• Nem Talált Eredményt

A kulturális ingahatás

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A kulturális ingahatás"

Copied!
15
0
0

Teljes szövegt

(1)

Hofstede híressé vált könyvének (1980), Peters és Waterman bestsellerének (1982), valamint Deal és Kennedymunkájának(1982)megjelenéseótaakultúra aszervezet-ésvezetéselméletés-gyakorlatmeghatáro- zó,központifogalmávávált.Hofstederámutatottakü- lönbözőkultúrákközöttieltérésekre,akultúrákközötti hasonlóságok alapján viszonylag homogén kulturális klaszterek létét igazoló kultúraközi (cross-cultural) kutatások(lásdpl.Ronan–Shenkar,1985)akultúra- kutatások fő áramának elismert elemeivé váltak. Az összehasonlító kultúrakutatásoknak számos izgalmas gyakorlativonatkozásavan:

jóllehetazemberekhajlamosaksajátértékrend- szerüketmásokéhozviszonyítvafelsőbbrendűnek tekinteni (Sitaram – Haapanen, 1979), mi több, olykormégannaksemvagyunktudatában,hogy érték-éshiedelemrendszerünknekegyáltalánlé- tezik alternatívája (Bem, 1970), más kultúrák megismerése és megértése saját kultúránk mé- lyebbmegértéséhezishozzásegíthet,

eltérő kulturális értékek feltárása hozzásegíthet annak tudatosításához, hogy kulturálisan eltérő szervezetekösszeolvadásasorán(M&A)milyen gondolkodásmód-belieltérésekrelehetszámítani és a stratégiai tervezők és döntéshozók számára rávilágíthatnak megfontolandó kulturális korlá- toklétezésére(Hofstedeetal.,1990),

akülönbözőkultúraváltozókmegértése(lásdpl.

Farmer–Richman,1965)ésazegyesváltozókel- térőjelentőségekülönbözőkultúrákban(Sitaram – Cogdell, 1976) kétségtelenül segíthet abban,

hogy a nemzetközi vállalatok és befektetések (FDI) együttműködését javítsa és csökkentse a potenciáliskonfliktusokat.

Anyitottgazdasággaljellemezhetőéspiaciviszo- nyokraáttérő,gazdaságaikátstrukturálásábankülföldi tőkebefektetésreszorulóközép-kelet-európaiországok számárakülönösenfontosakulturáliskülönbségek,el- térőszeméletésgondolkodásmódokmegértése.

A közép-kelet-európai társadalmak változásának és gazdaságaik átalakításának sikere nem egyszerűen a sikeres gazdaságpolitikán és stratégián vagy az in- tézményekváltozásánmúlik,hanemazemberek–ki- váltképpadöntéshozók(Bakacsi,1994)–magatartá- sának hatékonyságán (döntéseiken és cselekvésükön) múlik.Hogyanészlelikszervezeteiketésazőketkö- rülvevőtársadalmat,ésmilyenértékekre-hiedelmekre alapozzákproblémamegoldásukat:azegyüttműködési minták kialakítását (Bakacsi, 2011), a munkavállalói elégedettséget,azinnovációt-változástésaszervezeti teljesítményt.

A kulcskérdés az, hogy az átmeneti időszak szer- vezetei hogyan képesek tanulni. A változások lép- téke szinte automatikusan feltételezi a kéthurkos tanulást, az alapvető meggyőződések mélyreható új- ragondolását (Argyris, 1992), kiváltképp a válság időszakában (Bakacsi, 2010). A Global Leadership and Organizational Effectiveness (GLOBE) kutatási program kivételes lehetőséget kínál arra, hogy egy- felől a jelenleg észlelt, másfelől a jövőbeli kívánatos kultúrárólképetkaphassunkésösszevethessükakettőt.

Akettőközöttikülönbségelemzéselehetőségetkínál-

BaKaCSI Gyula

a KULtURÁLIS INGaHatÁS

A Global Leadership and Organizational Effectiveness (GLOBE) kutatási program kivételes lehetőséget kínál arra, hogy egyfelől a jelenleg észlelt, másfelől a jövőbeli kívánatos kultúráról képet kaphassunk, és összevethessük a kettőt. A kettő közötti különbség elemzése lehetőséget kínálhat arra, hogy a változások és a sikeres tanulás lehetőségeiről, illetve korlátairól tisztább képet nyerjünk. A szerző tanulmányának célja a kultúraváltozók észlelt és kívánatos értékei között kimutatható – általa „ingahatásnak” elnevezett – jelen- ség felmutatása és egyszerű statisztikai módszerekkel történő első leíró elemzése.

Kulcsszavak: GLOBE-kutatás, ingahatás, kultúraváltozók

(2)

hat arra, hogy a változások és a sikeres tanulás lehe- tőségeiről, illetve korlátairól tisztább képet nyerjünk.

Tanulmányomcéljaakultúraváltozókészleltéskívá- natos értékei között kimutatható – általam „ingaha- tásnak”elnevezett–jelenségfelmutatásaésegyszerű statisztikaimódszerekkeltörténőelsőleíróelemzése.

A Global Leadership and Organizational Effectiveness (GLOBE) kutatási program és annak kultúraértelmezése

AkutatásalapvetőempirikusbázisátaGLOBE(Global LeadershipandOrganizationalBehaviorEffectiveness) nemzetközikutatásiprogramképezi,amelyegy61or- szágra kiterjedő összehasonlító kultúrakutatási prog- ram.Akutatásbanrésztvevőországoklistájátlásdaz 1. mellékletben (a tanulmányom ábráin, „térképein”

használtrövidítésekkelegyütt).

Míg a korábbi nemzetközi összehasonlító kultúra- kutatásokjellemzőenleíródimenziókmenténmértékés értelmeztékakultúrákegymástólvalóeltéréseit,ésazt vizsgálták,„ahogyadolgokvannak”,addigaGLOBE ekategóriamellett(ASISdimenziók)bevezetianor- matív (előíró) dimenziók (SHOULD BE) fogalmát is, melyek a megkérdezettek azon elvárását tükrözik,

„ahogy a dolgoknak lenniük kellene”. Ez a GLOBE figyelemre méltó módszertani újdonsága, amelynek révénnemcsakamegkérdezettekáltalérzékelt,hanem avéleményükszerintkívánatosnemzetiésszervezeti kultúrákméréséreisvanlehetőség.

AGLOBEkutatóközösségemegfogalmaztaamaga kultúradefinícióját,azonbelülkülönértelmezveazész- lelt(leíró)ésakívánatos(normatív)kultúraértelmezé- seket,amelyeketazalábbiakszerintfoglalhatjukössze:

„A kultúra a közösség tagjainak közös tapasztala- tokból származó és generációkon keresztül átöröklődő, a közösség valamennyi tagja által osztott motivációi- nak, értékeinek, meggyőződéseinek, identitásainak és a lényeges események közös értelmezéseinek vagy jelen- téseinek összessége.” (House et al., 2004: 15. old.)

AfentiáltalánosalapdefinícióraalapozvaHouse–

Wright–Aditya(1997)kétféleértelmezésilehetőséget látakultúrameghatározására.

Azelsőértelmezésakultúranormatívmegközelíté- se:„A kultúra a közösség megkülönböztető jellemzője, tagjai pszichológiai jellemzőinek olyan közös mintá- zata, amely modellként szolgál, meghatározó érzelmi, beállítódásbéli (attitudinális) és magatartási irányult- ságot eredményez, amely a közösséget megkülönböztet- hetővé teszi más közösségektől, és amely generációról generációra áthagyományozódik.”(House–Wright–

Aditya,1977:539–540.old.)

Ebbenamegközelítésbentehátakultúraolyanmás közösségektőlvilágosanmegkülönböztethetőnormatív rendszer,lelki-pszichológiaiközösség,melynektagjai bizonyosközösértékeket,hiedelmeketvallanak,közös előfeltevéseketésezenalapulóközösjelentés-ésvaló- ságinterpretációkatosztanak,ésaközösnormarendszer alapjánkialakultmodellértékűviselkedésmintákatkö- vetnek,amelyekhezragaszkodnak.Ezekaközös(ségi) kódok, válaszok nem jobbak vagy rosszabbak, mint más közösségek kódjai, válaszai, csak jellegzetesen mások.

Anormatívkultúraértelmezésnekvanazonbanegy komolyhátulütője,mégpedigaz,hogymiveligenne- héz arra vonatkozó standardokat meghatározni, hogy az előfeltevések, hiedelmek, értékek, jelentésinter- pretációk,azonosságtudatésmotivációkmilyenszintű azonosságátólállíthatjukazt,hogyegyközösségtagjai azonoskultúráhoztartoznak–azilyenmódonértelme- zettkultúrátigennehézközvetlenül,konkrétformában megragadni,mérni,operacionalizálni.

Akultúranormatívértelmezésétmásszakirodalmi források kinyilvánított,vallott értékeknek (espoused values)isnevezi(lásdpl.Argyris,1992).

A második értelmezés a kultúratapasztalati meg- közelítése:„A kultúra a közösség közösen osztott értel- mezéssel és értékekkel jellemezhető megkülönböztető környezete, amely modellként szolgáló meghatározó érzelmi, beállítódásbéli (attitudinális) és magatartási irányultságot eredményez, amely a közösséget megkü- lönböztethetővé teszi más közösségektől, és amely ge- nerációról generációra áthagyományozódik.” (House –Wright–Aditya,1977:540.old.)

Ebben a megközelítésben tehát a kultúra a tagjai- tól(deakutatótólis)független,amelyetaközvetlenül vizsgálható, megragadható, viselkedésben, tárgyiasult környezetbenmegtestesültmegkülönböztetőközösségi tapasztalatokbanérhetünktetten.Akultúratapasztalati (leíró)megközelítésetehátkevésbétekinthetőkinyilat- koztatott,kinyilvánítottésszubjektívvéleménynek,hi- edelemnek, előfeltevésnek, észlelésnek, interpretáció- nak,sokkalinkábbközvetlenülvizsgálhatótapasztalati ténynek, amely a közös történelmi múltban, a közös- ségre jellemző fizikai-tárgyi környezetben (szimbólu- mokban),azetnikaieredetben,avallásban,anyelvben, gyakorlatilag minden, ami az ember által érzékelhető külsőkörülménybenölttestet.

Akultúraleíró-tapasztalatiértelmezésétmásszak- irodalmiforrásokkövetett értékeknek(theory-in-use)is nevezik(lásdpl.:Argyris,1992).

Akultúrakétféleértelmezésénekaviszonyáraúgy tekinthetünk,mintugyanazonéremkétoldalára.Atör- ténelemsoránalegtöbbközösséglényegébenugyan-

(3)

azokkal a külső hatásokkal és belső problémákkal szembesült, legfeljebb ezek az adott közösség fejlett- ségi szintjétől függően más sorrendben, illetve más- más korszakban következnek be. A kultúrák között azonban nem a környezeti hatások, hanem az azokra adottközös(ségi) válaszokalapjántehetünkkülönbsé- get.Egyközösségelvilegtöbbfélesikeresválasztadhat az őt ért környezeti hatásokra, gyakorlatilag azonban megkelltalálniaegykonkrétválaszt,amellyelbizto- sítjafennmaradását,túlélését,növekedését,fejlődését.

Ezt a sikeres alkalmazkodási mintát aztán normaként (sikeres alkalmazkodási technikaként) örökíti tovább a közösségen belül. A kultúra tapasztalati értelmezé- setehátnemmás,mintkülsőkörnyezetihatásokraés belső társas problémákra kialakított alkalmazkodás közvetlenül vizsgálható, megragadható, viselkedés- ben,cselekvésben,illetveszimbólumokban,tárgyiasult megtestesülési formában jelentkező formája. A nor- matív értelmezés a kultúra tagjainak szubjektumában létezik: az ezt alkotó elemek – értékek, normák, elő- feltevések–valójábansokkalinkábbkövetkezményeia kultúrának,semmintmeghatározósajátosságai.Aleíró értelmezéstehátmagaamúltbeliésjelenbelikörnyeze- tiésbelsőkihívásokraadottválasz,amelynekelsajátí- tásaaközösségfennmaradásátésfejlődésétbiztosítja, míg a normatív kultúraértelmezés azt a sikeres alkal- mazkodási mintát mutatja fel, amely közös normatív irányultságként(viselkedésbeli,magatartásbeliésatti- tűdbelielvárásként,normaként)nemzedékekenkeresz- tülátöröklődveaközösségjövőbelisikeresalkalmaz- kodását hivatott biztosítani. Egy közösség (kultúra) mindkettőalapjánvilágosanmegkülönböztethetőmás közösségektől.Egyadottközösségrejellemzőminda jelen kihívásaira adott válaszokat jelentő ténylegesen követettgyakorlata,mindanormatívmódonátörökí- tett,szubjektumbanlétezőértékrendszere.AGLOBE- kutatás 2004-ben publikált átfogó monográfiájában a kétfélekultúraértelmezésmegnevezésétkonzekvensen ennekmegfelelőenalakítottákki(Houseetal.,2004):

a tapasztalati értelmezéstgyakorlatnak (practices), a normatívértelmezéstpedigértéknek(values)nevezik.

Akultúrakétféleértelmezéséreaszakirodalomban használteltérőterminológiák,kifejezésekviszonyátaz 1.táblázatbanfoglaltamössze.

A kultúra – az 1. táblázatban összegzett kulcssza- vakkal jellemezhető – megközelítéseit egy más értel- mezési keretben (azokat a kultúra szintjeiként értel- mezve) Schein plasztikus jéghegymodellje is segíthet jobban megérteni. A jéghegymodell a kultúrajelensé- getolyanrétegekrebontja,melyek–csakúgy,minta jéghegy vízfelszín feletti része – megfigyelhetők és nyilvánvalók,avízfelszínalattijelentősebbrészüktar-

talmaésformájaazonbancsakvélelmezhetőéskisebb- nagyobbpontossággalvalószínűsíthetőazaztszemlélő számára(Lásd 1. ábra).

Kultúrájacsakviszonylagfüggetlen,hosszabbidőn átlétezőközösségnek(társadalomnak,szervezetnek)le- het.Akultúrakialakulásáhozugyaniselkerülhetetlenül szükség van arra, hogy a szóban forgó egység nagyon sokközöstapasztalatotszerezzen,hiszenközösenosz- tott előfeltevések csak ilyen tapasztalati alapú, közös tanulási folyamateredményekéntalakulhatnakki(lásd:

Schein,1985).

Forrás:Varga,2003

A kultúra nem azonos a megfigyelhető viselkedé- sisajátosságokkal.Sőt,akultúramégcsaknemisaz egyetlen magyarázója a látható viselkedésformáknak.

Aközvetlenültettenérhetőmagatartásiszabályosságok a társadalmi egység kultúrájától és az adott szituáció egyéb jellemzőitől (motiváció, hatalom, csoportdina- mikai sajátosságok, leadership) egyaránt függenek.

Kétségtelenülvannakazonbanolyanismétlődő,rend- szeresenmegfigyelhetőmagatartásiminták,szervezeti jelek, amelyeket a közösségre jellemző értékrendnek tulajdoníthatunk.

GLOBE

(2004) Több szakirodalmi forrás Argyris (1992) gyakorlat

(practices)

tapasztalati (experiential)

leíró (descriptive)

követettértékek (theory-inuse) értékek

(values)

normatív (normative)

előíró (prescriptive, proscriptive)

vallottértékek (espousedvalues)

1. táblázat A kétféle kultúraértelmezés

különféle elnevezéseinek viszonya

1. ábra A kultúra jéghegymodellje

(4)

Akultúrajéghegymodellje(metaforája)akomplex kultúrajelenségetláthatómegjelenésiformákraésköz- vetlenül nem vizsgálható, a látható felszín alatt meg- húzódó jellemzőkre választja szét. Amegfigyelhető, külső szemlélő számára is megragadható jellemzők közé soroljuk a rendszeresen ismétlődő ceremóniákat (szertartásokat),aszervezetenbelülkeringőtörténete- ket, sztorikat, a használt nyelvezetet, szakzsargont, a látható viselkedésmintákat, a közösség szimbólumait, azöltözködéstésakultúramástárgyiasultmegjelenési formáit(artifacts).

Akultúramagjábanrejlőjellemzőkazonbanilyen nyilvánvalóannemtestesülnekmeg(objektiválódnak), éshogyegyadottközösségtagjaimilyenértékeketval- lanak, mi van valójában a fejükben, azokra a látható jelekből csak következtethetünk.1 A kultúra magja az értékekben, feltevésekben, hiedelmekben, érzésekben ésattitűdökbenrejlik,amelyekazonbanláthatatlanok maradnak.Scheinnyománakultúraimplicitrétegétis két,többé-kevésbéelkülönülőrétegrebontom:

– Azegyikanemlátható,tehátazimplicitrészhez tartozó,demegfogalmazhatókultúraelemekcso- portja, melyek jellemzően még tudatosulnak az adott kultúrához tartozó egyénekben. Ide sorol- hatókatársadalmiértékekésnormák.

– Alegalsó,tehátlegmélyebbenfekvőkultúraréteg a nem látható, és rendszerint nem tudatosuló, rejtett előfeltevésekben kódolt kultúraelemek szintje. Ezek olyan hiedelmek, az emberi lét és alétezésalapvetőkérdéseivelkapcsolatoselgon- dolások, melyek még tudatos premisszákként semfogalmazódnakmeg,amélyrétegekbőlegy- szerűencsakterelikgondolkodásunkat,világlátá- sunkatésviselkedésmintáinkat(Bakacsi,1996).

A fentebb bemutatott gondolatmenet fogalmaival összevetveajéghegymodelltaztmondhatjuk,hogymíg akultúraleíróértelmezését(gyakorlat,követettérték, tapasztalatikultúra)ajéghegyexplicit,felszínfeletti, közvetlenülvizsgálhatóésmegtapasztalhatószintjével, addigakultúraelőíróértelmezését(érték,vallottérték, normatív)ajéghegyimplicit,deacselekvéstaközös- ségtudatosgondolkodásitartományábanmeghatározó, kanonizáltértékhiedelem-tartománnyalazonosíthatjuk.

A rejtett előfeltevés szintje a fenti fogalmi hálóban nem azonosítható, illetve a megvallott, kinyilatkozta- tott értékhiedelem-tartománynak olyan rétege, amely közvetlenülnemvizsgálható.Ugyanakkorakultúraleg- erősebb, legmeghatározóbb mélyrétegét jelenti, éppen azért,mertamagatartásragyakorolthatásátúgyfejtiki, hogy a cselekvés, döntés pillanatában az adott kultúra tagjában nem is tudatosul, azaznemisvagyunkannak

tudatában, hogy ezen értékválasztásainknak, illetve hie- delmeinknek-meggyőződéseinknek van (lehet) alternatí- vája,ígyazokkívülmaradnaktudatostudásunkon.2Ez- zelaszinttelatovábbiakbannemfoglalkozunk,mivela GLOBEkvantitatívmódszertanávalezeknemmérhetők.

A GLOBE-kutatás egyedülálló lehetőséget kínál a kétféle kultúramérés összehasonlítására, minthogy a kérdőívmindazészlelt,mindakívánatoskultúraválto- zókrairányulókérdésekettartalmaz,mégpedigizomorf formában.

A GLOBE-kutatás a nemzeti és szervezeti kultú- rát–azoktapasztalati(gyakorlat)ésnormatív(érték) értelmezését –kilenc dimenzió (hatalmi távolság, bi- zonytalanságkerülés, kollektivizmus I. – intézményi kollektivizmus, kollektivizmus II. – csoportkollekti- vizmus, nemi egyenlőség, rámenősség/asszertivitás, teljesítményorientáció, jövőorientáció, humánorien- táció) alapján mérte. A választott dimenziók felölelik azismertempirikuskultúrakutatásielőzményekszinte mindenlényegeskultúraváltozóját,sőtazokatújakkal egészítikki(House–Hanges–Quintanilla–Dorfman –Javidan–Dickson,1998).

E kultúraváltozók (dimenziók) meghatározásait a GLOBEmonográfiája(Houseetal.,2004:12–13.old.) alapjánmutatombe.

Hatalmi távolság (Power Distance): annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjaimennyirevárjákelésfogadjákelahatalom egyenlőtleneloszlását,hogyahatalomaszerve- zetvagykormánymagasabbszintjeirerétegződ- jönésodakoncentrálódjon;

Bizonytalanságkerülés (Uncertainty Avoidance):

annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a tár- sadalomtagjaikialakulttársasnormákra,rituálékra ésbürokratikusgyakorlatratámaszkodva mennyire törekszenekabizonytalanságelkerülésére,mérsé- kelveajövőbelieseményekelőrejelezhetetlenségét;

Intézményi kollektivizmus(CollectivismI.–Instituti- onalcollectivism):annakamértéke,hogyaszerve- zetekésatársadalomintézményinormáiésgyakor- latamennyirebátorítjákésjutalmazzákazerőfor- rásokkollektívelosztásátésakollektívcselekvést;

Csoportkollektivizmus (Collectivism II. – In- Group collectivism): annak a mértéke, hogy az egyének szervezetükben vagy családjukban mennyirejuttatjákkifejezésrebüszkeségüket,lo- jalitásukatésösszetartozás-érzésüket;

Nemi egyenlőség(Genderegalitarianism):annak amértéke,hogyatársadalomvagyegyszervezet mennyire minimalizálja a nemi szerepek közti különbségeket,elősegítveezzelanemekközötti egyenlőséget;

(5)

Rámenősség/asszertivitás(Assertiveness):annak amértéke,hogyazegyénektársaskapcsolataik- ban mennyire határozottak (asszertívek), szem- benállóak (konfrontatívak) és agresszívek szer- vezeteikbenvagyatársadalomban;

Teljesítményorientáció (Performance orienta- tion):annakamértéke,hogyegyszervezetvagy atársadalommennyirebátorítjaacsoporttagokat a teljesítmény növelésére és a kiválóságra, és mennyirejutalmazzaőketezért;

Jövőorientáció (Future orientation): annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjaimilyenmértékbenadjákafejüketolyanjö- vőorientáltmagatartásformákra,mintatervezés, a jövőbe való befektetés, a javak egyéni vagy kollektívfelélésénekelhalasztása;

Humánorientáció(Humaneorientation):annaka mértéke, hogy a szervezetek vagy a társadalom tagjai mennyire bátorítanak és jutalmaznak má- sokat arra, hogy igazságosak, méltányosak, ön- zetlenek, barátságosak, nagylelkűek, gondosko- dókéskedveseklegyenek.

Az ingahatás

Amagyaradatsorokelsőfeldolgozásasorán(Bakacsi–

Takács,1998)figyeltünkfelarraazösszefüggésre,hogy erősazészleltHatalmitávolsággyakorlatcsökkentésé- nek,aJövő-ésTeljesítményorientációgyakorlatnöve- lésénekszándéka.Ugyancsakerősnektetszőazigénya Humánorientációerősítéséreésabizonytalanságcsök- kentésére(„rendirántivágy”).Úgytűnik,amagyarok változtatni szeretnének az észlelt individualizmusukon (elmozdulvakisséegykollektívabbkultúrafelé).Csu- pánaNemiegyenlőség,illetveaCsoportkollektivizmus társadalmi gyakorlatának mértékével látszottak a ma- gyarkérdőívkitöltőkelégedettnek,ésnemakartákaztaz elvárttársadalmiérték-szintenjelentősenmódosítani.

További kérdőjeleket vetett fel (Aczél, 1998) kéz- iratában publikált két térkép, amelyben a szerző a GLOBE-kutatás61országbanmértHatalmitávolság, illetve Bizonytalanságkerülés adatait koordinátaként felhasználvareprodukáltaHofstedejólismertkulturá- lisvilágtérképét.AczéleztmindaGLOBEleíróvál- tozóival(lásd: 2. ábra), mind a normatív változóival (lásd: 3. ábra)elvégezte.

AGLOBEmérésiértékekalapjánelkészítetttérké- pekértelmezéséhezmegjegyzendő,hogyAczél(1998):

– akoordináta-rendszerekskálaterjedelmétajobb szemléltetésérdekébenazadott,askálákonmért legnagyobbéslegkisebbnemzetiértékáltalhatá- roztameg,

– aváltozókáltalkifeszítettsíkotnégysíknegyedre (kulturális„égtájra”)osztóválasztóvonalakatpe- digakétkultúraváltozóátlagértékeinél(a61or- szágsúlyozatlanvilágátlagainál)húztameg(ezek atársadalmigyakorlateseténakövetkezők:ha- talmi távolság: 5,17, a bizonytalanságkerülés:

4,16, a társadalmi értékek esetén pedig hatalmi távolság:2,75,abizonytalanságkerülés:4,62), – abizonytalanságkerülés-skála,Hofstedetérképé-

hezhasonlóan,fordítvaszerepel:abizonytalan- ságtűrőkultúrákatérképfelső(északi),abizony- talanságkerülőkultúrákpedigatérképalsó(déli) részéntalálhatók.

A társadalmi gyakorlat (leíró változók) koordiná- tái alapján megrajzolt GLOBE-térképen szembeötlő, hogy a jellegzetes kulturális országcsoportok (klasz- terek, vesd össze pl.: Ronen – Shenkar, 1985) itt is megtalálhatók: az angol-szász, a germán, a dél-ame- rikai, a latin és a távol-keleti kultúrák. Figyelemre méltó ugyanakkor a Hofstede-féle térképpel össze- vetve, hogy egyáltalán nem ott találhatók, ahol azok Hofstede-nélvoltak!

– AHofstedeáltal„piac”-nakcímkézett negyed- ben (alacsony bizonytalanságkerülés, alacsony hatalmitávolság)egyeurópaiországsincs(Len- gyelországotkivéve),ésazUSAiséppenhogya határánvan.Meglepőugyanakkor,hogyazebbe asíknegyedbetartozóországcsoportotolyankul- túrákalkotják,mintBolívia,Costa-Rica,Egyip- tom,KatarvagyJapán.

– AHofstedeáltal„család”-nakcímkézettnegyed- ben(magashatalmitávolság,gyengebizonytalan- ságkerülés) a kelet-európai országok (Magyaror- szág,Szlovénia,Oroszország)mellettadél-európai nemzetektalálhatók(azeredetiHofstede-térképen nemvolteurópaiország),ésugyancsakidekerültek a Hofstede-nél„piramis” negyedben pozicionált dél-amerikaiországok.Érdekesmódonazafrikai (Dél-Afrika, Zambia) és a távol-keleti országok (India, Indonézia, Fülöp-szigetek) egy része vi- szontmaradtebbenanegyedben.

– AHofstede-féle„piramis”-negyed(erősbizony- talanságkerülés,nagyhatalmitávolság)jóformán kiürült, markánsan csupán a két Németország és Franciaország mutat egyértelmű idetartozást.

Atöbbigermánország(Ausztria,Svájc)viszont maradt,azangol-szászésaskandinávországok pedig„átvándoroltak”a„jól olajozott gép”(erős bizonytalanságkerülés,kishatalmitávolság)ne- gyedbe.NémiképpmeglepőugyanakkorAlbánia feltűnéseebbenakultúrkörben.

(6)

2. ábra Hofstede rekonstruált kulturális világtérképe a GLOBE hatalmi távolság

és bizonytalanságkerülés társadalmi gyakorlata által kifeszített koordináta-rendszerben

3. ábra Hofstede rekonstruált kulturális világtérképe a GLOBE hatalmi távolság

és bizonytalanságkerülés társadalmi értékek által kifeszített koordináta-rendszerben

Akéttérképösszevetése–aHofstede-féletérképtől valómarkánseltérésmellett–mégegyizgalmasfelis- meréshezvezethetel:azországok(vagyméginkább:

aklaszterek)zömeközép-pontosantükrözöttátellenes égtájontűnikfelamásiktérképen.Aklaszterektehát

nemcsakHofstede-hezképestvándorolnakatérképen, hanemannakfüggvényébenismástérképrajzolatokat kapunk,hogyazészleltgyakorlat,vagyazelvártérté- kekkoordinátáisegítségévelrajzoljukmegatérképe- inket!

(7)

Ezeknek az összefüggéseknek a felismerése ve- zetett arra, hogy megvizsgáljam: vajon a társadalmi- gyakorlat- és a társadalmiérték-változók adatsorait (országátlagait)szisztematikusanösszehasonlítvaegy- fajta metamintázatként is megfigyelhető-e az észlelt társadalmigyakorlatmegváltoztatásárairányulóigény.

Azún.ingahatástelőször(Bakacsi,1999)tanulmá- nyombanpublikáltam,amelyneklényegesmegállapítá- saitalábbösszefoglalom.Evizsgálatsoránmódszeresen összehasonlítottam 61 ország GLOBE-monográfiában (Houseetal.,2004)publikáltészleltéskívánatoskultú- raváltozóit–ittszeretnémmegjegyezni,hogyezazösz- szehasonlításatársadalmikultúra-változókrakorlátozó- dott(tehátaszervezetikultúra-szintetnemvizsgáltam).

Azösszehasonlításháromkülönbözőmódjai:

az országokra kultúraváltozónként mért és ki- számoltleíróésnormatívátlag értékei önmaguk- ban megmutatják, hogy a vizsgált kultúra 1–7 Likert-skálán mekkora értéket mutat, ezekre az adatsorokrakiszámoltamazészleltésakívánatos országátlagértékekkorrelációját,

az átlagértékek alapján kultúraváltozónként felállítható egy-egy országrangsor, amelynek rangszámértékei a rangsorban elfoglalt hely alapjánmegmutatjaazországrelatívhelyétmás országokhoz viszonyítva, ezekre az adatsorok- ra kiszámoltam azészlelt és akívánatos ország rangszámértékekkorrelációját,végezetül

egytesztsávképzésként(test banding-ként)ismert technikátkövetveolyanországcsoportokképezhe- tők,amelyekbebesoroltországokazadottváltozó

tekintetében többé-kevésbé hasonlónak tekinthe- tők.3Atestbandingmódszerrelazadottváltozóra jellemzőszórásterjedelmétőlfüggőenháromvagy négyországcsoportot(sávot,band-et)különböztet- tekmeg,melyeketazA-B-C-(D)betűkkeljelöltek, aholazAmindigazadottváltozószerintimagas értékekkelbíróország-csoportjátjelöli.Ezekreaz adatsorokrakiszámoltamazészleltésakívánatos országsávazonosítóértékekkorrelációját.

Az egyes korrelációszámításokhoz a skálafoknak megfelelőkorrelációsegyütthatókatalkalmaztam,azaz:

az ország-átlagértékek korrelációinak bemuta- tására a Pearson-féle (parametrikus) korrelációs együtthatót,

az országrangsorok korrelációinak bemutatásá- ra – lévén azok ordinális skálán mért rangszá- mai – kétféle nem parametrikus korrelációszá- mítási technikákat (Kendall-féle tau-b, illetve Spearman-félerho),

az országcsoportok sávazonosítói közötti kap- csolatot (amelyek jóllehet bizonyos értelemben tekinthetők ordinális skáláknak is, de közelebb állnak a nominális skála értelmezéséhez) a nem parametrikus Gamma korrelációs együttható ki- számításávalmutatombe.

Aszámításieredményeketösszefoglalóan(Bakacsi, 1999alapján)a2.táblázatbanmutatombe.

Akultúrákköztiösszehasonlítás2.táblázatbanbe- mutatottkorrelációsértékeiarrautalnak,hogyatársa- dalmigyakorlatésértékviszonyábankételtérőmintá- zatlétezik.

Országátlagok Országok rangszámai Országok csoportba sorolása

Értékelő besorolás GLOBE-változók Pearson

correlation

Sign.

2-tailed

Kendall

au-b Sign. Spearman-

correlation Sign. Gamma Sign.

Bizonytalanságkerülés –.604 >.01 –.330 >.01 –.481 >.01 –.624 >.01 Inga

Hatalmitávolság –.552 >.01 –.334 >.01 –.472 >.01 –.629 >.01 Inga

Intézményikollektivizmus –.538 >.01 –.381 >.01 –.515 >.01 –.564 >.01 Inga Rámenősség/asszertivitás –.267 >.05 –.164 >.05 –.262 >.05 –.331 nemszign. Ingaszerű Jövőorientáció –.261 >.05 –.226 >.01 –.326 >.01 –.427 >.05 Ingaszerű Humánorientáció –.237 nemszign. –.238 >.01 –.367 >.01 –.368 >.05 Ingaszerű Teljesítményorientáció –.170 nemszign. –.175 >.05 –.271 >.05 –.277 nemszign. Ingaszerű Nemiegyenlőség +.273 >.05 +.210 >.05 +.298 >.05 +.347 >.05 Párhuzamosszerű Csoportkollektivizmus +.324 >.05 +.174 nem

szign. +.241 nem

szign. +.333 nemszign. Párhuzamosszerű 2. táblázat A GLOBE társadalmi gyakorlat, illetve társadalmi érték adatsorainak korrelációi az átlagértékek,

rangszámértékek és országcsoporthoz tartozás (tesztsáv) szerint

Forrás:Bakacsi,1999

(8)

Az első – amelyet nevezhetünk párhuzamos (vagykiegészítő) mintázatnak is –, amelyre az jellemző, hogy követett társadalmi gyakorlatuk alapjánbizonyosországcsoportbarangsoroltkul- túráknemakarnakváltoztatniazon,ésatársadal- mi értékeiket tekintve azonos (vagy nagyon kö- zelimás)országcsoporthozszeretnénektartozni.

Amásodikjellegzetesmintázat–amelyetnevez- hetünkingamintázatnak – ezzelszembenazttük- rözi,hogy akövetetttársadalmigyakorlatukalap- ján országcsoportba sorolt kultúrák társadalmi értékeiket tekintve az átellenes országcsoportok valamelyikéhezszeretnénektartozni:

– az egyik szélsőértéknek számító gyakorlattal jellemezhetőországcsoporthoz(példáulAcso- port)tartozóországokhajlamosakarratöreked- ni,hogyazátellenesszélsőértékűtársadalmiér- tékcsoporthoz(példáulDcsoport)tartozzanak, – ugyanakkoraközéptőlegyikiránybacsakmér- sékelten eltérő csoportok országai hajlamosak a középtől a másik irányba csak mérsékelten eltérő országcsoporthoz tartozásra törekedni (példáulB-bőlC-be).

Egyértelműeningamintázatotmutatónakakkorne- vezekegyváltozót,hamindanégykorrelációsegyütt- hatószerinterős szignifikáns, negatív korrelációs érté- keketmutat.IlyennekbizonyultakaHatalmi távolság, aBizonytalanságkerülés és azIntézményi kollektiviz- musváltozók.

Négyváltozó(Jövőorientáció,Teljesítményorientá- ció,Humánorientáció,Rámenősség/asszertivitás)inga- szerűenviselkedik–akorrelációsértékeikrendremind negatívak,devagynemelégerősekezekakorrelációs értékekés/vagyalacsonyabbszignifikanciaszintetmu- tatnak(nemszignifikánsak).

Végezetül két olyan változónk van (Nemi egyen- lőség, Csoportkollektivizmus), amelyek párhuzamos- szerűnekjellemezhetők–akorrelációsértékeikrendre mindpozitívak,devagynemelégerősekezekakorrelá- ciósértékekés/vagyalacsonyabbszignifikanciaszintet mutatnak(nemszignifikánsak).

Ezenkutatásieredményektükrébenazalábbihipo- téziseketfogalmaztammeg:

Hipotézis 1.: Minél nagyobb az átélt bizonytalanság érzeteegykultúrának,annálinkábbtörekszikabi- zonytalanságcsökkentésére(redukciójára).

Hipotézis 2.: MinélnagyobbHatalmitávolságjellem- ziegyországtársadalmigyakorlatát,annálinkább törekszik az a Hatalmi távolság társadalmi értékét csökkenteni.

Hipotézis 3.: Minélindividuálisabbegyországtársa- dalmi gyakorlata, annál kollektívabb értékrendhez szeretnetartozni(Intézményikollektivizmus).

Hipotézis 4.: Minél rámenősebb, dominánsabb, asszertívebbegykultúrakövettetársadalmigyakor- lat,avallottértékekszintjénannálinkábbtörekszik annakmérséklésére.

Hipotézis 5.: Minélinkábbjelenbenélőegykultúratár- sadalmigyakorlata,annáljövőorientáltabbértékeket vallanakazadottkultúratagjai(Jövőorientáció).

Hipotézis 6.: Minél kevésbé bátorítja és jutalmazza egy kultúra a korrektséget, altruizmust, nagylel- kűséget, törődést és kedvességet társadalmi gya- korlatában, annál inkább törekszik ezen mintázat megváltoztatására a kinyilvánított értékek szintjén (Humánorientáció).

Hipotézi 7.: Minélkevésbébátorítjaésjutalmazzaegy kultúra társadalmi gyakorlatában a kiválóságot és ateljesítményeknövelését,annálinkábbtörekszik ezen mintázat megváltoztatására a kinyilvánított értékekszintjén(Teljesítményorientáció).Ittazon- banfontoshangsúlyozniateljesítményorientációnál észleltingaszerűmintázatnemerős(ésértelemsze- rűennemisszignifikáns)korrelációnalapszik.

Hipotézis 8.: Akülönbözőkultúrák„elégedettnektűn- nek”acsoportkollektivizmustársadalmigyakorla- tukjellemzőmértékével,ésnemigazánkívánjákazt lényegesenmegváltoztatni.

Hipotézis 9.: Akülönbözőkultúrák„elégedettnektűn- nek”anemiszerepektársadalmidifferenciáltságára jellemzőtársadalmigyakorlatukkal,ésnemakarják aztlényegesenmegváltoztatni(Bakacsi,1999).

Az ingás változók részletesebb elemzése

A2.táblázattanúságaszerintháromolyanváltozónk van, amelyek egyértelműen mutatják az ingahatást (Hatalmitávolság,BizonytalanságkerülésésIntézmé- nyikollektivizmus).Vegyüksorraezeketazingahatás- saljellemezhetőkultúraváltozókatésvégezzünkrész- letesebbelemzéstmindegyiken.

Bizonytalanságkerülés

A4.ábraaztatérképetmutatjabe,amelyenaBizonyta- lanságkerüléstársadalmigyakorlata(leíró)éstársadal- miértékei(normatív)változókszerintiországcsoportok sávazonosítóit koordinátaként használva rajzolhatunk meg.Ebbőlazábrábólplasztikusankiolvashatóazin- gahatás:

(9)

23 ország (38%) a keresztátlón helyezkedik el (sötétszürkeárnyalással),

további29ország(48%)akeresztátlótközvetlenül kísérőmezőkben(világosszürkeárnyalással)és

csak9ország„lógle”azingamintázatrólésmu- tatpárhuzamos(kiegészítő)jelleget.

A4.ábrábólkiolvashatóazafentebbtárgyaltket- tősségis,amelyszerint:

agyakorlatszerintvalamelyikszélsőértéketmu- tatóországokazértékekszerintiellentétesszélső- értéketmutatócsoportba„kívánkoznak”.Érdekes módonezenbelüllétezikmindkétellentétesmin- tázat:

– atársadalmigyakorlatbannagyfokúbizonyta- lanságotmegélőOroszország,Görögországés Venezuela elvárásai szerint a legkiszámítha- tóbb,legkontrolláltabbbizonytalanságotkíná- lóországcsoportbakívántartozni,

– ugyanakkoratársadalmigyakorlatbannagyfo- kú stabilitást tapasztaló nyugatnémet és svájci társadalomelvárásaiamagasabbbizonytalansá- gotmegengedőországcsoportfelégravitálnak.

a nagyobb részminta az „enyhébb kilengésű inga”–ugyancsakkétalesettel:

– Argentína, Costa Rica, Izrael, Olaszország, Ja- pán, Kazahsztán, Korea, Lengyelország, Portu- gália,Katar,Spanyolország,Törökországakissé bizonytalanbólakissébiztosabbfelélengki,míg – Ausztrália,Kanada,Csehország,Anglia,Íror- szág,USApedigakissébiztosbólakissébi- zonytalanabbfelé.

Talánazistanulságos,hogyabizonytalantólabi- zonyosságfeléalatin(latin-amerikaiéslatin-európai), a kelet-európai és az ázsiai klaszterek tagjai mozdul- nának kisebb-nagyobb kilengéssel, míg a biztostól a bizonytalan felé a germán és az angolszász klaszter tagjai „lengenének”. Ezeket az összefüggéseket meg-

erősítiagyakorlat-(leíró)és azérték-(normatív)változók különbségébőlképzettgrafi- kon(lásd 5. ábra):

azegyikszélsőértéka2,19 skálaértéknyi különbséget mutató Oroszország (ész- lelt bizonytalanság 2,88;

elvárt bizonytalanságke- rülés5,07),

ennek közelében az orto- dox, illetve katolikus tra- díciójú kelet-európai és latinországok,

a másik szélsőérték a 2,21 skálaértéknyi bizonytalan- ságotnövelnikívánóSvájc (észleltbizonytalanságérzet 5,37; elvárt bizonytalan- ságkerülés3,16),

ennekközelébentalálhatóakareformátus(luthe- ránus,kálvinista,anglikán)germán,skandinávés angol-szászországok.

A 6. ábrán egymás mellé szerkesztve mutatom be aztakétgrafikont,amelyekazegyesországokBizony- talanságkerülésitársadalmigyakorlatának,illetveérté- keinek eltérését ábrázolják, rendre a saját világátlag- értékeiktől.

A két ábra kehelyszerűen szétnyíló mintázata egy további ábrázolásmóddal erősíti meg az ingahatást.

Amiezenazábránfigyelemreéselemzésreméltó,az akehelyközépsőtartományánakrendhagyóan,„össze- vissza”viselkedőországai:ezekazázsiai(konfuciá- nus-kínai,távol-keleti,arab-iszlám),valamint(fekete- afrikai országok. Úgy tűnik, ezekben az országokban (kulturális klaszterekben) a bizonytalansághoz való viszony, annak értelmezése jellegzetesen más, mint a kétszélsőtartomány.Érdekesmegemlíteni,hogyake- helykétszélét–különbözőségükellenére–egydolog összeköti:valamennyikulturálisklaszterbölcsőjeföld- rajziértelembenEurópa,itttalálhatók,vagytörténeti- legidenyúlnakvisszaagyökerek.

AzeurópaiésEurópánkívülikultúrák,gondolkodás- módok (filozófiák, vallások) különbségeinek mélyebb elemzése szétfeszítené jelen tanulmány kereteit, meg- elégszemehelyüttakülönbségekleírófelmutatásával.

A B C D Gyakorlat gerw,switz net

aut,den,fin, gere,nezl,swe

aus,can,cze, eng,ire,usa mal,sin fra,hok,ind,

kuw,soafw, soafb,zam,zim

arg,cos,isr,ita, jap,kaz,kor, pol,por,qua, spa,tur

bol,gua,hun

chi alb,indo,mex,

nam,nig,tawa

bra,col,ecu, egy,elsal,geor, iran,mor,phi, slo,tha

gree,rus,ven 4. ábra A Bizonytalanságkerülés társadalmi érték (normatív) és gyakorlat

(leíró) szerinti országcsoportok sávazonosítói alapján előállított térkép Érték

D C

B

A

Forrás:Aczél,1998

(10)

5. ábra A Bizonytalanságkerülés társadalmi gyakorlat- és értékváltozók különbségei

6. ábra A Bizonytalanságkerülés társadalmi gyakorlat- és értékváltozók különbségei rendre

a világátlagértékektől

(11)

Hatalmi távolság

A 7. ábra azt a térképet mutatja be, amelyen a hatal- mitávolságtársadalmigyakorlata(leíró)éstársadalmi értékei (normatív) változók szerinti országcsoportok sávazonosítóit koordinátaként használva rajzolhatunk meg.Ebbőlazábrábólszinténplasztikusankiolvasható azingahatás:

34 ország (56%) a keresztátlón helyezkedik el (sötétszürkeárnyalással),

további22ország(36%)akeresztátlónközvetle- nülkísérőmezőkben(világosszürkeárnyalással)és

csak5ország„lógle”azingamintázatrólésmu- tatpárhuzamos(kiegészítő)jelleget.

Ebbőlazábrábóliskiolvashatóazafentebbtárgyalt kettősség,habárnémikorlátozással,hiszenatársadal- mi gyakorlat csupán három sávra tagolódik. (Tulaj- donképpenatársadalmiértékis:atársadalmiértékek sávjaiból a legmagasabb hatalmi távolság értékű sáv egyszemélyes–csakamindentekintetbenextrémmó- donviselkedőcsehektartoznakide.Haettőlazadattól eltekintünk,amátrix3x3-as).Ezzelegyütt:

itt is létezik az a kategória, amely a gyakorlat szerintvalamelyikszélsőértéketmutatóországok azértékekszerintiellentétesszélsőértéketmutató csoportba„kívánkoznak”,ésittislétezikmindkét ellentétesmintázat:

– társadalmigyakorlatbanmagashatalmitávolsá- gottapasztalóElSalvador,Franciaország,Né- metország (kelet), Magyarország, India, Irán,

Olaszország,Korea,Namíbia,Nigéria,Fülöp- szigetek, Oroszország, Szlovénia, Thaiföld, Zimbabwe elvárásai szerint a legalacsonyabb hatalmi távolságra vágyó országcsoportba kí- vántartozni,

– ugyanakkoratársadalmigyakorlatbanrelatíve alacsonyhatalmitávolságottapasztalóalbánés bolíviaitársadalom,valamintDél-Afrikafekete népességénekelvárásaiamagasabbtávolsággal jellemezhetőországcsoportfelémozdulnak.

a nagyobb részminta az „enyhébb kilengésű inga”, amely zömében angolszász, távol-keleti, ésnéhánylatin-amerikaiországottartalmaz.

Tanulságos a gyakorlat- (leíró)ésazérték(normatív) változókkülönbségébőlkép- zettgrafikon(lásd 8. ábra).

az egyik szélsőérték a ha- talmi távolságukat 0,76 skálaértékkelnövelni kívá- nó csehek (észlelt hatalmi távolság3,59;elvárthatal- mitávolság4,35)4,

ennekközelébenahatalmi távolságukatkismértékben csökkentenikívánóangol- szászországok,

a másik szélsőérték hatal- mitávolságát3,52skálaér- tékkel csökkenteni kívánó Kolumbia (észlelt hatalmi távolság5,56;elvárthatal- mitávolság2,04),

ennek közelében a ha- talmitávolságukatjelentősencsökkentenikívánólatin- amerikai,kelet-európaiéslatin-európaiországok.

Intézményi kollektivizmus

A 9. ábra azt a térképet mutatja be, amelyen az in- tézményi kollektivizmus társadalmi gyakorlata (le- író)éstársadalmiértékei(normatív)változókszerinti országcsoportok sávazonosítóit koordinátaként hasz- nálvarajzolhatunkmeg.Ebbőlazábrábóliskiolvasha- tóazingahatás:

15 ország (25%) a keresztátlón helyezkedik el (sötétszürkeárnyalással),

további26ország(36%)akeresztátlótközvetlenül kísérőmezőkben(világosszürkeárnyalással)és

viszont 15 ország „lelóg” az ingamintázatról és mutatpárhuzamos(kiegészítő)jelleget.

A B C Gyakorlat

elsal,fra,gere,hun, ind,iran,ita,kor, nam,nig,phi,rus, slo,tha,zim

aut,fin,switz

bra,col,ecu,gree, gua,por,spa,tur, ven,zam

aus,can,cos,eng, geor,gerw,indo,ire, isr,jap,mal,mex,sin, soafw,swe,usa

den

kaz,mor chi,egy,hok,kuw,

nezl,pol,qua,tawa

alb,bol,soafb cze

7. ábra A hatalmitávolság-kerülés társadalmi érték (normatív) és

a gyakorlat (leíró) szerinti országcsoportok sávazonosítói alapján előállított térkép

Érték

D C

B

A

Forrás:Aczél,1998

(12)

Azábrábólismételtenkiolvas- hatóazafentebbtárgyaltket- tősség,amelyszerint:

a gyakorlat szerint va- lamelyik szélsőértéket mutató országok az ér- tékek szerinti ellentétes szélsőértéket mutató csoportba „kívánkoz- nak”. Érdekes módon ezenbelüllétezikmind- kétellentétesmintázat:

– a társadalmi gyakor- latban nagyfokú kol- lektivizmust megélő Korea elvárásai sze- rintalegindividualis-

tábbországcsoportbakívántartozni,

– ugyanakkor a társadalmi gyakorlatban nagy- fokú individualitással jellemezhető görög tár- sadalomelvárásaiamagasabbkollektivizmust ígérőországcsoportfelégravitálnak.

a nagyobb részminta az „enyhébb kilengésű inga”–ugyancsakkétalesettel:

– Albánia,Ausztrália,Kanada,Hongkong,Izra- el,Kazahsztán,Namíbia,Lengyelország,Szlo- vénia,Dél-AfrikafeketenépességeésazUSAa kissékollektívbólakisséindividuálisfeléleng ki,míg

– NémetországkeletinépességeésMarokkópe- digakisséindividuálisbólakissékollektívabb felé.

8. ábra A hatalmi távolság társadalmi gyakorlat- és értékváltozók különbségei rendre

a világátlagértékektől

kor geor

den,fin,jap, nezl,soafw, swe

alb,aus,can,hok,isr, kaz,nam,pol,slo, soafb,usa,

hun

chi,ire,mal, phi,sin,zam

aut,egy,fra,ind,mex, net,nig,switz,zim

gere,mor

tawa bol,cos,indo, kuw,qua,tha,tur,ven

arg,bra,col,ecu,gua, iran,elsal,ita,por,spa

gree A B C D Gyakorlat

9. ábra Az intézményi kollektivizmus társadalmi érték (normatív) és

a gyakorlat (leíró) szerinti országcsoportok sávazonosítói alapján előállított térkép

Érték

D C

B A

Forrás:Aczél,1998

(13)

talán az is tanulságos, hogy az individuálistól a kollektív felé a latin (latin-amerikai és latin-eu- rópai) klaszterek tagjai mozdulnának kisebb- nagyobbkilengéssel,mígakollektívtólazindi- viduális felé pedig a skandináv és a kínai világ (konfuciánusÁzsia)klasztertagjai„lengenének”,

ezeketazösszefüggéseketmegerősítiagyakorlat- (leíró)ésazérték-(normatív)változókkülönbsé- gébőlképzettgrafikon(lásd 10. ábra).

azegyikszélsőértéka2,15skálaértéknyikülönb- ségetmutatóGörögország(észleltindividualitás 3,25;elvártintézményikollektivizmus5,40),

ennekközelébentalálhatóakakatolikustradíció- júlatin(európaiésamerikai)országok,

amásikszélsőértékaz1,30skálaértékkelazin- dividuális végpont felé elmozdulni szándékozó Korea (észlelt intézményi kollektivizmus 5,20;

elvártintézményikollektivizmus3,90),

ennekközelébenvannakaskandinávésakonfu- ciánusázsiaiországok.

Következtetések

Tanulmányom alapvetően leíró jellegű. Rámutattam azingahatáslétezésére,deszámoskérdéstnyitvaha- gyok, jelen tanulmány terjedelmi korlátai között meg semkísérelemazokmegválaszolását.Legfeljebbolyan kérdéseket, hipotéziseket fogalmazok meg, amelyek megválaszolásáhoztovábbikutatások,illetveszakmai vitákvezethetnekel.

Az ingázó változók esetében melyikből kiindulva kereshetünk magyarázatota„kilen- gésre”, azaz mi az ok ésmiazokozat?

– A követett gyakor- latbólérthetjükmeg azértéket?

– Értékből érthetjük megakövetettgya- korlatot?

Az ingajelenség ma- gyarázatában mennyi- rekínálnaktermékeny forrástazegyeskultu- rális klaszterekre jel- lemző vallások, azok törvényrendszerébe kódolt erős iránymu- tatások és tiltások, il- letve a törvények kö- vetésétől való eltérés esetén felkínált gaz- dag feloldozási/meg- bocsájtási „technoló- giák”?

Az ingajelenség ma- gyarázatáhozmennyi- rekínálelméletifogód- zót az Inglehardt-féle teória (World Values Survey),amelynemakulturálismintázatbólvezetile agazdaságifejlettséget,hanemagazdaságifejlettségi fokozatokmeghaladásábólvezetileatársadalmakér- tékrendjénekátrendeződését?

Lábjegyzet

1Nagylehetatéveskövetkeztetéseklevonásánakveszélyeakkor, amikorakultúrakutatóasajátjátóleltérőkultúrákexplicit,meg- tapasztalható,közvetlenülvizsgálható,explicitjegyeibőlpróbál extrapolálni, figyelmen kívül hagyva, hogy saját gondolkodási

10. ábra Az intézményi kollektivizmus társadalmi gyakorlat- és

értékváltozók különbségei rendre a világátlagértékektől

(14)

sémáicserbenhagyhatjákafelszínalattirétegekfelmérésekor–a hasonlatnálmaradva–csakszárazföldiviszonyokközöttmeg- bízhatóérzékszervei.

2„Csakegykivételesenszéleslátókörű,intelligenshalbantudato- sulaz,hogykörnyezetenedves”(Bem,1970).

3Ez az eljárás a teszteredményeket olyan sávokba csoportosít- ja, amelyeken belül egy adott sávba tartozó értékek különbsé- gét nem tekintjük jelentősen különbözőnek (lásd: Hanges, P.J.

– Dickson, M.W. – Sipe, M.T. (2004): Rationalfor GLOBE Statisticalanalysis.SocietalRankingsandTestofHypothesis.(in:

Houseetal.,2004:p.219–221.)

4Acsehekazegyetleneka61országközül,akiknövelniakarták ahatalmitávolságot.

Felhasznált irodalom

Aczél B. (1998): Kultúrák nyomában: nemzeti kultúrák HofstedeésaGLOBEtükrében.Szakdolgozat,Kézirat Argyris, C. (1992): On Organisational Learning. Oxford:

Blackwell

Bakacsi, Gy.(1994):OrganisationTransition–Management Legacy.in:Cs.Makó–P.Novoszáth(eds):Convergence versusDivergence:TheCaseoftheCorporateCulture.

Budapest:HungarianAcademyofSciences

Bakacsi Gy. (1996): Szervezeti magatartás és vezetés.

Budapest:KözgazdaságiésJogiKönyvkiadó

Bakacsi Gy. – Takács S.(1998):Honnan–hová?Anemzeti ésszervezetikultúraváltozásaia90-esévekközepének Magyarországán.Vezetéstud.,Vol.29,No2:p.15–22.

Bakacsi Gy. (1999): The Pendulum Effect: Culture, Transition, Learning. in: Makó, Csaba – Warhurst, Chris (editors): The Management and Organisation of Firm in the Global Context. Institute of Management Education, University of Gödöllő and the Department ofManagementandOrganisation,BudapestUniversity ofEconomicSciences,Budapest:p.111–118.

Bakacsi Gy.(2010):Managingcrisis:single-loopordouble- loop learning? Strategic Management, Vol. 15 (2010), No.3:p.3–9.

Bakacsi Gy. (2010): Együttműködni nem kell, hanem érdemes! HarvardBusinessReviewmagyarkiadás,Vol.

15(2010),Szeptember:p.33–42.

Bakacsi Gy. (2012): A kulturális ingahatás és annak érvényesülése Romániában. Előadás a Vállalkozói és gazdaságitrendekaKárpát-medencébenkonferencián, Csíkszereda, 2012. április 20–22. Az előadás átdolgozott, átszerkesztett változata megjelent a konferenciakötetben/Vállalkozói és gazdasági trendek a Kárpát-medencében (szerk.: Fejér-Király Gergely – LázárEde).Csíkszereda:StátusKiadó

Bem, D.J. (1970): Beliefs, Attitudes, and Human Affairs.

Belmont,CA:Brooks/Cole

Branyiczki, I. (1989): Szervezeti kultúrák empirikus vizsgálata.KözgazdaságiSzemle,No.1.

Deal, T.E., – Kennedy, A.A. (1982): Corporate Cultures:

TheRitesandRitualsofCorporateLife.Reading,MA:

Addison-Wesley

Farmer, R.N. – Richman, B.M.(1965):ComparativeManage- mentandEconomicProgress.Homewood,IL:Irwin Hanges, P.J. – Dickson, M.W. – Sipe, M.T.(2004):Rational

forGLOBEStatisticalanalysis.SocietalRankingsand TestofHypothesis.in:Houseetal.,2004.:p.219–221.

Hofmeister Á. – Bauer A. (1995): A magyar marke- tingvezetők helye a nemzetközi kulturális térképen.

Vezetéstudomány,No.6.

Hofstede, G. (1980): Cultures’ Consequences: International DifferencesinWorkRelatedValues.ThousandOaks:Sage Hofstede, G. – Bond, M.H. (1988): The Confucian Connection: from cultural roots to economic growth.

OrganisationalDynamics,Vol.16.

Hofstede, G. – Neuijen, B. – Ohayv, D.D. – Sanders, G.

(1990): ‘Measuring Organizational Cultures: A Quali- tative and Quantitative Study across Twenty Cases’, AdministrativeScienceQuarterly,35(2).

House, R.J. – Hanges, P. – Quintanilla, A. – Dorfman, P. – Javidan, M. – Dickson, M.(1998):CulturalInfluences onLeadershipandOrganisations:ProjectGLOBE.in:

Mobley,W.(ed.):AdvancesinGlobalLeadership,Vol.

1,Greenwich,Conn.:JAIPress

House, R.J. – Wright, N.S. – Aditya, R.N. (1997): Cross- Cultural Research on Organizational Leadership.

ACriticalAnalysisandaProposedTheory.in:P.C.Early – M. Erez (eds.): New Perspectives on International Industrial/Organizational Psychology. San Francisco:

TheNewLexingtonPress

House, R.J.–Hanges, P.J.–Javidan, M.–Dorfman, P.W.

Gupta, V. (eds.) (2004.): Culture, Leadership, and Organizations:TheGLOBEStudyof62Societies.(Vol.

1).ThousandOaks,CA:Sage

Kluckhohn, F.R. – Strodtbeck, F.L. (1961): Variations in valueorientations.NewYork:HarperCollins

McClelland, D.C. (1961): The Achieving Society. New York:VanNostrandReinhold

Novoszáth P. (1993): On the way to a new phase in intra- industrytradeinthelightofinternationalandHungarian experience.unpublishedPh.D.Thesis,Budapest:MTA Ipar-ésVállalatgazdaságtaniKutatóIntézet

Peters, T. – Waterman, R.H.(1982):InSearchofExcellence.

NewYork:Harper&Row

Ronen, S. – Shenkar, O. (1985): Clustering Countries on Attitudinal Dimensions: A Review and Synthesis.

AcademyofManagementReview,10(3)

Sitaram, K.S. – Cogdell, R.T. (1976): Foundations of InterculturalCommunications.Colombus,OH:Merrill Sitaram, K.S. – Haapanen, L.W.(1979):Theroleofvalues

in intercultural communication. in: M.K. Asante – E.

Newmark–C.A.Blake(eds):HandbookofIntercultural Communication.BeverlyHills:Sage

Triandis, H.C. (1995): Individualism & Collectivism, Boulder.Colorado:WestviewPress

Varga K. (1986): Az emberi és szervezeti erőforrás fejlesztése.Budapest:AkadémiaKiadó

(15)

MeLLéKLet

1. melléklet A GLOBE-kutatásban részt vevő országok listája

(atérképekenésábrákonhasználtrövidítésekkel) Albánia(alb)

Anglia(eng) Argentína(arg) Ausztrália(aus) Ausztria(aut) Bolívia(bol) Brazília(bra) Chile(chi) Columbia(col) CostaRica(cos) CsehKöztársaság(cze) Dánia(den)

Dél-Afrika(fehér)(soafw) Dél-Afrika(fekete)(soafb) Ecuador(ecu)

Egyiptom(egy) ElSalvador(elsal) Finnország(fin) Franciaország(fra) Fülöp-szigetek(phi) Görögország(gree)

Grúzia(geor) Guatemala(gua) Hollandia(net) Hong-Kong(hok) India(ind) Indonézia(indo) Irán(iran) Írország(ire) Izrael(isr) Japán(jap) Kanada(can) Katar(qua) Kazahsztán(kaz) Kína

Korea(kor) Kuwait(kuw) Lengyelország(pol) Magyarország(hun) Malaysia(mal) Marokkó(mor) Mexikó(mex)

Namíbia(nam)

Kelet-Németország(gere) Nyugat-Németország(gerw) Nigéria(nig)

Olaszország(ita) Oroszország(rus) Portugália(por) Szingapúr(sin) Spanyolország(spa) Svájc(switz) Svédország(swe) Szlovénia(slo) Taiwan(tawa) Thaiföld(tha) Törökország(tur) Új-Zéland(nezl) USA(usa) Venezuela(ven) Zambia(zam) Zimbabwe(zim)

HIBAIGAzíTáS

Dr. Duleba Szabolcs szerzőnk neve

a januári szám tartalomjegyzékében hibásan jelent meg.

Szerzőnktől ezúton is elnézést kérünk.

Szerkesztőség

Ábra

A 7. ábra azt a térképet mutatja be, amelyen a hatal- hatal-mitávolságtársadalmigyakorlata(leíró)éstársadalmi értékei (normatív) változók szerinti országcsoportok sávazonosítóit koordinátaként használva rajzolhatunk meg.Ebbőlazábrábólszinténplasztikusankio

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

Az ábrázolt ember tárgyi és személyi környezete vagy annak hiánya utalhat a fogyatékosság társadalmi megíté- lésére, izolált helyzetre, illetve a rajzoló

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban