659,28:57.007.1
AZ INFORMÁCIÓS FORRÁSOK SZEREPE A BIOLÓGUSOK SZAKMAI TÁJÉKOZÓDÁSÁBAN
Szentirmai László
József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtára
A József A t t i l a Tudományegyetem /JATE/ Központi Könyvtára 1970 elején a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Tudományok Osztálya megbízásából és annak támogatásával kéro5ives felmérést végzett az országban dolgozó biológus kutatók és oktatók szakmai tájékozódásá
ról és információs forrásaikról. A megfelelő mintát a Biológiai Tu
dományok Osztálya választotta meg, s ennek megfelelően küldött k i
£50 kérdoivet az MTA kutatóintézeteiben, a tudomány- és orvostudomá- n y i egyetemek biológiai tanszékein dolgozó kutatóknak és oktatóknak, v a l a m i n t az egyéb intézményekben /Múzeum, Agráregyetem/ működő k u t a tóknak. 243 értékelhető kérdoiv érkezett v i s s z a . A kódolás után az a d a t o k a t l y u k s z a l a g r a rögzítettük és a JATE K i b e r n e t i k a i Laboratóriu
ménak MNSZK-22 számítógepén d o l g o z t a t t u k f e l . Valamennyi o b j e k t i v adat bontásában kétdimenziós táblákat kaptunk.
Vizsgálatunkat egyrészt az t e t t e szükségessé, hogy a biológiai tudományok területén a kooperációs körben a koordináló f e l a d a t o t az MTA Könyvtára /időlegesen/ és a JATE Központi Könyvtára látja e l . A megfelelő kooperáció kialakításához, v a l a m i n t ahhoz, hogy az állo
mánygyarapítás egyeztetésén t u l t u d j u n k lépni, feltétlenül szükséges a s z a k i r o d a l m a t igénylő kutatók és oktatók tájékozódási és olvasási szokásait, v a l a m i n t szakmai tájékozódási forrásaikat ismernünk. A munkát másrészt az i s sürgette, hogy .1971-ben megkezdte tudományos tevékenységét az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, a a több i n tézetben dolgozó kutatók s z a k i r o d a l m i ellátásához meg k e l l s z e r v e z n i a Kutatóközpont könyvtárát és annak információs rendszerét. Felméré
sünk a d a t a i ehhez i s segítséget nyújtanak.
Az i s m e r t vizsgálati módszerek közül a postán elküldött kérdő
ívet választottuk. Az interjús módszert, amely e s e t l e g még árnyal
t a b b képet a d o t t v o l n a a vizsgált területről, e l k e l l e t t vetnünk, mert a különböző munkahelyen dolgozó oktatók és kutatók elérése, v a -
SZEHTIRMAl L. i Az információs források szerepe
l a n t i n t az időpontok egyeztetése nemcsak nagyszámú előre felkészített munkatárs bevonását igényelte v o l n a , hanem rendkívül időigényes és költséges vállalkozás i s . A külföldi igénykutatásolt esetében i s több
ségében kérdőivet használtak, a mi vizsgálatunkban i s ez m u t a t k o z o t t
& legmegfelelőbb módszernek.
Kérdőivünk 8 o l d a l o n 66 kérdést t a r t a l m a z o t t . A személyes megbe
szélés hiányában néhány soros bevezetőben vázoltuk vizsgálatunk cél
kitűzését.
Az első kérdéscsoport a személyi adatokra és a n y e l v i s m e r e t r e vonatkozó kérdéseket t a r t a l m a z t a . Eltértünk a r r a , h o l d o l g o z i k a meg
kérdezett, m i l y e n beosztásban, mennyi i d e j e . Mi az életkora, neme és m e l y i k egyetemen s z e r e z t e diplomáját. M i l y e n n y e l v e n beszél vagy o l - vse r e n d s z e r e s szótárhasználattal.
Második kérdéscsoportunk arról tájékoztatott, mekkora o t t h o n i szakkönyvtárral rendelkeznek a megkérdezettek, a m i l y e n szakfolyóira
t o k r a f i z e t n e k elő, vagy m i l y e n e k e t kapnak tagdíj fejében.
A harmadik és negyedik kérdéscsoport a l k o t j a tulajdonképpen v i z s gálatunk gerincét. Ebbe a két c s o p o r t b a tartozó kérdésekre a d o t t vála
szok tájékoztattak arról, m i l y e n forrásokat használnak a biológus ku
tatók és oktatók szakmai tájékozódásukhoz, s hogyan értékelik azok fontosságát a k k o r , ha általános tájékozódásra vagy ha j e l e n l e g i / i l l e t v e a megkérdezés időpontjában végzett/ kutatásaikhoz van szükségük információra.
A következő kérdéscsoportunk a d a t a i az olvasással töltött idő és h e l y elemzését tették lehetővé, majd a továbbiakban e- igénybevett do
kumentációs szolgáltatásokra tértünk k i .
A h a t o d i k kérdéscsoport keretében a megkérdezettek kifejthették igényeiket mind az információszerzéssel, mind a könyvtári és dokumen
tációs szolgáltatásokkal k a p c s o l a t b a n . Végül közölhették egyéb meg
jegyzéseiket és j a v a s l a t a i k a t .
A szakmai tájékozódás kétféle forrása
Ujabban a tudományos kutatás módszertani szakirodalmában a tájé
koztatás és tájékozódás releváns és h e u r i s z t i k u s megkülönböztetésével találkozunk. LECLERCQ / l / a tudományos kutatást elősegitő dokumentá
ció funkcióit elemezve megállapitja, hogy a dokumentációnak kétféle f e l a d a t o t k e l l teljesítenie. Az e g y i k a kutatás tárgyéhoz tartozó már meglévő I s m e r e t e k "minden h a s z o n t a l a n részlettől" megszabadított f o r mában való közlése, ez a releváns dokumentáció; a másik o l y a n analó
giákra, extrapolációkra, megközelítésekre, általánosításokra v o n a t k o zó információk, adatok közlése, melyek a felfedezés irányába v e z e t h e t nek: ez a h e u r i s z t i k u s dokumentáció /2/.
A vizsgálatunk során n y e r t adatokat a releváns és h e u r i s z t i k u s tájékozódás forrásai s z e r i n t csoportosítottuk. Kérdőívünkön külön kér-
TÜT 19-évf. 6.szám 1972.juniuB
déscsoportban szerepeltettük a f e l s o r o l t tájékozódási forrásokat, s a megkérdezetteknek a s z e r i n t k e l l e t t a felhasznált s z a k i r o d a l m i f o r rásokat értékelniök, hogy általános szakmai tájékozódásuk megszerzé- zésében. i l l e t v e . j e l e n l e g i kutató munkájukhoz hogyan t u d j a k azokat hasznosítani.
1 . AZ ÁLTALÁNOS SZAKMAI TÁJÉKOZÓDÁS FORRÁSAI
A tájékozódás forrásait két nagy c s o p o r t r a o s z t o t t u k : i r o t t f o r rások és verbális közlés. A s z a k i r o d a l m a t ismét tovább o s z t o t t u k :
a/ elsődleges /információ-hordozó/ kiadványfajták: szakfolyóíra t o k , k o n g r e s s z u s i anyagok, jelentések;
h/ másodlagos, azaz szekunder jellegű i r o d a l o m : monográfiák^
tankönyvek, évkönyvek, enciklopédiák, s z a k l e x i k o n o k , kézikönyvek, szemlék, referáló folyóiratok, i n d e x e k , szakbibliográfiák.
A megkérdezettek a f e l s o r o l t informáciÓB forrásokat fontossági sorrendjükben 1 - 5 - i g rangsorolták; 1 . f o n t o s , 2. hasznos, 3. kevésbé hasznos, 4. nem használható, 5. nem o l v a s s a , nem i s m e r i . Az összeha
sonlítás megkönnyítése érdekében az egyes tájékozódási források f o n tosságának és használatának átlagértékei! kiszámítottuk és a további akban e z e k k e l a mutatókkal d o l g o z t u n k .
A publikációknak általában három lelőhelyét jelöltük meg: inté
zeti/tanszéki könyvtár, általános gyűjtőkörű tudományos könyvtár ée az o t t h o n i saját könyvtár s z a k i r o d a l m i állománya. így c s o p o r t o s i t v a az információhordozókat, bizonyos közvetett elemzést i s elvégezhet
tünk, s a k l a s s z i k u s angolszász megfogalmazás s z e r i n t : k i , h o l , m i ért, m i t o l v a s /3/, tulajdonképpen olvasáB-szociológiai vizsgálatot i s végeztünk.
1.1 A s z a k i r o d a l o m elsődleges forrásai I . Szakfolyóiratok
A szakfolyóiratok közül elsősorban azoknak van információs érté kük a megkérdezettek számára, amelyek az intézeti/tanszéki könyvtár
ban megtalálhatók. Ennek ellenére más tudományos könyvtárak folyóira
' Mindezek a dokumentuof aj ták általában az elsődleges /prin.er/ kiadványok közé tartoznak. T e k i n t e t t e l azonban arra, hogy a j e l e n felnérés során az értéke
lést a f e n t i felosztás szerint végezték, e besoroláson neci változtathattunk.
/Szerk.aegj./
SZEIJTIR11AI L.: Az információs források szerepe
t a i t i a olvassák, s a biológus szakemberek kétharmada azokat f o n t o s nak, i l l e t v e hasznosnak minősítette. A saját könyvtár szakfolyóirat
állománya nem l e h e t túlságosan gazdag és változatos összetétslü, e r re már a csekély számú folyóiratelőfizetésből i s következtethetünk, A megkérdezettek kétharmadának az o t t h o n i folyóiratok vagy kevésbé hasznosak, vagy nem használhatók, i l l e t v e n i n c s i s a szakkönyvtáruk
ban szakfolyóirat.
A " f o n t o s " és "hasznos" értékelés egyben a z t i s j e l e n t i , hogy a megkérdezett abban a könyvtárban o l v a s s a első- és másodsorban a f o lyóiratot, ahova a legkedvezőbb értékítéletet fűzte.
Az intézeti/tanszéki könyvtárban található folyóiratok értéke
léséből és használatából a r r a a következtetésre j u t h a t u n k , hogy az MTA intézeteiben és az egyéb munkahelyeken lévő folyóirat-állomány f o n t o s a b b információs értéket képvisel a kutatók számára, mint a t a n székek folyóiratai j e l e n t e n e k az o t t dolgozó biológusoknak.
A tudományos könyvtárakban az egyetemen dolgozó biológusok i n kább o l v a s n a k szakfolyóiratokat, mint a kutatók. A b e o s z t o t t a k i s gyakrabban j u t n a k ezekben a könyvtárakban információhoz, m i n t a veze
tők. A l e g f i a t a l a b b korosztályhoz tartozó biológusok kevésbé értéke
l i k a tudományos könyvtárak állományát, mint idősebb kollégáik. A n y e l v i s m e r e t magasabb szintjével párhuzamosan megnövekszik a tudomá
nyos könyvtárak szakfolyóirat-állományának értékelése. Feltehetően a r r a k e l l gondolnunk, hogy az intézeti/tanszéki könyvtárban elsősor
ban a szakterületet közvetlenül tárgyaló folyóiratok találhatók meg, más könyvtárakban nemcsak a l e g i s m e r t e b b n y e l v e n publikált folyóira
t o k érhetők e l , hanem a kevésbé i s m e r t n y e l v e n közölt ":iadványok i s fellelhetők. HiBzen egy tudományos könyvtárnak széles bb körű nemzet közi k a p c s o l a t a van, mint egy intézetnek vagy tanszéknek.
Jelentős különbséget találunk a különböző intézményekben d o l g o zó biológusok értékelésében és használatában a tudományos könyvtárak folyóirat-állományára vonatkozólag.
Az elsődleges s z a k i r o d a l m i forrósok közül a megkérdezettek csak
nem 100^-a f o n t o s n a k , i l l e t v e hasznosnak Ítélte és használta az inté
zeti/tanszéki könyvtárban található folyóiratokat, azonban az kTA i n tézetei és az egyéb munkahelyek folyóirat-állományának f o n t o s a b b az információs értéke, m i n t a tanszéken fellelhető folyóiratoké. A tudo
mányos könyvtárak folyóirat-állományát a tanszékeken dolgozd biológu
sok tudják inkább h a s z n o 3 Í t a n i . Az egyetemen dolgozó biológus tehát hátrányos h e l y z e t b e n van, mert a tanszéki könyvtár m e l l e t t más t u d o mányos / p l . egyetemi/ könyvtárat i s f e l k e l l k e r e s n i e , ha releváns információra van szüksége. Az o t t h o n i szakkönyvtárban lévő szakfolyó i r a t o k a megkérdezettek mintegy egyharmadának j e l e n t e n e k hasznos se
gítséget az általános tájékozódásban.
TMT 19.évf. 6.szám 1 9 7 2 . j u n i u a
1 . táblázat A tudományos könyvtárakban található szakfolyóiratok értékelésének
és használatának megoszlása
a különböző intézményekben dolgozók válaszai alap,1án /százalékban/
Értékeléö
ItTA intézet H = 73
Tudományegyetemi t a n s z H - 55
Orvosegyetemi é k
N - 72
líás munkahely N - 43 f o n t o s /
hasznos 61 75 75 63
kevésbé
hasznos 26 22 19 30
nem hasz
nálható, nem o l
vassa 13 3 6 7
100 100 100 100
I I , Jelentések, k o n g r e s s z u s i anyagok
A megkérdezettek 26%-a f o n t o s n a k , 4556-a hasznosnak, 23%-a kevés
bé használhatónak, lí6-a használhatatlannak t a r t j a a k o n g r e s s z u s i anyagokat, jelentéseket, 5%-a nem o l v a s s a a z o k a t .
A f i a t a l biológusok kevésbé tudják értékelni a k o n g r e s s z u s i anyagok és jelentések információs értékét, m i n t idősebb kollégáik.
Az MTA intézeteiben és más munkahelyen dolgozók nagyobb százalékban tartják f o n t o s n a k a jelentéseket s t b . , mint a tanszéken dolgozók.
1.2 A s z a k i r o d a l o m másodlagos 'orrásai
I . Referáló folyóiratok és szakbibliográfiák
A megkérdezettek által közölt adatokból számított mutató egyér
telműen b i z o n y l t j a , hogy a másodlagos források közül a referáló f o lyóiratok és a szakbibliográfiák jelentős szerepet játszanak a tájé
kozódásban. A megkérdezettek 5S%-a f o n t o s n a k , 355í-a hasznosnak, 5»-a kevésbé használhatónak t a r t j a a referáló folyóiratokat. 2% nem hasz
nálja sem a referáló folyóiratokat, sem a szakbibliográfiákat.
SZENTIRMAI L.: Az információs források szerepe
A n y e l v i s m e r e t f o k a sajátosan befolyásolja a referálólapok és a szakbibliográfiák használatát. Azt t a p a s z t a l t u k , hogy a k i k beszélnek és segitség nélkül olvasnak idegen n y e l v e n , azoknál az i s m e r t nyelvek számának növekedésével csökken a referáló folyóiratoknak t u l a j d o n i - t o t t fontosság. Azoknál azonban, a k i k csak szótár segítségével t a n u l mányozhatják az idegen nyelvű s z a k i r o d a l m a t , a több n y e l v ismereté
v e l növekszik a referáló folyóiratok olvasottsága, abból a r r a követ
keztethetünk, hogy a biológia bizonyos területén az^angol m e l l e t t más világnyelven publikált közleményeknek i s jelentős információs ér
téket tulajdonítanak, s ha nem i s az e r e d e t i tanulmányok elolvasásá
v a l , de legalább a referátumok tartalmának áttanulmányozásával törek
szenek a releváns információk megszerzésére akár az általános tájéko
zódás céljából, akár a határterületek kutatási eredményeinek tömöri
t e t t megismerése érdekében.
Hat f o n t o s természettudományos l a p o t - köztük három biológiai referáló folyóiratot - tüntettünk f e l kérdőívünköns Science, H a t u r e , Naturwissenschaf t e n ' , B i o l o g i c a l A b s t r a c t s , Ref e r e t ivnü.1 Zsurr.al és B i o l o g i s c h e s Z e n t r a l b l a t t .
A f e n t i l a p o k a t használtsági fokuk s z e r i n t két csoDortba s o r o l h a t j u k . Leggyakrabban igényelt a Hature /&2%/, Science /76-,V és a B l o - l o f i c a l A b s t r a c t s /73%>/i kevésbé f o r g a t o t t a l i a t u r v v i s s e n s c h a f t e n / . ttef erat'i'vnüj Zsurn&l /43S/ és a BiolOr isshes Z e s t r a l t l a t t /4156/.
A Hature elsősorban az MTA intézeteiben, az orvostudományi egye
temek tanszékein dolgozó biológusok, a kutatók és a b e o s z t o t t a k szá
méra f o n t o s az általános tájékozódás szempontjából. Kp-esésre l e g i n kább a vezetők, legkevésbé az IÍTA intézetek kutatói r ználjók.
A Science publikációi iránti érdeklődés az MTA intézeteiben és az orvostudományi egyetemek tanszékein dolgozók, a kutatók és a be
o s z t o t t a k köréber. a legmagasabb sz&zalékarányu. Inkább éltalános tá
jékozódási igényt elégit k i , a j e l e n l e g i kutatáshoz a megkérdezettek m i n t e g y 10%-a használja.
A B l o l o . g i c a l A b s t r a c t s inkább az laTA kutatóintézeteiben és az egyéb munkahelyen dolgozóknak, v a l a m i n t a vezető beosztású biológu
soknak nyújt tájékoztatást. Felhasználáse a kutató munkához az egyéb intézmények / p l , múzeum/ kutatóinak és i vezetőknek a kivételével nem mutat jelentősebb eltérést.
A I J a t u r w i s s e n s c h a f t e n nem t a r t o z i k a gyakran f o r g a t o t t folyóira
t o k közé. Olvasói inkább csak néha v e s z i k kezükbe. Ennek ellenére a témát visszakeresók százaléka magasabb, mir.- a Hature esetében.
' A Science, a Ka tűre és a !Jaturwissenae.".after. ne.r. referálólap, har.era priner folyóirat. Eze!:et azonban c i n t áltslánaB, inkább ismeretterjesztő j e l l e g i ! l a pokat a felnéréslior ne& a sziil;ebb érteledben vett szakfolytfintőit közé Sarol
ták, hanein használatukat a másodlagos források szintjén vizsgálták. /Szerk.
» a f . /
Tl'T 19-évf. 6.szám 1972.június
A tieferativnü.i S s u r n a l legkevésbé az orvostudományok tanszékein dolgozóknak nyújt tájékoztatást. Az általános szakmai tájékozódás megszerzése érdekében leginkább az MTA kutatóintézeteiben és az egyéb munkahelyen dolgozók használják. Az oktatók kevésbé tudják hasznosí
t a n i , m i n t ajcutatók. Hasonlóképpen a b e o s z t o t t a k inkább forgatják, m i n t a vesetők. Téma s z e r i n t i keresésre leginkább az oktatók hasz
nálják. Folyamatos tájékozódás céljából általában a megkérdezettek
nek 10-12í£-a használja.
A B i q l o f t j s c h e s Z e n t r a l b l a t t - o t az általunk vizsgált referáló f o - lyóiratok közül a legkevésbé olvassák rendszeresen. Ennek ellenére a keresés gyakoriságának százalékában a B i o l o s i c a l A b s t r a c t után követ- k e z i k . Elsősorban a tudományegyetemi o k t a t o k , a vezetők es az egyéb munkahelyen dolgozó biológusok használják. Ennek feltételezhető oka részben a német n y e l v ismeretének v i s z o n y l a g magas százaléka és a 2 ide vezető nagyszámú s z a k i r o d a l m i hivatkozás.
Elsősorban az a n g o l nyelvű folyóiratok iránt m u t a t k o z i k érdeklő
dés. A kutató munka szempontjából a B i o l o g i c a l A b s t r a c t a l e g f o n t o sabb, a Science és a Hature inkább az általános szakmai tájékozódást elégiti k i . A B i p l o g i s c h e s ^ Z e n t r a l b l a t t fontossága abban m u t a t k o z i k , hogy bár olvasottsága nem s z e l e s körű, de a k i k olvassák, azoknak j e lentős százaléka keres v i s s z a benne meghatározott témát.
I I . Monográfiák, tankönyvek
A biológus szakemberek tájékozódásában a könyvek k i s e b b , de nem elhanyagolható s z e r e p e t játszanak, mint a folyóiratok, A megkérdezet
t e k 50%-a f o n t o s n a k , 30íí-a hasznosnak, 15íí-a kevésbé használhatónak, 2%-a használhatatlannak Ítéli a monográfiákat, tankönyveket, 3%-a nem igényli olvasásukat.
A fontossági paraméterből itálve, a könyveket legkevésbé az KTA intézeteiben dolgozók és az orvostudományi egyetemek tanszékeinek k u tatói és oktatói igénylik, leginkább az egyéb munkahelyek és a t u d o mányegyetemi tanszékek biológusai használják. E két munkahely d o l g o zóinak a d a t a i n k s z e r i n t , saját könyvtárukban i s jelentős könyvállomá
nyuk van. A tanszéki könyvtár állomá.iyának elégtelen voltára u t a l , hogy mindkét egyetem tanszéki biológusai f o n t o s n a k és hasznosnak íté
l i k a tudományos könyvtárak állományát, tehát - m i n t korábban a folyó
i r a t o k k a l k a p c s o l a t b a n t a p a s z t a l t u k - a z t k e l l megállapítanunk, hogy a tanszéki oktatók és kutatók nemcsak munkahelyük és e s e t l e g saját szakkönyvtárukra támaszkodnak oktató és kutató munkájukban, hanem na
gyobb százalékban igénylik más könyvtárak szolgáltatásait, mint az MTA kutatóintézeteinek és az egyéb munkahelyeknek biológusai.
A könyvek fontosságának és használatának megítélésében nemcsak az oktatás ás kutatás differenciált tájékozódási igényeire k e l l gon
dolnunk, hanem a tanszéki könyvtárak fejlesztésének nehézségeire i s . Amig tehát a folyóiratok olvasási szokásainak kialakulásában a munka
h e l y i könyvtár dominálóbb szerepet játszik, mint az egyéb könyvtárak
SZENTXRliíAl L.! Az Információs források szerepe
által nyújtott tájékozódási lehetőség, a d d i g a könyvek esetében nem tehetUnk i l y e n egyértelmű megállapítást.
• 2. táblázat Monográfiák, tankönyvek információs értékének megítélése
/százalékban/
Értékelés Intézeti/tanszéki Tudományos
könyvtárban található monográfiák,
Saját tankönyvek
f o n t o s 50 21 30
hasznos 30 4 1 33
kevésbé hasznos 15 30 23
nem használható 2 4 10
nem o l v a s s a 3 4 4
100 100 100
Ideg k e l l jegyeznünk, hogy a n y e l v i s m e r e t szintjének és az i s m e r t n y e l v e k számának növekedésével ugrásszerűen emelkedik a monográfiák
nak és a tankönyveknek a fontossági mutatója.
I I I . Szemle k. é vkö nyve k
A szemléket és évkönvveket k i s e b b százalék t a r t j a f o n t o s n a k és hasznosnak, mint a monográfiákat, tankönyveket. Elsősorban az inté
zeti/tanszéki könyvtárban megtalálható szemléket és évkönyveket o l vassák a megkérdezettek.
Az életkor sajátos módon befolyásolja ennek a kiadványtípusnak az igénylését. Az életkor növekedésével párhuzamosan kedvezőbb a mindhárom könyvtártípusban található szemléknek és évkönyveknek t u lajdonított fontossági mutató, ugyanakkor növekszik azoknak a száza
léka i s , a k i k v i s z o n t egyáltalán nem tartják használhatónak ezeket a kiadványokat.
Ezt az információhordozó publikációt mindhárom könyvtártípusban a tudományegyetemi tanszékeken és az egyéb munkahelyen dolgozók lé
nyegesen- nagyobb százalékban használják, mint az MTA intézeteiben és az orvostudományi egyetemeken a l k a l m a z o t t biológusok.
TMT 19.évf. 6.szám 1972.június
I V . Enciklopédiák. s z a k l e x i k o n o k , évkönyvek
legnagyobb százalékban a tanszékeken dolgozó oktatók és kutatók használják g y o r s adatmegállapitásra, emlékezet felfrissitésre ezeket a segédkönyveket. A vezetők közUl i s többen nyúlnak a segédkönyvek
hez, m i n t a b e o s z t o t t a k . Véleményünk s z e r i n t ebben az i s közrejátsz
h a t , hogy az intézet-, i l l e t v e tanszékvezetők szobájában megtalálha
tók a l e g f o n t o s a b b segédkönyvek; ezekből tehát minden fáradtság nél
kül kikereshetők a szükséges információk.
A megkérdezettek 19í6-a f o n t o s n a k , 44£-a hasznosnak, 29$-a kevés- bé használhatónak minősiti a segédkönyveket. 4Í nem t u d j a hasznosíta
n i , s ugyancsak 4% nem i s használja ezeket.
V. Hazai dokumentációa I r o d a l o m
A s z a k i r o d a l o m másodlagos forrásai közül a h a z a i dokumentációs i r o d a l o m n a k j u t l e g k i s e b b szerep a megkérdezettek tájékozódásában.
Leginkább a tudományegyetemi tanszékeken dolgozók használják, l e g k e vesebb információt az orvostudományi egyetemek biológusai számára nyújt. Oktatók inkább felhasználják, mint a kutatók. Az idegen n y e l ven nem beszélők nagyobb százaléka v e s z i igénybe. A beszélt n y e l v e k számának növekedésével csökken a h a z a i dokumentációs irodalomnak t u lajdonított fontosság.
1.3 A szóbeli Ínformáció szerepe az általános szakmai tájékozódásban Az információs forrásokban való tájékozódás v i z s g a l a t a i és az igénykutatások általában az Írásos információk felhasználásának gya
koriságára és az Írásos információ iránti igényre t e r j e d t e k k i . A szóbeli c s a t o r n a tényleges értékének meghatározásához kevés támpon
t o t nyújtottak, jóllehet közismert, hogy a szóbeli információcsere kötött /előadás, ankét, értekezlet/ és kötetlen /munkatársakkal, v e
zetőkkel f o l y t a t o t t beszélgetések, szakértői konzultációk, "folyosói"
eszmecserék/ formában egyre inkább t e r j e d és a tudományos kutatáB módszereinek egy része i s e formák körül kristályosodik k i / p l . team
munka, tudós-körök s t b . / / 4 / .
Kérdőívünkön a szóbeli tájékozódás jelentőségére vonatkozóan négy kérdést^szerepeltettünk: szakemberektől s z e r z e t t szóbeli tájé
koztatás ; előadások, ankétok, konferenciák, kongresszusok; h a z a i t a p a s z t a l a t c s e r e j külföldi tanulmányút.
SZENTIRfiiAl L. : Az információs források szerepe
I . Külföldi tanulmányút
A szóbeli tájékozódás fontosságának megítélésében a külföldi t a nulmányút áll az élen. /Hozzá k e l l tennünk, hogy a külföldi t a n u l mányút nem sorolható egyértelműen a verbális információszerzés k a t e góriájába, különösen, ha nagyobb idővolumen áll a kutató rendelkezé
s i r e , s a külföldi intézetben alkalma van kísérleteket i s f o l y t a t n i . / A fontossági mutatót t e k i n t v e a megkérdezettek a külföldi t a n u l mányútnak o l y a n jelentőséget tulajdonítottak, mint az intézeti/tan
széki könyvtárban található folyóiratok információs értékének. A ku
tatók v a l a m i v e l nagyobb százaléka t a r t j a f o n t o s n a k a külföldi t a n u l mányutat, mint az oktatók; a vezetők i s hasznosabbnak tartják, mint a b e o s z t o t t a k . A n y e l v i s m e r e t és az i s m e r t n y e l v e k számának növekedé
sével párhuzamosan emelkedik a külföldi tanulmányút információszerző szerepének értékelése.
I I . Szakemberektől s z e r z e t t szóbeli tájékoztatás
Feltételezésünk a szakemberektől s z e r z e t t szóbeli tájékoztatást t e k i n t v e nem egészen vált be. Ugy g o n d o l t u k , hogy a referáló folyó
i r a t o k a t , szakbibliográfiákat s o k k a l fontosabbnak tartják, mint a szakemberek interperszonális _ko...munikációját, a r r a azonban nem gon
d o l t u n k , hogy a szakemberektől s z e r z e t t szóbeli tájékoztatásnak i s nagyobb fontosságot tulajdonítanak, mint az intézeti/tanszéki könyv
tárakban található monográfiáknak, DERXMÉ / 5 / vizsgálata s z e r i n t az ELTE kémikusai a monográfiákat és a referáló folyóiratokat i s a szak
emberektől s z e r z e t t szóbeli tájékoztatás elé h e l y e z i k .
Az életkor növekedésével párhuzamosan csökken a szóbeli tájéko
zódás iránti igényj s 30 év a l a t t i biológusok 63/6-a Ítélte f o n t o s n a k , 50 év f e l e t t csak J&íí. A nők inkább i^énybeveszik a személyes kommu
nikáció nyújtotta információs lehetősegeket, mint a férfiak. Elsősor
ban az orvostudományi tanszékek biológusai tartják f o n t o s n a k a szak
emberektől s z e r z e t t szóbeli tájékoztatást, őket követik az MTA inté
z e t e i b e n dolgozó kutatók, majd a tudományegyetemek és az egyéb munka
h e l y e k biológusai.
I I I . Előadások ankétok, konferenciák, kongresszusok
Az előadásokon, ankétokon, konferenciákon, kongresszusokon sze
rezhető szóbeli információnak tulajdonított fontosság és felhasználás átlagértéke a l i g v a l a m i v e l marad e l az intézeti/tanszéki könyvtárban található monográfiák, tankönyvek mutatója mögött. Elsősorban az ok
tatók és a vezetek kapnak a f e n t i rendezvényeken hasznos információ
k a t . Leginkább a tudományegyetemi tanszéken dolgozók, legkevésbé az egyéb munkahelyek kutatói profitálnak az előadásokon és egyéb rendez
vényeken e l h a n g z o t t információkból.
TMT 19.évf. 6.szám 1972.június
3. táblázat A különböző intézményekben dolaozók meposzlása
a szakemberektől s z e r z e t t szóbeli tájékoztatás információs értékének megítélése s z e r i n t
/százalékban/
Érté
kelés
MTA intézet N = 73
Tudományegyetemi Orvosegyetemi t a n s z é k
H = 55 N = 72
itiás munkahely IJ = 43
f o n t o s 60 49 66 42
hasznos 34 44 31 37
kevésbé
hasznos 3 7 l 14
nem használ
ható • 3 _ _ 7
100 100 100 100
I V . H a z a i t a p a s z t a l a t c s e r e
A h a z a i t a p a s z t a l a t c s e r e információs értékének mutatója az i n tézeti/tanszéki könyvtárakban található monográfiák, tankönyvek és az intézeti/tanszéki könyvtár állományában lévő szemlék és évkönyvek paramétere között h e l y e z k e d i k e l : közelebb a könyvek információs ér
tékének megítéléséhez, mint a szemlékhez és az évkönyvekhez.
A h a z a i t a p a s z t a l a t c s e r e elsősorban az oktatók és á b e o s z t o t t a k számára jelentős. Az életkor növekedésével csökken az i l y e n jellegű információszerzés fontossága és igénybevétele. Az orvostudományi t a n székek biológusai i g e n magasra értékelik a h a z a i t a p a s z t a l a t c s e r e sze
repét az általános szakmai tájékozódásban. Lényegesen k i s e b b f o n t o s ságot tulajdonítanak a tapasztalatcserének a tudományegyetemi oktatók és kutatók, v a l a m i n t az MTA intézeteinek biológusai. Legkevesebb i n formációt az egyéb munkahelyen dolgozók számára nyújt a h a z a i tapasz
t a l a t c s e r e .
2. A KUTATÓ KUHKÁKOZ SZÜKSÉGES TÁJÉKOZÓDÁS FORRÁSAI
A kutató munkához szükséges tájékozódás forrásainak vizsgálata - véleményünk s z e r i n t - a z t m u t a t j a , hogy a megkérdezettek nehezen i g a zodnak e l a kiadványáradatban, és ösztönös védekezésként az Írott i n formációval szemben előnyben részesitik a verbális közlést.
SZENTIRMAI L.: Az információs források szerepe
Az i n f o r m a t i k a néhány éve f o g l a l k o z i k a r e d u n d a n c i a problémájá
v a l . "A redundancia:| f e l e s l e g e s részletek információs érték nélkül vagy szükségesnél több kifejezési eszközzel. A t a r t a l m i és n y e l v i r e dundancia korlátozása, minimálisra való csökkentése redukcióval érhe
tő e l . " / 6 / A kutató tudós h e u r i s z t i k u s tájékozódása során gyakran m e r i t más tudományterület eredményeiből. Az i l y e n tájékozódásban még nagy szerepe van a véletlennek. "A tudományos tájékoztatás mai gya
korlatéban az egy tudományos diszciplínához igazodó, i l l e t v e az egy kutatási témát szolgáló tájékoztatás az uralkodó." /&/ Ka tehát a ku
tató tudós a felfedezés érdekében más tudományterületről kénytelen információt b e s z e r e z n i , szakterületének tájékoztatása nehezen t u d se
gítségére s i e t n i , a redundancia m i a t t nehezen tájékozódik, a ezért sok esetben a véletlenre van b i z v a , m i l y e n értékű információhoz j u t . Mindez az interdiszciplináris tájékoztatás hiányából adódik. A kíad- ványáradatból eredő redundancia problémáit és a véletlenszerű tájéko
zódást csak az irányított interdiszciplináris tájékoztatás tudná k i küszöbölni.
Az általános szakmai tájékozódáshoz hasonlóan a h e u r i s z t i k u s tá
jékozódás i s gyakran és talán i n t e n z i v e b b e n m e r i t a verbális közlés nyújtotta lehetőségekből. Ugy g o n d o l j u k , bár ez nehezen mutatható k i egyértelműen adatainkból, a h e u r i s z t i k u s Jellegű információkeresés
ben a szóbeli közlés s e g i t a véletlen szerepét csökkenteni. A k o n z u l tációk, előadások, ankétok, t a p a s z t a l a t c s e r e és a külföldi tanulmány
u t a k a kutató tudósok figyelmét ráirányíthatják azoknak az analóg ku
tatásoknak módszereire, extrapolációkra, közelítésekre és általánosí
tásokra vonatkozó a d a t o k r a , amelyek az interdiszciplináris tájékozta
tás hiányát annak megvalósításáig némileg pótolhatják.
Az MTA kutatóintézeteiben dolgozó biológusok a !kutatómunkához szükséges tájékozódási források közül a szakfolyóiratokat h e l y e z i k az első h e l y r e . Ezt követi a szakemberektől s z e r z e t t szóbeli tájékozta
tás, a külföldi tanulmányút, majd a referáló folyóiratok és s z a k b i b liográfiák, v a l a m i n t előadások s t b . tájékoztatási anyagának f e l h a s z nálása. Középhelyet f o g l a l n a k e l a monográfiák és a tankönyvek, a ha
z a i t a p a s z t a l a t c s e r e , v a l a m i n t a jelentések, k o n g r e s s z u s i anyagok.
Legkevésbé értékelt tájékozódási források: a szemlék, évkönyvek, en
ciklopédiák és egyéb segédkönyvek, s legvégül a h a z a i dokumentációs i r o d a l o m . Ha összehasonlítjuk a szakmai tájékozódás megszerzéséhez és a kutató munkához szükséges tájékozódási források fontosságának és használatának értékelését, a sorrendben lényeges eltérést nem talá
l u n k .
Az egyetemek tanszékein működő oktatók és kutatók tájékozódási forrásainak elemzéséből megállapíthatjuk, hogy a kutatómunkához a t u dományegyetemeken inkább használják a referáló folyóiratokat és szak
bibliográfiákat, m i n t az orvostudományi egyetemek tanszékein. Az elő
adásoknak, konferenciáknak, kongresszusoknak nagyobb szerepük van a tudományegyetemi biológusok tájékozódásában, m i n t az orvosokéban. I n kább van szükségük gyors adatmegállapitásra, m i n t az orvosoknak. E z t m u t a t j a a segédkönyvek kedvezőbb értékelése és g y a k o r i b b használata.
E z z e l szemben az orvosok nagyobb fontosságot tulajdonítanak a verbá
l i s információnak: jobbén igénylik a szakemberektol s z e r z e t t szóbeli tájékoztatást és többre értekelik a h a z a i tapasztalatcserét, m i n t a
ÍMT 19.évi. 6.szám 1972.június
tudományegyetemi biológusok. A gyors adatmegállapitás h e l y e t t inkább használnak monográfiákat és tankönyveket.
A kutatómunkához szükséges tájékozódási források fontosságának megítélésében és használatában az orvostudományi egyetemek tanszéke
i n dolgozó biológusok inkább az i.iTA intézeteiben működő kutatók szak mai tájékozódási szokásaihoz állnak közelebb.
A tudományegyetemi biológusok az általános szakmai tájékozódás
hoz használt források közül első h e l y e n e m i i t i k a verbális közlés fontosságát, második h e l y e n a p r i m e r s z a k i r o d a l m i forrásokat, harma
d i k h e l y e n a szekunder jellegű s z a k i r o d a l m i forrásokat. Kutatómunká
j u k h o z azonban inkább használják a p r i m e r i r o d a l m a t , s csak ezután következik a verbális információ emlitése. Az orvosoknál mindkét tá
jékozódásban a szóbeli közlésnek van elsődleges szerepe, majd a p r i mer és a szekunder jellegű s z a k i r o d a l m i források használata követke
z i k .
Az egyéb munkahelyen dolgozó kutatók általános szakmai tájékozó
dásához es Kutatómunkájukhoz szükséges információs források értéke
lésének és használatának elemzése a z t m u t a t j a , hogy az általános tá
jékozódásnál' első h e l y e n áll a verbális k ö 2 l é s , második h e l y e n a s z a k i r o d a l o m p r i m e r forrásai, mig a kutató munkához szükséges tájéko zódásban f o r d i t o t t az értékelés és a felhasználás. A szakemberektől s z e r z e t t szóbeli információnak k i s e b b fontosságot tulajdonítanak és kevésbé igénylik a z t , m i n t a korábban e m i i t e t t három másik intézmény t i p u s munkatársai, e z z e l szemben j o b b a n tudják hasznosítani a mono
gráfiák információit.
Ha a kutató munkához szükséges tájékozódás forrásait' a megkérde z e t t e k értékelése s z e r i n t összegezzük, a következő s o r r e n d e t k a p j u k :
1. szakfolyóiratok, 2. külföldi tanulmányút,
3. referáló folyóiratok, szakbibliográfiák, 4. szakemberektől s z e r z e t t szóbeli tájékoztatás, 5 . előadások s t b . ,
6. monográfiák, tankönyvek, 7. h a z a i t a p a s z t a l a t c s e r e ,
8. jelentések, k o n g r e s s z u s i anyagok, 9. enciklopédiák, egyéb segédkönyvek, 10. szemlék, évkönyvek,
1 1 . h a z a i dokumentációs i r o d a l o m .
Vizsgálatunk alapján k i s e b b különbség; mutatható k i az azonos munkahelyen dolgozó biológusoknak az általános tájé;:ozócáshoz,iil
l e t v e a ku.tü.tónyjik'i.hog _sz;.iks^;-es tájékozódási fórra S O K h a s z n a l a t a Közövt, mint a lönfróso auxrr- ? a n s^.kö-ii. Kazatos es o:«"i-atok tájé
kozódási szokásaiban es i a o n y e i c e n .
SZENTIRMAl 1 . i Az információs források szerepe
A tájékozódási források fontosságának és használatának mutatója kedvezőbb, ha azok nem az általános szakmai, tájékozódáshoz, hanem a konkrét kutató munkához szükséf-enek.
A s z a k i r o d a l m i tájékozódási források fontosságának értékelésé
ből és használatából, v a l a m i n t a tájékozódási szokások elemzéséből két f o n t o s következtetést vonhatunk l e . Az e g y i k i n f o r m a t i k a i j e l l e gű, a másik a tudományszervezés hatáskörébe t a r t o z i k .
Az interdiszciplináris tájékoztatás megszervezése az i n f o r m a t i k a feladatkörébe t a r t o z i k . Az interdiszciplináris tájékoztatást elsősor
ban az általános gyűjtőkörű és más tudományos könyvtárak tudnák meg
o l d a n i egyrészt az állományukban található referensz-könyvek segítsé
gével és a rokontudományok szakirodalmával, másrészt az országos t u dományos kooperációs körök közötti együttműködéssel, a kiépítendő szolgáltatások közvetítésével. Tudományszervezési f e l a d a t n a k t e k i n t jük a kutató tudósok verbális információs igényeinek f o k o z o t t a b b k i elégítését egyrészt o l y módon, hogy szociológiai módszerrel megvizs
gálják a különböző intézmények munkahelyi klímáját, m i l y e n mértékű az interperszonális kommunikáció, személyi k o n f l i k t u s nem okoz-e zárla
t o t a közlés csatornájában. Másrészt f i g y e l e m b e véve a szóbeli köz
lés iránti igényt! több előadás, k o n f e r e n c i a , kongresszus rendezésé
v e l , t s p a s z t a l a t c s e r e és külföldi tanulmányúton való részvétel l e h e tőségének bővítésével k e l l elősegíteni a kutatók és oktatók szakmai tájékozódását.
összegezve: f o k o z n i k e l l a s z a k i r o d a l m i ellátottságot és meg k e l l t e r e m t e n i a lehetőséget a szóbeli tájékozódás iránti igény k i elégítésére, azaz meg k e l l találni a kétféle információs forrás kö
zötti h e l y e s arányt.
IBIT. 19.évf. Ő.Bzám 1972.Június
I R O D A L O M
/l/ LECLER3, R.: Traité de l a méthode s c i a n t i f i q u e . Paris, Dunod, 1964. 101 p.
/Z/ V.ö. GYÖRE P.: A tudoraányos alkotómunka kétféle tájékoztatási szükséglete, OKDT Bp. I966. Hépmiivelési Propaganda Iroda, 114 p.
/3/ Encyclopedia of Eduoational Research. A Project of the Acerican Sducational Research Association. Ed.: Chester 'rf. Harris, Uew York,
Kacnúllan, I960. 1086 p.
/ V BU3A P . : Mennyit ér a szóbeli információ? = Ipargazdaság, 23.k . 6 .S Í . 1971, p. 10.
/5/ DÉRI M.J Az Eötvös Loránd Tudonányegyetem kémiai tanszékein dolgozó kuta
tó!': tájékozódási és olvasási szokásai és a szakirodalmi tájé
kozódás iránti igény. Budapest, 1964, 5^ p. /A Budapesti Egyetemi Könyvtár Kiadványai 23./
/ó/ R. HARINCVICH, 5 . : A "két kultúra" és a tudományos tájékoztatás. = Tudomá
nyos és Műszaki Tájékoztatás, 18.k. 3.sz. 1971. p.167-171.
SZENTIRilAI L.: Az információs források szerepe
5ZENTIRMAI, L.: The r o l e o f I n f o r m a t i o n sources f o r b i o l o g i s t s i n g a t h e r i n g P r o f e s s i o n a l knowledge
The L i b r a r y o f t h e József A t t i l a U n i v e r s i t y /Szeged/ was charged w i t h a survey bv t h e Department on E i o l o g i c a l Sciences o f t h e Hungár- ián Academy o f Sciences. The survey a p p l i e d t h e q u e s t i o n n a i r e method t o f i n d o u t what k i n d o f I n f o r m a t i o n sources a r e used by s e l e c t e d groups o f Hungárián b i o l o g i s t s / r e s e a r c h workers and t e a c h i n g s t a f f / , and what i s t h e r o l e o f these sources i n t h e p r o f e a s i o n a l knowledge
and i n t h e c o n c r e t e r e s e a r c h v.ork.Pron t h e 250 q u e s t i o n n a i r e s d i s t r i b - u t e d 243 were sent back, t h e d a t a v;ere processed by computers i n t o t w o - d i m e n s l o n a l t a b l e s .
S t u d y i n g t h e s i g n i f i c a n c e and use o f l i t e r a t u r e sources two t y p e s a r e t o be d i s t i n g u i s h e d s w r i t t e n sources and o r a l i n f o r m a t i o n . The persons c o n s u l t e d c o u l d e v a l u a t e t h e sources w i t h marka 1-5* An i n d e x , compiled on t h e base o f these e v a l u a t i o n s made p o s s i b l e t h e coraparison o f l i t e r a t u r e sources used by b i o l o g i s t s a c t i v e i n r e - search i n s t i t u t i o n s , u n i v e r s i t y and o t h e r i n s t i t u t i o n B as w e l l as t h a t between w r i t t e n p u b l i c a t i o n s and o r a l communication.
C h a r a c t e r i s t i c a l f e a t u r e s o f answers: i n g e t t i n g i n f o r m a t i o n t h e most s i g n i f i c a n t sources a r e t h e s c i e n t i f i c p e r i o d l c a l s a v a i l a b l e i n t h e l o c a l / i n s t i t u t i o n a l / l i b r a r y , t h e a b s t r a c t i n g j o u r n a l s and spe- c i a l b i b l i o g r a p h i e s / i n d e x e s / as w e l l as t h e o r a l i n f o r m a t i o n and t h e c o l l e c t i o n o f t h e l o c a l l i b r a r y . C o l l e c t i o n s o f o t h e r l i b r a r i e s and o t h e r p r i n t e d p u b l i c a t i o n s a r e l e s s used.
The survey r e v e a l e d s m a l l e r d i f f e r e n c i e s between generál and spe- c i e l i n f o r m a t i o n needs /necessary f o r generál knowledge and f o r r e - s e a r c h work/ o f b i o l o g i s t s w i t h t h e same v;orking place than between i n f o r m a t i o n needs and usage o f v a r i o u s t e a c h i n g s t a f f s and r e s e a r c h workers a c t i n g i n d i f f e r e n t w o r k i n g p l a c e s . The i n d e x , showing t h e s i g n i f i c a n c e and usage o f i n f o r m a t i o n s o u r c e s , i s more f a v o u r a b l e i f these sources are necessary f o r r e s e a r c h work anc n o t f o r g e t t i n g generál p r o f e s s i o n a l knov.ledge.
I t was proved t h a t o r a l i n f o r m a t i o n p l a y s a s u r p r i s i n g l y b i g r o l e . Consequently - b e s i d e s t h e i n c r e a s e o f o t h e r i n f o r m a t i o n s u p p l y - g r e a t care has t o be p a i d t o t h e s a t i s f a c t i o n o f needs f o r o r a l communication.
TMT 19.évf. 6.szám 1972.június
CEHTHPMAK, JI. : Po*b aoToqHHKOB HH<popuauaa g npotfreocaoHajii>HOfl
ampopManaa fiaojior-OB ~ ~ ~
no nopy<ieHHi) Orne.ua EBOJToratieoKHX Hayx BenrapoKoa AKaneuiiK wa- yjc ÖHŐJiHOTQKa y H H B e p o H T S T a H M . AT T B J I H íloareifca {Oerea) a p o a e j i a a n K e r -
H H Ü o n p o o B3ÖpaHH0S r p y n n H paÖOTafMnax n o soaD o T p a n e ÖHOjtoroB-ao- oaejiűsaTejjeii a n s a a r o r o a , a OTnonieHBe aonojib3yeMHX H U H H O T O I H B K O B
H H $ o p u a U H H , o p o j i a , KOTopyro a r p a i o T a r a H C T O ^ H H K H B oőmeí n p o $ e o c n o - HaJii>HOi) O O B B S O U J I S H T T O O T H H B KOHKpaTHOií Hoc^ejtoaaTejiboKOÍ! JtesrrajiiiHO-
Q T B . K a 25o BHJtaHHUi: a H K e r Ö H J I O [ t o j i y i e n o 243 n p a r o a m i x xxst O U G H K H .
!TO •iOjiytt"-r- r«M .naHHHU o noiiombJD 3BM a a r o T o a j i e H H JiByxjBMeHSHOHaJibHMe TaÖJiHuu.
TIpa ouenKS BaxHOOTK a no^e3HooTH j i H T a p a r y p H a x H O T O ^ H H K O B n p o - ipeoonOHajibHOit HHiJopuauaa őu.io anejiano p a a j r m i a a Mesmy n a o b u e R H u u a
HuTomt;iKKMH a Bepö aa&iioa BHitopMauaea. I f a ns e p r m a s o n o n p o o y J i a u a u o r - Jia oiiSHKTb ,Tnr3paTypmje H O T O H H B K Z rco n n r u d a n b H O H o a o r a u e . y x a a a - r e j i b , noiiroTOHJieaHMB H a S T O Í ! o o n o s e , jtaji s o s M o s H o o r b ő a o j i o r a u , p a - tíoTaJűiBBM a HoeJie.noaaTejrhCKHX HHOTHTyTax, Ha y H B B e p o n T 9 T C K H x Ka>í>ej);-
p a x a B i t p y r a x y n p e a n e H H H X , c p a a K B T b a c n o j t b a y a i m e a u a j i a T e p a T y p n u e
H C T O I H K K S, á TaKxe naobuSHHue nyÖJiaHaijRB H BepöajibHaa oootfineHttft,
B o n o j i b a y a i w a H U H O paa-JitniHOfi ttajibo o o a e j t o u j i e H a a ,
X a p a K T e p m i u J U H n p o t f e c o a o H a j i b H o r o O C B 8 , J - O M J I 9 H H J I onpoaeHHUx ö a o - í o r o s H B J I H S T O J I r o , I T O n a iHOJia HQTOiHHtoB peraajDiiyra pojtb n p a n H O H B a -
lor aneiiHaJTbHtiu x y p n a i i a u . petpapaTHBHUu i p u c u a u H oneuaajibHNM Ő B Ő J I H O -
rpa'l'n(!•.(, H U S I O B I H U O S B u e o T H o a ÖBŐJinoTeKe, a T a K z e aepőajbHÓi} a a $ o p u a - i i a a H (foHJiy u e o T H o S ÖHOjtaoTaKH. * o w t H J t p y r n x ÖadjiBOTas H a p o v n e riyő- JiHKosaHHuo u a T e p a a r a HonOJrbaynTOfl p e x e .
Ha O O H O B S pacoJiejiOBaaafl H O J I H O Ő H J I O auHBHTb asöo^baiHe O T K J I O H S - :VA9. u e u i y oőnes ooBexoujieHHooTbio ÖHOJioroB, paőora»m.ax B O J I H O S I p a t í o - l e u KO.tjiBKTiiae, T a n s e , K Ö K a B O T n o o e H H H o u e H x a a HonOJTbaoaaHHH HofOHHHKOH H H $ O p M a n H H , H 0 OŐ xoj! H M U X fljia BQOJieiíOBaTojibü:-cjtx paÖOT, 8 TO
xe s p e u f l Möxay RaBtJKaua a n o t p e 6 n o o T H U H B HHí>opuaiiKK a p e n o j n a B a T S J i e a a Hoo^exoaaTejiea, pafloTatomax B pasHUX u s o T a x , HaQjtQjtasTOfl Sojibnee
paoxoaLneHHo. OjiHaKo, n e T O £ b K O M S O T O p a O o T u stBXH&TQit djaKTopou, BXSIX- H ) D I H U Ha H H$opuauaoanu8 H y M U a H a a u K a , eorb ama a H B s a a H O H u s e n e p e - ueiTHue, onpejiejiHioDiHe HH$opMai]HU. noica3aTejib BaxHOOTa a a c n o ^ b a o B a H -
H O C T K aHÍiopuaitBOHHHX B C T O > J H H K O B öojiee BHroflBH, e c j i a p e i t JuieT a e oö
oCmeS ooaej[0MjieHHO0TB, a 06 H H t o p u a i i H H , HSOö'xoxBuoa x^ a H c c j r o j t o s a -
Teaefl.
y o T a e o B J i e H O , ^ T O BepöaJibHafi angCopuaiiBa a u e e v HSOxajiaHRO a a x H o e 3Ha"!eHae. HuenHO nooTOMy, napany o yjry'imaHHeM oöeoneieKHa onöiiaajib- HO-npoípeooHOHaJibHOfl J i a r e p a t y p o a , neoőxoJtauo o T p e i i a T b o a K y^OBjraTBO-
penHK) aaapooos H a o j i o s a o n y B amlnpuatiaE).
SZENTIRHAI I . t Az információs források e z e r e p e
SZEKTIRMAI. I . : S i e R o l l e d e r I n f o r m a t i o n a q u e l l e n I n d e r F a c h - o r i e n t a t i o n d e r B i o l o g e n
lm A u f t r a g d e r A b t e i l u n g für b i o l o g i s c h e W i s s e n s c h a f t e n d e r Un- g a r i e c h e n Akademie d e r W i s s e n s c h a f t e n v e r r i c h t e t e d i e B i b l i o t b e k d e r J ó z s e f A t t i l a U n i v e r s i t a t / S z e g e d / e i n e F r a g e b o g e n e r k u n d i g u n g ü b e r d i e v o n e i n e r ausgewáhlten Gruppé von im g a n z e n i a n d m i t F o r s c h u n g e - und L e h r a r b e i t bescháftigten B i o l o g e n b e n u t z t e n I n f o r m a t i o n a q u e l l e n und über d e r é n R o l l e i n i h r e r F a c h o r i e n t a t i o n . Von den a u a g e e a n d t e n 250 karaen 243 a u s w e r t b a r e F r a g e b o g e n zurück, aua w e l c h e n m i t H i l f e e i n e r H e c h e n a n l a g e Z w e i d i m e n s i o n e n t a b e l l e n v e r f e r t i g t wurden.
B e i d e r B e w e r t u n g d e r W i c h t i g k e i t und d e r Benützung von f a c h l i - t e r a r i a c h e n Quellén s i n d s c h r i f t l i c h e und v e r b a l e I n f o r m a t i o n e n z u u n t e r B c h e i d e n . D i e B e f r a g t e n k o n n t e n d i e f a c h l i t e r a r i s c h e n Quellén m i t Z i f f e r n von 1 b i s 5 b e w e r t e n . E i n a u f g r u n d d e s s e n v e r f e r t i g t e r:
I n d e x ermüglichte den V e r g l e i c h d e r von den i n F o r s c h u n g s i n s t i t u t e n , an Universitatslehrstühlen und i n s o n s t i g e n I n 3 t i t u t i o n e n t a t i g e n B i o - l o g e n benützten f a c h l i t e r a r i s e b e n Quellén s o w i e d e r für I n f o r m a t i o n e n mit v e r s c h i e d e n e n Z i e l B e t z u n g e n benützten s c h r i f t l i c h e n F u b l i k a t i o n e n und d e r v e r b a l e n I n f o r m a t i o n e n .
Für d i e F a c h o r i e n t a t i o n d e r b e f r a g t e n B i o l o g e n i s t c h a r a k t e r i s - t i e c h , d a s s von den Quellén d i e F a c h z e i t s c h r i f t e n d e r Bíbliothek a n i h r e m A r b e i t s p l a t z , d i e R e f e r a t e z e i t a c h r i f t e n und F a c h b i b l i o g r a p h i e n und v e r b a l e n I n f o r m a t i o n e n s o w i e d e r B e a t a n d d e r B i b l i o t h e k a n i h r e m A r b e i t 3 p l a t z von für e l e e n t s c h e i d e n d e r Bedeutung s i n d . S i e nehmen den B e s t a n d a n d e r e r B i b l i o t h e k e n Bowie s o n s t i g e i n Druok e r s c h i e n e n e F u b l i k a t i o n e n kaum i n A n s p r u c h .
GemSss u n s e r e r U n t e r s u c h u n g e n b e s t e h e n k l e i n e r e U n t e r e c h i e d e i n d e r a l l g e m e i n e n O r i e n t i e r u n g und i n d e r B e w e r t u n g und Benützung d e r z u i h r e r F o r s c h u n g a a r b e i t nötigen Informátionsquellen b e i den am s e l - ben A r b e i t s p l a t z t a t i g e n B i o l o g e n a l a z w i s c h e n den Informátionsgepflo- g e n h e i t e n und -ansprüchen d e r a n v e r s c h i e d e n e n A r b e i t s p l a t z e n bescháf- t i g t e n L e h r e r und F o r s c h e r . Aber d i e I n f o r m i e r u n g w i r d n i c h t alléin d u r c h den A r b e i t s p l a t z a l a E i n f l u s s f a k t o r b e s t i m m t , s o n d e r n a u c h von s o n s t i g e n unabhángigen V a r i a b l e n . Der I n d e x d e r W i c h t i g k e i t und d e r Benützung d e r I n f o r m a t i o n s q u e l l e n i s t günstiger, f a l l s d i e l e t z t e r e n n i c h t z u r a l l g e m e i n e n F a c h o r i e n t a t i o n , s o n d e r n z u r A r b e i t v e r w e n d e t w e r d e n .
E s w u r d e f e s t g e s t e l l t , d a s s d i e v e r b a l e I n f o r m a t i o n e i n e überra- s c h e n d g r o s s e fiolle s p i e l t . Demzufolge i s t neben d e r b e s s e r e n V e r s o r - gung m i t F a c h l i t e r a t u r auch für d i e B e f r i e d i g u n g d e s A n s p r u c h s a u f v e r b a l e I n f o r m a t i o n z u s o r g e n .
