Hofstede híressé vált könyvének (1980), Peters és Waterman bestsellerének (1982), valamint Deal és Kennedymunkájának(1982)megjelenéseótaakultúra aszervezet-ésvezetéselméletés-gyakorlatmeghatáro- zó,központifogalmávávált.Hofstederámutatottakü- lönbözőkultúrákközöttieltérésekre,akultúrákközötti hasonlóságok alapján viszonylag homogén kulturális klaszterek létét igazoló kultúraközi (cross-cultural) kutatások(lásdpl.Ronan–Shenkar,1985)akultúra- kutatások fő áramának elismert elemeivé váltak. Az összehasonlító kultúrakutatásoknak számos izgalmas gyakorlativonatkozásavan:
•
jóllehetazemberekhajlamosaksajátértékrend- szerüketmásokéhozviszonyítvafelsőbbrendűnek tekinteni (Sitaram – Haapanen, 1979), mi több, olykormégannaksemvagyunktudatában,hogy érték-éshiedelemrendszerünknekegyáltalánlé- tezik alternatívája (Bem, 1970), más kultúrák megismerése és megértése saját kultúránk mé- lyebbmegértéséhezishozzásegíthet,•
eltérő kulturális értékek feltárása hozzásegíthet annak tudatosításához, hogy kulturálisan eltérő szervezetekösszeolvadásasorán(M&A)milyen gondolkodásmód-belieltérésekrelehetszámítani és a stratégiai tervezők és döntéshozók számára rávilágíthatnak megfontolandó kulturális korlá- toklétezésére(Hofstedeetal.,1990),•
akülönbözőkultúraváltozókmegértése(lásdpl.Farmer–Richman,1965)ésazegyesváltozókel- térőjelentőségekülönbözőkultúrákban(Sitaram – Cogdell, 1976) kétségtelenül segíthet abban,
hogy a nemzetközi vállalatok és befektetések (FDI) együttműködését javítsa és csökkentse a potenciáliskonfliktusokat.
Anyitottgazdasággaljellemezhetőéspiaciviszo- nyokraáttérő,gazdaságaikátstrukturálásábankülföldi tőkebefektetésreszorulóközép-kelet-európaiországok számárakülönösenfontosakulturáliskülönbségek,el- térőszeméletésgondolkodásmódokmegértése.
A közép-kelet-európai társadalmak változásának és gazdaságaik átalakításának sikere nem egyszerűen a sikeres gazdaságpolitikán és stratégián vagy az in- tézményekváltozásánmúlik,hanemazemberek–ki- váltképpadöntéshozók(Bakacsi,1994)–magatartá- sának hatékonyságán (döntéseiken és cselekvésükön) múlik.Hogyanészlelikszervezeteiketésazőketkö- rülvevőtársadalmat,ésmilyenértékekre-hiedelmekre alapozzákproblémamegoldásukat:azegyüttműködési minták kialakítását (Bakacsi, 2011), a munkavállalói elégedettséget,azinnovációt-változástésaszervezeti teljesítményt.
A kulcskérdés az, hogy az átmeneti időszak szer- vezetei hogyan képesek tanulni. A változások lép- téke szinte automatikusan feltételezi a kéthurkos tanulást, az alapvető meggyőződések mélyreható új- ragondolását (Argyris, 1992), kiváltképp a válság időszakában (Bakacsi, 2010). A Global Leadership and Organizational Effectiveness (GLOBE) kutatási program kivételes lehetőséget kínál arra, hogy egy- felől a jelenleg észlelt, másfelől a jövőbeli kívánatos kultúrárólképetkaphassunkésösszevethessükakettőt.
Akettőközöttikülönbségelemzéselehetőségetkínál-
BaKaCSI Gyula
a KULtURÁLIS INGaHatÁS
A Global Leadership and Organizational Effectiveness (GLOBE) kutatási program kivételes lehetőséget kínál arra, hogy egyfelől a jelenleg észlelt, másfelől a jövőbeli kívánatos kultúráról képet kaphassunk, és összevethessük a kettőt. A kettő közötti különbség elemzése lehetőséget kínálhat arra, hogy a változások és a sikeres tanulás lehetőségeiről, illetve korlátairól tisztább képet nyerjünk. A szerző tanulmányának célja a kultúraváltozók észlelt és kívánatos értékei között kimutatható – általa „ingahatásnak” elnevezett – jelen- ség felmutatása és egyszerű statisztikai módszerekkel történő első leíró elemzése.
Kulcsszavak: GLOBE-kutatás, ingahatás, kultúraváltozók
hat arra, hogy a változások és a sikeres tanulás lehe- tőségeiről, illetve korlátairól tisztább képet nyerjünk.
Tanulmányomcéljaakultúraváltozókészleltéskívá- natos értékei között kimutatható – általam „ingaha- tásnak”elnevezett–jelenségfelmutatásaésegyszerű statisztikaimódszerekkeltörténőelsőleíróelemzése.
A Global Leadership and Organizational Effectiveness (GLOBE) kutatási program és annak kultúraértelmezése
AkutatásalapvetőempirikusbázisátaGLOBE(Global LeadershipandOrganizationalBehaviorEffectiveness) nemzetközikutatásiprogramképezi,amelyegy61or- szágra kiterjedő összehasonlító kultúrakutatási prog- ram.Akutatásbanrésztvevőországoklistájátlásdaz 1. mellékletben (a tanulmányom ábráin, „térképein”
használtrövidítésekkelegyütt).
Míg a korábbi nemzetközi összehasonlító kultúra- kutatásokjellemzőenleíródimenziókmenténmértékés értelmeztékakultúrákegymástólvalóeltéréseit,ésazt vizsgálták,„ahogyadolgokvannak”,addigaGLOBE ekategóriamellett(ASISdimenziók)bevezetianor- matív (előíró) dimenziók (SHOULD BE) fogalmát is, melyek a megkérdezettek azon elvárását tükrözik,
„ahogy a dolgoknak lenniük kellene”. Ez a GLOBE figyelemre méltó módszertani újdonsága, amelynek révénnemcsakamegkérdezettekáltalérzékelt,hanem avéleményükszerintkívánatosnemzetiésszervezeti kultúrákméréséreisvanlehetőség.
AGLOBEkutatóközösségemegfogalmaztaamaga kultúradefinícióját,azonbelülkülönértelmezveazész- lelt(leíró)ésakívánatos(normatív)kultúraértelmezé- seket,amelyeketazalábbiakszerintfoglalhatjukössze:
„A kultúra a közösség tagjainak közös tapasztala- tokból származó és generációkon keresztül átöröklődő, a közösség valamennyi tagja által osztott motivációi- nak, értékeinek, meggyőződéseinek, identitásainak és a lényeges események közös értelmezéseinek vagy jelen- téseinek összessége.” (House et al., 2004: 15. old.)
AfentiáltalánosalapdefinícióraalapozvaHouse–
Wright–Aditya(1997)kétféleértelmezésilehetőséget látakultúrameghatározására.
Azelsőértelmezésakultúranormatívmegközelíté- se:„A kultúra a közösség megkülönböztető jellemzője, tagjai pszichológiai jellemzőinek olyan közös mintá- zata, amely modellként szolgál, meghatározó érzelmi, beállítódásbéli (attitudinális) és magatartási irányult- ságot eredményez, amely a közösséget megkülönböztet- hetővé teszi más közösségektől, és amely generációról generációra áthagyományozódik.”(House–Wright–
Aditya,1977:539–540.old.)
Ebbenamegközelítésbentehátakultúraolyanmás közösségektőlvilágosanmegkülönböztethetőnormatív rendszer,lelki-pszichológiaiközösség,melynektagjai bizonyosközösértékeket,hiedelmeketvallanak,közös előfeltevéseketésezenalapulóközösjelentés-ésvaló- ságinterpretációkatosztanak,ésaközösnormarendszer alapjánkialakultmodellértékűviselkedésmintákatkö- vetnek,amelyekhezragaszkodnak.Ezekaközös(ségi) kódok, válaszok nem jobbak vagy rosszabbak, mint más közösségek kódjai, válaszai, csak jellegzetesen mások.
Anormatívkultúraértelmezésnekvanazonbanegy komolyhátulütője,mégpedigaz,hogymiveligenne- héz arra vonatkozó standardokat meghatározni, hogy az előfeltevések, hiedelmek, értékek, jelentésinter- pretációk,azonosságtudatésmotivációkmilyenszintű azonosságátólállíthatjukazt,hogyegyközösségtagjai azonoskultúráhoztartoznak–azilyenmódonértelme- zettkultúrátigennehézközvetlenül,konkrétformában megragadni,mérni,operacionalizálni.
Akultúranormatívértelmezésétmásszakirodalmi források kinyilvánított,vallott értékeknek (espoused values)isnevezi(lásdpl.Argyris,1992).
A második értelmezés a kultúratapasztalati meg- közelítése:„A kultúra a közösség közösen osztott értel- mezéssel és értékekkel jellemezhető megkülönböztető környezete, amely modellként szolgáló meghatározó érzelmi, beállítódásbéli (attitudinális) és magatartási irányultságot eredményez, amely a közösséget megkü- lönböztethetővé teszi más közösségektől, és amely ge- nerációról generációra áthagyományozódik.” (House –Wright–Aditya,1977:540.old.)
Ebben a megközelítésben tehát a kultúra a tagjai- tól(deakutatótólis)független,amelyetaközvetlenül vizsgálható, megragadható, viselkedésben, tárgyiasult környezetbenmegtestesültmegkülönböztetőközösségi tapasztalatokbanérhetünktetten.Akultúratapasztalati (leíró)megközelítésetehátkevésbétekinthetőkinyilat- koztatott,kinyilvánítottésszubjektívvéleménynek,hi- edelemnek, előfeltevésnek, észlelésnek, interpretáció- nak,sokkalinkábbközvetlenülvizsgálhatótapasztalati ténynek, amely a közös történelmi múltban, a közös- ségre jellemző fizikai-tárgyi környezetben (szimbólu- mokban),azetnikaieredetben,avallásban,anyelvben, gyakorlatilag minden, ami az ember által érzékelhető külsőkörülménybenölttestet.
Akultúraleíró-tapasztalatiértelmezésétmásszak- irodalmiforrásokkövetett értékeknek(theory-in-use)is nevezik(lásdpl.:Argyris,1992).
Akultúrakétféleértelmezésénekaviszonyáraúgy tekinthetünk,mintugyanazonéremkétoldalára.Atör- ténelemsoránalegtöbbközösséglényegébenugyan-
azokkal a külső hatásokkal és belső problémákkal szembesült, legfeljebb ezek az adott közösség fejlett- ségi szintjétől függően más sorrendben, illetve más- más korszakban következnek be. A kultúrák között azonban nem a környezeti hatások, hanem az azokra adottközös(ségi) válaszokalapjántehetünkkülönbsé- get.Egyközösségelvilegtöbbfélesikeresválasztadhat az őt ért környezeti hatásokra, gyakorlatilag azonban megkelltalálniaegykonkrétválaszt,amellyelbizto- sítjafennmaradását,túlélését,növekedését,fejlődését.
Ezt a sikeres alkalmazkodási mintát aztán normaként (sikeres alkalmazkodási technikaként) örökíti tovább a közösségen belül. A kultúra tapasztalati értelmezé- setehátnemmás,mintkülsőkörnyezetihatásokraés belső társas problémákra kialakított alkalmazkodás közvetlenül vizsgálható, megragadható, viselkedés- ben,cselekvésben,illetveszimbólumokban,tárgyiasult megtestesülési formában jelentkező formája. A nor- matív értelmezés a kultúra tagjainak szubjektumában létezik: az ezt alkotó elemek – értékek, normák, elő- feltevések–valójábansokkalinkábbkövetkezményeia kultúrának,semmintmeghatározósajátosságai.Aleíró értelmezéstehátmagaamúltbeliésjelenbelikörnyeze- tiésbelsőkihívásokraadottválasz,amelynekelsajátí- tásaaközösségfennmaradásátésfejlődésétbiztosítja, míg a normatív kultúraértelmezés azt a sikeres alkal- mazkodási mintát mutatja fel, amely közös normatív irányultságként(viselkedésbeli,magatartásbeliésatti- tűdbelielvárásként,normaként)nemzedékekenkeresz- tülátöröklődveaközösségjövőbelisikeresalkalmaz- kodását hivatott biztosítani. Egy közösség (kultúra) mindkettőalapjánvilágosanmegkülönböztethetőmás közösségektől.Egyadottközösségrejellemzőminda jelen kihívásaira adott válaszokat jelentő ténylegesen követettgyakorlata,mindanormatívmódonátörökí- tett,szubjektumbanlétezőértékrendszere.AGLOBE- kutatás 2004-ben publikált átfogó monográfiájában a kétfélekultúraértelmezésmegnevezésétkonzekvensen ennekmegfelelőenalakítottákki(Houseetal.,2004):
a tapasztalati értelmezéstgyakorlatnak (practices), a normatívértelmezéstpedigértéknek(values)nevezik.
Akultúrakétféleértelmezéséreaszakirodalomban használteltérőterminológiák,kifejezésekviszonyátaz 1.táblázatbanfoglaltamössze.
A kultúra – az 1. táblázatban összegzett kulcssza- vakkal jellemezhető – megközelítéseit egy más értel- mezési keretben (azokat a kultúra szintjeiként értel- mezve) Schein plasztikus jéghegymodellje is segíthet jobban megérteni. A jéghegymodell a kultúrajelensé- getolyanrétegekrebontja,melyek–csakúgy,minta jéghegy vízfelszín feletti része – megfigyelhetők és nyilvánvalók,avízfelszínalattijelentősebbrészüktar-
talmaésformájaazonbancsakvélelmezhetőéskisebb- nagyobbpontossággalvalószínűsíthetőazaztszemlélő számára(Lásd 1. ábra).
Kultúrájacsakviszonylagfüggetlen,hosszabbidőn átlétezőközösségnek(társadalomnak,szervezetnek)le- het.Akultúrakialakulásáhozugyaniselkerülhetetlenül szükség van arra, hogy a szóban forgó egység nagyon sokközöstapasztalatotszerezzen,hiszenközösenosz- tott előfeltevések csak ilyen tapasztalati alapú, közös tanulási folyamateredményekéntalakulhatnakki(lásd:
Schein,1985).
Forrás:Varga,2003
A kultúra nem azonos a megfigyelhető viselkedé- sisajátosságokkal.Sőt,akultúramégcsaknemisaz egyetlen magyarázója a látható viselkedésformáknak.
Aközvetlenültettenérhetőmagatartásiszabályosságok a társadalmi egység kultúrájától és az adott szituáció egyéb jellemzőitől (motiváció, hatalom, csoportdina- mikai sajátosságok, leadership) egyaránt függenek.
Kétségtelenülvannakazonbanolyanismétlődő,rend- szeresenmegfigyelhetőmagatartásiminták,szervezeti jelek, amelyeket a közösségre jellemző értékrendnek tulajdoníthatunk.
GLOBE
(2004) Több szakirodalmi forrás Argyris (1992) gyakorlat
(practices)
tapasztalati (experiential)
leíró (descriptive)
követettértékek (theory-inuse) értékek
(values)
normatív (normative)
előíró (prescriptive, proscriptive)
vallottértékek (espousedvalues)
1. táblázat A kétféle kultúraértelmezés
különféle elnevezéseinek viszonya
1. ábra A kultúra jéghegymodellje
Akultúrajéghegymodellje(metaforája)akomplex kultúrajelenségetláthatómegjelenésiformákraésköz- vetlenül nem vizsgálható, a látható felszín alatt meg- húzódó jellemzőkre választja szét. Amegfigyelhető, külső szemlélő számára is megragadható jellemzők közé soroljuk a rendszeresen ismétlődő ceremóniákat (szertartásokat),aszervezetenbelülkeringőtörténete- ket, sztorikat, a használt nyelvezetet, szakzsargont, a látható viselkedésmintákat, a közösség szimbólumait, azöltözködéstésakultúramástárgyiasultmegjelenési formáit(artifacts).
Akultúramagjábanrejlőjellemzőkazonbanilyen nyilvánvalóannemtestesülnekmeg(objektiválódnak), éshogyegyadottközösségtagjaimilyenértékeketval- lanak, mi van valójában a fejükben, azokra a látható jelekből csak következtethetünk.1 A kultúra magja az értékekben, feltevésekben, hiedelmekben, érzésekben ésattitűdökbenrejlik,amelyekazonbanláthatatlanok maradnak.Scheinnyománakultúraimplicitrétegétis két,többé-kevésbéelkülönülőrétegrebontom:
– Azegyikanemlátható,tehátazimplicitrészhez tartozó,demegfogalmazhatókultúraelemekcso- portja, melyek jellemzően még tudatosulnak az adott kultúrához tartozó egyénekben. Ide sorol- hatókatársadalmiértékekésnormák.
– Alegalsó,tehátlegmélyebbenfekvőkultúraréteg a nem látható, és rendszerint nem tudatosuló, rejtett előfeltevésekben kódolt kultúraelemek szintje. Ezek olyan hiedelmek, az emberi lét és alétezésalapvetőkérdéseivelkapcsolatoselgon- dolások, melyek még tudatos premisszákként semfogalmazódnakmeg,amélyrétegekbőlegy- szerűencsakterelikgondolkodásunkat,világlátá- sunkatésviselkedésmintáinkat(Bakacsi,1996).
A fentebb bemutatott gondolatmenet fogalmaival összevetveajéghegymodelltaztmondhatjuk,hogymíg akultúraleíróértelmezését(gyakorlat,követettérték, tapasztalatikultúra)ajéghegyexplicit,felszínfeletti, közvetlenülvizsgálhatóésmegtapasztalhatószintjével, addigakultúraelőíróértelmezését(érték,vallottérték, normatív)ajéghegyimplicit,deacselekvéstaközös- ségtudatosgondolkodásitartományábanmeghatározó, kanonizáltértékhiedelem-tartománnyalazonosíthatjuk.
A rejtett előfeltevés szintje a fenti fogalmi hálóban nem azonosítható, illetve a megvallott, kinyilatkozta- tott értékhiedelem-tartománynak olyan rétege, amely közvetlenülnemvizsgálható.Ugyanakkorakultúraleg- erősebb, legmeghatározóbb mélyrétegét jelenti, éppen azért,mertamagatartásragyakorolthatásátúgyfejtiki, hogy a cselekvés, döntés pillanatában az adott kultúra tagjában nem is tudatosul, azaznemisvagyunkannak
tudatában, hogy ezen értékválasztásainknak, illetve hie- delmeinknek-meggyőződéseinknek van (lehet) alternatí- vája,ígyazokkívülmaradnaktudatostudásunkon.2Ez- zelaszinttelatovábbiakbannemfoglalkozunk,mivela GLOBEkvantitatívmódszertanávalezeknemmérhetők.
A GLOBE-kutatás egyedülálló lehetőséget kínál a kétféle kultúramérés összehasonlítására, minthogy a kérdőívmindazészlelt,mindakívánatoskultúraválto- zókrairányulókérdésekettartalmaz,mégpedigizomorf formában.
A GLOBE-kutatás a nemzeti és szervezeti kultú- rát–azoktapasztalati(gyakorlat)ésnormatív(érték) értelmezését –kilenc dimenzió (hatalmi távolság, bi- zonytalanságkerülés, kollektivizmus I. – intézményi kollektivizmus, kollektivizmus II. – csoportkollekti- vizmus, nemi egyenlőség, rámenősség/asszertivitás, teljesítményorientáció, jövőorientáció, humánorien- táció) alapján mérte. A választott dimenziók felölelik azismertempirikuskultúrakutatásielőzményekszinte mindenlényegeskultúraváltozóját,sőtazokatújakkal egészítikki(House–Hanges–Quintanilla–Dorfman –Javidan–Dickson,1998).
E kultúraváltozók (dimenziók) meghatározásait a GLOBEmonográfiája(Houseetal.,2004:12–13.old.) alapjánmutatombe.
–Hatalmi távolság (Power Distance): annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjaimennyirevárjákelésfogadjákelahatalom egyenlőtleneloszlását,hogyahatalomaszerve- zetvagykormánymagasabbszintjeirerétegződ- jönésodakoncentrálódjon;
–Bizonytalanságkerülés (Uncertainty Avoidance):
annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a tár- sadalomtagjaikialakulttársasnormákra,rituálékra ésbürokratikusgyakorlatratámaszkodva mennyire törekszenekabizonytalanságelkerülésére,mérsé- kelveajövőbelieseményekelőrejelezhetetlenségét;
–Intézményi kollektivizmus(CollectivismI.–Instituti- onalcollectivism):annakamértéke,hogyaszerve- zetekésatársadalomintézményinormáiésgyakor- latamennyirebátorítjákésjutalmazzákazerőfor- rásokkollektívelosztásátésakollektívcselekvést;
–Csoportkollektivizmus (Collectivism II. – In- Group collectivism): annak a mértéke, hogy az egyének szervezetükben vagy családjukban mennyirejuttatjákkifejezésrebüszkeségüket,lo- jalitásukatésösszetartozás-érzésüket;
–Nemi egyenlőség(Genderegalitarianism):annak amértéke,hogyatársadalomvagyegyszervezet mennyire minimalizálja a nemi szerepek közti különbségeket,elősegítveezzelanemekközötti egyenlőséget;
–Rámenősség/asszertivitás(Assertiveness):annak amértéke,hogyazegyénektársaskapcsolataik- ban mennyire határozottak (asszertívek), szem- benállóak (konfrontatívak) és agresszívek szer- vezeteikbenvagyatársadalomban;
–Teljesítményorientáció (Performance orienta- tion):annakamértéke,hogyegyszervezetvagy atársadalommennyirebátorítjaacsoporttagokat a teljesítmény növelésére és a kiválóságra, és mennyirejutalmazzaőketezért;
–Jövőorientáció (Future orientation): annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjaimilyenmértékbenadjákafejüketolyanjö- vőorientáltmagatartásformákra,mintatervezés, a jövőbe való befektetés, a javak egyéni vagy kollektívfelélésénekelhalasztása;
–Humánorientáció(Humaneorientation):annaka mértéke, hogy a szervezetek vagy a társadalom tagjai mennyire bátorítanak és jutalmaznak má- sokat arra, hogy igazságosak, méltányosak, ön- zetlenek, barátságosak, nagylelkűek, gondosko- dókéskedveseklegyenek.
Az ingahatás
Amagyaradatsorokelsőfeldolgozásasorán(Bakacsi–
Takács,1998)figyeltünkfelarraazösszefüggésre,hogy erősazészleltHatalmitávolsággyakorlatcsökkentésé- nek,aJövő-ésTeljesítményorientációgyakorlatnöve- lésénekszándéka.Ugyancsakerősnektetszőazigénya Humánorientációerősítéséreésabizonytalanságcsök- kentésére(„rendirántivágy”).Úgytűnik,amagyarok változtatni szeretnének az észlelt individualizmusukon (elmozdulvakisséegykollektívabbkultúrafelé).Csu- pánaNemiegyenlőség,illetveaCsoportkollektivizmus társadalmi gyakorlatának mértékével látszottak a ma- gyarkérdőívkitöltőkelégedettnek,ésnemakartákaztaz elvárttársadalmiérték-szintenjelentősenmódosítani.
További kérdőjeleket vetett fel (Aczél, 1998) kéz- iratában publikált két térkép, amelyben a szerző a GLOBE-kutatás61országbanmértHatalmitávolság, illetve Bizonytalanságkerülés adatait koordinátaként felhasználvareprodukáltaHofstedejólismertkulturá- lisvilágtérképét.AczéleztmindaGLOBEleíróvál- tozóival(lásd: 2. ábra), mind a normatív változóival (lásd: 3. ábra)elvégezte.
AGLOBEmérésiértékekalapjánelkészítetttérké- pekértelmezéséhezmegjegyzendő,hogyAczél(1998):
– akoordináta-rendszerekskálaterjedelmétajobb szemléltetésérdekébenazadott,askálákonmért legnagyobbéslegkisebbnemzetiértékáltalhatá- roztameg,
– aváltozókáltalkifeszítettsíkotnégysíknegyedre (kulturális„égtájra”)osztóválasztóvonalakatpe- digakétkultúraváltozóátlagértékeinél(a61or- szágsúlyozatlanvilágátlagainál)húztameg(ezek atársadalmigyakorlateseténakövetkezők:ha- talmi távolság: 5,17, a bizonytalanságkerülés:
4,16, a társadalmi értékek esetén pedig hatalmi távolság:2,75,abizonytalanságkerülés:4,62), – abizonytalanságkerülés-skála,Hofstedetérképé-
hezhasonlóan,fordítvaszerepel:abizonytalan- ságtűrőkultúrákatérképfelső(északi),abizony- talanságkerülőkultúrákpedigatérképalsó(déli) részéntalálhatók.
A társadalmi gyakorlat (leíró változók) koordiná- tái alapján megrajzolt GLOBE-térképen szembeötlő, hogy a jellegzetes kulturális országcsoportok (klasz- terek, vesd össze pl.: Ronen – Shenkar, 1985) itt is megtalálhatók: az angol-szász, a germán, a dél-ame- rikai, a latin és a távol-keleti kultúrák. Figyelemre méltó ugyanakkor a Hofstede-féle térképpel össze- vetve, hogy egyáltalán nem ott találhatók, ahol azok Hofstede-nélvoltak!
– AHofstedeáltal„piac”-nakcímkézett negyed- ben (alacsony bizonytalanságkerülés, alacsony hatalmitávolság)egyeurópaiországsincs(Len- gyelországotkivéve),ésazUSAiséppenhogya határánvan.Meglepőugyanakkor,hogyazebbe asíknegyedbetartozóországcsoportotolyankul- túrákalkotják,mintBolívia,Costa-Rica,Egyip- tom,KatarvagyJapán.
– AHofstedeáltal„család”-nakcímkézettnegyed- ben(magashatalmitávolság,gyengebizonytalan- ságkerülés) a kelet-európai országok (Magyaror- szág,Szlovénia,Oroszország)mellettadél-európai nemzetektalálhatók(azeredetiHofstede-térképen nemvolteurópaiország),ésugyancsakidekerültek a Hofstede-nél„piramis” negyedben pozicionált dél-amerikaiországok.Érdekesmódonazafrikai (Dél-Afrika, Zambia) és a távol-keleti országok (India, Indonézia, Fülöp-szigetek) egy része vi- szontmaradtebbenanegyedben.
– AHofstede-féle„piramis”-negyed(erősbizony- talanságkerülés,nagyhatalmitávolság)jóformán kiürült, markánsan csupán a két Németország és Franciaország mutat egyértelmű idetartozást.
Atöbbigermánország(Ausztria,Svájc)viszont maradt,azangol-szászésaskandinávországok pedig„átvándoroltak”a„jól olajozott gép”(erős bizonytalanságkerülés,kishatalmitávolság)ne- gyedbe.NémiképpmeglepőugyanakkorAlbánia feltűnéseebbenakultúrkörben.
2. ábra Hofstede rekonstruált kulturális világtérképe a GLOBE hatalmi távolság
és bizonytalanságkerülés társadalmi gyakorlata által kifeszített koordináta-rendszerben
3. ábra Hofstede rekonstruált kulturális világtérképe a GLOBE hatalmi távolság
és bizonytalanságkerülés társadalmi értékek által kifeszített koordináta-rendszerben
Akéttérképösszevetése–aHofstede-féletérképtől valómarkánseltérésmellett–mégegyizgalmasfelis- meréshezvezethetel:azországok(vagyméginkább:
aklaszterek)zömeközép-pontosantükrözöttátellenes égtájontűnikfelamásiktérképen.Aklaszterektehát
nemcsakHofstede-hezképestvándorolnakatérképen, hanemannakfüggvényébenismástérképrajzolatokat kapunk,hogyazészleltgyakorlat,vagyazelvártérté- kekkoordinátáisegítségévelrajzoljukmegatérképe- inket!
Ezeknek az összefüggéseknek a felismerése ve- zetett arra, hogy megvizsgáljam: vajon a társadalmi- gyakorlat- és a társadalmiérték-változók adatsorait (országátlagait)szisztematikusanösszehasonlítvaegy- fajta metamintázatként is megfigyelhető-e az észlelt társadalmigyakorlatmegváltoztatásárairányulóigény.
Azún.ingahatástelőször(Bakacsi,1999)tanulmá- nyombanpublikáltam,amelyneklényegesmegállapítá- saitalábbösszefoglalom.Evizsgálatsoránmódszeresen összehasonlítottam 61 ország GLOBE-monográfiában (Houseetal.,2004)publikáltészleltéskívánatoskultú- raváltozóit–ittszeretnémmegjegyezni,hogyezazösz- szehasonlításatársadalmikultúra-változókrakorlátozó- dott(tehátaszervezetikultúra-szintetnemvizsgáltam).
Azösszehasonlításháromkülönbözőmódjai:
•
az országokra kultúraváltozónként mért és ki- számoltleíróésnormatívátlag értékei önmaguk- ban megmutatják, hogy a vizsgált kultúra 1–7 Likert-skálán mekkora értéket mutat, ezekre az adatsorokrakiszámoltamazészleltésakívánatos országátlagértékekkorrelációját,•
az átlagértékek alapján kultúraváltozónként felállítható egy-egy országrangsor, amelynek rangszámértékei a rangsorban elfoglalt hely alapjánmegmutatjaazországrelatívhelyétmás országokhoz viszonyítva, ezekre az adatsorok- ra kiszámoltam azészlelt és akívánatos ország rangszámértékekkorrelációját,végezetül•
egytesztsávképzésként(test banding-ként)ismert technikátkövetveolyanországcsoportokképezhe- tők,amelyekbebesoroltországokazadottváltozótekintetében többé-kevésbé hasonlónak tekinthe- tők.3Atestbandingmódszerrelazadottváltozóra jellemzőszórásterjedelmétőlfüggőenháromvagy négyországcsoportot(sávot,band-et)különböztet- tekmeg,melyeketazA-B-C-(D)betűkkeljelöltek, aholazAmindigazadottváltozószerintimagas értékekkelbíróország-csoportjátjelöli.Ezekreaz adatsorokrakiszámoltamazészleltésakívánatos országsávazonosítóértékekkorrelációját.
Az egyes korrelációszámításokhoz a skálafoknak megfelelőkorrelációsegyütthatókatalkalmaztam,azaz:
•
az ország-átlagértékek korrelációinak bemuta- tására a Pearson-féle (parametrikus) korrelációs együtthatót,•
az országrangsorok korrelációinak bemutatásá- ra – lévén azok ordinális skálán mért rangszá- mai – kétféle nem parametrikus korrelációszá- mítási technikákat (Kendall-féle tau-b, illetve Spearman-félerho),•
az országcsoportok sávazonosítói közötti kap- csolatot (amelyek jóllehet bizonyos értelemben tekinthetők ordinális skáláknak is, de közelebb állnak a nominális skála értelmezéséhez) a nem parametrikus Gamma korrelációs együttható ki- számításávalmutatombe.Aszámításieredményeketösszefoglalóan(Bakacsi, 1999alapján)a2.táblázatbanmutatombe.
Akultúrákköztiösszehasonlítás2.táblázatbanbe- mutatottkorrelációsértékeiarrautalnak,hogyatársa- dalmigyakorlatésértékviszonyábankételtérőmintá- zatlétezik.
Országátlagok Országok rangszámai Országok csoportba sorolása
Értékelő besorolás GLOBE-változók Pearson
correlation
Sign.
2-tailed
Kendall
au-b Sign. Spearman-
correlation Sign. Gamma Sign.
Bizonytalanságkerülés –.604 >.01 –.330 >.01 –.481 >.01 –.624 >.01 Inga
Hatalmitávolság –.552 >.01 –.334 >.01 –.472 >.01 –.629 >.01 Inga
Intézményikollektivizmus –.538 >.01 –.381 >.01 –.515 >.01 –.564 >.01 Inga Rámenősség/asszertivitás –.267 >.05 –.164 >.05 –.262 >.05 –.331 nemszign. Ingaszerű Jövőorientáció –.261 >.05 –.226 >.01 –.326 >.01 –.427 >.05 Ingaszerű Humánorientáció –.237 nemszign. –.238 >.01 –.367 >.01 –.368 >.05 Ingaszerű Teljesítményorientáció –.170 nemszign. –.175 >.05 –.271 >.05 –.277 nemszign. Ingaszerű Nemiegyenlőség +.273 >.05 +.210 >.05 +.298 >.05 +.347 >.05 Párhuzamosszerű Csoportkollektivizmus +.324 >.05 +.174 nem
szign. +.241 nem
szign. +.333 nemszign. Párhuzamosszerű 2. táblázat A GLOBE társadalmi gyakorlat, illetve társadalmi érték adatsorainak korrelációi az átlagértékek,
rangszámértékek és országcsoporthoz tartozás (tesztsáv) szerint
Forrás:Bakacsi,1999
•
Az első – amelyet nevezhetünk párhuzamos (vagykiegészítő) mintázatnak is –, amelyre az jellemző, hogy követett társadalmi gyakorlatuk alapjánbizonyosországcsoportbarangsoroltkul- túráknemakarnakváltoztatniazon,ésatársadal- mi értékeiket tekintve azonos (vagy nagyon kö- zelimás)országcsoporthozszeretnénektartozni.•
Amásodikjellegzetesmintázat–amelyetnevez- hetünkingamintázatnak – ezzelszembenazttük- rözi,hogy akövetetttársadalmigyakorlatukalap- ján országcsoportba sorolt kultúrák társadalmi értékeiket tekintve az átellenes országcsoportok valamelyikéhezszeretnénektartozni:– az egyik szélsőértéknek számító gyakorlattal jellemezhetőországcsoporthoz(példáulAcso- port)tartozóországokhajlamosakarratöreked- ni,hogyazátellenesszélsőértékűtársadalmiér- tékcsoporthoz(példáulDcsoport)tartozzanak, – ugyanakkoraközéptőlegyikiránybacsakmér- sékelten eltérő csoportok országai hajlamosak a középtől a másik irányba csak mérsékelten eltérő országcsoporthoz tartozásra törekedni (példáulB-bőlC-be).
Egyértelműeningamintázatotmutatónakakkorne- vezekegyváltozót,hamindanégykorrelációsegyütt- hatószerinterős szignifikáns, negatív korrelációs érté- keketmutat.IlyennekbizonyultakaHatalmi távolság, aBizonytalanságkerülés és azIntézményi kollektiviz- musváltozók.
Négyváltozó(Jövőorientáció,Teljesítményorientá- ció,Humánorientáció,Rámenősség/asszertivitás)inga- szerűenviselkedik–akorrelációsértékeikrendremind negatívak,devagynemelégerősekezekakorrelációs értékekés/vagyalacsonyabbszignifikanciaszintetmu- tatnak(nemszignifikánsak).
Végezetül két olyan változónk van (Nemi egyen- lőség, Csoportkollektivizmus), amelyek párhuzamos- szerűnekjellemezhetők–akorrelációsértékeikrendre mindpozitívak,devagynemelégerősekezekakorrelá- ciósértékekés/vagyalacsonyabbszignifikanciaszintet mutatnak(nemszignifikánsak).
Ezenkutatásieredményektükrébenazalábbihipo- téziseketfogalmaztammeg:
Hipotézis 1.: Minél nagyobb az átélt bizonytalanság érzeteegykultúrának,annálinkábbtörekszikabi- zonytalanságcsökkentésére(redukciójára).
Hipotézis 2.: MinélnagyobbHatalmitávolságjellem- ziegyországtársadalmigyakorlatát,annálinkább törekszik az a Hatalmi távolság társadalmi értékét csökkenteni.
Hipotézis 3.: Minélindividuálisabbegyországtársa- dalmi gyakorlata, annál kollektívabb értékrendhez szeretnetartozni(Intézményikollektivizmus).
Hipotézis 4.: Minél rámenősebb, dominánsabb, asszertívebbegykultúrakövettetársadalmigyakor- lat,avallottértékekszintjénannálinkábbtörekszik annakmérséklésére.
Hipotézis 5.: Minélinkábbjelenbenélőegykultúratár- sadalmigyakorlata,annáljövőorientáltabbértékeket vallanakazadottkultúratagjai(Jövőorientáció).
Hipotézis 6.: Minél kevésbé bátorítja és jutalmazza egy kultúra a korrektséget, altruizmust, nagylel- kűséget, törődést és kedvességet társadalmi gya- korlatában, annál inkább törekszik ezen mintázat megváltoztatására a kinyilvánított értékek szintjén (Humánorientáció).
Hipotézi 7.: Minélkevésbébátorítjaésjutalmazzaegy kultúra társadalmi gyakorlatában a kiválóságot és ateljesítményeknövelését,annálinkábbtörekszik ezen mintázat megváltoztatására a kinyilvánított értékekszintjén(Teljesítményorientáció).Ittazon- banfontoshangsúlyozniateljesítményorientációnál észleltingaszerűmintázatnemerős(ésértelemsze- rűennemisszignifikáns)korrelációnalapszik.
Hipotézis 8.: Akülönbözőkultúrák„elégedettnektűn- nek”acsoportkollektivizmustársadalmigyakorla- tukjellemzőmértékével,ésnemigazánkívánjákazt lényegesenmegváltoztatni.
Hipotézis 9.: Akülönbözőkultúrák„elégedettnektűn- nek”anemiszerepektársadalmidifferenciáltságára jellemzőtársadalmigyakorlatukkal,ésnemakarják aztlényegesenmegváltoztatni(Bakacsi,1999).
Az ingás változók részletesebb elemzése
A2.táblázattanúságaszerintháromolyanváltozónk van, amelyek egyértelműen mutatják az ingahatást (Hatalmitávolság,BizonytalanságkerülésésIntézmé- nyikollektivizmus).Vegyüksorraezeketazingahatás- saljellemezhetőkultúraváltozókatésvégezzünkrész- letesebbelemzéstmindegyiken.
Bizonytalanságkerülés
A4.ábraaztatérképetmutatjabe,amelyenaBizonyta- lanságkerüléstársadalmigyakorlata(leíró)éstársadal- miértékei(normatív)változókszerintiországcsoportok sávazonosítóit koordinátaként használva rajzolhatunk meg.Ebbőlazábrábólplasztikusankiolvashatóazin- gahatás:
•
23 ország (38%) a keresztátlón helyezkedik el (sötétszürkeárnyalással),•
további29ország(48%)akeresztátlótközvetlenül kísérőmezőkben(világosszürkeárnyalással)és•
csak9ország„lógle”azingamintázatrólésmu- tatpárhuzamos(kiegészítő)jelleget.A4.ábrábólkiolvashatóazafentebbtárgyaltket- tősségis,amelyszerint:
•
agyakorlatszerintvalamelyikszélsőértéketmu- tatóországokazértékekszerintiellentétesszélső- értéketmutatócsoportba„kívánkoznak”.Érdekes módonezenbelüllétezikmindkétellentétesmin- tázat:– atársadalmigyakorlatbannagyfokúbizonyta- lanságotmegélőOroszország,Görögországés Venezuela elvárásai szerint a legkiszámítha- tóbb,legkontrolláltabbbizonytalanságotkíná- lóországcsoportbakívántartozni,
– ugyanakkoratársadalmigyakorlatbannagyfo- kú stabilitást tapasztaló nyugatnémet és svájci társadalomelvárásaiamagasabbbizonytalansá- gotmegengedőországcsoportfelégravitálnak.
•
a nagyobb részminta az „enyhébb kilengésű inga”–ugyancsakkétalesettel:– Argentína, Costa Rica, Izrael, Olaszország, Ja- pán, Kazahsztán, Korea, Lengyelország, Portu- gália,Katar,Spanyolország,Törökországakissé bizonytalanbólakissébiztosabbfelélengki,míg – Ausztrália,Kanada,Csehország,Anglia,Íror- szág,USApedigakissébiztosbólakissébi- zonytalanabbfelé.
Talánazistanulságos,hogyabizonytalantólabi- zonyosságfeléalatin(latin-amerikaiéslatin-európai), a kelet-európai és az ázsiai klaszterek tagjai mozdul- nának kisebb-nagyobb kilengéssel, míg a biztostól a bizonytalan felé a germán és az angolszász klaszter tagjai „lengenének”. Ezeket az összefüggéseket meg-
erősítiagyakorlat-(leíró)és azérték-(normatív)változók különbségébőlképzettgrafi- kon(lásd 5. ábra):
•
azegyikszélsőértéka2,19 skálaértéknyi különbséget mutató Oroszország (ész- lelt bizonytalanság 2,88;elvárt bizonytalanságke- rülés5,07),
•
ennek közelében az orto- dox, illetve katolikus tra- díciójú kelet-európai és latinországok,•
a másik szélsőérték a 2,21 skálaértéknyi bizonytalan- ságotnövelnikívánóSvájc (észleltbizonytalanságérzet 5,37; elvárt bizonytalan- ságkerülés3,16),•
ennekközelébentalálhatóakareformátus(luthe- ránus,kálvinista,anglikán)germán,skandinávés angol-szászországok.A 6. ábrán egymás mellé szerkesztve mutatom be aztakétgrafikont,amelyekazegyesországokBizony- talanságkerülésitársadalmigyakorlatának,illetveérté- keinek eltérését ábrázolják, rendre a saját világátlag- értékeiktől.
A két ábra kehelyszerűen szétnyíló mintázata egy további ábrázolásmóddal erősíti meg az ingahatást.
Amiezenazábránfigyelemreéselemzésreméltó,az akehelyközépsőtartományánakrendhagyóan,„össze- vissza”viselkedőországai:ezekazázsiai(konfuciá- nus-kínai,távol-keleti,arab-iszlám),valamint(fekete- afrikai országok. Úgy tűnik, ezekben az országokban (kulturális klaszterekben) a bizonytalansághoz való viszony, annak értelmezése jellegzetesen más, mint a kétszélsőtartomány.Érdekesmegemlíteni,hogyake- helykétszélét–különbözőségükellenére–egydolog összeköti:valamennyikulturálisklaszterbölcsőjeföld- rajziértelembenEurópa,itttalálhatók,vagytörténeti- legidenyúlnakvisszaagyökerek.
AzeurópaiésEurópánkívülikultúrák,gondolkodás- módok (filozófiák, vallások) különbségeinek mélyebb elemzése szétfeszítené jelen tanulmány kereteit, meg- elégszemehelyüttakülönbségekleírófelmutatásával.
A B C D Gyakorlat gerw,switz net
aut,den,fin, gere,nezl,swe
aus,can,cze, eng,ire,usa mal,sin fra,hok,ind,
kuw,soafw, soafb,zam,zim
arg,cos,isr,ita, jap,kaz,kor, pol,por,qua, spa,tur
bol,gua,hun
chi alb,indo,mex,
nam,nig,tawa
bra,col,ecu, egy,elsal,geor, iran,mor,phi, slo,tha
gree,rus,ven 4. ábra A Bizonytalanságkerülés társadalmi érték (normatív) és gyakorlat
(leíró) szerinti országcsoportok sávazonosítói alapján előállított térkép Érték
D C
B
A
Forrás:Aczél,1998
5. ábra A Bizonytalanságkerülés társadalmi gyakorlat- és értékváltozók különbségei
6. ábra A Bizonytalanságkerülés társadalmi gyakorlat- és értékváltozók különbségei rendre
a világátlagértékektől
Hatalmi távolság
A 7. ábra azt a térképet mutatja be, amelyen a hatal- mitávolságtársadalmigyakorlata(leíró)éstársadalmi értékei (normatív) változók szerinti országcsoportok sávazonosítóit koordinátaként használva rajzolhatunk meg.Ebbőlazábrábólszinténplasztikusankiolvasható azingahatás:
•
34 ország (56%) a keresztátlón helyezkedik el (sötétszürkeárnyalással),•
további22ország(36%)akeresztátlónközvetle- nülkísérőmezőkben(világosszürkeárnyalással)és•
csak5ország„lógle”azingamintázatrólésmu- tatpárhuzamos(kiegészítő)jelleget.Ebbőlazábrábóliskiolvashatóazafentebbtárgyalt kettősség,habárnémikorlátozással,hiszenatársadal- mi gyakorlat csupán három sávra tagolódik. (Tulaj- donképpenatársadalmiértékis:atársadalmiértékek sávjaiból a legmagasabb hatalmi távolság értékű sáv egyszemélyes–csakamindentekintetbenextrémmó- donviselkedőcsehektartoznakide.Haettőlazadattól eltekintünk,amátrix3x3-as).Ezzelegyütt:
•
itt is létezik az a kategória, amely a gyakorlat szerintvalamelyikszélsőértéketmutatóországok azértékekszerintiellentétesszélsőértéketmutató csoportba„kívánkoznak”,ésittislétezikmindkét ellentétesmintázat:– társadalmigyakorlatbanmagashatalmitávolsá- gottapasztalóElSalvador,Franciaország,Né- metország (kelet), Magyarország, India, Irán,
Olaszország,Korea,Namíbia,Nigéria,Fülöp- szigetek, Oroszország, Szlovénia, Thaiföld, Zimbabwe elvárásai szerint a legalacsonyabb hatalmi távolságra vágyó országcsoportba kí- vántartozni,
– ugyanakkoratársadalmigyakorlatbanrelatíve alacsonyhatalmitávolságottapasztalóalbánés bolíviaitársadalom,valamintDél-Afrikafekete népességénekelvárásaiamagasabbtávolsággal jellemezhetőországcsoportfelémozdulnak.
•
a nagyobb részminta az „enyhébb kilengésű inga”, amely zömében angolszász, távol-keleti, ésnéhánylatin-amerikaiországottartalmaz.Tanulságos a gyakorlat- (leíró)ésazérték(normatív) változókkülönbségébőlkép- zettgrafikon(lásd 8. ábra).
•
az egyik szélsőérték a ha- talmi távolságukat 0,76 skálaértékkelnövelni kívá- nó csehek (észlelt hatalmi távolság3,59;elvárthatal- mitávolság4,35)4,•
ennekközelébenahatalmi távolságukatkismértékben csökkentenikívánóangol- szászországok,•
a másik szélsőérték hatal- mitávolságát3,52skálaér- tékkel csökkenteni kívánó Kolumbia (észlelt hatalmi távolság5,56;elvárthatal- mitávolság2,04),•
ennek közelében a ha- talmitávolságukatjelentősencsökkentenikívánólatin- amerikai,kelet-európaiéslatin-európaiországok.Intézményi kollektivizmus
A 9. ábra azt a térképet mutatja be, amelyen az in- tézményi kollektivizmus társadalmi gyakorlata (le- író)éstársadalmiértékei(normatív)változókszerinti országcsoportok sávazonosítóit koordinátaként hasz- nálvarajzolhatunkmeg.Ebbőlazábrábóliskiolvasha- tóazingahatás:
•
15 ország (25%) a keresztátlón helyezkedik el (sötétszürkeárnyalással),•
további26ország(36%)akeresztátlótközvetlenül kísérőmezőkben(világosszürkeárnyalással)és•
viszont 15 ország „lelóg” az ingamintázatról és mutatpárhuzamos(kiegészítő)jelleget.A B C Gyakorlat
elsal,fra,gere,hun, ind,iran,ita,kor, nam,nig,phi,rus, slo,tha,zim
aut,fin,switz
bra,col,ecu,gree, gua,por,spa,tur, ven,zam
aus,can,cos,eng, geor,gerw,indo,ire, isr,jap,mal,mex,sin, soafw,swe,usa
den
kaz,mor chi,egy,hok,kuw,
nezl,pol,qua,tawa
alb,bol,soafb cze
7. ábra A hatalmitávolság-kerülés társadalmi érték (normatív) és
a gyakorlat (leíró) szerinti országcsoportok sávazonosítói alapján előállított térkép
Érték
D C
B
A
Forrás:Aczél,1998
Azábrábólismételtenkiolvas- hatóazafentebbtárgyaltket- tősség,amelyszerint:
•
a gyakorlat szerint va- lamelyik szélsőértéket mutató országok az ér- tékek szerinti ellentétes szélsőértéket mutató csoportba „kívánkoz- nak”. Érdekes módon ezenbelüllétezikmind- kétellentétesmintázat:– a társadalmi gyakor- latban nagyfokú kol- lektivizmust megélő Korea elvárásai sze- rintalegindividualis-
tábbországcsoportbakívántartozni,
– ugyanakkor a társadalmi gyakorlatban nagy- fokú individualitással jellemezhető görög tár- sadalomelvárásaiamagasabbkollektivizmust ígérőországcsoportfelégravitálnak.
•
a nagyobb részminta az „enyhébb kilengésű inga”–ugyancsakkétalesettel:– Albánia,Ausztrália,Kanada,Hongkong,Izra- el,Kazahsztán,Namíbia,Lengyelország,Szlo- vénia,Dél-AfrikafeketenépességeésazUSAa kissékollektívbólakisséindividuálisfeléleng ki,míg
– NémetországkeletinépességeésMarokkópe- digakisséindividuálisbólakissékollektívabb felé.
8. ábra A hatalmi távolság társadalmi gyakorlat- és értékváltozók különbségei rendre
a világátlagértékektől
kor geor
den,fin,jap, nezl,soafw, swe
alb,aus,can,hok,isr, kaz,nam,pol,slo, soafb,usa,
hun
chi,ire,mal, phi,sin,zam
aut,egy,fra,ind,mex, net,nig,switz,zim
gere,mor
tawa bol,cos,indo, kuw,qua,tha,tur,ven
arg,bra,col,ecu,gua, iran,elsal,ita,por,spa
gree A B C D Gyakorlat
9. ábra Az intézményi kollektivizmus társadalmi érték (normatív) és
a gyakorlat (leíró) szerinti országcsoportok sávazonosítói alapján előállított térkép
Érték
D C
B A
Forrás:Aczél,1998
•
talán az is tanulságos, hogy az individuálistól a kollektív felé a latin (latin-amerikai és latin-eu- rópai) klaszterek tagjai mozdulnának kisebb- nagyobbkilengéssel,mígakollektívtólazindi- viduális felé pedig a skandináv és a kínai világ (konfuciánusÁzsia)klasztertagjai„lengenének”,•
ezeketazösszefüggéseketmegerősítiagyakorlat- (leíró)ésazérték-(normatív)változókkülönbsé- gébőlképzettgrafikon(lásd 10. ábra).•
azegyikszélsőértéka2,15skálaértéknyikülönb- ségetmutatóGörögország(észleltindividualitás 3,25;elvártintézményikollektivizmus5,40),•
ennekközelébentalálhatóakakatolikustradíció- júlatin(európaiésamerikai)országok,•
amásikszélsőértékaz1,30skálaértékkelazin- dividuális végpont felé elmozdulni szándékozó Korea (észlelt intézményi kollektivizmus 5,20;elvártintézményikollektivizmus3,90),
•
ennekközelébenvannakaskandinávésakonfu- ciánusázsiaiországok.Következtetések
Tanulmányom alapvetően leíró jellegű. Rámutattam azingahatáslétezésére,deszámoskérdéstnyitvaha- gyok, jelen tanulmány terjedelmi korlátai között meg semkísérelemazokmegválaszolását.Legfeljebbolyan kérdéseket, hipotéziseket fogalmazok meg, amelyek megválaszolásáhoztovábbikutatások,illetveszakmai vitákvezethetnekel.
•
Az ingázó változók esetében melyikből kiindulva kereshetünk magyarázatota„kilen- gésre”, azaz mi az ok ésmiazokozat?– A követett gyakor- latbólérthetjükmeg azértéket?
– Értékből érthetjük megakövetettgya- korlatot?
•
Az ingajelenség ma- gyarázatában mennyi- rekínálnaktermékeny forrástazegyeskultu- rális klaszterekre jel- lemző vallások, azok törvényrendszerébe kódolt erős iránymu- tatások és tiltások, il- letve a törvények kö- vetésétől való eltérés esetén felkínált gaz- dag feloldozási/meg- bocsájtási „technoló- giák”?•
Az ingajelenség ma- gyarázatáhozmennyi- rekínálelméletifogód- zót az Inglehardt-féle teória (World Values Survey),amelynemakulturálismintázatbólvezetile agazdaságifejlettséget,hanemagazdaságifejlettségi fokozatokmeghaladásábólvezetileatársadalmakér- tékrendjénekátrendeződését?Lábjegyzet
1Nagylehetatéveskövetkeztetéseklevonásánakveszélyeakkor, amikorakultúrakutatóasajátjátóleltérőkultúrákexplicit,meg- tapasztalható,közvetlenülvizsgálható,explicitjegyeibőlpróbál extrapolálni, figyelmen kívül hagyva, hogy saját gondolkodási
10. ábra Az intézményi kollektivizmus társadalmi gyakorlat- és
értékváltozók különbségei rendre a világátlagértékektől
sémáicserbenhagyhatjákafelszínalattirétegekfelmérésekor–a hasonlatnálmaradva–csakszárazföldiviszonyokközöttmeg- bízhatóérzékszervei.
2„Csakegykivételesenszéleslátókörű,intelligenshalbantudato- sulaz,hogykörnyezetenedves”(Bem,1970).
3Ez az eljárás a teszteredményeket olyan sávokba csoportosít- ja, amelyeken belül egy adott sávba tartozó értékek különbsé- gét nem tekintjük jelentősen különbözőnek (lásd: Hanges, P.J.
– Dickson, M.W. – Sipe, M.T. (2004): Rationalfor GLOBE Statisticalanalysis.SocietalRankingsandTestofHypothesis.(in:
Houseetal.,2004:p.219–221.)
4Acsehekazegyetleneka61országközül,akiknövelniakarták ahatalmitávolságot.
Felhasznált irodalom
Aczél B. (1998): Kultúrák nyomában: nemzeti kultúrák HofstedeésaGLOBEtükrében.Szakdolgozat,Kézirat Argyris, C. (1992): On Organisational Learning. Oxford:
Blackwell
Bakacsi, Gy.(1994):OrganisationTransition–Management Legacy.in:Cs.Makó–P.Novoszáth(eds):Convergence versusDivergence:TheCaseoftheCorporateCulture.
Budapest:HungarianAcademyofSciences
Bakacsi Gy. (1996): Szervezeti magatartás és vezetés.
Budapest:KözgazdaságiésJogiKönyvkiadó
Bakacsi Gy. – Takács S.(1998):Honnan–hová?Anemzeti ésszervezetikultúraváltozásaia90-esévekközepének Magyarországán.Vezetéstud.,Vol.29,No2:p.15–22.
Bakacsi Gy. (1999): The Pendulum Effect: Culture, Transition, Learning. in: Makó, Csaba – Warhurst, Chris (editors): The Management and Organisation of Firm in the Global Context. Institute of Management Education, University of Gödöllő and the Department ofManagementandOrganisation,BudapestUniversity ofEconomicSciences,Budapest:p.111–118.
Bakacsi Gy.(2010):Managingcrisis:single-loopordouble- loop learning? Strategic Management, Vol. 15 (2010), No.3:p.3–9.
Bakacsi Gy. (2010): Együttműködni nem kell, hanem érdemes! HarvardBusinessReviewmagyarkiadás,Vol.
15(2010),Szeptember:p.33–42.
Bakacsi Gy. (2012): A kulturális ingahatás és annak érvényesülése Romániában. Előadás a Vállalkozói és gazdaságitrendekaKárpát-medencébenkonferencián, Csíkszereda, 2012. április 20–22. Az előadás átdolgozott, átszerkesztett változata megjelent a konferenciakötetben/Vállalkozói és gazdasági trendek a Kárpát-medencében (szerk.: Fejér-Király Gergely – LázárEde).Csíkszereda:StátusKiadó
Bem, D.J. (1970): Beliefs, Attitudes, and Human Affairs.
Belmont,CA:Brooks/Cole
Branyiczki, I. (1989): Szervezeti kultúrák empirikus vizsgálata.KözgazdaságiSzemle,No.1.
Deal, T.E., – Kennedy, A.A. (1982): Corporate Cultures:
TheRitesandRitualsofCorporateLife.Reading,MA:
Addison-Wesley
Farmer, R.N. – Richman, B.M.(1965):ComparativeManage- mentandEconomicProgress.Homewood,IL:Irwin Hanges, P.J. – Dickson, M.W. – Sipe, M.T.(2004):Rational
forGLOBEStatisticalanalysis.SocietalRankingsand TestofHypothesis.in:Houseetal.,2004.:p.219–221.
Hofmeister Á. – Bauer A. (1995): A magyar marke- tingvezetők helye a nemzetközi kulturális térképen.
Vezetéstudomány,No.6.
Hofstede, G. (1980): Cultures’ Consequences: International DifferencesinWorkRelatedValues.ThousandOaks:Sage Hofstede, G. – Bond, M.H. (1988): The Confucian Connection: from cultural roots to economic growth.
OrganisationalDynamics,Vol.16.
Hofstede, G. – Neuijen, B. – Ohayv, D.D. – Sanders, G.
(1990): ‘Measuring Organizational Cultures: A Quali- tative and Quantitative Study across Twenty Cases’, AdministrativeScienceQuarterly,35(2).
House, R.J. – Hanges, P. – Quintanilla, A. – Dorfman, P. – Javidan, M. – Dickson, M.(1998):CulturalInfluences onLeadershipandOrganisations:ProjectGLOBE.in:
Mobley,W.(ed.):AdvancesinGlobalLeadership,Vol.
1,Greenwich,Conn.:JAIPress
House, R.J. – Wright, N.S. – Aditya, R.N. (1997): Cross- Cultural Research on Organizational Leadership.
ACriticalAnalysisandaProposedTheory.in:P.C.Early – M. Erez (eds.): New Perspectives on International Industrial/Organizational Psychology. San Francisco:
TheNewLexingtonPress
House, R.J.–Hanges, P.J.–Javidan, M.–Dorfman, P.W.
–Gupta, V. (eds.) (2004.): Culture, Leadership, and Organizations:TheGLOBEStudyof62Societies.(Vol.
1).ThousandOaks,CA:Sage
Kluckhohn, F.R. – Strodtbeck, F.L. (1961): Variations in valueorientations.NewYork:HarperCollins
McClelland, D.C. (1961): The Achieving Society. New York:VanNostrandReinhold
Novoszáth P. (1993): On the way to a new phase in intra- industrytradeinthelightofinternationalandHungarian experience.unpublishedPh.D.Thesis,Budapest:MTA Ipar-ésVállalatgazdaságtaniKutatóIntézet
Peters, T. – Waterman, R.H.(1982):InSearchofExcellence.
NewYork:Harper&Row
Ronen, S. – Shenkar, O. (1985): Clustering Countries on Attitudinal Dimensions: A Review and Synthesis.
AcademyofManagementReview,10(3)
Sitaram, K.S. – Cogdell, R.T. (1976): Foundations of InterculturalCommunications.Colombus,OH:Merrill Sitaram, K.S. – Haapanen, L.W.(1979):Theroleofvalues
in intercultural communication. in: M.K. Asante – E.
Newmark–C.A.Blake(eds):HandbookofIntercultural Communication.BeverlyHills:Sage
Triandis, H.C. (1995): Individualism & Collectivism, Boulder.Colorado:WestviewPress
Varga K. (1986): Az emberi és szervezeti erőforrás fejlesztése.Budapest:AkadémiaKiadó
MeLLéKLet
1. melléklet A GLOBE-kutatásban részt vevő országok listája
(atérképekenésábrákonhasználtrövidítésekkel) Albánia(alb)
Anglia(eng) Argentína(arg) Ausztrália(aus) Ausztria(aut) Bolívia(bol) Brazília(bra) Chile(chi) Columbia(col) CostaRica(cos) CsehKöztársaság(cze) Dánia(den)
Dél-Afrika(fehér)(soafw) Dél-Afrika(fekete)(soafb) Ecuador(ecu)
Egyiptom(egy) ElSalvador(elsal) Finnország(fin) Franciaország(fra) Fülöp-szigetek(phi) Görögország(gree)
Grúzia(geor) Guatemala(gua) Hollandia(net) Hong-Kong(hok) India(ind) Indonézia(indo) Irán(iran) Írország(ire) Izrael(isr) Japán(jap) Kanada(can) Katar(qua) Kazahsztán(kaz) Kína
Korea(kor) Kuwait(kuw) Lengyelország(pol) Magyarország(hun) Malaysia(mal) Marokkó(mor) Mexikó(mex)
Namíbia(nam)
Kelet-Németország(gere) Nyugat-Németország(gerw) Nigéria(nig)
Olaszország(ita) Oroszország(rus) Portugália(por) Szingapúr(sin) Spanyolország(spa) Svájc(switz) Svédország(swe) Szlovénia(slo) Taiwan(tawa) Thaiföld(tha) Törökország(tur) Új-Zéland(nezl) USA(usa) Venezuela(ven) Zambia(zam) Zimbabwe(zim)
HIBAIGAzíTáS
Dr. Duleba Szabolcs szerzőnk neve
a januári szám tartalomjegyzékében hibásan jelent meg.
Szerzőnktől ezúton is elnézést kérünk.
Szerkesztőség