• Nem Talált Eredményt

Osztályfőnöki óra : lehet másképp!

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Osztályfőnöki óra : lehet másképp!"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

107

Kritika

Osztályfőnöki óra: lehet másképp!

14 szó, 14 téma: ön- és társismeret, kommunikáció, probléma- és konfliktusmegoldás, énhatékonyság, önszabályozás, tolerancia, empátia, segítés, együttműködés, versengés, vezetés, felelősség, időgazdálkodás, jövőorientáció. Mindazon területek, amelyek fejlesztése egy osztályfőnöki óra szerves részét kell képezze.

Ugyanakkor ezeket az órákat gyakran az adminisztrációs teendőkre, esetenként egy-egy közös program megszervezésére, illetve valamilyen osztály- vagy iskolaszintű probléma megoldására

használják. Azonban az osztályfőnöki órák valódi célja a tanulók egyéni fejlesztése, illetve az osztályközösség összekovácsolása kellene legyen, amihez az Osztályfőnöki óra: Másképp! című kötet

kiváló módszertani segítséget biztosít a pedagógusok számára.

A

kötet négy nagy egységre tagoló- dik.Az első részben a feldolgo- zandótémákrövidelméletiössze- foglalásátolvashatjuk,amelyutánazadott témakörrevonatkozógyakorlatokatmutat- nakbeaszerzők.Amásodiknagyegység- benaziskolaiésiskolánkívülihelyzetek megoldásáhozszükségesszociálisössze- tevőkfejlesztésérealkalmastématerveket olvashatunk,amelyeklehetőségetbiztosí- tanakaváltozatosfeladatokattartalmazó foglalkozásoktervezéséhezésmegvalósí- tásához.Eztkövetiegyrészletes,temati- kusirodalomlista,amelyneksegítségével az érdeklődő tovább informálódhat egy- egy téma szakirodalmi háttere kapcsán.

A kiadvány utolsó egységében néhány foglalkozás megvalósításához szükséges kiegészítőeszköztkapazolvasó,amelyek továbbisegítségetadnakatémákosztály- szintűfeldolgozásához.

A kiadvány Mészáros Aranka elmé- letiösszefoglalásávalkezdődik,amelyaz Ön- és társismeret témakörébe vezeti be azolvasót.AszerzőajelenlegiZésalfa generáció közötti különbségekből adódó nehézségeketmutatjabe.Afejezetszerint afiatalkorosztályszámáraazegyiklegna- gyobbproblémát az önértékelés átalaku- lása jelenti, melynek kezelésére az önis- meret fejlesztése jelentheti a megoldást.

Az előbbi fejezet szerzője tovább bővíti a kiadványtaz általánosés középiskolás gyermekekKommunikációjával kapcso- latos résszel.Az elméleti összefoglalás az asszertivitás bemutatásával kezdődik, amelynekelsajátításávalatanulókképessé válnak mások érdekeit figyelembe véve saját szükségleteiket és érdekeiket érvé- nyesíteni.Afejezet további része a Gor- don-módszerből ismert én-üzenetek és aktív hallgatás technikáira koncentrál, melynek fejlesztése sikeresebbé teheti a tanulókkommunikációját.

AProbléma- és konfliktusmegoldást tartalmazófejezetbenKasikLászlónyújt betekintéstaziskolaiéletszereplőiközött megjelenőproblémahelyzetekfeltárásába és hatékony kezelésébe.A szerző a szo- ciális probléma gyűjtőfogalmát emeli ki, amely jelentősen meghatározhatja a társas helyzeteket. Ugyanakkor előtérbe kerül a probléma és a konfliktus közötti különbségértelmezéseis,melynektisztá- zásakülönösenfontoslehetegyosztály- közösségen belül, ezzel együtt a külön- böző konfliktus- és problémamegoldási módok elsajátításában, valamint ezek hatékonykezelésében.

AkövetkezőfejezetbenGutiKornélírása azÉnhatékonyság témakörét mutatja be.

A tanulókesetébenkiemelkedőenfontos

(2)

Iskolakultúra 2019/11

108

annakelsajátítása,hogyasajátképessége- ikbevetettbizalommalképeseklegyenek a környező események hatékony alakítá- sával elérni a kívánt céljukat.A gyenge és az erős énhatékonyságú emberek jel- lemzőinek ismertetését követően megis- merhetjük azokat a forrásokat, amelyek befolyásolhatják fejlődésüket. Végül az énhatékonyság fejlesztéséhez szükséges négyfőelemetismertetiaszerző(sikere- senteljesítettcéloktámogatása,segítése;

megfigyelési élmény;szóbelimeggyőzés ésbátorítás;pozitívérzelmekkifejezése), melyekmegadhatjákapedagógusáltalirá- nyítottfoglalkozásokfókuszát.

AzÖnszabályozástémájábanD.Molnár Évasoraitolvashatjuk.Azönszabályozás elsajátítása nem csupán iskolai környe- zetben jelenik meg lényeges elemként, hanem a mindennapi céljaink elérését is meghatározhatja, hogy miként irányítjuk cselekedeteinket,mikéntfókuszálunkfel- adatainkra.

Azeltérőcsoportokésszemélyekelfo- gadásáhozaToleranciafejlesztéseszüksé- ges,melynekfőbbtudnivalóitSzabóÉva foglaltaössze.Egyiskola-vagyosztály- közösségenbelülóhatatlanulmegjelennek akülönbözőkultúrák,szokások,normák, ígyatoleranciáranevelésiskolakörnye- zetbenkiemelkedőenfontos.

Az empátia fejlesztése nem csu- pán a tanulók, de a pedagógusok mint modellszemélyek számára is lényeges feladatként jelenik meg az iskolában.

Gál ZitaEmpátiáról szóló fejezetében e fogalomkognitívésaffektívaspektusával ismerkedhetünkmeg,majdazokkalafőbb mérföldkövekkel,amelyekmeghatározzák aziskoláskorosztályfejlődésifolyamatait.

ASegítésrőlszólórészbenazelőzőfeje- zetszerzőjevezetibeazolvasótasegítő viselkedés témakörébe, amelyhez szoro- sankapcsolódikazegyüttműködés.Akét viselkedési forma alakulását lényegesen meghatározzaazempátiaésaszimpátia, melyekfejlesztéseiskolaikörnyezetbenis megvalósítható–afejezetbenbemutatott programokiserrőltanúskodnak.

A következő fejezetben Fülöp Márta mutatja be azEgyüttműködés témakörét,

kiemelveannakversengésselvalószoros kapcsolatát. Ezt kiegészíti az együttmű- ködés főbb jellemzőinek ismertetésével, valamint a megvalósulásában szerepet játszódimenziókbemutatásával.Eténye- zők ismeretébenaz olvasó megismerheti a végső célt, amely egy fejlesztő folya- materedményekéntmegjelenhet,ésamely viselkedési formát a különböző együtt- működésenalapulómunkaformákmentén gyakorolhatnakatanulók.

Azelőbbiszoroskapcsolatotazelőző fejezet szerzője aVersengésről szóló részben tovább részletezi, és kiemeli annak központi szerepét az iskolai szi- tuációkon belül.A versengést többnyire

A következő fejezetben Guti Kornél írása az Énhatékonyság

témakörét mutatja be. A tanu- lók esetében kiemelkedően fon-

tos annak elsajátítása, hogy a saját képességeikbe vetett biza- lommal képesek legyenek a kör- nyező események hatékony ala-

kításával elérni a kívánt céljukat. A gyenge és az erős énhatékonyságú emberek jel-

lemzőinek ismertetését köve- tően megismerhetjük azokat a forrásokat, amelyek befolyásol-

hatják fejlődésüket. Végül az énhatékonyság fejlesztéséhez szükséges négy fő elemet ismer- teti a szerző (sikeresen teljesített

célok támogatása, segítése; meg- figyelési élmény; szóbeli megy-

győzés és bátorítás; pozitív érzelmek kifejezése), melyek megadhatják a pedagógus által

irányított foglalkozások fókuszát.

(3)

109

Kritika

negatív viselkedésként értelmezik, ezért a megfelelő osztálytermi folyamatok megvalósulásához a tanulók önismereti fejlesztésekiemeltenfontosetémakap- csán is. Mindezek mellett a szerző sze- rintaversengésbenszerepetjátszótársas helyzetekmegfelelőértelmezéseésennek iskolaifejlesztéseapedagógusokkiemel- kedőfeladata.

AVezetésrőlszólótémakörtD.Molnár Évafoglaljaössze.Kiemeli,hogyaveze- tési képességek fejlesztését már gyer- mekkorbanszükségeselkezdeni,mivela vezetőiszerepvállalásaigensokkésőbbi élethelyzetben megjelenhet. A tanulók önmagukra ésmásokra irányuló vezetési képességeinekfejlesztéseaziskolaihely- zetekbenisközpontielemkéntkellmegje- lenjen,amitegy-egyjátékosfeladatkere- tébengyakorolhatnak.

AFelelősségről szóló részben ismét SzabóÉvaírarról,hogyafiatalokéleté- benegyrejellemzőbbszabadságésszabad akaratmellettkiemeltfigyelmetkellfordí- taniafelelősségreésafelelősségvállalásra is,amitöbbszintenismegvalósulhat.Ezek fejlesztésecsaládiésintézményeskörnye- zetben is alapvetően a modellnyújtás és a különböző direkt és indirekt nevelési módszerekmenténvalósulmeg,amiisko- lai környezetben nehezen kivitelezhető, ugyanakkormégiselengedhetetlen,hogy esetenkéntegy-egygyakorlatsegítségével apedagógusoktámogassákeztafejlődési folyamatot.

A gyakran tapasztalt időhiány orvos- lásának kapcsán a következő fejezetben DombiEdinahívjafelafigyelmetameg- felelőIdőgazdálkodásfontosságára.Azok a tanulók, akik képessé válnak megfele- lően tervezni és kontrollálni teendőiket, az iskolai feladataikat is hatékonyabban és eredményesebben fogják tudni elvé- gezni.Mindezekhezaszerzőapedagógu- sokszámáraazosztályfőnökiórákkere- tébenismegvalósíthatófeladatokatkínál, amelyek segíthetik a tanulókat teendőik szelektálásában, a megfelelő fontossági sorrendekfelállításában,valamintazidő- veszteséget megelőző technikák elsajátí- tásában.

A kötet utolsó elméleti fejezetében JámboriSzilviaaJövőorientációvalkap- csolatbankifejti,hogy főkénta pályavá- lasztás szempontjából válik fontos peda- gógusifeladattáatanulókszemélyescél- jaivalvalófoglalkozás.Azosztályfőnöki óráksoránkülönfigyelmetkellfordítani apályaorientációra,amihezszorosankap- csolódikakorábbanmártöbbszöremlített önismeretfejlesztése.Ezafeladataszerző szerintaZgenerációesetébenkülönösen fontoscélkéntjelenikmegaziskolákban, amihez a szerző több lényeges elméleti szempontotishozzákapcsolazosztályfő- nökióránvégezhetőgyakorlatokkiegészí- téseérdekében.

Akötetkövetkezőnagyegységeolyan tématerveket tartalmaz, amelyek több területösszevonásával,együttesendolgoz- zákfelakorábbanbemutatotttémakörö- ket,segítségetadvaezzelatanulókiskolai és iskolán kívüli helyzeteinek megfelelő értelmezéséhez, kezeléséhez.Afeladatok leírásábanegységesrendszertkövetneka szerzők, amelyben a témakörök mellett megjelennekazokacélokis,amelyekalap- jánazolvasógondosanösszeválogathatja azokat a feladatokat, amelyek az adott osztállyalvalófoglalkozássoránalkalma- sak lehetnek a témák mélyebb feldolgo- zásához, a kitűzött célok eléréséhez.Az életkormegjelöléseisirányíthatjaazadott korcsoport számára alkalmas feladatok kiválasztását,illetveinformációkatkapha- tunkaszükségeseszközökrőlis.Arészle- tesinstrukciókmellettkülönkiemelendő, hogy az egyes leírások végén a szerzők figyelmetfordítottakarrais,hogytanácsot adjanak, milyen mozzanatokra érdemes odafigyelni egy-egy gyakorlat elvégzése- kor.Ezeksegítségévelazolvasófelkészül- tenvalósíthatjamegafeladatokataktuális csoportjával,ígyafoglalkozásokelérhetik valódicéljukat.

Aköteterőssége,hogyagyermekekés a fiatalok közvetlen környezetében lévő személyekszámáraismerős,valódihely- zetek,tanulóireakciók,lehetségesbukta- tókfelvázolásával szembesíti az olvasót.

Vagyiséletszerűpéldákkaldúsítvakészít fel a tanulókkal való foglalkozásokra.

(4)

Iskolakultúra 2019/11

110

Ajánlomakönyvetmindenolyanszakem- bernekéslaikusnak,akikszívükönviselik egyosztályközösséghatékonyműködését ésatanulókegyénifejlődését.Akiadvány- nak köszönhetőenegy „másképp” terve- zettosztályfőnökióralevezetéseakötetet forgató pedagógusoknak biztosan nem okozhatgondot.

Kasik, L. &Gál, Z. (szerk., 2019).Osz- tályfőnöki óra: Másképp! Módszertani segédanyag pedagógusoknak gyakorla- tokkal és tématervekkel. Szeged:Mozaik Kiadó.

Hegedűs Szilvia

SzegediTudományegyetem,Bölcsészet-és TársadalomtudományiKar,NeveléstudományiIntézet

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

Feltevésem szerint ezt a kiadást ugyanaz a fordító, azaz Bartos zoltán jegyzi, mint az előzőt, s vagy azért nem tüntették fel a nevét, mert az ötvenes évek klímájában

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban