A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

(1)

T A R T A L O M

Jogszabályok

58/2006. (VIII. 11.) GKM r. Az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl . . . . 962 61/2006. (VIII. 28.) GKM r. A kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet módosításáról 966 62/2006. (VIII. 30.) GKM r. Az elektromágneses összeférhetõségrõl . . . . 968

Kormányhatározat

1086/2006. (IX. 5.) Korm. h. A keleti piaci gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl . . . . 974

Minisztériumi közlemény

Közlemény a magyar találmányok külföldi bejelentése célelõirányzat terhére 2006. évben támogatást nyert pályázatokról . . . . 974

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

Határozat a Szlovák Köztársaságból származó fémjelzés egyenértékûségi vizsgálatáról . . . . 975

A GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA

Szerkesztõség

1055 Budapest, Honvéd u. 13–15.

Telefon: 374-2890/Fax: 331-2753 E-mail:

gazdasagikozlony@gkm.hu

Elõfizetési díj egy évre: 21 168 Ft

Ára: 1134 Ft

MEGJELENIK SZÜKSÉG SZERINT

(2)

Jogszabályok

A gazdasági és közlekedési miniszter 58/2006. (VIII. 11.) GKM

rendelete

az egyes fejezeti kezelésû elõirányzatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 24. §-ának (9) és (10) bekezdésében, valamint 49. §-ának o)pontjában kapott felhatalmazás alapján az államháztar- tás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm.

rendelet (a továbbiakban: Ámr.) elõírásainak figyelembe- vételével – a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a követ- kezõket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. §

A rendelet hatálya kiterjed a XV. Gazdasági és Közle- kedési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) fejezeti kezelésû elõirányzatai közül az alábbi elõirányza- tokra:

a) I. Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok

25. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport

b) II. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás 25. cím, 2. alcím, 20. jogcímcsoport

c) III. Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján

d) IV. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleá- risbaleset-elhárítási ágazati feladatok

e) V. Hadiipari technológia-korszerûsítõ beruházások támogatása

25. cím, 35. alcím

f) VI. Energia Központ Kht. közhasznú feladatai 25. cím, 36. alcím, 1. jogcímcsoport

g) VII. Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Kht. közhasznú feladatai

25. cím, 36. alcím, 2. jogcímcsoport h) VIII. BKSZ mûködtetésének támogatása 25. cím, 30. alcím, 15. jogcímcsoport

i) IX. Magyar Szabványügyi Testület támogatása

2. §

Az elõirányzatok forrása – kivéve a IX. Magyar Szab- ványügyi Testület támogatása elõirányzatot – a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésérõl szóló 2005. évi CLIII. törvényben (a továbbiakban: költségvetési törvény)

e célra jóváhagyott elõirányzat. A Magyar Szabványügyi Testület 2006. évi támogatásának pénzügyi forrása a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérõl szóló 2004. évi CXXXV. törvényben a Testület támogatására 25. cím, 14. alcím, 5. jogcímcsoport alatt jóváhagyott elõ- irányzat maradványa, továbbá a költségvetési törvényben a GKM fejezet részére 25. cím, 40. alcím, 1. jogcímcsoport tételként jóváhagyott Fejezeti általános tartalék elõirány- zat.

3. §

(1) A minisztérium az elõirányzatokból nyújtott támo- gatások rendeltetésüknek megfelelõ felhasználását ellen- õrzi.

(2) Amennyiben a minisztérium ellenõrzése során a tá- mogatás nem rendeltetésszerû felhasználását állapítja meg, a támogatás jogtalanul igénybe vett részét visszavonja.

(3) A támogatottnak a jogtalanul igénybe vett támoga- tást, az igénybevétel napjától a visszavonási döntés idõ- pontjáig számítva a – visszavonáskor érvényes mértékû – jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelõ kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.

I. Szabványosítási és akkreditálási nemzetközi feladatok

4. §

(1) Az elõirányzat célja elõsegíteni a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentõségû európai és nemzetközi szabványosítási és akkreditálási kapcsolatok erõsítését az európai és nemzetközi szervezetekben – a hazai képvisele- tet és részvételt biztosító Magyar Szabványügyi Testület, valamint a Nemzeti Akkreditáló Testület (a továbbiakban:

köztestületek) tevékenységén keresztül – a következõ területeken:

a) a nemzetközi és az európai szabványosítási szervezetek mûködésében való részvétel, az ebbõl származó hazai feladatok elõkészítése, elvégzése, egyeztetése,

b) a nemzetközi és európai akkreditálási szervezetek mûködésébe történõ bekapcsolódás és részvétel, az ebbõl származó hazai feladatok elõkészítése, egyeztetése, két- és többoldalú együttmûködési és kölcsönös elismerési meg- állapodások kezdeményezése és megkötése.

(2) Az elõirányzat forrása – a költségvetési törvény e célra jóváhagyott elõirányzata mellett – az elõirányzat javára belföldi vagy külföldi természetes és jogi szemé- lyek által teljesített, a nemzetközi és európai együttmûkö- dések megvalósítását támogató önkéntes befizetések, ado- mányok, segélyek, amelyek az adományozás körülmé- nyeire tekintettel közérdekû kötelezettségvállalásnak minõsülhetnek.

(3)

5. §

Az elõirányzatból vissza nem térítendõ támogatás a kö- vetkezõ jogcímeken folyósítható:

a) a két- és többoldalú nemzetközi és európai együtt- mûködések részvételi és a titkársági feladatai ellátásának költségei,

b) a nemzetközi és az európai szervezetek mûködésébe történõ bekapcsolódás és részvétel költségei,

c) a nemzetközi és európai szervezetekben való rész- vétel tagdíjai,

d) a két- és többoldalú nemzetközi és európai megálla- podásokhoz való csatlakozás és részvétel költségei,

e) a nemzetközi és európai szervezetek magyarországi ülései elõkészítésének, szervezésének költségei,

f) nemzetközi és európai adatbázisok, kiadványok beszerzési, honosítási költségei,

g) a Európai Szabványügyi Bizottság/Európai Elektro- technikai Szabványügyi Bizottság tagságával járó, az európai szabványok elõkészítésében való közremûködés költségei.

6. §

(1) A gazdasági és közlekedési miniszter – a két köztes- tület által az elõirányzat felhasználására benyújtott javas- lat alapján – dönt az elõirányzat éves összegének a két köz- testület közötti megosztásáról.

(2) Az elõirányzat terhére éven túli kötelezettség nem vállalható.

7. §

(1) A támogatás folyósítása számlákon és kifizetési dokumentumokon alapuló elszámolás szerint történik – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – utóla- gosan.

(2) A köztestület kérelmére, alkalmanként legfeljebb az elõirányzott támogatás 10%-áig – utólagos elszámolási kötelezettséggel – elõleg folyósítható.

(3) Az éves nemzetközi tagdíj bizonylattal igazolt teljes összege elõlegként folyósítható, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(4) Az elõleggel történõ elszámolásig további támoga- tás nem folyósítható.

(5) A támogatásról, az elõleg átadásáról és ennek elszá- molási feltételeirõl a minisztérium és a köztestület szerzõ- désben állapodik meg.

II. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás

8. §

(1) Az elõirányzat célja a mecseki uránércbányászat be- ruházási program befejezõ szakaszában, valamint a befeje-

zést követõen – az ivóvízbázis védelme, valamint egyéb környezet- és egészségvédelmi okok miatt – a víztisztítás folytatására, valamint a kiépített megfigyelõ rendszerek mûködtetésére és a rekultivált területek egy részének kar- bantartására szolgáló támogatási forrás biztosítása.

(2) Az uránércbányászat felszámolásának környezetvé- delmi követelményrendszerét alapvetõen a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelõség által 1998-ban kiadott Környezetvédelmi Engedély, valamint a Pécsi Bányakapi- tányság által kiadott, a felhagyási munkálatokra vonat- kozó Mûszaki Üzemi Tervek elõírásai határozzák meg.

Ezen túlmenõen az egyedi tájrendezési, kárelhárítási, víz- rendezési tervek engedélyei is tartalmaznak hosszú távú feladatokkal járó kötelezettségeket.

(3) A beruházási program megvalósításának, valamint a környezeti rekultiváció elvégzésének, a kiépített meg- figyelõ rendszerek mûködtetésének kötelezettje a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Rt. (a továbbiakban:

MECSEK-ÖKO Rt.).

(4) A MECSEK-ÖKO Rt. az elõirányzat terhére elvég- zendõ feladatokról évente január 15-éig, tételes – felhasz- nálási ütemezéssel és indokolással ellátott – Intézkedési Tervet készít.

(5) A minisztérium az Intézkedési Terv elfogadását köve- tõen a támogatás folyósításának feltételeirõl, a támogatással való elszámolás módjáról, a támogatás nem rendeltetéssze- rû felhasználása esetén alkalmazandó szankciókról a MECSEK-ÖKO Rt.-vel támogatási szerzõdést köt.

(6) A támogatás folyósításáról a minisztérium a támoga- tási szerzõdésben foglaltak alapján intézkedik.

(7) A MECSEK-ÖKO Rt. a támogatás felhasználásáról a minisztérium részére szöveges indokolással alátámasz- tott féléves és éves elszámolást készít.

(8) A támogatás folyósításának feltétele a szakmai feladatok, valamint a (7) bekezdésben foglalt elszámolási kötelezettség teljesítése.

III. Az ágazat védelmi felkészítésének állami feladatai a honvédelmi törvény alapján

9. §

Az elõirányzat célja az ipar, a kereskedelem, az energe- tika és a közlekedés területén – a honvédelemrõl és a Magyar Honvédségrõl szóló 2004. évi CV. törvényben, illetve a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgó- sítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint – a védelmi felkészítési és gazdaságmozgósítási feladatokkal kapcsolatos teendõk finanszírozásának bizto- sítása, a minõsített idõszakokban az ágazatok mûködõké- pességének, a lakosság ellátásának, az állam irányíthatósá- gának biztosítása, illetve a Magyar Honvédség és rendvé-

(4)

delmi szervek, továbbá a szövetséges fegyveres erõk szük- ségleteinek kielégítése.

10. §

(1) A minisztérium a hadiipari kapacitásokkal összefüg- gõen vissza nem térítendõ támogatást nyújt a 2004. évi CV. törvény, valamint a 131/2003. (VIII. 22.) Korm. rendelet szerint meghatározott – a minisztérium fejezetét érin- tõ – minõsített idõszaki igények kielégítéséhez szükséges lekötött hadiipari kapacitások biztosításához és fenntar- tásához.

(2) A minisztérium a kapacitások fenntartására a támo- gatásra jogosultakkal szerzõdést köt.

(4) A minisztérium a támogatásra jogosultak részére, a lekötött hadiipari kapacitások biztosítására az évenként meghatározott támogatási összeget részletekben bocsátja rendelkezésre. A kifizetés igazolt teljesítmény, valamint számla vagy számlát helyettesítõ bizonylat alapján utólag történik.

11. §

(1) Az elõirányzat terhére támogatás nyújtható a védel- mi felkészítésre az ágazat mûködõképességének, a lakos- ság ellátásának, az ágazatok állami irányíthatóságának minõsített idõszaki biztosítása érdekében.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt célok érdekében történ- het a védelmi célú állami tartalékok fenntartása, az ágazati infrastruktúra védelmi célú fejlesztése és fenntartása, a gazdaságfelkészítés és -mozgósítás központi és területi feladatainak végrehajtása, gazdaságmozgósítási informa- tikai rendszer fenntartása és fejlesztése, az ágazat honvé- delmi feladatainak ellátásába bevont szervezetek felkészí- tése, illetve a Befogadó Nemzeti Támogatás (BNT) feladatainak finanszírozása.

(3) A minisztérium a feladatok ellátására szerzõdést, illetve megállapodást köt.

IV. Katasztrófavédelmi, polgári védelmi és nukleárisbaleset-elhárítási ágazati feladatok

12. §

Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása az ipari, a kereskedelmi, az energetikai és a közle- kedési ágazat felkészítéséhez a természeti és a civilizációs katasztrófák megelõzésére, azok bekövetkezése esetén ha- tásaik csökkentéséhez, a következmények felszámolásá- hoz és a helyreállítással kapcsolatos feladatok ellátásához.

13. §

(1) Az elõirányzat terhére a katasztrófavédelemmel és a polgári védelemmel összefüggõ célok érdekében törté- nik az ágazatok polgári védelmi és katasztrófavédelmi rendszerének korszerûsítése, az érintett szervezetek felké- szítése, a minisztériumi fõügyelet mûködtetése.

(2) A minisztérium a feladatok ellátására szerzõdést, illetve megállapodást köt.

14. §

(1) Az elõirányzatból a minisztérium a nukleárisbal- eset-elhárítással összefüggésben vissza nem térítendõ támogatást nyújt az ágazati nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervben és a mûködési utasításban meghatáro- zott feladatok végrehajtása feltételeinek biztosításához a kijelölési okmányban megjelölt szervezetek számára.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokat a Geofizi- kai-geotechnikai Betéti Társaság (GEOS Bt.) és a Paksi Atomerõmû Rt. látja el. Az Ágazati Információs Központ feladatait a minisztérium szakmai fõosztálya látja el.

(3) A minisztérium az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátására a támogatásra jogosultakkal szerzõdést köt.

(4) A minisztérium a támogatásra jogosultak részére a nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos feladatok ellá- tására az évenként meghatározott támogatási összeget a szerzõdésben meghatározott határidõk figyelembevéte- lével bocsátja rendelkezésre.

(5) A támogatás folyósítása igazolt teljesítés, valamint számla vagy számlát helyettesítõ bizonylat alapján utólag történik.

(6) A támogatottak a kijelölés alapján hatáskörükbe utalt feladatok teljesítésérõl és a támogatási összeg fel- használásáról évente december 10-éig beszámolót készíte- nek a minisztérium szakmai fõosztálya részére.

V. Hadiipari technológia-korszerûsítõ beruházások támogatása

15. §

(1) Az elõirányzat célja olyan jelentõs, stratégiai érde- kû, hadiipari technológia-korszerûsítõ beruházások támo- gatása, melyek eredményei hozzájárulnak az ország védel- mi képességének növeléséhez, a NATO tagságból eredõ kötelezettségek és jogosultságok teljesítéséhez, kiaknázá- sához és érvényesítéséhez, és a szakterületi export, a fog- lalkoztatási képesség, valamint a hozzáadott érték jelentõs bõvülését szolgálják.

(2) Az elõirányzatból támogatásban részesülhet minden olyan magyarországi székhelyû jogi személy, jogi szemé-

(5)

lyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, szövetkezet, valamint egyéni vállalkozó, aki, illetõleg amely Magyar- országon hadiipari technológia-korszerûsítõ beruházást végez, valamint mûködtet.

16. §

(1) Az elõirányzat közvetlen célja: olyan stratégiai érde- kû hadiipari technológia-korszerûsítõ beruházások támo- gatása, melyek

a) a honvédelmi és rendvédelmi szervek igényére kifej- lesztett, a NATO követelményeknek megfelelõ,

b) a NATO beszállításokhoz, valamint a vásárolt esz- közökhöz való magyar beszállítások teljesítéséhez szük- séges,

c) a szakmaterületi exportot és foglalkoztatási képes- séget, illetve a hozzáadott értéket jelentõsen növelõ ter- mékek gyártástechnológiájának korszerûsítését eredmé- nyezik.

(2) Az elõirányzat eszközei a beruházási projekt meg- valósításához elengedhetetlenül szükséges felhalmozási célra szolgáló gépek, berendezések, mûszerek beszerzé- sére vagy elõállítására használhatók fel.

17. §

(1) Az elõirányzatból vissza nem térítendõ támogatást lehet elnyerni.

(2) Az elõirányzatból a vissza nem térítendõ támogatás pályázati rendszer keretében nyújtható. A pályázatot a minisztérium írja ki.

(3) A támogatás mértékének alsó és felsõ határát a pá- lyázati felhívás tartalmazza.

(4) Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz igénybe vett támogatás intenzitása nem haladhatja meg az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben meghatározott mér- téket.

(5) Az egy pályázat keretében megvalósuló programhoz kapcsolódó támogatás sajáterõ-szükséglete a teljes beru- házási költség legalább 25%-a azzal, hogy nem tekinthetõ saját forrásnak Ámr. 81. §-ának (4) bekezdésében megha- tározott források köre.

18. §

Az elõirányzat támogatási rendszerére vonatkozó további szabályokat a Gazdasági és Közlekedési Minisz-

térium egyes támogatási programjainak részletes szabá- lyairól szóló 19/2004. (II. 27.) GKM rendelet tartalmazza.

VI. Energia Központ Kht. közhasznú feladatai 19. §

(1) Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása az Energia Központ Energiahatékonysági, Kör- nyezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Köz- hasznú Társaság (a továbbiakban: Energia Központ Kht.) mûködési költségeinek fedezetéhez a pályázat kezelésén túlmenõ közhasznú feladatai ellátásához.

(2) A támogatás folyósításának feltételeirõl, a támoga- tással való elszámolás módjáról, a támogatás nem rendel- tetésszerû felhasználása esetén alkalmazandó szankciók- ról a minisztérium az Energia Központ Kht.-val szerzõdés- ben állapodik meg.

(3) A támogatás folyósítása havonta egyenlõ részletek- ben történik, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(4) Az Energia Központ Kht. a támogatás felhasználásá- ról szöveges indokolással alátámasztott évközi (féléves) és éves elszámolást készít a minisztérium részére.

(5) A támogatás folyósításának feltétele a szerzõdésben meghatározott, valamint a (4) bekezdés szerint esedékes elszámolási kötelezettség teljesítése.

(6) A minisztérium a támogatás folyósítását az elszámo- lási kötelezettség elmulasztása vagy el nem fogadása ese- tén, annak pótlásáig felfüggeszti.

VII. Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Kht. közhasznú feladatai

20. §

(1) Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása a Design Terminál Formatervezési Tájékoztató és Szolgáltató Kht. (a továbbiakban: Design Teminál Kht.) részére a Budapest Erzsébet téri Design Központ üzemel- tetésének költségeihez, valamint a formatervezési kultúra fejlesztésében, terjesztésében, a formatervezési progra- mok, pályázatok, kiállítások szervezésében, kiállítási katalógusok, szakmai tájékoztatók elkészítésében, forma- tervezési szakmai adatbázis kiépítésében és fejlesztésé- ben, információszolgáltatásban, az ipar és a vállalkozói szféra közötti kapcsolatok fejlesztésében vállalt feladatainak teljesítéséhez.

(3) A támogatás folyósításának feltételeirõl, a támoga- tás felhasználásáról a támogatással történõ elszámolás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû felhasználása

(6)

esetén alkalmazandó szankciókról a minisztérium szerzõ- désben állapodik meg a Design Terminál Kht.-val.

(4) A támogatás folyósítása négy negyedévi részletben, a támogatási szerzõdésben az adott negyedévre meghatá- rozott összegben történik, utólagos elszámolási kötelezett- séggel.

(5) A támogatott a támogatás felhasználásáról szöveges indoklással alátámasztott évközi (féléves) és éves elszá- molást készít a minisztérium részére a tárgyidõszakot követõ hónap 30. napjáig.

(6) A támogatás folyósításának feltétele az e rendeletben, illetve az alapító okiratban meghatározott feladatok teljesítése, valamint a (5) bekezdés szerint esedékes elszá- molási kötelezettség teljesítése.

(7) A minisztérium a támogatás folyósítását az elszámo- lási kötelezettség elmulasztása vagy el nem fogadása ese- tén, annak pótlásáig felfüggeszti.

VIII. BKSZ mûködtetésének támogatása 21. §

(1) Az elõirányzat célja vissza nem térítendõ támogatás nyújtása

a) a budapesti egyesített bérletek bevezetésébõl szár- mazó bevételkiesés minisztériumra jutó részének pótlására a MÁV Zrt. és a VOLÁNBUSZ Zrt. részére,

b) a Budapesti Közlekedés-Szervezõ Kht. mûködési ráfordításainak fedezésére, továbbá

c) a Budapesti Közlekedési Szövetség továbbfejlesz- tésének finanszírozására.

(2) A támogatás folyósításának feltételeirõl, a támoga- tás felhasználásáról a támogatással történõ utólagos elszá- molás módjáról, a támogatás nem rendeltetésszerû fel- használása esetén alkalmazandó szankciókról a minisz- térium szerzõdésben állapodik meg a támogatottakkal.

(3) A támogatottak a támogatás felhasználásáról szöve- ges indoklással alátámasztott elszámolást készítenek a minisztérium részére.

IX. Magyar Szabványügyi Testület támogatása 22. §

(1) Az elõirányzat célja a minisztérium által igényelt nemzeti szabványok kidolgozásának finanszírozása, a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. tör- vény 9. §-ában foglaltaknak megfelelõen, különösen a következõ területeken:

a) az új megközelítésû irányelvekhez, illetve azokat bevezetõ magyar rendeletekhez kapcsolódó harmonizált európai szabványok átvétele,

b) a szakterület európai szabványainak nemzeti szab- ványként, lehetõleg magyar nyelven történõ bevezetése,

c) a miniszteri rendeletekhez kapcsolódó nemzeti szab- ványok kidolgozása.

23. §

(1) Az elõirányzatból vissza nem térítendõ támogatás a következõ jogcímeken folyósítható:

a) nemzeti szabványok kidolgozása,

b) európai és nemzetközi szabványok nemzeti szab- ványként való közzététele,

c) honosított, harmonizált szabványok jegyzékének rendszeresen történõ közzététele.

(2) A minisztérium az elvégzendõ feladatokról és annak finanszírozási feltételeirõl, valamint a teljesítés módjáról és elszámolásáról a Magyar Szabványügyi Testülettel szerzõdésben állapodik meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 24. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követõ 8. napon lép hatályba, egyidejûleg az egyes fejezeti kezelésû elõirány- zatokkal kapcsolatos eljárási rendrõl szóló 30/2005.

(V. 13.) GKM rendelet, továbbá a 30/2005. (V. 13.) GKM rendeletet módosító 64/2005. (VIII. 9.) GKM rendelet hatályát veszti.

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévõ eljárásokat a 30/2005. (V. 13.) GKM rendeletben foglaltak szerint kell befejezni.

Dr. Kóka Jánoss. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

rendelete

a kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet módosításáról A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 56. §-a (2) bekezdésénekl)pontjában kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

(7)

1. §

A kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következõj)ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„j) távhõszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhõ üzletszerû szolgáltatására engedélyt kapott;”

2. §

Az R. 3. §-ának (4) bekezdése a következõ mondattal egészül ki:

„Amennyiben a hõtermelés és távhõszolgáltatás értéke- sítési folyamatában más gazdasági társaságok is részt vesznek, a nyilatkozat és a támogatás teljes összegének át- adási kötelezettsége e társaságokra is vonatkozik.”

3. §

Az R. 4. §-a (3) bekezdésénekc)pontja helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

[A támogatás mértékének kiszámítása az alábbiak sze- rint történik:]

„c)a háztartási célra hõt vagy távhõt termelõ berendezé- sek földgázfelhasználásának a háztartási célra értékesített hõmennyiséggel – két tizedesjegy pontossággal számí- tott – arányos része részesülhet az 1. számú mellékletben meghatározott támogatásban;”

4. §

(1) Az R. 5. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a követ- kezõ rendelkezés lép:

„(2) Társasházi fogyasztói közösségek esetén az igazolt lakásszámmal kell felszorozni az 1. számú mellékletben meghatározott támogatássávok határait. Az így kapott hõ- mennyiségeket a kedvezményes idõszakban regisztrált háztartási célú fogyasztással összehasonlítva kell megha- tározni a jogos támogatás mértékét, és azt kell a közös mé- rõberendezésen mért fogyasztás alapján kiállított számlán feltüntetni. A háztartási célú földgáz felhasználás arányát két tizedesjegy pontossággal kell meghatározni.

(3) Távhõszolgáltatás, illetve hõszolgáltatás esetén a távhõszolgáltató, illetve hõszolgáltató a fogyasztásmérés alapján meghatározza az általa háztartási és nem háztartási célra értékesített hõmennyiség arányát. A távhõszolgálta- tó, illetve hõszolgáltató ezen hõmennyiségarányok figye- lembevételével adja meg az általa termelt hõenergia vonat- kozásában a szolgáltató részére a 3. § (4) bekezdésében szereplõ nyilatkozatot, illetve hõvásárlása esetén adja át a hõtermelõ részére a nyilatkozathoz szükséges igazolást. A

hõtermelõ (ideértve a hõtermelõ távhõszolgáltatókat is), amennyiben villamos energiát és hõenergiát kapcsoltan termel, abban az esetben a kapcsolt energia termeléséhez felhasznált gázenergia mennyiségébõl – a kiadott hõ (MWh) és a kiadott villamos energia (MWh) alapján egye- nes arányban – meghatározza a hõtermelésre esõ arányos gázenergia mennyiséget, majd ebbõl a háztartási és nem háztartási célra értékesített hõmennyiség aránya, illetve a távhõszolgáltatótól kapott igazolás alapján megállapítja a támogatás igénybevételének alapjául szolgáló gázenergia mennyiséget, melyrõl a 3. § (4) bekezdése szerint a szol- gáltató részére nyilatkozatot ad. A nyilatkozat alapján a szolgáltató a hõtermelõ (ideértve a hõtermelõ távhõszol- gáltatókat is) részére kiállított számlában érvényesíti az 1. számú mellékletben meghatározott támogatást.”

(2) Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(5) Az a földgáz alapú hõtermelõ, amely nem tartozik a hatósági ármegállapítás körébe, az általa termelt gõz vagy melegített víz távhõszolgáltatónak történõ értékesítése so- rán köteles a (3) bekezdés szerint a részére érvényesített tá- mogatás teljes összegét a távhõszolgáltató részére kiállí- tott számlákban érvényesíteni. Amennyiben a hõértékesí- tés nem közvetlenül távhõszolgáltatónak történik, akkor a fenti támogatást (kedvezményt) minden egyes értékesítési lépcsõhöz tartozó számlában érvényesíteni kell. A támo- gatás (kedvezmény) érvényesítését a – földgáz beszerzési és a hõ értékesítési (továbbértékesítési) – számlákból egy- értelmûen levezethetõ módon kell végrehajtani úgy, hogy annak teljes összege a távhõszolgáltatásról szóló külön jogszabályban meghatározott lakossági felhasználók ré- szére átadásra kerüljön.”

5. §

Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendeletmelléklete lép.

6. §

Ez a rendelet 2006. szeptember 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejûleg hatályát veszti:

a) a kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet módosításáról szóló 97/2003. (XII. 18.) GKM rendelet 6. §-a és 9. §-a,

b) a kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet módosításáról szóló 138/2004. (XII. 16.) GKM rendelet 3. §-ának (1) bekez- dése, valamint

c) a kedvezményes gázellátás igénybevételérõl szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet módosításáról szóló 43/2006. (VI. 30.) GKM rendelet.

(8)

Melléklet

a 61/2006. (VIII. 28.) GKM rendelethez [1. számú melléklet

az 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelethez]

Támogatássávok, az ahhoz tartozó támogatás mértéke áfával

A támogatás mértéke 0–51 000 MJ/év

fogyasztásig fogyasztási

helyenként Ft/MJ

51 001–102 000 MJ/év fogyasztás között fogyasztási helyenként

Ft/MJ

Háztartási fogyasztók részére – a háztartási célú hõ- és

távhõtermelés, valamint a háztartási mérõ nélküli fogyasztók kivételével – szolgáltatott földgáz

1,183 0,714

Háztartási fogyasztók részére vezetéken szolgáltatott

propán-bután gáz és ezek elegyei

2,508 2,508

Háztartási mérõ nélküli fogyasztók részére szolgáltatott földgáz

1,183

Háztartási célú hõ- és távhõtermelés A támogatás mértéke Ft/MJ

Gázmérõ(k) névleges (össz-)teljesítménye

20 m³/óránál kisebb 1,065

20–100 m³/óra között 1,192

100–500 m³/óra között 1,107

500 m³/óra felett 1,309

Szállítóvezetéki fogyasztók 1,235

rendelete

az elektromágneses összeférhetõségrõl

A fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ánaka)pontjában, valamint az elektronikus hírköz- lésrõl szóló 2003. évi C. törvény 182. §-ának (5) bekezdé-

sében kapott felhatalmazás alapján a következõket rendelem el:

1. §

(1) A rendelet alkalmazási köre arra a berendezésre terjed ki, amely elektromágneses zavart okozhat, vagy amely mûködését ilyen zavar befolyásolhatja, valamint az ilyen berendezést gyártó, forgalomba hozó, üzembe helyezõ ter- mészetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem ren- delkezõ szervezetre és ezek Európai Közösségen (a továb- biakban: Közösség) belüli meghatalmazott képviselõire, valamint a piacfelügyeleti hatóságra és bejelentett szervezetre.

(2) A rendelet alkalmazási köre nem terjed ki

a) arra a berendezésre, amely fizikai jellemzõi ereden- dõ természete miatt olyan kis mértékû elektromágneses te- ret, illetõleg jelszintet kelt, vagy ahhoz csak olyan kis mér- tékben járul hozzá, amely a rádióberendezések és elektronikus hírközlõ végberendezések, valamint más villamos berendezések rendeltetésszerû mûködését nem akadályoz- za és a rendeltetésszerû használata során általában jelen lévõ elektromágneses zavar mellett elfogadhatatlan mérté- kû minõségi romlás nélkül mûködik;

b) a rádióberendezésekrõl és az elektronikus hírközlõ végberendezésekrõl, valamint megfelelõségük kölcsönös elismerésérõl szóló 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet által szabályozott rádióberendezésekre és elektronikus hírközlõ végberendezésekre;

c) a polgári repülés területén a közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról szóló, 2002. július 15-i 1592/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett repüléstechnikai termékek- re, alkatrészekre és berendezésekre;

d) a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) Alapok- mánya és a Nemzetközi Rádiószabályzat értelmében a rá- dióamatõrök által használt rádióberendezésekre, kivéve, ha azok kereskedelmi forgalomban hozzáférhetõk.

(3) Ez a rendelet nem érinti a berendezések biztonságát szabályozó más jogszabály vagy közösségi jogi aktus al- kalmazását.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) bejelentett szervezet:e rendeletet kiadó miniszter ál- tal külön jogszabály alapján, e rendelet hatálya alá tartozó készülék megfelelõségének értékelésére kijelölt, az Euró- pai Bizottságnak és az Európai Unió többi tagállamnak (a továbbiakban: többi tagállam) bejelentett, és ennek alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve a Bizottság által hivatalosan a feladata rögzítésével és az azonosító számával együtt közzétett szervezet;

b) berendezés:bármilyen készülék vagy helyhez kötött létesítmény;

(9)

c) biztonsági cél: az emberi élet vagy tulajdon védel- mét szolgáló cél;

d) EK megfelelõségi nyilatkozat:a gyártónak e rendelet szerinti írásbeli nyilatkozata, amelyben saját felelõsségére kijelenti, hogy a készülék e rendeletben elõírt védelmi kö- vetelményeknek megfelel;

e) elektromágneses környezet:egy adott helyen megfi- gyelhetõ valamennyi elektromágneses jelenség;

f) elektromágneses összeférhetõség:a berendezés azon képessége, hogy elektromágneses környezetében kielégí- tõen mûködik anélkül, hogy a környezetében található egyéb berendezéseket elfogadhatatlan mértékû elektro- mágneses zavarnak tenné ki;

g) elektromágneses zavar:bármely olyan elektromág- neses jelenség, amely ronthatja a berendezések mûködõ- képességét, amely elektromágneses zavar lehet elektro- mágneses zaj, nem kívánt jel, vagy magában a továbbító közegben bekövetkezõ változás;

h) gyártó: a fogyasztóvédelemrõl szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-ak)pontjánakka)alpontjában megha- tározott gyártó;

i) helyhez kötött létesítmény:különbözõ típusú készü- lékek, illetve adott esetben egyéb eszközök egyedi kombi- nációja, amelyeket állandó, elõre meghatározott helyen való használat céljával szerelnek össze és telepítenek, ide- értve a villamos hálózatokat is;

j) honosított harmonizált szabvány (a továbbiakban:

harmonizált szabvány):olyan, a magyar eljárási rendnek megfelelõen honosításra és közzétételre került mûszaki elõírás, amelyet az egységes európai követelmények kiala- kítása céljából az Európai Bizottság által elismert és meg- bízott európai szabványosítási szervezetek egyike dolgo- zott ki és fogadott el, és amely hivatkozási számát az Euró- pai Unió Hivatalos Lapjában közzétették;

k) készülék: bármilyen kereskedelmi forgalomba hozott késztermék vagy ennek kereskedelmi forgalomban egyetlen mûködési egységként hozzáférhetõ, végfelhasz- nálóknak szánt kombinációja, amely elektromágneses zavart kelthet, vagy amelynek mûködését ilyen zavar befo- lyásolhatja, valamint e pont értelmében készüléknek mi- nõsülnek még:

ka) az olyan alkatrész vagy készülékrész, amelyet a végfelhasználó szerel be egy adott készülékbe, és amely elektromágneses zavart kelthet, vagy amely mûködését ilyen zavar befolyásolhatja,

kb) készülékek és adott esetben egyéb eszközök kom- binációjaként kialakított mobil létesítmény, amelyet moz- gatni, illetve több helyszínen mûködtetni szándékoznak;

l) megfelelõség-igazolás: a bejelentett szervezet által kiadott dokumentum annak igazolására, hogy a berende- zés e rendelet alapvetõ követelményeinek, vagy azok kö- zül a bejelentett szervezet által vizsgáltaknak, valamint a fejlesztési és gyártási dokumentációjának mint típus vagy egyedileg megfelel;

m) piacfelügyeleti hatóság: a fogyasztóvédelmi ható- ság, a hírközlési hatóság és a gazdasági célfelhasználású villamossági termékek ellenõrzéséért felelõs hatóság;

n) zavartûrés: a berendezés azon képessége, hogy elektromágneses zavar jelenlétében ne romoljon a mûkö- dõképessége.

(2) Az 1. § (2) bekezdésd)pontja értelmében a rádió- amatõrök által saját használatukra, alkatrészkészletekbõl összeszerelt, valamint a rádióamatõrök által a kereskedelmi forgalomban kapható rádióberendezésekbõl saját hasz- nálatukra átalakított rádióberendezés nem tekintendõ kereskedelmi forgalomban hozzáférhetõ rádióberende- zésnek.

Forgalomba hozatal és üzembe helyezés, a berendezések szabad mozgása

3. §

(1) Berendezést akkor lehet forgalomba hozni, illetve üzembe helyezni, ha azt úgy alakították ki, hogy megfelelõ telepítés, karbantartás és rendeltetés szerinti használat mellett megfelel az e rendeletben elõírt követelmények- nek.

(2) Az e rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés forgalomba hozatala, illetve üzembe helyezése nem aka- dályozható meg olyan ok miatt, amely az elektromágneses összeférhetõséggel áll összefüggésben, abban az esetben, ha a berendezés kielégíti az ezen rendeletben elõírt alapve- tõ követelményeket és azt megfelelõen telepítették, kar- bantartják és rendeltetésszerûen használják.

(3) A (2) bekezdés elõírásai nem korlátozzák a hatóság jogát külön intézkedés meghozatalára és közzétételére, amennyiben az

a) egy adott területen fennálló vagy elõre látható elekt- romágneses összeférhetõségi probléma megoldására irá- nyul,

b) nyilvános elektronikus hírközlõ hálózat, illetve adó vagy vevõállomás védelme érdekében biztonsági okból szükséges és pontosan meghatározott spektrum helyzetek- ben biztonsági célokat szolgál.

(4) A hatóság a (3) bekezdés szerinti intézkedéseket be- jelenti az Európai Bizottságnak és értesíti a többi tagálla- mot.

4. §

Vásárok, kiállítások és bemutatók alkalmával ki lehet állítani, illetve be lehet mutatni olyan berendezést is, amely nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, ha a ki- állító jól látható jelzéssel egyértelmûen feltünteti, hogy ez a berendezés nem hozható forgalomba, nem helyezhetõ üzembe addig, amíg nem felel meg az e rendelet rendelke- zéseinek. Bemutatásra csak akkor kerülhet sor, ha a kiállí- tó megteszi az elektromágneses zavarok elhárítása érdeké- ben szükséges intézkedéseket.

(10)

Alapvetõ követelmények 5. §

(1) E rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezés akkor felel meg az alapvetõ követelményeknek, ha kielé- gíti az1. melléklet1. pontjában meghatározott védelmi kö- vetelményeket, valamint helyhez kötött létesítmény esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott külön követel- ményeket.

(2) Amennyiben e rendelet alkalmazási körébe tartozó berendezésre vonatkozóan egyéb, az Európai Közösségek irányelvét átültetõ magyar jogszabály – egészben vagy részben – részletesebben állapítja meg az 1. mellékletben meghatározott alapvetõ követelményeket, úgy ezt a rendeletet azokra a berendezésekre vonatkozóan e követelmé- nyek tekintetében nem kell alkalmazni.

Harmonizált szabványok 6. §

(1) A vonatkozó harmonizált szabványoknak megfelelõ berendezést úgy kell tekinteni, hogy az teljesíti az e rendeletben említett azon alapvetõ követelményeket, amelyekre a szabványok vonatkoznak. A szabványoknak való megfe- lelõség vélelmezése az alkalmazott harmonizált szabvány alkalmazási körére, illetve az általa lefedett területre vo- natkozó követelményekre korlátozódik.

(2) Ha egy harmonizált szabványnak történõ megfelelés ténylegesen nem biztosítja azon alapvetõ követelmények teljesülését, amelyeket a hivatkozott szabvánnyal tervez- tek elõírni, az ezt megállapító, e rendelet hatálya alá tar- tozó fél az esetet a piacfelügyeleti hatóság tudomására hozza.

(3) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság úgy ítéli meg, hogy egy adott harmonizált szabvány nem tesz eleget teljes mértékben az 1. mellékletben meghatározott alapvetõ követelményeknek, indokolással ellátva továbbítja az ügyet az Európai Parlament és a Tanács a mûszaki szabvá- nyok és elõírások terén történõ információszolgáltatási el- járás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonat- kozó szabályok megállapításáról szóló 98/34/EK irányel- ve szerint létrehozott Állandó Bizottságnak.

Megfelelõségértékelési eljárás 7. §

(1) A készülék alapvetõ követelményeknek való megfe- lelését megfelelõségértékelési eljárás alkalmazása bizto- sítja, amely elvégzéséért a gyártó vagy a Közösségen belü- li meghatalmazott képviselõje felelõs. A megfelelõség-

értékelést a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje választása szerint, a2. mellékletben leírt eljárás (belsõ gyártásellenõrzés) alkalmazásával maga, vagy a3. mellékletszerint, bejelentett szervezet bevonásá- val végezheti. Az alapvetõ követelményeknek való megfe- lelés igazolására a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje e rendelet4. mellékletévelösszhang- ban mûszaki dokumentációt készít és EK megfelelõségi nyilatkozatot állít ki.

(2) Az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hi- vatkozással rendelkezõ valamennyi vonatkozó harmoni- zált szabvány helyes alkalmazása egyenértékûnek tekin- tendõ az elektromágneses összeférhetõségre vonatkozó megfelelõségértékelés elvégzésével.

CE megfelelõségi jelölés 8. §

(1) Azt a készüléket, amely megfelelõségét e rendelet megfelelõségértékelési eljárása alapján megállapították, CE megfelelõségi jelöléssel kell ellátni. A CE megfelelõ- ségi jelölés feltüntetéséért a gyártó vagy Közösségen belü- li meghatalmazott képviselõje felel. A CE megfelelõségi jelölés formáját, méretét, elhelyezésének módját és tartal- mát az5. melléklethatározza meg. CE megfelelõségi jelö- lésként csak ez a jelölés használható.

(2) A készüléken, annak csomagolásán vagy használati-kezelési utasításán nem helyezhetõ el a CE megfelelõségi jelöléssel összetéveszthetõ más jelölés.

Bármely más jelölést csak úgy szabad elhelyezni, hogy a CE megfelelõségi jelölés láthatósága és olvashatósága ezáltal ne csökkenjen.

Egyéb jelölések 9. §

(1) Az azonosíthatóság érdekében a gyártónak fel kell tüntetni:

a) a készüléken a típus-, a tétel- és a sorozatszámot, vagy bármely egyéb, a készülék azonosítását lehetõvé tevõ információt,

b) a készüléken vagy a kísérõdokumentumok valame- lyikén a gyártó, illetve amennyiben a gyártó nem a Közös- ségen belül letelepedett személy, meghatalmazott képvise- lõjének, vagy a Közösségen belüli és a készüléknek a kö- zösségi piacon való forgalomba hozataláért felelõs sze- mélynek a nevét és címét.

(2) A gyártónak a készülékhez mellékelten tájékoztatást kell adni valamennyi olyan különleges óvintézkedésrõl, amelyet a készülék összeszerelésekor, telepítésekor, kar- bantartásakor, illetve használatakor figyelembe kell venni annak biztosítása érdekében, hogy üzembe helyezéskor a

(11)

készülék megfeleljen az 1. melléklet 1. pontjában megha- tározott védelmi követelményeknek.

(3) Azon készülék esetében, amely védelmi követelmé- nyeknek való megfelelése lakott területen nem biztosított, ezt a használattal összefüggõ korlátozást világosan fel kell tüntetni a csomagoláson is, amennyiben lehetséges.

(4) A készülék rendeltetésszerû használatát lehetõvé tevõ tájékoztatást a készülékhez mellékelt magyar nyelvû használati-kezelési útmutató tartalmazza.

Ellenõrzés és felügyelet 10. §

(1) A piacfelügyeleti hatóság feladatait, jogkörét külön jogszabály határozza meg.

(2) Ha a piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a CE megfelelõségi jelöléssel ellátott készülék nem felel meg e rendelet követelményeinek, megteszi a szükséges intézkedéseket a készülék piacról történõ kivonása, forgalomba hozatalának, üzembe helyezésének megtiltása vagy szabad forgalmának korlátozása érdekében.

(3) A piacfelügyeleti hatóság a (2) bekezdés szerinti in- tézkedésérõl egyidejûleg értesíti az Európai Bizottságot, valamint a többi tagállamot, megjelölve döntéseinek indo- kait, különösen ha a védelmi követelményeknek való nem megfelelés oka:

a) a 6. § (1) bekezdésében hivatkozott szabványoknak való meg nem felelés,

b) a harmonizált szabványok nem megfelelõ alkalma- zása,

c) a harmonizált szabványok hiányosságai.

(4) Amennyiben valamely nem megfelelõ készülék a bejelentett szervezet megfelelõség-igazolásával rendelkezik, a piacfelügyeleti hatóság megteszi a külön jogszabály- ban meghatározott intézkedéseket az igazolás kibocsátója ellen, és errõl tájékoztatja az Európai Bizottságot és a többi tagállamot.

(5) Ha a piacfelügyeleti hatóság azt állapítja meg, hogy a készüléken a CE megfelelõségi jelölést nem vagy meg- alapozatlanul tüntették fel, kötelezi a gyártót vagy Közös- ségen belüli meghatalmazott képviselõjét arra, hogy a ké- szüléket tegye a CE megfelelõségi jelölésre vonatkozó elõírásoknak megfelelõvé, és szüntesse meg a jogsértést a piacfelügyeleti hatóság által meghatározott feltételek szerint.

Bejelentett szervezetek 11. §

(1) A bejelentett szervezetek kijelölésénél a megfelelõ- ségét vizsgáló, ellenõrzõ, illetõleg tanúsító szervezetek ki-

jelölésének részletes szabályairól szóló külön jogszabá- lyokat és a6. mellékletben meghatározott követelménye- ket kell alkalmazni. A kijelölt szervezetet be kell jelenteni az Európai Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell, hogy a szerveze- teket az e rendelet hatálya alá tartozó összes készülék, illetve az 1. mellékletben feltüntetett alapvetõ követelmé- nyek vonatkozásában jelölik-e ki a 3. mellékletben emlí- tett feladatok végrehajtására, vagy a kijelölés hatálya a ké- szülékek egyes meghatározott jellemzõire, illetve kategó- riáira korlátozódik-e.

(3) Olyan szervezetek esetén, amelyek megfelelnek a vonatkozó harmonizált szabványokban rögzített követel- ményeknek, úgy kell tekinteni, hogy azok megfelelnek az ezen harmonizált szabványok hatálya alá tartozó, a 6. mel- lékletben meghatározott követelményeknek.

(4) A 6. mellékletben meghatározott követelmények tel- jesülését a kijelölésért felelõs illetékes miniszter külön jogszabály szerint idõszakosan ellenõrzi.

A helyhez kötött létesítmények 12. §

(1) A forgalomba hozott, helyhez kötött létesítménybe szerelhetõ készülékre az e rendelet készülékekre vonatko- zó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Olyan készülék esetében, amelynek az a rendelteté- se, hogy egy adott helyhez kötött létesítménybe szereljék, és egyéb módon kereskedelmi forgalomban nem hozzáfér- hetõ, nem kötelezõ az alapvetõ követelményekre, a megfe- lelõségértékelési eljárásra, a CE megfelelõségi jelölésre, valamint az egyéb jelölésekre vonatkozó elõírások alkal- mazása. Ezen esetekben a kísérõ dokumentációnak meg kell neveznie a helyhez kötött létesítményt és az elektro- mágneses összeférhetõségi jellemzõket, valamint meg kell adnia azokat az óvintézkedéseket, amelyeket a készülék- nek a helyhez kötött létesítménybe történõ szerelése során meg kell tenni annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az adott létesítmény megfelelõségét. Ezen felül fel kell tüntetni a 9. § (1) bekezdésében meghatározott jelölése- ket is.

(3) A helyhez kötött létesítmény nem megfelelõsége esetén – különösen amennyiben a létesítmény által keltett zavarokra érkezik panasz – a piacfelügyeleti hatóság kér- heti a helyhez kötött létesítményre vonatkozó megfelelõ- ségi bizonyítékokat, és megfelelõségértékelési eljárást kezdeményezhet. A rendelet alapvetõ követelményeinek megsértése esetén a piacfelügyeleti hatóság intézkedik annak érdekében, hogy a helyhez kötött létesítmény a köve- telményeknek megfeleljen.

(4) A helyhez kötött létesítmény alapvetõ követelmé- nyeknek való megfeleléséért az üzembe helyezésig a léte-

(12)

sítmény létrehozásáért felelõs személy, az üzembe helye- zés után az üzemeltetésért felelõs személy felel.

13. §

(1) Ez a rendelet 2007. július 20-án lép hatályba, egy- idejûleg hatályát veszti

a) az elektromágneses összeférhetõségrõl szóló 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet,

b) a rádióberendezésekrõl és az elektronikus hírközlõ végberendezésekrõl, valamint megfelelõségük kölcsönös elismerésérõl szóló 5/2004. (IV. 13.) IHM rendelet 10. §-ának (5) bekezdésében az „és elektromágneses összeférhetõségi” szövegrész.

(2) 2009. július 19-ig forgalomba hozható, illetve üzem- be helyezhetõ az elektromágneses összeférhetõségrõl szóló 31/1999. (VI. 11.) GM–KHVM együttes rendelet elõírásainak megfelelõ berendezés.

14. §

E rendelet az elektromágneses összeférhetõségre vonat- kozó tagállami jogszabályok közelítésérõl és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezésérõl szóló, 2004. december 15-i 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelethez Alapvetõ követelmények 1. Védelmi követelmények

A védelmi követelmények teljesítése érdekében a be- rendezés kialakítása, tervezése és gyártása során a techni- ka állását is figyelembe véve a következõket kell biztosí- tani:

a) az általa keltett elektromágneses zavar mértéke ne haladja meg azt a szintet, amely a rádióberendezések és elektronikus hírközlõ berendezés és egyéb berendezés ren- deltetésszerû mûködését gátolja;

b) a berendezés rendeltetésszerû használata során vár- ható elektromágneses zavarral szemben a berendezés za- vartûrése olyan mértékû legyen, amely lehetõvé teszi az elfogadhatatlan minõségi romlás nélküli rendeltetésszerû használatot.

2. A helyhez kötött létesítményekre vonatkozó külön kö- vetelmények

A helyhez kötött létesítmények esetében az 1. pontban megállapított védelmi követelmények teljesítése érdeké-

ben a létesítményt jó mérnöki gyakorlattal, az alkatrészek rendeltetésszerû használatára vonatkozó tájékoztatások figyelembevételével kell telepíteni.

A jó mérnöki gyakorlattal történt telepítést dokumentál- ni kell; a dokumentációt az üzemeltetésért felelõs személy õrzi mindaddig, amíg a helyhez kötött létesítmény üzem- ben van, és ellenõrzéskor a piacfelügyeleti hatóság rendel- kezésére bocsátja.

2. melléklet

a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelethez Belsõ gyártásellenõrzés

1. A megfelelõség értékelésénél figyelembe kell venni valamennyi rendeltetésszerû mûködési körülményt, így amennyiben a készülék többféle összeállításban is képes mûködni, az összes lehetséges összeállításban el kell vé- gezni a megfelelõségértékelést.

2. Az EK megfelelõségi nyilatkozat az Európai Unió bármely tagállamának hivatalos nyelvén kiállítható.

3. A gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje a mûszaki dokumentációt és az EK megfelelõ- ségi nyilatkozatot az utolsó készülék gyártásától számított legalább 10 évig köteles a hatóság számára rendelkezésre bocsáthatóan megõrizni.

4. Amennyiben sem a gyártó, sem meghatalmazott kép- viselõje nem a Közösségen belül letelepedett személy, úgy az EK megfelelõségi nyilatkozat és a mûszaki dokumentá- ció a piacfelügyeleti hatóságok számára történõ rendelke- zésre tartásáról az a személy gondoskodik, aki a készülé- ket a Közösségben forgalomba hozza.

5. A gyártónak meg kell hoznia minden szükséges in- tézkedést annak biztosítása érdekében, hogy a készülék gyártása a 3. pontban említett mûszaki dokumentációnak és e rendelet rájuk vonatkozó követelményeinek megfele- lõen történjen.

3. melléklet

a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelethez Megfelelõségértékelési eljárás bejelentett szervezet

bevonásával

Ha a gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje választása szerint az EK megfelelõségi nyilatkozat kitöltéséhez szükséges megfelelõségértékelést rész- ben vagy egészében nem maga, hanem bejelentett szervezet végzi, az eljárás a 2. mellékletnek a következõ kiegé- szítésekkel történõ alkalmazásából áll:

1. A gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje a bejelentett szervezetnek bemutatja a mûsza-

(13)

ki dokumentációt, és attól annak megfelelõségértékelését kéri. A gyártó vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje megadja, hogy a bejelentett szervezet az alap- vetõ követelmények mely szempontjait értékelje.

2. A bejelentett szervezet megvizsgálja a mûszaki do- kumentációt és megállapítja, hogy a mûszaki dokumentá- ció megfelelõen bemutatja-e e rendelet azon követelmé- nyeinek való megfelelést, amelyek értékelését végzi.

Amennyiben a bejelentett szervezet megállapította a ké- szülék értékelt alapvetõ követelményeknek való megfele- lését, errõl a gyártó vagy annak Közösségen belüli meghatalmazott képviselõje részére megfelelõség-igazolást ad ki. A bejelentett szervezet megfelelõség-igazolása az alap- vetõ követelmények azon szempontjaira korlátozódik, amelyeket a bejelentett szervezet értékelt.

3. A megfelelõség-igazolást a mûszaki dokumentáció- hoz kell csatolni. A megfelelõség-igazolás az Európai Unió bármely tagállamának hivatalos nyelvén kiállítható.

4. melléklet

a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelethez Mûszaki dokumentáció és EK megfelelõségi

nyilatkozat

1. A mûszaki dokumentációnak lehetõvé kell tennie annak értékelését, hogy a készülék az alapvetõ követelmé- nyeknek megfelel-e, és ki kell terjednie a készülék terve- zésére és gyártására. A mûszaki dokumentációnak különö- sen az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a készülék általános leírása,

b) bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a készülék megfelel az adott esetben teljes mértékben vagy részben alkalmazott harmonizált szabványoknak,

c) amennyiben a gyártó nem alkalmazott harmonizált szabványokat, illetve azokat csak részben alkalmazta, az alapvetõ követelményeinek teljesítésére irányuló lépések leírását és magyarázatát, ideértve a 3. melléklet 1. pontjá- ban meghatározott elektromágneses összeférhetõségre vo- natkozó megfelelõségértékelés leírását, az elvégzett terve- zési számítások eredményeit, a végrehajtott vizsgálatokat és a vizsgálati jegyzõkönyveket, valamint minden olyan egyéb dokumentumot, amelyet a megfelelõségértékelés- hez felhasználtak.

2. Az EK megfelelõségi nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) hivatkozást az Európai Parlament és a Tanács az elektromágneses összeférhetõségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérõl és a 89/336/EGK irányelv ha- tályon kívül helyezésérõl szóló 2004/108/EK irányelvére vagy erre a rendeletre,

b) a készülék leírását (rendeltetésének megnevezését, típus vagy egyedi azonosításra alkalmas megjelölését),

c) a gyártó nevét és címét, vagy Közösségen belüli meghatalmazott képviselõjének nevét és címét,

d) keltezéssel ellátott hivatkozást azokra az elõ- írásokra, amelyeknek való megfelelõségrõl nyilatkoznak, amelyek biztosítják a készülék e rendeletnek való megfe- lelõségét,

e) a nyilatkozat keltét.

5. melléklet

a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelethez A CE megfelelõségi jelölés

1. A CE megfelelõségi jelölés a „CE” betûkbõl áll, a következõ minta szerint:

2. A CE megfelelõségi jelölés különbözõ elemeinek alapvetõen azonos magasságúaknak kell lenniük, amely magasság nem lehet kevesebb, mint 5 mm. A CE megfele- lõségi jelölés kicsinyítésekor vagy nagyításakor a fenti raj- zon látható arányokat meg kell tartani.

3. A CE megfelelõségi jelölést a készüléken – vagy ha ez objektív akadály miatt nem lehetséges –, a csomagolá- son, továbbá a kísérõdokumentumokon, különösen a hasz- nálati-kezelési útmutatóban vagy a jótállási nyilatkozat- ban jól látható, jól olvasható és letörölhetetlen módon kell feltüntetni.

4. Ha a készülékre több olyan, az Európai Közösségek irányelvein alapuló magyar jogszabály is vonatkozik, amely szintén elõírja a CE megfelelõségi jelölés feltünte- tését, akkor a CE megfelelõségi jelölés egyben azt is jelenti, hogy az adott készülék megfelel mindezen jogszabá- lyok elõírásainak.

5. Ha azonban az említett jogszabályok közül egy vagy több lehetõvé teszi a gyártónak, hogy egy átmeneti idõ- szakban megválassza, hogy mely intézkedéseket alkalmaz, a „CE”-jelölés csak a gyártó által alkalmazott, az Eu- rópai Közösségek irányelvén alapuló magyar jogszabály rendelkezéseinek való megfelelést jelzi. Ebben az esetben az alkalmazott jogszabály vagy irányelv hivatkozási ada- tainak szerepelniük kell az adott készüléket kísérõ, a jog- szabályok által megkövetelt dokumentumokban, magya- rázatokban vagy a használati-kezelési útmutatóban.

(14)

6. melléklet

a 62/2006. (VIII. 30.) GKM rendelethez A bejelentésre kerülõ szervezetekkel szemben

támasztott követelmények

A kijelölésért felelõs illetékes miniszter által kijelölt szervezet megfelel az alábbi minimális feltételeknek:

1. Rendelkezik a szükséges személyzettel, eszközökkel és készülékekkel.

2. Személyzete szakmailag alkalmas és feddhetetlen.

3. A személyzet és a mûszaki szakemberek függetlenek a vizsgálatok végrehajtásában, a jegyzõkönyvek elkészíté- sében és az e rendeletben elõírt igazolási feladatok végre- hajtásában a kérdéses berendezéssel kapcsolatban közvet- lenül vagy közvetetten érdekelt minden körtõl, csoporttól vagy személytõl.

4. A személyzet megtartja az üzleti titkot.

5. A szervezet felelõsségbiztosítással rendelkezik, ki- véve, ha a felelõsséget külön jogszabály alapján az állam viseli.

Kormányhatározat

A Kormány 1086/2006. (IX. 5.) Korm.

határozata

a keleti piaci gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelõs kormánybiztos kinevezésérõl

A központi államigazgatási szervekrõl, valamint a Kor- mány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006.

évi LVII. törvény 26. § (2) bekezdésa)pontja alapján Gilyán Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal államtit- kárát

a keleti piaci gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért fele- lõs kormánybiztossá

– 2006. augusztus 15-ei hatállyal – kinevezi.

Gyurcsány Ferencs. k.,

miniszterelnök

Minisztériumi közlemény

Közlemény a magyar találmányok külföldi bejelentése célelõirányzat terhére 2006. évben

támogatást nyert pályázatokról

(A 2006. június 28-i Bíráló Bizottság döntése alapján)

Pályázat száma Kedvezményezett neve Jogcíme

Megítélt támogatás mértéke, összege CR-01041 Cyro-Innovation

Kutatás-Fejlesz- tési és Szolgáltató Kft.

Külföldi szabadalom megszerzésének és fenntartásának költségei

90%. Max.

3 000 000 Ft

NA-01055 Dr. Khaled Awan Saleh

NASHWAN

Külföldi szabadalom megszerzésének és fenntartásának költ- ségei

90%. Max.

1 000 000 Ft

SZ-01046 Szegedi Tudo- mányegyetem

Külföldi szabadalom megszerzésének és fenntartásának költ- ségei

90%. Max.

1 500 000 Ft

NÉ-01031 Németh Jenõ Külföldi szabadalom megszerzésének költségei

90%. Max.

573 660 Ft OR-01043 Dr. Orlóci László Külföldi szabadalom

megszerzésének költségei

90%. Max.

329 130 Ft OR-01045 Dr. Orlóci László Külföldi szabadalom

90%. Max.

82 283 Ft CO-01064 COMPAT-

Licencia Kft.

Külföldi szabadalom megszerzésének költségei

90%. Max.

705 629 Ft NA-01065 Dr. Nagy Norbert Külföldi szabadalom

90%. Max.

655 560 Ft MT-01052 MTA Szegedi

Biológiai Központ

90%. Max.

613 800 Ft SZ-01019 Szegedi Tudo-

mányegyetem

90%. Max.

1 000 000 Ft FE-01032 Fekete Zsuzsanna Külföldi szabadalom

90%. Max.

927 000 Ft RO-01034 Dr. Rózsa J.

Balázs

90%. Max.

1 000 000 Ft NI-01037 Nirschné Henn

Edith

90%. Max.

720 000 Ft SÁ-01039 Dr. Sánta Hunor Külföldi szabadalom

90%. Max.

864 000 Ft MT-01054 MTA Szegedi

Biológiai Köz- pont

90%. Max.

1 000 000 Ft PH-01060 Pharmatest

Kutató Fejlesztõ Beruházó Kft.

90%. Max.

1 000 000 Ft DÖ-01062 Dr. Dömösi Pál

Béla

90%. Max.

1 000 000 Ft AN-01066 AnaLogic

Computers Kft.

90%. Max.

1 000 000 Ft

(15)

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

Határozat

a Szlovák Köztársaságból származó fémjelzés egyenértékûségi vizsgálatáról (szám: MKEH-III-474/2006)

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a fémjelzés egyenértékûségének vizsgálata tárgyában hivatalból lefolytatott eljárásban, a nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésérõl és nemesfém- tartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ában foglalt rendelkezések alapján, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 71–72. §-aiban foglaltakra is figyelemmel a következõt állapítja meg:

Az Európai Unió Szlovák Köztársaság tagállamából származó, a Szlovák Fémjelzési Hivatal (székhelye: Bratislava [Po- zsony]) – a fémjeleken B betûjellel azonosítható – mint független nemesfémvizsgáló és -hitelesítõ szervezet, vagy a fel- ügyelete alá tartozó regionális hivatalok – Košice (Kassa) – K; Levice (Léva) – L; Trenèin (Trencsén) – T betûjelekkel azonosítható, fémjelzési kötelezettség alá esõ nemesfém tárgyak fémjelzése és az annak alapjául szolgáló fémjelzési el- járás az alábbi esetben is a hazaival egyenértékûnek minõsül.

– minden olyan 900/1000 finomságú platinatárgy, amely az alábbi fémjelzést tartalmazza:

A Hivatal a határozatot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi.

Indokolás

A 243/2005. (X. 28.) Korm. rendelet alapján 2006. január 1-tõl a platinatárgyak esetében egy új, a 900/1000 finomsági fok került bevezetésre Magyarországon.

A nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítésérõl és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló 145/2004.

(IV. 29.) Korm. rendelet 7. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a Hivatal az általa korábban, H 11-169/2005 számon lefolytatott egyenértékûségi vizsgálat során már megállapította, hogy az egyenértékûség megállapításának feltételei fennállnak. A Szlovák Köztársaságban a platina 900/1000 finomság már ekkor is engedélyezett volt, így e finomsági fok egyenértékûségének megállapítása további részletes vizsgálatot nem igényel, ezért a Hivatal a rendelkezõ részben foglaltak szerint határozott.

A határozat további indokolást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 72. § 4. bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel nem tartalmaz.

Budapest, 2006. augusztus 29.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal