ACTA HUNGARICA 2018, XXIII-iií phe

ACTA HUNGARICA

2018, XXIII-iií phe BlI,llaHHH

XXIII. évfolyam, 2018

yxrropo.z. - Ungvár 2018

-'~ ...-~- ~•. " I~P~ .

--- -

MIHICTEPCTBO OCBITII I HAYKlI YKP Allm

,ll;BH3 «YlliTOPO,ll;CbKIIií HAIJ;IOHAJIbHIIií YHIBEPCIITET»

YKPAi'HCbKO-YrOPCbKIIií HABlIAJIbHO-HA YKOBIIH mCTIITYT

~EHTPrYHrAPO~Orrr

uKRÁN OKTATÁS- ÉS TUDOMÁNYÜGYI MINISZTÉRIUM UNGVÁRI NEMZETI EGYETEM

UKRÁN-MAGYAR OKTATÁSI-TUDOMÁNYOS INTÉZET HUNGAROLÓGIAI KÖZPONT

ACTA HUNGARICA

2018, XXIII-iH pirc BHLJ:aHHH XXIII. évfolyam, 2018

YJKropOLJ: - Ungvár 2018

80[=1612+=511.141] :008

ABTOPCbKH" 3HaK: B40

AH O TAll;IJI

Acta Hungarica. 36ipHlfK aayxonnx erareá (Binn, pen, JIH3aHeUb II. M. - Yzcropon: IlIl

"Ayrnop -llIapK ",2018.- 329 c.)

Y xcypnani Acta Hungarica BMimeHo nayxoaí nonosini, BUrOJIOll1eHiHaMiaoraponniü nayxoaiü xoarpepenni)' 3 HarOJlU 30-piqtUj IJ;eHTpyrynraponorii y)J(HY. )J;onoBiJli npuCBH'JeHO aKryarrhHUM mnaHHjiM MOB03HaBCTBa,nireparyposnaacrna, Mi)J(MOBHHMi Mi)J(JliTeparypHUM KOHTaKTaM.Bananna p03paXOBaHe Ha Ha)'KOBUiB,BHKJIaJlaqiB BHmUX naa-ransmrx saxnanis, acnipaaris Ta CTYJleHTiB.

ANOTÁCIÓ

Acta Hungarica. Tudományos cikkek gyűjteménye (Főszerkesztő: Lizanec Péter. - Ungvár: pp "Autdor -Shark",

2018.- 329 old.)

Az Acta Hungarica folyóirat jelen számában az UNE Hungarológiai Központja fennálásának 30. évfordulója tiszteletére rendezett nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadások szerepelnek. Az előadások nyelvtudományi, irodalomtudományi, nyelvközi és irodalomközi kapcsolatok témkörben jelennek meg. A kiadványban felsőoktatási intézmények tudósai, oktatói, aspiránsai és diákjai tudományos eredményei vannak publikálva.

Pexovennoaano zroztpyxy B~eHoJO partoto ,n:BH3 "Y:>KrOpo,rr:cbKlfH aaniouansnnií yniaepcnrer" ain 21 rpyzms 2017, rrpOTOKOJlN2 14

Kiadásra ajánlotta az Ungvári Nemzeti Egyetem Tudományos Tanácsa 2017.december 21,14 sz. jegyzőkönyv.

© UEHTP rYHrAP0J10rIl2018

© HUNGAROLÓGIAI KÖZPONT 2018

ISBN 978-617-7132-82-9

Acta Hungarica

)KypHaJI .QeHTPYrynraponorií 2018, XXIII-iH pix BHJI,aHHH BmnOBmaJIhHHH penarcrop.

JIH3aHeQh Ilerpo - ,lJ,.cp.H., npotpecop qJIeHHpemco.neriu

Beneü JII060MHp - ,lJ,.cp.H., nporpecop bOpTO EJIeK - ,lJ,.cp.H., nporpecop

Banorpanon AHaTOJIiií - ,lJ,.cp.H., nporpecop 3HKaHh XpHcTHHa - x.rp.n., ,lJ,OueHT MaH,lJ,pHK IBaH - n.i.n., nporpecop Merena !BaH - ,lJ,.cp.H., nporpecop Cafianour IBaH - ,lJ,.cp.H., nporpecop

~a6iaH MHpOCJIaBa - ,lJ,.cp.H., rrpodiecop IOrac ,I(eJKHB- ,lJ,.cp.H., npodiecop

Pezrxoneris: Yxpauta, 3aKapnaTT5!,

88000, Yzcroport ByJT.3aMKoBa, 12, Tenethon (+38031) 3-41-15

* * *

Acta Hungarica

A Hungarológiai Központ folyóirata 2018, XXIII. évfolyam

Felelős szerkesztő:

Lizanec Péter - a filológiai tudományok doktora, professzor Szerkesztőbizottság:

Barta Elek - a filológiai tudományok doktora, professzor Belej Ljubomir - a filológiai tudományok doktora, professzor Fábián Miroszláva - a filológiai tudományok doktora, professzor Juhász Dezső - a filológiai tudományok doktora, professzor Mandrik Iván - atörténelmi tudományok doktora, professzor Mehela Iván - a filológiai tudományok doktora, professzor Szabados Ivan - a filológiai tudományok doktora, professzor Vinogradov Anatolij - a filológiai tudományok doktora

Zékány Krisztina - a filológiai tudományok kandidátusa, docens Címünk: Ukrajna, Kárpátalja

88000 Ungvár, Vár u. 12.,Telefon: (+38031) 3-41-15

Nyelvek, irodalmak és kultúrák kölcsönhatása a globalizáció

korában

Az Ungvári Nemzeti Egyetem Hungarológiai Kiizpontja 30. évfordulója alkalmából megrendezett nemzetközi

tudományos konferencia előadásai 2018. január 12-14.

Ungvár - 2018

B3aeM06nJlU6 M06, nimepamyp i

«yJlbmyp 6 enoxy enotianizauit

llonoeiái uincnapoáuot naytcoeoi «onqrepenuii, npucesuenoi 3 O-pill

II

10 Ileumpy eyneaponozit

12-14 ciunn 2018 p.

YJlC20POi) -

2018

ZOL T ÁN ANDRÁS

(Budapest) MIÉRT ÉPPEN FOG A JÖVŐ IDŐ SEGÉDIGÉJE?

A magyar nem örökölt összetett jövő időt uráli előzményeitől, viszont a menni fog típusú jövő idő már teljesen kifejlődött állapotban lép elénk leg- régibb kódexünk, a Jókai-kódex lapjain: mynd e3 vilag cDudalny fagya, JÓkK. 49; [ok emberek fognak meg halny, uo., 63; fognak yewnji e3 gyewleke.j eflbe, uo., 82; halalatoft fogD Dolgalnod yftennek, uo. 145. - mindenütt futurum imperfectumban álló latin igék fordításaként, vö. Károly 1956: 59; Bárczi 1990: 63), tehát biztosan a XIV. század előtt, de annál akár két-három szá- zaddal korábban is keletkezhetett (Hegedűs 2016: 454). Egy '(meg)fog' jelen- tésű ige használata a jövő idő segédigéjeként tipológiailag meglehetősen szo- katlan (Heine-Kuteva 2003: 553; 2005:105), ám egy pontosan ilyen jelentésű smu 'vesz, fog'

«

ősszláv *(j)~ti) igéből származnak a mai ukrán szintetikus jövő idő (imUMy 'menni fogok', imuuetu 'menni fogsz') végződései, amint arra az areális tipológia művelői már rámutattak (Heine-Kuteva 2002: 288; Andersen 2006: 33-34). Így tehát a magyar fog segédigei használatához a legszembeötlőbb párhuzamot mindjárt a szomszédos ukrán nyelv kínálja.

Asmu segédigének az infinitívusszal immár egybeolvadt és ezt az írás- ban is tükröző alakjai először Pamvo BERYNDA egyházi szláv-ukrán szótá- rában (1627) tűnnek fel, ahol az egyházi szláv cmDJlcemcD 'vitatkozni fog' perfektív igét két ukrán ikmperfektív szinonimával értelmezi a szerző, s mindkét ige ebben a már szintetikusnak tekinthető időben áll: cnupámu- MembcD, oicnv moeámuue'" (Eepsmrta 1627: 124, vö. Yxplvlopd; 1978:

295). Ez azonban több száz éves fejlődés eredménye, amelynek során a^smu jelen idejű alakjai már használatban voltak a jövő idő segédigéjeként, csak még nem állandósult helyük az infinitívusz után. Állhatott előtte is, vö. pl.

Szmot- ries (Podólia), 1375: xonn BCH^3€MJIh\ He uuyms oaeamu ztam, oy rarapu 'amikor a földbirtokosok mind adót fognak fizetni a tatároknak' (P030B 1928: 20), mégpedig nemcsak közvetlenül előtte, hanem attól több szóval elvá- lasztva is, vö, Kij ev, 1398: IIPH MOeM'h)KHBOTtH OilOCJIt Moero )KHBOTt[!] KTOuuems roe HMtHÚl[!] oepotcamu 'életemben és életem múltával, aki azt a birtokot birtokolni fogja' (CCYM 1: 447).

Szerencsére 1.1. SREZNEVSKIJ több mint száz éve kiadott nyelvtörténeti szótárában a Dmu, UMy szócikken belül külön csoportba gyűjtötte azokat az eseteket, amelyekben az ige jelen idejű alakjai infinitívuszhoz kapcsolódva a jövő idő segédigéjeként szerepelnek (CpeHeBcKHH 3: 1670-1671).

Legkorábbi példája kijevi (11. sz.),

de ez késői másolatokban (15-16. sz.) maradt fenn: KTo uuem» nepe- cmoynamu npasura CH'ha valaki át fogja hágni ezeket a zabályokat'. Szintén késői másolatban ismert egy korai szmolenszki adat (1150 ~ 16. sz.): He npaeumu uuems 'nemfogja betartani', majd egy volhíniai következik (1288

~ 15. sz.): MHt He BOCTaBIIIHCMOTpHThqTO KTOusiem» uunumu no MoeMh )l(HBOTt 'nem fogok feltámadni csak azért, hogy azt nézzem, ki mit fog csinálni életem után'. Ezután már eredetiben fennmaradt oklevelek követ- keznek: Novgorod, 1294: qTOuuoymu uoneumu nOCbJIOBe'amit a követek fognak mondani'; Moszkva, 13 31: axce uuem» ChIHy MoeMy KOTOpOMy

cnyacumu, ceJIO őyzten, sa HHMh; He uuems JIHcnyotcumu nt TeMb MOHMb, ceno OTOHMyTh'ha valamelyik fiamnakfog szolgálni, a birtok az övé lesz, ha nemfog gyermekeimnek szolgálni, a birtokot elveszik tőle'; Moszkva, 1353:

A XTO MOHXb 60CEpb uuems cnyotcumu oy Moee KHh.rHHH, a BOJIOCTH uuyms 60oamu, narors KHh.rHHt MOeH npaősrrsxa nOJIOBHHy 'ha valaki bojárjaim közül [halálom után] fejedelemasszonyomnak fog szolgálni, s ezek járásokat fognak igazgatni, jövedelmük felét adják fejedelemasszonyomnak'; Moszkva, 1392: uuems omuuuamucn 'el fogják venni'; Vilna, 1396: KTOuuems [... ] HXb otiuoumu [... ], roro HCKaJHHMb 'aki bántani fogja őket, azo- kat megbüntetjük'; Mozsajszk, 1443: uuem»

»cumu 'lakni fog'; Pszkov, 14-

15. sz.: A KOJIH^UMV mb m02amcO W 3eMJIHHJIHW Bont 'ha föld vagy víz [birtoklása] miatt fognak pereskedni'. A SREZNEVSKIJ korában még feltá- ratlan novgorodi nyírfakéregre írt levelek egyikén (a 364. sorszámún, 14. szá- zad vége) is van egy példa: xaxt, uueua. npooaeamu H ThIztaa HaMb P)l(H Ha nOJITHHoy'amikor árulni fogod, adj nekünk is rozst egy poItina [=fél griv- na/rubel] értékben' (3aJIH3H~K2004: 606).

Az egykorú anyag tanúsága szerint asimu ige jelen idejű alakjaiból és az infinitívuszból álló jövő idő a 13-15. században az egész régi keleti szláv nyelvterületen el volt terjedve, sőt a korai adatok többsége nem is a későbbi ukrán (Kijev, Volhínia), hanem anagyorosz (Novgorod, Pszkov, Moszkva, Mozsajszk) és a fehérorosz (Szmolenszk, Vilna) nyelvterületről származik.

A régi keleti szláv nyelvi viszonyok tükrében nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a fenti adatok mind világi jellegű dokumentumokban fordulnak elő (oklevelek vagy jogi normákat rögzítő rendelkezések). Ha ehhez hozzá- tesszük, hogy a keleti szláv ^smu ige óegyházi szláv OT"megfelelőjénekjelen idejű alakjai sosem fordulnak elő a jövő idő segédigéjeként (SJS 4: 1023- 1025, vö. Knzková 1960: 127), akkor biztosra vehetjük, hogya smu ilyen funkciója a keleti szlávban nem egyházi szláv eredetű. Megerősítik ezt a dia- lektológiai adatok is. Az ukrán nyelvjárásokon kívül az így képzett jövő idő megvan az ukránnal északról határos déli fehérorosz nyelvjárásokban (pa6ú-

l1bMy 'csinálni/dolgozni fogok', uncuúuymi, 'vinni fognak' stb., ,n:ypHOBO

1924: 344). Ennél is lényegesebb azonban, hogy ebben a funkcióban asimu jelen idejű alakjai egyes olyan északorosz nyelvjásokban is megvannak (az egykori Vologdai, Kosztromai, Jaroszlavli kormányzóságok területén), ame- lyek nemcsak hogy nem érintkeznek ukrán vagy fehérorosz nyelvjárásokkal, hanem azoktól tekintélyes távolságra vannak (UMY óDJlamb 'tenni fogok',

UMeM xocums 'kaszálni fogunk', ~ypHOBO 1924: 336, a segédige állhat az infinitívusz után is: nosit' imut' 'vinni fognak', Stieber 1973: 63). Mindezek alapján nagy biztonsággal feltehető, hogya simu jelen idejű alakjaival képzett összetett jövő idő egykor az egész keleti szláv nyelvterületen elterjedt szerkezet volt,mégpedig elsősorban a beszélt nyelvben, s onnan került be az egyházi szláv hatásától kevésbé érintett adminisztratív és jogi nyelvbe, amelynek emlékeiből a korai adatok ránk maradtak (vö. Topmxona-Xaőypraen 1981:321-322).

A szláv összehasonlító nyelvtanok és szótárak szerint az ősszláv *O)?ti '(meg)fog, vesz'

«

*em-ti, vö. latin emo 'vesz, vásárol') folytatói minden szláv nyelvben megvannak ugyan, de a keleti szlávhoz hasonló segédigei funkciót más szláv nyelvekből nem idéznek (vö. pl.BERNEKER 1:426-430, 3CC5I 6: 71, STIEBER 1973: 60-63). A nyugati szláv nyelvekből az igének ilyen használata valóban nem mutatható ki, s mint láttuk, az óegyházi szláv (óbolgár) nyelvemlékekben sincs rá példa, viszont az egyes szláv nyelvi meg- felelők jelentéseit igen alaposan szétszálazó krakkói ősszláv szótár rámutat arra, hogy az ószerbhorvátban már a 13. századból vannak adatok ajeti ige infinitívusszal kapcsolódó használatára egyrészt 'kezd' jelentésben, másrészt a jövő idő segédigéjeként (SlPrasl 6: 100). A példaanyag forrása a zágrábi akadémiai nagyszótár; ebben a jövő idő segédigéjeként értelmezhető adatok mind 13-14. századi ószerb oklevelekből származnak, ami aztjelenti, hogy ez a szerkezet itt is - akárcsak a keleti szlávoknál - a beszélt nyelvet jelle- mezte. Néhány példa: 1222-1228: ame ^JUI cero Heuuems nocnoyuuimu 'ha ezt nemfogja meghallgatni' (MonSerb 14); 1273-1314: aKOUMe xmOmu xpam, nocnam BOHCKy'ha a király sereget akar majd küldeni' (MonSerb 69; további példák: Rjecnik JA ZU 4: 630). Előfordul ez a szerkezet egy 1382.

évi bolgár cári oklevélben is:KTOJIIICh.IIMEThnoxv CIITHIIXII 3a6aBlITlI ...

.n;ae npoxnx Th 'ha valaki meg fogja kísérelni feltartóztatni őket ... az legyen

átko- zott' (JlIJIhIIHCKIIH1911: 29, vö. Krízková 1960: 127).

A 14.század után már nincsenek adataink erre aj övő időre a szerbhor- vát és bolgár nyelvterületen. Meglétük azonban a 13-14. századi ószerbben és a közép-bolgárban szempontunkból azt jelenti, hogy ha ez a szerkezet a szlávság két távoli terül etén (a Balkánon és keleti szlávban) egymástól füg- getlenül megvolt, akkor a nyelvemlékes kor előtt e két terület között, vagyis a Kárpát-medencében is nagy valószínűséggel meg kellett lennie.

Ugyanakkor szintén már a 13.századtól kimutathatók az ószerbben és néhány más szláv nyelvben a

*OJc:.ti

ige folytatói 'kezd' jelentésben is, ami arra enged következtetni, hogyaszlávban a

*OJc:.ti

ige '(meg)fog' > 'kezd' (vö. ném et fangen 'megfog' > anfangen 'kezd') jelentésváltozással, tehát 'kezd' fázisigeként lett a jövő idő segédigéje, ami tipológiailag már korántsem számít ritkaságnak, vö. pl. óegyházi szláv, óorosz HattDmu, nottDmu, VttDmu 'kezd' (Knzková 1960: 137) vagy észt hakkama 'kezd' (Metslang-Tommola 1995: 314). A magyar a szláv konstrukció átvételekor, feltehetőleg a honfoglalást követő évszázadokban, vagyis a szláv-magyar nyelvi kapcsolatok legintenzívebb szakaszában a segédigét annak eredeti, konkrét jelentésében vette át tükörfordításként, tehát a magyar jövő idő fog segédigéjének tipológiai izoláltsága abból adódik, hogy afog a magyarban a szláv jelentésfejlődés 'kezd' láncszemét átugorva vált segédigévé.

Rövidítve idézett források:

C C Y M = I'yxeusxa Jl. Jl. (pen.), 1977-1978: CJIOBHllKcrapoyxpaurcsxoí MOBllXIV-XV CT.I-II. KllIB: Hayxosa ,UyMKa.

Y K pM o p <p=HiM1.JyKB. B. (Bi,ll;IIOB.pezr.), 1978:ICTopi51yxpamcsxoi MO- Bll. MOP<PoJIorÍ51.KllIB: Hayxona .u)'MKa.

3 C C 51 = Tpy6a1.JeBO. H. (pezt.), 1974--:3THMoJIollilJecKHÍÍCJIOBapbCJIaB5IH- CIGIX513blKOB:06I.UecJIaB5IHcKHiíJIeKcW:IecKHií<pOH,U1-. Mocxsa: HaYKa.

Jók K. =P. Balázs János (közzéteszi), 1981: Jókai-kódex XIV-XV. század.

Budapest: Akadémiai Kiadó.

Mon S er b =Miklosich Fr. (ed.), 1858:Monumenta Serbica spectantia his- toriam Serbiae, Bosnae, Ragusii. Viennae: Braumüller.

Rj ee ni k JAZ U = Daniőié Duro (ured.), 1880-1976: Rjeőnik hrvatsko- ga ili srpskoga jezika 1-23. Zagreb: Jugoslavenska Akademija Znanosti iUmjetnosti.

S J S = Kurz Josef - Hauptová, Zoe (red.), 1958-1997: Slovník jazyka staros- lovénského/Lexicon linguae palaeoslovenicae 1-4. Praha, Acadernia.

SI Pra s1= Slawski, F. (red.), 1974--:Slownik praslowianski 1-. Wrodaw- Warszawa-Kraków-Gdansk: Ossolineum.

Hivatkozott szakirodalom

E ep bI H.ua Ilaxrso, 1627: JlE:~nxom, CJIaBE:HOpWCCKlM:^IIllME:HbTJIbKOBa- HIE:.BbKiHOBIll[...] Jlaapsr IlE:1.JE:pcKiaKicscxia. Új kiadása fakszimi- lével: B. B. HiM1.JyK(ninrorosxa rexcry i BCTynHa CTaTT5I),1961:Jlex- CllKOHcnonenopocsxaji IlaMBll Eepmum. Kais: Bll.uaBHllUTBOArcazte- Mil nayx Yxpamcsxoí PCP. Elektronikus változat: http://litopys.

org.ua/berlex/be.htrn (2017.08.02.)

P o 3 OB Bon., 1928: Yxpaiacsxi rpaxrcrn. TOMnepnraü: XIV B. i nepma nonoanna XV B.KIÚB:,UpyKapHJI: xpaurcsxoi AKa,UeMü'Hayx.

fo p ^illKOB a K. B. - X a 6 y pra e BI". A., 1981: Hcropn-recxaa rpax- ManfKa pyccxoro 513bIKa. oCKBa:BbIClIla51nncona.

,Uy p H o B o HMKOJlatí,1924: Osepx MCTOpMMpyccxoro 513hIKa.MocKBa- Jleaanrpan: Focyziapcrsennoe M3,UaTeJlbCTBO.

3 an M3 H 51K A. A., 2004: ,UpeBHeHoBropo,UcKMtí,UMarreKT.H3,U.2-e. MOCK- Ba: 5I3bIKMCnaB5IHCKotíxynsrypsr.

H nb MH C K Mtí T. A., 1911: Tpaaorsr ficnrapcxaxt, uapeá. Mocxsa: CMHO zram.naa TMIlorpatPM5I(= ,UpeBHocTM:Tpyzn.r CJlaB5IHCKotíKOMMCCMM IiMIlepaTOpcKaro Mocxoscxaro ApXeOJlOrMqeCKarO oőmecrsa 5).

C p e 3 H e B c K M tí H. H., 1893-1903: Marepaansr ,UM CJlOBap51npesae- pyccxaro 513sixa rro IlMChMeHHbIMbIlaM5ITHMKaMb.I-III. CaHKTh- Ilerepőyprr.: Tanorpaqiis IiMIlepaTopcKotí AKa,UeMiMnaytes.

And e r sen Henning, 2006: Slavic Periphrastic Futures. Divergence and Convergence. In: Eksell, K. - Vinther, T. (eds), Change in Verbal Sys- tems. Issues in Explanation. Bern: Peter Lang, pp. 9-45.

Bár c ziGéza, 1990: A magyar igeragozás története. Budapest: Akadémiai Kiadó (= yelvtudományi Értekezések 130).

Ber nek er Erich, 1908-1913: lavisches etymologisches Wörterbuch 1.

Heidelberg: Winter.

Heg ed ^ű sAt til a , 2016: A fog segédigéről. Magyar yelv 112: 451-457.

He i ne Bernd - K ute vaT ani a 2002: World Lexicon of Grarnma- ticalization, Cambridge: Cambridge University Press.

He i n e Bernd - K ute vaT ani a 2003: On contact-induced grammati- calization. In: Studies in Language. Vol. 27. No. 3,pp. 529-572.

H ein e Bernd - K ute vaT ani a 2005: Language Contact and Gram- matical Change, Cambridge: Cambridge University Press.

Kár oly S á n dor, 1956: Igenévrendszelünk a kódexirodalom első szaka- szában. Budapest: Akadémiai Kiadó (= yelvtudományi Éltekezések 10).

K f í

z

^{k o v á Hel e na, ]960: Vyvoj opisného futura vjazycích slovans-}

kych, zvlásté v rustiné. Praha: SP .(= Acta Universitatis Palackianae Olomucensis. Facultas phiJosophica. Cást 4, Philolcgica; Sy. 2).

Me t sJan g Helle - Tom m o Ja Hannu, 1995: Zum Tempussystem des Estnischen. In: Thieroff, RoJf (ed.), Tense Systems in European Languages II. Tübingen: iemeyer, pp. 299-326.

S tie ber Zdzislaw, 1973: Zarys gramatyki porównawczej jezyków slowianskich, Cz. II, zesz. 2: Fleksja werbalna. Warszawa: PWN.

Zusammenfassung

Das Ungarische hat kein Futur aus dem Uralischen ererbt, aber schon

von den frühesten ungarischsprachigen Kodizes (14. Jh.) an ist das auch heute übliche analytische Futur mit dem Hilfsverb fog und dem Infinitiv des Verbs (menni fogok 'ich werde gehen') belegt. Das Verbfog selbstandig bedeutet 'nehmen, ergreifen' (jogok egy könyvet 'ich nehme ein Buch'). Ein Hilfsverb mit der Grundbedeutung 'nehmen' für das Futur kommt heute als Futurendung im Ukrainischen Yor, wo das synthetische Futur (imuuy 'ich werde gehen') historisch aus dem Infinitiv (imu 'gehen') und der Prasensform

UMy des Verbs szaz 'ergreifen, nehmen'

«

urslavisch *(j)fEli<*em-ti) besteht.

Die Fortsetzungen vom ursl. *(jkti 'nehmen, ergreifen' als Hilfsverb des Futurs funktionierten im Mittelalter im ganzen ostslavischen Raum und auch auf dem Balkan. Da das entsprechende Verb in einigen weiteren slavischen Sprachen sehr früh auch in der Bedeutung 'beginnen' benutzt wird, kann man annehmen, dass das Verb *(;')fEli'nehmen, ergreifen' schon als Phasenverb 'beginnen' zum Futurhilfsverb werden konnte, was typologisch nicht mehr so ungewöhnlich ist. Das Ungarische hat diese Etappe der Bedeutungsentwik- lung des slavischen Verbs übersprungen und bei der Übernahme der ganzen Konstruktion wurde das slavische Hilfsverb in seiner primaren Bedeutung 'nehmen' übersetzt.

3MICT TARTALOM

,l];OTIOBI)J;I, BHrOJIOIIIEHI HA

TIJIEHAPHOMY 3ACI)J;AHHI PLENÁRIS ELŐADÁSOK

JIH3aHeU;h Ilerpo. I'ynrapncrnxa B Yxpanri: cyxacnaű CTaH Ta

nepcnexrasa p03BHTKy 7

Holger Fischer. A hungarológia helyzete Németországban-

siker és kudarc között 24

MyIIIKeTHK JIec5I. Yxpaúrcsxo-yropcsxi KOHTaKTHy <pOJIhKJIOpi 3aKaprraTT5I: reopemsni Ta npaxrn-mi acnexra

,lJ;OCJIi,lJ;2KeHh 33

Zoltán András. Miért éppenfag ajövő idő segédigéje? .42 Eap-raa BaneHTHHa. CBiTOrJI5I,lJ;IOpi5I CTaHHHU;5I .48

<Da6iaH Mapocnasa. CHCTeMHo-cTpyKTypHa opranisania

eraxernoro JIeKCHKO-ceMaHTHqHOrOrrOJI5IB

yKpalHchKiit, yropcsxiíi Ta anrniücsxiü MOBax 60 Merena IBaH.Penermia niztencsxoro «raoneprry» B Yxpaíni 69

CEK:QI5IMOB03HABCTBA NYELVTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

Horváth Katalin. Zoonimák a kárpátaljai magyar népi frazémákban ...78 Györke Magdolna. A vallásos hitvilág szavai a frazémákban

az ungvári járási Kisgejőcön és Tiszaágteleken 86 Zékány Krisztina. Dombnevek a mai Ungvár területéről 95

Nagy N atália. A diákság beszéde szóhasználati jellemzők alapj án 103 Dudics Lakatos Katalin. A helyi nyelvváltozatok funkciói

kárpátaljai magyar iskolákban 114

Lechner Ilona. »Nern vagyok egy Teréz anya.«Erkölcsi eszménykép ek személyneveinek metonimikus

használata amagyar nyelvben 121

Nagy Alexandra. A magyar helyesírásban bekövetkezett

változtatások az elmúlt 60 év során 134

Jaczkovics Marianna. A magyar mint idegen nyelv tanításának

néhány problémás kérdéséről 141

CEK~llI MDKMOBHllX KOHTAKTIB

NYELVI KAPCSOLATOK SZEKCIÓ Caőanom IBaH.Binoőpaacenns yropcsxo-yxpaíncsxax

(CJIOB'51HChKHX)Mi)l(MOBHHXKOHTaKTiBy őorani-raiá

JIeKCHui B perpocnexnií 151

Illrerpyna Bixropis. Yropcsxi OC060Bi Ha3BH51K3arr03HQeHH5I B rosopax yxpamcsxoi MOBHHa MaTepianax yxpaúrcsxo-

MOJI.naBchKHxrpavor XIV-XV CTOJIiTT5I 159 Turisz Ingrid. Német-magyar nyelvi kultúrális kapcsolatok

Kárpátalja területén a múltban és ajelenben 171 Bapans €JIH3aBeTa. «Easa .naHHXyxpaincsxo-yropcsxoro

CJIOBHHKa»Ta«Yropcsxo-yxpaíacsxaü CJIOBHHK»

sa perraxniero IlIITBaHaYzrsapi 51KUiHHi

nexcmcorparpisni rrpaui 183

IOcHrr-5IKHMOBHQIO.B. - Jlazrsenxo M.M. OHoMaTOrrOeTHQHi yTBopeHH5I 51KCHCTeMayninepcaniü B

iunoeaponeücr.xax Tayrpo-diincsrorx MOBax 191

Márku Anita. Kontaktusjelenségek a kárpátaljai magyarok

internetes nyelvhasználatában 204

Lllens IBaHHa.Penepryap HaHy)l(HBaHiIIIHxiMeHyzcroponnia y nepione nepeőynanna 3aKaprraTI5! y eretani

Yropnnma 215

Abonyi Andrea Tímea. Németjövevényszavak vizsgálata

egy hiánypótló szótár tükrében 225

CEKIJ,UI JIITEP ATYP03HABCTBA IRODALOMTUDOMÁNYI SZEKCIÓ

Hulpa Diána. Arany János műveinek ukrán nyelvű fordításai 234 Ky3bMa Oxcaaa. I10eTHKairaxny «MoI rreásazci 3HMOBi»

C. Hepxacenxa 245

Tanaőipxyx OKCaHa. Ocoőnasocri nireparypnoro enozry B

MarriH nposi JIacrra Eanna 252

qOHKa TeT5!Ha. P03BHTOKaaransnornoztcsxax MoparrbHHx ninnocreá y npoueci HaB~aHH5!cysacnoi yxpaúrcsxoi

nireparypn 257

Illmrxap IBaH,CHb03HK Tanna. )KaHpoBa MaTpH:U;5!poraany-

enonei ByKpalHcbKoMy nireparypoaaascrai 266 CHb03HK Taana. TBOp~iCTb<De.n.opaI1oTyIIIH5!KaB KOHTeKcTi

yxpaúrcr.xoi nireparypa 274

TOBT Onsra. Tnnonoris )l(ÚfO~X xapaxrepis ynpanaryprií

M. Kocrovaposa 278

Csuka Emőke. A Három arany nyílvessző c. (Lizanec Péter szerkesztésében megjelent) népmesegyűjtemény valódi

meséinek tematikai elemzése 284

THXOBCbKa OKCaHa. Bi.n:06pa)KeHH5I KyJIbTy COH~5I Y cairornazii

yxpaúruia 3aKaprraTT5I 292

CEKllJ5I JIITEPATYPHHX KOHTAKTIB IRODALMI KAPCSOLATOK SZEKCIÓ

Kopnonens Onexcannp. Yropumna xacin nepmoi CBiTOBol BiiíHH OqHMa yxpaincsxoro 6i)KeH~5I (Ha xrarepiani

TBOpiB Bornana Jlerncoro) 301

Bapsan OJIec5I. ETHorpa<]Ji5I ^5IKacnexr rry6JIi~HCTHKH BaCHJI5I

r

^penaaci -,I.(oHcbKoro 311

Jlanep TiMe5I. OCHOBHi MOTHBHip5I.n:HrrOeTHqHOrO cBiTY

Jlacno Ha.n:5ITa Jlina Kocrenxo 320

Hayxone

BU)J,aHHSI

ACTA HUNGARICA

)l{ypHaJI Y)I<TOpO)l,CbKOrO IJ,eHTpy rynraponorií 2018, XXIII-iH pix BH)l,aHIDI

ACTA HUNGARICA

Az Ungvári Hungarológiai Központ folyóirata 2018, XXIII. Évfolyam

Bi)l,IIOBi)l,aJIbHHHpenatcrop

JIU3QHel1b

JTM

TexHi~HHH pe)l,aKTOp Euűpetu

Epotcuűtiem

ITi)lTTHCaHO)l0 npyxy 02.01.2018 cDopMaT 70 xl00/ 16. Tapnirypa nir, Tlanip odiceraun. YMOBHHX.npyx. apK.25,4. Tapánc 300 npn«. 3aM. N2 2

BI1)lpyKOBaHOrrn"AYT~OP-WAPK "

88000, M.Yscropon, nn,)l{ynaHaTcbKa, 15/1 Ten. 3-51-25

E-mail:office@shark.com.ua

C6ioOl{m60 npo 6HeCeHH7Icy6'exma6UOa6HU'I0i" cnpaeu

/(0 Oep:JICa6H020 peccmpy euoaeuie. 6U20mi6HUKi6 ip03n06clOo:JICy6a'li6 6UOa6HU'I0i" npooyruit

Cepis "'T _ - 40 ain 29 )!{OBTHH2012 poxy