1156 STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ
melői árakon (21,5 százalék) több mint két- szerese a tényleges árakon számított 10,5 százaléknak.
A mezőgazdaság és a szállítás részesedése a számított modellárakon mindkét országban nagyobb, mint a tényleges árakon, míg az épitőiparé. de főként a kereskedelemé ki- sebb. Ez következik ezen ágazatok erős tő—
keigényességéből. Figyelmet érdemel, hogy Magyarország esetében a munkabéreken a—
lapuló órmodell a mezőgazdaság igen ma- gas (36.8 százalékos) részesedését jelzi a nemzeti jövedelemből, ami az élő munka a- lacsony termelékenységének következménye.
A tanulmány végül megállapítja, hogy az l960-as évek adatai alapján végzett számí—
tások nem igazolták azt a hipotézist, hogy a szocialista országokban a beruházásokat a pi—
acgazdálkodást folytató országokhoz viszo- nyítva alacsonyabban értékelik. Magyaror- szág és Ausztria összehasonlítása ugyanis azt mutatta, hogy a tényleges és a számított áraktól való eltérés nagyon hasonló, amit (: 0.85-os korrelációs együttható is jelez.
Mindkét országban az átlagnál alacsonyabb az élelmiszeripar és az egyéb létszükségletek termelése, míg az új termékeket előállító di—
namikusan fejlődő iparágak az átlagnál na—
gyobb profitrátával dolgoznak. Ezen túlmenő- en a termelői ármodellek alapján számolva.
a relatív árarányok eltérítése erősebb, mint a forgalmi adók által kiváltott torzulás és a két hatás egymással ellentétes. Mivel mindkét or- szágban hasonló a helyzet, nem lehet azt ál—
lítani, hogy Magyarország esetében a beru- házások alulértékeltek lennének.
(Ism.: Marton Ádám)
A FULÚP—SZIGETEK
(Philippines) — Financial Times Survey. 1982. feb- ruár. 1—8. p.
A 287000 négyzetkilométer területű délke- let-ázsiai szigetországban az 1972-től beve- zetett és 1981 elejétől megszüntetett hadiál- lapotot követően kiterjedt gazdasági refor- mot hirdetett meg a kormányzat. E program keretében tervmutatókat is kidolgoztak 1981- re és a következő esztendőkre. A gyakorlati eredmények azonban elmaradtak a tervezet- től, és az ország igen sok nehézséggel ke-
rült szembe.
A legsúlyosabb problémák egyike az im- portköltségek mintegy 40 százalékos emelke- dése volt 1981—ben (1980-hoz képest), ami főleg az olajbehozatal többletterheivel füg—
gött össze. Ugyanakkor az ország kivitelét — minden erőfeszítés ellenére —— 1981—ben csak 11 százalékkal sikerült fokozni, míg az előző évben 26 százalékkal haladta meg az 1979.
évit. Ily módon végül is a múlt évben a szi—
getállam külföldi értékesítése 599 milliárd dol- lár, importja pedig 8,4 milliárd dollár értékű, volt.
Az egyéb gazdasági mutatók közül a brut- tó nemzeti termék 5.2 százalékkal nőtt reálér- tékben, a tervezett 6.5 százalékkal szemben.
Az 50 milliós népességű országban az egy fő- re jutó bruttó nemzeti termék évente mind- össze 780 dollár. Az 1983-tól meghirdetett öt—
éves terv végére ezt 1700 dollárra kívánják növelni (1972. évi rögzitett árakon számítva).
A kedvezőtlen gazdasági jelenségek sorá—
ban lényeges, hogy a szigetállam nemzetközi fizetési mérlegének deficitje 1981—ben közel 600 millió dollárra emelkedett az előző évi 390 millióról, devizatartalékai mintegy 1 milli—
árd dollárral, 2.5 milliárd dollárra csökken—
tek, miközben külföldi adósságai közel 2 mil—
liárd dollárral emelkedtek, s egészében 15 milliárd dollárt tettek ki. Ez utóbbi valóságos nagyságrendjénél kisebb törlesztési terheket ró Manilára, mert évi adósságszolgáltatási rátáját tőkés hitelezői az előző esztendei ex—
portbevételének 20 százaléka alatt állapítot—
ták meg.
A súlyos gazdasági gondok NSU-hoz ké- pest még fokozódtak. a világpiaci ármozgá—
sok és a szigetország kedvezőtlen exportszer- kezete miatt. Az utóbbira jellemző, hogy fő kiviteli cikkei agrártermékek s ezek részbeni feldolgozására épülő ipari félkésztermékek, ami erősen sebezhetővé teszi gazdaságát.
Ezenkívül réz— és aranykivitele jelentős, de ezek ára is kedvezőtlenül alakult az elmúlt évben a nemzetközi forgalomban. Agrár—
cikkei közül legfontosabb a kókuszdió.
amelynek termelése a munkaerő egyhar—
madát foglalkoztatja. A kókuszdióolaj egyik kiemelt ipari terméke az országnak. ami- ből 1981-ben 10 százalékkal többet szálli- tottak külföldre, mint 1980-ban, mégis 5.5 százalékkal kevesebb bevételük szár—
mazott belőle az előző évinél, a speku- lációs hátterű árcsökkenés következménye- ként. Az összes kókusztermékre vetítve még magasabb az exportjövedelem kiesésének aránya: 8.5 százalékos, így 1981-ben egészé- ben 770 millió dollárra csökkent az ebből e- redő bevételük. A cukor, a banán és a kávé ára szintén előnytelenül alacsony volt, így az árucsere—egyenleg nagy deficitet mutatott.
A mezőgazdasági termelékenység gyors. fo- lyamatos növelésére földreformot dolgozott ki a kormányzat. gyarapítani kívánja az egyéni földtulajdonosok körét, bízva abban, hogy így érdekeltségük fokozódik a termékhoza—
mok növelésében. Ez utóbbi érdekében bő—
vitik az öntözőhálózatot, fejlesztik a falusi in- frastruktúrát és arra törekszenek, hogy olyan új növényeket honositsanak meg az ország- ban, amelyeknek exportja biztosabb és no- gyobb jövedelmet hozna az országnak. A fel—
adat nehézségét jól érzékelteti, hogy a la-
STATISZTI KA! lRODALMI FIGYELÖ
kosság évi szaporodási aránya 2,ó——3 száza- lék körül mozog, tehát ennél számottevően lendületesebbnek kellene ahhoz fokozni az agrárágazat termelékenységét, hogy érezhető javulást érjenek el a lakosság élelmiszer-el- látottságában és az exportot is sikerüljön e- melni.
Kiemelten hangsúlyozza a terv az erdő—
kincs megőrzésének fontosságát, ami megkö—
veteli a fűrészáruipar fejlesztésének vissza- fogását. Az élelmezési alapszükségletek ki- elégítésére célként tűzték ki az apadó halál- lomány fenntartását, majd gyarapítását.
Az iparfejlesztési stratégiában a jelenlegi, főleg agrártermék-feldolgozó profilú üzemek termelésének rentabilisabbá tétele mellett, újabb, modernebb kis- és középüzemeket ki- vánnak létesíteni, jórészt falusi körzetekben, állami hiteltámogatással. Ezekkel egyben új munkaalkalmak teremtésére törekszenek vi- déken.
Az energiaigényeknek az elmúlt évben bel- ső forrásokból csak 22, 1978-ban pedig mind- össze 7 százalékát tudták kielégiteni. A hazai termelés lendületes bővítése érdekében, az ország szén— és vízierő-tartalékainak alapo- sabb kiaknázása mellett, geotermikus eredetű energiák felhasználására is törekszenek. A jelenleg rendelkezésre álló 4800 MW—os á- ramelőállítási kapacitást erőteljesen növelni kell ahhoz, hogy a tervben foglalt cél telje- süljön. Szükség van az infrastruktúra tovább- fejlesztésére és ezen belül elsősorban a te- lekommunikációs és szállító hálózat bővítésé—
re.
Az 1983—1987. évi tervperiódusban a kiter- jedt munkanélküliség enyhülését is el akarják érni. Ez idő szerint körülbelül félmillió lakos dolgozik hazáján kívül, főleg Közel-Keleten, vendégmunkásként. Évente hazautalt bérük, mintegy 1 milliárd dollár devizát jelent az ál- lamkincstárnak.
Tekintettel arra, hogy a munkaképes korba lépő ifjakkal évente átlagosan 700 000 fővel gyarapszik a munkaerő-tartalék, ennek a tö- megnek a foglalkoztatását külföldi tőke be- vonásával igyekeznek — legalább részben — biztosítani.
A szigetország fő külföldi befektető és hi- telező partnere, az Egyesült Államok a külföl- di közvetlen tőkeberuházásuk 49,5 százaléká—
val rendelkezik. Az 1970 és 1980 közötti évek- ben 752 millió dollárt fektetett be közvetlen formában. érdekeltségei behálózzák a gazda- ság kulcsterületeit. Japán áll a második he- lyen ebben a vonatkozásban: a külföldi köz- vetlen beruházásból 20.6 százalékkal része- sedik, főleg ..új termékek és ágazatok" helyi kifejlesztésében működik közre. Rajtuk kívül a Német Szövetségi Köztársaság, Anglia, Hollandia, Franciaország szintén növekvő ér- deklődést mutat a Fülöp—szigeti tőkebefekte—
tési lehetőségek realizálására.
1157
A kormányzat kedvező gazdasági feltételek megteremtésével törekszik a külföldi tőke vonzására, abban bízva hogy a megélénkülés és exportképesség kiterjesztése révén hatalmi helyzetét is megszilárdíthatja.
(Ism.: Bíró Klára)
HElLEMANN. U,:
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ÖKONOMETRIAI MODELLJEINEK
ELÖREJELZÉSl PONTOSSÁGA
(Zur Prognosegenauigkeit ökonometrischer Konjunk—
turmodelle für die Bundesrepublik Deutschland.) — Allgemeine: Statistisches Archív. 1981. 3. sz. 242—
271. p.
Bár a Német Szövetségi Köztársaságban eddig mintegy hetven ökonometriai modellt készítettek, a modellek az empirikus gazda—
ságkutatásban mindeddig alig játszottak sze—
repet. Ebben a vonatkozásban a Német Szö- vetségi Köztársaság különbözik több tőkés or- szágtól, mindenekelőtt az Egyesült Államok- tól, ahol az ökonometriai modellek viszony- lag korán a gazdaság- és konjunktúrakuta—
tás, valamint az előrejelzés eszközeivé váltak.
A tanulmány célja annak a közelebbi vizs- gálata, hogy a Német Szövetségi Köztársa- ságban miért alkalmazzák olyan szűkkörűen a modelleket a gazdaságkutatásban.
A tartózkodásnak a szerző szerint részben hagyományos okai vannak: a modellek infor—
mációtartalmával és előrejelzési teljesitmé- nyével szemben táplált bizalmatlanság, illet- ve bizonytalanság. Másik ok lehet a model- lek bonyolult szerkezete, becslési, illetve értel- mezési problémák. Az első teendő tehát a német modellek prognózisteljesítményeinek vizsgálata. Megalapozottak—e a modellel szemben táplált aggályok vagy sem? A ta—
nulmány a vizsgálatot három konjunktúramo- dellre korlátozza. Ez a rövid távú előrejel—
zésre alkalmas három modell: a Lüdeke-mo- dell, a Bundesbankmadell és az RWl-modell.
Ahhoz. hogy a modell előrejelzési teljesit—
ményét tárgyilagosan meg lehessen ítélni, először azt kell tudnunk, hogy a modellek prognosztizálási képességével szemben volta- képpen milyen igények merülnek fel. Elvben erre egy prognózis—haszonfüggvény és egy prognózis-költségfüggvény szembeállítása lát—
szanék alkalmasnak, ezzel kapcsolatban azonban különböző nehézségek merülnek fel.
lgy az igények esetenként azoknak a gazda- ségpolitikai döntéseket hozó szerveknek az igényeitől függnek, amelyek a konjunktúra- modelleket felhasználják. A prognózis időha—
rízontjót illetően: 6—8 évnegyeddel előre szó—
ló prognózisok kívánatosak, amikor is annak nincsen jelentősége, hogy a prognosztizálan—
dó változók (: jelenség szintjét vagy változó- sának arányát fejezik ki.
