A Szovjetunió iparának szerkezetéről

(1)

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A SZOVJETUNIÓ lPARÁNAK SZERKEZETERÓD

LEV MARKOVICS VOLODARSZKlJ

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXlV. kongresszusa fényes lapja a párt, a szovjet szocialista állam történetének. A kongresszus összegezte annak a hatalmas munkának az eredményeit, amelyet a párt és a szovjet nép a nyolcadik ötéves * terv éveiben végzett és kijelölte a Szovjetunióban a kommunista épités nagyszerű

programját az új, kilencedik ötéves tervben.

,,A kilencedik ötéves tervnek — mondta L. !. Brezsnyev, az SZKP Központi Bi- zottságának beszámolójában —- fontos szalkasszá kell válnia a szovjet társadalom további előrehaladásában a kommunizmushoz vezető úton. a kommunizmus anyagi—

műszaki bázisának építésében, az ország gazdasági és védelmi erejének fokozásá—

ban. Az ötéves terv fő feladata biztositani a nép anyagi és kulturális szinvonalának jelentős emelkedését a szocialista termelés gyors ütemű fejlesztése, hatékonyságá- nak fokozása, a tudományos—technikai haladás, valamint a termelékenység gyor-

sabb növelése alapjánJ'l

A párt, miután meghatározta az új ötéves terv fő feladatát, megmutatta meg- valósításának útjait is. Minta Szovjetunió Kommunista Pártjának XXlV. kongresz—

szusa hangsúlyozta, a feladat megoldásához:

-— biztositani kell a társadalmi termelés, különösen a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar gyors növekedési ütemét és arányos fejlődését, jelentősen növelni kell a nép- gazdaság valamennyi ágának hatékonyságát, az ország nemzeti jövedelmét öt év alatt 37—40 százalékkal kell emelni úgy, hogy a növekedésnek legalább 80 százaléka a termelékenység emelkedéséből adódjék;

— gyorsitani kell a tudományos—technikai haladás ütemét a kutatások minden eszközzel való fejlesztésével a tudomány legperspektivikusabb ágaiban és oly módon, hogy rövidebb idő alatt honosodjanak meg a termelésben a tudományos kutatások eredményei, széles kör—

ben helyettesíteni kell a kézi munkát gépi munkával, tökéletesíteni kell a népgazdaság ágazati és ágazaton belüli szerkezetét;

-— következetesen emelni kell a dolgozók általános és szakmai képzettségének szín- vonalát, be kell fejezni az általános középfokú oktatásra való áttérést. meg kell valósítani azokat az intézkedéseket, amelyek magasan kvalifikált szakemberek és munkások kép- zéséhez, valamint a munkaerő átképzéséhez szükségesek az új technika bevezetésével és a termelésszervezés megjavításával kapcsolatban;

- folytatni kell az irányítás, a tervezés és a termelés gazdasági ösztönzésének töké- letesítésére irányuló munkát, összhangban a kommunista építés jelenlegi szakaszának köve- telményeivel, fel kell használni a legújabb technikát a vezetésben, szélesebb körben kell bevonni a dolgozókat a gazdaság irányításába;

—- minden eszközzel fejleszteni kell a munkaszervezést, tökéletesíteni kell a bérezésnek, a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének formáit és rendszerét.

* A cikk eredeti címe: ,.Ob otraszlevoj sztrukture promüslennoszti SZSZSZR".

'lAz SZKP XX_iV. kongresszusa. 1971. március Boo—április 9. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1971. 50. old,

(2)

369 LEV MARKOVICS VOLODARSZKU

Mindez azt jelenti, hogy az ötéves terv fő feladatának — a nép anyagi és kul- turális életszínvonala jelentős emelésének -— sikeres megoldása a társadalom ter—

melőerőinek további fejlődését. nagyszabású társadalmi—gazdasági intézkedése-k

megvalósitását követeli meg. Ezek között az intézkedések között különleges szerepet játszik a szovjet gazdaság ágazati szerkezetének következetes továb'bfejlesztése.

A Szovjetunió Kommunista Pártja XXlV. kongresszusának a kilencedik ötéves tervre vonatkozó irányelvei óriási feladatokat róttak a népgazdaság valamennyi ágazatára. A kilencedik ötéves terv folyamán a gazdaság valamennyi ága továbbra is gyors ütemben fog fejlődni. A kongresszus leszögezte, hogy a nehézipar válto- zatlanul az ország gazdasági hatalmának és a szovjet nép anyagi és kulturális jóléte növekedésének alapja marad. A kongresszus határozataiban megerősítette és továbbfejlesztette a szocialista mezőgazdaság felemelés—ére irányuló, korábban kialakított komplex programot.

A kilencedik ötéves terv fő gazdasági feladatának megoldása közvetlen kapcsolatban áll a szocialista ipar további gyors fejlődésével és tökéletesítésével. A ter- mék—kibocsátás töretlen növekedése, az ipari termelés szerkezetének további töké-

letesítése, a sokoldalú műszaki fejlődés, *mindez meghatározza az ipar helyét és

szerepét az új ötéves terv óriási feladatainak megoldásában.

Ismeretes, hogy a szovjet szocialista állam gazdasága bonyolult és sokrétű gazdasági szervezet, az ágazatok és termékfélék hatalmas mennyiségét fogja át.

Ez a gazdasági szervezet. amely az ország óriási területén helyezkedik el, állandóan és gyors ütemben fejlődik, ami azt eredményezi. hogy az ágazati és területi kap—

csolatok és arányok mind bonyolultabbakká válnak. A Szovjetunió gazdasága több mint 100 millió dolgozót foglalkoztat. akiknek a munkája egyre szaldképzettebb lesz.

A szovjet gazdaság szakadatlan fejlődése a gyors műszaki haladás körülményei között megy végbe, ami a népgazdaság ágazati szerkezetének átalakulásához vezet.

A legésszerűbb ágazati struktúra az egyik legfontosabb tényező, amely biztosítja.

hogy a társadalmi termelés hatékonysága növekedjék. következésképpen hatalmas szerepet játszik a szovjet nép anyagi és kulturális életszinvonalának szakadatlan emelésében.

A jelenlegi színvonal eléréséig a szovjet gazdaság nagy és bonyolult utat tett meg. A forradalom előtti Oroszország agrárország volt, és bár Oroszországban az ipari termelés erősen koncentrált volt, az ipari össztermelés volumenét és az egy lakosra jutó termelést tekintve a forradalom előtti Oroszország jelentősen elmaradt a legfejlettebb tőkés országoktól. Oroszország elmaradottsága abban mutatkozott meg, hogy az ipari ágazatok — az ipar, a közlekedés, az építőipar stb. — súlya je—

lentéktelen volt a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem összvolumenén belül.

A népgazdaság iparosietás'ára és a mezőgazdaság kollektivizálására vonatkozó lenini program megvalósításának eredmények—ént gyökeresen megváltozott a Szov- jetország gazdaságának ágazati szerkezete, és jelenleg olyan ipari hatalom, amely magas színvonalon fejlődő mezőgazdasággal és más népgazdasági ágakkal rendelkezik. A Szovjetunió rendelkezik a termelés korszerű ágazataival és minden fel—

tétellel az egész társadalmi termelés gyors és törésmentes fejlődéséhez és első—

sorban azon ágazatokénak a fejlődéséhez. amelyektől a népgazdaság műszaki fejlődése és a népjólét emelése függ.

Ahhoz, hogy valamely ország ipari fejlődéséről képet alkothassunk, nemcsak az ipari termelés méreteit kell ismernünk, hanem annak ágazati szerkezetét is. Az ipari termelés volumenének hosszabb időszak alatt végbemenő növekedése és az ágazatok arányának változása a termelésen belül ezekben az években lehetővé teszik annak megállapítását, milyen irányban fejlődik az ország ipara, mennyiben

(3)

A SZOVJETUNlÓ IPARA 361

alakul ki a progressziv ágazatok termelése. Például 1913—ban a régi cári Orosz—

ország összes iparí termelése (a jelenlegi termelői árakon és területen) kb. 4 milliárd rubelt tett ki, és az ipari termelésnek mindössze 35 százalékát képviselték a termelőeszközök (,,A" csoport), 65 százaléka fogyasztási cikk volt (,,B"' csoport).

1928-ban, közvetlenül az első ötéves terv előtt az ipari termelés volumene meg- közelítette az 5 milliárd rubelt, a termelési eszközök termelésének aránya 40, a fogyasztási cikkek terlmeléséwé 60 százalékot tett ki.

Nyolc ötéves terv folyamán a szovjet ipar gyors ütemben fejlődött. 1970-ben az ipari termelés az 1928. évinek 77—szeresére, az 1913. évinek 91—szeresére nőtt. Alap—

vetően megváltozott a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termel—ése közötti arány. 1970—ben az összes ipari termelésnek 74 százaléka volt termelőeszköz és 26 százaléka fogyasztási cikk. Emellett, annak ellenére, hogy az ipari össztermelésen belül a második alosztály aránya nagymértékben csökkent. a fogyasztási cikkek termelése az 1928. évinek 27-szeresére, egy lakosra számítva pedig 17-szeresére emelkedett. A régi agrárorszrág nagy ipari hatalommá vált, a nép anyagi életszín- vonala sokszorosára emelkedett.

A népgazdaság ágazati szerkezetében elért hatalmas változásokat egyidejűleg a termelőerőlk területi elhelyezés—ében bekövetkezett változások is kísérik. A szovjet állam és párt gazdaságpolitilkája elválaszthatatlan kapcsolatban áll a nemzetiségi politikával, és ez biztosította, hogy az ország gazdasága minden területen gyor-

san fejlődött. Korszerű ipari bázisok jöttek létre keleten, északon és az ország ösz—

szes egyéb részeiben, ami lehetővé tette, hogy a legracionálisabban használjuk ki a természeti gazdagságot és elérjük. hogy a soknemzetiségű szovjet állam minden köztársaságában telvirágozzéik a gazdagság és a kultúra.

Az új kilencedik ötéves terv hatalmas előrelépést jelent a Szovjetunió további fejlődésében a kommunizmushoz vezető úton. A népgazdaság és az ipar különböző ágazatai közötti legésszerűbb arányok kialakitása elengedhetetlen feltétellé vált ahhoz, hogy biztosítsuk az egész társadalmi termelés gyors növekedési ütemét, fokozzuk hatékonyságát és sikeresen megoldjuk a népjólét további és gyors emelé—

sének feladatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXlV. kongresszusának irányelvei a népgazdaság fejlesztésének 1971—1975. évi ötéves tervére vonatkozóan a szovjet állam gazdasági fejlődésének tudományos programját képviselik és a népgazdaság ágazati szerkezetében olyan átalakulást biztosítanak, amely a társadalmi termelés hatékonyságának növelésére irányul.

A kilencedik ötéves terv gyors növekedési ütemet irányoz elő az ország társa- dalmi termelés—ének valamennyi ágazatában. Az ötéves terv időszakában az ipari termelésnek 42—46 százalékkal kell növekednie, a mezőgazdasági termelés évi átla—

gos volumenének 20—22 százalékkal, a közlekedés áruszállítási teljesítményének pedig 32—35 százalékkal.

A XXIV. kongresszus irányelvei előirányozzák valamennyi fontos népgazdasági arány további tökéletesítés'ét, köztük a társadalmi termelés és az ipar két alágazata közötti, az ipar és a mezőgazdaság közötti és az iparon belül az egyes ágazatok közötti arányokét.

A XXIV. kongresszus feladatul tűzte ki a fogyasztási cikkek termelésének gyor- sított ütemű növelését oly módon, hogy az e termékeket gyártó valamennyi nép—

gazdasági ág gyorsan fejlődjék. Amint a kongresszuson beszámolójában L. I. Brezs- nyev mondta: ,,A létrehozott termelési kapacitás a Központi Bizottság véleménye szerint megengedi, hogy az új ötéves tervben az ,,A" csoporténál bizonyos mértékig gyorsabbá tegyük a ,,B" csoport fejlődésének ütemét, ami lehetővé teszi a dolgozók jólétének előirányzott növelését. Természetesen ez az intézkedés nem változtatja

(4)

362 LEV MARKOVICS VOLODARSZKIJ

meg a termelési eszközök termelésének gyors ütemű fejlesztését célzó általános irányvonalunkat. A két ágazat fejlődési üteme viszonyának megállapításakor a párt Lenin tanításainak megfelelően minden egyes szakasz konkrét követelményeiből

és reális lehetőségeiből indul ki "2

A társadalmi termelés szerkezetének átalakulása konkrétan a legfontosabb ágazatok —— mint a gépipar. a vegyipar, az energiatermelés stb. —— termelése ará—

nyának törvényszerű növekedésében fejeződik ki. Minthogy ezek az ágazatok meg- gyorsítják a műszaki fejlődést. és biztosítják a társadalmi munka termelékenységé—

nek emelkedését. törvényszerű elsődleges és gyorsabb fejlesztésük is.

A műszaki fejlődés viszonyai között fokozódik a gépi munka szerepe.

A műszaki haladás azt jelenti. hogy bármely használati tárgy termeléséhez egyre több termelési eszközzel kell rendelkezni mind a termelőeszközök. mind a fogyasztási cikkek termelése esetén. A jelenlegi feltételek között mind több éstöbb tüzelőanyagra, fémre, vegyi anyagra. villamos energiára stb. van szükség.

Az a probléma, hogy milyen viszony van a társadalmi termelés két alosztálya között, közvetlenül összefügg a termelés és a fogyasztás közötti viszony problémájá- val. Közismert, hogy a tőkés gazdasági rendszerben annak a törvénynek a spontán érvényesülése, amely szerint a termelőeszközök termelése növekszik elsődlegesen.

a termelés és a fogyasztás közötti antagonisztikus ellentmondás fokozódásához ve—

zet. Más a helyzet a szocialista gazdasági rendszerben, ahol nincs antagonizmus a termelés és a fogyasztás között, lévén. hogy maga a szocialista termelés alá van ren—

delve annak a célnak, hogy minél teljesebben és sokoldalúbban ki kell elégiteni a

szocialista társadalom szükségleteit. Lenin rámutatott, hogy a tőkés társadalom fel- cserélése szocialistával . . a társadalom minden tagjának teljes jóléte és szabad, minden oldalú fejlődése érdekében..."3 valósul meg. A termelés növekedése a szocializmusban a fogyasztás emelkedéséhez, a nép anyagi jólétének és kulturális életszínvonalónalk növekedéséhez vezet.

Az SZKP XXlV. kongresszusának határozataiban szerepel a népjólét fokozásá—

nak széles körű programja, amely megköveteli a fogyasztási cikkek mennyiségének növelését. termelésük növekedési ütemének fokozását. Az elosztás kommunista el- vére való áttéréshez meg kell teremteni az anyagi javak bőségét annak érdekében, hogy a társadalom szükségleteit összességében és külön minden egyes emberét minden vonatkozásban ki lehessen elégíteni.

A párt és az állam széles körű programot hajt végre a mezőgazdaság gyors fejlődése érdekében. E program megvalósítása szükségessé teszi az első alosztály szá—mos ágazatának gyors növelését. Egyidejűleg a mezőgazdaság növekedése megteremti az ipar második alosztálya számára a gyors ütemű fejlődés nélkülöz- hetetlen feltételeit.

Az ipari termelés két alosztályának növekedési üteme közötti viszony kérdése nemcsak közgazdasági, hanem történelmi probléma is. A társadalmi termelés mé—

reteinek bővítése csak akkor lehetséges, ha szem előtt tartjuk a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termelése közötti helyes. optimális arányokat.

A szocialista gazdasági rendszer lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a termelő- eszközök és a fogyasztási cikkek termelésének növekedésében a harmonikus, opti- mális összhangot. A szocializmus objektív gazdasági törvényei, a szocialista terme—

lési viszonyok minden feltételt biztosítanak a társadalmi termelés folyamatos, gyors ütemű növekedéséhez. A gyors műszaki haladás és a munkatermelékenység szakadatlan emelkedése biztosítják azoknak az anyagi feltételeknek a kialakulását, ame-

a I. m. 55. old.

3 Lenin Összes Művei. (;. köt. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1964.

(5)

A szovrsrunro IPARA 363

lyek mind a termelőeszközök, mind a fogyasztási cikkek bővített újrautermeléséhez szükségesek. Ez konkrétan kifejeződött a XXIV. kongresszusnak az új, kilencedik öt—

éves tervre vonatkozó irányelveiben.

Mint mondottuk, a kilencedik ötéves terv fő feladata biztosítani a nép anyagi és kulturális életszínvonalónak jelentős emelését a szocialista termelés gyors ütemű fejlődése, hatékonyságának javítása, a tudományos-technikai haladás és a munka- termelékenység emelés—ének gyorsítása alapján. Azokból az alapvető feladatokból kiindulva. amelyeket a XXlV. kongresszusna'k (: szovjet népgazdaság 1971—1975.

évekre szóló ötéves fejlesztési tervére vonatkozó irányelvei határoztak meg, a kilencedik ötéves terv végére a közszükségleti cikkek egy lakosra jutó termelése az 1970.

évihez képest 36—40 százalékkal növekszik.

A jelenlegi ötéves időszakban az ipar ágazati szerkezetében az egyik leg- lényegesebb változást az fogja jelenteni. hogy megváltozik az ,,A" és a ,,B" szektor növekedési ütemének viszonya a fogyasztási cikkek termelése javára. A XXIV.

kongresszus irányelvei előírják, hogy a termelési eszközök ipari termelése az 1971—

1975. években 41—45 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése az iparban 44—48 százalékkal emelkedjék.

A ,.B" szektor gyorsabb növekedési üteme az iparban. semmiképpen sem vál—

toztatja meg a társadalmi termelés első alosztályának elsődleges növekedéséről szóló törvényt. Alkongresszuson hangsúlyozták, hogy a nehézipar fejlődése to—

vábbra is az ország gazdasági fejlődésének és a népjólét további növelé- sének alapja marad. A párt és a kormány következetesen folytatta a szocialista ipar és mindenekelőtt annak alapja, a nehézipar elsődleges fejlesztésének politikáját, és ez országunkat hatalmas szocialista állammá tette. Csak ennek a gazdaságpolitikának köszönhető. hogy sikerült felszámolni a cári Oroszországtól örökölt évszázados elmaradottságot, megvédeni a szocialista forradalom vívmá- nyait a Nagy Honvédő Háború éveiben és elérni hatalmas eredményeinket az or- szág gazdasági, társadalmi és kulturális életének fejlődésében.

Az új ötéves terv előirányozza a népgazdaság valamennyi ágazatának gyors fejlődési ütemét, miközben leggyorsabban azok az ágazatok fejlődnek. amelyek a műszaki fejlődést biztosítják és azok, amelyek a népjólét emelkedésével függnek össze. Ennek hatására alakulnak a legfontosabb gazdasági arányok az iparban és az egész népgazdaságban.

lgy tehát a nép életszínvonalának emlésére irányuló széles körű program, amelyet a XXIV. kongresszus fogadott el, a társadalmi termelés mindkét alosztályának további fejlődésére támaszkodik. Magas fejlettségű első alosztály. amelyben egyre több termelőeszközt hoznak létre (többek között a második alosztály számára is) és magasan fejlett második alosztály, ezek szükségesek a fogyasztási cikkek termelé- sének szakadatlan növekedéséhez a gazdálkodás szocialista rendszerének körül- ményei között. Ez teljes egészében megfelel a szocialista termelési mód természeté—

nek. mivel az feltételezi a termelőeszközök és a fogyasztási cikkek termelésnöveke- désének harmonikus, optimális összhangját.

Nézzük meg részletesebben az ipari termelés két alosztályának növekedési üteme közötti viszonyt a kilencedik ötéves tervben. Annak érdekében. hogy jobban megértsük a népgazdasági arányok átalakításának szükségességét, amelyet a XXlV. kongresszus indítványozott. forduljunk az l. táblához.

A nyolcadik ötéves tervig az ,,A" csoport fejlődése jelentősen meghaladta a

,.B" csoportét. A Szovjetunió fejlődésének korai szakaszán ez objektív szüiksiég—

szerűség volt. Az ország iparosításának. a Nagy Honvédő Háborúnalk, a gazdaság háború utáni helyreállításának éveiben a fő erőket a népgazdaságnak azokra a

(6)

364 LEV MARKOVlCS VOLODARSZKU

pontjaira kellett összpontosítani. amelyektől a szovjet óllam léte függött. A' későbbi időszakban olyan folyamat kezdődött. amelynek során fokozatosan közeledett egy-

mashoz a társadalmi termelés két alosztályának növekedési üteme. A nemrég be—

fejeződött nyolcadik ötéves tervidőszakban ez az ütem gyakorlatilag kiegyenlítődött, a jelenlegi ötéves tervben pedig a .,B" csoportnak az ,.A" csoportnál gyorsabb növekedése van előirányozva. És ez természetes. Most lehetségessé vált, hogy a gazdasági építést nagyobb mértékben irónyitsufk a nép életének javítás—óra.

Ebből következik, hogy komoly új intézkedésekre van szükség, hogy kedvező lehetőségeket teremtsünlk a szovjet emberek képességeinek és alkotó tevékenységé—

nek sokoldalú fejlesztésére, akik a tarsadalom legfőbb termelőerejét alkotják. Nem elhanyagolható jelentőségű ebben a gazdasagi reform sikeres megvalósitása.

amely meggyorsítja a tarsadalmi termelés és a dolgozók pénzj'o'vedelm'ének növe—

kedését. Érthető. hogy a lakossag gyorsan növekvő fizetőképes keresia—tének- ki;—.

elégitéséhez megfelelő mértékben el kell látni a piacot jó minőségű fogyasztási

cikkekkel.

1. tábla

Az ipari termelés növekedésének mértéke'

(százalék)

. E ' "A" ..B"

Ötéves terv . igpeafrZ csoport csoport

,, ,, l ;

Hatodik (1956—1960) . . . . . . . . . . 164 171 150

Hetedik (1961—1965) . . . . . . . . . . 151 158 136

Nyolcadik (1966—1970) . . . . . . . . . 150 151 149

Kilencedik (1971—1975)". . . . , . 142—146 141—145 144—148

' E tábla elemzésénél számításba kell venni, hogy az ipari termelés növekményének abszolútrösszege jelenleg jóval meghaladja az ötvenes és hatvanas évek abszolút összegét. Egyszózalékos növekedés abszolút nagysága a kilencedik ötéves tervben 3.7 milliárd rubelt tesz ki, míg a hetedik ötéves tervben ez az összeg

(összehasonlitható árakon) 'i,6 milliard rubel volt.

" Az SZKP XXIV. kongresszusának irányelvei.

A mondottakból szükségszerűen következik, hogy a szocialista újratermelés fel- tételeinek megváltozásával el'kerülhetetlenné válik a felhalmozási alap és a fogyasz—

ta'si alap növekedési ütemének bizonyos megváltoztatása. A két előző ötéves tervben ezeknek az alapoknak a növekedése a következő viszonyban volt egy—massal.

2. tábla

_A felhalmozási és a fogyasztási alap növekedése _—

A növekedés abszolút ,

összege (össze— Évi átlagos növekedés hasonlítható áron. (százalék)

milliárd rubel)

Megnevezés A, ,"

ahetedik anyolcadik ahetedik anyalcadik

ötéves ötéves ötéves ötéves

tervben tervben tervben tervben

(1961— (1966— (1961— (1966-—

1965) 1 1970) 1965) 1970)

l Fogyasztósra és felhalmozásra felhasznalt nemzeti

jövedelem . . . t . . . . . . . . . . 45,5 772 5.7 7,1

Fogyasztási alap . . . ,_ 31.11 56,8 5.2 7.0 Felhalmozási alap. . . 14,1 20,4 7.1 7.2

l

(7)

A SZOVJETUNIÓ IPARA 365

A fogyasztási alap abszolút számokban kifejezett növekedése az utóbbi öt évben majdnem megkétszereződött. Ezzel együtt nőtt a felhalmozás összege is. Ez lehetővé tette, hogy jobban összehangoljuk a társadalmi termelés fejlődését a nép éle'tszínvonalának emelkedésével. A 2. tábla adatai egyben arról is beszélnek, hogy 1961—1965-ben megfigyelhető volt a felhalmozási alap jóval gyorsabb növekedési üteme. A nyolcadik ötéves tervben ez az ütem majdnem kiegyenlítődött. A kilen—

cediik ötéves tervben a fogyasztási alap növekedési üteme már valamivel meg fogja haladni a felhalmozási alapét. Ennek eredményeként a felhalmozási alap aránya a nemzeti jövedelemben bizonyos mértékig csökken, a fogyasztási alapé pedig nő.

Ezeknek az arányoknak a megváltozásában nem elhanyagolható szerep jut a könnyű- és élelmiszeripar mellett a nehéziparnak is. A nehézipar feladata. hogy lényegesen fokozza a nagy teljesítményű, automatizált technológiai berendezések termelését a közszükségleti cikkeket termelő vállalatok részére. Újfajta berendezé-

seket kapnak a kereskedelmi, vendéglátóipari és szolgáltató vállalatok is. Ilyen

formán megbízható, tökéletesebb műszaki bázis jön létre a fogyasztási cikkek ter- melésének növelésére, az egész ellátás javítására.

A kilencedik ötéves tervben szerepelnek bizonyos változások a fogyasztási cikkek ipari termelésének ágazati szerkezetében is. Figyelmet érdemel az a tény.

hogy különösen gyorsan fog emelkedni azoknak a fogyasztási cikkeknek a kibocsá—

tása, amelyeket (: nehézipari vállalatok állítanak elő. Ezek termelésének öt évalatt majdnem kétszeresére [kell emelkednie, míg a fogyasztási cikkek termelése összesen 44—48 százalékkal nő. Ennek eredményeként lényegesen megnő a nehézipar aránya e cikkek termelésében: 1975-re eléri a ,.B" csoport volumenének kb. 27 százalékát.

A folyó ötéves tervben a lakosság nagy mennyiségű rádióhoz. televizióhoz, mosó- géphez. háztartási hűtőszekrényhez jut. Ezeknek jelentős részét a nehézipari ága- zatok fogják megtermelni. Nagymértékben nő a személygépkocsi-gyártás.

A könnyűipar termelésének összvolumene öt év alatt 35—40 százalékkal emel—

kedilk. Ezen belül a kötöttáru termelése 1.5—szeresére, a textilruházati termékeké 1.4-

szeresére, a porcelán és fajansz edényeké kétszeresére nő. Jelentős mértékben fo—

kozódiik az alapvető élelmiszeripari termékek termelése: a húsé 40—43, a tej— és tej—

termékeké 29. a cukoré kb. 34, az étkezési haltermékeké legalább 47 százalékkal.

A népgazdaság ágazati szerkezetének kérdése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi-politikai probléma is. Egyrészt a társadalmi termelés volumenének to- vábbi növelése. a szovjet gazdaság sikeres fejlődése csak úgy lehetséges, ha fenn- tartjuk az optimális arányokat a termelés és a fogyasztás között. Másrészt a szocialista termelés növekedése feltételezi a népjólét állandó emelését, az ország gazdasági és védelmi potenciáljának erősítését, mivel hazánk, más (baráti szocialista országokkal együtt őrködik a szocializmus nagy vívmányai fölött.

A gazdaság különböző ágai, az ipari ágazatok közötti racionális arányok meg—

teremtése elengedhetetlen feltétel a társadalmi munka termelékenységénevk emelé—

séhez. Ez abból adódik. hogy az ágazati struktúra tökéletesítése összefügg azoknak az ágazatoknak a fejlődésével, amelyek biztosítják a műszaki haladást a népgazda—

sógban, a termelés hatékonyságának emelkedését, következésképpen a munka- termelékenység növekedését is. A kilencedik ötéves tervben ennek a tényezőnek különös jelentősége lesz, mivel 'a XXIV. kongresszus irányelvei előirányozzák, hogy öt év alatt az ipari termelés növekedésének 87—90 százalékát a termelékenység emel—

kedéséből kell fedezni. Az ipari termelékenység 36—40 százalékkal fog nőni, aminek

óriási népgazdasági hatása lesz. Elég megemlíteni. hogy ha 1975—ben a termelé-

kenység az 1970. évi színvonalon maradna, akkor az ötéves terv végére előirányzott termékki'bocsátáshoz az ipari termelők létszámát 13—14 millió főv—el kellene növelni.

(8)

366 LEV MARKOVICS VOLODARSZKU

Az új ötéves tervben minden népgazdasági ágnak feladata a termelés sok-

oldalú intenzifi'kálása, hatékonyságának minden módon való fokozása. Éppen emiatt oly-an elengedhetetlenül szükséges biztosítani a tudományos—műszaki fej—

lődés gyorsítását és megvalósítani az egységes műszaki politikát. Nagy teljesítményű gép-ek és géprendszerek, új technológiai eljárások bevezetése. a termelés gépe—

sítése és automatizálása, a tudományos kutatások széles körű fejlesztése, korszerű eszközök alkalmazása a termelés irányításában -— mindez arra irányul. hogy bizto—

sítsuk a gyors tudományos—műszaki fejlődést a népgazdaság valamennyi ágában.

Figyelembe véve a tudományos—műszaki haladás legújabb tendenciáinak irá- nyát, a XXIV. kongresszus irányelvei nagy feladatokat tűznek ki a társadalmi ter- melés ipari bázisának további fejlesztésére vonatkozóan. A folyó ötéves tervben lé—

nyegesen nő a fontosabb nehézipari terméke—k termelése. Öt év alatt ugyanolyan újabb ipari potenciált kell létrehozni, amilyennel 1960—ban rendelkeztünk. A nehéz—

ipar termelésének növelése és, ami igen fontos. a kibocsátott termékek gazdasági és műszaki jellemzőinek megjavítása a jelenlegi szakasz jellegzetessége.

Természetesen a technikai fejlődés a termelés ikonikrét ágazataiban különböző formákban jelenik meg. de kétségtelen. hogy legfőbb mutatója a termelés növe—

kedése és a munkaeszközök tökéletesedése. A rendelkezésre álló adatok elemzése

azt mutatja, hogy a jelenlegi ötéves terv folyamán a munkaeszközök aránya az első .alosztály összes termelésén belül megnő. Ez a munkaeszközök termelésének elsődleges fejlődési üteméről tanúskodik.

Az ipar ágazati szerkezetének további tökéletesítésében óriási jelentőségű azoknak az ágazatoknak az elsődleges növekedését biztosítani, amelyeknek a fej—

lődése eleve meghatározza a legfontosabb népgazdasági arányokat, a műszaki fejlődés ütemét, a munkatermelékenység növelését és a társadalmi termelés haté- konyságának fokozását. lde tartoznak a gépipar, a vegyi és kőolaj-feldolgozó ipar.

a villamosenergia—ipar és más ágazatok. A folyó ötéves időszakban az ipari termelés összvolu—menének 42—46 százalékos növelése mellett a vegyi és kőolaj—feldolgozó ipar, a gépgyártás és fémfeldolgozás termelése 1.7-szeresére emelkedik, a villamosenergia-íparé 1.5-szeresére. Ezeknek az ágazatoknak az aránya az ipari összterme- lésen belül az 1970. évi 33 százalékról 1975-ben 37 százalékra nő.

Az új ötéves tervben olyan intézkedésekre kerül sor. amelyek több, egymással összefüggő ágazatkamplexum tökéletesítését célozzák.

Vegyük például a tüzelőanyag—energetikai komplexumot. A villamosenergia- ipar és a tüzelőanyag-ipar különböző ágainak fejlődése a kongresszus irányelvei szerint hozzá fog járulni ahhoz. hogy a társadalmi termelés egész rendszerének hatékonysága fokozódjék. A villamosenergia-termelés emelkedését az új ötéves tervben az energiakapacitások gyors növekedése biztositja, különösen a hő- és atom—

erőművekben. Az összes tüze'lőnyag-fajta termelésének jelentős fokozása mellett a kőolaj- és gázkitermelés gyorsabb ütemben fog emelkedni. Ez lehetővé teszi, hogy átalakuljon, korszerűbbé váljon az ország tüzelőanyag—mérlegének szerkezete, ami hozzájárul az egész társadalmi termelés hatékonyságának javulásához.

A nyolcadik ötéves tervben lényegesen megnőtt a legkorszerűbb tüzelőnyagok -— a kőolaj és a gáz — aránya a tüzelőanyag—mérlegben. 1965—ben a kőolaj és a

gáz aránya. egyezményes fűtőanyagra átszámítva 51 százalékot tett ki, 1970—ben ez

59 százalékra emelkedett. A XXIV. kongresszus irányelvei előirányozzák. hogy a kő- olaj és a gáz aránya az egész tüzelőanyag—mérlegen belül 1975-ben érje el legalább

a 67 százalékot. _

A különféle tüzelőanyagok arányának ilyen megváltozása a termelésben gazda- ságilag nagy jelentőségű. mivel egyezményes fűtőértékre átszámítva a kőolaj négy-

(9)

A szowerumo iPARA

367

szer, a gáz kilencszer olcsóbb, mint a szén. Következésképpen a tüzelőanyag-mérleg megváltozása a kőolaj és gáz javára nagy népgazdasági haszonnal jár. A nyolcadik ötéves terv során például a tüzelőanyag—mérleg megváltozásából mintegy 3 milliárd rubel megtakarítás származott. A kilencedik ötéves tervben előirányzott szerkezet- javítás a tüzelőanyag-mérlegben lehetővé teszi kb. ugyanilyen összeg megtakarí—

tását.

Az ágazati szerkezet tökéletesítésére irányuló intézkedések sorában fontos he—

lyet foglal el a népgazdaság kemizálása, ami a társadalmi termelés hatékonyságá- nak javításában az egyik alapvető feltétel. A vegyi termékek lehetővé teszik drága természetes nyersanyagok megtakarítását, és ezáltal hozzájárulnak a gazdasági erőforrások kiszélesítéséhez. A vegyi és kőolaj-feldolgozó ipar termelése öt év alatt 1.7-szeresére emelkedik. Ezen belül különösen gyors ütemben növekszik a műanya- gok és szintetikus gyanták és a háztartási vegyi áruk termelése. Nagymértékben átalakul a műtrágyatermelés összetétele: az ötéves időszak végére a jó minőségű, koncentrált és összetett műtrágyák termelése eléri az összes műtrágyatermelés 80

százalékát. ' '

Különös figyelmet fordítunk a gépipar és fémfeldolgozás fejlesztésére. itt az erő- feszítések az olyan korszerűbb termékek kibocsátására irányulnak, amelyek a mű- szaki—gazdasági mutatók tekintetében felülmúlják a legjobb hazai és világszín—

vonalat. A gépipar strukturális átalakulásának jellemző sajátossága nagy telje- sítményű és automatizált műszaki berendezések előállításának nagyarányú növelése.

Gyorsított ütemben fog emelkedni a műszerek és számítástechnikai eszközök ter- melése. A műszerek termelése az új ötéves tervben kétszeresére, az elektronikus számítógépeké 2,ó—szeresére növekszik.

A termelés hatékonyságának javítása szorosan összefügg a gépipari termelés minőségének javításával. Az ipari termelés fejlődésével párhuzamosan mind nagyobb jelentőségre tesz szert az olyan gépek és berendezések gyártása, amelyek nagyobb teljesítménnyel, hosszabb ideig képesek dolgozni. mint a jelenleg használt gépek és berendezések. Ez óriási beruházási és élőmunka-megtakarítást eredmé- nyez. Nagy strukturális átalakulások megvalósítását tervezik a gépek és berende- zések gyártásában. Az új ötéves terv előirányozza a kovács- és présgvépek, az öntő—

és szerelőberendezések arányának növelését, a programvezérlésű szerszámgépek, az automata és félautomata sorok termelésének átlagosnál gyorsabb emelését.

Ezzel egyidejűleg jelentősen bővül az üzemen belüli emelő— és szállítóberendezések,

0 gépesített kéziszerszámok, a speciális berendezések és a technológiai szerelvé- nyek termelése.

Az ipar és az egész népgazdaság ágazati szerkezetének progresszív átalakulása nagy hatással lesz a termelés anyagigényességének csökkentésére. A tudományos—

műszaki haladás, a termelési folyamatok villamosítása és kemizálása, a korszerű anyagokat termelő ágazatok megjelenése és gyors fejlődése lehetővé teszik az áttérést a nyersanyag-feldolgozás új technológiai rendszerére, az előállított ter- mékek súlyának csökkenéséhez és végeredményben a termelés anyagigényességé- nek mérséklődéséhez vezetnek.

*

A népgazdaság ágazati szerkezetének minden eszközzel való tökéletesítése a társadalmi termelés hatékonysága javításának, a társadalmi termék és a nemzeti

jövedelem növelésének legfontosabb feltétele. A kilencedik ötéves tervben elő—

irányzott szerkezeti változások az iparban és az egész népgazdaságban bizonyítékai a szocialista gazdaság hatalmas előnyeinek, dinamizmusának.

(10)

368 VOLODARSZKIJ: A SZOVJETUNlÓ IPARA

PEBtOME

Hacronrgníi ouepx Hanucau an'rooporvr no npocnőe npezrceziarews nem'epcrcom ueu'rpanb—

HOT'O CTÖTHCTHWCCKOFO ynpaBACHHH ÁAK DÖHAEFIHOI'O HOMepa mypHaAa C'I'aTMCTUueC'CO'lO 0603—

penun, o—rmetiarorgero cnoe nmnzxecnmAe'i—ue.

B naozwoü liac'rn an'rop oCTaHaBAHBeaTCH Ha exouomuuecxnx cooőpamermnx n naaaviax, t'lOAy'IHBml/IX BonAoigeHne s nemu-om nnmwe'mem nAane pasanmn Hapozumro xoz-mfrcwa CCCP, a BaTeM' npuaoszr uc'ropuuecxnü oóaop nporpecca, noc'mmyworo coBeTcxoü SKOHO- mmm? 13 nepnozr nome penmrogma ao uaumx mieii. Hanpo'rnmeuun BOCbMH nam/tema co- Be'rcxaa npeMbmJAeHIiOCTb mrcashman 'raxme Temnbrpasau'rmi, wro HpOMblulAeHHOe npons- negro-rea s 1970 rozry 3 77 pas I'lpeBbICHAO yponeub 1928 rona H 3'91 pas yponeHb 1913 m- Jra. Hac—romgnü npprpecc őbm aonpnmeu c prngIMH HBMCHHHMH B o'rpacneaoiá c'rpym'ype

" Teppu'ropuaAbHom paamergenuu HpOMblmAeHHOCTH.

AocrnrHy-rbre pesyAbTaTbI UOBBOAHAH Hame-mm Gonee Bmcoxne rerum)! poc'ra npommm—

AÉHHOI'O npousnoacrsa a rpynne ,,B" no cpaBr—leumo (: rpyrmoífr ,,A"; tn'o ny'reM ycxoperms an'lyCKa n'pezmema HOTpeőACHHH oőecneum' Bosmomnoc'rb zum (popcnpoeamioro nonbimennn őwarococroxuun pramgnxcn. ABTOp noapoőuo OCTaHaBAHBaETCH Ha npoőneme coo'ruomcnm'á, TeMt'IOB poc'ra CCK'TOpOB ,, " 14 ,,B" 14 noxaabmae'r, two namenenne nponopgui'r nponcxonm a YCAOBHHX aÖCOAlOTHDI'O poc'ra oőoux cemopon.

B nepuoa ueBnToro np'mAe'mero miat—m nponaaoac'rao őyne-r BOSpaCTaTD ÖNC'I'prM 'reM—

nom so Bcex oTpaCAHX HapOAt—IOI'O xoaxüc'ma, ycxopenumü poc'r nameuae'rcx B iocnonuom a o'rpamnx, coaeüc'myrorgnx Texnnvrecxomy nporpeccy n oőecneuanarorgux nonbunenne mux-men—

Horo ypomm Hacenemm. Xapamepr—lmm xBAneTcx 'raKme 14 To OÖCTOHTeAbCTBO, trro Kozm- uec'rao npomvreroia HOTPCÖACHHH, Bbmycxaemmx TEDKEAOÉ npOMmmAeHmocho ymaom'ca; B 'ro apam! KaK oőrgee nponaspzxc'mo s'mx Toaapoa Bozpac're—r Ha 44—48 npogem'oa. 3'ro azna- uae'r, 'l'l'o B maraannbr u, coome'rc'menao, nowramuue xoasriícrua noc'rynm— BCCbMa Baana-renb- Hare Kom/mense Tonapoa AAHTeAbHOPO noAbaoaaHr—m.

HapaAAeAbno c poc'rom Haponnoro ónarococ'rom—mx őyzry'r Boapacra'rb acpipex'msnoc'rb nponaaonc'raa n HpOHSBOAHTeAbHOCTb 'rpyzra. Easoíá mm eToro HBHTCH pamper—me B npouz- BOIICTBO aocmmeunü Havao-Texnnuecmü penomogxn, cosepmeuc'rnonanne KOMHAeÉCA Baan- MOCBHBaHHbIX orpacweü,xumn3agnn, nmencucpmcagna, liro npnaezxer K cokpatgeumo mawe- pHaAOCMKOCTH npouaBoACTBa. Bce ero oőecueum HOBbIuIEHPIe emmexmanocm oőrgec—naeu- Horo npousnoszTBa, pom' oőxgec—rneuuoro npoayx'ra n Haguou'aAbuoro noxozra.

SUMMARY

The study was written upon the reauest of the President of the Hungarian Central Statistical Office for the special number of the 50 year jubilee volume of Statistical Review, The author introduces the study recalling economíco—political conceptions and subjects characteristic of the Ninth Five Year Plan of the Soviet Union. Then he gives a historical review in which he describes the development of the Soviet national economy from World War 1 up to the present. In the course of the eight five year plans the Soviet industry devel- oped in such a manner. that its production was 77 times higher in the year 1970 than in 1928 and 91 times higher than in 1913. The development has been accompanied with :: large scale change of branch structure and regional distribution of the industry.

The results achieved enable now to envisage the increase of production in sector ,.B"

to a greater extent than in sector ,.A" and with accelerating the production of consumer's goods to raise the worker's welfare. The author deals in detail with the problems of proportions and growth of sectors ,.A" ancl ,.B". He argues that the change in proportions goes with the absolute increase of both sectors. -

In the period of the Ninth Five Year Plan of the Soviet Union production will increase at a high rate in all branches of the national economy, mostly in those branches which promote the technical progress and ensure the rise of living standard. lt is also a characteristic feature that production of consumer's goods produced in branches of heavy industry will double, while total production of these commodities will increase by 44 to 48%. This means that a great deal of durable consumer's goods will be delivered to the stores, or to the households.

Effectiveness of production and labour productívity will increase parallel with the rise ot living standard. its basis is the utilization of the results of scientific, technical progress, im—

provement of interconnected branch complexes. intensification which may lead to the decrease of material reauirement of production. All these increase the effectiveness of social production, social product and national income.