt- mányok csomagolásáig minden munkát el- végeznek. Nemcsak a legnagyobb ipartele—

peinken, hanem a közép— és kisüzemekben is elsőrangú gyártmányú, rendkívül szelle- mesen szerkesztett munkagépeket találunk:

ezek konstrukciója, vagy annak javítása gyakran valamely üzemvezető vagy elő—

munkás leleményének köszönhető s házi

——675—— 1939

előállítású. A nagy gyárak gépi felszerelése mintaszerű, többet közülük példaképen állíthatnánk az egész élelmiszerszakma elé:

a technika követelményei ügyesen össze vannak egyeztetve a higiénia kívánalmai- Val. A gyárainkban alkalmazott kakaó—

őrlő-, c.sokoládaénemesítő—, csokoládébevonó-, cukorkakészít—ő-gépek a technika legmaga—

sabb fokát képviselik s kétségtelen, hogy a termelés fokozásában nagyban közrejátszik az a magyar technikai felkészültség, amely a külföldi termékekkel teljesen egyenrangú, hygiénikus módon gyártott árut alacsony áron állít elő.

A munkagépeknek az_ előretörése ter—

mészetesen háttérbe szorította a kézi erőt;

míg 1898-ban 257 lóerő mellett a gyárak 805 egyénnek nyujtottak foglalkozást, 1928-ban 3.135 lóerő mellett 3.602 mun—

kást és 1937—ben 4.903 lóerő mellett 3.946 munkást foglalkoztattak. A háború előtt a mótorikus erővel dolgozó gyáraknál az egy munkásra eső termelés kontingense kisebb volt (5.320 K), mint *a mótor nélküli gyá—

raknál (8.138 K), aminek magyarázatát adta, hogy előbbi üzemek az áruk csoma- golására sokkal nagyobbszámmi személy- zetet alkalmaztak (gyakorlatlan lányokat), mint a kézi erővel dolgozó gyárak. Az összeomlás után 1922-ben egy munkásra eső termelési érték kereken 6.500 P volt s 1937-ben is csaknem ugyanannyi, mintegy 6.700 P.Most tehát az emberi erőnek a terme- lési munkában való részvétele egyenlete- sebb, aminek magyarázata az, hogy 'az üzemek csak annyi (gyakorlo-tt) munkást foglalkoztatnak, amennyinek teljesitőképes- ségét teljesen ki tudják használni. A há-

ború lelőtt (1913-ban) egy gyárra átlag 84

munkás jutott, 1922—ben 31, 1923—ban 48, 1928—ban 78 és 1937—ben 101. Régebben az üzemek túlnyomó része gyári kisüzem volt

—— így 1928—ban az üzemben levő 45 cso- nkoládé- és cukorkagyár között csak 3 nagy- üzemet (200 munkásnál többet foglalkoz—

tatót) találunk —— és a kis- és k'özépüz-emek termelése az egész gyártásn-ak jelentékeny

hányadát (%%—át) tette. Később a fej-

lődés a nagy ipartelepek javára billentette a mérleget, mert 1937-ben már 5 gyárnak a munkáslétszáma múlta felül a 200-at s ezeknek a termelés-e az egész termelésnek több, mint a felét képviselte: a racionáli- sabb szervezetű nagyipar a mindig nagyobb akadályokat könnyebben tudta leküzdeni.

Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a munkagépek előretörése a kézi munkát

6. szám ———676— 1939 2, A cukorka- és csokoládégyárak főbb "adatai

az évi átlagos munkáslétszám alapján.

Az Átlagos A termelés

üzemek munkás- értéke ezer száma létszám pengőben

1928193719281937 1928 ] 1937

A . gyárak nagyság-kategóriái

1. kis üzemek:

a) legfeljebb 20 mun-

kással ... 19 14 245 202 2.775 2.479

b) 21—50 munkással 8 9 260 813 3.705 3.155 Il. közép üzemek:

a) 51—100 munkással 10 8 696 579 7.430 5.106

b)101—2OO munkás— .

sal ... 5 3 723 341 8.515 1.949 III. nagy üzemek:

a) 201—300 munkás-

sal ... 2 3 518 857 5.955 7.700 b) 300—nál több mun-

, kással ... 1

2 633 896 4.520 6.175

mégsem tudta teljesen kiszonítani, aminek magyarázata a csokoládé— és cukorkaipar sajátos viszonyaiban található; a legjobb minőségű áru ma is csak kézi erővel állít- ható elő, "ezért egyes üzemek olyan cikke- ket is kézi erővel készíttetnek, amelyekre egyébként megfelelő munkagépek állanak rendelkezésre. A gyárakban végzendő fizi- kai munka nagy testi 'megerőltetést nem igényel, ezért aránylag nagy a női munká—

sok száma. A napi munkaidőt törvényes rendelk—ezések még nem szabályozzák, a nappali munkaidőt ebédszünet szakítja meg, szezonmunka idején egyes gyárakban megszakítás nélkül folyik a munka, mun-

kásváltással. Évente átlag 250 munkanapot

vehetünk számitásba munkásonkint, bár vannak gyártási ágazatok, ahol a teljesít—

mény, illetőleg igénybevétel ennél sokkal nagyobb. A munkásszociális intézmények óriási haladást mutatnak, amennyiben min- den üzemben megfelelő mosdó—, fürdő- és öltözőhelyiségek vannak, ezenfelül legtöbb üzemben ebédlő, a nagyobb telepeken pe—

dig társalgó és könyvtár is áll a munká- sok rendelkezésére. Munkáslakások a gyá- rakban nincsenek.

A gyárak vezetését irányító tulajdono-

sok, illetőleg vezetők köziil 1898-ban 15 gyárban kettő volt idegen honos, a háború után azonban mind jobban uralkodóvá vált az a törekvés, hogy minden helyet hazai szakember töltsön be, ha pedig ilyen nincs, mihamarább megfelelő magyar szakember képeztessék ki. Enneka törekvésnek köszön—

hető, hogy 1937—ben 39 üzem közül csak egynek a vezetője volt külföldi honos és a művezetők simunkások kivétel nélkül ma-

gyarok. A gyárak birtokviszonyait tekintve, 1898—ban 15 ipartelep közül kettő, 1937-ben pedig 39 üzem közül 25 volt magántulaj- donoskezében. A magánvállalkozás szem- pontjából ugyanis a csokoládé- és cukorka- ipar kiválóan kedvező. A cukorkagyártás aránylag csekély befektetési tőkével, de kellő szak-értelemmel kis üzem alakjában kezdhető el s működésének köre kedvező üzleti körülmények között kiterjeszthető.

A haladásnak legbiztosabb alapja minden iparágban az egyéni vállalkozás. A tőkével pedig itt egyenértékű tényezőt jelent a kö- zönség ízlésének ellesése, irányítása, a gya- korl'ati szakértelem és tapasztalat. Ez az oka annak, hogy míg más iparágaknál a nagy tőkeszűkséglet részv-énytársaságok alakítását tette szükségessé, a cukorka- gyárak legnagyobb része még ma is egyéni tulajdonban van.

Az üzemek száma, amint azt az 1. sz.

tábla mutatja, 1923 óta nem változott jelenté- kenyen; a fennálló üzemek csaknem mind a XX. század alapításai, a mult század 'SO—as éveire csak kettő vezethető vissza, az 1880 előtt alakult Stühmer-lféle üzem és az 1880 után gyári vállalattá átszervezett Kugler utóda Gerbeaud cukrászüzem. Mindkettő ma is ugyanannak a. tradíciónak és ki- váló ízlésnek a megtestesítője, amely a cukorka- és' csokoládé-gyártás termékei- nek oly előkelő helyet biztosít mind a

hazai, mind a külföldi fogyasztók szemé-

ben 5 amely hasonló erőfeszítésre sarkaljra ennek az iparágnak bár fiatalabb, de nem kevésbbé alapos szaktudással vezetett egyéb telepeit és üzemeit is.

A csokoládé— és cukorkaiparnak számos nyersanyaga *közül legnevezetesebbszei'e—

pet két anyag játszik: a kakaóbab és a cukor. Az összeomlás előtt a csokoládé- gyárak nemcsak nyers kakaób'abot hbztak be, hanem pörkölt babotis. 1898—ban a hazai gyárak által feldolgozottkakaóbab összmennyisége 1.349 (; volt és 1906—ban

— bár a fogyasztás már két és félszeresre emelkedett —— még mindíg csak 3.581 g-ra

rúgott. Ha ezekkel a [számokkal ,a mostani kakaóbab-behozatalt állítjuk szembe, akkor tárul elénk egész nagyságában az az óriási fejlődés; amelyen a "csokoládéipar az össze- omlás után átment. A behozatalt a 3. sz.

tábla mutatja, amely szerint az utóbbi években behozott mennyiség az 1898. évi- nek több mint húszszorosa, de egyes évek—

ben a harmincszorosát is meghaladta. Bár

a kakaóbab-behozatal nem képviseli egy-

__zwwia,,0

6. szám

3. Cukorka- és csokoládéáruk behozatala és kivitele

—-677—-— 1939

az 1928—1937. években. 1)

Kakaóbab, anom és Csokoládé Töltetlen Ezggglmggllágg;

nyers hámo— más cukor- Kaka óvaj K k 6 és csoko— csokoládé; csokoládé fel.

zatlan és 5th ok a a por ládé manó- csokoládé kasználásával

Év pőrköletlen gy y anyag por-alakban kgíggtgggm'

behozatal ki;?" Égi kivitel 332; ma 2332; kill" 2232; ki? 295 ma 2333; kivitel

Mennyiség métermázsában

1928 !. . . 22.839 — 40 7 1.049 —— 1.234 —— — -——— 82 9 52 174

1929 . . . 21.236 24 104 7 910 40 1.268 — 1 — 62 29 24 310

1930. . . 22.945 — 83 34 901 —— 1.196 — 3 47 76 11 669

1931 . . . 31.128 78 29 31 741 —— 1.498 — 4 1 10 25 5 699

1932 . . . 19.633 — 3 45 70 —— 463 — —— — —— 3 — 361

1933. . . 31.023 —— 115 54 85 — 1 —— —— — —— — 1 616

1934. . . 30.156 —— 8 91 —— —— 184 — -— — 2 23 4 607

1935 . . . 45.133 — 158 129 411 — 140 4 ——- — 4 3 3 694

1936 . . . 43.658 —— 16 147 65 -— --— 7 — 7 —— 52 1 1.071

1937. . . 32.279 —-— 19 95 106 — 43 3 — 7 2 5 2 835

Érték pengöben

1928 . . . 4,111.020 —— 12.720 2.100461.560 — 230953 — — —- 45.100 4.140 34.320113.100 1929 . . . 3,291.580 3.120 31.200 2.870 311.220 12.400 202.890 -—- 300 —- 32.24011.600 15.288175.770 1980, . . . '2,936.960 —— 24.070 9.384 238.765 —- 167.530 —- 1.281 ——- 20.680 26.624 7.326 394710 1931. . . 2,645.880 7.800 8.700 8.370 125970 182814 —— 1.280 240' 3.800 7.500 3.100 363480 1932 . . . 1,335.044 _— 1900 8.28 11.200 — 50.930 —— — -—,— —-— , 900 —— 162450 1933 . . . 1,923.426 -—-— 25.530 9.612 13.600 — 130 --— —— —- '— —- .500197.120'

* 1934 . . . 1,332.895 --—— 3.04014560 — —— 14.720 —— _—— — 570 2.645 1.000149.632 1935 ., 4.— . 1,940.719 —— 22.86013.449 56.718 —— 10.080 256 —' -—- 580 225 489 130.141 ' 1936 .' '. . 2.220158 -— 4.57017.055 8.775 — —-—— 544 —— 770I —— 4.755 200178020

"19371 . '. 2,640.'263 — 6.02513.412 20.458 —— 3.655 246 — 665 640 345 460126290

1) Kakaótésztából, hámozott és pörkölt kakaóbabból és kakaóhéjból külkereskedelmi forgalom nem volt.

szersmint a fogyasztást is (amit a 4. sz.

tábla mutat be), mégis a konjunkturális ingadozásoktól eltekintve, jól szemlélteti az ipar fejlődését. A legnagyobb kakaóbab- behozatal 1935-ben volt (45.133 (1), ezzel csúcspontot ért el az ipar történelmében.

Ezt .a mennyiséget véve figyelembe, hazánk lakosainak fejenkinti kakaóbabe—gyasztása 0'50 kg—ra tehető, ami bár azt jelenti, hogy a fogyasztás 10 év alatt megk-étszereződött, még mindíg nagyon messze marad .a nyu- gati államokban fogyasztott mennyiségek mögött. (Németalföld fejenkinti fogyasz- tása 721 kg, Németországé 112 kg, Fran- ciaországé 103 kg, *Ausztriáé 099 kg.) A fej-

lődés kétségtelen, de további haladás re- mélhető, ami nem kis jelentőségű lenne a kapcsolatos cukorfogyasztás szempontjából.

nyers kakaóbabon kívül a gyárak a há- ú előtt kakaóból készült félgyártmányo—

kat is importáltak. Ilyen behozatalunk ma

festik egy anyagra szorítkozik, a kakaó- Láajra. amit hazai üzemeink olykor részben nélkülöznek: ebben az anyagban is sikerült orrban az 1928. évi behozatalt 1937-ig _,edére leszorítani.

A másik nevezetes nyersanyag, mely—

ből a csokoládé— és különösen a cukorka- gyárak igen nagy mennyiségeket fo- gyasztanak: a cukor. Ebből a nyersanyag—

ból 1898-ban 31.421 g-t, 1906-ban már 71.773 (I-t használt fel ez az ipar; ezt a színvonalat lényegesen csökkent fogyasz- tási területünkön iparunk még ma sem

érte el. Az 1898. évben a cukor 12'996-3

külföldi eredetű volt, ez a mennyiség 1906—ban 9'8%-ra csökkent, de szükségle- tünket csak az összeomlás óta fedezzük teljesen a saját cukoriparunk útján. A cukorfogyasztás mértékét a 4. számú tábla mutatja. A felhasznált cukor meny—

nyisége nem halad párhuzamosan a ka—

kaób'ab mennyiségével, mert e két nyers- anyagnak egymáshoz való aránya in—

kább a fogyasztást irányító ízlési okok- nak a függvénye. A cukorfo'gyasztás fe- lette tekintélyes s itt mutatkozik a cso—

koládé- és cukorkaipar közgazdasági je- lentősége teljes egészében, mert legalább is annyi hazai termelésű cukrot fogyaszt, mint amennyi kakaóbabot külföldről behoz. Ez a fogyasztás indokolja, hogy a

6. szám

_ arra ..—

1939 4. A cukorka- és csokoládégyárakban felhasznált fontosabb nyersanyagok mennyisége és az

évvégi készlet az 1932—1937. években.

csokoládé- és cukorkaipart a mezőgazda- sági iparok csoportjába sorozzuk. De nemcsak a cukorfogyasztás nagy ezekben az üzemekben, hanem egyéb mezőgazda—

sági cikkekből is igen jelentékeny meny- nyiséget használ fel a csokoládé- és cu—

korkaipar. így főleg lisztből, tej-, tejpor-,

tejszínből, vajból, növényi zsíradékokból, szeszből, különböző gyümölcsökből, méz- ből stb. igen nagy értéket képviselő meny- nyiségeket dolgoz fel ez az ipar; részletes tájékoztatást ily irányban azonban hely- szűke miatt nem adhatunk.

A készgyártmányokból a gyárak leg- fontosabb fogyasztási cikkét a csomagoló—

anyagok képezik. E tekintetben itt hatal- mas fejlődésről számolhatunk be ismét, mert míg 1898-ban a papirosdoboz szük- ségletnek csak 22'5%—át, fadoboznak 665

%-át fedezte a hazai ipar s a bádogdobo—

zok 77'9%-át, a csomagolópapír 71'6%4-át, a címkék 65'8%-át állították elő nálunk, ma nemcsak 99%-ig hazai készítésűek e csomagolóanyagok, hanem a díszítések tervezését is többnyire magyar iparművész végzi. Főbb gyáraink a csomagolási anyagot (dobozokat) saját üzemükben állítják elő. A csomagolóanyag értéke egyébként igen jelentékeny s a termelés

értékének 8—-9%—át teszi. Itt rá óhajtunk

még mutatni arra, hogy az összes üzemi költségek (fűtőanyag, csomagolóanyag, nyersanyag és személyzeti kiadások) a termelés értékével szembeállítva, a gyár—

a k k K k óté t c k l'd' Tőitfigdcioiomé;

. Kkó— , nota Kkó- aa'sza, Kkó, , sooa'e' T"ltt1 cso'o, éóéscso-

Ev 15?) GW mi,, a? ama 10?— 35393323' 606135— antenna

dennemű más áru

A felhasznált nyersanyag mennyisége g—ban.

1932 21.074 31.562 43 2.088 836 190 196 8 -—

1933 27.648 29.741 25 2.106 1.416 227 327 48 —-—

1934 27.519 29.778 18 2.380 1.098 235 ' 508 4 * —

1935 32.640 37.088 3 2.165 3.156 265 1.588 8 —-

1936 35.009 42.298 4 2.779 681 169 705 ' — 24

1937 29.754 46.461 — 2.798 987 561 1.112 2 13

Az évvégi raktál-készlet mennyisége g—ban.

1932 — — —— — — —— —— — ——

1933 — — —— _ — —— — — __—

1934 6.616 526 10 46 85 179 10 — —

1935 5.443 716 9 104 108 19 2 1 ——

1936 4.938 555 4 230 89 3 6 — 4

1937 12.091 788 — 279 90 36 7 —— 4

tás rentabilitására vonatkozólag adnak

némi felvilágosítást. Százalékban "kite—f jezve a termelési költségek tétele 1928 óta—,

folytonosan emelkedik, ami arra mutat;

hogy a gyáriparnak még mindíg nagy küzdelmet kell vívnia létéért s az 1928- ban tapasztalt konjunktúra könnyebb kereseti lehetőségeitől ma nagyon messze van. (Lásd 1. sz. táblát.)

A cukorka— és csokoládéipar nyers- anyagbeszerzésének. munkaviszonyainak, technikai berendezésének és rentabilítá- sának rövid ismertetése után még az elő- állított ipaarcikkekre, az országos fogyasz- tás és termelés alakulására, annak várható

irányára s a külkereskedelmi lehetösé- gekre is rá óhajtunk mutatni.

A cukorkaféle'k termelése 1898-ban az egész országban 25.654 (; volt; ezzel szem—

ben csonka hazánkban, különösen a gyár—

ipari fejlődés első periodusának végén a termelés másfélszer magasabb volt, majd később lassankint csökkent s 1937-ben már az 1898. évi termelésnek csak 81%-át tette, Ha a kulminációs 1928. évi terme- lést IDO-nak vesszük, a termelési index a következő években: 955, 811, 566, 49-1, 29-1, 302, 376, 392 484, vagyis a' cu—

korkatermelési index hű kifejezője annak a hullámzásnak, ami az egész gyáriparí fejlődést is jellemzi. Cukorkatermelésünk azonban a hazai piacot teljesen uralja s amint k-akaóbabbehozatalunk jelzi csokolá-

6. szám,

: A GUKURKA- ÉS DSOKULÁDÉGYÁRAKBAR FELHASZNÁLT ' FUNTUSABB NYERSANYAGBK 1932—1931.

50 "M ezer n— 50

% Kakadva], tészta és nor ?

;

14 O Kukaóhnb

Cukor

30 7

20

"O

//1:

1931

0

1932 1933 1984_ 1935 1936

M. St31.1539.

déiparunk fejlödését, úgy cukorkatermelég

sünk'rámutat arra a fejlődésre, amit? ez az iparág az összeomlás óta tett; hiszen ma a hazai szükségletet teljresen fedezi; - míg ezzel szemben "1898—ban a fogyasztás-- nak csak mintegy felét, 1906-ban pedig

—67'6%-át fedezte.

Kakaóportermelésünk hatalmas fokozó- dása nem tulajdonítható teljes egészében a fokozott keresletnek, hanem nagyobb- részt annak a körülménynek, hogy a gyáraknak nagy a kakaóvajszükségletük;

a kakaóvajgyártásnak pedig a kakaópor mellékterméke. Igen Figyelemreméltó, hogy míg 1898—ban az ország kakaópor- fogyasztásának csak 36'8%—át, 1906-ban pedig még mindíg csak 40'6%-át fedezte a belföldi termelés, ma csaknem túlterme- lés állott elő. Mégis az 1928——31. években igen nagy mennyiségben s kisebb mértékben még ma is hozunk be kakaóport; en—

nek a jelenségnek oka másban nem keres—

hető, mint abban hogy fogyasztóközönsé- günk a külföldi gyárak hangzatos reklám—

jainak hatása alatt a külföldi gyártmányt magasabb (vámmal sujtott) árak mellett is határozott előnyben részesíti.

A csokoládétermelés szintén hatalmas lépésekkel haladt előre; míg 1898—ban az összes termelés 3.623 (; volt és az ország szükségletének csak 31'8%—át fedezte, ma a csokoládétermelés 100%-ig fedezi a

—-679— 1939

szükségletet s ami a legíigyelemremél- több, felülmúlja az 1928. évi kulminációs termelési értékszámokat. Ha, mint előbb a cukorkánál, itt is az 1928. évi termelést tekintjük IDO—nak, a töltetlen csokoládé termelési indexe 1929 és 1937 közt a követ- kező: 946, 951, 66-8, 690, 1228, 1126,

1273, 1540, 1216; a töltött csokoládék—

nál pedig: 872 929, 1110 1175, 1454,

1600, 1743, 1716 1776; ezek az adatok csokoládéiptarunk fejlődésének hatalmas bi- zonyít—ékai.

A termelés egyébként teljesen abban az ütemben történik, ahogy a piac, illető- leg a fogyasztóközönség kívánja. Ez ter- mészetes, mert könnyebben romló élelmi—

szerekről lévén szó, a raktárra-gyártás csak bizonyos határok között lehetséges.

A termelés menetét s az évvégi raktárkész- ,leteket összefoglalóan az 5. sz. táblázat , mutatja be, amelyből nyilvánvaló, hogy év ' Végén mintegy 4—6%—nyi áru marad raktáron. Ennyinek természetesen az üz—

í letvezetés biztonsága érdekében mindíg

rendelkezésre kell állnia. A raktárkészletet

bemutató statisztikai adatgyűjtés 1931-ben indult meg.

5. A cukorka- és csokoládégyárak termelése és az évvégi raktárkészlet mennyisége cikkenkínt

az 1928—1937. években.

T"1t t- T"1 "

' 12332; leti) ceso— csolgggcié;

Cukor7 Kakaó- csoko- koládé csokoládé—

lta-, és Kaka ó_ teszta. K k ó_ 1 ád é kisebb bóléscso-

Év mas _ kakaó— a a mártó- tömbok- koládelfel-

cukor- vaj bab, por an 3 ben; hasznala—

gyárt- kakaó- na yo§b csoko- sával ké-

mányok hé; tölgnlgök ládé szült minv

ben poralak— dennemu ban másáru

A termelés mennyisége g-ban

1928 43.027 1.434 976 4.028; 5.839 15.921 16.899 1929 41.084 1.570 1.434 3.319 10.634 9.947 14.742 1930 34.883 1.892 2.129 3.8125 13.256 7.433 15.702 1931 24.336 1.615 873 3.928 9.203 5.342 18.787 1932 21.125 1.913 975 4.455 9.656 5.347 19.848 1933 12.503 3.004 1.341 4.657 9.356 17.353 24.574 193 12.979 2.436 728 4.101 7.642 16.852 27.042 1935 16.166 2.053 2.784 4.731 9.358 18.345 29.458 1936 16.859 2.262 217 5.709 8.079 25.440 29.003 193 20.805 2.830 1.213 7.270 7.126 19.332 30.015

Az évvégi raktárkészlet g—ban

1928 _ _ — _ -- _ _-

1929 — —— — — — — ——

193 — —— —— — — — ——

1931 1.783 58 12 404 691 574 980

1932 1.213 65 13 321 602 524 1.063 1983 467 301 2 477 154 759 1.000

1934 725 61 2 359 576 661 1.200

1935 446 288 5 351 569 696 1.413

1936 233 148 19 267 254 1.633 749 193 369 300 22

503 223

1.795 1.047

e. m _— 680 .—

. m .

A cuxnmm- Es csoxoulntevlm Hmm ÁRUCIKKEK szam

eza-1931.

90 978'0 mm: go

80 80

70 70

60 60

50 50

40

30 30

20 20

40 "0

O O

1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937

% Kakaópm

löttetlen csokoládé

. löltötl csokoládé

% Cukorka

%% Kakaóvai

u.asnsae.

A magyar csokoládé és cukorkaipar 19 éve járja az önállóság rögös, de dicsősé- ges útját. Ez idő alatt minden hozzáfűzött

"1939;

kívánalomnak s eléje tárt feladatnak eleget tett é ' hazai piacot _— mind—ei társadalmi osztályt, illetö, leg népréteget — termé—*

keivel kielégítően látott el.

Sajnos, termelőképessége teljes mértékben nem,volt

és nincs is kihaSmál -' mert bár a belföldön

lyezett gyártmányok men—SF nyisége tekintélyes, a kl

vitel jelentéktelen. (L. a_3.

sz. táblát.) A világpolitikai helyzet pedig a termelés—

hez, főleg annak fokozá—

sához szükséges nyugodt légkör kialakulására még nem bíztató. Hogy a vihar- fellegek dacára a hazai cukorka—' és csokoládé—

gyártásban a termelés fej—

lődése remélhet—ő, az első—

sorban,—azoknak ez örven—

detes eseményeknek tulaj—

donítható, amelyek a kö—

zelmultban játszódtak le s amelyek következtében több, mint egy millió ma- gyar testvérünk visszatért az anyaországhoz. A visz—

szacsatolt részek cukorka-t és csokolád—éipara nem, je—f lentékeny, aminek követ:

tében a felvidék fogyasztását is a hazai üzemeknek kell majd fedezniök.

Telegdy Kováts László dr