Á r a : 6,- Ft
KIS SZEGEDI MÜVÉSZETTÖRTÉNE'
XIII.
A Tanácsköztársaság bukása után a feli kerekedett ellenforradalom szétsodorta a SÍ cialista szellemű szegedi művészeket. Több külföldre emigráltak, így H ó d i G é z a , G e g e l y S á n d o r , K a r o l y i L a j o s , C J o a c h i m F e r e n c , M o h o l y N a f L á s z l ó és mások. Hosszabb-rövidebb id<
tartó idegen környezetben öngyilkossá v á l t vagy megtörten hazatértek. Az itthonmarad<
takra, mint T a r d o s T a u s z i g A r m i r a , P a r o b e k A l a j o s r a , D i n n y i F e r e n c r e és társaikra szegénység s üldc tetés várt. Akadtak, akik a szocializmus ügy ért életűkkel fizettek. Ezek közé tartozott f e h é r t e r r o r által meggyilkolt K u k o v e I N a n a és H e l l e r ö d ö n fesztöművésze Mindkettőjük munkásságáról és haláláról r viden szótanunk kell.
A Szegedi születésű K u k o v e t z N a n (1885—1919) művészeti tanulmányait Nagvb nyán végezte. Többször járt külföldön. Az el!
- Kukovetz Nana Párisban. Szegény Ku- kovetz Nana nem ugy képzelhette el a párisi életet, mint ahogyan éli. Azt a hirt küldte egyik szegedi és Párisban levő festő, hogy Kukovetz Nana egy hónap óta súlyos brteg, tífuszban szenved. A szegény leány sokat nélkülözött, valljuk meg, sokat éhezett, mert a szegedi tanácstól a kért ötszáz korona tanu- lási seg\tségel se kapta meg és abból a né- hány koronából ment ki az uj, a diadalmas, az annyira áhitott Párisba, amit keservesen, házról házra járva itthon összeszedett az el- adott képeiből. De eljött a tél a művészet gyönyörű városában is és a piktoráért rajongó leány nem dolgozhatott, se pénze, se egész- sége, egy hónap óta leesett a lábáról, tífuszban kínlódik, nincs aki ápolja. Még csak azok a jó, azok a magyar fiuk se vigasztalhatják ugy, mintha férfi lenne a Nana. De azért a jó, magyar fiuk meg-megnézik Kukovetz Nanát, hogy él e még vagy már halott a szép, a diadalmas Párisban.
Szegedi Híradó, 1909, febr. 10.
világháború kitörése Párizsban érte, ahol kon centrációs táborba került. 1918-ban tért haza A m u n k á s h a t a l o m idején részt vett a szeged képzőművészek szervezkedésében. A gyorsar pergő történelmi események a r r a késztették hogy a Szegedhez közel eső Sándorfalván m a j d Szatymazon húzódjon meg édesanyjával A szintén ide m e n e k ü l t szegedi direktóriumnak művészi és munkásmozgalmi megbízásokat tel- jesített. Tevékenységét nem hagyta büntetlenül
a felülkerekedett ellenforradalom. A „kom- munista métely"-t terjesztő Kukovetz Nanái
1919. augusztus 5-én meggyilkolták. Nevét Sán- dorfalvan, Szatymazon es Szegeden emléktáb- lán crzik. Muveszetenek megtelelő súlyú lei- mérése, a jelenleg meg sok helyütt lappangó alkotásainan teljeseim ertekú felkutatása utan válik lehetségesse. lgeretes tehetségét azonban a Móra Ferenc múzeum által 1960-ban rende- zett emlekkiáliita_,a is nuen tükrözte. Franci- ás szellemű alkotásai közül, mint a M o n t- m a r t r e i r é s z l e t , L o v o n ü l ő f é r f i és még más festményeit a helyi múzeum őrzi.
A fiatalon mártírhalált halt szegedi művész- nőt méltó hely illeti meg a magyar proletár- festők soraiban.
Kukovetz Nana tragikus halálához hasonla- tos volt H e l l e r Ö d ö n <1978—1921) elhuny- ta is, melyet a múlt rendszer igazságszolgálta- tása évtizedeken keresztül mesterséges ho- mályba borított. Heller művészi pályáját Bu- dapesten kezdte, majd Münchenben és Párizs- ban folytatta. 1906—07 nyarán a nagybányai festők között dolgozott. Utána Szegedre köl- tözött, és itt működött haláláig, míg 1921 nya- rán, Tápé határában meggyilkolták, és holt- testét a Tiszába dobták. Erősen feltehető, hogy ellenforradalmár tisztek végeztek vele. A festő nem kívánatos személynek volt nyilvánítva, aki a proletárforradalom idején szerepet ját- szott a helyi képzőművészek újításokért har- coló tagjainak sorában. A gyilkosság politikai jellegére utal az is, hogy Móra Ferenc, a mű-
Heller Ödön: König Péter arcképe Kukovetz Nana: Montmartrei részlet
lista ábrázolásra törekvő müveknek tekinthe- tek. Alkotásai közül, a Móra Ferenc m ú z e u m - ban sikerült vásznai vannak, de sok festmé- nyét ismerjük szegedi és budapesti m a g á n t u - lajdonban is.
Szeged gazdag múltú képzőművészetének fontos fejezete a Tanácsköztársaság korszaká- ra esik. E rövid idő alatt olyan intenzívvé vált a helyi művészeti élet, mint a n n a k előtte sohasem. Lelkes, tehetséges idevaló festők és szobrászok kijelölték azt az utat, mely a Ti- sza-parti város ábrázoló k u l t ú r á j á n a k föllen- dülése felé vezet.
Sz. Z.
Heller Ödön: Vica
vész barátja, regényt készült írni Heller tra- gédiájáról. De mivel halálának igazi okát nem fedhette fel, elállt tervétől, söt még regénye első kiadásának címét, „A festő halálá"-t is később megváltoztatta. Gyanút elkerülő hu- morral ismét megjelent könyvének „Négy apá- nak egy lánya" címet adta. amelynek témája csak bizonyos vonatkozásban azonosítható a valósággal.
Heller Ödön, ha termékenységben nem is, de művészi színvonalban többször megközelí- tette Nyilasy alkotóerejét. Ot Is elsősorban a tápéi nép s annak környezete, a napsütéses Tisza-part ihlette meg. Képeinek legtöbbjén szabadban levő falusi ifjúságot vagy gerendás szobájukba húzódó földműves-családokat lá- tunk. Önarcképei és különböző portréi rea-
