T A R T A L O M
Oldal
Törvények
2007. évi LXXIX. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosítá- sáról . . . . 82 2007. évi C. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról(Kivonatos közlés). . . . 86 2007. évi CI. törvény a döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biztosításáról . . . . 87
A Kormány rendelete
A Kormány 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelete egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételé- rõl, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl. . . . 89
A Kormány tagjainak rendeletei
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 34/2007. (VI. 28.) IRM rendelete a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet alapításáról . . 94 Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter 37/2007. (VII. 18.) IRM–PM együttes rendelete a fogvatartottak foglal-
koztatására jóváhagyott költségvetési elõirányzat felhasználási rendjérõl szóló 2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendelet módosításáról . 95 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 39/2007. (VIII. 14.) IRM rendelete a Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet megszüntetésérõl. 95 Az igazságügyi és rendészeti miniszter 40/2007. (VIII. 14.) IRM rendelete a büntetés-végrehajtási szervek alapító okiratainak kiadásáról, mó-
dosításáról szóló 20/1997. (VII. 8.) IM rendelet módosításáról . . . . 96
A Köztársasági Elnök határozatai
A Köztársasági Elnök 132/2007. (VI. 29.) KE határozata büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl . . . . 98 A Köztársasági Elnök 145/2007. (VII. 18.) KE határozata büntetés-végrehajtási dandártábornoki kinevezésrõl . . . . 98
A Kormány határozata
A Kormány 1055/2007. (VII. 9.) Korm. határozata a szolgálati nyugdíjszabályok átalakítása során figyelembe veendõ szempontokról . . . . 98
Intézkedések
A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/50/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése a 2007. évi iskolakezdési támogatásról . . 99 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/58/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése a Büntetés-végrehajtás Országos Parancs-
noksága pénzkezelésének szabályozásáról. . . . 99 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/59/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése egyes intézkedések visszavonásáról . . . . . 100 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/60/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási
Intézet, a Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet és a Martonvásári objektum integrációjának végrehajtására . . . . 100 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/61/2007. (IK Bv. Mell. 7.) OP intézkedése üdülési támogatás fizetésérõl. . . . 101 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/65/2007. (IK Bv. Mell. 8.) OP intézkedése a fogvatartottak nyilvántartására és egyes
ügyeinek intézésére vonatkozó eljárásról szóló 1-1/35/1999. (IK Bv. Mell. 6.) OP intézkedés módosításáról . . . . 103 A büntetés-végrehajtás országos parancsnokának 1-1/66/2007. (IK Bv. Mell. 8.) OP intézkedése a bv. szervek biztosítási szerzõdéssel és a
kárrendezési eljárással kapcsolatos feladatairól, továbbá a kárrendezési útmutató kiadásáról . . . . 103
A büntetés-végrehajtási szervezet hírei
Értekezletek. . . . 105
TÖRVÉNYEK
2007. évi LXXIX.
törvény
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény módosításáról*
1. §(1) A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai- nak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ánakm)pontja helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtõl a másik szervezeti egységhez történõ kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alap- ján történhet fegyveres szervek között is; továbbá közszol- gálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés.”
(2) A Hszt. 2. §-ának t)pontja a következõ mondattal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást – szolgálati jellegének megszûnése miatt – a miniszter köztisztviselõi, vagy közalkalmazotti munkakörré minõsíti át,”
(3) A Hszt. 2. §-a a következõu)ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„u) közszolgálati jogviszony:a köztisztviselõk jogállá- sáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályai szerinti közszolgálati jogviszony.”
2. §A Hszt. 3. §-a a következõ (3)–(5) bekezdéssel egé- szül ki:
„(3) Nem minõsül a szolgálati viszony jellegét meghatá- rozó, az (1)–(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körül- mények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatá- sával járó szolgálati tevékenységnek különösen:
a) a szervezet mûködését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munka- ügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggõ, továbbá jogi és igazgatási, illetve
b) a szervezet mûködéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, mûvészeti és közmûvelõdési, ügy- viteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi mun- kaköri feladat.
(4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hi- vatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelõen állapítja meg.
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.
(5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszûnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hiva- tásos állomány tagjának e munkakörben való további fog- lalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és elõmenetelét nem érinti.”
3. §A Hszt. a következõ 34/B. §-sal egészül ki:
„34/B. § (1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdek- egyeztetõ Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerzõdéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintõ munka- ügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintû, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.
(2) A SZÉF-ben a Kormány – az alapszabályban meg- határozott – a hivatásos állomány képviseletét ellátó orszá- gosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzet- biztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.
(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a mûködésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megilletõ jo- gosítványokat.
(4) A SZÉF mûködésének feltételeit a Kormány a ren- dészetért felelõs miniszter útján biztosítja.”
4. §A Hszt. 37. §-a a következõ (7) bekezdéssel egé- szül ki:
„(7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony át- helyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidõre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelke- zések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § elsõ mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése al- kalmazandó.”
5. §A Hszt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszony létesítésekor – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével – legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedõ próbaidõt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidõt kell kikötni, ha a je- lentkezõ nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szak- irányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).”
6. §A Hszt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:
„(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köz- tisztviselõi vagy közalkalmazotti munkakörré átminõsít- heti, illetõleg az állománytáblában megjelölt beosztást,
munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselõ- vel vagy közalkalmazottal betöltheti.”
7. § A Hszt. 45. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„45. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz elõírt is- kolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelõ oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a regionális, területi, helyi szervek vezetõjének kinevezé- séhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szol- gálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni.
A vezetõi kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetõi beosztás pályázat kiírása nélkül betölthetõ.
(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intéz- mény vezetõje, a megpályázható vezetõi beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogo- sult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.
(3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szük- séges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának ha- táridejét tartalmaznia kell.
(4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevõkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosul- takon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhetõ harmadik személlyel.
(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetõi beosztásba való ki- nevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre.
(6) A pályázat eredményérõl a pályázót a pályázat egy- idejû visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.
(7) Pályázatra kiírt vezetõi, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthetõ be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.
(8) A fegyveres szervek felsõoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban elõírt feltételekkel rendelkezõ tagjai korlá- tozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén õket a szolgálat érdekében kell a felsõoktatási intézmény- be vezényelni.
(9) Pályázatot csak betölthetõ vezetõi, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.
(10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a vezetõi be- osztás kizárólag pályázat útján tölthetõ be.”
8. §A Hszt. 53. §-a a következõ újd)ponttal egészül ki, egyidejûleg a jelenlegid)–h)pont megjelölésee)–i)pontra változik:
[53. § A szolgálati jogviszony megszûnik:]
„d) közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezéssel.”
9. § A Hszt. 57. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„57. § (1) Felmentés esetén a felmentési idõ legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatá- sos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb idõtartamban is megállapodhatnak.
(2) A két hónapos felmentési idõ a szolgálati viszony- ban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal meghosszabbodik.
(3) Amennyiben a felmentés oka a minõsítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idõ – a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idõre tekintet nélkül – harminc nap.
(4) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nem- zetbiztonsági szempontból neki felróható, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellá- tására alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát fel- mentési idõ nélkül kell megszüntetni.
(5) A felmentés idõtartamának felére a hivatásos állo- mány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól men- tesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gya- korló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmen- tési idõre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felsõ kor- határát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentési idõ lejártával szolgálati nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmen- tési idõ elteltével szûnik meg. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A felmentési idõ szempontjából a szolgálati jogvi- szonyban töltött idõt a szolgálati jogviszony létesítésének idõpontjától függõen a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.”
10. §A Hszt. 59. § (1) bekezdése a következõe)ponttal egészül ki:
[A törvény erejénél fogva szûnik meg a hivatásos állo- mány tagjának a szolgálati viszonya]
„e)állami vezetõvé történt kinevezése, megválasztása”
[miatt.]
11. §A Hszt. az 59. §-t követõen a következõ címmel és 59/A. §-sal egészül ki:
„Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezés
59/A. § (1) A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gya-
korló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegy- veres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a köz- szolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályo- zó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhat- nak a hivatásos állomány tagjának közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történõ áthelyezésében.
(2) Az (1) bekezdés alapján létrejövõ közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a köztisztviselõk jog- állásáról szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.
(3) Az állomány áthelyezett tagjának, amennyiben szol- gálati nyugdíjra jogosultságot szerzett – áthelyezésével egyidejûleg – nyugdíját a 182. § (4) bekezdése szerint meg kell állapítani.”
12. §A Hszt. 61. §-ának (3) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemsze- rûen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történõ áthelyezés, vala- mint a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.”
13. §A Hszt. 71. §-ának (3) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:
„(3) Az elõmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intéz- ményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állo- mány tagja esélyegyenlõségen alapuló részvételét biztosí- tani kell.”
14. §A Hszt. 97. §-a (4) bekezdésének elsõ mondata he- lyébe a következõ rendelkezés lép:
„Más szervhez történõ vezénylés, valamint az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történõ áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni.”
15. §A Hszt. 118. §-a a következõ új (2)–(5) bekezdés- sel egészül ki, ezzel egyidejûleg a § jelenlegi szövegének megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) A hivatásos állomány tagja részére az (1) bekezdés f)pontjában foglalt kitüntetõ címként a miniszter tanácsosi vagy fõtanácsosi címet adományozhat. A beosztáshoz elõ- írt iskolai végzettséggel rendelkezõ hivatásos állományú részére tanácsosi cím adományozható legalább öt éves, fõ- tanácsosi cím adományozható legalább 10 éves szolgálati jogviszonyban töltött magas szintû szakmai ismeret és pél- damutató magatartás alapján.
(3) A hivatásos állomány tagja részére havonta
a) a tanácsosi cím után a köztisztviselõi illetményalap 25%-ának,
b) a fõtanácsosi cím után a köztisztviselõi illetmény- alap 50%-ának
megfelelõ címpótlékot kell folyósítani.
(4) A hivatásos állomány tagját a kitüntetõ cím viselésé- nek joga nyugállományba vonulását követõen is megilleti.
(5) A tanácsosi és a fõtanácsosi címet meg kell vonni, ha a hivatásos állomány tagja jogerõsen fegyelmi büntetés- ben részesült.”
16. §A Hszt. 202. §-a a következõf)ponttal egészül ki:
[A személyügyi alapnyilvántartása betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:]
„f) a törvény alapján nyugellátás megállapításához szükséges adatokat a miniszter által kijelölt nyugdíjmeg- állapító szerv.”
17. §A Hszt. 245/B. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(2) A vagyonnyilatkozat tételére és annak kezelésére a Ktv. 22/A–22/B. § rendelkezéseit kell megfelelõen alkal- mazni azzal, hogy az (1) bekezdésben meghatározott be- osztásúak kétévente tesznek vagyonnyilatkozatot.”
18. §A Hszt. 245/D. §-ának (3) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(3) Ha a vezetõi kinevezés visszavonásakor a (2) be- kezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a késõbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével – a vezetõi besorolásának megfelelõ, de vezetõi pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett – a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb két évig rendelkezési állomány- ba helyezhetõ. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati te- vékenység meghatározásáról az állományilletékes pa- rancsnok köteles gondoskodni.”
19. §A Hszt. 245/N. §-ának (2) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(2) E fejezet hatálya alá tartozó fegyveres szerveknél a Kormány határozza meg a Hszt. 245/H. § (2) bekezdésé- nek megfelelõen a vezetõi munkakörök besorolását, a be- töltésükhöz szükséges képesítési követelményeket, az ott elérhetõ legmagasabb rendfokozatokat, továbbá – figye- lemmel a Ktv. 80. § (1) bekezdéséneki)pontjára – a va- gyonnyilatkozat átadására, kezelésére és az abban foglal- tak védelmére vonatkozó szabályokat.”
20. §A Hszt. 278. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„278. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatá- sos állományú tagja fontos és bizalmas munkakört betöltõ személynek minõsül; a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben foglalt különös követelmények a szolgá- lati viszony jellegét meghatározó sajátos szolgálati köve- telménynek minõsülnek.”
21. §A Hszt. 291. §-a helyébe a következõ rendelkezés lép:
„291. § A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál a be- sorolási osztályokhoz és beosztási kategóriákhoz kötõdõ egyes rendszeresített beosztásokat és a beosztásokban el- érhetõ rendfokozatokat a miniszter határozza meg. A mi-
niszter a hivatásos szolgálati beosztásokat a 3. § (3) bekez- désétõl eltérõen is megállapíthatja.”
22. §A Hszt. 326. §-ának (1) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(1) A felmentési idõ, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság, a nyugdíj mértéke és a leszerelési segély szempontjából e törvény hatálybalépése elõtt a fegyveres szervek állomá- nyában hivatásos szolgálati viszonyban eltöltött és a be- számított szolgálati idõt szolgálati viszonyban töltött idõ- nek kell elismerni.”
23. §A Hszt. 328. §-ának (4) bekezdése helyébe a kö- vetkezõ rendelkezés lép:
„(4) A más közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztvi- selõi, bírói, ügyészi) jogviszonyból áthelyezettek, illetve közvetlenül kinevezettek esetében a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalomra jogosultság, valamint a felmentési idõ számítása szempontjából az (1) bekezdésben meghatá- rozottakon túl az ott eltöltött szolgálati idõt is figyelembe kell venni.”
24. §A Hszt. 342. §-a a következõ (4)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat rendeletben – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok ese- tében utasításban – állapítsa meg.
(5) A miniszter – a közigazgatási minõségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelõs miniszterrel egyetértésben – a 3. § (3) bekezdése szerinti munkaköröket is hivatásos be- osztásként határozhat meg, ha ez a fegyveres szerv bizton- ságos mûködésének biztosítása, illetõleg a rendvédelmi is- meretek szükségessége miatt elengedhetetlenül szükséges.
A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a 3. § (3) bekezdésétõl való eltérésre a 291. § rendelkezése alkal- mazandó.”
25. §(1) E törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivé- tellel – 2007. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyide- jûleg
a) a Hszt. 35. § (3) bekezdése, 42. § (4) bekezdése, a 44. § (1) bekezdési)pontja és (4) bekezdése, a „Központi tisztikar” alcím és a 245/J–245/M. §-a, továbbá 260. §-ának (1) bekezdése,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 3. §-ának (2) bekezdési)pontja
hatályát veszti.
(2) A 6. § és a 21. § e törvény kihirdetését követõ 15. na- pon lép hatályba.
(3) E törvény 15. §-a 2007. július 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 9. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba.
(5) E törvény 2. §-a és a 24. §-a 2008. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg a Hszt. 42. § (3) bekezdése, va- lamint e törvény 6. §-a hatályát veszti.
(6) E törvény 5. §-ával megállapított Hszt. 41. §-ának (1) bekezdését, valamint 7. §-ával megállapított Hszt.
45. §-ának (1) bekezdését a törvény hatálybalépését köve- tõen létesített jogviszonyokra, illetve kiírt vezetõi pályáza- tokra kell alkalmazni.
(7) E törvény 9. §-ával megállapított Hszt. 57. §-át a 9. § hatálybalépését követõen közölt felmentésekre kell alkal- mazni.
(8) E törvény 18. §-ával megállapított Hszt. 245/D. § (3) bekezdését a törvény hatálybalépését követõen vissza- vont vezetõi megbízásokra kell alkalmazni.
(9) E törvény hatálybalépésével egyidejûleg a Hszt.
64. § (2) bekezdésében a „c)” szövegrész helyébe a
„c)vagye)” szöveg, továbbá a „mandátumának lejártát”
szövegrész helyébe a „mandátumának lejártát, illetve állami vezetõi megbízatásából eredõ hatáskörei gyakorlá- sának megszûnését” szöveg lép.
(10) A hivatásos állomány e törvény hatálybalépésekor állami vezetõi megbízatással rendelkezõ tagjának szolgá- lati viszonya e törvény hatálybalépésével a törvény erejé- nél fogva megszûnik, állami vezetõi szolgálati jogviszo- nyának megszûnése esetén rá a Hszt. 64. § (2) bekezdését alkalmazni kell.
(11) A hivatásos állomány tagját, akinek központi tiszti címe e törvény hatálybalépésével megszûnt, a törvény ha- tálybalépését követõ 15 napon belül a beosztásának, veze- tõi kinevezésének, a szolgálat teljesítése helyének meg- felelõen be kell sorolni, illetményét meg kell állapítani az- zal, hogy az illetménye nem lehet kevesebb, mint a törvény hatálybalépését megelõzõen részére megállapított köz- ponti tiszti alapilletmény és központi tiszti illetménypótlék összege. Ha a központi tiszt alapilletményét a munkáltatói jogkör gyakorlója szakmai munkája alapján eltérítette, e munkáltatói intézkedés 2007. december 31-ével hatályát veszti, azonban a munkáltatói jogkör gyakorlója ismétel- ten intézkedhet az eltérítésrõl a 101. § (4) bekezdése alap- ján, azzal, hogy az eltérítés alapjául szolgáló illetményen a központi tiszti alapilletményt kell érteni, és ez az intézke- dés a tárgyévre vonatkozik.
(12) A hivatásos szolgálati jogviszony felmentéssel tör- ténõ megszüntetése helyett rendelkezési állományba he- lyezett központi tiszt hivatásos szolgálati jogviszonya e törvény hatálybalépésével megszûnik. Részére azonban a központi tiszti alapilletmény hat havi összegét, valamint egyéb járandóságát, továbbá az elõírt igazolásokat legké- sõbb a szolgálati jogviszony megszûnését követõ harma- dik munkanapon ki kell fizetni, illetve ki kell adni.
2007. évi C.
törvény
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításáról*
(Kivonatos közlés)
3. §A Kjt. a következõ 20/A–20/B. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) Közalkalmazotti jogviszony pályázat alap- ján létesíthetõ. Csak olyan közalkalmazottat lehet kine- vezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételek- nek megfelelt.
(2) A 30/C. § (3) bekezdése szerinti áthelyezés esetén pályázat kiírása nélkül létesíthetõ közalkalmazotti jogvi- szony akkor is, ha egyébként a munkakör betöltéséhez pá- lyázat kiírása kötelezõ.
(3) A pályázati felhívásban meg kell jelölni:
a) a munkáltató és a betöltendõ munkakör, vezetõi megbízás megnevezését,
b) a munkakörbe tartozó, illetve a vezetõi megbízással (a továbbiakban együtt: munkakör) járó lényeges feladato- kat,
c) a pályázat elnyerésének valamennyi feltételét, d) a pályázat részeként benyújtandó iratokat, igazolá- sokat, továbbá
e) a pályázat benyújtásának feltételeit és elbírálásának határidejét.
(4) A pályázati felhívást a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továb- biakban: Személyügyi Központ) internetes oldalán kell közzétenni. Ezen túlmenõen a pályázati felhívást, vala- mint a munkáltatónál közalkalmazotti jogviszony kereté- ben pályázat nélkül betölthetõ munkakört és a kinevezés feltételeit
a) a fenntartó az internetes oldalán, ezen túlmenõen, ha a fenntartó
aa) önkormányzat, a székhelyén,
ab) önkormányzati társulás, a társulásban részt vevõ önkormányzatok székhelyén is, továbbá
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.
b) a munkáltató a székhelye és telephelye szerinti tele- pülésen
a helyben szokásos módon köteles közzétenni. A pályá- zat benyújtásának határideje legkorábban a közzétételtõl számított tizenöt nap lehet. Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy a pályázatnak a Személyügyi Központ interne- tes oldalán való közzétételére vonatkozó részletes szabá- lyokat rendeletben állapítsa meg.
(5) A pályázat elbírálásának rendjét a munkáltató hatá- rozza meg.
(6) A benyújtott pályázat tartalma – törvény eltérõ ren- delkezése hiányában – csak a pályázó beleegyezésével kö- zölhetõ harmadik személlyel.
20/B. § (1) A miniszter – különösen az ellátandó felada- tokra és a felelõsség terjedelmére tekintettel – meghatároz- hatja munkakörönként, illetõleg magasabb vezetõi, vagy vezetõi beosztásonként a pályázati eljárás egyes szabá- lyait, valamint a 20/A. § (3) bekezdésben foglaltakon túl- menõen a pályázati felhívás tekintetében további feltétele- ket írhat elõ.
(2) A 20/A. § (1) bekezdésétõl eltérõen, a miniszter meghatározhatja azt a munkakört, vezetõi beosztást, amelyben nem kötelezõ pályázat kiírása a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez, illetve vezetõi beosztással törté- nõ megbízáshoz.”
31. §(1) E törvény 2007. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) Az (1) bekezdéstõl eltérõen a Kjt.-nek az e törvény 3. §-ával megállapított 20/A. § (4) bekezdése, a 7. §-ával megállapított 23. § (1)–(3) bekezdése, (5) és (7) bekezdé- se, 16. §-ával megállapított 33. § (1)–(2) bekezdése, vala- mint e törvény 32. §-ának (3) bekezdése 2008. január 1-jén lép hatályba.
(4) A Kjt.-nek az e törvény
– 3. §-ával megállapított 20/A. §-át, – 4. §-ával megállapított 21/A. §-át, – 5. §-ával megállapított 22. §-át
az e törvény hatálybalépését követõ közalkalmazotti jog- viszony-létesítés tekintetében kell alkalmazni.
2007. évi CI.
törvény
a döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biztosításáról*
– Kötelessége az államnak és az államigazgatási szer- veknek, hogy a gazdaságra és a társadalmi folyamatokra kiható döntéseiket elõzetesen mérlegeljék, eredményüket utólagosan vizsgálják.
– Racionális és igazságos döntéseket az állami szervek is csak a tények és a következmények alapos ismeretében hozhatnak.
– Empirikus kutatásokkal alátámasztott hatásvizsgála- tok nyújthatnak segítséget a döntési alternatívák közötti választásban, a hatékonyság és a célszerûség érvényesíté- sében.
– Igazságossági szempontú elemzéseket kell végezni a társadalompolitikai jelentõségû szabályozások elõkészí- tése során.
– Felismerve e feladatok teljesítésére irányuló törek- vések elõsegítésének szükségességét, az Országgyûlés a következõ törvényt alkotja:
1. §A költségvetési szerv és a többségi állami tulajdon- ban lévõ gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: adatke- zelõ) a kezelésében lévõ közérdekû adatot 15 napon belül, költségtérítés megállapítása nélkül továbbítja az ezt igény- lõ központi államigazgatási szervnek.
2. §(1) Az állami vezetõ és a kormányhivatal vezetõje jelentõs társadalmi, vagy gazdasági hatású, és különösen az európai uniós kötelezettségek teljesítését érintõ dön- tések elõkészítése érdekében kérheti, hogy az adatkezelõ a kezelésében lévõ személyes adatról, adótitokról, vagy egyedi statisztikai adatról készített másolatot visszafordít- hatatlan módon úgy módosítsa, hogy az az érintettel ne le- gyen kapcsolatba hozható, és kérheti a személyes vagy bizalmas jellegétõl így megfosztott adat 1. § szerinti átadá- sát.
(2) Az adatkérõ erre irányuló kérése esetén az adatkeze- lõ köteles a módosítást olyan módon elvégezni, ami a kuta- tási cél megvalósítását a lehetõ legkevésbé korlátozza.
(3) Az adatkezelõ köteles megtagadni a kért adatok át- adását, ha az adatokat nem lehetséges megfosztani szemé- lyes adat jellegüktõl. A kérelem részleges vagy teljes meg- tagadását az adatkezelõ köteles írásban megindokolni és egyidejûleg értesíteni az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet.
(4) Az adatkezelõ az adatok átadásával egyidejûleg tájé- koztatja az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet az adat- kérõ megnevezésérõl, az adatkérés és teljesítés dátumáról és költségérõl, és az átadott adatkörrõl.
3. §(1) Az adatkérõ köteles az adatok módosításával, csoportosításával, valamint az adatátadásnak a kezelés for- mátumától eltérõ formátumú teljesítésével összefüggés- ben felmerülõ, az adatkezelõ által – részletes költségkimu- tatás alapján – megállapított költségeket elõzetesen meg- téríteni.
(2) Az adatkezelõ és az adatkérõ megállapodásukban a költségek viselését, az adatátadás határidejét az e törvény- ben foglaltaktól eltérõen is rendezhetik.
4. §(1) A miniszter és a kormányhivatal vezetõje kér- heti, hogy egyes, személyes adatot vagy egyedi statisztikai adatot adóazonosító jellel, társadalombiztosítási azonosító jellel, személyazonosító jellel, vagy névvel és lakcímmel együtt kezelõ költségvetési szervek adatbázis készítésére alkalmas módon adják át az alanyával kapcsolatba nem hozható, a 2. § szerint módosított adatot.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatátadást az adatbázis lét- rehozásáért felelõs szerv részére, az általa megállapított kódképzési módszer alapján meghatározott anonim kap- csolati kóddal és mintavételi eljárással kell teljesíteni.
(3) Az adatok összekapcsolását az adatbázis létrehozá- sáért felelõs szerv végzi oly módon, hogy a különbözõ adatkezelõktõl azonos módszerrel képzett kapcsolati kód- dal veszi át az adatokat.
(4) Adatok összekapcsolásával létrehozott adatbázis esetén az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét úgy kell meghatározni, hogy az alapját képezõ személy- azonosító adatok kezelésére valamennyi, az adatátadás céljából megkeresett adatkezelõ jogosult legyen.
(5) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv kérésére az egyik adatkezelõ szerv mintát vesz az általa kezelt adat- bázisból, és annak kapcsolati kódjait átadja az adatbázis létrehozásáért felelõs szervnek.
(6) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az (5) be- kezdés szerinti minta anonim kapcsolati kódjait, az ehhez tartozó adatok nélkül átadja az (1) bekezdés szerinti adat- kérésben megjelölt többi adatkezelõnek.
5. §(1) Az anonim kapcsolati kód képzésének módsze- rét és a kódképzés alapját az adatbázis létrehozásáért fele- lõs szerv úgy határozza meg, hogy
a) a kódképzés alapját nem képezhetik olyan személy- azonosító adatok, amelyek kezelésére az adatkérõ jogo- sult,
b) a kódképzés alapját nem képezhetik olyan személy- azonosító adatok, amelyek kezelésére az adatbázis létreho- zásáért felelõs szerv jogosult,
c) a kódképzés konkrét módszere tartalmazzon egyedi, véletlenszerûen megállapított elemet.
(2) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv a kódkép- zés módszerét csak az adatkezelõ szerveknek továbbíthat-
* A törvényt az Országgyûlés a 2007. június 25-i ülésnapján fogadta el.
ja. A továbbítás után a kódképzés módszerét haladéktala- nul törölni kell.
(3) Az adatkezelõ szerv a kódképzés módszerét nem to- vábbíthatja, és azt a kapcsolati kódok képzése után hala- déktalanul törölnie kell.
(4) Az adatkezelõ szerv a kapcsolati kódokat az adatok átadása után haladéktalanul törli.
(5) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az adatát- adásra 5 napos idõintervallumot határoz meg. Az ezen idõ- intervallumon kívül érkezett adatokat a többi adattal össze nem kapcsolhatja, azok kapcsolati kódját haladéktalanul törli.
(6) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szervnek az összekapcsolást követõen az anonim kapcsolati kód és az átvett adatok közötti kapcsolatot helyreállíthatatlanul meg kell szüntetnie és az anonim kapcsolati kódot haladéktala- nul törölnie kell.
6. §Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv tevékeny- ségét, az adatigénylés, adatátadás és adat-összekapcsolás jogszerûségét és az anonim kapcsolati kód képzésének módszerét az adatvédelmi biztos a személyes adatok vé- delmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározott eljárásban elõzetesen is ellen- õrizheti.
7. §(1) A 2. § szerinti adatkérés esetén az adatkezelõ, a 4. § szerinti kapcsolás esetén az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az adatok átadása elõtt a természetes személy lakcímére vonatkozó adatot úgy módosítja, hogy abból az érintett lakóhelye a kistérségnél pontosabban ne legyen megállapítható.
(2) A 2. és a 4. § szerinti adatátadás esetében adatkeze- lõnként legalább száz fõt eredményezõ mintát kell venni.
A teljes népességre vonatkozó adatbázisok esetében a minta nem haladhatja meg a teljes sokaság 50%-át.
(3) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv az (1) be- kezdés szerinti mûvelet elvégzése után az adatbázist meg- küldi a 4. § (1) bekezdése szerinti adatkérõnek.
(4) Az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv honlapján kereshetõ formában közzéteszi az adatkéréseket: az adat- kör leírását, kezelõit, a 2. § (1) és a 4. § (1) bekezdése sze- rinti adatkérõ megnevezését, valamint az adatkérés és a megtagadás vagy a teljesítés dátumát.
(5) A 2. § (1) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése szerinti adatátadás az adatkérõ által irányított vagy felügyelt költ- ségvetési szerv részére is történhet.
8. §(1) E törvény alkalmazásában
a) anonim kapcsolati kód: az ugyanazon személyre vonatkozó személyazonosító adatokból olyan, véletlen-
szerû elemet is tartalmazó módszerrel képzett karaktersor, amellyel ugyanazokból az adatokból mindig ugyanaz a ka- raktersor jön létre, de amely eredményeképpen létrejött karaktersorból a személyazonosító adatok nem állíthatók helyre;
b) kistérség:a települési önkormányzatok többcélú kis- térségi társulásáról szóló törvény szerinti kistérség, Buda- pest esetében a kerület.
(2) Az e törvényben foglaltak nem alkalmazhatóak a külön törvény szerinti minõsített adatokra, illetve azokra a közérdekû adatokra, amelyeknek megismerhetõségét nemzetbiztonsági érdekbõl külön törvény korlátozza.
9. §Az adózás rendjérõl szóló 2003. évi XCII. törvény 53. §-a a következõ (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatkörön belül nem minõsül adótitoknak a nyilvános cégadat, a céginfor- mációs és az elektronikus cégeljárásban közremûködõ szolgálattól kérhetõ adat, valamint az az adat, amely ala- nyával (adóalannyal vagy adózóval) nem hozható kapcso- latba.”
10. §(1) Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezelésérõl és védelmérõl szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 4. § (2) bekezdés d)pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„d) hatásvizsgálati célú anonimizálás és tudományos kutatás,”
(2) Az Eüak. 22. § (6) bekezdése helyébe az alábbi ren- delkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti adatokat azok felvételétõl számított tíz évig, amennyiben az adatkezeléssel érintett ügyben bírósági eljárás indult, akkor az ügy lezárásának idõpontjáig lehet kezelni. Ezt követõen az adatokat meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetõségétõl.”
11. §Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) az adatbázis létrehozásáért felelõs szervet rendelet- ben jelölje ki,
b) az adatbázis létrehozásáért felelõs szerv közremûkö- désével kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg,
c) rendeletben további – a 2. § (1) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése szerinti – adatkérésre jogosultat határozzon meg.
12. §(1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétel- lel – a kihirdetését követõ 15. napon lép hatályba.
(2) E törvény 4–6. §-a, 7. § (3) bekezdése és a 8. § (1) bekezdésa)pontja a kihirdetését követõ ötödik hónap elsõ napján lép hatályba.
A KORMÁNY RENDELETE
A Kormány 175/2007. (VI. 30.) Korm.
rendelete
egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételérõl, valamint
a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjérõl
A Kormány az Alkotmány 35. §-ának (2) bekezdése, va- lamint a kötelezõ egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 83. §-a (2) bekezdésénekj)ésp)pontjában foglalt felhatal- mazás alapján a következõket rendeli el:
ÉRTELMEZÕ RENDELKEZÉSEK 1. §
E rendelet alkalmazásában:
a) Állami Egészségügyi Központ (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) (a továbbiakban: ÁEK):
az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (a továbbiak- ban: IRM) Központi Kórház és Intézményei, a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) Verõcei Betegotthon, az MH Hévízi Mozgásszervi Rehabilitációs Intézet, az MH Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet, a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet (a külön jog- szabályban meghatározott tevékenység kivételével), a Bu- dai MÁV Kórház (a külön jogszabályban meghatározott tevékenység kivételével), továbbá az Országos Gyógyin- tézeti Központ és az MH Dr. Radó György Honvéd Egész- ségügyi Központ (a továbbiakban: HEK) fekvõbetegellá- tó- és egyes járóbetegellátó elemeinek jogutódlással törté- nõ átvételével, az e rendeletben részletezett feladatköreik átvállalásával létrejövõ, a honvédelemért felelõs miniszter felügyelete alatt álló egészségügyi szolgáltató intézmény;
b) az MH személyi állománya: a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 79. §-a szerinti állomány – kivéve a kiképzett és kiképzetlen potenciális hadköteleseket –, to- vábbá a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok közalkal- mazotti állománya;
c) tényleges katonai állomány: a Hvt. 80. §-a szerinti állomány;
d) vasutas állomány:
da) az országos integrált vasúti társaság (Magyar Ál- lamvasutak Zrt., Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt., Fertõ- vidéki Helyi Érdekû Vasút Rt.) (a továbbiakban: vasút) munkavállalója,
db) a vasút által alapított vagy annak többségi részese- désével mûködõ gazdasági társaság munkavállalója,
dc) a vasutas önkéntes kölcsönös kiegészítõ egészség- és nyugdíjpénztárak, a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság, a Vasutas Önkéntes Támogatási Alap, a vas- utas biztosító egyesületek, a Közlekedési Múzeum, a va- sútegészségügyi szolgálat, valamint a vasutasok munka- vállalói érdekképviseleti szerveinek munkavállalója,
dd) a da)–dc) pontokban felsoroltak egyesületeinek, alapítványainak, sport- és kultúrintézményeinek munka- vállalója;
e) rendvédelmi szervek: a központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 1. §-ának (5) be- kezdése szerinti szervek;
f) a rendvédelmi szervek személyi állománya:a rendvé- delmi szerveket felügyelõ minisztériumok, valamint a rendvédelemért felelõs miniszterek irányítása alá tartozó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány, az itt fog- lalkoztatott köztisztviselõk, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállalói, továbbá az IRM oktatási intéz- ményeinek (Rendõrtiszti Fõiskola, rendészeti szakközép- iskolák) hallgatói, tanulói, valamint a Zrínyi Miklós Nem- zetvédelmi Egyetem Határõr Tanszék oktatói és hallgatói állománya. A rendvédelmi szerveket felügyelõ minisztéri- um alatt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tekinteté- ben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításával kapcsolatos feladatok ellátását segítõ szervezetet kell érteni;
g) csapatorvosi rendelõ: a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagy az MH által fenntartott hon- védorvosi és foglalkozás-egészségügyi alapellátást bizto- sító egészségügyi rendelõ;
h) rendvédelmi rendelõ: a rendvédelmi szerv által fenntartott, a személyi állomány egészségügyi alap- és szakellátását végzõ egészségügyi szolgáltató;
i) vasútegészségügyi szolgálat:a vasúti közlekedésrõl szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 68. §-ának (4) bekez- dése szerinti egészségügyi szolgáltatást nyújtó gyógyinté- zetek és egészségügyi szolgáltatók;
j) a szolgálatteljesítés helye:a HM, az MH, a rendvé- delmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szol- gálatok személyi állományába tartozó személyek szolgála- ti (munkaköri) feladatainak végrehajtására kijelölt hely, amely az ott elérhetõ egészségügyi szolgáltatások igény- bevételét megalapozza;
k) közeli hozzátartozó:az Ebtv. 5/B. §-ánakh)pontja szerinti közeli hozzátartozó;
l) családtag:a saját jogú igényjogosult személy házas- társa (özvegye), az eltartott gyermeke vagy olyan személy, akinek eltartására a biztosított saját háztartásában kötele- zett;
m) biztosított:az Ebtv. 5/B. §-ánakaa)alpontja szerinti személyi kör;
n) védett személyek:a védett személyek és a kijelölt lé- tesítmények védelmérõl szóló 160/1996. (XI. 5.) Korm.
rendelet 1. §-ának (1) bekezdése szerinti személy;
o) saját jogú igényjogosult:ab)–d),valamintf)pontok szerinti személyek, valamint az e pontban nevesített szer- vezetektõl és azok jogelõd szervezeteitõl nyugállományba helyezett személyek;
p) hozzátartozói jogon igényjogosult: a saját jogú igényjogosult biztosított közeli hozzátartozója és biztosí- tott családtagja.
AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT SZOLGÁLTATÁSAIRA IGÉNYJOGOSULTAK
ÉS JOGOSULTAK 2. §
(1) Az ÁEK egészségügyi szolgáltatásaira igényjogo- sult:
a) az MH személyi állománya és biztosított közeli hoz- zátartozója, a személyi állományból nyugállományba he- lyezett és biztosított családtagja, a HM oktatási intézmé- nyeibe jelentkezõ a felvételi alkalmassági vizsgálat tekin- tetében, a honvédelmi ösztöndíjas hallgató és családi se- gélyre jogosult biztosított közeli hozzátartozója a katonai és rendvédelmi felsõoktatási intézmények vezetõinek, ok- tatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény 41/G. §-a szerinti esetben, valamint a tény- leges katonai szolgálatot teljesítõ önkéntes tartalékos;
b) a vasutas állomány, a vasutas állomány biztosított közeli hozzátartozói, a volt vasutas biztosított, aki nyugel- látásban részesül és biztosított családtagjai, aki vasút- egészségügyi gyógyintézetekben való ellátásra korábbi munkáltatója révén jogot szerzett, aki háziorvosául vasút- egészségügyben dolgozó – erre feljogosított – orvost vá- lasztott; továbbá a vasutas szervezeteket felügyelõ minisz- térium, valamint az irányítása alá tartozó szerveknél fog- lalkoztatott köztisztviselõk, közalkalmazottak és a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. törvény hatálya alá tartozó munkavállaló;
c) a rendvédelmi szervek személyi állománya és közeli hozzátartozója, a személyi állományból nyugállományba helyezett és biztosított családtagja, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába, illetve a rend- védelemért felelõs miniszterek irányítása alatt álló oktatási intézményekbe jelentkezõk a felvételi alkalmassági vizs- gálat tekintetében, valamint ezen intézmények hallgatója, tanulója;
d) a védett személy;
e) azok a természetes személyek, akik részére a hon- védelemért felelõs miniszter vagy az általa kijelölt sze- mély kivételes méltánylást érdemlõ esetekben (így külö- nösen közegészségügyi, nemzetbiztonsági, honvédelmi vagy rendvédelmi érdekbõl) az igénybevételt engedé- lyezte;
f) a honvédelemért, a rendvédelemért, illetve a vasúti közlekedésért felelõs miniszterek által többségi tulajdono- si jogok alapján irányított gazdasági társaság munka- viszonyban álló alkalmazottai, nyugdíjasai és az alkalma- zottak családtagjai.
(2) Az ÁEK egészségügyi szolgáltatásaira jogosult to- vábbá az, akik tekintetében az ÁEK területi ellátásra köte- lezett.
AZ ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT ÁLTAL NYÚJTOTT ALAPVETÕ ELLÁTÁSOK
3. §
(1) Az ÁEK alapfeladatként ellátandó tevékenysége – az Ebtv. II. fejezete szerinti egészségügyi szolgáltatások közül – az igényjogosultak és jogosultak
a) járóbeteg-szakellátása,
b) fekvõbeteg gyógyintézeti ellátása, c) rehabilitációs és krónikus ellátása.
(2) ÁEK alapfeladatként ellátandó tevékenysége, to- vábbá az igényjogosultak e rendeletben meghatározott speciális egészségügyi ellátása.
4. §
(1) Az igényjogosult az ÁEK ellátására való jogosultsá- gát az ellátás igénybevételekor, sürgõs ellátás esetén pedig az ellátást követõen köteles igazolni.
(2) Az ÁEK igényjogosultja az Ebtv. szerinti területi egészségügyi ellátást is választhatja.
(3) A saját jogú igényjogosult igényjogosultságát a szolgálati igazolvánnyal – közalkalmazotti, köztisztvise- lõi igazolványával (ennek hiányában munkáltatói igazo- lással), a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományá- nak tagja a részére rendszeresített igazolvánnyal, a hallga- tói állomány diákigazolvánnyal –, a nyugdíjas a nyugdíjas szolgálati igazolványával, a vasutas igényjogosult az igényjogosultságát a vasúti arcképes menetkedvezményi igazolványával vagy munkáltatói igazolással, a korábban honvédelmi, rendvédelmi vagy vasutas szervnél közalkal- mazotti vagy köztisztviselõi jogviszonyban álló nyugdíjas a volt munkáltató igazolásával és minden esetben – az Ebtv. 29. §-ának (4) bekezdése alapján – a TAJ számát iga- zoló okmányával igazolja.
5. §
(1) A hozzátartozói jogon igényjogosult igényjogosult- ságát a hozzátartozójának munkáltatója (nyugdíjas esetén a nyugdíjas volt munkáltatója) által kérelemre kiállított igazolással és – az Ebtv. 29. §-ának (4) bekezdése alap-
ján – TAJ számát igazoló okmányával igazolja. Az igazo- lást a munkáltató (nyugdíjas esetén a nyugdíjas volt mun- káltatója) a kérelem benyújtásától számított harminc na- pon belül állítja ki.
(2) A 2. § (1) bekezdése)pontja szerinti személy igény- jogosultságát a HM által kiállított igazolással igazolja. Az igazolást a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül kell kiállítani.
(3) A hozzátartozói igényjogosultság fennállását tanúsí- tó igazolást a saját jogú igényjogosult munkáltatója (nyug- díjas esetén a nyugdíjas volt munkáltatója) az e rendelet melléklete szerinti formanyomtatvány kitöltésével állítja ki.
(4) Az igazolás egy évig érvényes. Az igényjogosultság megszûnésekor a kiállító szervnek az igazolást azonnal vissza kell vonni.
(5) A kiállító szerv 15 napon belül tájékoztatja az ÁEK-et a kiadott és visszavont igazolások nyilvántartási (azonosító) számáról.
6. §
A nem az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe ve- hetõ vizsgálatok estében a saját jogú igényjogosultak a ré- szükre szolgálati érdekbõl – így különösen a különleges feladatellátáshoz, misszióba tervezéshez, kötelezõ felül- vizsgálathoz – elõírt ellátás tekintetében a nem saját jogú igényjogosultakkal szemben elõnyben részesíthetõk azzal, hogy az igényjogosultak ilyen ellátásának sorrendje nem befolyásolja az Egészségbiztosítási Alap terhére, intézmé- nyi várólista alapján igénybe vehetõ ellátások rendjét.
AZ ÁEK-BEN IGÉNYBE VEHETÕ SPECIÁLIS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
7. §
(1) Az ÁEK a honvédelem területén nyújtott speciális tevékenységét a HEK-kel együttmûködve az általa megha- tározott igények figyelembevételével valósítja meg.
(2) Az ÁEK által a honvédelem és a rendvédelem terén ellátandó speciális állami feladatok különösen:
a) egészségügyi kiképzés, szakképzés;
b) nemzetközi kötelezettségbõl adódó egészségügyi feladatok (orvoscsoportok, missziók kiállítása, különleges felkészültséget, illetve felszereltséget igénylõ feladatok ellátása);
c) a megváltozott egészségi állapotúak felülvizsgálata (FÜV);
d) fõszakorvosi feladatok ellátása;
e) légi- és földi kiürítés;
f) egészségügyi biztosítás (gyakorlatok, kiképzések, egyéb rendezvények során);
g) fokozottabb egészségi ártalommal vagy annak ve- szélyével járó beosztásba kerülõk alkalmassági vizsgálata;
h) külön jogszabály elõírása alapján közegészségügyi és járványügyi szempontból meghatározott (kiemelt) mun- kakörökbe kerülõk alkalmassági vizsgálata;
i) külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi, pszichi- kai és fizikai alkalmassági vizsgálata és a velük együtt kül- földre utazó nagykorú családtagok egészségi vizsgálata;
j) foglalkozás-egészségügyi ellátás nyújtása;
k) idõszakos orvosi és pszichológiai felülvizsgálatok elvégzése;
l) egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgá- latok elvégzése;
m) gyógyintézeti, szanatóriumi és rehabilitációs ellátás nyújtása;
n) az egészségi állapota miatt nem szolgálatképes (nem munkaképes) hivatásos és szerzõdéses állományú személy 30 napos és hat hónapos szakorvosi felülvizsgálata, orvosi elbírálása;
o) rendkívüli rendészeti helyzet egészségügyi bizto- sítása.
(3) A (2) bekezdésk)–m)pontjaiban foglalt vizsgálatok alatt
a) a hivatásos és szerzõdéses szolgálati jogviszonyt lé- tesíteni szándékozók vizsgálatát,
b) az oktatási intézményekbe jelentkezõknek, valamint azok tanulóinak, hallgatóinak vizsgálatát,
c) a fokozottabb szakmai követelményekkel, pszichi- kai megterheléssel járó beosztásba kerülõk vizsgálatát,
d) fokozottabb egészségi ártalommal vagy annak ve- szélyével járó beosztásba kerülõk vizsgálatát,
e) külön jogszabály elõírása alapján közegészségügyi és járványügyi szempontból meghatározott munkakörök- be kerülõk vizsgálatát,
f) külföldi szolgálatra vezényeltek egészségi, pszichi- kai és fizikai alkalmassági vizsgálatát,
g) a hivatásos állományúak és az oktatási intézmények tanulói, hallgatói közúti jármûvezetõi egészségi és a meg- különböztetõ jelzést használó szolgálati gépjármû vezeté- séhez szükséges pszichológiai alkalmasságának elbírá- lását,
h) a megváltozott egészségi állapotú hivatásos állomá- nyúak szolgálati alkalmasságának elbírálását, illetve felül- vizsgálatát,
i) a hivatásos állomány tagjai erõnléti állapotának fel- mérését
kell érteni.
(4) A jogelõd intézményeket fenntartó minisztériumok, illetve a MÁV az általuk korábban biztosított – az Orszá- gos Egészségbiztosítási Pénztár által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások nyújtására, illetve feladatokra juttatott – költségvetési támogatások idõarányos részét az ÁEK részére 2007-ben biztosítják.
(5) Az ÁEK a saját jogú igényjogosultak munkáltatójá- nak megkeresése alapján szakmai alkalmassági vizsgálatot végez. A szakmai alkalmassági vizsgálat költségeit az azt elõíró az ÁEK-nek külön megállapodás alapján megtéríti.
AZ ÁEK SAJÁT JOGÚ IGÉNYJOGOSULTJAI ÁLTAL AZ ÁEK-EN KÍVÜL BIZTOSÍTOTT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK SZABÁLYAI
Alapellátás 8. §
(1) Az ÁEK alapellátást nem nyújt. A saját jogú igény- jogosult az alapellátást vezénylés, berendelés esetén az Ebtv.-ben meghatározottakon túl a szolgálatteljesítés he- lye szerinti finanszírozott háziorvosnál is igénybe veheti.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenõen az alapellátást a) az MH személyi állománya a szolgálatteljesítés he- lye szerinti csapatorvosi rendelõben;
b) a rendvédelmi szervek személyi állománya a rend- védelmi szerv szolgálatteljesítés helye szerinti alapellátó rendelõjében;
c) a vasutas állomány a területi ellátási kötelezettség nélküli vasúti háziorvosi rendelõben
is igénybe veheti.
A járóbeteg-szakellátás és a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátás
9. §
(1) A saját jogú igényjogosult a járóbeteg-szakellátást és a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátást
a) az ÁEK -nél, és
b) a szolgálatteljesítés helye szerint a társadalombizto- sítás keretében mûködõ, területileg illetékes járó-, illetve fekvõbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónál is igénybe veheti.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenõen a járóbeteg-szakellá- tást és a fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátást
a) az MH személyi állománya a szolgálatteljesítés he- lye szerinti csapatorvosi rendelõben;
b) a rendvédelmi szervek személyi állománya a rend- védelmi szerv szolgálatteljesítés helye szerinti rendelõjé- ben;
c) a vasútegészségügyi szolgálat által fenntartott járó- beteg-szakellátást, fekvõbeteg-gyógyintézeti ellátást, va- lamint rehabilitációs ellátást nyújtó szolgáltatónál
is igénybe veheti.
(3) A hivatásos vagy szerzõdéses állományú, valamint a vasutas igényjogosult a járóbeteg-szakellátás vagy a fek- võbeteg-gyógyintézeti ellátás igénybevétele után az ellá-
tásról szóló igazolást az illetékes szerv alapellátó orvosá- nak haladéktalanul, de legkésõbb a szolgálatképesség visszanyerésekor köteles bemutatni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Hatályba léptetõ rendelkezés
10. §
(1) Ez a rendelet 2007. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet 7. §-ának (4) bekezdése 2008. január 1-jével hatályát veszíti.
11. §
(1) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg a Vám- és Pénzügyõrség szervezetérõl, valamint egyes szervek kije- lölésérõl szóló 314/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 19. §-ának helyébe a következõ rendelkezés lép:
„19. § A Kormány a Vám- és Pénzügyõrség hivatásos állományának egészségügyi, pszichikai és fizikai alkal- masságát vizsgáló és minõsítõ szervként a Vám- és Pénz- ügyõrség Szociális Egészségügyi és Kulturális Központját jelöli ki. A Vám- és Pénzügyõrség e vizsgálatokat külön megállapodás alapján az Állami Egészségügyi Központ- ban vagy a Honvéd Egészségügyi Központban is végeztet- heti.”
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejûleg az adó- mentes természetbeni juttatásnak minõsülõ, fogyasztói ár- kiegészítést nem tartalmazó közlekedési és postai kedvez- ményekrõl szóló 179/1994. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ánaka)pontja helyébe a következõ rendelkezés lép:
[Az 1. § (1) bekezdésében említett kedvezménynek minõ- sül az 1. § (2) bekezdésében meghatározott igazolvány alapján]
„a)az 1. § (1) bekezdésében említett kifizetõ munkavál- lalóinak érdekképviselete, biztosító és önsegélyezõ egye- sülete, az elkülönült vasútegészségügyi szervezet és a vas- utas társadalombiztosítás munkavállalójának, nyugdíjasá- nak és ezek igényjogosult hozzátartozójának, továbbá a MÁV Kórház és Központi Rendelõintézet, valamint a Bu- dai MÁV Kórház által 2007. június 30-áig foglalkoztatott és az Állami Egészségügyi Központ által továbbfoglalkoz- tatott munkavállalónak, nyugdíjasnak és ezek igényjogo- sult hozzátartozójának juttatott utazási kedvezmény;”
Melléklet a 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelethez
(fejléc) nyt. sz.:
Igazolás
az Állami Egészségügyi Központ szolgáltatásainak hozzátartozói jogon történõ igénybevételérõl
... (munkáltató) igazolom, hogy az alábbiakban megnevezett személy az Állami Egészségügyi Központ egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére a 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-ánakk)–l)pontjai alapján hozzátartozói jogon igényjogosult.
Ezen igazolás a kiállításától számított egy évig érvényes.
Igényjogosult neve: ...
Igényjogosult születési neve: ...
Igényjogosult anyja neve: ...
Igényjogosult születési helye és ideje: ...
Hozzátartozó saját jogú igényjogosult neve és szolgálatteljesítési helye:*
...
...
Érvényességi idõ: ...
Kelt: ...
...
P. H.
* A nemzetbiztonsági szolgálatok által kiállított igazolás esetén nem kell kitölteni.
A KORMÁNY TAGJAINAK RENDELETEI
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 34/2007. (VI. 28.) IRM
rendelete
a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet alapításáról
A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 35. §-a (2) bekezdéséneka)pontjában, vala- mint – a 3. § tekintetében – a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-a (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköré- rõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) és h)pontjában foglalt feladatkörömben, a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. § a) pontjában foglalt feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel, valamint a 3. § tekintetében a leg- fõbb ügyésszel egyetértésben a következõket rendelem:
1. §
A felnõtt korú férfi elítéltek szabadságvesztésével összefüggõ büntetés-végrehajtási feladatok ellátására megalapítom a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet. Az alapító okiratot e rendelet mellékletetartal- mazza.
2. §
(1) E rendelet 2007. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 3. § e rendelet hatálybalépését követõ napon hatá- lyát veszti. E bekezdés ezen rendelet hatálybalépését kö- vetõ második napon hatályát veszti.
3. §
(1) A büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésérõl szóló 21/1994. (XII. 30.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 5. §-ánakb)pontja a következõ 5. ponttal egészül ki:
(A felnõtt korú férfi elítéltek elhelyezésére szolgáló bün- tetés-végrehajtási intézetek)
(fegyház, börtön és fogház fokozatban)
„5. a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet.”
(2) az R. 5. §-ánakc)pontja helyébe az alábbi rendelke- zés lép:
„c)Ab)pont 1–4. alpontjaiban felsorolt büntetés-végre- hajtási intézetekben csak olyan fegyház fokozatú elítélt helyezhetõ el, akinek részére a Tvr. 26. §-ának (3) bekez- dése alapján engedélyezték, hogy a büntetés-végrehajtási intézeten kívüli munkában részt vegyen.”
(3) Az R. mellékletének „Büntetés-végrehajtási intéze- tek” címe a következõ 24. ponttal egészül ki:
(Büntetés-végrehajtási intézetek)
„24. Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet”
Melléklet
a 34/2007. (VI. 28.) IRM rendelethez
Alapító okirat
amelyet a Magyar Köztársaság igazságügyi és rendészeti minisztere a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, mint költségvetési szerv alapításáról az államház- tartásról szóló, 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiak- ban: Áht.) 88. § (1) bekezdése alapján a pénzügyminiszter- rel egyetértésben a következõk szerint ad ki:
1. A költségvetési szerv neve: Tiszalöki Országos Bün- tetés-végrehajtási Intézet.
2. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet az Áht. 87. § (1) bekezdése szerint költségvetési szerv, jogi személy.
3. Székhelye: 4450 Tiszalök, Kossuth Lajos út 124.
Létesítés éve: 2007.
4. Állami feladatként ellátandó alaptevékenysége, ren- deltetése:
A felnõtt korú férfi elítéltek fegyház, börtön és fogház fokozatú szabadságvesztésével összefüggõ büntetés-vég- rehajtási feladatok ellátása.
5. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet tevékenységi köre:
a) a Központi Statisztikai Hivatal szakágazati besoro- lása alapján
75.23 Igazságügy
b) költségvetési szakágazati rend alapján 752340 Büntetés-végrehajtási tevékenység.
6. a) Felügyeleti szerve:
Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 1055 Budapest V., Kossuth tér 4.
b) Szakfelügyeletet ellátó szerve:
Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 1054 Budapest V., Steindl Imre u. 8.
7. Alapítója: az igazságügyi és rendészeti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben.
8. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intéze- tet a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kine- vezett parancsnok vezeti és képviseli.
9. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet szervezeti és mûködési rendjét, belsõ és külsõ kapcsolatai- ra vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és Mûködési Szabályzat (SzMSz) határozza meg. Az SzMSz-t a pa- rancsnok az alapító okirat nyilvántartásba történõ bejegy- zését követõ 30 napon belül készíti el.
10. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet vállalkozási tevékenységet nem folytat.
11. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet a részére jóváhagyott költségvetési elõirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó költség- vetési szerv.
12. A Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet megszüntetése esetén az alapító jogutódot jelöl ki.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint a pénzügyminiszter
37/2007. (VII. 18.) IRM–PM együttes rendelete
a fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költségvetési elõirányzat felhasználási rendjérõl szóló
2/1996. (III. 13.) IM–PM együttes rendelet módosításáról
A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetésérõl szóló 1995. évi CXXI. törvény 112. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszternek az igaz- ságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatáskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §e)pontjá- ban, valamint a pénzügyminiszternek a pénzügyminiszter feladat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm.
rendelet 1. § a)pontjában megállapított feladatkörökben eljárva az alábbi rendeletet hozzuk:
1. §
A fogvatartottak foglalkoztatására jóváhagyott költség- vetési elõirányzat felhasználási rendjérõl szóló 2/1996.
(III. 13.) IM–PM együttes rendelet 2/A. § (l) bekezdése he- lyébe a következõ rendelkezés lép:
„(1) A 2. §a)pontja szerinti elõirányzat igénybevételére a gazdálkodó szervezetek a megelõzõ naptári negyedév- ben foglalkoztatott fogvatartottak átlagos dolgozói létszá- mának arányában jogosultak.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép ha- tályba.
Az igazságügyi és rendészeti miniszter 39/2007. (VIII. 14.) IRM
rendelete
a Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet megszüntetésérõl
A büntetés-végrehajtási szervezetrõl szóló 1995. évi CVII. törvény 3. §-a (2) bekezdéséneka)pontjában, a sza- bálysértésekrõl szóló 1999. évi LXIX. törvény 167. §-ának (2) bekezdésében, illetve a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alap- ján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és ha- táskörérõl szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e),h)ésn)pontjában foglalt feladatköreimben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (2) bekezdése alapján a pénzügyminiszter fel- adat- és hatáskörérõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. ren- delet 1. §-ánaka)pontjában meghatározott feladatkörben eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben, valamint a 6. § (2) bekezdés tekintetében a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról 1979. évi 11. törvényerejû rendelet 127. §-ának (1) bekezdése alapján a legfõbb ügyésszel egyetértésben a következõket rendelem el:
1. §
A Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet az Áht.
90. §-ának (1) bekezdés c) pontja és 91/A. §-a alapján 2007. augusztus 14-ei hatállyal megszüntetem.
2. §
A megszûnõ Fejér Megyei Büntetés-végrehajtási Inté- zet
a) székhelye: 8003 Székesfehérvár, Szekfû Gy. u. 2.
