KÖRNYEZETI KATASZTRÓFÁK KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉS

KÖRNYEZETI KATASZTRÓFÁK

„Mostanáig az ember úgy élt a Földön,

mintha a rendelkezésére álló földterületek határtalanok, a levegő, a talaj, és a

vízkészletek és az egyéb természeti

források pedig kimeríthetetlenek lennének.”

René Dudos

A környezetszennyezés története röviden

• A bioszféra biztosítja számunkra az életteret. A Föld azon rétege, melyet a talaj, víz, levegő együttesen alkot,

melyben az élet létezhet.

• Amíg kevés ember élt a Földön, addig a pusztítás is kisebb mértékű volt

• Ma túl sok ember él a Földön, ráadásul a többlet termelés miatt is sokkal több hulladékot produkál.

– Ma már az ember tudja, hogy növényvédő szerekkel, műtrágyával jelentősen növelheti terméshozamát, ezért túl sokáig használta, akkor is ha tudta, hogy kihat a környezetre

– Környezetünk átformálása magával vonta a természet egyensúlyának felborulását

1. Levegő szennyezése

– CO₂, CO, SO₂, NO_X, szénhidrogének. Füst, korom, hamu, mint lebegő szennyezések. Eredménye:

savas eső, szmog

– Zsúfolt óriás városok, iparvárosok területén ez fokozottan jelentkezik

A környezetszennyezés

Levegő szennyezés

• A levegőbe por, füst, közlekedésből

származó gáz (de az ember, és különösen a sok mikroba által kibocsájtott CO₂) kijutása felelős lehet az átlaghőmérséklet változásért

• A légkör tönkretétele miatt bekövetkező néhány fokos eltolódás nagyon komoly következményekkel jár

• Érdekes, hogy a CO₂, és az ózon igen kis mennyiségben van jelen a légkörben, mégis nagy jelentőségük van. A CO₂ szint emelkedése mérhető, ami felmelegedéshez vezet, mert üvegházhatást okoz.

• A CFC gázok (klorofluorokarbon) ózonréteg károsító hatásukkal hozzájárulnak a felmelegedéshez

• Repülőgépek által kibocsájtott szennyezések

Nitrogén (N₂) 78,084%

Oxigén (O₂) 20,946%

Argon (Ar) 0,934%

Szén-dioxid (CO₂) 0,032%

Savas eső

Márványt és mészkövet évszázadokon át használtak építkezéseknél.

Mindkét építőanyag lényegében kalcium-karbonát, amelyet a savak feloldhatnak, így károsítva az épületek és szobrok alapvető szerkezeti elemeit.

2. Talaj szennyezése

– Növényvédőszerek, mérgező vegyi anyagok, nehézfémek

– Többségük lassan- vagy nem bomlik el, így

hosszútávú hatásukat érzékeljük több generáción keresztül

A környezetszennyezés

3. Vízszennyezés

• A víz természetes körforgása számunkra létfontosságú

(„az esővíz, amely a háztetődre hullik, ugyanaz a víz, amely 70 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszokra esett”)

• Ma a természetes vizek nagy részét szennyezi az ember, sok-sok szennyvizet vezető csatorna kifolyója végződik természetes vizek mellett

• Az óceánoknak nincs lefolyásuk, tehát ami abba ömlik, az ott marad, illetve öntisztulás következtében megszűnik.

Csakhogy, ha többet juttatunk ki, mint amennyit az

öntisztulási folyamat feldolgozni képes, akkor nagy baj lesz!

A környezetszennyezés

olaj

• Környezetünk egyik fő szennyezője

• Talajban, de főleg a tengeri élőlények pusztításában nagy a szerepe

• Hosszú idő alatt az élővilág képes (bizonyos mértékig) alkalmazkodni (pl. Kalifornia partján, az olajszivárgás közvetlen közelében gazdag mikro és makroflóra virul)

Kalifornia természetes olajszivárgás

ólom

• A földkéregben 0,0016 %

• ~ 5 000 éve ismert és használt fém (ércei jól feldolgozhatók pl. galenit = ólomszulfid). Már az ókorban számos

felhasználása ismeretes (csövezetékek, púderben, születésszabályozáshoz, „örökösödési por”)

• Az ólomnak sem esszenciális, sem egyéb előnyös élettani hatása nincs: egyértelműen toxikus elem. Mire felismerték káros hatását, addigra nagyon sok megbetegedés, haláleset történt.

• A levegő ólomtartalma 0,1–3 µ g/m³, nagy forgalmú utak mentén 20–40 µ g/m³.

• Veszélyes vegyszerek hatásvizsgálata

– jelenleg több mint 100 000 féle vegyszer létezik. A

vegyszerek össztermelése az egész világon az 1930-as évi 1 millió tonnás értékről indulva napjainkra elérte az évi 400 milló tonnát.

– A mai vegyszerek több mint 80 százalékánál nincsenek megfelelő ismereteink ahhoz, hogy ezeknek az

egészségünkre és a környezetünkre gyakorolt

esetleges káros hatásainak veszélyét felmérhessük.

Több tudományos vizsgálat is kimutatta, hogy a mesterségesen előállított vegyszerek bejutnak az emberi és az állati szervezetbe. (Greenfo 2005)

A környezetszennyezés

• Kölcsönhatás :

két v több tényező kölcsönhatásba lépve környezeti veszélyt eredményez

• Küszöb hatás

: régen is most is vannak olyan

folyamatok, események, melyek környezet szennyezést okoznak, de a természet képes megoldani. A probléma akkor keletkezik, ha olyan nagymértékű a szennyezés, pusztítás, amit a természet már nem képes megoldani.

• Beindító hatás

: ehhez elég egy viszonylag kisebb beavatkozás, aminek hatására generálódik

környezetszennyezés, katasztrófa

• Késleltetett hatás

: amikor egy szennyezésre sokáig nem derül fény, vagy egy anyag káros hatása csak évek múlva derül ki (pl. fluorokarbon hajtógázok ózonkárosító

A környezetszennyezés

Összetett probléma

• Összeegyeztethető-e a gazdasági növekedés az egészséges környezettel?

– Környezetbarát működés vagy bezárás. Az előbbi költséges, az utóbbi sok ember megélhetését teszi kérdésessé

– Veszélyes anyagokkal kell dolgozni, szintén dilemma.

Megélhetés vagy a veszély vállalása

– Meg kell találni a megfelelő megoldást (tiszta technológiák)

A környezetszennyezés

Összetett probléma

Feldolgozható témák

1. Olaj katasztrófák tengereken

2. Olaj katasztrófák következménye a talajban

3. Növényvédőszerekkel kapcsolatos katasztrófák 4. Vegyi katasztrófák

5. Gyógyszergyárak, orvosságok (antibiotikumok, hormonok) okozta környezetszennyezés

6. Települési hulladékok (pl. Nápoly)

7. Nehézfém szennyezés (ólom, higany, stb)

8. Fémbányászat szennyezései. Tiszai ciánszennyezés 9. Hadiipar szennyezései (nitrovegyületek)

10. Nukleáris szennyezés (Geobacter fajok)

11. Metán, szén-dioxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok okozta

Az Exxon Valdez balesete és az okozott környezeti katasztrófa - 1989. március 24.

Alaszka egyike a Föld szinte érintetlen tájainak, és olajban is gazdag vidék. A világ akkor döbbent rá, mekkora katasztrófát okozhat a tengerbe ömlő olaj, amikor az Exxon Valdez, a 211 ezer tonnás óriás

megfeneklett a Prince William-szorosnál, Bligh

A Sea Empress tanker balesete (1996. február 15.)

A dél-walesi Pembrokeshire partvidéke a Brit-szigetek egyik leglátványosabb partszakasza: nagy szürkefóka populációnak és tengeri madarak ezreinek – köztük fütyülő récéknek, pólingoknak, böjti récéknek és

A sevesoi vegyi katasztrófa

Ahogy a vegyipar fejlődött, szinte törvényszerűen hozta magával a különböző méretű és hatású vegyi baleseteket is.

1976. július 10-én nem sokkal dél után Olaszországban, nem messze Milánótól robbanás következett be egy vegyi üzemben.

Közvetlen hatásként fehér, mérgező gáz képződött, amely lassan két település felé terült. A baleset a súlyos veszélyhelyzetekre

érvényes rendkívüli intézkedések bevezetését igényelte.

A bhopali katasztrófa - 1984. december 3.

A vegyipar történetének legtöbb emberáldozattal járó

katasztrófája. India középső részén, Bhopalban következett be 1984. december 3-án.

Bhopal egy több mint 800 ezer lakosú nagyváros, a Madhju Prades szövetségi állam fővárosa.

Aral-tó: humán és környezeti katasztrófa

Egykor... ...és most

A vízfelszín drámai csökkenése elsősorban azzal magyarázható, hogy a tavat tápláló két fő folyó, a Pamír hegységben eredő Szirdarja és Amudarja mentén az ötvenes években roppant vízigényes gyapotültetvényeket telepítettek.

A beavatkozásnak köszönhetően 1988-ra a folyók eredeti vízmennyiségének

Vegyi baleset: Sandoz-gyár Bázel (1986. november 1.)

Az a viszonylag kis tűz, amely a Bázel közelében lévő vegyi üzemben történt, Európa egyik legsúlyosabb élő vizet érintő természeti katasztrófájához vezetett.

A méreg lefelé úszott a folyón, és végül összesen mintegy 250 kilométernyi folyószakaszt szennyezett meg.

Cián- és nehézfém-szennyezés a Tiszán

A víz a sav

Rio Tinto: The Rio Tinto is an extremely acidic river in southern Spain. Enduring over 5000 years of mining activity, the river is full of heavy metals. Surprisingly, phylogenetic studies show the

diversity of eukaryotes to be much greater than that of prokaryotes.

A négyes reaktor a baleset után

Pripjaty városa alig száz kilométerre található az ukrán fővárostól, Kijevtől.

Manapság sem különbözne a többi álmos ukrán kisvárostól, ha húsz évvel ezelőtt a közeli erőműben meggondolatlan kísérletezgetés miatt nem

következik be végzetes baleset. Azóta az 1970-ben alapított település lakatlan a minden élőt elpusztító radioaktív sugárzás miatt.

Csernobil

1. Szumgajit, Azerbajdzsán 2. Linfen, Kína

3. Tianjing, Kína 4. Sukinda, India 5. Vapi, India

6. La Oroya, Peru

7. Dzerzsinszk, Oroszország 8. Norilszk, Oroszország 9. Csernobil, Ukrajna 10.Kabwe, Zambia

A Föld tíz legszennyezettebb helye 2007-ben