• Nem Talált Eredményt

A bírálóbizottság értékelése Pusztai Gabriella „Kollegiális kezek a fels

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A bírálóbizottság értékelése Pusztai Gabriella „Kollegiális kezek a fels"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

A bírálóbizottság értékelése

Pusztai Gabriella „Kollegiális kezek a felsőoktatásban – Az értelmező közösségek hatása a hallgatói pályafutásra” címmel benyújtott akadémiai doktori értekezése – korábbi kutatásait kiteljesítve – a hallgatók intézményen belüli és kívüli kapcsolatrendszerének tanulmányi karrierre és eredményességre gyakorolt hatását ragadja meg oly módon, hogy nóvumértékkel bíró kutatói törekvése a mélyrétegek többszempontú felfejtésére irányul. A kutató olyan nézőpontból közelít témájához, amely jelentőségéhez mérten alulreprezentált a társadalomtudományi kutatásokban.

Alapos, precízen dokumentált – téma-adekvát elméletekhez és kutatási eredményekhez vezető utakat bejáró – szakirodalmi áttekintése alapján, meggyőzően érvel a felsőoktatási szocializációval kapcsolatos koncepciók felülvizsgálata mellett, a modellfejlődés lényeges, új elemének tekintve az intézményen belüli és kívüli hatások összekapcsolását.

A hallgatói szocializáció és a kampuszkutatás koncepciójának továbbgondolásával kutatja a tanulmányi pályafutásra hatást gyakorló, és azt befolyásoló hallgatói kapcsolatokat, értelmező közösségeket. A kampuszok kultúrájának vizsgálata során a konstruktivista hatásra újraértelmezett közösségfogalomra támaszkodik, melynek kulcseleme a jelentésalkotó tevékenység. Alapállítása és vonatkozó kutatási eredményei szerint a felsőoktatási intézmények nem különböző strukturális és infrastrukturális tényezők által, hanem az általuk biztosított interakciós erőtér és az ebben létrejövő kölcsönös erőforrás-átadás révén járulnak hozzá a hallgatói fejlődéshez.

Az intézményen belüli és kívüli inter- és intragenerációs kapcsolatok és tevékenységrendszer mutatóinak figyelembe vételével alkotja és jeleníti meg a hallgatók relációs beágyazottság szerinti típusait, valamint a különböző hallgatói csoportok strukturális beágyazottságát (az intézményi kontextusban kirajzolódó kapcsolathálók rendszerét) és kulturális beágyazottságát (tanulmányaikkal kapcsolatos orientációjuk, akadémiai normákhoz való viszonyuk jellemzőit).

Megközelítése – a hazai tudományos diskurzusban – úttörő jelentőségűnek tekinthető, mivel a túlindividualizált (egyénben lejátszódó döntések, pszichésen meghatározott attitűdök, motivációk) és a túlszocializált (szervezeti makrofolyamatokkal, társadalomstatisztikai adatokkal magyarázó) hallgatókép között keresi az utat.

Pusztai Gabriella tudományos munkája nyomán első ízben nyílik lehetőség arra is, hogy egy felsőoktatás-szociológiai kutatás tükrében táruljon fel az, miként alakul a hallgató sorsa a kétszintű képzésben, mekkora szerepet játszik a különböző szinteken a kapcsolatrendszer és a társadalmi tőke.

Az – általa vizsgált régióban, felsőoktatási környezetben azonosított – értelmező közösségek felárásása és tipizálása új tudományos orientációt nyit meg, új tudományos eredményt mutat fel. Az értelmező közösségek komplex feltárása – kapcsolati struktúráik, elrendeződéseik, társadalmi összetételük, érték- és normarendszerük egységben kezelése – a kizárólag társadalmi státushatásokkal operáló kutatási eredményektől eltérő magyarázatokat kínál fel, és ily módon más beavatkozási lehetőségeket is teremthet a felsőoktatásba való beágyazódáshoz és eredményességhez. Pusztai Gabriella egy, az esélykülönbségek közelítéséhez vezető új utat

(2)

nyit meg az értelmező közösségek mintázatainak kikutatásával, melyek magyarázó erejét is meggyőzően bizonyítja a beágyazottság és az eredményesség vonatkozásában.

Nóvumértékkel bír az által kidolgozott komplex hallgatói eredményességi mutató, bár kialakításának metódusát érdemben nem tárja fel. Ebből következik, hogy az eredményesség- indexet (a komplex hallgatói eredményességi mutatót) további kutatások, összehasonlító vizsgálatok hitelesíthetik és finomíthatják. Az empirikus kutatás eszközrendszerét kialakító megfontolások szisztematikus kifejtése, és az eszközrendszer dokumentálása még árnyaltabbá és megalapozottabbá tehették volna az eredmények elemzését, értelmezését, s egyúttal az értekezést olvasók jelentésteremtését is.

Az értekezés tartalmi, teoretikus, empirikus és módszertani újdonságait és eredményeit nem csorbítja, ugyanakkor tudományos értékét tovább növelhette volna az, ha még koherensebb szerkezeti, szövegszerkesztési, stilisztikai építkezés jellemzi a művet.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A környezetben domináns nézetek hatása attól természetesen nem független, hogy milyen demográfiai és társadalmi mutatókkal jellemezhetők a hallgatói csoportok,

A szerző ugyanis úgy látja, hogy a hallgatóknak a mesterképzésbe lépéskor rendelkezésre álló „családi háttér kulturális és gazdasági erőforrásai

A francia narratológiai és önéletrajzi kutatások (Jean Rousset, Gérard Genette, Dorrit Cohn, Philippe Lejeune) eredményeit továbbgondolja, és kreatívan alkalmazza az

Pusztai Gabriella könyvének jelentősé- gét abban látom, hogy a magyarországi kutatásokban kevéssé elemzett viszony- rendszerre fókuszál: az egyetemi világot a

Pusztai könyvével arra tesz kísérletet, hogy a hazai neveléstudományban már olyan jól bejáratott reprodukciós elméletet finomítsa, valamint hogy kiszélesítse a

A társadalmi tőke és az iskola című kötetben a szerző érdeklődésének centrumában az áll, hogy az egyént körülvevő kapcsolati struktúrák által teremtett erőforrások

Kutnyánszky Csaba (Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Zeneakadémia Doktori Iskola) Pusztai Gabriella (Debreceni Egyetem Humán Tudományok Doktori Iskola)!. Strenáčiková,

Az Akadémiai Kiadó online könyvtárában megtalálhatjuk 16 tu- dományterület, a fels ő oktatásban leginkább hasz- nált tankönyveit és jegyzeteit olvasható és