A szerkesztő jegyzete Amikor a múlt század végén a Tiszatájban „Honnan jövünk? Mik vagyunk? Hová me-gyünk?” című

lekkel rendelkező iskolák tehetik meg, hogy szoftverekkel rendszeresen támogassák a szaktárgyak oktatását is (egy-egy tárgyhoz egynél több programot fél tucat

Merüljünk el ennek a legcsodálatosabb isteni alko- tásnak mérhetetlen mélységeibe, s lássuk meg benne az újból ránk ragyogó és felénk mosolygó Istenarcot... Az

A Honnan hová, a 20-as évek című fejezetben megismerhetjük Teller Ede fiatalkori és idősebb kori képeit, valamint a tudós filozófiai vallomását múltról, jelenről, jövőről

A Tiszatáj-esten könyvünk szerzői közül Csaba László, Csiki László, Trogmayer Ottó, Sándor Iván és Vekerdi László vettek részt a beszélge- tésben.. Bevezetőt Olasz

De nem hiába tette idéző- jelbe se, mert tudományos precizitással sorol fel védekezési mechanizmusokat és ki- utakat – jószerivel tudományos kiutakat –, és – ebben is apokrif

A kárpátaljai magyarságnak sorozatosan csalódnia kellett anyaországában: itt talán elegendő az annak idején jókora port kavart, az itt élők részéről fájdalmasan megélt,

A vita valóságos volt, hiszen a magyar liberálisok úgy gondolták, hogy a liberaliz- mus útján létre lehet hozni, magyar vezetés alatt, egy soknemzetiségű államot. október

kötetben olyanok ke- resték a választ, mint Eckhardt Sándor (A magyarság külföldi arcképe) vagy Keresztury Dezső (A magyar önismeret útja).. 1943 őszén Balogh József indított