Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok
• Nem illékony oldott anyagot tartalmazó oldatok speciális ún. kolligatív tulajdonságai:
– Az oldat feletti egyensúlyi parciális nyomás (ún. tenzió) csökkenésének mértéke: p
– Az oldat fagyáspontjának csökkenése: Tfagy – Az oldat forráspontjának emelkedése: Tforr – Az oldat ozmotikus nyomásának mértéke:
• Kolligatív tulajdonságok:
Az oldott részecskék összmolszámával, összkoncentrációval egyenesen arányos, de az oldott anyag mibenlététől (pl.
glükóz, avagy karbamid, sít.) független tulajdonságok.
Felhasználásuk: Egyféle oldott anyag esetén molkoncentrációmérés moltömegmérés
• Hígoldatok, mivel az egyenes arányosság szigorúan csak kis koncentrációk esetén teljesül.
Az oldott anyag molszámát tartalmazó oldatkoncentráció egységek
• Moláris koncentráció:
• Moltört:
• Molalitás:
3 i
i
n az oldott anyag moljainak száma mol c V az oldat teljes térfogata dm
1
i N i
i i
az adott oldott komponens moljainak száma n
x az oldatban található összes molok száma n
M i
i
oldószer
n az oldott anyag moljainak száma
c m az oldószer tömege
mol oldott anyag kg oldószer
Az oldatok feletti eredő telítettgőznyomás ideális és nem ideális oldatokra
• Illékony oldott anyag esetén (ideális oldat) az eredő nyomás a moltörtek (xA, xB, ahol xA+xB=1) arányában tevődik össze a tiszta oldószer és az oldott anyag telített gőznyomásának értékeiből (pA, ill. pB) :
• Ha B nem-illékony oldott anyag, akkor pB igen kicsi és xBpB elhanyagolható az oldószertől származó nyomásrész (xApA) mellett:
• A tiszta oldószerhez képest észlelhető gőznyomás- (tenzió-) csökkenés mértéke éppen arányos lesz a B nem-illékony
anyag moltörtjével (Raoult-törvénye, ilyen nem-ideális, híg oldatokra):
A A B B
p p x p x
(1 )
oldat A A A B A A B
p p x p x p p x
(1 )
A oldat A A B A B
p p p p p x p x
Telítettgőznyomás-(tenzió-)csökkenés nemideális oldatokra
• A Raoult-féle tenziócsökkenés következményei egyaránt:
• mind az oldat fagyáspontjának csökkenése:
T
fagy• mind
forráspontjának emelkedése:
T
forrAz oldatok fagyáspontjának csökkenése és forráspontjának emelkedése:
• Egy cM molalitású oldat
fagyáspontjának csökkenése:
T
fagy=c
M T
Mfagy,oldószer,ahol TMfagy,oldószer az oldószer molális fagyáspont-
csökkenése.
• Egy cM molalitású oldat
forráspontjának emelkedése:
T
forr=c
M T
Mforr,oldószer,ahol TMforr,oldószer az oldószer molális forráspont-emelkedése.
Az oldatok fagyáspontjának csökkenése és forráspontjának emelkedése:
Oldó- szer
Képlete Olvadás- pont (°C)
Forrás-
pont (°C) TMfagy (°C/m)
TMforr (°C/m) Ecetsav CH3COOH 16,6 118,5 3,59 3,88
Benzol C6H6 5,455 80,2 5,065 2,61
Kámfor C10H16O 179,5 - 40 -
Szén-
diszulfid CS2 - 46,3 - 2,40
Ciklo- hexán
C6H12 6,55 80,74 20,0 2,79
Etanol C2H5OH - 78,3 - 1,07
Víz H2O 0,000 100,00 1,858 0,521
Az oldatok fagyáspont-csökkenésének gyakorlati jelentősége
• Utak sózása télen (a sóoldat fagyáspontja kisebb mint 0°C)
• Só és jég hűtőkeverékek a hűtőberendezésekben
• Fagyálló hűtővíz a gépkocsi motorokhoz (glikol, glicerin)
Az ozmózis, az ozmózis nyomás
jelensége féligáteresztő membránoknál
• Féligáteresztő
képességű membránok (celofán, sejthártya,
dialízis membrán)
• A töményebb oldatot tartalmazó oldalon a koncentrációk
kiegyenlítődésére való
törekvés miatt spontán
hígulás kezdődik.
Az ozmózis, az ozmózis nyomás
jelensége féligáteresztő membránoknál
• A töményebb oldatot tartalmazó oldalon a spontán hígulást csak a folyadék oszlop súlyából eredő nyomás (ozmotikus nyomás, ) képes
kompenzálni.
• = c RT, ahol a moláris koncentráció, [az
egyetemes gázállandó analógiájára:
p = (n/V) RT =c RT]
Az ozmózis, az ozmózis nyomás gyakorlati jelentősége
• Mikrobák sejtlízise igen híg, vagy igen tömény cukor vagy sóoldatokban
• Infúzió fiziológiás ozmózisnyomású sóoldattal
De aktív transzport is működtethető az állandó hígulás, vízbeáramlás
elkerülésére, pl. a szem híg csarnokvize ellen a
szaruhártya és a szivárványhártya
sejtjeinek védelme érdekében