• Nem Talált Eredményt

MSZflKI TUDDMnVOK

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "MSZflKI TUDDMnVOK"

Copied!
38
0
0

Teljes szövegt

(1)

TUDOniRnVPDlITIKfl tnflGVHRDRSZflGOn

II. fl DISZCIPItnÁK mŰUElES£

SOMVÓDYLÉSZLD-BOKOR JÓZSEF -FinTflJÓZSEF-GVULflI JÓZSEF

-nV iR I flnDRflS

M S Z flK I

T U D D M n V O K

(2)

J f f i j

u

J Í

j

L ['J frJijiM t;i

l . L J j Í i Í 1 1 i . > i .

f)

T U D O M A N Y P O L I T I K A M A G Y A R O R S Z A G O N

I. Tudománypolitika válaszúton II. A diszciplínák m űvelése III. Magyarországi kutatóhelyek

Programvezető és szerkesztő Glatz Ferenc

Olvasószerkesztő

Balogh Margit, Pótó János

(3)

T U D O M A N Y l’O L IT IK A M A G Y A R O R S Z Á C íO N I I . A d is z cip lín ák m ű v e lé s e

S O M L Y Ó D Y L Á S Z L Ó - B O K O R J Ó Z S E F - F I N T A J Ó Z S E F - G Y U L A I J Ó Z S E F - N Y Í R I A N D R Á S

Műszaki tudományok

M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M IA B U D A P E S T • 2002

(4)

S zerk esztő G L A T Z F E R E N C

O lv a só sz e rk e sz tő B alogh M arg it

IS B N 963 508 277 0 O IS B N 963 508 350 5 IS S N 1587-2408

Kiadja

a M agyar T u d o m á n y o s A kadém ia A kiadásért felel: G latz F crcn c, az M T A clnökc

N y o m d a i előkészítés:

az M T A T ö rté n e ttu d o m á n y i In té z e té n e k k iadványcsoportja V ezető: K ovács Éva

B orító: I lo rv áth Im re T ö rd elés: T u rc s á n A nita

N y o m d a i m u n k ák : Áldási és N é m e th N y o m d a Bt.

Felelős vezető: Á ldási P álné

M e g jelen t 2,88 (A/5) ív te rjed e lem b e n , 1500 p éld án y b an

(5)

Bevezetés

A m é r n ö k te v é k e n y sé g é t m e g alap o zó tu d o m á n y o k a t n e v e z z ü k m ű sz a k i ( m é r ­ n ö k i) tu d o m á n y o k n a k .* J e lle g é b e n so k e lté ré s t m u ta t a „tiszta” tu d o m á n y o k h o z k ép est, a m i m e g n e h e z íti a te rü le t á tte k in té sé t és m eg ítélését. E z é rt n e m h a s z o n ­ talan v a lam iféle d e fin íc ió t ajánlani, m é g ak k o r sem , ha ez táv o lró l sem lesz teljes k ö rű és p o n to s.

A m ű sz a k i tu d o m á n y o k feladata eg y részrő l a részv étel az alap v ető te rm é s z e t- tu d o m á n y o k (fizika, k é m ia és biológia) és a m a te m a tik a tö rv é n y e in e k m e g is m e ­ rési ío ly a m a tá b a n , m á sré sz rő l és fő k é n t p e d ig azo k alkalm azásával o ly an k o rs z e ­ rű eljárások, m ó d s z e re k kidolgozása, am ely ek k el az e m b e ris é g ja v á t szolgáló e szk ö zö k , é p ítm é n y e k , b e re n d e z é se k , g ép ek á llíth a tó k elő és ü z e m e lte th e tő k , v a la m in t a le g k ü lö n b ö z ő b b (gyakran nagy te rü le te k re v o n a tk o z ó ) fejlesztések v é g e z h e tő k el. Az alk alm azáso k so rán m a m á r szám o s, fo n to s in te g rá ló je lle g ű elv é rv é n y e sü l. Ilyen p é ld á u l az alapanyagok és a te rm é sz e ti e rő fo rrá so k „ o p ti­

m á lis” felhasználása, am i tö b b e k k ö z ö tt tartalm azza a gazdaságosságra, a zárt a n y a g c ik lu so k m egv'alósítására, a k ö rn y e z e t m egóvására és a fe n n ta rth a tó fejlesz­

tésre v aló tö rek v ést.

A m ű sz a k i tu d o m á n y o k m ű v e lő in e k feladata te rm é s z e te s e n az u tá n p ó tlá s k ép zése is. A m ű szak i tu d o m á n y o k fő b b te rü le te it a m é rn ö k i sz a k m a felosztása h a tá ro z z a m e g (n e m m in d ig egy’é rte lm ű e n ). A hazai klasszikus s z e m lé le t m e g ­ k ü lö n b ö z te t g ép ész-, v illa m o s-, veg^'ész-, é p ítő -, é p íté sz -, k ö z le k e d é s-, b án y a- és k o h ó m é rn ö k ö t.

A b e sz á m o ló clk cszítcscb cn az M T A M ű szak i T u d o m á n y o k O sztá ly á n ak szám o s tagja vett re szt 1999 őszén . Az osztály b izo ttság ain ak v c le m c n y c t k é rd ő ív kik ü ld ése, illetve az azokra a d o tt v álaszok révén m é rtü k fel. Sok kiváló k ö zte stü leti tag - a vállalkozásról hallva - ré szle te i­

b en is k ifejtette álláspontját. H á ro m kolleg án k at - G ásp ár Z so lto t, K ollár L ajost és Páczelt Ist­

v á n t - k ü lö n is felk értü k , h o g y sza k te rü le tü k re v o n a tk o z ó an foglalják össze v éle m én y ü k e t.

M in d a n iiy iu k h o zzájáru lását e z ú to n is hálásan köszö n jü k .

(6)

M íg a tu d ó s feladata tu d n i, a m é rn ö k e te n n i. A m é rn ö k cselekvő e m b e r, aki­

n e k sz ig o rú h a tá rid ő re kell m e g o ld a n i feladatát. S z e m b e n a tu d ó ssal, ritk án van abban a h e ly z e tb e n , ho g y állításait, szánn'tásait és t e n ^ i t ré szletesen igazolja. A m é rn ö k sajátja te h á t az in tu íc ió , a készség a fo n to s, illetve elh a n y a g o lh a tó h a tá ­ sok és fo ly am ato k fe lism erésére, a n ag y ság ren d ek é rz ék elésére és m e g b íz h a tó b ecslések k észítésére. A tu d o m á n y o s ism e re te k re és in tu íc ió ra tá m a sz k o d ó sajá­

tos m é rn ö k i g o n d o lk o d á sm ó d v e z e t a feltaláláso k h o z és in n o v a tív m e g o ld á so k ­ h o z, am e ly e k alapvetően m e g h a tá ro z zá k az e m b e re k é le tk ö rü lm é n y e it. A m é r ­ n ö k és a m é rn ö k i tu d o m á n y m ű v e lő je te h á t gyakran tu d ó s és alk o tó eg)' sze­

m é ly b e n . Az ÚJ, sz á m ítá ste c h n ik á ra a la p o z o tt m ó d s z e re k e té re n sz á m o tte v ő e n alakítják a m é rn ö k i tev ékenységet. A s z u b je k tu m szerep e so sem lesz te ljesen k i­

k ü s z ö b ö lh e tő , de tö b b te rü le te n v a ló sz ín ű le g c sö k k e n n i fog. A fo ly am at k o m o ly o k ta tá ste c h n ik a i k érd é se k e t v et fel: a le e n d ő m é rn ö k gyakran tú lz o tt m é rté k b e n b ízik a „p illa n a to k a la tt” elő á llíto tt e re d m é n y e k b e n , a n élk ü l, h o g y - sz e m b e n a

„lo g arléces” id ő k k el - fe lism e rn é az e lle n ő rz é s fo n to sság át és elsajátítan á a n n ak sajátos m ó d sz e re it.

Az e lm o n d o tta k tü k ré b e n n é h á n y m eg állap ítást te h e tü n k , am e ly e k seg íten ek kissé jo b b a n k ö rü lh a tá ro ln i té m á n k főbb sajátosságait:

a) A nu'íszaki tu d o m á n y alkalm azói je lle g ű és in te rd isz ip lin á ris. h iszen szá­

m o s a la p tu d o m á n y ra tá m a sz k o d ik (u tó b b it tö b b e k k ö z ö tt tü k rö z i, h o g \’ a v e ­ g y é sz m é rn ö k i szakm a az M T A -n b elü l a K ém iai T u d o m á n y o k O sz tá ly á h o z ta r­

to zik . u g y a n a k k o r a k ö rn y e z e tm é rn ö k i te rü le t eg y elő re szin te te lje se n g a zd át­

lan).

b) Ideális ese tb e n a m ű szak i tu d o m á n y és a m é rn ö k a tá rsa d a lo m m in d e n k o ­ ri, v á lto z ó ig én y eit elégíti ki, m ik ö z b e n alk alm azza a te rm é s z e ttu d o m á n y o k leg- tijabb e re d m é n y e it (azaz k e ttő s „ sz o rítá sb a n ” fejlődik vagy k e lle n e fejlő d n ie).

E n n e k m e g fe le lő e n a szakm a - ha n e m is válságok n é lk ü l - fo ly am ato s v á lto z á ­ so k o n m eg y k e re sz tü l. O ly a n új te r ü le te k je le n n e k m e g m in t a k ö rn y e z e t, az in ­ fo rm a tik a , a m e n e d z s m e n t stb ., am ely ek so k fé le k é p p e n k a p c so ló d h a tn a k a m e g ­ lévő k u tatási és oktatási te rü le te k h e z (és eg y m á sh o z is). J ó és „d iv a to s” esetek eg y arán t ta lá lh a tó k (e lő b b ire példa a B M E b io ló g u s m é rn ö k -k é p z é s e ).

c) A m é rn ö k i szakm a szám o s g o n d d a l n é z sz e m b e . E n n e k okai so k ré tű e k . így e m líth e tjü k a társad alm i h atáso k fe lm é ré sé n e k n e h é z sé g e it (p éld áu l az in fo rm a ­ tika befolyása é le tü n k re ), a társad alm i ig én y ek n e m m eg felelő vagy késői íelis- m e ré s é t, a sz e m lé le t válto zásait (p éld áu l a k ö rn y e z e ti s z e m p o n to k és elvek m e g ­ je le n é s e ), am e ly e t a gyakran évszázados é le tta rta m ú lé te sítm é n y e k n e m tu d n a k

k ö v e tn i, a p ro b lé m á k ö ssz e te tte b b e válását, a tö b b s z e m p o n tú d ö n té s e k „ k ín ja it”, és v ég ü l az in té z m é n y i re n d s z e re k táv o lró l sem k ielégítő m ű k ö d é s é t. U tó b b ia k a u to m a tiz m u s a ik (tö rv én y ek , re n d e le te k , gazdasági e szk ö zö k , in to rm á lis m e -

(7)

c iia n iz m u s o k , szab v án y o k stb.) rév en rc sz p ro b lc in á k k á d c k o m p o n á ljá lí a m é r ­ n ö k sz ám ára a feladatokat, igen gyakran oly m ó d o n , h o g y az e g y é b k é n t helyes ré sz m e g o ld á so k integrálása n e m v ezet az „egész” m eg o ld ásáh o z. A gyakorló m é rn ö k te v é k en y ség ét „ k ü lső ” té n y e z ő k , ig én y ek és m e g re n d e lé s e k alapvetően b efo ly áso lják , am i fo n to s etikai k é rd é se k e t v e th e t fel.

d) F e n ti d e fin íc ió n k te h á t táv o lró l sem teljes: a m ű szak i tu d o m á n y n a k és a le­

e n d ő m é rn ö k n e k n a g y m é rté k b e n tá m a sz k o d n ia kell a tá rs a d a lo m tu d o m á n y o k ra is (ezalatt n e m csu p án a k ö zg azd aság tan t é rtjü k , am ely e g y é b k é n t a l l . v ilághá- b o rii e lő tt a m é rn ö k k é p z é s szei'ves részét kép ezte).

e) A m é rn ö k i szakm a és tu d o m á n y re n d k ív ü l szerteágazó: az in fo rm a tik á tó l az é p íté sz e tig terjed . E n n e k m e g fe le lő e n a részletes szakm ai felosztás sem p r o b ­ lé m a m e n te s . E zt jó l tü k rö z i, h o g y az M T A M ű sz a k i T u d o m á n y o k O sztály a h á ­ ro m , lin. tu d o m á n y o s szak cso p o rtb ó l áll. E zek a gépészeti és kohászati, az e le k tro ­ te c h n ik a i, v a la m in t az é p ítő -, ép íté sz - és k ö z le k e d é sm é rn ö k i szak cso p o rto k , a m e ly e k h e z 18 b iz o ttsá g tarto zik . P é ld a k é n t e m lítjü k , h o g y az „ É p ítő -, ep íté sz - és k ö z le k e d é sm é rn ö k i s z a k c so p o rt” tö b b e k k ö z ö tt m ag áb an foglalja a v íz g azd ál­

k o d á st is, a m e ly n e k é p ítő m é rn ö k i v o n atk o zásain ál m ára m á r sokkal fo n to sa b b a k a g azd álk o d ási, ü z e m e lte té si, szen n y ezési és k ö rn y e z e ti aspektusai. Ö ssz e ssé g é ­ b e n a b iz o ttsá g i h áló zat felülvizsgálata tö b b m in t in d o k o lt, n e m c sa k a p rio ritá ­ sok változása, h a n e m a gyakran m egfigyelt, az ig ényekkel e lle n té te s sz a k terü leti e lk ü lö n ü lé s m ia tt is.

J) A m é rn ö k i te lje sítm é n y m é ré se ro p p a n t n eh éz: a m in ő s é g e t szig o rú an szem e lő tt tartva a n n a k eg y arán t ki kell te rje d n ie a tu d o m á n y o s és az alk o tó i é r­

ték ek re. E lőbbi a sz c ie n to m e tria ism e rt m ó d szereiv el m é rh e tő (id ézettség , im p act ta c to r stb.), ha n e m is e g y é rte lm ű e n . U tó b b i az o n b a n m a sz in te telje.sen m e g o ld a tla n , am i azt a v eszély t rejti m ag áb an , h o g y a szak m át (az osztály t, a b i­

z o ttsá g o k a t stb.) az alk o tó m é rn ö k i g yakorlat rovására, a p u b lik á c ió k ré v é n m é r ­ h e tő tu d o m á n y o s te lje sítm é n y t n y ú jtó sz a k e m b e rek k e l azo n o sítják . B izo n y o s te rü le te k e t - a „ m é ré s” g o n d jai m ia tt - k ö n n y e n „d isz k v a lifik á lh a tu n k ”: id e ta r­

to z ik p é ld á u l az ép ítészet, de első p illan atra m e g le p ő m ó d o n az in fo rm a tik a is.

A je le n ta n u lm á n y célja, h o g y a teljesség igénye n é lk ü l á tte k in té s t ad jo n a m ű sz a k i tu d o m á n y o k je le n le g i állásáról és fő b b p ro b lé m á iró l M ag y aro rszág o n . M in d e z t a n n a k é rd e k é b e n , h o g y a z o n o sítsu k a fő b b fejlesztési és k itö ré si le h e tő ­ ség ek et a re n d szerv áltás u tá n tíz évvel, a m ik o r m á r felcsillan az esélye az á tg o n ­ d o lta b b tu d o m á n y - és o k tatásszerv ezésn ek .

E lő sz ö r a n e m z e tk ö z i te n d e n c iá k a t te k in tjü k át, m ajd e zek tü k ré b e n a hazai h e ly z e te t m u ta tju k be. E zt k ö v e tő e n kissé ré sz le te se b b en a m ű sz a k i tu d o m á ­ n y o k n é g y te rü le té v e l fo g lalk o zu n k : az ép íté sz e tte l, a m e c h an ik áv al, az in fo rm a - dkával és az an y a g tu d o m á n n y a l. A szerk esztés so rá n az é p íté sz e trő l szó ló rész e l­

(8)

té rő stílu sá t és in d u la ta it n e m k ív á n tu k k ie g y e n líte n i, ily m ó d o n is illu sztrálv a a m é rn ö k i tu d o m á n y szerteág azó v o ltá t és e lté rő d ile m m á it.

Nem zetközi tendenciák

A m ű sz a k i tu d o m á n y o k te n d e n c iá i a fejlett v ilág b an az alábbi le g fo n to sa b b té ­ n y ező k k el je lle m e z h e tő k .

a) A z in fo rm á c ió s te c h n o ló g ia té rh ó d ítá sa ro b b a n á ssz e rű a m in d e n n a p i élet, az ip ar és a szo lg áltatáso k szám o s te rü le té n . A m ik ro e le k tro n ik a i e sz k ö z ö k e lő ­ állításán ak te rm e lé si v o lu m e n e m a m á r m eg elő zi az a u tó ip a rt, és a v ilág ku tatási p o te n c iá ljá n a k tö b b m in t 40 % -a k ap cso lh ató a m ik ro e le k tro n ik á h o z . A m ik ro ­ e le k tro n ik a i tec h n o ló g ia fejlődése b izto sítja az élő és é le tte le n te r m é s z e ttu d o ­ m án y i te rü le te k szin te v a la m e n n y i iij esz k ö z é t (ro n c so lá sm e n te s d iag n o sztik ai m cxlszerek, g é n seb észeti m ik ío m a n ip u lá to ro k stb .). A m ű sz a k i tu d o m á n y o k m in d e n te rü le té n ex p o n e n c iá lisa n n ö v e k sz ik az in fo rm a tik a i e sz k ö z ö k alk a lm a ­ zása a k u ta tá so k b a n . P é ld a k é n t a szám ítás-, m é ré s - és irá n y ítá ste c h n ik á t, a m a te ­ m atik ai m o d e lle z é st, a re n d s z e re le m z é s m ó d s z e re it, a d ö n té s tá m o g a tó re n d s z e ­ re k e t, a té rin fo rm a tik á t stb ., és m in d e z e k in te g rá lt alkalm azását e m lítjü k . E zek ré v é n a m é rn ö k i tu d o m á n y tú llé p i a h a g y o m án y o s, tap asztalatra é p ü lő m ó d s z e ­ re it és eg y re in k áb b k ö z e lít az egzakt tu d o m á n y o k h o z (egyes te rü le te k e n a m o ­ d ellezés o ly an tö k é le te s fo k o t ér el, h o g y je le n tő s m é rté k b e n le c sö k k e n ti a K + F - m u n k a anyag- és e n erg iaig én y es k ísérleti igényeit, de a „ v irtu á lis” k ísé rle ­ tezés és gyártás szin te b e lá th a ta tla n le h e tő sé g e k e t n y it a szak m a so k te rü le té n ).

b) A stratégiai „csillagháború” h ih e te tle n anyag tu d o m án y i ere d m é n y e k h ez és anyagokhoz vezetett, am elyeket egyre elterjed teb b en alkalm aznak n e m csupán a m ik ro elek tro n ik áb an és a preparatív szerves k ém iában, de m ás alap tu d o m án y o k b an és a gépszerk ezettan b an is. A m ik ro - és opto elek tro n ik a, v alam in t a k ö rn y ezetv éd e­

lem , a közlekedés és energetika igényei je le n tik a fő hajtóerőt.

c) A k ö rn y e z e ti aggályok új elv ek és m ó d s z e re k alkalm azását te tté k sz ü k sé g e s­

sé: m e g e lő z é s, fe n n ta rth a tó sá g , e n e rg ia - és an yagtakarékosság, m e g ú ju ló e n e r ­ giafo rráso k , ú jrafelh aszn álás, an y ag o k k ö rfo rg á sá n a k zárása a te rm e lé s b e n és a k ö rn y e z e tb e n , é le tc ik lu s-e le m z é se k stb. ré sz b e n az e lő z ő e k b e n fe lso ro lt te c h ­ n o ló g iá k h asznosításával.

d) N a g y m é rté k b e n n ö v e k sz ik a k ö lc sö n h a tá s a k ü lö n b ö z ő tu d o m á n y te r ü le ­ te k k ö z ö tt. A z in te rd isz c ip lin á ris m ó d s z e re k u ra lk o d ó v á válnak.

e) A p ro b lé m á k m eg o ld ása és a k ísérletezés szerep e m ó d o s u l a s z á m ítá s te c h ­ n ik a és a m a te m a tik a i m o d e lle z é s e lő re tö ré sé v el (lásd k o rá b b a n is). E g y re e lte r-

(9)

jc d tc b b é v álik a felad ato k tö b b d im e n z ió s , n e m p e rm a n e n s m e g o ld ása, n e m ­ ritk á n sz to c h a sz tik u s e le m e k k e l k o m b in álv a.

f) A g lobalizáció k ö v e tk e z té b e n n ö v ek v ő m é rté k b e n a m u ltin a c io n á lis vállala­

to k u ra ljá k a piacot. A nagy tő k e k o n c e n trá c ió le h ető v é teszi a k ö ltség es k u ta ­ tás-fejlesztési p ro g ra m o k m eg v aló sítását és a piaci e lő n y fokozását. E zzel eg y id e- jííle g c sö k k e n a k u tatás d e c e n tralizáció ja és c sö k k e n n e k a „m ag án y o s farkasok"

esélyei (ez a te n d e n c ia m a m á r a „ m u ltik tó l” fü g g e tle n ü l is é rv é n y e sü l). A leg­

frisseb b k u tatási e re d m é n y e k gyakran ü zleti tito k n a k m in ő s ü ln e k ; a cég ek a z o n ­ b an eg y re in k áb b belátják, h o g y fejlesztéseik ú n . „ p re k o m p e titív ”, azaz m é g n e m sz ig o rú a n titk o s részét - a k ö lcsö n ö s e lő n y ö k alapján - le h e t a helyi e g y e te m e k ­ re, k u ta tó in té z e te k re te le p íte n i. E n n e k m e g fo rd ítása, h o g y a „ k o m p e titiv ” fázis­

n ak eg y -eg y országba való te le p íté se n e m le h e t helyi „k ö v e te lé s” tárgya (a fej­

le sz té se k h azá n k b a „csáb ításáb an ” p é ld áu l n eg atív s z e m p o n to t je le n t a délszláv h e ly z e t vagy a sz e rv e z ett b íín ö z é s je le n lé te is).

g) Ezzel egy id ő b en iij (gyakran haszonérdekeltségű) szervezési to rm á k je le n n e k m e g a kutatásban, a fejlesztésben, az innovációs lánc m egvalósításában és a gyártás­

ban, am ely b en a k o rszerű m inőségbiztosítás alapvető szerepet játszik.

Az E U 5. K utatási, T e c h n o ló g ia fejlesz té si és D e m o n s trá c ió s (K T F ) K eret- p ro g ra m ja jó l tü k rö z i a fen ti kih ív áso k at és te n d e n c iá k at. A n ég y te m a tik u s p ro g ra m ' k ö z ö tt találju k a Felliaszndláharát úifomiációs társadalom és az Eui’r^ia, kör­

nyezet és Jenntartható fejlődés c ím ű e k e t, m íg a v é g reh ajtást elő seg ítő h o riz o n tá lis p ro g ra m o k tartalm azzák az E U -b a n folyó k u ta tá so k n e m z e tk ö z i sz e re p é n ek m e g e rő síté sé t, az in n o v áció elő m o z d ítá sá t, a k is- és k ö zép v állalato k k e re tp ro g ­ ra m b a n való ré sz v é te lén e k ö sz tö n z é sé t, v a la m in t a h u m á n k u tatási p o te n c iá l és tu d á sb á z is fejlesztését.

A m e g fo g a lm a z o tt k u lcsak ció k és p rio ritá so k k ö zü l alig v an o ly an , am elyik k lasszik u s m é rn ö k i feladat le n n e . E zek szin te m in d e g y ik e v alam ily en társad aln n célt tííz ki, jelle g e p e d ig alap v ető en in te g rá ló és in te rd isz c ip lin á ris. A m ű szak i tu d o m á n y o k h o z leg k ö zeleb b i, k ira g a d o tt példák: „a vid ék i és m ás relev án s te r ü ­ le te k in te g rá lt és fe n n ta rth a tó fejlesztése”, a „ felh aszn áló b arát in fo rm á c ió s társa­

d a lo m ” p ro g ra m szám o s e lem e (b eleértv e iij n a n o m é te r-lé p té k ű , k v a n tu m -, fo to n ik a i, b io e le k tro n ik a i stb. te c h n o ló g iá k fejlesztését is), „új és tcw áb b tejlesz- te tt ipari an y ag o k és az elő á llítá su k h o z szü k ség es a n y a g te c h n o ló g iák fejlesztése, o p to e le k tro n ik a i anyagok, b io an y ag o k , é rz é k e lő k s tb .”, a „ fe n n ta rth a tó v ízg az­

d álk o d ás és v íz m in ő s é g ” (tisztítási tech n o ló g iák , az lijrafelh aszn álás m ó d sz e re i, zárt v íz k ö rö k , in te g rá lt m eg k ö zelítési m ó d o k , a v ízk észletek v é d e lm e , m egfig)'e- lési és m e g elő zési m ó d sz e re k , korai elő rejelzés, m ű h o ld a s te c h n o ló g iá k a k ö r­

n y e z e t m eg fig y elésére, a k ö rn y e z e ti változás társad alm i-g azd aság i v o n atk o zásai

(10)

stb .), „a h o ln a p városa és k u ltu rá lis ö rö k sé g ” és az „e n e rg ia ” (tiszta és m e g iiju ló e n erg ia, gazdaságosság, h até k o n y sá g és fe n n ta rth a tó s á g stb.).

A hazai helyzet

A n e m z e tk ö z i te n d e n c iá k h o z h a so n ló a n a hazai h e ly z e te t is n é h á n y m ark án s, általán o s je lle m v o n á ssa l k ísé re ljü k m e g je lle m e z n i.

a) G y a k o ri m eg állapítás, h o g y a hazai m ű sz a k i tu d o m á n y le m a ra d v a követi a n e m z e tk ö z i tre n d e t. V alójában ez csu p á n részigazság. A re n d sz e rv á ltás e lő tti k u ­ tatást n a g y ré sz t a k é n y sz e rh e ly z e t befolyásolta. Az a k k o r e lé rt e re d m é n y e k gaz­

dasági h aszn a m a m á r n e m sz á m o tte v ő , az o n b a n a „ m ú lt” a k u tatás sz e lle m i p o ­ te n c iá ljá n a k n e m z e tk ö z i sz in te n tartásával le h e tő v é te tte a jö v ő b e li te v é k e n y sé ­ get. A k é p h e z h o z z á ta rto zik , h o g y sok te rü le te n m e g s z ű n t vagy g y ö k eresen m ó d o s u lt az ipari h áttér. Ily m ó d o n k u tatásró l gyakran m á r ésA'agy m é g n e m b e s z é lh e tü n k .

b) A k u ta tó i h á tté r a la p v e tő e n á ta la k u lt. E z t a m ú ltb a n n é h á n y a k a d é m ia i és ip a ri k u ta tó in té z e t, g y ári k u ta tó r é s z le g és e g y e te m i ta n s z é k b iz to s íto tta . M á ra a m ű s z a k i tu d o m á n y te r ü le té n m in d ö s s z e h á r o m a k a d é m ia i k u ta tó ­ h e ly , az M T A S z á m ítá s te c h n ik a i és A u to m a tiz á lá s i K u ta tó in té z e t (S Z T A K I), az M T A K F K I A to m e n e r g ia K u ta tó in té z e t és ( ré s z b e n ) az M T A M ű s z a k i F i­

zik ai és A n y a g tu d o m á n y i I n té z e t (M F A ) ta lá lh a tó . A z ip a ri k u ta tó - f e jle s z tő h e ly e k (E M I, É T I , K Ö T U K I , V Á T I, V E IK I, V IK I, V I T U K I s tb .) á ta la k u lta k vagy m e g s z ű n te k , d e k u ta tó b á z is n a k m á r a lig h a n e v e z h e tő k (a k o r s z e r ű tle n s tr u k tú r á k u g y a n e s e te n k é n t to v á b b é ln e k ). A fo ly a m a t a le g tö b b e s e tb e n s p o n tá n , a n é lk ü l, h o g y á tg o n d o ltá k v o ln a a j ö v ő ig é n y e it, a m e g m e n te n d ő é r ­ té k e k e t (s z a k e m b e r e k e t, s z a k tu d á s t és o rsz á g o s fe la d a to k e llá tá sá t) és a piaci le h e tő s é g e k e t. S o k e s e tb e n a z o n b a n e z e n in té z m é n y e k „ k r é m je ” k é p e s v o lt a k o rá b b i tu d á sá v a l p ia c k é p e s m é r n ö k i iro d á k a t és k isv á lla la to k a t a la p íta n i.

c) A z e g y e te m e k sz in te n d ra sz tik u s v á lto z á so k o n m e n te k k e re sz tü l. A negatív je le k k ö z ö tt e m líth e tő az o k ta tó i-k u ta tó i k o rfa egyre k e d v e z ő tle n e b b é válása (az ö tv e n év alatti m in ő s íte tte k aránya 30% alatti), az u tá n p ó tlá s e s e te n k é n ti vészes h ián y a, a pályaelhagyás, az agyelszívás (a k ü l- és b elfö ld i eg y arán t), a tö m e g k é p ­ zés u ra lk o d ó v á válása és az elitk ép zés hiánya. A k ö n y v - és fo ly ó ira t-á llo m á n y a k ­ tuális s z in te n ta rtásáh o z n in cs elég p én z. A m ű s z e rp a rk jó r é s z t e lav u lt, k o rs z e ­ rű s íté s é h e z n in cs m e g a k ellő fin an szíro zási h á tté r. K ivételt talán csak a sz á m í­

tá s te c h n ik a i-in fo rm a tik a i e szk ö zp ark k ép ez, de e n n e k a h a té k o n y sá g á t é p p e n az e lő b b i h iá n y o ssá g o k v eszély eztetik . R é sz b e n ezzel is m ag y arázh ató , h o g y a k u ta ­ tó k egy része az elm é le tig é n y e s k u tatási té m á k felé o rie n tá ló d ik . A k u tatási h á t­

(11)

te re t m a egy eb ek h ián y áb an az e g y e te m e k és föiskolák je le n tik , d e ez.ek a lu l­

fin a n sz íro z o ttsá g a eg y b en gátját is kép ezi a hazai tu d o m á n y o s k u tatás fe jlő d é sé ­ n ek. A m é rle g m ásik se rp e n y ő jé b e n tö b b e k k ö z ö tt a ja v u ló n y e lv tu d ás, a k ü lfö ld i ö s z tö n d íja k és n e m z e tk ö z i p ro g ra m o k nagy szám a ( T E M P U S és tá r­

sai), ré sz b e n a k o rsz e rű e szk ö zö k b esz e rz ése (am elyek fe n n ta rtá sá ra azu tán gyakran n in c se n forrás), to v áb b á a m é rn ö k i hivatás re p u tá c ió já n ak n ö v ek ed ése találh ató .

(i) A P h D -p ro g ra m o k é rd e m i b ev ezetése n e m egy szerű . A n y u g a t-e u ró p a i ta ­ p a sztalato k alapján, jó l d e fin iá lt k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt egy d o k to ra n d u s z kutatási

„ p é n z ig é n y e ” (n e m az ö sz tö n d íj) - sz a k te rü le ttő l fü g g ő en - n é h á n y százezer d o llár. Ez az összeg te rm é sz e te s e n a u to m a tik u sa n n e m áll re n d e lk e z é sre , de a (neves) té m a v e z ető szám ára a d o tta k a m ag átó l é rte tő d ő le h e tő sé g e k a tám o g atás m eg sz e rz ésére . Itth o n h a so n ló re n d sz e rtő l eg y elő re ugyancsak távol vagy u n k . Sok te rü le te n m é g jó ese tb e n is ö ssz e m o só d ik a tanszéki szakértői m u n k á k tel je­

sítése és a ku tatás (arról n e m is beszélve, h o g y m eg é lh e té si o k o k m ia tt az e lő b b i­

ek elvállalásánál n e m é p p e n a m in ő sé g a m e g h a tá ro z ó ). F in a n sz íro z á s h ián y áb an tú lz o tta n so k az elm életi je lle g ű , csak író asztalt és sz á m ító g é p e t ig én y lő tém a és é rtek ezés. K icsiny az esélye a n n ak , hogy a d o k to ra n d u s z h á ro m -n é g y év alatt b e ­ fejezze m u n k á já t, és fo rd ítv a, nagy a v aló szín ű ség e, h o g y m á r k o rá b b a n „elcsá­

b ítjá k ”. Á ltalában n e m a lak u lt m é g ki az o k tatás, a ku tatás és a m agas szín v o n a lú m é rn ö k i szakértés in teg ráló d ása (vagy m á sk é p p e n a k u ta tó -o k ta tó -te c h n o ló g ia i c e n tru m o k ), am i sok kiváló n y u g ati (és k o ráb b i hazai) iskola je lle m z ő je .

e) A p o s z td o k to ro k relatív lem arad ása to v áb b n ő a fejlett e u ró p a i o rszág o k b an tev é k e n y k e d ő , h a so n ló k o rii társaik h o z viszo n y ítv a. A m eg állap ítás éi-v'ényes anyagi é rte le m b e n , to v áb b á a k u tatási feltételek , a m u n k a k ö rü lm é n y e k és a k ih í­

v áso k te k in te té b e n egy arán t. A fiatal „m a rsla k ó ”-je lö lte k így v á ln a k átlagos, gyakran fru sz trá lt k u ta tó k k á vagy pályaelhagyókká (p éld áu l b a n k s z a k e m b e re k ­ ké). E g y é rte lm ű , h o g y a te h e tsé g e s P h D - és p o s z td o k to ri g e n e rá c ió az, am e ly ­ n ek a je le n le g i k u ta tó i-o k ta tó i k o rfa m e lle tt - az o rszág jö v ő je é rd e k é b e n - k i­

e m e lt m o tiv á c ió b a n kell ré szesü ln ie.

J) A kutatás-fejlesztés és az in nováció katasztrofális h ely zetb en van. M ik ö zb en a k u ta tó k és o k tató k je le n tő s része m e g ta n u lt (agyon)pályázni, a m eg felelő pályá­

zati re n d s z e r (és ann ak in té z m é n y i feltétele) n e m alakult ki: az a leg tö b b esetb en n e m m ás, m in t b u rk o lt költségvetési tá m o jp tás. M eg o ld atlan a p rio ritá so k kijelö­

lése, a finanszírozás és a társfinanszírozás. Ez szétap ró zo ttság h o z és szám o n k é ré s h ián y áb an felesleges pazarláshoz v ezet szin te m in d e n ese tb e n (előbbi az C )T K A -ra is jelle m z ő -). Kizárja az á tg o n d o lt k u ta tó - és a lk o tó m u n k á t (egyes ki­

m u ta tá so k sz e rin t m a h azán k b an tö b b a kutatási té m á k szám a, m in t a ku tató k é).

(12)

Az in n o v á c ió szin te teljességgel gazda n élk ü li (az O M F B n e m igazán az). É rték es k e z d e m é n y e z é se k re g y o rsan reagáló állam i kockázati tő kealap n in c se n .

g) A z e lm ú lt év tiz e d b e n a legstabilabb fin an szíro zási fo rrá st talán a n e m z e t­

közi p ro je k te k (T E M P U S , P H A R E , C O P E R N I C U S , C O S T , E U R E K A stb.) je le n te tté k . E z e k e g y é rte lm ű e n m u ta tjá k a n e m z e tk ö z i k ap cso lato k és m e g m é ­

re tte té s fo n to sság át. U g y a n a k k o r szám o s k e d v e z ő tle n tapasztalat is re n d e lk e z é s ­ re áll, am i a m u n k a m e g o sz tá s arán y talan v o ltára és a p é n z e k d o n o ro rs z á g b a tö r ­ té n ő „ v isszaterelésére” v o n atk o zik .

h) El k e lle n e é rn i, ho g y az o k tató i és k u ta tó i jö v e d e lm e k az egy én által a sza­

b a d p ia c o n e lé rh e tő jö v e d e le m 5 0 -7 0 % -ára n ö v e k e d je n e k . E k k o r e lv á rh a tó , ho g y - m in t m in d e n fejlett o rszág b an - a k u tatási p é n z e k b ő l m á r n e m szab ad az o k ta ­ tói, k u ta tó i szféra jö v e d e lm é t n ö v e ln i (am i feltételezi a K + F e re d m é n y e k e t h a sz n o sító cég ek tő l a szükséges tö b b le tjö v e d e le m m e g szerzését).

i) K ü lö n e m líté s t é rd e m e l a te ch n o ló g iai tra n sz fe r kérd ése. S z á m o s te rü le te n az e lm ú lt eg y -k ét év tized ro h a m o s fejlő d ést e re d m é n y e z e tt k ü lfö ld ö n . Ilyen e se te k b e n első d leg es cél az e re d m é n y e k átvétele, am i azo n b a n ritk á n v a ló síth a tó m e g k u ta tó i bázis és tén y leg es k ísé rle te k n é lk ü l. A k tu ális p é ld a a telep ü lési sz e n n y v íztisztítás. A k ö v e tk e z ő 10-15 é v b e n tö b b m in t e z e r s z e n n y v íz te le p e t fo g n ak é p íte n i. B ecslések s z e rin t m in te g y 100 m illiá rd fo rin t b e ru h á z á si és évi 5 m illiá rd fo rin t ü z e m e lé si k ö ltség ta k a ríth a tó m e g attó l fü g g ő en , h o g y a felad ato t r u tin je lle g g e l vagy p e d ig a le g k o rsz e rű b b b io ló g iai, kém iai és m o d e lle z é si is m e ­ re te k alapján o ld ják m eg. A k é rd é sn e k itth o n m ég sin cs gazdája: az „in g y en p é n z ­ n e k ” te k in te tt m agas állam i tám o g atás sze re p e tú lz o tta n nagy.

i) .Az e lm ú lt év tized so rán m in te g y tiz e n ö t m illiá rd d o llárn y i m ű k ö d ő tőke é rk e z e tt az országba. A b e te le p ü lő nagyvállalatok a le g tö b b e se tb e n a le g k o rsz e ­ rű b b k u tatási e re d m é n y e k alapján ép ítik fel te rm e lé si re n d s z e rü k e t, azo n b a n eg y elő re, eg y -k é t kiv ételtő l elte k in tv e és stratég iai m e g g o n d o lá so k m ia tt so k szo r é r th e tő e n , a szükséges k u ta tá so k a t n e m itt v é g e z te tik (világszerte k eresik a n á lu k é n á l o lcsó b b an , d e m e g b íz h a tó a n e lv é g e z te th e tő k u ta tá so k le h e tő sé g e it; a k ü lgazdasági szerv e k n e k a szellem i kap acitásain k k ih aszn álását jo b b a n elő k e lle ­ n e m o z d íta n iu k ). P o z itív je l, ho g y a fejlesztéseik „ p re k o m p e titív ” ré sz é n e k m u n k á la ta ib a egyre g y ak rab b an b ek ap cso lják a m ag y ar k u ta tó - és o k tató b ázist. A h azai tu la jd o n ú ipar, és a k is- és k ö zep es vállalato k főleg b e szállító i, b é rm u n k a je lle g ű te v é k en y ség et v é g ezn ek , és csak elvétve látn ak el k iseb b k u tatási fe la d a to ­

kat. Á ltalán o s fo rrá sh iá n n y a l k ü z d e n e k (n é h á n y kivétel ta lá lh a tó ugyan - R e c o g n ita , D u n a fe rr R t. stb).

k) A hazai kutatási és fejlesztési iskolák je le n tő s része s z á m o tte v ő e n m e g ­ g y e n g ü lt vagy teljességgel e ltű n t. iM indezek elle n é re re n d e lk e z ü n k n e m z e tk ö z i­

leg is e lis m e rt e re d m é n y e k k e l. K irag ad o tt p é ld a k é n t e m lítjü k a g é p re n d sz e re k

(13)

d in a m ik u s ü z e m i te rh e lé si fo ly am atain ak szám ító g ép es sz im u lá c ió já t, a m ik ro g ra v itá c ió s k ö rü lm é n y e k k ö z ö tti k ristály o so d ás vizsgálatát, a hazai h u l­

la d é k p a p ír m in te g y 7 0 % -o s ú jra h a sz n o sítá sá n ak m ű szak i m eg o ld ásait, a sekély tavak ta n u lm á n y o z á sá t, a b io m e c h a n ik a i k u tatáso k at, az analogikai k u tatáso k k al és C N N - s tr u k tiir á k k a l kapcso lato s e re d m é n y e k e t, a m e ste rsé g e sin te liig c n - c ia -m ó d s z e re k alkalm azását a gépészeti g y á rtó re n d sz e re k és egyéb term elési fo ly a m a to k irán y ítástech rn k ájáb an , az io n o s anyagalakítás és anyagvizsgálati eljá­

ráso k e re d m é n y e it, a v irtu á lis p ro to típ u s -te rv e z é s ép ítészeti alk alm azásáb an e l­

é rt n e m z e tk ö z ile g éle n já ró e re d m é n y e k e t és azt, ho g y az E ric sso n K ö z é p -E u ró - p áb a n eg y e d ü lá lló a n M ag^'arországra te le p íte tte k u ta tó la b o ra tó riu m á t (ahol h a ­ zai sz a k e m b e re k v égzik a le g k o rsz e rű b b h áló zati tech n o ló g iák k al k apcsolatos terv ezési, fo rg a lo m m o d e lle z é si, szolg áltatásm in ő ség i stb. k é rd é se k k u tatását).

1 la so n ló k é p p k ie m e le n d ő , ho g y a K n o rr-B re m s e A G (tám aszk o d v a a B M E és a S Z T A K J szellem i p o ten ciáljára) B u d a p e ste n n y ito tta m e g k u ta tó -fe jle sz tő k ö z ­ p o n tjá t, a m e ly b e n fé k re n d sz e re k m e lle tt in te llig e n s já rm ű irá n y ítá s i k u tatáso k k al is foglalk o zn ak .

I) Az egyx'tenii, in té z e ti k u tatáso k k ö z ö tt je le n tő s azo k n a k a szám a, a m ely ek a fe lism e rt tre n d e k b ő l sz á rm a z n ak - n é m ile g i'üggetlenül attó l, h o g y v a n -e ipari bázisa. E zek tem atik ája a k o ráb b i n e m z e tk ö z i kap cso lataik b ó l a lak u lt és - esetleg ki n e m m o n d o tt, de valódi - célja is e k ap cso lato k ápolása. U g y a n a k k o r szám o s fo n to s p ro b lé m á t n e m is m e rü n k fel és/vagy' n e m k u ta tu n k (m e g fe le lő en ). Az o k o k az e lm o n d o tta k o n tú l a p rio ritá so k k ijelö lésén ek hiányával és szám o s ága­

zatb a n (k ö rn y e z e t, en erg ia, víz stb.) a tisztázatlan stratégiai (és k u tatási) ig é n y ek ­ kel m ag y arázh ató .

m ) A z E U -in te g rá c ió szám o s e lté rő hatással j á r m ajd. E lő sz ö r az 5. K T F K e­

re tp ro g ra m o t e m lítjü k m in t azo n n ali le h e tő sé g e t, am ely k o m o ly k ih ív ást jelen t.^

M á so d sz o r, az E U -p ia c o n csak a m eg felelő m e n e d z s m e n tte l és m in ő s é g b iz to s í­

tással re n d e lk e z ő m é rn ö k i iro d á k és cégek le sz n e k v e rse n y k é p e se k , és ez fe lté t­

le n ü l p o zitív . I la rm a d sz o r, v a ló sz ín ű le g m é g j ó id eig fo ly ta tó d ik a g lo b alizáló d ó p iaco n az a te n d e n c ia , am ely fő k é n t a tő k e visszaáram o ltatását célozza m eg, és első d le g e se n n e m a nag>' tu d á s ú hazai sz a k e m b e rek re kíván alap o zn i. E zt a g o n ­ d o t a z o n b a n - a h o g \'an m á r e m líte ttü k - a hazai kis- és k ö zép v állalato k fe jlő d é ­ sé n e k tám ogatásával c sö k k e n te n i lehet.

Építészet

Az építészettudomány szám talan szállal k ö tő d ik közeli és távolabbi tá rstu d o m á n v a i- h o z; e k k é n t ku tatási te rü le te i is á t- m e g á tfe d ő d n e k , h a tá re se tn e k m in ő s ü ln e k , a felte tt k é rd é se k re , p ro b lé m á k ra tö b b n y ire csak k ö zö s válaszok ad h ató k .

(14)

Az építés általában, s e zen b e lü l az építészet az e m b e ri létezés m in ő sé g é n e k egyik le g m e g h a tá ro z ó b b szakm ája; é le tü n k teljes fo ly am atát k e re te z ő , azt b e fo ­ gadó, m o z g á sa in k a t k o o rd in á ló beavatkozás. N o h a az é p íté sz e t e ls ő re n d ű e n sz o lg á ló -sz o lg á lta tó jellegíí - o ly an k ö v ető „ak ció ”, am ely egy a d o tt tá rsa d a l­

m i-g azd aság i fejlettség által h a tá ro z ó d ik m e g fu n k c io n á lis és te c h n ik a i, de eszté tik a i-stilá ris é rte le m b e n is a szám ára m e g fo g a lm a z o tt ig én y ek s z e rin t k é ­ szíti el a z t az é p íte tt k ö rn y e z e te t, a m e ly b e n k é n y te le n e k v a g y u n k éln i. Á m m in d e n n e k e lle n é re , tev ék en y ség e m ég is „ m a n ip u la tív ” je lle g íí, s visszah at m e g fo g alm azó ira.

Á lta lá n o s h elyzetkép

A 20. század h atalm as tu d o m á n y o s felfed ezései, a v ilá g h á b o rú k sokkjai, a g lo b á­

lis m o to riz á c ió , az in fo rm á c ió s te c h n ik á k teljes té rn y e ré se és é le tfo rm a -a la k ító hatása (a k o m m u n ik á c ió s társad alm ak kialakulása) k ö v e tk e z m é n y e k é n t m a az é p íté sz e t jó v a l kevesebb fig y elm et élvez, m in t az e m b e risé g m ú ltjá b a n b á rm i­

kor, 71 Jelen építészete - legalábbis látszólagosan - n e m e ls ő re n d ű k ifejező je saját k o rán ak . P e d ig fe n te b b é rin te tt m e g a n n y i hatása, é le tfo rm a -a la k ító szerep e és

„ te h e tsé g e ”, m aga az épített környezet egésze, a n n a k jö v ő je talán so h a se m v olt olyan fo n to s p ro b lé m á ja az e m b e risé g n e k , m in t m o st.

A g lo b alizáló d ó világ globális „ k a ta sztró fájáh o z” v e z e th e t, ha az e m líte tt térvi-

% k é rd ő je le it az e m b e ris é g (a tő k e, a piac, a gazdaság) to v á b b ra is p én zü g y i, te c h n ik a i és stiláris p ro b lé m a k é n t kezeli. Az a te c h n ik a i fejlődés, am e ly száza­

d u n k a t je lle m z i, n e m hagyta é rin te tle n ü l az é p íté s-é p íté sz e t te rü le te it, d e ilyen é rte le m b e n teljességgel át is alak íto tta „termékeit”, s b iz o n y n e m m in d e n k o r a szolgáló h aszn o sság igénye által vezetve.

A fejlett i’Há^ fogyasztói társad alm ai, fo ly am ato san n ö v ek v ő és v álto zó m in ő s é ­ gi ig é n y e ik o k án , a fejlő d ő világ p e d ig gyors n ép e ssé g n ö v e k e d ése, s ezen b elü l is e ls ő re n d ű e n sz in te k ö v e th e te tle n lé p té k ű v árosiasodása m ia tt k ö v e te lte ki azt a m e n n y isé g i n ö v e k e d é st, am ely az ép ítés p ro d u k c ió ib a n je le n tk e z e tt. E m in ő s é - g i-m e n n y ise g i igényalakulás k ö v e tk e z m é n y e le tt egy rö v id íte tt id ő tá v la to k b a n g o n d o lk o d ó , ad h o c ig én y ek et k ielég ítő é p íté sz e t. A z egykori - év század o k b an g o n d o lk o d ó — stabil és ta rtó s ép ítési „ p ro d u k c ió k a t” olyan é p íté sz e t v álto tta tel, am ely te c h n ik a i, anyagfelhasználási é rte le m b e n , de v iz u á lis -e s z té tik a i-s tilá ris v o n a tk o z á sa ib a n is a m a teriális és m o rá lis elavulás so h a se m tap asztalt seb esség é­

re ép íti egész létezését (piaci n y e reség ét és valós vagy m a n ip u lá lt szo lg áltató j e l ­ legét).

E te c h n ik a i fejlődés e re d m é n y e it h ib a le n n e c su p á n e b b e n a fo ly am atb an vizsgálva, s ezek k el a n e g a tív u m o k k a l é rté k e ln i. A szerk e z eté p íté s, a m e c h a n ik a ,

(15)

a m é rn ö k i találm ányok, az ép ítésb e b e v o n t táj anyagok (acél, a lu m ín iu m , izolációs m a té riá k stb .), az ü v e g te c h n ik á k óriási fejlődése, az é p ítk e z é se k et k iszo lg áló g é ­ p észeti és v illam o s re n d s z e re k d im e n z io n á lis változásai k ö v e tk e z m é n y e k é n t a fe d h e tő te re k iij m in ő sé g e és v o lu m e n e je le n t m e g a század u to lsó h a rm a d á b a n , s a stiláris ép íté sz e te k ú n . eg y réteg ű ség e („g y alo g ép ítészet”) h e ly e tt egy, a té rb e n h o riz o n tá lis és vertikális é rte le m b e n is k iszab ad u lt, so k réteg íi, m e ste rsé g e s esz­

k ö zö k k el, tech n ik ák k al (is) b e já rh a tó produkciók s z ü le th e tte k . E g y elő re hatalm as kérd és, h o g y ezek a te rm é sz e te s té rb ő l k im e tsz e tt, d e an n a k d im e n z ió iv a l v e te ­ k e d ő m e ste rsé g e s te re k m ik é n t fo rm álják , m a n ip u lá ljá k a b e lé jü k k ö ltö z ő é le t­

fo rm á k a t és e m b e ri m ozgásokat.

A je le n , s a b eláth ató jö v ő é p ítészetén ek legsiilyosabb p ro b lém ája az, h o g y n e m a kor tá rs a d a lm i-s z o c iá lis -é le tfo rm a -m u n k a fo rm a gondjaira adja m e g válaszait, h a n e m az e m líte tt piac, gazdaság, tőke, divat által o rien táltan alakul, s h o z létre olyan p ro d u k tu m o k a t, am ely ek talán m ár m a sem felelnek m eg a fu n k cio n ális (és h u m á n ) ig ényeknek, és am elyek - a k orábban h iv atk o zo tt - g\'ors elavulásukkal k e z e lh e tetlen -k iű tta la n h ely zetb e h o zh atják m á r a k ö v etkező század elejét.

A glo b alizáló d ó világ gk:)bális építészete esztétik ai-stilán s é rte le m b e n p r o d u ­ kálja leg rajtak ap h ató b b tévedéseit, hozza létre divatjait. A fejlett o rszág o k term ék ei e talo n érték íív é válnak m in d e n h o l; olyan k ö v e te n d ő u ta t jelö ln ek ki, am ely m ár a k ö zep esen fejlett, k ü lö n ö se n p ed ig a fejlődő és e lm a ra d o tt országok és gazdaságok szám ára katasztrofálisan félrevezető. iM iközben a k o n tin e n se k , n ép ek , n é p c so ­ p o rto k k ö z ö tt hatahiias, m ú ltb ó l ö rö k lö tt tö rté n e lm i, filozófiai, k u ltu rá lis és p e r­

sze anyagi-gazdasági d ifferen ciák vannak, a p én z építészeti eg y en ru h ái m in d e n h o l azo n o s m ó d o n feszü ln ek rá az oly nagy m é rté k b e n m ás „te ste k re ”.

K ü lö n ö s e n zavaróvá válik ez a te rm é k u ra lo m , a m ik o r a k o m m u n ik á c ió s tá r­

sad a lm a k é le tfo rm á in a k gyors alakulását, fejlő d ését, n e tá n to rz u lá sá t sem v iz s­

gálják o ly an kutatások, am ely ek e „fejlett v ilá g b a n ” té rré , é p íté sz e tté leszn ek k é ­ p esek m ate ria liz áló d n i. Az ugyanis, ho g y a k ö rn y e z e tv é d e le m , az ö k o ló g ia, az en erg iafelh aszn álás (a fe n n ta rth a tó fejlődés jelszavával) m á r in te n z ív k u tatáso k tárgya, e lism e ré sre é rd e m e s ugyan, de n e m h e ly ettesíti a szociológiai, társad alm i é le tfo rm a -k u ta tá s o k hiányát.

N e m tu d ju k ugyanis, h o g y n é h á n y év tized m ú lv a hogyan fo g u n k élni, m i­

k é n t v á lto z n a k az eg y én ek és családok időfelosztásai, m ik é n t b efolyásolja é le tü n ­ ket a to tális in fo rm á c ió á ram lá s, m it m ó d o s ít é le tfo rm á in k o n a sz á m ító g é p s a n ­ nak v á rh a tó fejlődése, m ik é n t alakítja ez az in fo rm á c ió s g lo b alizáló d ás a k u ltú ­ rát, m ily e n m ó d o n fo rm á ló d ik az egyén és a közösség viszonya, s h o g y an kezeli a fe jle d e n -fe jlő d ő világ ez e k e t a k érd ések et. K irag ad o tt k é rd ő je le k ezek, ám é p íté ­ szetrő l b e sz é ln i, k u tatáso k at fo rm á ln i a fenti k é rd ő je le k fig y elem b ev étele n élk ü l n e m leh etség es.

(16)

A k u ta tá s o k egyik leg fo n to sa b b tárgya a h e ly sz e lle m é n e k , m iiltb ó l ö rö k lö tt, s jö v ő b e á tm e n te n d ő k a ra k te ré n e k vizsgálata le n n e ; id e n titá sk e re sé s e z e n e m líte tt m ú ltta l, tö rté n e le m m e l, k u ltú rá v a l, tájjal és k ö rn y e z e tte l, azokkal a g y ö k erek k el, a m e ly e k jö v ő b e li té rs tru k tú rá in k eg yediségét k é p e z h e tik . Az ö rö k lö tt m ú lt k é r­

d ése b o n y o lu lt, n e m v é le tle n te h á t, h o g y c rté k k a te g ó riá i k ö rü l d ú l m an a p sá g a leg tö b b v ita é p íté s z e ti-m ű tö rté n é s z i b e rk e k b e n . S p ersze n e m c su p á n hazai p r i­

v ilé g iu m u n k e z t a p ro b lé m á t ú jra és ú jra k ö rü ljá rn i; az é p íté s z e ttö rté n e t, a m íí- v é s z e ttö rté n e t és a ré g észet k u tató i és sz a k e m b e rei n e m z e tk ö z i s z in te n is v e h e ­

m e n s ö sszecsapásaik tárgyát látják e b b e n az oly so k sz o r ú jra ra jz o lt k é rd ő je lb e n . E z e n p ro b lé m a k ö rre l szo ro s k ap cso latb an v an a múlt és a jelen (s p e rsz e a jövő) é p íté sz e ti k o n ta k tu sa , a m ú ltb ó l ö rö k lö tt te le p ü lé se k , utcák, te re k , é p ü le te g y ü t­

tesek és egyedi é p ítm é n y e k testvéríthetőscge a je le n p ro d u k c ió iv a l. N e m v é le tle n , hog)^ az e m b e risé g e d d ig m e g é lt v a lam en n y i stílu sk o rszak a jo g o t fo rm á lt ö n k i- t'ejezésére, s ez e n jo g á b a n n e n í hagyta m agát c so rb ítta tn i. A „ ro m á n ” és a „g ó ti­

k a” te rm é s z e te s összeolvadásai, a re n e sz á n sz és a b a ro k k b e te le p e d ései az öt m e g e lő z ő k o ro k é p ü le te ib e , az ek lek tik a m ú ltid é z ő és m ú ltfo rm á ló (á tío rm á ló ) b eavatkozásai, s a m o d e rn (B a u h a u s) sz in te d ra sz tik u s b o n tásai, fu tu ris z tik u s jö v ő k é p e i u tá n n e m cso d a és n e m is baj a je le n tú lz o tt k o n zei-v atizm u sa ezen a

té re n (n o h a ez u tó b b i é p p e n n á lu n k m e g fo n to lt áté rté k e lésre vár).

A m ú lt ö rö k ség e kap csán k u lcsk érd és az a d o tt hely sze lle m é b ő l k ö v e tk e z ő lép­

ték, illetve e lé p té k m e g ő rz é s é n e k g o ndja. A g lobalizáció talán ép p ezt a lé p té k e t tá m ad ja leg in k áb b (lásd a F ra n k fu rt-e ffe k tu s t), s az a m e rik a n iz á ló d ó E u ró p a súlyos tév ed ései lettek , s le h e tn e k m é g e z e n e u ró p a i lép ték d ra sz tik u s m eg v ál­

to ztatásai. E z m essze n e m ép ítészeti ügy, ez társa d a lm i-k ö z ö ssé g i k érd és, az é le tfo rm á n k fo ly am ato sság án ak k érd ése, n e m z e ti, k özösségi és egyéni id e n titá s- t u d a tu n k fo rm áló ja. S m égis, e z t a té m á t se m le h e t „ p a n e lsz e rű ” le e g y sz e rű síté ­ sekkel k e z e ln i, olyan általán o s tiltásokkal, am e ly e k tu d o m á n y o s és esztétik ai e le m z é se k e t n é lk ü lö z ő e n a hivatalok „gyávaságából”, jö v ő b e lá tá su k , k é p z e lő - e re jü k h iá n y á b ó l szárm azn ak .

H a z a i helyzetkép

E gy o ly an o rszág b an , m in t a m ié n k , a m e ly tö rté n e lm i tév ed ései és veszteségei ré v é n a saját m ú ltjá b a n fe lé p íte tt é p íté sz e té b ő l m ára v ajm i k ev eset k e z e lh e t t u ­ la jd o n a k é n t, k ü lö n ö s e n a lá h ú z o tt az az é rté k p ro b lé m a , ho g y m in d e n m e g m e n - te n d ő -m e g ta rta n d ó , am i ré g in e k m in ő s ü l, avag\' b e h e ly e tte s íth e tő a „ ré g it”

m e g h a la d ó tij érték k el. E té m á n a k eleve ig en nagy a veszélye, h is z e n az é rté k íté ­ le te k n é h a ig en csak szu b jek tiv ek , illetve k o r- és d iv a tfü g g ő e k is le h e tn e k . N a g )' k é rd é se lesz k ö z e ljö v ő n k n e k az ek lek tik a (a h is to riz m u s ) „ k ezelése”. E z a stílus

(17)

m á r sz ü le té se pillan atáb an m ag áb an h o rd o z ta az akkori te le k - és ép ítési sp e k u lá ­ ció k m e g a n n y i baját, tech n ik a i-a n y ag h a sz n á la ti h ib áját, s je le n ü n k r e v ált évszá­

z a d o sn ál ö reg eb b é, teljes re h a b ilitáció ra és re k o n s tru k c ió ra szo ru ló v á. B u d ap est és leg n ag y o b b vidéki v á ro sa in k k a ra k te rét fo rm álja ez a k o r és ez a stílu s, olyan h atalm as é p ü le tv o lu m e n n e l, am ely lassan k e z e lh e te tle n n é válik. J ö v e n d ő te c h ­ nikai, d e h asználati és stiláris k u ta tá so k és sz á m ításo k talán le g fo n to sa b b tárgya is lesz é p íté sz e tü n k , é p ítő ip a ru n k e zen é p ü le t- és té rm a té rá já n a k sorsa.

A m ik o r az é p íté s z e t p ro d u k c ió in a k m in ő s é g e k é rd ő je le ssé v álik , általáb an n e m az é p íté s z e t (és é p íté sz e k ) k ép esség eiv el v a n p ro b lé m a , h a n e m m agával az ig é n y fe lv e té sse l. K é p le ts z e rű p éld ája e n n e k az ig azság n ak az a n é h á n y hazai é v ­ tiz e d , a m e ly az 1950-es é v e k tő l k e z d ő d ő e n az 1980-as év e k ig is e lta rto tt. A tö ­ m e g e s la k á sé p íté st, a la k ó te le p -é p íté s t, de a k ö z in té z m é n y - és k ö z é p ü le té p íté s le g n a g y o b b ré sz é t is te n d e n c ió z u s p o litik a i ak arat v e z é re lte , a m e ly az é p ü le ­ te k b e k e r ü lő é le tfo rm á k k a l, a te le p ü lé s e k m ű k ö d ő k é p e s s é g é v e l, az é p íte tt k ö r ­ n y e z e t s z o c io ló g ia i-b io ló g ia i-ö k o ló g ia i p ro b lé m á iv a l m it se m tö rő d v e állíto tta fel m e n n y is é g c e n trik u s tö rv é n y e it, é p íté s te c h n o ló g ia i je lle g ű p rim á tu s a it (p é l­

da e rre a p a n e le s la k ásép ítés m in t sz é ria fa la n sz te r).

Az 1980-as évek végével b ek ö v e tk e z ő tá rs a d a lm i-p o litik a i-g a z d a sá g i v á lto z á ­ so k se m fo rm á ltá k sokkal tisztáb b á az é p ítészettel s z e m b e n tá m a sz to tt ig é n y e ­ ket. A tá rsa d a lo m je le n - és jcw őképe m é g „ d e fo rm á lt” és e ta lo n o k n é lk ü li. A p ro b lé m á k óriásiak abb an is, ho g y m ily e n állapotba k e rü lte k - általában - a te le ­ p ü lé se k , s h o g y a végig n e m g o n d o lt p riv atizáció hatására m ily e n kilátástalan h e ly z e tb e n van p éld áu l a n ag y v áro so k 100-120 éves, ek le k tik u s k o rú lakásállo­

m án y a. E n n é l is n ag y o b b g o n d o t v et fel a p a n e lh á z a k és -lak áso k jö v ő je . A súlyos te c h n ik a i p ro b lé m á k k ö z ö tt e m lítjü k az 1 9 6 0 -1 9 7 0 -es évek é p ü le te in e k szig e te ­ lési és állékonysági k érd éseit, to v áb b á azt a d ile m m á t, h o g y az é p ü le te k k ö tö tt s z e rk e z e té n é l fogva az átalakítás és a b ővítés leh ető ség ei sz in te teljességgel h iá ­ n y o zn ak .

A m i az e lm ú lt n é h á n y é v b en fe jlő d é sn e k in d u lt, az az iro d a é p íté s, a k e re sk e ­ d e lm i k ö z p o n to k (plazák) ép ítése, az ipari p a rk o k b eru h ázásai és eg y -k é t re p re ­ ze n ta tív k ö z é p ü le t. A m ag y ar é p ítő ip a r - ré sz b e n k ü lfö ld i cégek által felvásárolt állap o táb an - m á r képes sz in te „ k o rsz e rű ” eu ró p a i sz in te n ép íte n i. Ez a z ért n e m kis e re d m é n y , m ivel e z t az ép ítő ip a rt az 1 9 5 0 -1 980-as évek sz é ria c p ítcszc te m a jd n e m te ljesen tö n k re te tte . A m agyar ép íté sz e t m e g le h e tő se n rö v id idő alatt sz in té n v erse n y k é p e s állap o tb a e m e lk e d e tt. H a é p ítő a n y a g -ip a ru n k n e m is, de e zen a n y a g o k választéka m á r ugyancsak v ilág szín v o n alú . S z in te m in d e n t m eg le h e tn e itth o n csin áln i, a m ire a fejlett világ képes, h a v o ln a e rre m e g re n d e lő i igény és p ersze gazdasági h áttér.

(18)

A ligha k e rü lh e tő m e g az a kérd és, ho g y v a n n a k -e olyan m agv'ar ép ítész sze­

m ély iség ek (és iskolák), akik e la d h a tó „ á ru k ” le h e tn é n e k akár egy eg y e sü lt E u ró ­ páb an is? É p íté s z e tü n k sokszíníí: az iskolák kialakulása m á r az 1960-as évek v é ­ g én e lin d u lt. E te n d e n c iá k leg in k áb b d ek laratív s n e m z e tk ö z i s z in te n is legis­

m e rte b b k épviselője az ú n . o rg a n ik u s iskola (am ely et első so rb a n M akovccz h n r e és k ö re je lle m e z ). Ez az é p ítészet „tak tik u san m a g y a ro síto tta ” m agát, s m a m á r úgy szerep el itth o n és k ü lfö ld ö n m in t a reg io n ális m ag y ar ép íté sz e ti k arak ­ te r eg y e tle n irányzata. I lázaik te rm é sz e te s anyagbázisa (kő, fa, tégla stb .), fo rm á ­ ik te rm e s z e te lv ű u n ik alitása so k h ív e t to b o ro z , ám a k o r le g fejletteb b te c h n ik á já ­ n ak elu tasítása m e g le h e tő se n b eh a tá ro lja te rje sz k e d é s ü k e t (b ázisu k , fő k é n t v id é ­ k e n , m a is h atalm as). L ehetséges, h o g y idővel e lfo rd u ln a k a „so lar”- és b io é p íté sz e t irányába, kih aszn álv a azt az elle n é rz ést, am ely a h ig h -te c h h ű v ö ssé ­ gével sz e m b e n m e g n y ilv á n u l. E h h e z az isk o láh o z v iszo n y lag közei áll az a pécsi iskola, am ely m e g k é se tt p o s z tm o d e rn n e k is n ev ezh ető .

Az e századi m agyar é p íté sz e tb e n m a jd n e m m in d e n k o r je le n v o lt az é sz a k -e u ró p a i a rc h ite k tú ra re g io n a liz m u sá n a k csodálata. E tiszta és jó z a n „ h a n g ” m a is k ö v e tő k re talál, s ez a k a rak ter (am ely p é ld áu l az angol és h o lla n d a rc h ite k - tiíra je lle m z ő je is) egy p u rista irán y b a viszi el a fiatalabb é p íté sz e k je le n tő s ré ­ szét. Ez a p u riz m u s , am e ly m é g d ek laráltab b an je le n tk e z ik a m e d ite rrá n é p íté ­ sz e tb e n , ug y an csak sok hazai k ö v e tő re lelt, m in t ahogyan saját k ö v e tő táb o ra van a n n a k a h ig h -te c h irán y zatn ak , am ely a világ m ai é p íté sz e té n e k le g ism e rte b b p r o d u k tu m a it h o zza létre. B ár a m agyar h ig h -te c h sok szép egyedi példával (p él­

d á u l a F in ta -isk o la é p ü le te iv e l) je le z te m á r létezését és é le tk ép esség ét, n á lu n k ép p fin an ciális alapjait n é lk ü lö z i. T é n y az is, ho g y a stílu s te c h n ik a i-s z e lle - m i- k o n s tr u k c ió s ig én y ét sz e rk e z ette rv e z ő és ép ü le tg é p é sz m é rn ö k e in k n e m m in d ig érzék elik . E tárg y b an a m é rn ö k k é p z é s n e k szám os te n n iv a ló ja v an m ég.

N o h a a fe n tie k b ő l (és a n e m e m líte tt p é ld ák b ó l) egy so k sz ín ű , v ilá g sz ín v o n a - lii, é rd e k e s ép íté sz e t k ép e v á z o ló d h a to tt fel, a valóság az, h o g y a p ro d u k c ió k z ö m e p ro v in ciális, esztétik ai é rte le m b e n so k sz o r a n a k ro n isz tik u s és zavaros igé­

n y e k e t elég ít ki. E tárg y b an nagy felelőssége van a n n ak a k o rn a k , am ely a ra jz o k ­ tatást, a v izu ális n ev elést, a m íív é s z e ttö rté n e t és k ö rn y e z e tk u ltú ra o k tatását „ m i­

n im a liz á lta ”. A k áro k o zás a je le n hibás ép ítk ezéseiv el, a m ú ltb ó l ö rö k lö tt é p ü le t­

á llo m á n y lep u sztu lásáv al, a te le p ü lé se k elgazdátlanosodásával to ly am ato san fen n áll.

A k u ta tó sz ak em b erg árd a, am ely je le n é p íté sz e tü n k k e l fo glalkozik, jo b b á ra stiláris-esztétik ai é rte le m b e n teszi ezt, a m ű v é s z e ttö rté n e tre -é p íté s z e ttö rté n e tre k o n c e n trá l, s n e m arra a társad alm i, gazdasági k ö rn y e z e tre, am e ly ezt az é p íté ­ sz e te t létre h o z z a. K u ta tn i p e d ig - ah ogyan arra m á r u ta ltu n k - e lső so rb a n azt

(19)

k e lle n e , h o g y a g lobalizáció h a tá s m e c h a n iz m u s á t is fig y elem b e véve, m ily en g a z d a sá g i-tá rsa d a lm i-sz o c iá lis jö v ő v á r rán k , s h o g y ez a jö v ő m ily e n é p íte tt k ö rn y e z e tb e h e ly e z h e tő el a le g m e g felelő b b en .

E k u ta tá sn a k m a s e m m in e m ű in té z m é n y i h á tte re n in cs. Az é p íté sz e t m in t t u ­ d o m á n y n e m elfo g ad o tt k ateg ó ria az A k a d é m iá n , d e a k u ltú rp o litik á b a n sem . Az é p íte tt k ö rn y e z e t igénye m e g a n n y i tu d o m á n y - és sz a k te rü le ten „ á p o lt”, s n em áll össze egységgé; o ly an n á, am ely é rte lm e s e n fo g alm azn á m e g a h o zzá tarto z ó elv áráso k összességét.

Az egym ással k ap cso lato t alig tartó e g y e te m e k m a m é g n e m alk alm aso k egy ily en k o n c e n trá lt és gyakorlatias k u tatás befogadására. O ly a n in té z m é n y pedig, am ely k ép es le n n e e z t a té m á t áp o ln i, n in c se n . A „ fe n n ta rth a tó fe jlő d é s” az é p í­

tészet, d e az é p íte tt k ö rn y e z e t egésze alakulásában is m a m é g ig encsak p ia c o rie n ­ tá ltn ak látszik. N á lu n k m a e k ö rn y e z e t alakításának fontossága, az é p íté sz e t é le t- m in ő s é g -fo rm á ló hatása n e m a közfig y elem tárgya. E k k é n t e szakm a m in d a k u ltú ra , m in d p e d ig a tu d o m á n y o k te rü le té re csak igen parciálisán e n g e d te te tt be. E b b e n a k ö zeg b en n e m te h e t m ást, m in t ho g y k ö v ető je lle g ű v é v áljo n , k ü l­

földi e ta lo n o k u tá n k u ta sso n ö n n ö n fejlődése é rd e k é b e n , s ezáltal ki is szo lg ál­

tasso n a gazdaság, a stiláris d ivatok, a k ü l- és b elfö ld i tő k e „ad h o c ” m ozgásai által v ezérelv e.

Mechanika: a gépész- és az építőmérnök tudománya

A mechanika a fizik án ak az az ága, am ely a k ü lö n b ö z ő h a lm a z á lla p o tú anyagi te s­

te k m o zg ástö rv én y eiv el foglalkozik. A klasszikus m e c h a n ik á b an alak u ltak ki olyan, a fizika m ás te rü le te ire is a lk alm azo tt alapfogalm ak, m in t p éld áu l a tö ­ m eg , az e rő , az energia. A m e c h a n ik a m o zg ástö rv én y ei k ísé rle te k e n alap u ln ak , a tap a sz ta la to k ab sztrak ció i (azo k n ak m é rések k el e lle n ő riz h e tő e k n e k kell len n i­

ük), am ik et a m atem atika nyelvén fogalm aznak m eg. Ily m ó d o n leh ető ség van m o ­ dellek alkotására, elm életi vizsgálatokra és célirányos kísérletek végzésére, továbbá a jele n sé g e k hatásaira v o n atk o zó következtetések levonására.

A m űszaki mechanikán belül a merev testek mechanikája szolgál alapul é p ü letek , utak, v a su tak , vízépítési m ű tárg y ak , g é p sz erk ezetek , já rm ű v e k , m e c h a n iz m u ­ sok, te c h n o ló g ia i esz k ö z ö k alkotására. A folyadékok mechanikájának fő b b a lk alm a­

zási te rü le te i: a földi, vízi, légi k ö zlek ed ési eszk ö zö k , az en erg iaellátás gépei (p él­

d áu l a tu rb in á k ), az ú n . m u n k a g é p e k (szivattyúk, k o m p re ssz o ro k , v e n tillá to ­ ro k ), a v íz e llá tó - és c sa to rn a h á ló za to k stb. terv ezése, a n y ílt fe lsz ín ű áram láso k szám ítása fo ly ó k b an , c sa to rn á k b a n és tavakban.

(20)

Süm lyódíj Lá szlü -B n kD r Jó zs e h F in ta J ó z s e H ij u la i J ó z s e H ly ír i András

H o l tart a i^iláq?

Az e lm é le ti vizsgálatok fizikai és m a te m a tik a i m o d e lle k alkotásával tö rté n n e k . E m o d e lle k k e l a n u m e rik u s m ate m a tik a és a sz á m ítá ste c h n ik a ro h a m o s a n fejlődő e szk ö zeiv el v é g e z h e tő el a m ozgási fo ly am ato k , a feszültségi állap o to k , a d e f o r ­ m á c ió k szim ulálása. A nagy kapacitási! és m ű v e le tseb esség íí sz á m ító g é p e k k o ­ rá b b a n e lk é p z e lh e te tle n n e k ta rto tt felad ato k m eg o ld ását teszik le h e tő v é , le rö v i­

d ítik a k u tatási e re d m é n y e k gyakorlati b e v e z e téséh e z szükséges id ő t és egy-egy felad at m egoldását.

A g ép észeti m o d e llt általában k ét fő o ld aláró l vizsgálják; a fu n k c io n á lis o ld a l­

h o z k a p c so ló d ó a n d in a m ik a i és k in em atik ai an alízist v ég ezn ek , m íg az erő ta n i vizsg álato k célja a feszü ltség állap o t m eg h atáro zása. A fu n k c io n á lis vizsgálat az ü z e m e lte té si p a ra m é te re k elem zésév el egészül ki: a kopás, a zaj, a sú rló d ási v e sz ­ teség ek stb. g é p sz e rk ezettan i vizsgálata ad irán y t a k o n s tru k c ió és a m eg felelő te c h n o ló g ia kialakítására. A feszü ltség állap o t is m e re té b e n - az a n y a g tu d o m á n y e re d m é n y e i fig y elem bevételével - le h e t d ö n te n i a k o n stru k c ió é le tta rta m á ró l, a tö n k re m e n e te l v á rh a tó id ejérő l. A m o d e ll helytállóságát az e lv ég zett k ísérletek és az ü z e m e lte té si tap asztalato k igazolhatják.

A szerk ezeti anyag a g ép észet je le n tő s te rü le té n ru g alm as an y ag m o d ellel és g e o m e tria ila g lin eárisan írh a tó le: így p é ld á u l a szerszám g ép ek , s z á llító b e re n d e ­ zések, já rm ű v e k , h ő - és á ram lástech n ik ai gépek, a tö ré sm e c h a n ik a egyes k é rd é ­ sein él. G e o m e tria ila g n e m lin e á ris felad ato k at je le n te n e k p é ld á u l a h a jlék o n y e le m e k , g u m ik o m p o z ito k , h é ja k é s az é rin tk e z é si p ro b lé m á k stabilitási kérd ései.

R u g a lm a s-k é p lé k e n y te st m o d e lljé t h aszn álják a te h e rb írá s szám ításánál.

G e o m e tria ila g n e m lin e á ris leírással a gépgyártási, alak ítástech n o ló g iai feladatok, p é ld á u l forgácsolás, k ép lékenyalakítás (h e n g e rlé s, h eg esztés, folyatás, k o v ácso ­ lás, m é ly h ú z á s, z ö m íté s) és a tö ré se k e le m z é se v é g e z h e tő el. A n e m -lin e á ris fel­

a d a to k k ö z ö tt nagy fo n to ssá g ú a k ü lö n fé le szálakkal e rő síte tt g u m iip a ri te r m é ­ kek, csö v ek vizsgálata.

Az é p ítő m é rn ö k ö k sz in té n m a tem atik ai m o d e lle k e t d o lg o z n a k ki a sz e rk e z e ­ tek e le m z é sé re . N a g y és fo n to s sz e rk e z ete k - p éld áu l nagy fesztáv ú c sa rn o k o k - é p íté sé t teszik leh ető v é, és iij, a k o rá b b iak én ál gazdaságosabb m eg o ld áso k at n y e rn e k . Az iij ép ítő a n y a g o k - p éld áu l k o m p o z ito k , a sz á le rő sítésű b e to n , k ü ­ lö n b ö z ő nagy szilárd ság ú ö tv ö z ö tt acélo k m eg jelen ése - az é p íté sz e tb e n iij an y a g m o d e lle k felállítását kívánják m e g (tö ré sm e c h a n ik a, lokalizáció, k á ro so d ó és szem csés anyagok). A v a s b e to n é p ítm é n y e k k e l k ap cso latb an az egyik le g fo n ­ to sab b , gazdaságilag k ie m e lk e d ő je le n tő s é g ű té m a az id ő álló ság vizsgálata.

A m echanikai m ozgások, a képlékenyalakítás, az érintkező felületek érdessége el­

k e rü lh e te tle n n é teszi különféle súrlódási tö rv én y ek figyelem bevételét. E m iatt a h ő ­

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Husserl descartes-i alapokon nyugvó vizsgálata az énnel és az Ego-val, illetve a Másikkal, az Idegennel, vagy az A ltér Ego-vaí kapcsolatban, rávilágít arra, hogy az

Mivel a hazai, genetikus és talajföldrajzi alapokon nyugvó osztályozási rendszerünk nem teszi lehet Ę vé az antropogén hatásokra megváltozott és átalakult talajok

Kezdetben csak a török világból jövő diákok oktatására gondoltak, jelenleg pedig olyan terveink vannak, hogy kisebb számban ugyan, de magas tudományos színvona- lon neveljünk

Kiemelte továb- bá, hogy a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék az eddigi sikereit az erős módszertani alapokon nyugvó megújulási képességének köszönheti, és hogy eddig

Hiszen Kazinczy sosem feledkezik meg arról, hogy bár leghívebb tanítványai tá- volodtak nézeteitől és még inkább költői/kritikusi gyakorlatától, a maga pozíciójának

A Párt központi feladataként - a hatalom kivívása után - LENIN az ország szigorúan tudományos alapokon nyugvó irányítását jelölte meg... Jellemző, hogy ezeket az

A hazai tájhoz, a magyar néphez, a természeti és társadalmi értékeinkhez való kötődés is segítse fiataljainkat, hogy valós alapokon nyugvó nemzettudatuk legyen.

5 Az első magyarországi csapatok megalakulása olyan intézményekhez és egyesületekhez köthető, ahol már korábban is volt vallási és szociális alapokon nyugvó