Beszámolók, szemlék, közlemények
szövegek legjelentősebb Bzavairól, másrészt megadták a Bzövegek /szub
jektív/ struktúráját.
A k é t , három, majd mind a nyolc Indexelő munkájának értékelése azt mutatta, hogy már a legfontosabb fogalmak kijelölésében i s igen kevés az egyezés, még kevesebb a szövegstruktúrát illetően. Ezen be
lül az egyes szakszövegek vonatkozásában lényegéé eltérések voltak tapasztalhatók.
A módszer alkalmasnak látszik mind az indexelők általánosabb k i választási ismérveinek megállapításához, mind a különféle indexelők szakosodásának irányításához. A probléma megoldásának fontosságához nem fér kétség, h i s z a keresés egzaktabbá tétele függ t ő l e .
/Ceekoslovenská informatika, 16.k. 5.sz. 1974. p.268-277./
A tájékoztatási szakemberek tájékozódási szokásai
A tájékoztatási szakemberek tájékozódási szokásaival kapcsola
tos felmérés a csehszlovák állami kutatási t e r v egyik részfeladata v o l t . A 264 főből álló mintát a felsőfokú végzettség A°zel 50#-ban könyvtárosi-informatikai végzettség/, a vezető beosztás és az átla
gost magasan meghaladó idegen nyelvtudás /az esetek túlnyomó többsé
géhen három világnyelv különböző kombinációkban való ismerete/ J e l lemezte.
A kérdőiv egyes kérdéseire adott válaszok feldolgozása nyomán a következő kép a l a k u l t k i :
az információszerzés megadott hat lehetősége közül az első két helyen legtöbben a primér és a szekundér információs források igény
bevételét tüntették f e l . Általában a harmadik helyre került a szemé
lyes érintkezés, negyedikre a külföldi tanulmányút és konzultáció, az ötödikre a továbbképzés, előadás és kongresszus, a hatodikra a t a nácsadó és módszertani szolgálat;
a válaszadók többsége ugy n y i l a t k o z o t t , hogy a kurrens informá
ciók feltárásában a megengedhető késés 1-5 hónap között van, a r e t r o spektív irodalomkutatásnak nem k e l l 10 évnél tovább visszanyúlnia;
az informatikai referélólapok közül - a csehszlovákokon kivül - a megkérdezettek körében a szovjet referálólap a legnépszerűbb;
a mintában azereplők legszívesebben saját munkahelyük könyvtá
rát használjak. Az általuk használt könyvtárakkal azonban sok eset
ben nincsenek megelégedve;
134
I1U 22.óvf. 2.szám 1975.február
egy-egy alapvető szakfolyóiratot mindenki rendszeresen o l v a s . A többség saját ágazatának kiadványát /évkönyvét/ i s á t n é z i . Csupán a megkérdezettek lűoí-a vesz rendszeresen kezébe külföldi s z a k l a p o t , e l sősorban s z o v j e t e t , németet és angol-amerikait)
egyéni dokumentációja a megkérdezettek majdnem 50^-ának van. E házi dokumentációk igen változatos elvek s z e r i n t épülnek;
a megkérdezettek által i r t tanulmányokban és cikkekben a l e g több hivatkozás két éve megjelent forrásra történik. A többi h i v a t kozott forrás zöme egy vagy három é v e s . Egy-egy publikációban átla
gosan 10-50 forrást adnak meg. A maximum; 250 f o r r á s . Legtöbbször fo
lyóiratcikkekre hivatkoztak. A hivatkozott forrásokra a szerzők leg
többször nem hagyományos módon, a kurrens információs szolgáltatások keretein kivül t e t t e k s z e r t .
A felmérés adatai nem egészen megnyugtatóak. Ezek s z e r i n t még a könyvtáros- és információs képzésben i s sokat k e l l tenni annak érde
kében, hogy a hallgatók megalapozott éa mélyebb információs kultúrára tegyenek s z e r t , k i a l a k u l j o n készségük saját szakterületük információs szolgáltatásainak igénybevételére.
/Ceekoslovenská informatika, 16.k. 5.sz. 1974. p.257-267./
K Ö N Y V T Á R I MUNKA
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének küldöttközgyűlése
A könyvtárosegyesület 1974. évi küldött közgyűlését december 18-án t a r t o t t a meg az OMKDK könyvolvasótermében. Az 1780 tag által választott 178 küldött közül 111 j e l e n t meg.
KOVÁCS Dezső főtitkár beszámolt az egyesület fejlődéséről: erős iramban nőtt tagjainak ős rendezvényeinek száma, sikereket ért e l a szakmai továbbképzés és a szakmai érdeklődés fejlesztése k ö r ü l , több uj szekció és területi szervezet a l a k u l t . A hiányosságok közt emii
t e t t e meg a főtitkár az érdekvédelmi feladatok elhanyagolásét, az év
könyv megjelenésének elhúzódását, a sok tagdíjhátralékot ós a n y i l vántartás rendezetlenségét.
A felszólalók elsősorban a nyilvántartás körüli hibákról bestéi
t e k . Sok könyvtárost két helyen i s nyilvántartanak: szekcióban i s , megyei szervezetben i s . Emiatt egyesektől kétszer kérnek t a g d i j a t , mások viszont semmiféle értesítőét sem kapnak az egyesületi munkáról, a különféle rendezvényekről, előadásokról.
135
