Külgazdasági kapcsolataink mérése az ÁKM segítségével

i

l

KULGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK MÉRÉSE AZ ÁKM SEGlTSÉGEVEU

DR. KOZMA FERENC

A magyar népgazdaság fejlődési feltételei, beleértve ebbe egyensúlyi viszo- nyait is, olyan mértékben függnek külgazdasági környezetének hatásaitól, hogy ma már egyetlen fontosabb gazdasági döntést sem lehet meghozni anélkül, hogy figyel-embe ne vennénk ennek hatásait külső gazdasági kapcsolatainkra. Ezzelpár- huzamosan: a világgazdasági könnyezett változásainak éntéikelésekor sz—ük—Ség'ünk van olyan ,,t-olmács'benend—ezésre", amelynek segítségével átültethetjüik ezek lelhet—

séges hatását belső gazdaságunk értékrendjere, strukturális viszonyaira, műszak—i fejlődés'nek irányára abból a célból, hogy megtehessük a szükséges intézke- déseket e hatások kellő ,,fogad'ásána". Mindez sürgetően veti fel annak átgon-

dolását, hogy a rendelkezésre álló statisztikai ,,műxszerrendszer" mennyiben al- kalmas a belső újratermelétsi folyamatok és azok nemzetközi együttműködési von- zatalnak figyelemmel kíséreséne. éntéikeléiséme.

A kérdés ilyen módon való felvetése nem akadékoskodás, szorszalhasogatas

akar lenni. Mai statisztikai rendszerünk alapjai abban az időben alakultak ki.

amikor a nemzeti újratermelési folyamat legfőbb meghatározó tényezője a ha—

zai termelési tényezők mennyisége és minősége volt, és a világgazdasági kör—

nyezettel való érintkezés a nem helyettesíthető import beszerzésére korlátozó-

dott. amelynek exportfedez—ete't az ország a komparatív előnyszerzés—Ji lehetőségek

figyelembevétel—ével igyekezett kigazdálkodni. Az a több évtizedes gyakorlat pél- dául. amely szerint a termelési és a külkereskedelmi statisztikai adatszolgál-

tatás egymástól független, egymással csaiknem össz-ekapasolhaitatlaln két 'kömként

alakult ki, a külgazdasági kapcsolatok ezen fázisában [meg nem zavarta a tisz- tánlátást. Ugyancsak nem jelentkezett égető szükségletként az sem, hogy az egyes váru'csoportoikon belül elkülöníthetően kezeljük a produktív féltenmékek, al- katrészek. részegység—ek forgalmát, yagy fokozott figyelemmel kiuserlük a tartós árusárraxmlatokat, összieffüegg'ésüikben lássuk a két és több oldalú munkamegosz- táxsi konstrukciókat stb.

A magyar statisztikai rendszer természetesen nem mano-dt érzéketlen a válto- zások irátn't. részben módosította az adatközlést, részben igen értékes ad hoc vizsgálatokkal és elemzésekkel elégítette ki a szükségleteket. Úgy vélem. ideje

átgondolni rendvszertecihinikal szempontból nxérpgazdalságunrk mai helyzetéből és tovább-fejlődési irányzatai—ból kiindulva azokat az új követelményeket, amely-ek gyökeresen megváltozott külgazdasági karpcsolarhalnkbó—l a statisztikára hárulnak.

*A szerző e témában vitát kíván kezdeményezni. Száindékz'wal a szerkesztőség egyetért.

DR'. KOZMA: KULGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK 841

Ma ugyanis egészen (más az országnak a világgazdasági környezetével ki—

alakított viszonya. A magyar gazdaság . *

a) megtartotta, sőt növelte imiportarnyafga'k exp—ortoéilokra yailó feldolgozó jelle—gét;

b) fokozatosan helyreállltja, mégpedig korszerűsített formában. iillletye növeli saját kitermelői bázison felépített elretlm'iszerdexpfor'tőr jellegét ;

c) kifejleszti féilkésztermiék-zexp—ortőri és mi'mportővri tevékenységét. — cl) vegyi—k leglantosaibb külpiaci törekvésévé az általa exportált áirutölmeg magasan kyalliifikált mutnvizvikaiiartalmáinak nömelése. illetve gazdaságos realizálása vált;

e) szerves része a szociialliisha regionális integrációs lolyamiaiholkmxak, ami KGST——viszony-

latú murmkamegosztásában minőségi változást eredményez; 4

f) mindinkább szükségét érzi a fejlődő világ orszáagaivail valló. munkamegosztás jel- legű kapcsolatok kiiépítiésenek;

g) fokozatosan gyökeres változásokat igyekszik elérni a fejlett tőkés országokkal való gazdasági kapcsolataiban is, mindenekelőtt a kivitel kedvezőtlen szelrkezetenek javítása

terén. '!

Mindezek együttvéve a magyar nrépgazdaságot a világgazdaság 'szerves és tevékenyrészévé avatják. fokozott követelményeket támasztanak az újratermelési folyamat külföldi keapcsolódásainak egzakt módszerekkel való figyelemmel kisé—

ré'sével szemben. A

A MEGFilGYELÉSl RENDSZER ALAPADATBiAZ'lSA

A túlrészletezett — mindenre kiterjedni akaró. a vizsgált jelenségeket minden pillanaftban, minden oldalról átfogni szándékozó — adatrendszer eleve áttekint- hetetl—en, tehát kezelhetetlen. A túlságosan összevont avldatok viszont eltakarják a folyamatok sokrétűségé't. Ezért az első. legfontosabb feladat a vizsgálat köré—nek

elhatárolása. 4 _

A külgazdasági kapcsolatok figyelemmel kísérése mindenekelőtt a "következő

4 két kérdéscsoportra keres választ: '

- milyen mértékű és szenkiezetű a gazdaság bekapcsolódása a nemzetközi árucsere—

folyaima'bdkba. és ezen kapcsolódássalmaik mely része tekinthető munkamegosztás jellegű- nnek?

' — a külső együttműködő pairtnieirekhiez yaló adott kapcsolódás milyen hatással van a hazai újraiiiermelés egyen-súllyi és hatékonysági feltételeire? '

Amennyiben a keresett adattrend'szer a két kérdésre megközelítően megnyug—

tató hitelességgel tud válaszolni, alapjat képezheti olyan jellegű döntéseknek.

mint például:

a) növeliendő-ie a gazdaság (illetve annak egyes szektoraii) bekaipcsoilódásáinaik foka a nemzetközi munkamegosztá-sba;

b) milyen szerkezeti yálboztatáisok szükségesek a hazai termelő szektorban a népgaz- daság hatékonyságának növel-ese vagy eg4yensúlyi helyzetének stabilizálása érdekében;

b cg milyen módosítások szükségesek a külgazdasági kapcsolatnak viszonylati szerkeze—

té en

Az adnatrendszemek olyavn kört kell felölelnie, hogy abból e kérdésekre (lega- lábbis tendenciaszerűen) megbízható választ kapjunk

Igen fontos Irezdeti feladat az radarrendszer döntési szintekre irányított fel- építése is.Ez esetben az információ a gazdaságpolitika — mégpedig elsősorban a hosszú és középtávú stratégia — kérdéseiben hivatott megalapozott vélemenyt alkotni. továbbá azt. amely a hazai gazdasági szerkezet változásait, walami/nt a műszaki haladást — ugyancsak főleg hosszú és középtávon — befolyásoló dön-

842 DR. KOZMA FERENC

tések—et hoz. Az adatr'enxdszer gyújtópontjában tehát a stratégiai jelentőségű tte- rület-eknek ,.kinagyítva" kell szerepelniük abból a célból, hogy azok termelési és nemzetközi kapcsolódási vonatkozásait kellő mélységben meg lehessen vizsgálni—,;

illetve ítélni.

llyen kulcs-fontosságú területek lehetnek egyes exportáló ágazatok, ellátási problémák, társadalmi szükségleteiket kielégítő komplex tevékenységeik, de akár egy-egy. a népgazdaság lejlődése szempontjából kritikus jelentőségű nagyvál—

lalat vagy vállalatcsoport its. Nyilvánvaló, hogy e területek időről időre változnak:

egyesek előtérbe kerülnek, mások háttérbe szorulnak. Az adatrendszer—nek ennél- fogva elég rnyíl'tna'k kell lennie ahhoz, hogy kiegészíthető, szrélesítihető legyen, és az allapardaitbázitsnak elég szélesnlesk kell lennie ahhoz. hogy — tenmfészeltesexn bizo—nyos ésszerű határok között -— a szükségleteknek miegrlelelően átcsoportosít-

ható legyen. ( , '

Végső soron a rendszer geriinoét képező alapadatbázis javasolt kiindulópontja

mintegy 130—150 szektorra bontott. tevékenységi csoportosításban összeállított éga- zati kapcsolati mérleg lehet. mind—három (A, B és C) változatban ikilmruintkálm. Ma- gától értetődik, hogy az ország külgazdasági kapcsolatainak figyelemmel lk-issténéése nem szorítkozhat kizárólag az ÁIKM alapján eszközölt számításokra, ehelyütt azon—- bon mégis erre irányítom a ligyelmet. mivel az a tapasztalatom, hogy az ágazati kapcsolatok mérlegének mórdszento—náíbaln még lelbecsülhetetlen kihasználatlan le- hetőségek ya—ninatk.

lgen kívánatos lenne a mérlegek export-, valamint kiegészitő im:portodotoit (: két fő devizavlszonylart szerint tovább bontani, az importmatrix vonatkozásban pedig egy. megközelítő számítások alapjául szolgáló, tnonszleráblliis rubel és dol—

lár megoszlársilkoetliciens-utásbllázatot kiszámítani.

' Az összes szektor nem feltétlenül kerülne minden alkalommal, teljes mér- tékben kitöltésre, és az elemző számítások sem ölelnfék fel kötelezően az egész adatrend'szert. A kb. 130—150 szektor az a keret, amelyben célszerűnek látszik gondolkodni, kidolgozni a módszert és megteremteni az adatbeszerzes lehetősé—4 gét. A tényleges szektorbo-nt—ást (: gazdaságpolitika érdeklődése. szükséglete min-

den egyes alkalommal rkülöin határozza meg. Ha például az 1990—ig terjedő idő-

szavk stratégiai szükségletét tomtom szem előtt. a következő 146 szektorbont'ású.

ÁKM—alapú mérleg vizsgálata látszik szükségesnek.

lovas/at részletesebb bontású AKM-re

Setét , , M -

kódszám Az "9010! megnevezése kód—szám (T)

A. Alapanyagb/okk (kitermelés és elsődleges feldolgozás) —

A 1.0 Szénbányászat (vnyers szén) -—

A 1.1 Szén elsődleges feldolgozása (kokszolcás. vá-

rosi gvóz, brikett. lepánlási nyerstenmék) —

A 2.0 WlllaymosenemgiiaMem-ellés 1.2

A 3.0 Orla—j- és töldgrázikitterm—ellié-s 1114

A 3.1 Ollaljillepóxrláis, guábbonmás 1612

A 3.2 Petralkénviai alapanyagok termelése (monome—

rek) ——

A 3.3 Betrolkémiai műanyagok termelése (polimerek) -

A 4.0 Ásvráxnybányásnart és —dú—sítás —-

A 5.0 Műtrágyasgyártás -

A 6.0 Fekebelém-érobányászat és -deúsítás -

A 6.1 Vos- és acélgyártás ) 1311

A 6.2 Vas és acé'lhengerlés, öntés

KÚLGAZDASÁGI KAPCSOLATAINK 843

Sojóft kódvszó m

7.0 7.1 7.2 7.3 8.0 8.1 8.2 9.0 9.1 9.2 10.0 11.0 12.0 13.0 14.0 14.'1

20.1

..PPPPNrf come—0040

ZP))))))))P)))))P))))))))))))D)))) ggmmmmmmfw; o

5

ww—Adú-J—á—Jd-ard bbbbüoüawm—o?? om

E.

É É E E E E É E E E E E É É B B 1.0 B 2.0 B 3.0 B 3.1 B 3.2

Az ágazat megnevezése

BauxWbóanyóiswt Tifmföúdrgyúrmós All'u min 1 U'ng'ÓTtÓS

Alxumílniiulm eltső—ddeges feldxoiixgozúxsa Egyéb ércbányászat

Egyéb fé—mxetk előólblíftótso és dÚS'í'tlÓSíCI Egyéb fémek elsődleges feldolgozó—sa Foukyímemmceiwévs

Ceiltludóz- és pxorpxím'npxclr Fűvréwsz- éts lemezli'pta'r

TextiLhnöveéxnye'k termesztése és rosmkeé—sz'ítés Gyógynöyéxnwymenmesz'uéws

Olb—jos növények termesztése — Egyéb ipcfni növények termesztése Kenyérgtwbon—a—termetsrbés

M'o1lomárpnc1fr

Fcikácmmóxnygubonna—memm—eszbé(s Swzxótliaistaxkfaír'maómyutenmxeszmés Tadkammdnyilpar

Zöldség-, gyümölcs- és szőlőbenmelxés Egyéb él'ecllmlissmer-mltoaponnyagio'k tenmelécse Snawawmlo nhna —11e4nyé45zré—s

Mtamhiao'hú'stenmieílvés Serbégttenyéaszmés Serhéshúxshenmelvés Baozromtfibenayéoszüés Egyéb óil'lxaüenyészüés Egyéb húlsltemmwechéos

Állltcwci enedeftű ipari alapanyagok termelése Áíllltati enedtetű horkxammóanydk beam-elése

Vízgazdálkodás

Egyéb *klitemmeiő temékenység (építőanyagok nédfkül!)

Egyéwb e1sőd11egesen ieldulg'ozó tevékenység (építőanyagok nélkül)

Építési blokk

Kő-. agyag- és kovicsbómyósmk

Tégtlxo- és oserépirpauxr, tűxzótlílóutnycg-ipor Mléasz— és cemxenti—piour

Épülleóheólleim-gyórhós

Vaxssneurkezxeü gyártása és szene1étse Ép'vüwlxehldenómika—tízpoxr

Tótblöaxüyegwgyómtóus Éypüxllewsztodaus ipar Szerelyénygyómtó's

Sziigettelőmnycwgdk gyónás—a Médyéwpí'oéos

Mogeaaslé'píbées Szenellés

Egyéb építési teyéloenység . Beruházási javak blokkja

S—errszxóxmglézpeík

Kitenmsedői'parí berendezések Viililotmosemergue'aíihdí berendezéseik

Vízenengetíkari és VíZglGlSdóíhk'ddfóXSii benendemé-

:sek

Belső égésű erőgép—aggregátok

AKM- kódstó m (fl')

1115 1313

1313 1 72 1 711

31116—7 31111

1915 31112 31113—4—5

31118 31119 311110 311111

33

1512 1511 15113 1514

1712 1516 212 211 213

l

844 DR. KOZMA FERENC

Saját kódszám

mmmwmwmmmmmmmmwmmwmmmwDJWCDWUJWW05WWWUU

4.0 * 5.0 6.0 7.0 8.0 9.0 10.0

no 1m mA ne ne ma MD

15 (N)

wn_

un wo wo WA

%n mo 304 21 no m1 un 50

%a

27.0

28.0 290 301) 310

Az ágazat megnevezése

Kohászati berendezések ergyvilpomi benendezélselk

Építőmnyag—líapun benentdlevések Fölldmunlk'agéxpelk _

É—pítőlpoml gépek és benend—ezesek

Foik'ltenmlellé'si és faipari gépek, bemenclezéselk Papír- éas cellllullózzilplaxri gepek, V'Ollülmll'n't

berendezéseik

Nyomdwovírpani gépek és berendezések Nlövélnytenmzesztélsnl erőgépek

Nölwéonyhermleszmélsi munkagépek Álllvorterlnvészt'étsí gépek. berend-ezések Éxllellmoitszeni'p—amí gépek, benendezélsek Textíll'ruhwózaa'ui é's bőmlpalri berendezések

Egyéb gépek és benendezzé'selk

Komplett technológiák, 'loulcsna'kvész üzemek AlnleltglmlOlZg'GlüólSll benenxdenések

Közlúüi szóllíl'í/tó j—ó—nműmek Au'tóbu—swk. tnollibuszok lla—süni mnmmők

Vasúti gördülllőwalnynag ,

Hajók

Egyéb, nem fogyatszwóls—i jelnlcegű szlólx'llítóe'sz'közök', Ipari és llaxboroftóriuml mérőműssz-enelk

Alummialrillmri rendezzenek

Sziólíll'bóxshe'dl'vnílfklüi berendezések Sznó mwírtólsteclhlnlikluli soit-wolna

Pmofxesszxionróll ils h lna—dró'stechlnlílklali bene—n d-eze' sek V—ólkuuam'beclhsnollkai berendezések

Egészségügyi benenderlécsvelk (orvosi tech—milka.

egészségügyi ilnlsérmnélnynelk felaszenellési tór- gyozi stb.)

Kereskedelmi és vendéglátóipari berendezé—

sek.) (hűtőlfótneoak é's épüzliet-omoclullelle'mrek stb.

Ok'hcfnóvsi. oukuszrt—ifklali berendezések lroadlo—i éss ü—gwifbelxi benendeztécscelk Tenyészló—lllblt'dk

Egyéb berendezések

I. Produktív féltermékek, alkatrészek, részegységek blokkja

L(M a(m sxm mim . (N) . (N)

0!

* p p w u o

11.

12.

13.

14.

15.

16.

Vucrsszerlkrezlebelk, öntvények, ltem—emmvucnlkólk Fonguóusollt, sajtolt arlllm'bné'szlelk

Szlenelt részegységek

Fli'nxom-m'echamiiklalilng megm-wntkólli ullkfotméuszuezk.

részegységek _

Elektromos alkatrészek, szerelvenyek Elektronikai olllklartlhéiszvelk, részegységek Gö rd ü lőcvsaxpc'vgyulk

Kúlbell

Műuaxnyuag-oatlllmh'ész'ek, félnenmléfk-elk Gurmlililpoani benméllcdk

Nehézwlegylispcanl féltenméloek

Filnvommegyszenek, növényvédőszerek Gyógyszewrí'plalni alapanyagok, úélmemmekelk

(gyógynxöwe'eny-d-nog nélllklül)

H—ó ztlu nbós-zwegyi'pa ri, valam int klozrm ehíllm'l félt-emlékeik

Textil—ruházattal, bőr- és oilpősixpo'ni fvélllbenmekek Egyéb féllmenmélkelk _ —

MM— ( kódszám (T) ,

lllllllllllllllllllllllllll_[III—*lllll!ll!

KÚLGAZDASAGI KAPCSOLATAIINK 845

Saját , , x AKM—

kódszám Az agazat megnevezese kódszám (T):

F. Feldolgozott élelmiszerek blokk/'a

F 1 .0 H úislaészíítméinyek —

F 1 .1 Húvsloanzervek ' —

F 1.3 Fagyasztott és konzervált hall —-

F 1.4 Tejalermlélkeek 1913

F 1.5 Feldolgozott balromli 1912

F 1.6 Tojás —

F 2.0 F—eldlolg'ozmt cwe—reáil—iálk 1916

F 2.1 Cufkior. éclesaixpari termek * 1917—8

F 2.2 Étkezési olaj 1919

F 2.3 Fűíszerek, gyaxrmortámk * *—

F 3.0 Fairtósíduomt gyümölcs és zöldség —— x —-

F 3.1 Gyüemölkzslé, üdítő italok, ásványvíz , — _

F 3.2 Szeszes italllok 1921—22—23

' F 3.3 Taortósüioűt 'készézellelk —

'F 4.0 Doh—áíny'aermiéildek ' * 1925

F 5.0 Egyéb élelmiszerek — — *

K. Ipari fogyasztási végtermékek blokkja

K 1.0 R'u'hráiwhi cílldkwelk (textíliák, kwéiszruhiáík, kötözt- árulk. lnfkálstextíl, rövidlárruik, szőrme, bőráirwk,

cipő) ——

K 2.0 Hiózharbásí tömlegoiiklkek (lem—, lta—, üveg-. *

:keró-mlilan gumi- és műNa—nyagóirulk) —-

K 3.0 —Házbairtá.si vitllaimorsgrépek ' " ' —-

"K 4.0 Szórakoztató hiírawdiá'smeahnnllloaii oilkzkleik , —, K 5.0 Fogyasztási epiiika élS litniamsmedhxalniíka —-

K 6.0 Fogyasztási wegwloílkketk, kozmetika —

K 7.0 Személygépkocsi .-

K 7.1 Egyéb fxogyiaisztáisi jellegű jármű —

K 8.0 Bú'oor, tartós lawáruk —

K 9.0 Kultú-rctilldkelk -—

K 10.0 Gyógyszerelk, tápszerek ' 1615

K 11.0 Egyéb fogvalsziiálsi iparciiklkek - _ *

$. Szolgáltatási blokk

S 1.0 Idegenforgalom —- ,

S 2.0 Oktamá—s 731

S 3.0 Kutatási, fejlesztési tevékenység 781

S 4.0 Szálli'lí'há—s 411

S 5.0 Távközlés 42

S 6.0 , SZlCllklhOlnÓlGSGldlóls —

5 7.0 Egyéb SZlO'llglótllta'hÓS -

Megjegyzés: (N) a vonatkozó ipari—ág kódszámát jelzi. Például B 16 (B 11) -— kompletít nyomd—a: ! 3 (B 118) — autó—buszhoz szükséges szerelt részegység; ! 2 CK 7.0) —- személygépikocsi—ail'kxafnrész stb.

A-m—int látható, a javasolt csoportosítás az ÁKiM szektorbontásával szemben

a köve'oklező főbb eltéréseket mutatja. *

a) A 102 szektora MGM-amel szemben 16va melly—ebb részletezésben tag-lakja az alap- ainyag-Mermellő (kitermelő éls elsődlegesen feldolgozó) szakítson-. és különlegesen a beruhá—

zási jiGMleldlt termelő ágvazomt. Az e'lőlbb'ilnléll 46 szektort különböztet meg (az ÁllGM 27 szek- torávtaxl szemben). az utóbbiaknál 38-at (laz ÁKM összesen 6 szekmorávvail szemben).

b) Jóval ösvsizemon'balozbiaxn szemléli a fogyasztási iipaxrciákik'elk szektou'á'c, mim az ÁKM.

c) A gépipari és vegyipari szektorok nagy részét hwáaromlellié botnlhjia: berulh'ázáesi jószág- ra. produktív félte'rme'llore. illetve llGllOOISSógl logyaisz'háxsi végtermélkre. A produktív flélltermíélaeik ily módon való elkülönítése jelenleg még elháríthatatlalnxnlalk látszó akadályokba ütközik.

846 ' DR, KOZMA FERENC

A vállalatok jelenleg-í beszámoltatási rendszerében igen nehéz és költséges lenne a rálfondi- tások elkülönítése végfelharszlnáláusli célokat szolgáló árutermelés es pmodulkrtr'rv flélrtreanmcekek között. Mindezen nehézségek ellenére a megoldáson érdemes lenne munkálkodni. már csak azért is, mivel néhány even belül a praduikltiv fsé—lltenmélkek nemzetközi forgalma olyan mere- tek-et fog ölteni, hogy nem tekinthetünk el ezen ánóvllósadó együlttmükvöde'lsli szektor sons-árnak

elkülönített figyelemmel kisérésértől. !

d) Néhány olyan tevékenység számban/ételét irányozza elő, amelyek az ÁKM—ubőll hfió- nyorzrnark)(peldául: idegenforgalom, szaktanácsadás. know-how. szálmri'trátstleohwilkali salt-wore term-eles .

e) A több ágazat tevékenységi eredmenyeit magukban foglaló komplett berendezések exportjának tigyelemrmel kisérésére a technikailag homogen, mely bentársú mérleg—elk ugyan- csak alkalmassá tehetők.

Mindezek a módosítások elsősorban azért szükségesek. hogy a külgazdasági kapcsolatok szempontjából döntő fontosságú területeket a többiektől elkülönülve lehessen figyelemmel kísérni. A sz'ektonbontás elsősorban nem a hazai termelő- tevékenyeég népgazdasági súlyát veszi figyelembe. A bontássmélységet mindenek-

előtt a) az exportra yaxló termelés ágazati és népgazdasági súllya. b) a kiegészí—

tő importnak a népgazdasági ellátásban elfoglalt szerepe, és végül :) a produk- tiv léoltenmiélkirmrpontnalk az ágazat termelő fogyasztásában betöltött szerepe hatá—

rozza meg. Továbbá. a meglevő ÁK'M—től eltérő mélységű és csoportosítási: bon- tás azért is szükséges, hogy elkülöníthető legyen néhány olyan fontos népgaz-

dasági. illetve külgazdasági feladat megfigyelése, amelynek elemei a hagyomá-

nyos ágazati csoportosításban nem különíthetők el. Ilyen például az energetika.

a szerkezeti anyagokkal való ellátottság. az áruszállítás anyagi—technikai bázi- sa. néhány több ágazat termekeit átfogó. exportorientált rendszer (egészségügyi.

vizügyi, élelm-ezési, oktatási stb.), félkésztenméfkek gyártására yaló szakosodá-

son alapuló kooperációk stb.

AZ ALAPVETÖ MUTATÓK

A javasolt mutatókat két csoportra lehet oszrbavni: 1. a külgazdasági kapcso- latok mélységét jellemző statikus és dinamikus mulatok; 2. a kapcsolatok haté—

konyságának ugyancsak statikus és dinamikus mutatói.

Mindkét mutatóosopont kiszámítható népgazdasági. szektorális, főyirszomylat-i vagy vi-szonyla'ci, illetve szektorális és vi'szovnylati szinten. A fentebbi két fő kérdés

tehát ámyalta—bban ils felt—ehető.

Az első kérdés kereteben peldaul:

a) Mekkora a magyar enrengr—ialellhasználás KGST-Miszonylat—ú piacra való impontrá- utaltsága?

b) A közúti jánmű—v—elkshez szüks—éges allkalhnész— érs ne'szegyseggyártó magyar termelő- sz-ektor mennyiben exportorientált. és hagyom oszlik meg ez rurbel- és dollláwizszanylalhú piacok között?

c) Elektronikai iparunk fé-ltenmélkellártása milyen mértékben függ a KGST és a tőkés irmpor'ttól?

d) A KGST—piacra eladott vregylpami benendezréls—eilnilonek mekkora ;! konwertibiflils de- VVlZ—Óél't vásárolt anyag és félkaésztenmeldiamrpant-lhcá—nya—da?

e) A komplett berendezések gyónás—álnak meklkona az exportonientállftsságí foka (: szo—

ciallista és a fejlődő országok viszonylatában?

A második kérdés körében:

a) Mekkora a hazai összes eleven- és lthllUmzurnlloa—lnótllorrdírtlóls az egyes valszanylatakxba expontálm áruk ikülönlböző asoportjlali lközxömt, illetve a különböző velszonylamollcba kiszállított

árutölmegek között? ' x

KÚLGAZDASAGI KAPCSOLATAMNK 347 b) (A költségekben millyen kampanativ megtakarítások (vagy rárlxize-bélselk) mutatkoznak egyes fargalmi yiszonylataisnlksban?

c) Milyen szenepe van a magyar termékek külföldi vensenykxélpességeben az adott hazai mumlloabé'nsziintmek, a nyensanyag- és energiaámalkinak, a beruházási költségeknek, a kuta tasi—fej lesztési ráford ítólsolkinak.

1. A kapcsolatok mélységét jellemző mutatók

A népgazdaság háromféle áruikaposalatban állhat világ—gazdasági környeze—

tével: vagy exportál. vagy végtel—használásna alkalmas termékeket importál, vagy pedig további tenmvelő iellhasználllálsma lkerülő tenmrélket hoz be. A wkülltgazdaságli kapcso—latak mély—ségét tehát a következő mutatóik jellemzik:

a) az exportált tenmiélkelk viszonya a kibocsátáshoz ('SleOll'ltllinlbeth'lltÓlS);

b) a végső felhasznál—asni: kerülő importtermékek viszonya az összes hazai végső fel- használáshoz (végtellhlasznalá'síi iimlparhicnxtenzitás);

c) az importált alapanyagok, télmenmélkeik visz—anya az összes közben—ső felhasználás- hoz (lközlbienső ilmp'ourtin'tenzir'cás).

A) A három mutató kiszámítása népgazdasági szinten

a) Az exportintenzitás. A köznapi gyakorlatban a népgazdaság külkapcso- latairnak intenzitás—át a nemzeti jövedelem ex'por'hháfnyadával szakmuk kifejezni. (Az

1972-es ÁKM adatai alapján ez 40.8 százalék.)

Ez a mutató azonban közgazdaságilag nem értelmezhető. mivel az exportált áruvo—lamen bruttó. a nemzeti jövedelem pedig nettó kategória. Ugyancsak nem értelmezhető a társadalmi össztermék vagy a belföldön rendelkezésre álló hazai eredetű forrás—ak ex—porthásnyad—a sem, mivel az export halmaza—tlan árutömeg. a nevezőben szereplő tenmwélkvalumeon pedig halmozott módon kerül beszámításra.

(Ez a mutató egyébként 17 százalékot ér el.)

Az egyetlen népgazdasági szintű teljes'ítm—ényaggregátum, amelynek százalé—

kában az export helyesen kifejezhető. a végső felhasználás. vagyis az a termék- tömeg. amely egy év alatt a n—épgazdaaágan belül képződik. és vagy fogyasztásra.

vagy _ké'szletképzésre, vagy beruházásra. vagy pedig külföldi eladásra fordítódik.

A végső felhasználás 1972. évi százalékos megoszlása a (következő: fogyasztás 472. készletképzés 1.6, berulházáis 23,9, export 27.3 százalék.

b) A hazai végső felhasználás importintenzitása. A hazai végső felhasználás fogyasztásból. beruházásokból és készletvál'tozársxbótl tevődik össze. Amennyiben az összes izmportértékből levonjuk a termelőtolyamatzban mutnfka tárgyaként fel—

használt behozatal volumenét, és azt a végső felhasználás kivitellel csölldkentetrt vol—ulmenrélhez mérjülk. megkapjuk azt az arányszámot. amely kilejlezi a hazai kész—

terme'lkpiac ellátott-ságának imparthálnyadát. (Az 1972-es Á'KiM adatai szerint ez 14.3 százalék.) Ez természetesen ómleagszálm. amelynek összetevői a fogyasztásna kerülő kibocsátott tenmlélkvoluwmen im/portháxnyada (11.40/0), a beruházott termék-

valamen importhányada (19.4%) és a készletnöve'ked'és imrpor'oh—álnyada (32.9%).

(A zárójelben levő számok az 1972. évi ÁKM adatait jelzik.)

c) A közbenső felhasználás importintenzitása. A mutató cella: érzékeltetni a behozatalrbótl számmazó anyagok és iéltermék—ek súlyát a népgazdaság teljes anyag- fellh-aszn—árlsásában. Ezt úgy kapjuk meg. ha az iumpor'oma'trix végösszegét osztjuk

a belső nségyzet véglösszeg'éve'l (240/0).

Végeredményben, az 1972-es AKlM adatai alapján a következő aranyakat kapj-ak: a népgazdaság tenmellélsi teljesitőloélpeslséglének valamivel több mint egy-

negyede eleve kivitelre kerüxl. Ellentétellképpen: (: lakossági és a közületi fogyasz—

848 DR. KOZMA FERENC

tás több mint egytized—ért, a beruházások egyötödét, a k—észletnövekeclés'egyhar- madát, valamint a teljes onyog- és felkészterméik—felhasznállrás egynegyedét beha-*

zatallból fedezzük.

B) Szektorális szintű mutatók

A népgazdasági szintű mutatók kiszámítására az ÁlKlM - úgy, ahogyan azt

ma Magyarországon elkészítik — többé-kevésbé alkalmas: legfeljebb az problé—

ma, hogy néhány éves késéssel áll rendelkezésre, és ezért arányai olyan ámkat tükröznek. amelyek a beszámolási időszakban ugyan elők voltak. az elemzés idő- pontjában azomban már erősen torzítanak, Az 1975. évi árakon kirlejezve pál-'- dául a hazai anyagfelhasználás i—mponthányacla mind-en bizonnyal érezhetően meg- haladja a 25 százalékot, még akkor is, ha a behozatal természetes méntéikegy—

ségben kifejezve egy ezrelékikel sem növekedett, pusztán a nyersanyagnak a vi-

lágpiacon bekövetkezett áremelkedése miatt. Mind—ezek figyelembevételéVel is -

számítva arra, hogy az árnrobibanások a jövőben nem válnak a világpiaci ármoz- gások fő formájává —- a globális mutatóik alkalmasak a külgazdasági kapcsola- tok egészének tendenciájában helyes megítélésére.

A szektorális szintű számításokkal már némileg más a helyzet. Minél részle-

tesebb a bontás. annál nagyobb például az ÁlGM összeállításakor alkalmazott számbavételi árakból adódó, rendszeren belüli torzulások lehetősége. — Az 1972—es magyar AlKlM nem követi azt az alapelvet, amely szerint a mér—

leg bármely helyén. bármilyen minőségben vagy összefüggésben megjelenő adott használati értéket azonos árősszeg'gel kell jelölni. Az egyes költség— vagy végső felhasználási elemeket a mérleg tényleges bekerül-ési költségén tünteti fel.

Egy kilowattóra villamos energia például más áron jelenik meg a bányászat,

mint a mezőgazdaság ener-giaielhasználásában, és mindkettő különbözik a fo-

gyasztói hálózatban felhasznált áram ,,forint—tkódjelétől", de az exportált és íme

portált áramétól is. Ha például az exportált villamos energiát a merleg 3603")6 forinttal, az impontáltat 1.6.109 forinttal jelzi, ez nem azt jelenti, hogy 5.4-sz-er

onrnyi villamos energiát importáltunik, hanem csak annyit. hogy a kivitt villamos energiáért 0.19-nyi forintban kifejezett (vagyis a valutakoeffioienssel ,,visszoszor- zott") árbevételüinlk volt, mint amennyi forintba került —- valuftaikoeftficienssel át—

szorozva —- az áramirmport. Kilowattónálban a kettőjük közötti arány valójában

csaknem 1:19—cel egyenlő. '

A tényleges bekerülési költ—ségek bázisán kialak—ított MOM-inek meg van a lét—

jogosultsága a maga sajátos felhasználási területein. Alhlhoz azomban. hogy a külgazdasági döntések megalapozásához szükséges információk birtokába jut;

hass'u—nlk, mindenekelőtt az árutöm-egmozgásokat kifejező mérleg adataira van sZük—ség. ahol az egyes használati értékeiket képviselő árak egyik fontos szerepe

a kibocsátott vagy felhasznált áru tömegének jelölése. A másik követelmény ter-

mészetesen az álruttiölmeg mögött meghúzódó társadalmi mu-nikameni'nyiséeg érze-' keltetése,— ami természetesen csak az á—rrendszenrel kapcsolato—s közismert probléá

málk és fenntartások határain belül elégíthető ki.

a) Az exportíntenzitás

Amikor szektorális szinten keressük a kivitel súlyát a nemzeti muanzkateljesit—

ményhez viszonyitva, már nem használhatjuk, a végső felhasználási mutatót mint viszonyítási alapot. Ennek oka az. hogy a különböző szektorok termelési éntélké—

nek nem egyforma hányada kerül végső felhasználásra. (Ez az érték az építőipar—

KULGAZDASAGI KAPCSOLATAIiNzK 849

ban 17 százalék, a kohászatban 25 százalék, a vegyiparban 39 százalék, ezzel

szemben a gzé'piparban 64, a köznznyűiparbzan 56. az élelmiszeriparban 75 száza- lék.) Amig a népgazdasági szintű munlkatelj-esílzmwényre a végső felhasználás jel- lemző adot. szektorális bontásban már nem. Ezért a kivitelt a teljes hazai terme—

lési teljesítményhez kell mérnünk.

Nem állván egyelőre rendelkezésre az ágazati kapcsolataik rendszere a fen- teb'b leirt bontásban. a számítást a 102 szektaras Á—KnM alapján lehetett csak el- végezni. Az alábbiakban közlöm a harminc, leginlká'bb exporbarizentált szektor "(küll—

piaci elhelyezésre való ráutaltságának" fokát (az export arányát az összes hazai forrás százalékában).

Exportíntenzitási mutatók, 1972

AKM-szekbor Százalék

1. Gyág ysz eri par . . . 62

2. Baramfile'lsdolgozó ipar . . . 59

3. Hízradás- és vátkuumleclhznriskai ipar . . . 57

4. Gipőipar . . . 50

—5. Tartósító ipar . . . 49

6. Műszerizpazr . . . 49

7. Alzumísnziuzmtkolhásza lt . . . 48

8. Egyéb állattenyésztés . . . . 48

9. Egyéb érsek és ásváznyolk bányázszzaizb . . . 47

10. Közlekedési eszközök gyártása . . . 47

11. Gyümölcs . . . 47

12. Szanmsmza rhza—tenyesz'lzés . . . . 4. . . . 47

1 3. Pam uti par . . . 33

14. Textilruházati ipar . . . 33

151. Egyéb szziznzesziézmlkohászzat . . . 32

1 6- Kötszövőlizparr. . . 29

1 7. Vaskohászat . . . 28

18. Egyéb növenylzermellés . . . 28

191. Bőrivpar . . . . 27

20_ Ge'pelk és gépi berendezéseik gyázrlzása . . . 26

21. Növényolzajzipar . . . 26

22. Gumlizizpar . . . 25

23. Villamosipari gépek és készülékek gyárlzásb . 22 24" Férmmömegcilkk-ipar . . . 22

25. Hzázizamtálsi, kozmetikai es vegyi cikkek gyáznsrtzáa 22 26. Húsipar . . . 22

27. Banipa . . . 22

28. Erdőgzazdalkodzárs . . . 2-1 29. Baumihbáznyázszat . . . . 19

30. Egyéb vegyipari termékek gyártása . . . 15

A felsorolás még így is igen sokat árul el a különböző szrelkftorolk expartin-

tenzí'cázsázról, ugyanakkor egy sor k—érdzést megválaszolatlanuzl hogy. Nem ad vá-

laszt például a következő kérdésekre:

a) (: híradástechnikai ipar magas exportiznv'tzenzikása mennyiben ólll késztermeloekbal (e ke'lsz'termzélkezk millyen jellegűek: professzionalis vagy szórakoztató) és mennyiben allkzalt- l'éSZlelbő-ll

b) az aluminiumlkahászat mely fázisában lep be a magas empartizn'tzenziv termelés;

c) miben jelentkezik egy érc- es á—swáhybáznyászzat magas exporhiznftenzilbása;

d) a közlzekedesi eszlközözk gyártásánál mely profzizlak adják a viszonylag igen magas

expoznbirnrbenzi'l'ás zömet;

e) a vaskohászat magas expozrtizntenzitása mennyiben köszönhető az importált termék feldalgozasáznak?

6 Stoüsúikaí Szemle

850 DR. KOZLMA FERENC

Az így felvetett kérdésekre természe/resen ma is tudunk valaszolni export—

adatok alapján. A szükséges szómíatófsolkaft azonban olyan adoctdkkal vogyunik kénytelenek elvégezni, amelyek a termelési és egyéb szükséges adotokikol már ' igen nehezen vagy egyú'hltalón nem hozhatók közös nevezőre. lgy a stnuiklbúmit illető, valamint c külgazdasági kapcsolatokat émilntő dönlbésnelkihez nem imrpuvnk biztos alopot.

b) A hazai végső felhasználás importintenzitása

A szektor—ális mutatót a rnéipgozdlasóuglival azonos módon lehet képezni. A szerk- tor összes kiegészítő importjának végső felih-avsznóilúism eső részét viszonyítjuk a

hazai végső felhasználás összegéhez. Az 1972-es ÁrKlM arábiai alapján a végső

felhasználásra kerülő import és a hazai végső felhasználás hányadosa szerint a

következő sorrend mutatkozik.

A hazai végső felhasználás importintenzitásánawk mutatói. 1972

MMdszelrmor Százalék

1 . Növényoiliajiilparr . . . 53.7

2. Gép-ek és gépi berendezéseik gyártása . . . 48.4- 3. Közlekedési eszközök gyártása . . . MJ)

4. Műiszeripair . . . 4356

5. Egyéb vegyipari termékek gyumlrósa . . . . 34.4

ó. CUkOFlMplOir .. 3054

7. Háztartási. komm—etikai es vegyi clukllcek gyárr-

mása . . . . . . . . . . . . 30.0

8. Gyapjúipar . . . 25,2 9. Gyümölcs . . . . ' . . . 24.11

10. Kötszövvőiiipor . . . 23,8

11. Műtrúgya és szervetlen vegyi termékek gyúr—

tása . . . . . . . . . 234)

l 2— Femtömegoillek-(ipar . . . 20_5

l 3- Palmiutipair . . . 199

14- Szenbóinyólszat és brillcettgyórhós . . . 139 15- Gumxiilpair . . . 17,4

16- Halp'wínipar . . . 1436

17- Híwnudióis- és yólkuumlbecihmlllmí ipar . . . . 143 18- 'l'tamtósltó ipar . . . 13,1 19- Bútanipar . . . 12,2

20- Bőr. és uszőnmteiip—air . . . . . . . . . . 122

21- Söripair . . . 12,2

227- Gilpői-paar . .'. - 10,5

23. Wlilolmosiipami gépek és készüllléilaeik gyómósla . 10.3 24. Kőoloj-rhelldullgozó ilpalr . . . 9,3 25. Gyógyszeniiparr . . . 93.

26. Nyomda—ipar . . . 9.3 27. Villamosenergiadipcir . . . 9.2

28. Dohányipur . . . 9b2

29. Műanyag—rfeldiorlgozó ipar . . . 8.9 30. Kőolaj— és földgózkimenmeles . . . 8,5

A magyar beruházási és fogyasztási belső piac ellátása tehát közel fele cnrówny- bain történik import útjxérn nöayényolojiből, gépi berendezésekből. közlekedési esz- közökből és műszerekből. Igen erős a belső piac izmíportráuutalrtisógva még néhány

alapvető fogyasztási cik'krben (cukor. háztartási és kozmetikai cikk—ek. gyapjúszövet, kötszövöt't áruk). A szerves és szervetlen nehézvegyícpa—ri termékek iimiportairónyc'rt itt

főleg (: készletezés emeli meg. '

KULGAZDASÁGI KAPCSOLATAliNiK 851

c) A közbenső felhasználás importintenzitása

itt szektorális szinten két muta'tószámot tudunk a rendszerbe beilleszteni. Az egyik az adott szektor összes, behozatalból származó anyag— és lélkészterméek-

felhasználása az összes ainyag— és félkésztermék—felhnasználás százalékában: ez

a mutató tehát azonos módon képződik a népgazdasági sziuntűvel. A másik mu- ta'tóvnál azon import—lelkesztenmiéikek szerepelnek a számlálóban, amelyeknek nagy része az adott szektor produrktív alkatrész— és részegységáelhotsználását kepezi

(illetve képezheti), a nevezőben pedig ugyancsak az adott szektoron belüli, illet-

ve uaz egymásnak alkatrészeket, részegységeket szállító szektorok közötti összes forgalom adatai szerepelnek.

Ami az első mutartát. azaz a behoz—atailrból származó anyagok. félikésztermé- kek felih'asználásánank és az összes anyag-. felkésztermsé'k—telih—aisználás hányado—

sát illeti. az 1972—es adatok a következő sorrendet mutatják. '

A közbenső felhasználás importintenzitási mutatói, 1972

AKM-szektoir Százalék

1. Egyéb é—rcrek és ásványok báxnyáiszalba . . . 58

2. Egyéb szlnlesfemikehászot . . . 50

3. Növéinyollaijwip—ar . . 50

4. Műtrágya és szervetlen vegyi termékek gyár- tása . . . . . . . . . , 48

5. Egyéb növénytermesztés . . . 4-4 6. Gépek és gépi berendezések gyártása . . . 43

7. Kőolaj- és fölldigázkítermleles . . . 42

8. Papíripaur . . . 42

9. lpvawni növények . . . 31

10. Műiszenipia—r . . . 30

11. Fűrész— és lemtezipaar . . . . . . . . 29

12. Közlekedési eszközök gyártása . . . 28

13. Cukomipair . . . 28

1 4. Erdőgiazdálkodás . . . 28

1 5. Alumíiniumlkohá—szart . . 23

16. Háztartási, kozmetikai és vegyi ciikkek gyá tása . . . . . . . . . . . 23

17. Gumiiiprarr . . . 23

18. Vaskah-ászat , . . . 22

19'. Gyapyúipar . . . ! . 18

240. Kötszövőiiiparr . . . 1 6 21. Szénbányászat és brikelitgyárliázs . . . 4. . 15

22. Híraidnás— es váikuw'iumteohinlkai ipar . . . 15

23. Fé—mitörnegciikk-iipár . . !. . . 1 5 24. Műxányág—rleldwoilgoz-ó ipar . . . 15

25. Ép'itőannyaig-ipa—r . . . 1 4 26. Do—hxáinyipair . . . 13

27. Villamosenergia-ii-psar . . . 12

28. Söripiar . . . 12

29. Gyóg yszeniipar . . . 1 1 30. Húisivaaur . . . . . . . . . . . . . . 11

A sorrendben vannak nem egészen magától értetődő eredmenyek, amelyeket csak az iimwpent matrixának tüzetesebb vizsgálatával lehet megmagyarázni. Az ére- és á'sványbátnyászat magas imlportaxnyag-felhiaxsználásánuaik megértéséhez tudni kell.

hogy imipon'nainyagJelih'aszniállásra összesen 141 millió forintot, s ebből! 43 milliót kolh—ászati termékekre, 22—4t yegyi anyagokra, 21—et gépalkatrészek—ne. 15-ö't villa—mos- energiia—Lbehozatalna költ a népgazdaság. Az a—l—umírniiáwmikoihászat magos impomt—

5'

852 DR. KonA FERENC anyagahányada a magyar—szovjet és a magyar—(lengyel bauxll'lE—lalllulmlllnlllljim koope-

ráció tülknöződié'se stb.

Ami a mxásodóilk mumaítát illeni, példaképpen közlöm a gépipar adatait.

1. tábia

A gépipari eredetű .kőzbenső nie/használás importintenzitási mutatói a gépipari ágazatban, 1972

Felhasználó Villarmos- .

Gép- Közlekedési WOW gépek ésH3ÉÉGÉ_ _

SYÖI'BÓS "válását $$$-r. teclmlrkai Muszeriparr

Kibocsátó g MSC ipar

Gépgyánbás . . . 4'1,7 15,5 28,7 21.5 22.6

Közlekedési eszközök gyámhása . . 30r1 29.43 13l.8 4.4 8,5 Villamosipari gépek és készülékek

gyártása . . 17,3 5.6 18,8 19,8 18,9

Hímdiás- és vákuumteahrnilkai ipar . . 5.1 16.7 49,3 38,7 68,0

Műszehipar . . . 26_6 18.6 32,4 439 604)

Fe'lmtömieagoildk-iparr . . . 19.9 10.3 5.7 3.4 11,0

Az összes gépipari ág 32,4 20,6 21,7 32,5 41,4

Az adatok azt mumatjválk, hogy az importallkaisrészek beépítési aránya meglehe—

tősen magas a gépipar egész területén. Arra lehet köveilkezbetinii, hogy főleg az igényesebb alkatrészek származnak külföldről: erre utal legalabbis a híradás- és vákuumteehéniikai ipanból és a műszer—iparból számmazó íélierxmélkelk árlrbolávban magas. a fémtöv'm'egcikk-iparból származó alkobnéiszek állmaliá'zbtan alacsony aranya.

A képet nemileg módosímja az, ha figyelembe vesszük, hogy a gépipari szárma- zású vásárolt alkatrészek részesedése a teljes anyagköltségvben a gépgyártás ese—

télben 11, a közlekedési eszközök gyártása iparágban 26, a villamosipari gépek

és készülékek gyántása iparágban 18. a hímadáss- és vákuwmteeh—nli—kai iparban 22.

a műszeriparban 14 százalék. Az iparágan belüli munkamegosztás tehát álltalá-

ban eleg leileblen, és ezen belül a külfölddel való munkamegosztás sokszor jó-

val kimerjedmebb, mint a hazai.

Hasonló vizsgálatot termeszetesen a többi szektorra is érdemes elvégezni.

Amennyiben a javasolt ÁéKiM-ibonrtás megvalósul, inionmáoiákat kaphatunk a köz- benső termékek exportjára volnafiikozó'an is. Mindkét irányba—n. export és import vicszanylamban egyarant e'lemezhetővé válik az intermedier forgalom megmunkált- sági foka, esetleg súrlye'gységire eső értéke is. amely értékelhetővvé teszi a nemzet—

közi kooperációs együttműködéseket.

C) A szektorközi forgalmat jellemző mutatók

Minél ráutalisabfb egy nemzetgazdaság a külpiaci beszerzésre. illetve rea-li-

zálásr-o. aninál érdekesebb számára az. hogy a külpiacan vásárolt. sz—áumána szülk—

séges termékeket .,miért" vásárolja: vagyis milyen jellegű hazai munka terméké- nek export céljából való kiiejiiése szükséges a lvegiianftasabb el'lárbársii jellegű im- pon'cfeiladatak megold—ásához. Ahhoz, hogy enre a kérdésre válaszolni budjwunlk, az ezpart- és az ínmporüintenzibáis merésébe be kell "kaposolnunlk az ágazati (tevé- kenységi) export-, illetve irmvpon'ntöibb'letek vizsgálatát.

A 2. tábla első oszlopa a vizsgált ágazatok összesireett exxportftröiubllete'inek szá-

zalékos megoszlását mwuiiatja. a második oszlop ugyanezt a megoszlást az im-

KULGAZ DA SÁGI KAPCSOLATAIlNlK 853

porttöbblwettevl biró ágazatok viszonylatában fejezi ki. A harmadik oszlop az egyes exponttöwbblet-yolumewnueik viszonyát mutatja a hazai eredetű ösrszes forráshoz ('ha—

son'lóan az eredeti exportiwntenzkizási mutatólhoz). a negyedik oszlop az import- töibb'let—volumienieik viszonyát Bejezi ki az összes foirarióls'hoz mérten (tehát lényegé- ben a végső felhasználási imporüinrtelnzitálsi mutató módosított változata), az ötö- dik oszlop az ágazaton belüli cseréket viszoinyirtja az azonos hazai eredetű forrá- so'klhoz.

2. tábla

Az export- és importtöbblet intenzitásí mutatói, 1972

Az _ Az E ' , Az

- . x - l 4 ,

Ágazat 312132!ka tögfggk inxtággltáis ixnggzilitós [gálglliaggre

megoszlása megoszlása intenzitása

Bwósnyáiszat . . . . . . . . . . . — 13.9 — 27.7 82

Ebből:

Szénbányászat és bni'ketttgyárrtvóus . — 2,5 — 1246 2.6

Kődllaú- és földsgwázklibenmewlés . — 7.7 — 41.4- 1,3

Bauxillbónyálszat. 0.3 — 1 9,5 -- —

Egyéb ércek és asvalnyolk bányászata _ 3.7 —- 38.4 46.2

Villlamioseniergiia--ipair . . . -- 3.4 — 10. 4 2, O

Vialskolhiáxszat . . —- O,? -— 0.3 28, 3

Alumiiniulmlloolhiászart 2.6 — 18.5 —- 29, 2

Szíiniesdiémlkoháiszatt. . - 5.3 — 34.4 32,5

Giépelk és gépi berendezések gyártása — 31.65 — 28.8 25,9

Közlekedési eszközök gyártása . 4,3 — 7,6 - 39,5

Villamosipami gépek és vkészülekeik gyár-

húsa . . 3.8 - 12,0 -- 10. 4

Híradás— és vókuwmteohnlilkai ipar . . 11,3 .— 40,3 — 17,1

Műszenipair . . . 1,o — 5,7 — 43,5

Fém'tömie—gaikk-iipar 1.5 — 5.1 — 17.0

Épitőalnyagipair _ 2.2 -— 6.0 9.3

Műtnóigya és szerveiilen vegyi termékek

gyártása . . . . _ 12,5 — 41.4 11, 9

Egyéb vegyipaini termékek gyártása . 1,8 _ 12,0 -— 2,9

Kőolaj—rfeldolgozó ipar . __ 0.2 — 1.1 10,1

Gyógyszeripair . . . 9,9 — 49,3 — 12. 8

Hiáztialr'táts- és kozmetikai v—egviailkllaelk

gyálrháxsa . . . . . . . _ 0.2 .. 6.9 22, 9

Guimillpfalr . . . .. o,4 .. 3.8 25,n

Műainyarg—rfeldsoliglozó ipar . _ 0.2 - 2,4 14,7

Fűméisz- és lemezipar . .. 3,4 — 22,6 9.4

Bú'torlipa-r 0,2 — 2.1 -— 9.8

P—aimutiipar . 5;1 -— 26,0 — 7.0

Gyalpjiúiipar . . . - 0.9 — 6,9 13. 6

Köimövőipavr . . . 0,8 — 10,2 — 18.8

Bőr— és szőrmieiwpatr . . . 2,5 — 21, 2 — 5,6

Cipőipaur . . . 5,,5 - 43,9 — 5.8

Temillruházami ipar . . . . . . . . 5.7 — 30,3 — 2.9

Paxpirlipair . . . .' . — 6,5 —— 35,0 12,4

ÉlllellmMiszemipaxr . . . 8,8 — 5,2 — 12,0

Ebbol:

Húsipar . . . 3.5 — 9.0 — 13,0

Banamfi- és tojáisfeldolg—ozó ipar. . 5.1 - 589 — 0,3

Tamtósitóipar . . . 7.4 - 41. 3 —- 7.8

Culkioripar . . . — 2.2 — 27.7 1,0

Édesiipair . . . O,1 — 2.1 —— 5.0

Növényollasjiipair . . .

- 4.0 — 37.'1 26,2

(A tábla folytatása a következő oldalon.)

854 DR. KOZMA FERENC

Folytatás.)

Az Az Az

A ! _export— i m part- . EXP'O'ft", llm po rt-l ágazaton

90101 tobbietek wbbletek slmenulbas initenzitas belul: csere

megoszlása megoszlása intenzitása

Szesz- és keményítő ipar . . . . 0i2 — 1.5 — 7.5

Boripar . . . 2.6 — 20.1 — 2.6

Sö'nipialr . . . -— 1.1 -- 'l'l.4 O,?)

Dahc'mnyipar . . . — 0.7 — 10,3 3.5

Mezőgazdaság . . . . . . . . . 1 5.6 - 6.7 — 6.7

Bblbőll: -

Kenyémgabana . . . . 1,9 .. 7.6 -- O,2

Szemes és szalas halkanmlótnyok . . _ 3,6 _- 6,8 1,2

Burgonya, zölldség . . . 1_4 — 9.3 — 0.4

Gyümölcs . . . 3.1 — 259 - 15,4

(ipari növények . . . . . . . . — 3.0 253 8,8

Egyéb lnrövélnytenmelés . . . -— 2,9 — 28.3 27.9

Szolnvafsmlarnha-foenyesztés . . . 11,5 — 369 -— 0.5—

Senlié—sienyé'szrbéls . . . 2.4 -— 5.6 — ——

Banamrflíllsenyélszbéis . . . 1.2 —- 5.3 — (LS

Egyéb áil'lvatbenyécsmés . . . 3.2 — 462 — 1.6

EFdőgldvzdlólllkOdÓlS . . . — 1 ,3 1 3.2 20.7

Összesen

100,0 100,0

— 0.5 16.2 A mérési eredményekből kiolvasható fő tendenciák (: következők.

a) A magyar gazdasag leginxagyab'b olyan importtétele. amelyért más éga—

zamk termékeivel keil fizetnie — a technológiai gép- és berendezés. amely az összes imparttöwbblet-volumen csalkinem egyhlanmadlóxt teszi ki. A többi gépipari

ég az expo—rttö—labletnek összesen 21.8 százalékát adja, tehát nem fedezi a fedh—

nológiai berendezések ilmparrtrtölbbletlétt, csak aldkor, ha megfoldjuk. például a gyógyszeri pa r expo ntztözb—bl ellével.

b) A bónyólszami, a szervetlen vegyipari. valamint a fa- és papiri'pami termé- kekben mutavilkozó, alapanyag jell—egű imponttöbblet adja a más ágazatok ienmé- keivel fedezendő impartulnlk tovabbi egyharmadát (36 százalékot). A gépi beren- dezések imponttöbbllletének fedezéséhez még nem ,,eladofvt" feldolgozó ipari ex- panhtöbbletek alapanyaglimfpar'úumílen—ak csak kétharmada—t fedezik. A maradékot már éleimiszenért kell miegvenlnünlk.

c) A többi éleimi—szenipani és a mezőgazdasági expo—niztöbb'let-itermelő ég a rendszeresen vagy esetenként szükségessé váló élelmiszer- és bakanmxónylimlpart fedezetéül szolgalnak.

d) Nehéz törvényszlerűesége't találni az "ágazaton belüli cserék" intenzitása

területén. Néh—óuny említésre mwélltó irányzat azonrban kiolvasható:

— a kahólszat minden ógóiban élllélnlk az óglazaman belüli forgallam, ami a vaskohá- szot esetében jelentős részben a KGST—valasztélkesemével függ össze, az llumílnriul miko'xhúszxat- ban (! magyar—szovjet együlbtműködesi konstrukción—alk köszanlhem;

— az úglaszatasaport lehetőségeihez és szükséglue'oeilhez viszonina (: gépgyamtólsi terü- leteken átlfllalabaln szegényes az ágazaton belüli fargxaluam'. (: technológiai benendezések területen a hazai termelésnek mindössze egynegyede, a hinadsólsteahrniilkai bermeillésnek egy- hlahoda, a villloamasipari gepek és lkeszüllekek gyónlzólsa termelésének 10 szózaiekla csaná- lődlllk ki küllrfölidi, hasonló jellegű termékekre; a közlekedési eszközök gyártásában és a műszerilpalrban ennél jóval! kedvezőbb a helyzet:

- hasam—ló következheizésseket lehet levonni a vegyipari ógazatasapomtna. valamint a kölnlnyűipamna is;

KU LGAZ DASiÁGl KAPCSOLATAIlNiK 855

— a tlszhánlát'áyhaz hazzóhartaziik, hagy az adataik a kereskedelmi forgalmat mutatjak.

a tartós, mwu—nxkamegaszmáls'jellegű, speaíalizáaiós és keepenáaiós kapcsolatokból származó lorgaloom ezen — az esetek többségében elég allacssany értékű -— mutatóknak csak egy

töredékét tehetik ki. '

Anno (: kérd—éspe, hogy milyen mélyen kapcsolódnak a magyar népgazdaság egyes szektanai (: külgazdasági körinyeze'lh-ez. tehát az a válasz adható, hogy az

összefonódás fo'ka általában magas. Az ÁinM mai formájában nem alkalmas arra,

hogy elemiezhetővé tegye a kapcsolódás mélyebb és összetettebb formáit, vala- mint a kapcsolódás irányult a különböző man'kamegosztálsi körökhöz.

Az azonban kio'lvasható a mérésekből. hogy a kapcsaiódrá'sak nagy része a manrkamegasztálsnak viszonylag fejletlen fokán áll, és semmiképpen sem olyan szerkezetű. amilyen egy kis népgazdaság szóimió'ncl optimálisnak volna mondható.

A magyar gazdaság döntő része nem aktívan kapcsolódik külgazdasági köwmye- zenéhez. A végtermékek kivitelének skálája túl széles ahhoz, hogy az ország ele- gendő erőt tudjovn koncentrálni a karszerű'ség és a termelékenység követelményei- nek lenrnrbartáisára. A belhozaizalna való berendezkedés főleg az alapanyagoknál és a technológiai berendezéseknél szemlbertűlnő, viszonylag kicsi a lélllkészrterlméikek, alkatrészek stb. sziinrtje. Ezzel egyidejűleg csekély jelentőségű a behoz—aba! a fo—

gyasztási célú végtermékek területén, és ez annál szemibwetűlnőlblb. mivel a könnyű—

ipari ágak nagy hányadának döntő jelentőségű piaca küliöldön van.

Végeredményben a magyar népgazdaság közepes szinvonalú lel-dolgozói tevékenységet latszik teljesiteni külgazdasági kőmyezeie számára, jelentős szám-

ban külföldről vásafralt technológia segitségével, ezen felül mezőgazdasági hazai

kitermelő mu—nkája eredményeit adja el nem túlságosan magas feldolgozottsági fokon. Ez alól csak néhény. töablbé4kevésabé .karszerű ágazatun'k kivétel.

ilyen kapcsolódási szerkezetbe! a külgazdasági könnyezet változésértó-l való egyoldalú függés jóval erősebb, a konjun'ktúmakookázat jóval nagyobb, semhogy a várható előnyölk azt teljesen 'kompenzólhatinwák. A gazdaságvezetés energiáját (: kereslet—kímélet hull'láimzásai ellenében való la—virozáis köti le, és nem mamd elég erő a jellegzetes, fejlett termelési és erpornhterüilleiek kőveilkezebes kiiiej'lesz—

tésére.

2. A ,,külgazdasági [kapcsolatok hatékonyságának" mutatói

A címbeli idézőjel anna ulal, hogy a hatékonyság a külgazdasági kapcsola- tolkna csak átvitt értelemben használható. Valójában hatékonysága csak (: haszná- la—iii éntélket létrehozó munkaioly—amatnak lehet, tehát a termelő és a szolgáltató tevékenységnek. A külgazdasági kapcsolatok ha'aékonyságéról csak annyiban be—

szélhetünk, amennyiben azok közreműködtéve'l folkozható a hazai bermelőtevékeny- ség hatékonysága. A .,külgazdasági kapcsolatok hamélkonvsagávnak" mérése tehat voltaképpen nem mas, mint annnak a tényezőnek az elkülönülése (: haz—ai muznlka hatékonyságát meghatározó faktorok közül. amely a nemzetközi munkamegosztás- ba—n való részvételből szarmazik.

Magát a hatékonyságot ebben a vonatkozásban egy adott terméknek vagy termékhalmaznalk a népgazdasági vertikum egészére vanakozta'toü fajlagos muln- kvaiglé'nyességekéni fogam fel. A termék népgazdasági ventilkulmi munkaiiglényie ma—

gában foglalja:

a) a végső lá'z'ius mtuunlkatartalmát.

b) a végifiáziiszt verüiíkálisan megelőző hazai mauwhlkaműveletek nagysagat,

c) az i-mvpanuanyag-ielhaszniállas áitlagas enperbelslenérhélkének mumoka'aarhallmwát, d) az áillóalapoík muinkatartallmanaík arányos részét.

856 DR. KOZMA FERENC

A hatékonysági mutató dimenziója lehet létszám. munkaóra vagy munkabér, amely egységnyi árbevételre jut az adott termék, tenmélk'halamaz vonatkozásában.

A legegyszerűbb a lwéttszáfmdliemenziőjú mutató, amely azt fejezi ki. hogy egy——

ségnyi (például millió forint, traenszterálb'ilits rubel, dollár) árbevétel meg—termelé- séhez hány fő egy éven át történő foglalkoztatása szükséges a népgazdaság kü- lönböző pontjain vagy más országok különböző tenm-elő szektonoiiban. Ez a mu- tató akkor állhat előtérben, ha az adott népgazdaság alapvető feladata a lakos- ság teljes fogla—lfkoztartásárnak biztosítása, illetve a munkaképes lakosság átcsopor-

tosítása a hatékonyabb ágazatokba. *

A munkaóra dimenziójú mutató az előbbinél jóval konkrétabb: azt mondja meg, hogy egységnyi árbevétel elérésére a társadalom ténylegesen mennyi mu'n—

kaórát fordított. ltt tehát nemcsak a lekötött létszám. hanem a munkaidő kihasz—

nálása is befolyásolja a kapott értékek nagyságát. Ugyanakkor a mutató semmit sem árul el az alkalmazott munka bonyolultsági fokát illetően. _ Elvileg az egységnyi mwu—níkaibiénnel megtermelt terrmé'k árbevétele nagyságá- nak (egy forint munkabérre jutó forint, tranlszterálbili's rubel, dollár) ez utobbi szempontot is tükrözni-e kellene. A bérarányok közismert pwrdble'máli miatt azon—

ban az így kapott értékek nem lesznek szignirtiíkálnsak: az átlagbérek a nehéz tie

zikai munkát követelő tenmelő szektorokban például jóval meghaladják az igen magas szakképzettséget feltételező szektorokéft. Nemzetközi összehasonlításban a

képet torzítja a bénszlnvonalak és a bénarálnyok különbözősége is, nem beszélve a külföldi ágazati béraclatok megszerzésének nehézségeiről. llyen módon a bér- dtmenziójú mutatót a gyakorlatban nem tartom használhatónak.

Mindemellett a hatékonysági számításokban — különösen az ex—port- és

importhelyettesítési hatékonyság esetében -— elengedhetetlen követelmény a man—

ka bonyolultsági fokának varlarmíitélse érzékeltetése a mutatókban, különösen Ma- gyarországon, ahol a nemzetközi men—kaimxegosztálsból nyerhető népgazdasági ha-

tékonyságznövekedés túlnyomó többségét a lakosság szakmai l'iOZZóéWéSéinelk maxi-

mlálllirs kilh—alsznlálásábél és növeléséből remélhetjük. Pontos mérésre természetesen nem lehet számítani. legteljebb a mumkaőraegység hozzávetőleges diirltenenoiiálá—

sár-a, oszenint, hogy az illető szektorban milyen összetételben dolgoznak külön- böző szakképzettségi fokú muin'kaxerők. A d'itferenolő'láls alapjául az egy dolgozóra jutó kiképzési költség különbségeit javaslom. Ha például egy 8 általános iskolát

végzett. szakképzettség nélküli segédmunkás kiképzési költségét veszem egység- nek, akkor (: betanított gépmunfkás, az érettségi nélküli szakmunkás, az érettsé- givel rendelkező szakmunkás, a technikus, a mémök, a szakmérnök stb. külön—

böző szorzószámmal növelnék az egység munkaórát, amit esetleg konrigá—l-ni le—

h—ertn-e a továbbképzéssel, a szakmai gyakorlattal stb. A drittenenaiá-lási rendszer

a munkaerő-statiisztika tökéletesítését követeli meg. megvalósítása azonban a kül- gazdasági döntések realitása szempontjából olyan fontos, hogy mindenképpen

érdemes vele foglalkozni.

Küllön problémát jelent az árbevétel értelmezése a hatékonyság szempontjá- ból. Mivel az egymást követő és egymásba fonódó, különnemű munkafolyamatok termelékenységet csak árak közbeiktatásával lehet kuamulállni. illetve átlagolnli,

ezért a hatékonysági szamitasok végenedlmfényben a társadalmi prverllerenicia-mend-

szert is tükrözik. Amennyiben a különböző árrendsz—erek a különböző jellegű mun—

katalyamatokat egymáshoz viszonyítva eleve egymástól eltérő "termelékeny-ségü- eknek" ítélik, a vertikum végén álló vizsgált árut termelő társadalmi munka ha- tékonysága is más relatív pozídiőt fog hozni aszerint. hogy milyen á'rrend—szent vá- lasztunk a mérés alapjának.

KULGAZDASAG—l KAPCSOLATAllN K 857

A munkák megítélésének mértékéül a külkereskedel—emlben kialakult árarányok is szolgálhatnak. Ez esetben a hatékonysági számítások arra adnak választ, hogy az adott termel'ésifolyamat-ísorozat végeredményeként megjelenő hazai árutömeget a külgazdasági környezet mekkora társadalmi munkateljesítménynek ítéli meg más árutömeg—ekhez viszonyítva. Ezek a ,,más" árutöwmegek lehetnek más természetű, illetve összetételű hazai munkafolyamatok eredményei, de lehetnek külföldön ki- fejtett munkafolyamatok áru—kban megtestesülő eredményei is. Amennyiben az adott. teljes vertilkuvmú hGZOll munkafolyamat külpiaci elismerésének mértékét — .,exwporthaltélkonyságát" ——másbeliföldi termelési vertikuaméhoz mérjük, hazai (egy—

oldalú) komparatív költséget számítunk. Megállapíthatjuk például, hogy adott ha—

zai termelőkapacitást hogyan tudunk pillanatnyilag —- az adott árviszonyok mellett

— hasznosítani: ilyen vagy olyan termék termxelztetésével (tenmélkstrulktúraalterna- tívák), végtermék termeléssel wagy féllkésztenmélk-x'beszálllíitláissal. esetleg fküllföldi alkatrészbázisra telepített végsszerelő tevékenységre való szakoso'drá'ssal. Továbbá, támpontokat kaphatunk a tekintetben. hogy a külpiac preferencia- sorrendjében mely hazai termelőtevékenységek milyen sorrendet alkotnak. Hogyan viszonylik például a hazai textiliparban kifejtett munka az élelmiszer—iparban kifejtett mun—

kához. a mezőgazdasági munka a bányászatéhoz stb. Voltaképpen ez a mutató ugyanarra a kérdésre keres vál-aszt, mint a deuizaszorzó azzal a nem elhanyagol- ható különbséggel, hogy kiküszöböli a belföldi árak, szubvenciók és elvonások sokszor áttekinthetetlen'né tevő torzít—ásott, és a hazai ráfordítások mérésére egy alapjában véve érthető, durva megközelítésben helyes arányokat tükröző mér- téket, a differenciált munlkaára-rá'fordítást használja. Nem helyettesíti a deviza- szorzó—rendszert, hanem kiegészíti. mindenekelőtt stratégiai döntéshozatali célok- ból. Megfelelő külpiaci árprognózirsok adatai segítségével a fajlagos munk-ará- ford'ítások szektoronkénti elté—réseinek változási tendenciái előre is vetíthetők né—

hány évre.1

Amennyiben mód nyílik az egyes szektorok fajlagos, teljes vertikumú munka- ráfordításait azonos kül'földi szektorok hasonló adataival összevetnünlk (például más országok ÁKrM-jeinek hasonló jellegű feldolgozása segítségével), értékes adalé—

kokat kaphatunk hazai termelésünk technológiai versenyképességének mértékét és ennek okait illetően. Ha például össze tudjuk hasonlítani a Magyarországon megtermelt hús teljes fajlagos munkaráfordítását, mondjuk a dániaival, a hazai búzáét a franciaországiival. mélyebb képet kapunk versenyhelyzetünkről, mint pusz—

tán az ár- és költségadatok alapján. még akkor is, ha ez a kép mennyiségileg hozzávetőlegesebb és összevontabb aggregátumokra vonatkozik. mint az árufaj—

tánlkénti részletes számítások. Külön értéke lehet az elemzésnek az azonos szek- torok hazai összehasonlítása-nak egybeköthetősége a különböző szektorok hazai összehasonlítását/al. A stratégiai döntéseket megelőző elemzések figyelmét ugyan- is így rá lehet irányítani azokra a technológiailag legversenyképeselob szektorokra.

amelyek belföldi összehasonlításban is viszonylag kedvező fajlagos munkafel- haszná'lá—súalk, és külpiaci ártrendek mozgásai szempontjából is reményteljes hely- zetűek. Ez a számítás ismét nem helyettesíti a versenyképességre vonatkozó értek—

beli számításokat, hanem kiegészíti. A kettő egybevetése például érzékelhetővé teszi, hogy a versenyhelyzetben elfoglalt pozíciónk mekkora hányada származik a fajlagos munlkaráfordítás különbségéből, és mekkora hányad köszönhető az

eleven munkával kapcsolatos fajlagos költségek (bér és járulékai. béren kívüli,

* Hasonló módszerrel készült igen érdekes számítássorozat :: KSH Gazdaságkutató Intézetben. Az alapvető különbség az ismertetett és a Gazdaságkutató Intézet által alkalmazott módszer között az. hogy a Gazdaságkutató Intézet számításai az egységnyi tiszta jövedelemhez mérik a forintban, illetve devizában kifejezett árbevételt.