• Nem Talált Eredményt

A szerkesztő jegyzete Amikor a múlt század végén a Tiszatájban „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová me-gyünk?” című

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A szerkesztő jegyzete Amikor a múlt század végén a Tiszatájban „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová me-gyünk?” című"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

124 tiszatáj

A szerkesztő jegyzete

Amikor a múlt század végén a Tiszatájban „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová me- gyünk?” című sorozatunkat elindítottuk, Gauguin hármas kérdését azért tettük föl, mert Magyarország arcára voltunk kíváncsiak. Most szűkítettük a kört: Magyarország, a ma- gyarság képe helyett egy nagy múltú városra irányítottuk a figyelmet. Milyen aranyalapja van a gazdag kultúrájú városnak? Milyen értékekre támaszkodhat az új évezredben? Mit jelent ma a sokat emlegetett vásárhelyiség? Az új helyzet milyen új kérdéseket és válaszo- kat igényel? Vásárhelyieket, elszármazottakat hívtunk segítségül, vagy olyanokat, akik so- hasem éltek itt, de vonzódnak ehhez a városhoz és otthon érzik benne magukat. A meg- közelítő teljességhez persze még egy emelt terjedelmű lapszám sem elég, fehér folt maradt bőven. A szerkesztő mégis jó érzéssel ajánlja az olvasók figyelmébe ezt a számot: a vásár- helyi sétával, (Máraival szólva) „őrjárattal” talán sikerült visszaadni valamit annak a vá- rosnak, melytől annyi mindent kapott.

O. S.

Októberi számunk

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatásával jelent meg.

Segítségüket köszönjük!

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A Tiszatáj-esten könyvünk szerzői közül Csaba László, Csiki László, Trogmayer Ottó, Sándor Iván és Vekerdi László vettek részt a beszélge- tésben.. Bevezetőt Olasz

De nem hiába tette idéző- jelbe se, mert tudományos precizitással sorol fel védekezési mechanizmusokat és ki- utakat – jószerivel tudományos kiutakat –, és – ebben is apokrif

A kárpátaljai magyarságnak sorozatosan csalódnia kellett anyaországában: itt talán elegendő az annak idején jókora port kavart, az itt élők részéről fájdalmasan megélt,

A vita valóságos volt, hiszen a magyar liberálisok úgy gondolták, hogy a liberaliz- mus útján létre lehet hozni, magyar vezetés alatt, egy soknemzetiségű államot. október

kötetben olyanok ke- resték a választ, mint Eckhardt Sándor (A magyarság külföldi arcképe) vagy Keresztury Dezső (A magyar önismeret útja).. 1943 őszén Balogh József indított

lekkel rendelkező iskolák tehetik meg, hogy szoftverekkel rendszeresen támogassák a szaktárgyak oktatását is (egy-egy tárgyhoz egynél több programot fél tucat

Merüljünk el ennek a legcsodálatosabb isteni alko- tásnak mérhetetlen mélységeibe, s lássuk meg benne az újból ránk ragyogó és felénk mosolygó Istenarcot... Az

A Honnan hová, a 20-as évek című fejezetben megismerhetjük Teller Ede fiatalkori és idősebb kori képeit, valamint a tudós filozófiai vallomását múltról, jelenről, jövőről