NÉHÁNY SZEMPONT A TECHNIKA-TÖRTÉNELEM TAÍTOLMÍNYOZÍSÁHOZ
Történetírásunkkal szemben nem egyszer hangzott e l az elmúlt évtizedben a vád,hogy túlságosan csak a régebbi kor
szakokkal f o g l a l k o z i k és nem szentel kellő figyelmet a l e g utolsó évszázad eseményeinek.Véleményem s z e r i n t annak,hogy a történelemmel általában,különösen azonban a legutóbbi idő
szakkal behatóan foglalkozzunk elengedhetetlen követelménye, hogy beható tanulmányozás tárgyává tegyük a technika-törté
netet és hogy az i g y n y e r t tanulságokat szervessen illesszük bele a történelembe. ;
Mindenek előtt hangsúlyozni kivánom,hogy a technikatör
ténet nem l e h e t különálló tudományág és annak csak az álta
lános történettudomány keretén bélül van helye.Minden olyan munka, mely csak egy üzem vagy egy iparág történetével kivan f o g l a l k o z n i ős ezen keretekből nem lép k i , szükségszerűen
csak közbenső lépcső l e h e t ahhoz,hogy az i l y e n módon k i d o l gozott tanulságokat a történelmi munkák készítése során f e l használjuk ós azokba szervesen bele illesszük.
A technika-történet tanulmányozása során azonnal szem
beötlik az, a tény* hogy a technika-történeti munkák túlnyomó része kimondottan monografikus jellegű.Az első i l y e n munkák célja egy-egy üzem történetének a megírása v o l t és pedig többnyire - még a régebbi időkben - a gyár tulajdonosának megbízásából. Igen sok esetben az illető családnak és a t u lajdonában lévő gyárnaír a története egymáshoz kapcsolva n y e r t feldolgozást. A mult század közepétől kezdődően végbe
ment nagy i p a r i fellen-ülés során nem egy üzem története ke
rült i l y e n módon megírásra. Természetesen ezen munkák egy j e lentékeny része j e l e n l e g csak forrásanyagként használható ' már, a bennük lévő adatanyag révén, mivel beállítottságuk és feldolgozási módszerrük^ nem f e l e l már meg a kor követelmé
nyeinek.
A technika-történeti munkák következő csoportját azok a
| Büvek képezték, melyek egy egy találmány történetét dolgoz-
ták f e l , vagy egy-egy h i r e s műszaki szakember, többnyire feltaláló, életét tették tanulmányuk tárgyává. Mind a mai napig rendkivül gyakran találkozunk olyan feldolgozásokkal, melyek a technika történetét a műszaki találmányok történe
tének tartják. Ez a felfogás bizonyos tekintetben mellékvá
gányra f u t t a t t a a technika-történet-irást. Kezdetüket vet
ték á feltalálói érdemről f o l y t a t o t t meddő viták, melyek a probléma kidolgozását nem sokban segitették előre. Miután azonban még ma i s gyakran találkozunk ezzel a felfogással, mely a technika-történetben csak a találmányok történetét
látja, érdemes lesz a kérdést közelebbről megvilágitanunk.
- Mindenek előtt meg k e l l állapitanunk azt a tényt,me
lyet' mindenki tud, a k i technika-történettel f o g l a l k o z o t t , hogy a legtöbb "találmány" nem egy személyhez ős dátumhoz kapcsolódik. Igen gyakori eset, högy egymástól t e l j e s e n függetlenül jutnak e l többen i s , akár egyszerre, akár lé
nyegesen eltérő időpontokban egy-egy eredményhez. Mi ennek az oka?
Annak, hogy egy találmány /legyen az akár egy u j kon
strukció, akár u j technológiai eljárás, vagy más hasonló/
valóban nagy eredményt j e l e n t s e n a technika fejlődése szem
pontjából, három előfeltétele van:
l / A találmánynak műszakilag tökéletesebbnek k e l l l e n nie annál, melynek pótlására szolgál, vagy egészen u j lehe
tőséget k e l l hogy j e l e n t s e n .
2/ A találmánynak gazdasági szempontból előnyösnek k e l l lennie.
3/ Bele k e l l i l l e s z k e d n i e a k o r társadalmi és gazdasá
g i egészébe és a saját kora számára k e l l előnyt j e l e n t e n i e . Yilágitsuk meg a három feltételt néhány példával^ Az első feltétel azonban nem szorul bizonyításra.
Ami a másodikat i l l e t i , ez azt j e l e n t i , hogy a talál
mány alkalmazásának nem szabad olyan gazdasági hátrányokkal járnia, mely az elért eredményt ellensúlyozza, vagy még előnytelenebbé t e s z i az eljárást. így-például közismert tény, hogy j e l e n l e g , de csak néhány óv óta milyen nagy mér
tékben hódit t e r e t az oxigén alkalmazása az acélgyártásban.
Bessemer szabadalmában, már szerepel a gondolat, azonban ak
kor az oxigén előállítási ára olyan magas v o l t , hogy a mű
s z a k i l a g kitűnő meglátás akkor értéktelen v o l t .
Természetesen a második szempont azt j e l e n t i , . h o g y gyakran egy találmány életképtelen az egyik országban és ugyan akkor életképes a másikban. Ez-egyik magyarázata an
nak, hogy sok feltaláló v o l t kénytelen találmányát külföl
dön értékesíteni. '
\
Ami a harmadik szempontot i l l e t i , tegyük f e l például, hogy v a l a k i ma egy eljárást dolgozna k i , melynek révén futó-* '¬
szalagon lehetne igen olcsón készíteni damaszkuszi pengéket.
Nyilvánvaló, hogy a találmány nem j e l e n t előnyt, mert n i n csen szükség magára a gyártmányra.
Gyakori eset v i s z o n t , hogy egy találmány az adott idő
pontban nem értékesíthető, de bizonyos idő múlva igen.
Csak olyan találmány j e l e n t tehát valóban értékes f e j ¬ , lődési lehetőséget a technika fejlődés© szempontjából, mely
az e m i i t e t t három követelménynek megfelel.
Ezen kitérés után térjünk vissza a technika-történet további fejlődéséhez.
A következő lépést a technika-történet-irás terén az iparági monográfiák j e l e n t i k . Önmagától értetődik, hogy ezen a téren a fejlődés nem v o l t egyenletes. Azok az iparágak, melyek közvetlen történelmi érdekességgel b i r t a k , - m i n t például a nehézipar, hajógyártás, h a d i i p a r , stb -r előbb nyer
tek feldolgozást, mint olyan i p a r i ágak, melyek fejlődése látszólag egyenletesebb v o l t ős melyben nem v o l t tapasztalha
tó olyan nagy ugrásszerű fejlődés. Jelenlég kétségtelenül a nehézipar története van a legjobban feldolgozva, ezt követi' a t e x t i l i p a r , bányászat, mig v i s z o n t t e l j e s e n " t e r r a i n c o g n i - t a " az i p a r és-mezőgazdaság sok ága.
Az iparági monográfiák tulajdonképen szintén.csak köz
benső lépést jelentenek és csak igen ritkán találunk közöttük 'olyat, mely az iparágnak a fejlődését szervesen bele próbál
j a épiteni a történelmi fejlődőébe.
A technika történelem akkor f o g j a tökéletesen megoldani ma$d feladatát, ha a technika történelem a d a t a i t és eredmő- '&
n y e i t sikerűi majd tökéletesen beépítenünk a történelem egésszébe. Hogy azonban ez megtörténjék, előbb a technika történeteit k e l l egészen u j szempontok alapján átdolgoznunk.
A technika történet 'ezen legfelsőbb fokát talán ugy ne
vezhetjük, hogy "alkalmazott technika, történef'.mi v e i ebben az esetben a tulajdonképeni téma maga történelmi és csupán a feldolgozás módszere technika-történeti. Természetesen ez"
nem zárja még mindig k i a z t , hogy a munka ne legyen akár egy i üzem vagy iparág monográfiája." '
Legyen szabad ebből a szempontból egy példát megemlíte
nem. Nemrégiben került kezembe egy munka, mely'iskolapéldája, lehetne a kitűnően megalkotott technika-történeti munkának.
Maga a téma j e l l e g z e t e s e n mongrafikus: egy nagyüzem történe
te /helyesebben történetének egy- része/.
Ez a munka Steckzén-nek munkája: "Bofors - en kanon- i n d u s t r i a história". A munka tárgya'a Bofora-müvek története,
zás azonban nagy mértékben különbözik a megszokott üzemi mo*- nográfiáktól. A Bofors müvek történetét belehelyezi egy ha-^
talmas keretbe, melynek során tulajdonképen megismerjük az ágyugyártás egész történötét 1850 ós 1945 között. A kérdés
hez a szerző kereskedelmi oldaláról nyul hozzá, anélkül, hogy elhanyagolná a technológiai és konstrukciós problémákat.
Szemünk előtt bontakozik k i egy nagyüzemnek a felemelkedése és tökéletes képet nyerünk azokról a bonyolult összefüggések
ről, melyek a gyártástechnikai, konstrukciós, kereskedelmi, politikai-történeti és szoros értelemben v e t t üzemtörténeti események és szempontok között fennállanak. E m e l l e t t egyál
talán nem tér e l a tárgytól és művészi egységben t u d j a t a r t a n i az egész anyagot. Steckzén könyve mindezeken túlmenően kitűnő stílussal és élvezetesen van megirva.
A technikatörténeti munkák egyik általános hibája az, hogy a technikának csak egyik hatását mutatják a történelem
re: azt, hogy a készitétt' gyártmánynak milyen jelentősége v o l t á történelmi fejlődésre. Sokkal ritkábban találkozunk azonban azzal a másik, szintén rendkívül fontos szemponttal, hogy milyen társadalom formáló jelentősége van annak, hogy
9g y gyártmány milyen technológiai eljárással készül. Ha egy gyártási folyamatnak a fejlődését vizsgáljuk egy bizonyos időszakon keresztül, f e l k e l l bontanunk ezt a gyártási perió
dus részleteire. Meg k e l l vizsgálnunk azt, hogy mely részle
teket sikerült megoldani gépi módszerekkel .és meg k e l l álla
pitanunk azt, hogy ez milyen hatással v o l t a társadalmi v i szonyokra. Ha egy gyártási folyamatban, mely például 10 moz
zanatból áll, kettőt géppel végzünk, a többi nyolcnak az ütemét meg k e l l g y o r s i t a n i ahhoz, hogy a gépekkel lépést l e hessen t a r t a n i . Ez azonban sok es.etben társadalmi nehézségek
be ütközik, esetleg munkaerő hiányt okoz. Ez ismét ösztönzően hat abban,a t e k i n t e t b e n , hogy a többi mozzanatot i s megfelelő módon o l d j u k meg, és a fejlődés i g y halad*mindaddig, amig
csak mind a 10 mozzanat technológiája k i nem egyensulyozódott.
Ismeretes például, hogy a legutóbbi évtizedekben milyen nagy gondot f o r d i t a n a k a r r a , hogy minden gyártási eljárásnál gépe
sítsék az anyagmozgatási munkákat, melyek viszonylag igen hosazu i d e i g v o l t a k emberi munkával megoldva.
A technika-történet fontos kiegészítő részét képezi az i p a r i települések tanulmányozása. Ismeretes, hogy a legtöbb nagy i p a r i államban az i p a r i üzemek nagy része egyes körze
tekben összpontosult.. Ezzel szemben egészén más képet nyúj
tanak például az északi államoknak az ipartelepülései. I t t az üzemek viszonylag ezért települési képet mutatnak. Ennek i s mét rendkivül érdekes, demográfiai vonatkozásai vannak.
Mi lenne a teendő a technika-történet irás előmozdítá
sa terén?
Mindenek előtt meg k e l l állapitanunk, hogy ez csak v i szonylag nagy számú kutatónak az együttes és egymást segitő munkájával l e h e t megoldani. Az első teendő minden esetre az lenne, hogy egy nagyobb munkaközösséggel létre hozni az első összefoglaló technika-történetet, mely tulajdonkápen még.
csak saját használatra szolgálna. Szüksége ;van azonban egy i l y e n átfogó jellegű, de mégis alapos munkára ahhoz, hogy tisztán lehessen látni magukat a felmerülő problémákat és hogy k i lehessen dolgozni a technika-történet módszertanát.
Csak egy i l y e n központilag megszervezett alkotóközösséggel lehetne túljutni az első nehézségeken, mert különben mindig ismét visszatérünk a monografikus feldolgozésokhoa.
Műszaki könyvtáraink i g a z i munkája ezen a téren n y i l vánulhatna megj, mivel a munka egyik -legnehezebb része az
anyag Összegyűjtése lennei Műszaki könyvtárosaink közül . b i zonyára sokan vannak, akik szívesen vennének részt ezen mun
kában, ha meg lehetne" találni' azt a központi szervező köz
pontot, mely megadná a feldolgozás egységes szempontjait és amely gondoskodna arról, hogy a létrehozott munkák további felhasználását azok közzé tételével biztosítani lehessen.
Patek Ferenc
X - X - X
A MŰSZAKI KÖNYVTÁROSOK TÁJÉKOZTATÓJA . 1958-ban 4 alkalommal j e l e n i k meg, átlago
san 60 - 70 o l d a l n y i terjedelemben.
Előfizethető az Országos Műszak{ Könyv
tér módszertani csoportjánál /Budapest, V I I I . Reviczky u. 6 . / . Évi előfizetési ára
2 4 . - F t .
