• Nem Talált Eredményt

A felszín alatt is működő robotot fejlesztenek megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A felszín alatt is működő robotot fejlesztenek megtekintése"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

61

A felszín alatt is működő robotot

fejlesztenek

A több ország szakemberei által létrehozott gép lát, hall és akár ajtókat is kinyit.

A csatornahálózatokban közel sincsenek olyan ideális körülmények, mint például a laboratóriu- mokban. A falak és a járatok csúszósak, a hőmér- séklet alacsony, míg a páratartalom magas. Rá- adásul még sötét is van. Az ETH Zürich munkatár- sai és más kutatók dolgoznak az ANYmal nevű roboton, amely 30 kilogramm súlyú és a fentiekhez hasonlóan sanyarú körülmények között alkalmaz- ható. A gép olyan járatokban is dolgozhat, ame- lyekben az emberek el sem férnek. Az ANYmal fél méter magas, négy lába van és feje, amely egy kamerából és számos szenzorból áll. A robot mo- duláris felépítésű és az adott alkalmazási területtől függően szerelhető fel különböző eszközökkel.

Az ANYmal mellett van még egy fontos projekt, amely 3 éven át tart és amelynek a neve subTerranean Haptic InvestiGator (THING). A program lényege, hogy a gépek jobban érzékeljék a környezetüket, s képesek legyenek az autonóm tájékozódásra és közlekedésre. A robotok általá- ban 3D-kamerák és lézerszenzorok segítségével tájékozódnak, azok viszont érzékenyek. A prog- ramban svájci, edinburghi, pisai, oxfordi és pozna- ni szakemberek vesznek részt. Mindegyik csapat saját ANYmal robottal rendelkezik és rendszere- sen találkoznak, hogy megvitassák a tapasztalato- kat. A járműveket − a csatornák mellett − jövőre egy lengyel rézbányában is tesztelni fogják.

Az ETH Zürich 2009 óta kutatja a négylábú gépe- ket, az ANYmal prototípusa 2015-ben készült el.

Egy évre rá megalapították az Anybotics nevű vállalkozást, amelynek elsődleges célja, hogy a robotokat minden terepen működőképessé tegye.

Általában 2–3 havonta kerül sor tesztekre. Az ANYmal 10 éves kutatómunka után már képes önállóan közlekedni, leolvasni a légnyomásmérők adatait, zajokat behatárolni és objektumokat felis- merni. Így például megvizsgálhatja, hogy a poroltó jó helyen van-e és különböző (hőmérsékleti stb.) adatokat szállíthat. Az első tesztek alapján úgy tű- nik, hogy a robot nagyon is jól boldogul a csatorna- hálózatban. Emellett az is segíti a szakértők munká- ját, hogy a legkorszerűbb 3D- és lézertechnológia segítségével élőképek közvetíthetők. A közeljövő- ben egy algoritmus bevonásával meg fogják tanítani az ANYmal modelleknek a kézfogást.

Peter Fankhauser, az Anybotics társalapítója hangsúlyozta, hogy a gép a tesztek során folyama- tosan bevetéseket teljesített és rengeteg adagot gyűjtött. A robot egyetlen nap alatt másodpercen- ként 500 000 mérést végzett. Mindez legalább fél évre elegendő munkát ad a kutatóknak.

Forrás: https://sg.hu/cikkek/it-tech/134483/a-felszin-alatt- is-mukodo-robotot-fejlesztenek

Válogatta: Berke Barnabásné

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Csahók István munkássága és tevékenysége fon- tos része volt és marad a magyar statisztikai kultúrá- nak, a Központi Statisztikai Hivatalnak és munkatár- sai mindig

A párhuzam a csabai szlovákság és az erdélyi magyarság között nem feltét- lenül jogos, mert a szlovákság itt harmadfélszáz éve él, a Magyar Alföldön a felvidéki

tos, s fő forrását abban látja, hogy a szakma még mindig nem rendelkezik szilárd terminológiával és szaknyelvvel, meglehetősen elhanyagolt a könyvtári és informatikai

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

Ma már más klímaviszonyokhoz szokott gyümölcsfajok jelennek meg igényüket tudják a termeszt ő k s mértékben lehet fokozni e trópusi terülteteken a mérsékelt

Az ETH Zürich és a WSL szakértői a szeizmikus ellenőrzések és a gépi tanulás bevonásával hoz- tak létre egy olyan riadórendszert, amely az Illgra- ben nevű

mával kell szembesülniük: ha túl nagy a szakadék a használó és a digitális források között, akkor állandóan fogni kell az olvasók kezét; ha pedig széles körben