KISIPAROS Kecskemét ésVidékeIpartestület es az Ipartestületek kecskeméti körzetének hivatalos lapja

Teljes szövegt

(1)

51050

I T é k - K e r é s I p a r k a m a r a , S ;

XXI. évfolyam. 4. szám. 1943. április 24

KISIPAROS

Kecskemét ésVidékeIpartestület es az Ipartestületek kecskeméti körzetének hivatalos lapja

E L Ő F I Z E T É S I ÁRAK:

A l a p o t az I p a r t e s t ü l e t t a g j a i é v i 2 p e n g ő megvál- tási dij lefizetése ellenében Kapják.

Helyben Vidékre erre - - 2 M P : 1 évre — - 2-80 P

Negyed évre - 0 60 P | Negyod évre - 0-70 P Egyen szám ára 20 fillér.

Megjelenik egyenlőre havonként szombaton. |

Felelős szerkesztő Vlncze Mihály iparlest. elnök Szerkesztő dr. S z a p p a n o s S á n d o r Ipart, iegyaő

S z e r k e s z t ő s é g és kiadóhivatal az Ipartestület helyiségében, K e c s k e m é t

III., Széchenyi-tér 7. szám Telefon 82. sz.

Cikkek es közlemények szerdán délig, hirdetéaek legkésőbb szerdán estig küldendők be.

MT „Gondolj I p a r t e s t ü l e t e d r e és rendezd tagsági dijadat."

Húsvét

Húsvéti ünnepeket várunk»

a feltámadás szimbólumának ünnepét, hogy ünnepi csendben megpihenjünk és hittel teljék meg lelkünk. De mintha úgy éreznénk, hogy ezek az ünne- pek mások, mint az előbbiek.

A háború előtti húsvétok, a feltámadás ünnepének magasz- tosságai ma már csak emléke- zések, amelyek egyre jobban elmosódnak, ködképpé válnak.

Az idők változtak. Nagy idők nagy változásoknak tanúi, de egyszersmind előkészítői is.

S egy ilyen nagy változásra kell nekünk magyaroknak is előkészülnünk. A győzelem piros hajnalára még várnunk kell, de várunk is rendithetet- len hittel. Járjuk a Golgotát, tiirjük a megpróbáltatást, mert hisszük, mert tudjuk, hogy a kálvária utolsó állomása a fel- támadás lesz.

A feltámadás ünnepén ne talál- gassunk tehát, hanem bízzunk.

Bízzunk az isteni igazság-, ban, melyben csak azok nem hisznek, akik félnek tőle. De a magyar feltámadásért olyan feladatokra és áldozatokra kell vállalkoznunk, amilyenek előtt népünk talán még soha sem állott. Tudatában kell lennünk, hogy még tovább kell hordoz- nunk a keresztet és határozott lépésekkel kell haladnunk a megkezdett úton, bizva rendü- letlenül nemzetünk feltámadá- sában.

Fél millió ipari szakkönyv

Irta: Szeghalmi László dr.

Rég elmultak azok az idők, ami- kor az iparosoknak elegendő volt az a tudás, amelyet ki-ki a tanonci-, vagy a ,segédi éveiben szerzett. A fejlődő technika, a kiélesült verseny naponta oly újabb és újabb problé- mákat vet fel, amelyeket az iparo- sok kielégítően csak akkor oldhat- nak meg, ha állandóan tanulnak, ha állandóan fejlesztik általános és szakmai ismereteiket.

Az iparosság ismereteinek elmé- lyítését figyelemreméltó eredmény nyel szolgálják az Ipari Tanfolya- mok Országos Vezetősége által ki- adott szakkönyvek. A nagy népsze rüségnek és közkedveltségnek ör- vendő barna könyvek egy-egy kö- tete valamely iparág összes isme- reteit népszerűen és könnyen ért- hetően tárgyalja. A könyvecske az iparág történetét, technológiáját, anyagismeretét, kalkulációját, stb.

ismereteket öleli fel, egyszóval mind- azt, amit az iparosoknak tudniok kell.

A szakmai ismeretek mellett a közigazgatási- és gazdasági tudni- valókat is külön könyvecskék tár- gyalják. Az úgynevezett barna könyvecskéknek egy-egy kötete kb.

150—170 oldaft tesz ki és ára kö tetenként még ma is 50 fillér. A könyvecskék közkedveltségét mi sem bizonyltja jobban, mint az a körülmény, hogy az 1937. év óta 487.937 darab fogyott el belőlük.

Óriási ez a szám, ha arra gondo- lunk, hogy talán Pétőfi versei fogy- tak el hasonló példányban.

Érdekes összehasonlítást tehetünk az ipari szakkönyvek elterjedése és az iparosok-, illetve segédjeik száma között. Az 1939. évben 207.624 iparos 160.848 segédet foglalkoz- tatott. Az 1942. évben az ország

örvendetes területi gyapodása foly- tán az iparüzők száma 265 362-re segédjei száma pedig 270.477-re emelkedett. A háború kitörésének esztendejében tehát az iparosok és segédjeiknek együttes száma 368.472 volt, mig a mult év végé- vel a Felvidék, Erdély és a Délvi- dék iparosai és foglalkoztatottjai 535.839-re emelkedett. Ha arra gondolunk, hogy az 1937. évet megelőző időkben csak pár ipari szakmának számszerűleg figyelembe alig vehető szikkönyve forgott az iparosság kezén, s az 1942. év vé- géig pedig 535.839 iparos és al- kalmazottja 457.937 szakkönyvet vásárolt, le is mérhetjük ennek a kormányzati intézkedésnek hatalmas sikerét. Magyarország minden ipa- rosára és alkalmazottjára ma már egy-egy szakkönyv jut. Miután a közhasznú könyvek kiolvasás után nem kerülnek szekrénybe, hanem az iparosság között tovább forog- nak, nyugodtan állithatjuk, hogy az ipari szakkönyvtár kiadványai jóval felülmúlják az önálló iparosok és foglalkoztatottjainak számát. Minden iparos asztalán ott látjuk ezeket a könyvecskéket, hasznos útmutatás- sal szolgálván forgatóik részére.

Rövid öt esztendő leforgása alatt 80 szakmát felölelő könyvecske jélent meg s újabb tizenhét szakma ismereteit tartalmazó munka elő- készítése folyamatban van.

Eddig többek között a közigaz- gatási és gazdasági ismeretek, víz- vezeték-, gáz- és központi fűtés szerelés, bádogos, fodrász, kozme- tikus, cipész, ács, látszerész, asz- talos, nőidivatipar, sütő, cukrász, kalapos, villamos, kéményseprő, építőipari korlátozások, időszerű épülettervezetek, stb. szakkönyvek

(2)

2 oldal

jelentek meg. Áz ITOV nagyarányú szakkönyvtárbővitő programmja so- rán a jelenleg előkészítés alatt álló könyvek közül a következőket em- lítjük: fényképész, textilipari anyag és árúismeret, burkoló, ölvös, la- katos, mülakatos, tetőfedő, szoba- festő és a mázoló ismeretek. A i agyszámban megjelent és előké- szítés alatt álló szakkönyvek élén- ken bizonyítják a tanfolyamok ve- zetőségének hatalmas és átfogó programját a szakmai irodalom fejlesztése terén. A szakkönyvtári könyvecskék megjelenésével egye- nes arányban növekszik azok ko lendősége is, s minden bizonnyal egy esztendő leforgása alatt újabb

K I S í P A R 0 S

szám oszlopok igazolják egyrészről a könyvecskék kiválóságát, más- részről iparosságunknak a fejlődés iránti fogékonyságát.

A hazai szakmai irodalom nagyot fejlődött az utolsó öt esztendő alatt.

Kilépet! a gyermekcipőkből és tere- bélyes fává nőtte ki magát. Az iparosodásnak és az iparfejlődés nek fontos kiegészítő része az iparoktatás. Az eredményes ipar- oktatás pedig ott kezdődik, a nikor

az önálló iparosok, vagy az önálló- sulni szándékozó alkalmazottjainak százezrei forgatják és tanulják az iparosok jelesei altal összeállított könyveket.

1943. április 24.

Ujabb anyagkészletek zárolása és bejelentése

A Budapesti Közlönyben meg- jelent a m. kir. minisztérium 1220

—1943. M. E. számú rendelete a zár alá vett anyagkészletek jegyzé- kének módosítása tárgyában. A rendelet mellékletei részletes felso- rolást tartalmaznak azokról a cik- kekről, amelyek a rendelet hatályba- lépésétől, 1943. március 5 töl kez- dődően zár alá vétettek.

Az új jegyzék szerint zár alatt van — egyebek között — a lószöi (farok- és sörényször), a marha- farokszőr, sertésszőr, továbbá a kevertszőr és mindezeknek a sző- röknek a hulladéka. Zár alatt van a lenvásznak egy része (500 m-en felül), a len- és kendertartalmú afrikpótlók (1 q n felül), az ipari vatta, a juta-, textilit, zsákszövet- és kenderzsineghulladék, valamint a pamut- és lenvarrócérna (10 kg.- on felül).

A zárolási rendelet végrehajtása tárgyában ugyancsak március 5-én megjelent és hatálybalépett 14.000 -—1943. Ip. M. sz. rendelet szerint az az iparos, aki üzemében rend- szeresen oly anyagot használ fel.

mely eddig zár alá véve nem volt.

de az 1220—1943. M. E. sz. ren- delet értelmében zár alá helyez- tetett, március ö-ét követő egy hét alatt a zár alá vett készletből kü- lön engedély nélkül is felhasználhat annyit, mint amennyit abból az anyagból 1942. december hó 14-től 20-ig terjedő héten felhasznált,

A m. kir. iparügyi miniszter 14.500—1943. Ip. M. sz. ugyancsak március 5 én megjelent és hatály- balépett rendeletével módosította a bejelentendő anyagkészletek jegy- zékét és a bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket. A rendelet mellék- letei részletesen felsorolják azokát az anyagokat, melyeket a m. kir.

Ipari Anyaghlvatalhoz (Budapest, II., Fő-u. 68.) a meghatározott időszakonként be kell jelenteni.

Ezek között vannak a lentebb felsorolt szöranyagok, amelyek min- den mennyiségben bejelentési kö- telezettség alá esnek, kivéve a ki- készitetlen sertésszőröket, mely utóbbiakat csak 2 kg on felül kell bejelenteni. Bejelentendők továbbá az ugyancsak fent emiitett lenvász- nak, afrikpótlók, vatta, szövethulla- dékok és cérnák ugyancsak a fent jelzett mennyiségeken felül.

A felsorolt anyagokat naptári negyedévenként, a március, június, szeptember és dece nber hó utolsó' napján meglévő állapot szerint a következő hó 7. napjáig kell beje- lenteni a kereskedelmi és Iparka-

A tanoncképzés egyes kérdéseinek szabályozása

Az iparügyi miniszter úr a tanonc- hiány enyhítése érdekében rende- lettervezetet készíttetett, amire az alábbi meggondolás adott okot:

A hadigazdálkodás kiterjedése következtében előállott erős foglal- koztatás és a katonai szolgálatra bevonult munkásoknak a termelés- ből kiesése csaknem minden fog- lalkozási ágban munkaerőhiányt eredményezett. Ennek a munkaerő- hiánynak egyik jelentkezési formája az ipari tanonchiány. A kézműves- iparosok évek -óta, a hadigazdálko- dást irányító szervek pedig különö- sen az utóbbi időben észlelik és hangoztatják az ipari utánpótlást veszélyeztető tanonchiányt. Kétség- telen, hogy amint a tanoncok szá- mának csökkenését gazdasági kö- rülmények okozták, éppen úgy a tanonchiány gyökeres orvoslása is a gazdásági élet megfelelő váltó zásától várható. Az iparügyi mi- niszter úr szükségesnek tartja azonban, hogy a gazdasági élet vál- tozásáig megfelelő jogszabály meg- alkotásával igyekezzék a bajt orvo- solni.

Az ebből a célból készült rende- lettervezet rendelkezéseinek egyik csoportja könnyíteni kiván azokon a jogszabályi korlátozásokon, ame- lyek az előző világháború utáni időkben a tanoncok képzésének szigorítása céljából hozatlak. így átmenetileg lehetővé válik az, hogy tanoncot rövidebb tanidőre az év bármely szakában és az alkalma- zott segédek (szakmunkások) szá- mára tekintet nélkül szabad szer- ződtetni.

A rendelkezések másik csoportja a szülő neveltetési gondjainak könnyítésére törekszik. A mai vi- szonyok között ugyanis a szülők

gyermekeiket kifutónak, napszá- mosnak, vagy más alkalmi mun- kásnak küldik, hogy a gyermekek az ily módon keresett heti 10—20 pengővel eltartásuk költségeihez hozzájáruljanak. Kézenfekvőnek látszik tehát, hogy ha a tanoncok eltartásáról gondoskodás történik, a szülő inkább adja tanoncnak a gyermekét, mert ilyképen a gyer- mek jelenlegi neveltetési költségei legalább részben megtérülnek és jövője is biztositva lesz. A rende- let az emiitett. cél érdekében a na- gyobb iparvállalatokat tanulóottho- nok létesítésére és fenntartására kötelezi. E taoulóotthonokban a tanonc ingyen kapna lakást és élel- mezést. Ezzel kapcsolatban a ren delet a minimális tanoncbért is be- vezetni és a munkaadónak fizetett tanítási dijat megszüntetni kívánja.

Nehogy az iparosok a tanonc- tartással járó fokozódó terhek miatt tartózkodjanak a tanoncok alkal- mazásától, a rendelet felhatalma- zást ad a tanonctartásra való kö- telezésre.

A miniszter úr az ismertetett szellemben készített, tervezetet vé- leményezés céljából" megküldte a Budapesti Kereskedelmi és Iparka- marának. A kamara a rendkívüli nagy fontosságú rendelettervezetet viszont eljuttatta kerülete ipartes- tületeihez állásfoglalás végett. Az ipari szervezetektől beérkező állás- foglalások alapján fogja a kamara véleményét a miniszter úrhoz fel- terjeszteni.

Gondol] Ipartestületedre!

és rendezd tagsági díjadat!

(3)

3 oldal maréknál beszerezhető űrlapokon,

4 példányban. A negyedévi bejelen- tést elsőizben 1948. évi március hó 31. napján meglévő állapot szerint április hó 7-ig kell megtenni.

A bejelentésre kötelezettek anyag- készletükről és abban beállott min- den változásról megfelelő nyilván- tartást kötelesek vezetni, mégpedig minden bejelentési kötelezettség alá eső anyagot külön-külön nyil- vántarlási lapon kell felvenni. A nyilvántartási lapnak tartalmaznia kell az anyag megnevezését, sor- számát, készenlétben lévő mennyi- ségét, valamint külön rovatokban a termelésre, átvételre, elszállításra és felhasználásra vonatkozó adatokat

A kézművesipar vasanyagellátása

Mint ismeretes a javitás és ta- tarozási célokra szükséges vasanya- got az ipartestületek bevonásával a kereskedelmi és iparkamarák osztják szét, bizonyos megállapított fejquóta szerint az érdekelt iparo- sok között, mig az új építkezések- hez szükséges anyagok kiutalása az ipari anyaghivatal illetékes osz- tálya hatáskörébe tartozik. Ugyan- csak az ipari auyaghivatul állapítja meg a budapesti és környéki ipar- testületek havi kontingenseit úgy az új építkezések mint a javítási és tatarozási munkálatokra is.

A Budapesti Kereskedelmi -és Iparkamara most közzétett kimuta- tásából kitűnik, hogy a kormányzat a lehetőséghez képest gondoskodott a kisipar vasanyagellátásáról, ameny*

nyiben az 1942. év folyamán ösz- szesen 55 kamarakerületi ipartestü- let részére foketevasleihezben 193.610 kg-ot, horganyzott vasle- mezben 150.024 kg-ot, horgany- lemezben 63-193 kg ot, forrasztó pótanyagban 972 kg-ot és ólomcső- ben 28.468 kg-ot utalt ki javítási és tatarozási célokra. A kiutalással kapcsolatos munkálatokra jellemző, hogy bár az 55 ipartessület közül 27 részérfe kontingenseket utaltak ki és csak 28 ipartestület tagjai részére történtek ipartestületi lát- tamozás mellett, közvetlen kiutalá- sok, a kamara által kiutalt igény- lések száma 1942. év folyamán mégis 13.594 drb ra rúgott.

Laptulajdonos:

A KECSKEMÉT ÉS VIDÉKE IPARTESTÜLET

Felelős kiadó:

VINCZE MIHÁLY ' ipartestületi elnök.

Tilos az egyes árucikkek kiszol- gálását meghatározott időre

korlátozni

Az utóbbi időben többen pa- nasszal fordultak a Budapesti ke- reskedelmi és Iparkamarához, hogy egyes cégek az üzleti zárórát és a kiszolgálás rendjét szabályozó tör- vényes rendelkezéseken túlmenően önhatalmúan még további korláto- zásokat alkalmaznak, mert egyes árucikkek kiszolgálását meghatáro zott időhöz kötik.

Mivel ezeknek a megszorító in- tézkedéseknek törvényes alapjuk nincsen, továbbá mivel e rendszer elharapódzása könnyen oda vezet-

het, hogy a nap különböző idősza- kában szabad idővel rendelkező vásárlók egyes árucikkek megvéte- létől végleg eleshetnek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fel- hívja a kereskedők figyelmét arra, hogy az áruk kiszolgáltatásánál a törvényes rendelkezéseken túlme- nően megszorításokat nem alkal- mazhatnak, mer ezzel kihágást kö- vetnek el és a közellátás zavarta- lan rendjét és a vásárlóközönség nyugalmát is indokolatlan zaklatás- nak teszik ki.

Cemeiitkiutalás rendje

Az Ipartestület elnöksége ezúton is felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a cement forgalmát a fennálló rendelkezések következőképpen szabályozzák :

Középilkezések és hadiüzemi, vállalati, vagy lakóház építések céljaira a cementet a M. Kir. Ipari Anyaghivatal Épitő Osztálya utján (Bp. Fö-u. 68. sz,) kell igényelni a többi anyagokkal együtt.

Az Ipartestület részére kiutalt és érkezett cement csak az építőipa- rosok részére utatható ki, de a ki- utalható mennyiség igen csekély.

A cementutalványok 3 nap alatt minden körülmények között hatá- lyukat vesztik és arra cement ki nem adható. A jövőben az utalvá- nyon feltünteti az Ipartestület, hogy az mely napig érvényes.

Lúgkő forgalmának felszabadítása

Az 1.520—1943. M. E. sz. ren- delet intézkedéseket tartalmaz a lúgkö, illetőleg lúgkőoldat forga- lomba hozatalával kapcsolatban.

A rendelet kimondja, hogy azok- ban a helyiségekben, ahol nincs olyan kereskedő, aki lúgkőárusi- tásra a 41.701 — 1940. K. K. M.

sz. rendeletben körülirt engedélyt kapott volna, 1943. március 21-töl kezdve az a kijelölt szappankeres- kedö is árusíthat 7 százalékos lúgkőoldatot, akinek erre az I. fokú iparhatóság engedélyt adott. Köz- ségenkint, városonkint minden öt- ezer lakos után lehet legfeljebb két engedélyt kiadni.

A 7 százalékos lúgkőoldatot az árusító által adott, vagy a vásárló által hozott nyitott edényben is ki szabad szolgáltatni.

Házi szappanfőzés céljából 7 szá- zalékos lúgkőoldat vásárlására jo- gositó engedélyt annak is ki lehet adni, aki igazolja, hogy háztartá-

sában összegyűlt legalább 2 kg.

olyan zsiradékkal rendelkezik, amely nem esik felajánlási, vagy átadási kötelesség alá.

A vásárlási engedélyt a községi elöljáróság (polgármester) adja ki.

Házi szappanfőzés céljára csak egyszeri vásárlásra jogosító enge- délyt szabad kiadni. Az engedély hatálya legfeljebb 30 napra ter- jedhet ki és csupán a szappanfő- zésre felhasználni kívánt zsiradék háromszorosának megfelelő lúgkő- oldat vásárlására szólhat. Az en- gedély alapján beszerzett oldatot kizárólag szappanfőzésre lehet fel- használni.

A rendelet hatálybalépésétől kezdve lúgkőpótlószert előállítani nem szabad és az erre kiadott en- gedélyek hatályukat is vesztik, mig forgalom tárgyát a rendelet hatálybalépésének napjától számí- tott három hónapig képezhetik.

(4)

4 oldal

H Í R E K

— v i t é z S z a t h m á r y K á l m á n t v á l a s z t o t t a e l n ö k k é a P o l g á r i D a l o s k ö r . Folyó hó 19-én tartotta évi rendes közgyűlését a Polgári Daloskör. A közgyűlés tárgysoroza- tán elnök választás is szerepelt s a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel úgy döntött, hogy dr. Nyul Tóth Pál elhunytával megüresedett el- nöki tisztségre vitéz Szathmáry Kálmánt a Szegénygondozó Hivatal igazgatóját kéri fel. A megválasz- tott elnök régi barátja és megértő támogatója nemcsak a dalnak, de iparostársadalmunknak is, mely őt most elnöki székében lelkes öröm- mel köszönti.

C s ö k k e n a c é r n a e l l á t m á n y . A m. kir. Ipari Anyaghivatal in- tézkedése következtében a cérna- ellátás terén újabb változás követ- kezett be. Eszerint a Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt.

az egy-egy ipartestületre eső eredeti kontingensnek 5 százalékát szállítja pamutcérnában és 30 százalékát mürost fonálban. A másik szállító cég, a Varrócérna és Kereskedelmi Rt. pedig az eddig küldött pamut- fonálnak felét fogja szállitani. Ez az intézkedés az április, május, június és július hónapokra esedé- kes fonálra vonatkozik.

— Nyugtázás és köszönet.

Kulcsár Jenő helybeli bőrkereskedő 50 pengőt adományozott a Bajtársi

„Segitő Bizottságunk alapjának ja- vára, mely összegért ez uton mond köszönetet az elnökség.

Kárpitos- és ácsiparűzőink

figyelmébe. Ipartestületünk elnök- sége értesiti a kárpitos és ácsipar- üzöket, hogy az újabb szeg-utalvá- nyokat f. hó 30 áig vehetik át az ipartestület hivatalában.

— Bőrhulladék érkezett láb- belikészitő iparosaink részére.

Az erre jogosító utalványokat má- jus l e és 10-e közötti időpontban adja ki a hivatal.

— Elmaradnak az áruminta-

v á s á r o k . Mint értesülünk, a Bu- dapesti Nemzetközi Vásár, az Őszi Lakberendezési Vásár és általában az ipari árumintavásárok és kiállí- tások ebben az évben, illetőleg to- vábbi rendelkezésig elmaradnak.

Az indokolás szerint a rendkivüli viszonyok megkövetelik, hogy az ország gazdasági életének minden ereje a közvetlen vagy közvetett háborús célok szolgálatába állíttassák

— K ö z ö s üzlethez, k ö z ö s i p a r i g a z o l v á n y k e l l . Kereske- delmi törvényeink szerint, ha két vagy több személy — testvéreket és rokonokat is beleértve — közös üzlethelyiségben ugyanazt a tevé- kenységet folytatja, akkor közke- reseti társaság létesül. Ilyen ese- tekben az ipart csak közös ipar- igazolvány alapján szabad folytatni.

A kereskedelmi miniszter elvi ha- tározata ugyanis azt mondja, hogy ipari joggyakorlatunk alapján a kü- lön iparjogositvánnyal rendelkező egyének közös üzlethelyiségben folytatolt tevékenysége társas ipar- nak minősítendő. Ha tehát az ér- dekeltek közös iparigazolvánnyal nem rendelkeznek, jogosulatlan iparűzés miatt kihágási eljárást kell ellenük indítani. Ha üzleti tevékeny- ségüket közös iparigazolvány nélkül egy évnél hosszabb időn át foly- tatták, egyéni iparjogositványaik hatályukat vesztik.

— K ő m ü v e s i n e s t e r i vizsgálatra bocsátás előfeltétele. A 46.188—

1884. F. I K. M. számú rendelet- tel megkívánt összesen 18 havi — legalább három építési évadba eső

— kőművessegédl gyakorlatot kő- művesmester vagy építőmester al- kalmazásában eltöltött gyakorlattal kell igazolni, az a segéd tehát, aki csak kisebb kőmüvesiparos mellett végzett gyakorlatot tud igazolni, kümüvesmesleri vizsgálatra nem bocsátható. (3.458—1943. Ip. M.)

— U j s z á l l o d a i á r a k . A köz eliátásügyi miniszter rendeletet adott ki a szállodák és fogadók árainak fölemeléséről. A rendelet első szakasza kimondja, hogy a szállodák és fogadók az 1939 aug.

26 i állapotnak megfelelő összeg- ben, illetve a visszacsatolt terüle- teken a katonai hatóságok által megállapított összegben rögzített szobaáraikat amennyiben azok a 10 pengőt meg nem haladják, leg- feljebb 10 százalékkal, a 10 pengőt meghaladó szobaáraikat pedig leg- feljebb 20 százalékkal fölemelhetik.

Az árakból a tulajdonos enged- ményt nem köteles adni. A pótágy rögzített dija legfeljebb 10 száza- lékkal emelhető. Az áremelésbe a közellátásügyi miniszter, illetve az

Hungária nyomda bérlői: Szabó Gy. és Tsa nyomdabérlök. Kecskemét, Arany J.-u. 6.

árellenőrzés országos kormánybiz- tosa által külön kérelemre már korábban engedélyezett áremelést be kell számítani. Ha a külön ké- relemre megállapított árak az első szakasz alapján felszámitható árak- nál magasabbak, azok továbbra is változatlanul alkalmazhatók.

— Munkásoknak iga/.olniok kell a/, utólag követelt túlórát.

Egy túlóradijak megfizetése iránt indított perben a budapesti kir.

törvényszék mint munkaügyi bíró- ság jogerősen kimondotta, hogy a túlóradijat a szolgálati viszony meg- szűnte után visszamenőleg csak akkor lehet megállapítani, ha a?

alkalmazott a naponta teljesített túlórákról részletes és pontos fel- jegyzést vezetett és a feljegyzett adatok helyességét tanukkal vagy egyébként hlteltérdemlő módon tudja bizonyítani. Mindettől elte- kintve a túlórák díjazásához még az is szükséges, hogy az alkalma- zott bizonyítsa, hogy a túlórázás a munkaadó határozott kívánságára, utasítására avagy kétségtelen tudo- mása mellett történt. Végül azt is kimondotta a törvényszék, hogy a túlóradíj kiszámításánál a készpénz- fizetésen felül a természetbeni szolgáltatások egyenértékét nem kell figyelembe venni. (Bp. tszék.

27. Pf. 1.306-1941. Krt. 1942.536.)

— Cérnautalványok kiadá-

s á n a k feltétele. Az iparukban cérnát felhasználó iparosok foglal- kozásuk körében egyre súlyosabban érzik azt a nehezséget, amellyel a textilanyagok beszerzése körül kell küzdeniük. Annál sajnálatosabb, hogy a textilanyagok gyártása néző- pontjából rendkivül fontos hulladé- kok beszolgáltatásával járó kötele- zettségüknek nem tesznek eleget, amivel saját ellátásukat j s hátrál- tatják. Mivel feltűnően sokan ismételt figyelmeztetés ellenére sem szol- gáltatták be a műhelyükben kelet- kező hulladékot a Textilhulladék- beszerző Rt.-nak, illetve gyűjtőjé- nek, a m. kir. -ipari anyaghivBtal elrendelte, hogy az ipartestületek azoknak .az iparosoknak, akiket a hulladékbeszolgáltatás korul mulasz- tás terhel, mindaddig ne állítsanak ki cérnautalványt, amig nem iga- zolják, hogy a hulladékokat a folyó évben beszolgáltatták.

Felelős: Szabó György

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Updating...

Kapcsolódó témák :