MOLNÁR JÓZSEF
A MAGYAR SZABADSÁG ÉRDEMREND
1946. MÁJUS 10-TÖL OKTOBER 14-IG ADOMÁNYOZOTT VÁLTOZATA
A demokratikus Magyarország első kitüntetése, a Magyar Szabadság Érdem
rend,1 két időszakban és három típusváltozatban került adományozásra:
— első ízben 1946. május 10-től 1948. január l-ig,az
a) a numizmatikusök körében ,,Krisztusrejes"^nék2 elnevezett (1. sz. kép) (a továbbiakban — Érdemrend I.) és a
b) a Kossuth-címeres (2. sz. kép), majd pedig
— másodízben 1957. november 1-től 1958. április 4-ig a c) a népköztársaság-címeres típus.
Az a) változatú érdemrendről, amelyet 1946. május 10-től október 14-ig ado-
1. kép. A Magyar Szabadság Érdemrend első, ún. „Krisztusfejes" változata
1 Dr. Besnyő Károly: A Magyar Népköztársaság kitüntetései. Budapest, 1979. l Ä a„ _ , „ , „ . m . ,. , . 2 Az Érdemrend I. jelvényének előlapján a Kossuth-fej és az azt övező MAGYAR SZABADSÁGÉRT felirat olyan látszatot kelt, mintha Krisztus töviskoronás fejének ábrázolása lenne. Az 1946. október 14-től 1948. január l-ig ado
mányozott, az Állami Pénzverőben készített érdemrendeken (a továbbiakban — Érdemrend II.) a körfehrat a jelvény hátlapjára került, az említett látszat elkerülésének okáért.
— 434
mányozott a köztársaság elnöke (1. sz. táblázat), mind ez ideig nem jelent meg kutatásra épült publikáció. A kutatás során olyan irattári, vagy más hitelt ér
demlő írásos dokumentációt, amely az Érdemrend I. jelvény, vagy szalag formá
jának leírását, vagy egyáltalán létezését bizonyítaná, nem találtunk.
Az írásos dokumentumok hiánya ellenére, az Érdemrend I. adományozását és egyben hivatalosságát az bizonyítja, hogy a már említett időszakból — 1946.
május 10 —október 14. — a Magyar Szabadság Érdemrenddel kitüntetett élő személyek birtokában, múzeumokban hagyatékként kezelve, és elhunyt kitün
tetettek hozzátartozóinál kizárólag „Krisztusfejes" példányokat találtunk a ku
tatás során (2. sz. táblázat). E közvetlen tárgyi bizonyítékok létezése mellett nem kerülte el figyelmünket az Érdemrend II. 1947. december 10-én — több mint egy évvel az Érdemrend I. adományozási időszaka után — jóváhagyott alap
szabályának 10. pontja, amely a szabályoknak meg nem felelő jelvények vise
lése megtiltását tartalmazza.3 Ilyen kitételnek egy alapszabályban csak akkor van értelme, ha létezett, vagy létezik az alapszabályban meghatározottól eltérő formájú olyan jelvény, amelyet egy adott időszakban viseltek. A 10. pontban foglalt utalás nem lehet más mint az Érdemrend I. viselésének betiltása. Ež az egyetlen írásos dokumentum, amely iközvetve következtetni enged az Érdem
rend I. létezésére. A fentiekből kitűnik, hogy kutatásunk tárgyát képező érdem
rend nem más, mint a Magyar Szabadság Érdemrend legkorábbi típusváltoza
ta. Alapítása előzményeinek, majd további történetének feltárása feleletül és magyarázatul szolgál egy sor választ váró kérdésre.
A kutatási munkát megkönnyítette, hogy számos olyan személy tudott szó
beli és írásos információt adni, aiki tevőlegesen is részt vett a kitüntetés alapí
tási okmányának kidolgozásában, a jelvény- és szalagforma kialakításának el
döntésében, valamint a gyártási munkában.
Az alapítás és az előzmények
A felszabadulás, a demokratikus Magyarország létrejötte kitüntetéstörténe
tünkben is új fejezetet nyitott. A Horthy-rendszer alapította kitüntetések, cí
mek és rangok viselésének betiltása és eltörlése, valamint a Szálasi-rendszer adományozta kitüntetések érvénytelenítésének folyamata 1945-től egészen 1947- ig tartott.4
A Magyar Köztársaság megaiakulása — 1946. február 1. — már olyan állam
formai és államjogi stabilitást jelentett és fejezett ki, amely lehetővé, sőt kö
telezővé tette egy új kitüntetésrendszer alapítását olyan külföldi és hazai ál
lampolgárok számára, akik a iköztársaság létrejöttének érdekében és támoga
tásában kimagasló érdemeket szereztek.5
Jelentőségében és időrendiségében a fentieket megelőzte az a reális igény, hogy a független és demokratikus Magyarország első kitüntetettjei azok legye
nek, akik fegyverrel harcoltak annak megszületéséért, és mindenekelőtt azok, akik életüket áldozták a partinzánharcokban és az ellenállási mozgalomban.
Egy ilyen kitüntetés lehetőségének gondolata már 1944-ben a Szovjetunióban tevékenykedő magyar partizánok közösségénél felvetődött. Alapját annak a fegyveres harcnak a ténye jelentette, amelyet a magyar partizánok folytattak
4
3 A Magyar Szabadság Érdemrend alapszabályai. Magyar Közlöny, (a továbbiakban — MK) 1947. december 20.
288. szám.
4 Honvédségi Közlöny (a továbbiakban — HK) 1945. március 1., I. évf. 1. sz.: 1945. március 15., I. évf. 2. sz.;:
1945. augusztus 1., I. évf. 13. sz.; MK 1946. december 28., 296. sz. 24 476/1946. ME. számú rend.
5 MK 1946. december 28., 296. sz. 24 549/1946. ME számú rend.
7*
a hitleri fasiszták ellen. Létrehozásának realitása 1944 elején érlelődött meg, azon az emlékezetes rovnói partizán-továblbkópzési napon, amikor a magyar par
tizánoknak, hősies magatartásuk elismeréséért, szovjet kitüntetéseket adomá
nyoztak. Az átadáskor Vas Zoltán — az egyik partizániskola vezetője — beje
lentette, hogy a fegyveres harcokban szerzett érdemeik elismeréseként a parti
zánok, hazatérésük után, magas kitüntetésben részesülnek.
A felszabadulást követően — 1945 júniusában — megalakult a Magyar Par
tizánok Bajtársi Szövetsége6 (a továbbiakban — Szövetség). Az elnökségi és a választmányi üléseken gyakran felmerült a kitüntetés kérdése. Két ok is indo
kolta annak mielőbbi megoldását: az egyik a korábban tett ígéret valóra vál
tása, a másik nyomós ok az volt, hogy azokat a nem magyar harcostársakat, akikkel együtt — vagy akiknek parancsnoksága alatt — tevékenykedtek magyar partizánok, a közös fegyveres múlt emlékére, és egyúttal hős tetteik megbe
csülése jeléül, ugyancsak megilleti magyar kitüntetés. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni, hogy ebben az időszakban a magyar partizánok közül számosan kapták meg a „Győzelemért" szovjet, és a „Budapest elfoglalása" emlékére ala
pított ugyancsak szovjet emlékérmet is, de a Jugoszláv Népköztársaság kormá
nya is kitüntetett ebben az időben — jugoszláv partizánegységekben harcolt — magyar partizánokat. A kitüntetéseket ünnepélyes külsőségek között adták át, amiről a sajtó is beszámolt. A Szövetség vezetőségének tehát a nemzetközi kap
csolatok miatt is napirenden kellett tartania a kitüntetés problémáját.
1946 elején a Szövetség — érdemrend alapítására vonatkozó — előterjesztését a Magyar Kommunista Párt vezetősége elfogadta. A Szövetség vezetősége úgy tervezte, hogy 1946. május 11—12-én megrendezésre kerülő I. Országos Kong
resszusán a partizánok első csoportjának a kitüntetéseket átadják. Ez az el
képzelés, rendkívül kifejező és impozáns megnyilvánulásnak ígérkezett, de ugyanakkor igen gyorsan végrehajtandó feladatsorozat megoldását igényelte.
2. kép. A Magyar Szabadság Érdemrend második, ún. „Kossuth címeres" változata
-6 Szabad Nép, 1946. május 5. sz.
— 436
Nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy párhuzamos munkában szinte napok alatt kell elkészíteni és elfogadtatni az alapítási törvényjavaslatot, felterjeszteni és jóváhagyatni az adományozásra méltó személyek névjegyzékét. Nagy körül
tekintést és felelősséget jelentett az érdemrend jelvényének és szalagjának meg
terveztetése és elkészíttetése is.
A munkák elvégzésének oroszlánrésze a Szövetségre hárult. Erre emlékezik vissza dr. Kovács István a Szövetség akkori jogásza:
„ . . . kaptuk az értesítést emlékezetem szerint 1946. év elején, hogy a Párt vezetősége elfogadta a Partizán Szövetség előterjesztését a Magyar Szabadság Érdemrend alapítására.
Nyomban lelkes munka kezdődött. Személyi vonalon megindult a kitüntetés
re érdemes személyek kiválasztása, felsorolása, amit abban az időben káder
munkának neveztek. De megindult a szervezeti felépítés a jogszabály és az alap
szabály előkészítése is, ami, mint a Szövetség jogászának, nagyrészt az én fel
adatom volt. A törvénytervezetet a különböző vezetőkkel koordinálva, a kapott útmutatások szerint én öntöttem jogi formába és azt a szövetség vezetőségének egyetértése után a Párt és a kormány illetékes szervei elé terjesztettük. Emlé
kezetem szerint nemcsak a Honvédelmi Minisztériumban, hanem a Belügymi
nisztériumban és a miniszterelnökségen is államtitkári szinten tárgyaltunk a törvénytervezetről. A tárgyalásokon én is részt vettem és sehol sem merültek fel akadályok a kitüntétésalapítás előtt, elvileg mindenki egyetértett, csak amint az akkori idők pártéletében szokásos volt, á részletekben vetődtek fel külön
böző, olykor lényegbevágó ellenjavaslatok.
Az igazsághoz tartozik, hogy magában a Szövetség vezetésében is voltak n é zeteltérések és viták. Kezdetben ahhoz a szigorúan vett elvi alaphoz ragasz
kodtak, hogy az ezüst kitüntetés kizárólag csak azoknak jár, akik fegyveres be
vetésiben vették részt, a többiekét pedig az ún. bronz kitüntetés illesse meg."7
1946. május 3-án a Szövetség kérésére a honvédelmi miniszter törvényjavas
latot terjesztett a nemzetgyűlés elé az érdemrend alapítására. A törvényjavas
lat miniszteri indoklásából és a képviselőház, illetve a nemzetgyűlés bizottsá
gának jelentéséből idézünk részleteket, amelyek érdekesnek mondhatók, de nem kerültek be sem az alapító törvénybe, sem az érdemrend alapszabályába :
„A különböző mértékű érdemek megfelelő jutalmazása érdekében két osztá
lyú érdemrend alapítása látszik szükségesnek. Szükséges továbbá az a rendel-*
kezes is, hogy a jelvény a kitüntetett személy halála után a törvényes örökösre szálljon át, egyrészt az érdemrend értékének növelése céljából, másrészt azért, hogy a vértanúhalált halt szabadságharcosoknak adományozott érdemrend jel
vénye az örökösöknek az örökhagyó szellemét megörökítő emlékül szolgáljon."
Az 1. § (2) bekezdésben a „fokozat" szót iktatta be a bizottság az „osztály" szó helyébe. Ez az új megjelölés határozottan utal arra, hogy „a fokozatok szerinti megkülönböztetés nem a kitüntetett személy polgári, vagy katonai rangjához, hanem a szaibadsághiarcban szerzett érdemek nagyságáihoz igazodik".8
A Nemzetgyűlés az alapításról szóló törvényjavaslatot elfogadta, amely az 1946. évi VIII. törvényként lépett hatályba.
Az adományozási előterjesztést a Szövetség és a Honvédelmi Minisztérium 1946. május 7-én felterjesztette a Miniszterelnökségre. Egyidejűleg felterjesz-
7 Dr. Kovács István (1912. Budapest) 1934-ben jogi diplomát szerez. 1943-tól tagja a Kommunista Pártnak. Részt vesz a partizánmozgalomban. A felszabadító szovjet csapatokkal tér haza. A Szövetség jogásza, majd mint főosztály
vezető jogtanácsos tevékenykedik. Számos hazai és külföldi kitüntetés — a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst, a Munka Érdemrend arany fokozata, a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem — tulajdonosa. 1946-ban a Szövetség ügyésze. 1981. október 28-i visszaemlékezése a szerző birtokában.
8 Magyar Törvénytár. Corpus Juris ^Hungarici. Alapította: Dr. Márkus Dezső. Millenniumi Emlékkiadás. 1946.
évi törvénycikk a „Magyar Szabadság Érdemrend" alapításáról. 28. o.
tés készült a felszabadító harcokban részt vett külföldi állampolgárok kitünte
tésére is.9 A két feladat — a törvényibe iktatás és a felterjesztés — ilyen gyors megoldását az tette lehetővé, hogy a Magyar Kommunista Párt és a Nemzet
gyűlés előtt megfelelően indokolt volt az érdemrend alapítása, a Szövetség és a Honvédelmi Minisztérium illetékesei előtt ismert volt a kitüntetésre előter
jesztett személyek partizán- és ellenállási, valamint a felszabadító harcokban folytatott tevékenysége.
A készítés körülményei
A tervezési és gyártási munkák megszervezésére és lebonyolítására-a Szövet
ség vezetősége kapott megbízást.10 Arra a kérdésre, hogy a Szövetség kit kért fel az érdemrend formai megtervezésére, vagy az, hogy a Kossuth-arckép és a MAGYAR SZABADSÁGÉRT körfelirat kinek a javaslatára került az érdem
rend előlapjára, mind ez ideig nem sikerült megbízható választ adni.
Az érdemrend két fokozatának — ezüst és bronz — jelvényeit az 1945-ben alakult Nemesfémipari Munkások Szakszervezetének Jelvénykészítő Üzeme — Budapest, VII., Rózsa u. 25. sz. — gyártotta. Levéltári források hiányában idé
zünk a Szövetség egyik akkori vezetőségi tagjának visszaemlékezéséből:
„ . . . Határozottan emlékszem arra, hogy a Rózsa utcai jelvénykészítő üzem
ben gyártották le az érdemrendek jelvényeit. A Partizán Szövetség egyes tag
jai és az üzem ifjúmunkásai között még a felszabadulás előtt munkásmozgalmi kapcsolat alakult ki, és ez a későbbiek során fenn is maradt, így kézenfekvő
nek látszott, hogy az üzemet kérjék fel a jelvények elkészítésére. Az üzem akko
ri gyártási technológiáját a kézi munka, sajtolás, vésés, reszelés, fűrészelés jel
lemezte. Ilyen módszerrel készültek a jelvények .. "n
A j el vény készítés „hősi korszakának" hangulatát idézi az üzem egykori ve
zetője:
„. .. Mintegy tizedmagammal, 1945. március 1-én, a párt és a szakszervezet inspirálására megalakítottuk a Nemesfémipari Munkások Szakszervezetének Jelvényikészítő Üzemét Budapest, VII., Rózsa utca 25. szám alatt. Az üzem előd
jét, amely szintén jelvények készítésével foglalkozott, kirabolva, a berendezési tárgyakat összetörve hagyta örökül az utókorra a nyugatra távozott Fricker Adolf német származású tulajdonos. Petróleumlámpánál, kézi sajtolással, az egyáltalán fellelhető fémanyagokból megkezdtük az 1945. május 1-i jelvények készítését. 1946 elejére némileg rendeződtek a viszonyok és májusban már közel 100 fővel, villanyfény mellett folytattuk a — nagyon fontos propagandacélokat szolgáló — jelvények gyártását. Ahogy visszaemlékszem, 1946 áprilisában, vagy májusában történhetett, hogy a Partizán Szövetség vezetősége kéréssel fordult az üzemünkhöz, hogy — a megadott rajzok alapján — gyártsunk egy Kossuth arcképével díszített jelvényt. A négy lemezrétegfből összeállított kitüntetés tulaj-
9 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban — HL) 1946/eln. 14 690. sz.; külföldi kitüntetésére 1. HL HM 1946/eln:
19 789.
10 Gábor István (1909) a Magyar Partizán Szövetség ny. főtitkára, számos magyar és külföldi kitüntetés — többek között a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst és bronz fokozatának — tulajdonosa visszaemlékezése, 1981, február 24. (a szerző magángyűjteményében). 1946-ban, a Szövetség főtitkáraként, a vezetőségi tagokkal egyetértve dönt az Érdemrend I. szalagforma járói.
11 Kovács István (1917) az Országos Fordító- és Fordítást Hitelesítő Iroda Szakszervezeti Bizottságának ny. titkára.
A doni áttöréskor átáll a szovjetekhez. 1943 decemberében az 1. Magyar Partizáncsoport tagja. Hazatérése után, 1946-ban, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetségének vezetőségi tagja. Számos magyar és szovjet kitüntetés — a többek között a Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozata, a Magyar Népköztársaság Érdemrend V. fokozata és a Vörös Csillag Érdemrend — tulajdonosa. 1981. október 28-i visszaemlékezése a szerző magángyűjteményében.
1946-ban, a Szövetség vezetőségi tagjaként, részt vesz az Érdemrend I. jelvénye gyártásának megszervezésében.
— 438 —
doniképpen a „Magyar Szalbadság Érdemrend" jelvénye volt, amelyből mintegy 300—500 db-ot gyártottunk le."12
Tényként állapíthatjuk meg, hogy a jelvények durván kidolgozottak, ez rész
ben adódik a kézi megmunkálásból és a kisüzem hiányos felszereléséből, vala
mint a gyártáshoz rendelkezésre álló igen rövid időből (3. sz. kép).
A jelvény és a szalag leírása
Az ezüst fokozat jelvénye három, egyenként 1—1,5 mm vastagságú, egymásra forrasztott ezüstlemezből készült kompozíció. A jelvény előlapjának kiemelkedő része egy 25 mm átmérőjű lemezkorong, amelyben Kossuth félbalra néző dom
ború képmása látható a MAGYAR SZABADSÁGÉRT körfelirattal. E mögött van egymásra forrasztva két sugárszerűen rovátkázott, 43—43 mm átmérőjű, ötágú lemezcsillag oly módon, Ihogy együtt a Kossuth képet övezve egy szabá
lyos, tízágú csillagot alkotnak. A jelvény hátlapjának felső harmadában 3 mm-
3. kép. Durván kidolgozott készítmény
12 Egri Tibor (1915) ny. honvéd ezredes, volt katonai attasé. 1946-ban a Rózsa utcai Jelvénykészítő üzem vezetője.
1933-tól vesz részt a munkásmozgalomban. 1935-óta a Kommunista Párt tagja. A felszabadulás után szakszervezeti vonalon dolgozik. 1948-tól a honvédség tagja. 12 kitüntetés — többek között a Szocialista Hazaért Érdemrend, a Ki
váló Szolgálatért Érdemrend és a Munkás Paraszt Hatalomért Emlékérem — tulajdonosa. Visszaemlékezése (1981.
február 24.) a szerző magángyűjteményében.
— 439 —
es kézi beütésű sorszám, az alsó harmadában pe'dig 4 mm-es nagyságú, fix gépi beütésű „1946" évszám látható (4. sz. kép). A jelvény kb. 700-as finomságú ezüstből készült, súlya 28 gramm. A bronz fokozat jelvénye az anyag minősé
gétől és a súlytól eltekintve azonos az ezüst fokozattal. Anyaga sárgaréz, súlya 20 gramm. Mind az ezüst, mind a bronz jelvények, a már említett gyártástech
nológia miatt gyengén sikerült ötvösmunkák.
Mindkét fokozat szalagjaként az 1923—1945 között adományozott, Horthy- korszakbeli „Katonai Szolgálati Jel" kitünitetésszalagját13 használták fel oly módon, hogy a 40 mm széles szalag piros középrészéből 6—7 mm-t hosszirány
ban bevarrtak, és így nyerte a szalag a 33i—34 mm szélességét. Egy-egy kitün
tetéshez 130 mim hosszú anyagból, ötszög alakra hajtogatva, imajd összevarrva alakították ki a szalagot (4. sz. kép). Az egymásra hajtogatott szalagvégeket a hátsó oldalon két patentkapoccsal erősítették egymáshoz.
A kitüntetéshez rendszeresített szalagsávon az Érdemrend I. jelvényének 15 mm átmérőjű, egy darabból préselt kisebbített mása volt viselhető.1'4
A jelvény tízágú csillag-formájának keletkezésére, több hasonló tartalmú visszaemlékezés közül, elegendőnek tartunk egyet idézni :
„ . . . pártközi konferenciát hívtak össze, amelyen többek között a felszabadu
lás utáni első kitüntetés, a Magyar Szabadság Érdemrend formai kialakításá
nak eldöntése is napirendre került. A javaslatot a kommunista pártot képvise
lő egyik államtitkár terjesztette elő, amelynek lényege: egy ötágú csillag kö
zéprészében MAGYAR SZABADSÁGÉRT körfelirattal övezett Kossuth képet ábrázoló kitüntetés volt. A Kossuth-arcképpel és a felirat szövegével megjegy
zés nélkül egyetértettünk, de az ötágú csillag szimbólum körül heves vita ala
kult ki. A koalíciós pártok képviselőinek többsége nem értett egyet az ötágú csillag alkalmazásával.. . Végül is arra a kompromisszumos megoldásra jutot-
4. kép. A hátlapon olvasható év- és sorszám
18 FeUzeghy Ferenc: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest, 471—472. o.
14 HK 1940. október 15., I I . évi. 32. sz. 27 305/EIn.
— 440 —
tűnik, hogy két ötágú csillag összekomponálásával egy tízágú csillag övezze a Kossuth k é p e t . . ."fö
Az érdemrend szalagja sajátos kialakításának történetét — más írott forrás hiányában — ugyancsak egy visszaemlékezésből idézzük :
„ . . . Jellemző volt az akkori időkre, (még nem működött szalagkészítéssel foglalkozó üzem — !M. J.) Ihogy kénytelenek voltunk az érdemrend szalagját egy már régebben szőtt nemzetiszínű szalagból kialakítani. A nemzetiszínt meg
felelőnek találtuk, de a régi háromszög alakú formát elvetettük és a spanyol, illetve francia érdemrendek hosszúkás alakja mellett döntöttünk, így jött létre az érdemrend különleges formájú szalagja."16
Ha elfogadjuk a modern értelemben vett hazai kitüntetés születése kezdeti időpontjának a Mária Terézia által 1757-ben alapított Katonai Mária Terézia Vitézi Rend-et, akkor az azóta eltelt közel 230 év alatt megjelent több mint 200 fajta és fokozatú kitüntetésszalag között nem találunk egyetlen, az Érdem
rend I. szalagjával azonos formát.
Amellett sem szabad szó nélkül elmenni, hogy ezt a formát nem valaki „kü
lönlegességet kreálni vágyó" elgondolása szülte, hanem egy nemzeti és egyben nemzetközi szabadságharcos — még a formákban is újat kifejezni akaró — szö
vetség tagjai.
Az adományozás adatai
Első alkalommal — a Szövetség vezetősége elgondolásainak és terveinek megfelelően — 1946. május 11-én, a Szövetség I. Országos Kongresszusán, a partizánok első csoportja részesült a kitüntetésben. Ekkor 139-en az Érdem
rend I. ezüst-, (I. osztályú)17 84-en a bronz (II. osztályú) fokozatot kapták.
Ugyanekkor 96 hősi halott partizánt is kitüntettek (posztumusz) az ezüst, illet
ve a bronz érdemrenddel (5. sz. kép).
Az ünnepélyes aktust idézve, ide kívánkozik az Üj Szó miájus 8-i közlemé
nye:
„ . . . A szombati első kongresszusi nap ünnepélyes megnyitásán a Zeneaka
démián — ahol a külföldi küldöttségek is felszólalnak — nagy jelentőségű ak
tus zajlik le: mintegy 200 magyar szaba'd'sághősnek ez alkalommal adját át a
»M a g y a r S z a b a d s á g é r t«18 érdemrendet.
A kitüntetettek között vannak többek között: Nógrádi Sándor államtitkár, Tömpe András rendőrezredes, GÖrgényi Dániel ezredes, Szalvay Mihály alezr- redes, Dékán István rendőrőrnagy."19 •
Második alkalommal augusztusban az ellenállási mozgalom hősi halottainak és vezető egyéniségeinek, valamint a felszabadításban résztvevő külföldi kato
naszemélyeknek adományozták a magas kitüntetést.
Az Űj Szó szeptember 8-i száma a következőkben tájékoztat a kitüntetettek
ről:
„Tildy Zoltán, a Magyar Köztársaság elnöke a honvédelmi Miniszternek a
15 Zentai Vilmos (1899) ny. honvédelmi államtitkár. 1918—1948-ig az SZDP tagja. 1945—1947-ig a Politikai Bizottság tagja. 1946-ban, mint honvédelmi államtitkár, részt vesz azon a pártközi konferencián, amelyen napirendre kerül az Érdemrend I. jelvényformájának megvitatása. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatják és életfogytiglani börtönre ítélik. 1953-ban rehabilitálják. A Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjének tulajdonosa. Visszaemlékezése (1981. április 27.) a szerző magángyűjteményében.
16 Lásd a 10. sz. lábjegyzetet.
17 A Tett c. folyóirat május 11-i száma, a Kongresszusra emlékezve, ,,I. és I I . osztályú fokozat" megnevezést használ a kitüntetettek felsorolásánál, annak ellenére, hogy az érdemrend alapítási törvényében és az alapszabályban az „ezüst" és a „bronz" a hivatalos f okozati megjelölés.
18 Helytelen a megnevezés, helyesen : Magyar Szabadság Érdemrend.
19 Új Szó, 1940. május 8.
5. kép. Az első alkalommal kitüntetettek névsora
miniszterelnök útján tett előterjesztésére a Magyar Szaba'd'ság Érdemrenddel tüntette ki a Vörös Hadseregnek azokat a tisztjeit, akik a magyar szabadság kivívásában és a magyar demokrácia megerősítésében kimagasló érdemeket sze
reztek.
A kitüntetettek a következők: Klement Jefremovicš Vorosilov, a Szovjetunió marsallja, Iván Sztyepanovics Konyev, a Szovjetunió marsallja, Fedor Iva- novics Tolbuhin, a Szovjetunió marsallja, Rodion Jakovlevics Malinovszkij, a Szovjetunió marsallja . . . "
A Vörös Hadsereg 70 tisztje között, akiket a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Szabadság Érdemrenddel kitüntetett, a Vörös Hadsereg magyar nyelvű lapjának, az Űj Szónak tizenhárom szerkesztője és munkatársa szerepel: Illés Béla alezredes, az Űj Szó főszerkesztője, Kassai Géza helyettes főszerkesztő, Vladimir Tyerentyev gárdaőrnagy, Rudolf Garasin őrnagy, Ráth Károly kapi
tány, Gyáros László kapitány és Wagner Anna, az Űj Szó szerkesztői, Szabó Ferenc főhadnagy, Oľd'ner Vladimir főhadnagy, Gerőné Fazekas Erzsébet, dr.
Mérai Ferenc, Lévai Béla és Zsombor János, az Űj Szó munkatársai.20
A katonai ellenállási mozgalom hősi halottainak kitüntetését az alábbi szö
vegű dokumentum tanúsítja: <
„Miniszter Úr !
A köztársasági elnök a katonai ellenállási mozgalomban résztvett alább fel
sorolt hősi halottak részére Miniszter Űr előterjesztésére a. Magyar Szabad
ság Érdemrend ezüst fokozatát adományozta: Bajcsy-Zsilinszky Endre nem- zetgy. képviselő, Csernetzky Béla hmtk. ezredes, Farkas Imre t. zls. Györffy László rep. alezr. Jáky József hmtk. ezr. Kiss János altbgy. Kiss József újság
író, Messik Károly zls., Nagy Jenő vörgy., dr. Neményi Vilmos, Németh László János zls. Odescalchi Miklós t. őrnagy. Széchenyi Pál zls. Tartsay Vilmos vk.
ezredes.
Kérem Miniszter Urat, hogy fent nevezettek hozzátartozóinak a mellékelt kitüntetéseket kézbesíttetni szíveskedjék."21
Harmadik alkalommal, szeptemberben, magyar rendőr- és szovjet katona
tisztek kapták meg az érdemrend ezüst, illetve bronz fokozatát.
Negyedik alkalommal októberben mindössze két személy részesült a kitün
tetésben.22
1946. október 14-ét követően újabb adományozásra csak 'december hónap
ban került sor, de akkor már az Érdemrend Il-t kapták a kitüntetették.
Az adományozások — idő, fokozat, darabszám és állampolgárság szerinti — megoszlását az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
20 Űj Szó, 1946. szeptember 8.
21 HL 1946/eln. 24 957.
22 Dr. Tildy Zoltán (1917) fotóművész. A budapesti egyetem jogi karán tanul. 1938-tól a Pesti Napló, majd a Ma
gyarország lapkiadó munkatársa. 1944. márciustól októberig a Gestapo tartja fogva. 1946-tól a Magyar Állami Erdő
gazdasági Üzemek igazgatója. Balázs Béla-díjas (1969) érdemes művész. 1962—72-ig az Országos Természetvédelmi Tanács főtitkára. A Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozatának tulajdonosa. A dr. Tildy Zoltánnal 1981. október 29-tól 1983. március 24-ig folytatott levelezés anyaga (a szerző gyűjteményében) bizonyítja az utolsó Érdemrend I.
adományozását.
— 443 —
6. kép. Adományozási okirat
444 —
1. sz . táblázat
1946
m a g y a r külföldi
I. o.
e z ü s t d b összesen
II. o.
b r o n z d b összesen 1946
e z ü s t d b
II. 0.
b r o n z d b
I. o.
e z ü s t d b
II. 0.
b r o n z d b
I. o.
e z ü s t d b összesen
II. o.
b r o n z d b összesen
m á j u s2 3 209 92 10 8 219 100
a u g u s z t u s 59 44 53 9 112 53
s z e p t e m b e r 7 3 5 3 a2 6
o k t ó b e r 2 — — — 2 —
ö s s z e s e n 277 139 68 20 345 159
Ezüst és b r o n z összesen 504
A feldolgozott dokumentumok szerint az Érdemrend I. kitüntetésből mind
össze 504 db került adományozásra. Eltekintve a külföldi kitüntetettek számá
tól, hazai vonatkozásban alig több mint 400 adományozott Érdemrend I. léte
zése bizonyítható.
A szám szerinti összehasonlítás érzékeltetésére felsoroljuk néhány ran
gos kitüntetésünk adományozási 'darabszámát :24
Magyar Szabadság Érdemrend (Érdemrend II.) közel 3 500 db Vörös Csillag Érdemrend 1977-ig adományozott közel 1 500 db Munka Vörös Zászló Érdemrendje 1977-ig adományozott közel 570 db Szocialista Hazáért Érdemrend, egy alkalommal adományozott 9 514 db Felszabadulási Jubileumi Emlékérem adományozott közel 116 003 db
A kitüntetések darabszámainak felsorolásával mindössze azt akarjuk iga
zolni, hogy az Érdemrend Ï. 504, illetve 400 példánya — történelmiséget! kí- vül — numizmatikai ritkaságnak is minősíthető.
A jelvények elő- és hátlapjain tapasztalt eltérések
A gyártás folyamatánál a kézi munka pontatlansága, a verőszerszámok gyen
ge anyagminősége és helytelen kezelése következtében igen gyakoriak a jelvé
nyek előlapján levő különböző eltérések. Ilyenek: a Kossuth-arekép vonásainak elmosódottsága, a MAGYAR SZABADSÁGÉRT körfelirat betűhiányossága, a csillagszárak hosszának különbözősége és súlybeli eltérés az azonos fokozatú jelvények között.
Amint a ibélyegek tév-, vagy Ihiibás nyomatú példányainak csakis a filatelis- ták körének ivan jelentősége, hasonlóan a jelvények (veretein tapasztalt eltéré
sek is csak a numizmatikusok érdekkörébe tartoznak.
23 A Magyar Közlöny 1946. május 25-i 118. számában és az 5. sz. képen felsorolt kitüntetett személyek száma között 1—3 fő eltérés mutatkozik. A táblázatban a Magyar Közlöny adatait használtuk.
24 Lásd az 1. sz. lábjegyzetet.
A. jelvények hátlapján levő év- és sorszámozás igen különböző, mind az év
szám, vagy a sorszám hiányát, mind a számok méreteit tekintve. Az irattári anyagok között végzett kutatás során mind ez ideig nem kerültek elő olyan a'datok, amelyek az adományozott érdemrendek, vagy az elkészült jelvények sorszámozására, vagy annak rendszerére utalna. Ennek hiányában azt a mód
szert kellett választani, hogy megtekintünk minden föllelhető és elérhető ki
tüntetést. Sikerült végül is a legkülönbözőbb helyeken létező 50 darab jelvényt megvizsgálni. Igaz, hogy ez nem több mint 10—12%-a a már korábban ismer
tetett 400—500 adományozott érdemrendnek, de mégis alapot szolgáltáthat egy általános következtetés levonásához.
A kitüntetések vizsgálatának célja a legtöbb esetben az, hogy nagy valószí
nűséggel, vagy teljes biztonsággal megállapítsa, »melyek és milyenek: az ado
mányozott, az elkészült, de adományozásra nem került, a kópia, vagy utángyár
tott és a hamisított példányok. Vizsgálatunkat mi is ennek érdekében és figye
lembe vételével folytattuk.
A jelvények számozásának megtekintése, azok találhatósági, illetőleg őrzési helyétől függően, lehetőséget nyújtott számos kitüntetett élő személlyel való be
szélgetés folytatására. A tulajdonos érdemrentljének és adományozási okiratá
nak megtekintése egyértelműen igazolta az érdemrend adományozott (eredeti) voltát.
A korábban említett 50 db megtekintett jelvény között 10 db sorszámozatlan példányt találtunk, ezek — értelemszerűen — nem is kerülhettek a táblázatba.
A I., II. és III. alatt felsorolt kitüntetettek érdemrendjei kétséget kizáróan adományozott példányok. Tekintet nélkül arra, hogy melyik hónapban és mi
lyen fokozatban adományozták az érdemrendeket, az év- és sorszámozás vala
mennyinél azonos technológiával és mérettel került a jelvény (hátlapjára. Ez döntő bizonyítak arra, hogy csakis azok az Érdemrend I. jelvények adományo
zottak, amelyek évszáma (1946) 4 mm-es nagyságú, fix gépi beütésű számokkal, sorszáma pedig 3 mm-es, kézi beütésű számókkal van ellátva. A számformák és elhelyezésük a 4. sz. képen jól felismerhetők. Minden más, a fentiektől eltérő számozású jelvényről, amelyekkel találkoztunk (5—6—7 mm számnagyságú, domborított formájú évszámos és kézi beütésű sorszámos, sorszám nélküli fix gépi beütésű évszámos, év- és sorszám nélküli) megbízható pontossággal állít
hatjuk, hogy nem a'd'ományozott példányok. Ezt az állításunkat az is alátá
masztja, hogy ezeket a darabokat kivétel nélkül magángyűjteményekben ta
láltuk és adományozásuk — személy és időpont tekintetében — nem azonosít
ható. A jelvények eredetét tekintve csak feltételezésre alapozhatunk, mely sze
rint a Rózsa utcai üzemben több jelvényt készítettek, mint amennyi adomá
nyozásra került, és a többlet mennyiség „szétszóródott". A későbbiek során eze
ket a példányokat valamilyen módon év- és sorszámoztak, vagy számozás nélkül hagyták. Magam is találkoztam év- és sorszám nélküli olyan jelvénnyel, amelyet annak idején a Rózsa utcai üzemből az a szakmunkás vitt el emlékként, aki a jelvények verésén dolgozott.
A szalagok változatai
A kitüntetések eredetiségének vizsgálatánál, a falerisztika25 fogalmai szerint, a jelvény és a iszalag valódiságának mérlegelése azonos jelentőségű. A textil-
25 Bolsaja Szovetszkaja Enciklopédija. Moszkva, 1977. 3. kiadás, 27. k. 576. o.
— 446 —
A megtekintett érdemrendek
adományozási idő, találhatósági hely, fokozat és sorszámozás szerinti kimutatása
2. sz. táblázat Adományozás
ideje (1946)
Találhatóság és őrzési helyek 1983. január 1.
S o r s z á m o k Adományozás
ideje (1946)
Találhatóság és őrzési helyek
1983. január 1. ezüst
fokozat
bronz
fokozat
május
augusztus október
I. Kitüntetett élő személyeknél:
Dékán István Gábor István Dr. Kovács István Kovács István Lévai Béla Major Tamás Zentai Vilmos Dr. Tildy Zoltán
1118 1117 22 119 252 287
210 2
május augusztus
II. Elhunyt kitüntetettek családtagjainál:
Dr. Ajtay Miklós Görgényi Dániel Tokai Mihály Csűrös Lajos
151
ÜÜ5
255
26
1 -vV~-
május augusztus
III. Múzeumokban hagyatékként:
Kassai Géza Szalvay Mihály
Bajcsy-Zsilinszky Endréné Bajcsy-Zsilinszky Endre Dr. Mihályfi Ernő
,102 146 8 7
114 IV. Múzeumokban gyűjteményként. 50 204, 206,
373 / V. Magángyűjteményekben: 33, 96, 99,
122, 126, 150, 174 235, 253 286, 297
27, 94, 205, 210, 248, 298, 455,
460
összesen 25 15
Ezüst és hronz összesen 40
bői készült szalag a viselés során, az idő múlásával jobban elhasználódik, ko
pik, szennyeződik, mint a fémből készült jelvény. Ezért gyakori a régi kitünte
tések szalagjának elhasználódása, végül megsemmisülése. Ennek következmé
nye az a kényszerű gyakorlat, hogy a régi kitüntetéseik szalagjainak nem kis hányadát az évek múlásával az eredetihez hasonló szalaggal pótolják.
Igen sok olyan „Krisztusfejes" éťdemrend létezik, amelynek szalagja nem eredeti, noha az adományozott kitüntetések szalagjainak elhasználódásáról nem
7. kép. Adományozási okirat
— 448 —
beszélhetünk, mert viselési lehetőségük mindössze néhány hónapra korlátozó
dott, és a tulajdonosok — attól függően, hogy melyik hónapban kapták az ér
demrendet — maximum 3—4 alkalommal tűzhették azokat ruházatukra.
Az eredetit pótolni és utánozni igyekvő szalagkészítmények gyakori megje
lenésének az a magyarázata, hogy nagy számú szalag nélküli, adományozásra nem került jelvény „szóródott"' szét egy bizonyos időben — valószínűleg a gyártás helyéről — és ezek felszalagozása történt az utólagos készítményekkel.
Talán nem is szükséges megemlíteni, hogy ezek az új szalagos érdemrendek magángyűjtemények darabjai.
Felismerésükhöz nem szükséges különösebb szakismeret, mert az eredetiek annyira sajátosak (a Horthy-korszak kitüntetéseinek ripsz-moaré anyaga, a hosszirányú összevarrás, az oxidált patentkapcsok, a különleges forma), hogy rápillantással is megállapítható egy szalagról eredetisége, vagy „hamissága".
összegzés- és tanulságképpen annyit megjegyezhetünk az elmondottakból, hogy adott esetben egy pillantást kell vetni a kézbevett Érdemrend I. jelvényé
nek hátlapjára az év- és sorszámozás megállapítására, egy pillantást a szalagra
— és teljes biztossággal véleményezhetjük annak adományozott, vagy „szétszó- ródásból" származó voltát.
Adományozási okiratok
Az Érdemrend I. adományozási okirata formáját tekintve A/4 méretű irodai papíron, teljes szövegében gépelve készült (6. sz. kép). Az okiraton az érdemrend sorszáma nincs feltüntetve. Nagy a valószínűsége annak, hogy a sorszámozásról nem történt nyilvántartás. Ezt a feltevést igazolja az 1946. augusztus 26-án kel
tezett miniszterelnöki átirat is, amely a Honvédelmi Minisztérium állományá
ba tartozó 37 személy kitüntetésének megküldését dokumentálja.26 Az átirat belső oldalán a (következő szövegű kézzel írott — H. M. szárnysegédi — megjegy
zés olvasható: „Láttam: Megjegyzem, íhogy érem több van mint okmány. Tudo
másul vétel végett közlőim, hogy a HM úr a kitüntetéseket személyesen adja á t . . . "
A fenti sorok azt bizonyítják, hogy a küldött okmányok és érmek között számozás szerinti egymáshoz tartozási kapcsolat nem volt, mert ellenkező eset
ben a megjegyzés föltétlen utalt volna az x-y-z sorszámú érdemrendekhez tar
tozó hasonló számozású okmányok hiányára. Az átirattal küldött kitüntetések bizonyíthatóan sorszámozottak voltak, Zentai Vilmos honvédelmi államtitkár ezüst fokozatú 252. sorszámú érdemrendjét is ez az átirat dokumentálja.
1946. szeptember 6-án a magyar szabadság kivívásában és a magyar demok
rácia megerősítésében szerzett kimagasló érdemeik elismeréséül 79 külföldi ál
lampolgárral egyidőben és egy csoportban kitüntetett magyar haditudósító27
(bronz fokozat 210. sorszám) adományozási okiratában szintén nincs utalás az ér'd'emrend sorszámára (7. sz. kép).
Feltételezhető, hogy az érdemrendek sorszámozásának gondolata, majd alkal
mazása olyan megfontolásból született, hogy az rangot adjon az érdemrendnek és egy bizonyos sorolást jelentsen a tulajdonosnak. Az utóbbi feltevés valószí
nűségének bizonyítására idézünk egy visszaemlékezésből :
„Az első változatú érem hátlapján a sorszám is feltüntetésre került és a ki
sebb szám bizonyos rangsorolást is jelentett."
26 Lásd a 21. sz. lábjegyzetet.
27 MK 1946. szeptember 6., 202. sz.
8 H a d t ö r t é n e l m i K ö z l e m é n y e k — 449 —
Ez a feltételezett rangsorolás már az első csoportos adományozás (május 10.) után elvesztette jelentőségét, mert — és most újból idézünk a fenti visszaem
lékezés egy további részéből —:
„Talán még említést érdemel, hogy az első kitüntetések után sok probléma merült fel a rangsorolással. Számosan kapták meg a II. bronz kitüntetést olya
nok, akik összehasonlítva, több, ezüsttel sorolt kitüntetettnél nagyobb érdemeket tudtak felmutatni. Több esetben orvosolni is kellett a méltánytalanságot. Ez is magyarázata annak, hogy egyesek bronz és ezüst kitüntetéssel is rendelkeznek".
1946 decemberében, az Érdemrend I-el kitüntetett személyek megkapták a megfelelő fokozatú Érdemrend II. kitüntetést, 1946. december 21-i keltezésű, előre nyomtatott, névre szóló oklevél kíséretében. A kicserélt érdemrendek visszaadására nem történt intézkedés.
*
Az Érdemrend I. történetének kutatása nem fejeződött be. Reménykedünk abban, hogy az összegyűjtött anyag közreadása után segítséget kapunk mind
azoktól, akik hitelt érdemlő ismerettel, vagy dokumentummal rendelkeznek a még fehér foltok eltüntetésélhez. Nem tudtuk ez ideig felderíteni az Érdemrend I. jelvényének tervezőjét, a verőszerszámok hollétét, a szalagok készítésének helyét, körülményeit, a vert jelvények számát, a sorszámozás rendszerét. Pon
tosítást, vagy megerősítést igényelnek azok a megállapítások, amelyek csak feltételezésen, vagy következtetésen alapulnak. Még számos olyan kérdés lehet
séges, amely minden igyekezetünk ellenére is elkerülte figyelmünket a kuta
tás során, de a történet teljessé tételéhez föltétlen válaszadásra vár.
Végül köszönetünket és tiszteletünket fejezzük ki mindazoknak akik segítő kezet nyújtottak a munkához.
Meghatározó volt az a segítség amit az Elnöki Tanács illetékeseitől biztatás, majd egyetértés formájában kaptunk a kutatás megkezdésére és folytatására.
Nélkülözhetetlennek bizonyult a múzeumok, levéltárak és könyvtárak dolgozói
nak szakmai segítsége és nem utolsó sorban a gyűjtőtársak áldozat- és szolgá
latkész támogatása.
Külön kell megemlékeznünk és köszönetet mondanunk azoknak a partizán- és ellenállási mozgalomban résztvevő és az Érdemrend I-el kitüntetett szemé
lyeknek, akik visszaemlékezéseik megírásával és rendelkezésünkre (bocsátásá
val a legnagyobb segítséget nyújtották a munkánkhoz.
Minden lehetőséget megkaptunk és éltünk is azok felhasználásával annak érdekében, hogy az Érdemrend I. históriájának felderítésével majd feldolgozá
sával szerényen hozzájáruljunk kitüntetéstörténetünk gazdagításához.
•»
— 450 — a ;
