• Nem Talált Eredményt

Az egyetemi hallgatókhoz közeli helyszínre kerülhet az Országos Széchényi Könyvtár megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az egyetemi hallgatókhoz közeli helyszínre kerülhet az Országos Széchényi Könyvtár megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

571

Az egyetemi hallgatókhoz közeli

helyszínre kerülhet az Országos Széchényi Könyvtár

InfoRádió 2020. augusztus 13. 19:57

Piliscsabán tárolják majd azokat a dokumen- tumokat, amelyekhez az olvasók egyébként sem férhetnek hozzá. Rózsa Dávid, az intéz- mény főigazgatója az InfoRádióban azt is el- árulta, mi is az a könyvtárkarantén.

Tágas, átlátható, sokféle funkcióra használható szolgáltatási terek kellenek majd az Országos Széchényi Könyvtár új épületébe, amelynek vi- szont egyelőre még csak keresik az új helyszínét – közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Ró- zsa Dávid, az intézmény főigazgatója.

„Egyelőre annyit tudunk, hogy költözni fogunk. A szakmai oldal már évek óta készít különböző ter- veket, számításokat, hogy mi volna az ideális hely- zet. Az OSZK számára most épül egy új raktár Piliscsabán, itt fogjuk őrizni azokat a példányain- kat, amelyeket az idők végezetéig raktárban tar- tunk, nem bocsátunk olvasói forgalomba. Ha a könyvtár esetleg más intézményekkel együtt költö- zik egy új épületbe, akkor nagyon alaposan meg kell gondolni a funkciókat, tereket, a kiszolgálást” – vázolta a helyzetet Rózsa Dávid.

Márpedig most úgy tűnik, egy több intézményes épület jöhet majd létre, a Magyar Nyelv Háza tes- tesítené meg ezt a tervet.

„Az én értelmezésem és a Demeter Szilárddal folytatott beszélgetések alapján egy több intézményt befogadó komplexum jön létre úgy, hogy mindegyik

intézmény megtartja a saját arculatát és szakem- bergárdáját, de a szolgáltatásaikat valamilyen mó- don integráltan végzik. Az én feladatom, hogy az Országos Széchényi Könyvtár igényeit képviseljem, illetve a szakembereink elképzeléseit.”

Mint Rózsa Dávid elmondta,

az utóbbi években valóságos reneszánsza van a könyvtárépítészetnek, tágas, átlátható és sokféle terek jönnek létre, sok funkcióval.

Az egyik lehetséges helyszínnel kapcsolatban annyit azért mégis elárult: „közel lehet az egyetemi hallgatókhoz”.

Arról is beszélt, hogy ahhoz, hogy a nemzeti könyvtárban tömeges digitalizációról lehessen beszélni, fontos, hogy rendelkezésre álljon a meg- felelő eszközpark és szaktudás.

„A géppark és a szoftver megvan, a kollégák évek óta végeznek digitalizációs tevékenységet, az átál- lás az lesz, hogy a manufakturális tevékenységről át kell térni az ipari mennyiségű termelésre a jövő év második felében. A cél az, hogy az állomá- nyunk minél nagyobb hányadát ilyen módon is közzé tudjuk tenni” – mutatott rá.

Mint mondta, egy-egy könyv digitalizálása nem pusztán abból áll, hogy laponként beszkennelik, azzal utána még mindenféle feladatok vannak,

„karakterfelismertetni” kell, állományba helyezni többek között.

„Az a célunk, hogy a közkincs jellegű tartalmakhoz mindenki szabadon hozzáférhessen a digitális könyvtárakon, illetve az interneten keresztül.”

A „könyvtárkaranténról” is beszélt Rózsa Dávid, elárulva, hogy egy-egy könyv esetében 72 óra pi- hentetés szükséges ahhoz, hogy újra ki lehessen adni.

Forrás: InfoRádió 2020. augusztus 13. 19:57

Válogatta: Berke Barnabásné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az Országos Széchényi Könyvtár első világháborús propaganda-kiállításának egyik legfontosabb mondanivalója, illetve tanulsága, hogy a korabeli jótékonyság

A közösen nyomtatott kötet, valamint az utóbb Komjátin, Huszár Gál által és Semptén Bornemisza által használt nyomdai felszerelés összehasonlítása azt

Tulajdonképpen nem vagyunk igazságosak, hogy mindezt éppen Bács- Kiskun megye kapcsán mondtuk el, mert ez a könyvtárak sorsát jól gondozó megyék közé

Volt még egy három helyiségből állott Királyi könyvtár is a palotában, de nem a mai Nemzeti Könyvtár épületében, hanem a volt nagy trónteremtől keletre feküdt,

A többség azonban szurkolt nekik, már csak azért is, mert a szabadidős park kiépülése mindenki szórakozását szolgálja, még akkor is, ha a használatáért

Bár az Országos Magyar Gyűjteményegyetem megalakulása 1922-ben még alig érintette a Magyar Nemzeti Múzeumot és azon belül is az Országos Széchényi Könyvtárat,

nak csupán néhány, az azonosításhoz szükséges bibliográfiai adatát jegyzik, természetesen a birtokukban lévő évfolyamok felsorolásával, addig a nemzeti

4 a Magyarországon 1952 előtt és külföldön 1945 előtt megjelent, de csak 1952 után beszerzett monografikus könyvek;.. szintén az öt méretkategóriának megfelelően,