1 Bevezetes
Egy orszaq aggregalt szinten megfigyelhet6 qazdasapi felzarkozasa gyakran a terulef kulonbsegek novekedesevel jar egyutt. A fejlesztespolitsa emiatt kett6s kihlvassal nez szembe: eqyreszt fenn kell tartania a novekedes motoriaikent mukod6, legfejlettebb terse- gek fej16deset, rnasreszt meg kell akadalyoznia a gyengebb regi6k leszakadasat, mivel ez a folyamat nem csupan gazdasagilag nem hatekony, hanem tarsadalmilag es politikailag is veszelyes (lammarino et al., 2017). Jelen munka a nemzeti szintil es a repionalls szlnni gazdasagi folyamatok egyuttmozgasanak temajat vizsgalja a reqionalis novekedes hosszu iavu eloreielzesenek kapcsan.
Kivonat
Kutatasorn a terulef egyen16tlensegek hosszu tavu modellezesl lehetoseqevel foglalkozik, amelyben 6sszevetem a teruleti kul6nbsegek elmeleti nezeteit azok empinkus-modellezesi vonatkozasaival. Az. elmeleti oldalon megtalalhat6 az a szernlelet, amelyik a gazdasagi novekedest teruleti szinten egy kompetitfv folyamatnak tekinti, az agglomeraci6k el6nyeit (tul)hangsulyozza, es az azokt61 tavo' es6 teruletek fejl6deset a tulcsordul6 teruleti hata- sokt61
varla,
Ezzel szemben a helyalapu elmeletek azt kepviselik, hogy nem lehet szembe- allftani a periferikus es a ki:izponti tersegek fejl6deset eqyrnassal, mivel a makroszirff qazdasaq' fejl6des mindegyik terseqtipus novekedesi potencialianak a kihasznalasaval maximalizalhato. Empirikus-modellezesi oldalon egy kompetitiv szernleletet kovefnek az eqyszenibb, felulr61 epltkezo, disztributfv jellegu reqonalzalasi m6dszerek, mig az alulr61 epftkez6 modellek osszetettebbek, nagyobb erotorras igenyuek, es egy generativ szernle- letet kepviselnek,A makroqazdasaqi modellek reqlonalizalasa: alulr61 es felulrol epftkezo rneqoldasok
ZSIBOK ZSUZSANNA
139 3 Empirikus megkozelltesek
A regionalis el6rejelz6 m6dszerek egyik nagy csoportja statisztikai es id6soros eliarasokra epul, a rnasik nagy csoportja okonornetrlai vagy strukturals modelleket hasznal. Az el6re- jelzesi technikak egy resze alulr61 ephkezk (bottom-up szemlelet), vagyis a regi6k szintjen terkepezi fel a strukturalis kapcsolatokat. Mas resztk felulr61 epltkezo (top-down) szemle- letben, .. szatellit" m6don kesziti az elorejelzest, aminek lenyeqe, hogy adottnak vesz egy
2 Elmeleti es kozpolltikal rneqkozelltesek
A reqionalls slorejelzesek keszitese soran bizonyos feltetelezesekkel kell elni arra vonat
koz6an, hogy mikent mozognak egyutt a nemzeti es a regionalis szintu qazdasaqi valtozok.
A krugmani uj gazdasagfbldrajz iranyzata tudomanyos es szakpolitikai szempontb61 azt a nezetet kozvetitl, miszerint atvaltas! kapcsolat van a nemzetqazdasaql szintu hatekonysag es a terbef kieqyenlites kozott (Martin, 2005), mivel a terbef agglomeral6das folyamata novelhef a nemzeti szintO gazdasagi novekedest. Eszerint a teruleti egyenl6tlensegek tamoqatiak a nernzetqazdasaq novekedeset, fgy a reqionais kiegyenlit6 politika osszgazdasagi szinten nem hatekony. A legtobb mai reqionaus novekedesl modell egy- reszt az uj qazdasaqfoldrejzi elmeletre epit, ami mikroszintO donteseket fr le, a vallalatok novekv6 hozadekabol indul kl, masreszt a varosqazdasaqtaru irodalmat koveti, ami a nagy- varosi regi6kban fellelhet6 el6ny6kre koncenlral (Glaeser, 2011 ), harmacreszt pedig a regionalis endoqen novekedesi elrnelene eplt, ami az ipari korzetek, az innovativ mili6 es a termel6 klaszterek szerepet hanqsulyozza (Capello et al., 2017).
Martin (2008, 2015) es Enyedi (2010) bfraljak azokat a nezeteket, amelyek a reqiona- lis novekedest egy ,.terbeli zer66sszegu jateknak" tekintik. Tobb empirikus kutatas is alata- masztotta azt, hogy a fent bemutatott atvaltas nem feltetlenul letezik, tehat a magas terbeli gazdasagi korcemraclo nem mindig jar egyutt magasabb novekedessel (pl. Gardiner et al., 2011).
A hatekonysaqorientatt meqkozelltes a helyalapu fejlesztes helyett egy ernberkozpon- tu szernleletet kovet a 2009-es Jelentes a vilag fejl6deser61 (World Bank, 2009) szeleme- ben, ami szerint a gazdasagi fejlettseg a terseqek osszekapcsolasanak fokozasa altal atterjed a centrumokt61 tavoll regi6kra is, ezert a periferiak feilesztese helyett az emberek rnobilitasanak a fejlesztesere van szukseg (lasd meg Leunig, 2008). Ezt a hipotezist meg- cafolta McCann (2016) az Egyesult Kiralysag peldaian. A gazdasagi novekedes nemcsak a naqyvarosi kozpontok teliesitrnenyeto' fugg, hanem attol, hogy hogyan sikerul kiaknazni minden reqioban a novekedesi lehetoseqeket - erre alapoz a Barca altal utjara indltott helyalapu fejlesztespolifikai szemlelet (Barca et al., 2012), szernbeallltva azt az emberkoz- pontu szernlelettel, A helyalapu fejlesztespolska egy alulr61 epltkezo rneqkozelites, ami a vallalkozoi szellem es mas kl nalatoldall tenyezok fontossapat hanqsuyozza (Capello et al.
2017).
3. 1 Statisztikai es idosoros megkozelitesek
A disztributiv reqionalis el6rejelz6 m6dszerek kozul a legegyszerubb az, amit allando resz- aranyok rnodszerenek nevezhetunk. Ez a m6dszer alapvet6en a keresztmetszeti strukturat tekinti stabilnak. Az elorejelzeshez multbeli, dezaggregalt adatokon kiszamitjuk a kul6nbo- z6 teruleti eqyseqek reszaranyat a nemzeti szintf aggregatumon belul, ezt az aranyt kons- tansnak vesszuk az etorejelzesi id6horizonton, es ennek segitsegevel extrapolaljuk a regi- onalis trendeket. A m6dszer el6nye, hogy a dezaggregalt palyak viszonylag stabilak lesz- nek es kovefik az aggregalt folyamatokat, a hatranya viszont a nyilvanvaloan tulzott egy- szenisites. A reqionalis elemzesek egyik gyakori m6dszere a hatasarany- (shift-share) elemzes, amit reqionalis elorejelzesre tobbek k6z6tt Mayor et al. (2007) hasznaltak. Ezen eljaras el6nye a dezaggregalt informaci6k felhasznetasaban van, ugyanis egy adott aqazat adott regi6ban megfigyelt teljesitmenyenek valtozasat felbontja egy nemzeti hatasra, egy agazati hatasra es egy versenykepesseqi, mas neven reqlonalis hatasra. A nemzeti hatas megmutatja, hogy hogyan valtozott volna a regi6 tellesltmenye, ha az a nemzetqazdasaq- gal azonos utemoen fejl6dott volna. Az aqazati hatas a regi6 aqazaf osszetetele miatti pozitfv vagy negativ hatasokat foglalja rnaqaban, megjelenftve, hogy a regi6ban jelen lev6 agazatok a nemzetqazdasapi ratanal gyorsabban vagy lassabban novekedtek. Vegul a versenykepesseqi hatas az egyedi hatasokat ragadja meg, es azt szamszeruslfi, hogy mennyivel tert el a regi6 fejl6desi uterne att61 a szintt61, mint ami a nemzetqazdasaqi szintu novekedes es az agazati osszetetel alapjan varhato lett volna. Mayor et al. (2007) egy olyan dinamikus hatasarany-elernzesl m6dszert javasolnak, amelyben a vizsgalt id6szakot nemzeti szintu elorejelzest, es azt valamilyen mechanizmus alapian szelosztia a regi6k kozott. Emiatt ez ut6bbit disztributfv, mfg az el6bbit generativ rneqkozelitesnek nevezhelluk (Chizzolini, 2008, Magnani, Valin, 2009, Capello et al., 2017).
A generativ m6dszerek komplex, sokszektoros, naqyrneretu modellekre epltenek, ahol a regi6k kozotti visszacsatolasok sokrenien jelennek meg. Az oksagi viszony e model- lek eseteben a regi6k szintjet61 a nemzeti szint fele mutat, ugyanis a nemzeti szintu nove- kedes a regionalis novekeces sulyozolt atlaga (ex ante meqkozelites). E m6dszer hatra- nya, hogy jelent6s az adat- es ercforrasiqenye a szarnltasl kapacitas, az elmelef szofiszfikaltsaq es a szakertelern tekinteteben. A szakirodalom nem eqyseqes abban, hogy amennyivel nagyobb e m6dszerek er6forrasigenye, annyival megbizhat6bb eredmenyeket szolqaltatnak-e (Haddad, 2009, Magnani, Valin, 2009). A disztributiv m6dszerek eseteben az oksaqi viszony a nemzeti szint fel61 a regionalis szint fele mutat, egy kompetitlv szsmle- letben osztlak szet a nemzeti szintu novekedest a regi6k kozott (ex post meqkozelites), ezert e modellek a ,,terbeli zero osszegu jatek" szernleletet tukrozik, amelyben az egyes regi6k novekedese, illetve a novekedes regionalis rneqoszlasa nem befolyasolia a nemzeti szintu novekedest. A mocellezes utols6 fazisaban szukseg lehet egy atskalazasrs, ami biztositja, hogy a regi6k qazdasaqanak az osszeqe kiadja a nernzetqazcasaql eneket,
141
3.2 Modeflafapu megkozefitesek
A modell-aapu regionalis elorejelzesi m6dszereknek harem tlpusat szoktak meqkulonboz- tetni: a repionalis 6konometriai modelleket, az input-output modelleket (onalloan vagy kornbinalva az okonometriai technikakkal), valamint a strukturalis modelleket. A m6dszerek k6z6tti valasztast lenyeqeben az hatarozza meg, hogy mekkora szerepet szanunk az elore- jelzes kidolqozasaban a kozqazdasaqi elmeletnek, illetve az adatoknak. Noha a modern kozqazdasaqtan - a Lucas-kritika szellemeben - egysegesnek tunik abban, hogy rovld tavon az idosoros modellek illeszkednek jobban, hosszu tavon pedig a strukturalis alapon muk6d6 modellek alkalmasabbak az elorejelzesre (Kiraly, 1998, Pal6cz,Vakhal, 2014), a (akar eqymast atfedo, mozg6) reszidoszakokra bomiak, es a versenykepesseqi hatast idosoros m6dszerekkel (ARIMA ).elemzik. Rapach es Strauss (2012) javasolta a reqionalis elorejelzes faktor-rnodszeret. Ez a m6dszer nem a keresztmetszeti sfruknirat tekinti stabil- nak, hanem a teruleti folyamatok trendiet Egy faktor-modellen alapul, ami a nemzeti szintu gazdasagi folyamatokra ugy tekint, mint a reqlonalis folyamatok kozos faktorara. Maskep- pen fogalmazva: ha teri.ileti id6sorokb61 kiszuri.ink kozos faktorokat, akkor ezek megfelel- tethet6k a nemzeti szinni, aggregalt folyamatoknak, hiszen a hatasuk minden terseqben ervenyesul Az. aggregalt szintu elorejelzes alapjan igy a reqionalis leskalazas megval6sit- hat6 akkeppen, hogy a teri.ileti faktorsulyok seqltseqevel megbecsi.ilji.ik a leskalazott idoso- rokat. A m6dszer rugalmas, mivel bevonhat6k tovabbi, reqionalis valtozok is, mint magya- raze valtozok, viszont nagy hatranya, hogy nem kepes kezelni a teri.ileti folyamatok k6z6tti vlsszacsatolasokat.
A m6dszertani leheteseqeket tekintve jelentos ki.ilonbsegek vannak a rovlo, kozep- es hosszu tav(J elorejelzesek k6z6tt, nyilvan a nehezseqek az utobbiaknal elezodnek ki (Fratesi, 2009). Lehman es Wohlrabe (2014) kutatasa ugy talalta, hogy a hosszu tavu elorejelzesek leggyakrabban hasznalt stafiszfikai-ldosoros m6dszere a terbeli panelmodell.
A keresztmetszeti fix hatasok ebben az esetben terbe] fix hatasok, tovabba a model! kib6- vithet6 a terokonornetriabol ismert terbeli kesleltetessel is a hibatagban vagy a fi.iggo valto- z6ban. Hasznalatosak meg az autoregressziv osztott kesleltetesfl (ADL-)modellek, ame- lyeknek az az elonye, hogy szamos nemzetk6zi, nemzeti es reqlonalis szinten rnert valto- z6t bevonhatunk az etcrejelzes rnodelliebe mint exoqen indikatort (leading indicator). Az elnevezes onnan ered, hogy az el6rejelzett valtozonak (es az exoqen indikatornak) a rrult- beli ertekeire is tarnaszkocunk a becstes soran, mfg a
vsszatekntes
peri6dusainak a sza- mat optrnalis kriterurnok alapian szarnlfhatiok ki. Em6g6tt az a feltetelezes huz6dik meg, hogy egy egyszeri hatas nem csupan egyetlen peri6dus alatt tunik el a gazdasagb61, ha- nem fokozatosan. Egyszeru autoregressziv modellekkel gyakran talalkozhatunk az elore- jelzesek qyakortataban, de szerepi.ik nem a konkret elorejelzesek kesziteseben van, ha- nem inkabb benchmarkkent szolqalnak a m6dszerek el6rejelz6 kepesseqenek tesztelese- hez.4 Osszegzes
A kutatas osszevef a teruleti kulonbseqek elmelef nezeteit azok emplrikus-rnodellezesi vonatkozasaival. Ha nagy vonalakban tekintjuk ezeket, akkor az elmeleti-szakpolifikai elemzes cldalan meqtalalhatok eqyreszt azok a nezetek, amelyek a reqionans gazdasagi novekedesnek az ,,egyenloseg versus hatekonysaq" dilemmajat hanqsulyozzak, rnasreszt azok, amelyek e ket szempontot nem tekintik atvaltasi kapcsolatnak (helyalapu noveke- des). M6dszertani oldalon is lanmk hasonl6 kettosseqet, noha hangsulyozni kell, hogy nem lehetseqes egyertelmuen hozzarendelni e m6dszertani megkozelfteseket az elmelen- szakpolitikai nezetekhez. A felulr61 epltkezo reqionafs novekedesi modellek az egyszerO- seg es az atlathat6sag jeqyeben a nemzetqazdasaqi szintu novekedest egy statisztikai m6dszerrel osztiak szet a regi6k kozott, igy az egyes regi6k szintjen megfigyelhet6 folya- matoknak nines hatasa a nemzetqazdasaq novekedesere. Az alulr61 epitkezo modellek generatfvak, mivel a folyamatokat a reqiok szintien modellezik, ami viszont sokretu ossze- fuggesek leirasat teheti szukseqesse. teteznek hibrid meqoldasok, amelyek kepesek egyesiteni a ket rneqkozelltes el6nyeit, igy ezek alkalrnazasa fejlesztend6 gyakorlatnak tekinthet6.
kulonbozo modelltfpusok elteroen teljesitenek att61 fuggoen, hogy melyik gazdasagi valto- z6r61 van sz6, tehat az okonometriai modellek szarnara is van ter a hosszu tavu elorejelzes gyakorlataban (Fair, 2015, Giacomini, 2015). Erre a legjobb pelda a mar tobb frissitesen is atesett MASST-modell (Capello et al., 2008) vagy az Egyesult Allamokra kidolgozott Fair- fele Multi Country modell, illetve annak ,,mini" verzi6ja (Fair, 2004), ami reqionallzalt valto- zatban akar Maqyarorszagra is acaptalhato. Az input-output modelleket 6nall6an ritkan alkalmazzak, mivel tulzottan eqyszenisitett strukturat kenyszerltenek ra a qazdasaqra, viszont mind a mai napig gyakori az integralt okonorretriai es input-output (ECIO) technikak alkalmazasa (Magnani, Valin 2009). A strukturalis modellek kozott a reqionalis elorejelzes- ben (illetve a hatasviasqalatbanj a szamlthato altalanos egyensulyi (CGE) modellek a leqnepszenlbbek (Loveridge, 2004, Magnani, Valin, 2009). Ezek a kul6nb6z6 gazdasagi szektorok reprezentativ szereptonek optirnallzalo rnaqatartasat leir6 egyenleteken alapul- nak, es a mikro szintu meqalapozonsaq miatt nem ervenyes rajuk a Lucas-kritika (Rickman, 2010). A CGE modellek deflnialnak egy egyensulyi palyat, amirol feltetelezik, hogy a gazdasag hosszu tavon atete konvergal. Kiterjedese nagy, szimultan egyenletrend- szerekkel a gazdasag tobb (akar az osszes) szektora is modellezheto. A leggyakrabban hivatkozott pelda a Rhomolo-modell (Brandsma, A. et al., 2013), egy terbeli szamlihato altalanos egyensulyi modell, melyet az Eur6pai Uni6 gazdasagmodellezesi gyakorlata is adaptalt, illetve Magyarorszagon a hibrid jellegu (egyszerre fe1Qlr61 es alulr61 epitkez6) GMR-modell (Varga, 2017).
143 Hivatkozasok
Barca, F., McCann, P., Rodrfguez-Pose, A. (2012): The case for regional development intervention: place-based versus place-neutral approaches. Journal of Regional Science, 52 (1), pp. 134-152.
Brandsma, A. et al. (2013). RHOMOLO A Dynamic Spatial General Equilibrium Model for Assessing the Impact of Cohesion Policy. DG REGIO Working Paper No. 01 /2013
Capello, R., Camagni, R., Chizzolini, B., Fratesi, U. (2008): Modelling Regional Scenarios for the Enlarged Europe. Springer
Capello, R., Caragliu, A., Fratesi, U. (2017): Advances in Regional Growth Forecasting Models: Conceptual Challenges and Methodological Responses. International Regional Science Review 40 (1 ), pp. 3-11.
Chizzolini, B. (2008): National and Regional Econometric Models. In: Capello, R., Camagni, R., Chizzolini, B.,& Fratesi, U.: Modelling Regional Scenarios for the Enfarged Europe.
Springer-Verlag, Berlin Heidelberg
Enyedi Gy. (2010): Teruet- es telepuesfejlesztessel kapcsolatos ludornanyos kutatasok f6 iranyai es feladatai, TerO/eti Statisztika 13 (50) 4, pp. 398-405.
Fair, R.C. (2004): Estimating how the macroeconomy works. Cambridge, MA, Harvard University Press
Fair, R.C. (2015): Reflections on macroeconometric modelling. BE J. Macroecon. 15(1) pp.
445-466.
Fratesi, U. (2009): The regional economist with the crystal ball: a discussion of the possibility of long-term predictions at sub-national level. Italian Journal of Regionaf Science 8(1), pp. 91-97.
Gardiner, B., Martin, R., Tyler, P. (2011 ): Does spatial agglomeration increase national growth? some evidence from Europe. Journal of Economic Geography 11 (6), pp. 1-28.
Giacomini, R. (2015): Economic theory and forecasting: lessons from the literature. The Econometrics Journal 18, C22-C41.
Glaeser, E.L. (2011 ): Triumph of the City: How Our Greatest Invention Makes us Richer, Smarter, Greener, Healthier and Happier. New York, Penguin
Koszonetnyilvanitas
A 120004. szamu projekt a Nemzeti Kutatasi Fejlesztesi es lnnovacios Alapb61 biztosltott tarnoqatassal, a K_16 palyazat' program flnanszirozasaban val6sult meg.
144
Haddad, E. (2009): Interregional Computable General Equilibrium Models. In: Michael Sonis & Geoffrey J.D. Hewings (eds.): Tool Kits in Regional Science Theory, Models, and Estimation. Springer-Verlag Berlin, Heidelberg
lammarino, S., Rodriguez-Pose, A., Storper, M. (2017): Why regional development matters for Europe's economic future. Working Papers of the Directorate-General for Regional and Urban Policy, WP 07/2017. Brussels: European Commission
Kiraly, J. (1998): A rnakrookonomia veqe, avagy egy rneqkesett Nobel-dij (Robert E. Lu- cas). Kozgazdasagi Szemle, XLV. december, pp. 1082-1095.
Lehmann, R., Wohlrabe, K. (2014): Regional economic forecasting: stat-of-the-art methodology and future challenges. Economics and Business Letters 3( 4 ), pp. 218-231.
Leunig, T. (2008): The regeneration game is up. The Guardian, https ://www. thegua rd ian. com/com mentisfree/2008/ a ug/ 13/regeneration. conservatives Loveridge, S. (2004): A Typoligy and Assessment of Multi-sector Regional Economic Impact Models. Regional Studies 38(3) 305-317
Magnani, R., Valin, H. (2009): Different approaches to modelling regional issues. Italian Journal of Regional Science 8( 1), pp. 99-105.
Martin, P. (2005): The geography of inequalities in Europe. Swedish Economic Policy Review, pp.83-108.
Martin, R. (2008): National growth versus spatial equality? A cautionary note on the new 'trade-off thinking in regional policy discourse. Regional Science Policy & Practice 1 (1 ), pp.
3-13.
Martin, R. (2015): Rebalancing the Spatial Economy: The Challenge for Regional Theory.
Territory, Politics, Governance 3(3), pp. 235-272.
Mayor, M., Lopez, A.J., Perez, R.(2007): Forecasting regional employment with shift-share and ARIMA modelling. Regional Studies 41 (4), pp. 543-551.
Mccann, P. (2016): The UK RegionalNational Economic Problem: Geography, globalisation and governance. Routledge, London-New York
Pal6cz,
E.,
Vakhal, P. (2014): Alapoz6 elotanulmany a makrogazdasagi es koltsegvetesi elorejelzesi m6dszertanokr61 a Koltsegvetesi Terecs szamara. Kopint-Tarki Konjunkluraku- tat6 Zrt., Budapest, http://www.parlament.hu/documents/126660/239875/Modell- v%C3%A 1 zlat+Kopint-T%C3%A 1 rki.pdf/ae94a305-e1 f1-4ef1-8ee8-ed9df4a86f9cRapach, D. E., Strauss J. K. (2012): Forecasting US state-level employment growth: An amalgamation approach. International Journal of Forecasting 28, pp. 315-327.
145 Rickman, D.S. (2010): Modern macroeconomics and regional economic modeling. Journal of Regional Science 50(1 ), pp. 23-41.
Varga, A. (2017): Place-based, Spatially Blind, or Both? Challenges in Estimating the Impacts of Modern Development Policies: The Case of the GMR Policy Impact Modeling Approach. International Regional Science Review 40(1 ), pp. 12-37.
World Bank (2009): World Development Report: Reshaping Economic Geography.
Whashington. DC, World Bank
