MAGYAR ZSIDÓSÁG

Teljes szövegt

(1)MAGYAR ZSIDÓSÁG A HONFOGLALÁSTÓL A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉIG KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GAZDASÁGI ÉS FEJLDÉSÉRE a. MVELDÉSI. RTA:. 0 &. VÉNÉT! -VER JAJOS ÚJPEST. r JRABBI.. A FERt? CZ JÓZSEF ORSZÁGOS KAóbJ<ÍLtZÓ ÍN1ÍZET TANÁRA. 1 BUDAPEST,. 1922.. FVÁROSI KÖNYVKIADÓ FBIZOMÁNYA. ,. mr. r y. SS. E.-T.

(2) /:y. OF THE N VERS ITY Of ILLINOIS U. I. JAMES BUCHANAN DUKE COLLECTION OF RUSSIAN POLITICS. 325.25693 V55m.

(3)

(4)

(5) A. MAGYAR ZSIDÓSÁG TÖRTÉNETE A HONFOGLALÁSTÓL A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉIG KÜLÖNÖS TEKINTETTEL GAZDASÁGI. ÉS. MVELDÉSI. FEJLDÉSÉRE. IRTA:. Dr.. VENETIANER LAJOS újpesti frabbi,. a Ferencz József. Országos Rabbiképz Intézet tanára.. BUDAPEST 19. 2 2.

(6) FVÁROSI NYOMDA RÉSZVÉNYTÁRSASÁG.

(7) 3a.S,A5'é‘»3 V 55 ín. Elszó. Kegyetlenül sújtotta a magyar zsidóságot a világháború szerencsétlen kimenetele. Jól elkészített aknamunka kirobbantotta a szenvedélyeket s minden veszteség fölött érzett fájdalom a zsidókra. mért csapásokban kereste. vigasztalódását.. Még. különböz frontokon, amikor a kiküzdelem okozta elkeseredést a bujtogatók a zsidókra irányították, hogy eltereljék a állt. a harc a. látás nélküli. figyelmet a veszteségek és szenvedések igazi oko-. amikor már tömegekben özönlöttek vissza a harcterekrl az elcsigázott, agyongyötört katonák, országszerte napirenden volt a rablás, gyújzóiról s. togatás és gyilkolás. Falvak, községek, st városok zsidói ezrével menekültek otthonukból a fvárosba; kormányhatóság, közigazgatás s a magyar társadalom nem indult meg, vagy a fölbomlott rendben nem mert hajolni a menekültek segélykiáltására; kik békében és háborúban becsületes készséggel szolgálták hazájuk javát, most a lázongó szenvedélyek szabad prédáivá váltak. menekültek anyagi támogatását a pesti zsidó hitközség elnökségének vezetésével Országos Segélyzbizottság eszközölte, de a zsidüldözés mind szélesebb körre való terjedése arra indí-. A. totta a pesti zsidóság legjobbjait,. hogy országos.

(8) 4. zsidó nagygylést hívjanak össze s megszervezzék az önvédelmet. Vázsonyi Vilmos, Székely Ferenc,. Mezei Mór, Mezey Ferenc, Vadász Lipót, Feleki Béla és Marczali Henrik állottak a szervezés élén, de az 1918. november 6-án a Fvárosi Vigadóban megtartott nagygylés, a különböz felekezeti pártok versengése következtében, csak azt eredményezte, hogy a pesti zsidó hitközség köreibl és vezetésével megalakult a Magyar Zsidók Központi Szövetsége, mely progr ammj ának középpontjába a hazai zsidók jogvédelmét állította.. Számos hitközség csatlakozott e Szövetségáldásosán hez, mely központi bizottsága útján, mködött, fleg a Jogvéd Iroda fölállításával, de a zsidók közállapotának. bénítólag hatott. nem. védelme tekintetében az a körülmény, hogy. mködésére. tudta magában; egyesíteni az összes felekezeti. pártokat.. Pedig a mind nagyobb hullámokat. ver. zsidó-. propaganda épp az összes erk tömörítését követelte, ami tiszasülyi Polnay Jennek sikerült, ellenes. ki eladdig távol állt a felekezeti pártharcoktól s. így személye és törekvései iránt minden oldalról bizalommal viseltettek. Polnay már a proletárdiktatúra kezdetén maga köré gyjtött egy lelkes csapatot, hogy párt-. árnyalatra való tekintet nélkül egyesítse politikai és társadalmi védekezés céljából az egész. magyar. Megalakította a MagyaT Zsidók Országos Szövetségét, melyben egyetért buzgósággal foglaltak helyet neologok, orthodoxok és zsidóságot.. cionisták s békés egyetértéssel tárgyalták. a. vé-.

(9) 5. delmi módokat, miket a magyar zsidók politikai és társadalmi jogsértése tett szükségessé. vetség,. mely. 1919.. decemberben. tartotta. A. meg. Szöala-. kuló közgylését, újonnan alakuló egyesületek meg nem engedésérl hozott kormányrendelet jóváhagyott következtében nem mködhetett alakuló közmár az alapszabályokkal de az elnök gylésen bemutathatta Berticzky Ödön akkori belügyminiszternek 1919. december 7-én keltezett levelét, melyben a Szövetséget jóindulatáról biztosítja. így tehát jóváhagyott alapszabályok nélkül 1. ,. mködhetett a Szövetség, mely a politikai és társadalmi tényezk fölvilágositásával igyekezett a zsidóságon ejtett sérelmeket orvosolni.. ás. Ezen fölvilágosítások körébe 1920. február 29-én tartott elnöki. esik a Szövetség. tanácsülésének. azon határozata, mely tudomásul vette elnök bejelentését, hogy e szerzjét megbízta a Szövetség nevében a magyar zsidók történetének meg-. m. írásával.. Három. kötetre volt tervezve a munka, mely-. — szerznek az elnöki tanáccsal történt megbeszélése szerint — a hazai müveit nagyközönség nek. fölvilágosítását kellett szolgálnia a magyar zsidók történetébl folyó tanulságokkal. Az els kötet felöleli a magyar zsidók történetét a honfoglalástól a világháború kitöréséig s kimutatja a történeti folytonosság alapján a hazai zsidók jogát a magyar í öghöz, valamint gazdasági és kulturális téren szerzett érdemeiket a haza fölvirágozta tása körül:. a. második kötet a magyar zsidók részvételérl harmadik kötet. szólt volna a világháborúban; a.

(10) 6. hivatása lett volna, hogy igaz képet nyújtson a zsidók helyzetérl s szenvedésérl a háborút kö-. vet. forradalmak idején.. Az els. kötet teljes kéziratát a megállapított határidre, 1920. év végén, beszolgáltattam. munkának sajtó alá való bocsátása azonban késett; késnie kellett, minthogy 1921. derekán a belügyi kormány megtagadta a Szövetség alapszaminthogy a bályaitól a jóváhagyó záradékot és Szövetség kebelében megsznvén a legnagyobb tevékenységet igényl munkakör; az amerikai segélyosztás, újból felszínre került a pártárnyalatok versengése s nem volt többé kívánatos az együttmaradás. Megsznt a Szövetség, mely a könyv megírásával megbízott s annak kiadását magára vállalta, minek következtében a három kötetre tervezett mnek csak els, de önmagában is egészet alkotó része kerül ezennel a tárgy iránt érdekld mvelt. A. —. —. 1. közönség. elé.. De nem bocsáthatóm. útjára a könyvet anélhogy hálás köszönetét ne mondjak tisZasülyi Polnay Jen úr nagyméltóságának, aki a munka haladása és megjelenése iránt nagybecs érdekldést tanúsított, valamint dr. Weisz Miksa ftisztelend úrnak, ki a bibliographiai részekhez érté-. kül,. kes adatokat szolgáltatott.. V enetianev. Lajos..

(11) Bevezetés. igaz az, amit Seneca mond a Providenciákönyvében, hogy azon fák vernek mély gyökeret, melyeket a szél ersen ringat, úgy talán egyetlen népre sem alkalmazható e kép oly találóan, mint a magyar zsidóságra, melynek ezer évnél messzebbre nyúló történetébl sugárzik felénk a megismerés világossága, hogy a magyar zsidóság nem idegen ültetvény, de itt csírázott a magva, itt eresztett gyökeret, melynek szálai annál mélyebben bocsátkoztak a haza talajába, minél ersebb szélviharok tették próbára gyümölcstermel életképességét. viharok is a termé-. Ha. ról írt. A. szet háztartásának alkotó részét képezik;. nem. a. okozza a vihar kerekedését, de a galyakat tördel szeleknek köszöni a fa, hogy mind mélyebbre. fa. eregetheti gyökérszálait s álljon a talajon,. hogy mind. szilárdabban,. melyre áldó gyümölcseit. hullatja.. Sok vihart látott a magyar zsidóság ezeréves történetének providenciális kialakulásában; nem önmaga idézte föl a zúgó förgetegeket, de az ország fejldésének egyes korszakaiban fölgyülemlett s érvényesülni akaró gazdasági erk kirobbanása rázkódtatta meg mindenkor a hazai légkört, melynek nyomása földre terítette a magyar zsidóságot,. mely azonban mindig. új. erre kapva,. föl. tudott emelkedni, mert egyrészt ragaszkodó sze-.

(12) 8. retetének mélyre nyúló gyökérszálai. nem. voltak. kitéphetk a szül magyar haza talajából, másrészt pedig a vihar okozta károk mindig helyes köreit, 'belátásra indították az ország sorsdönt melyek talpra is állították a haza javát szolgáló zsidóságot! 'Ez a megismerés tárul föl elttünk a magyar zsidóság történetének tanulmányából. Nem jöttment, nem ágrólszakadt itt a zsidó, de si talajban fogant itt a gyökere s joga van ahhoz a röghöz, melyhez ezredéves emlékei fzdnek. Hosszú történetének folyamában nem ragad mélységbe egyetlen ponton sem önhibájának olyan örvénye, mely az ország javát fenyegette volna, de az ország vezeti mindig elismeréssel voltak a zsidóság. közhasznú tevékenysége iránt s minden megszorítás, elnyomás és üldözés csak a zsidóság körein kívül ébredez és a zsidóság tevékenységébe ütköz érdekek elmozdítását célozta..

(13) I.. A. RÉSZ.. fokozatos hanyatlás kora a. teljes. egyenlségbl. a teljes jognélküliségbe. I.. A. FEJEZET.. honfoglalás eltti idk.. Már Augustus. és Tiberius római császárok követték a római fönihatóság alatt állt idejében Palesztina lakosai nagy szántban a légiókat s mindenütt találunk zsidó letelepülteket, ahol a római hódítás katonai s közigazgatási központot létesített. És ha Szent Jeromos azt írja, hogy a zsidók el vannak terjedve az egész világon, úgy Strabo, a híres görög utazó és geográfus már úgy ad kifejezést a zsidók elterjedtségének, hogy nem könny dolog az egész földkerekségen olyan helyre akadni, ahol zsidó ne volna.. Nyomát. talál-. juk Pannóniában is, Dáciában is. pannoniai Acquinkumban találtak egy sírkövet, mely hírül adja, hogy ott egy Septima Maria nev leányt temettek el, ki a zsidó vallás híve volt. Dunapentelén is ástak ki egy emléktáblát, melynek fölárata szerint azt bizonyos Cosmus nev zsidó, ki az egyik adóállomás fnöke és a zsinagóga elöljárója volt, állította föl Alexander Seve-. A. rus császár tiszteletére. Albert-Irsán, a Szapáry-.

(14) 10. lev kápolnába van. befalazva egy állítottak föl szülk gyászoló sírk, melyet egykor Acquinkumban korán elköltözött fiók emlékére. család birtokán. Természetesen egy-két sírfölirat még távolról bizonyíthatja, 'hogy a lelet helyén nagy gyülekezetben éltek volna zsidók, de azt mindenesetre bizonyítja, hogy magyar földben már sok századeltt porladoztak zsidóknak dal a honfoglalás. sem. csontjai.. Dácia hírt;. kod. si. zsidó lakosairól csak a legenda ad. a jeruzsálemi szentély pusztulásán szomorés hazájukból számkivetett. zsidókat hívta. hs. Decebal, Dácia királya, segítségül Róma ellen s szolgálatuk jutalmául engedélyt adott nekik városalapításra, bányászatra, aranymosásra. Okmányok nem támogatják a föltevést, de a monda. magvát képez ellenséges. érzület,. és a hazáját vesztett zsidóság. valószínvé. melyet Decebal. Róma. teszi e kapcsolatot,. iránt táplált,. mely Dácia. terü-. letén helyt adott a zsidók letelepedésének a ké-. sbbi Magyarország délkeleti De már történeti hiteles hogy az ország. részeiben.. adat szól amellett,. keleti részeiben is laktak zsidók. a honfoglalás eltt.. Ugyanis Sopron város. levél-. rzi az ottani zsidóknak 1526-ban készült beadványát, mely temetjük sírfölirataira hivatkozik annak bizonyítására, hogy már hatszáz évvel azeltt övék volt a temet. Tehát a kilencedik században már saját temetjük is volt a zsidóknak Sopronban, mely különben egykor nagy római tára. municipium. volt.. Zsidói lakosság jelenvoltát kell föltételeznünk.

(15) 11. az ország déli részeiben is, honnan Bogot Mihály bolgár fejedelem 866-ban levelet intézett I. Miklós pápához, kit a többek közt arra nézve is megkérdezett, hogy mit tegyen alattvalóinak azon szokásával szemben, mely szerint csak bizonyos állatok húsát eszik s azt is csak akkor, ha levágták, nem. pedig ha lelövik az állatot, s vájjon szabad-e szombaton dolgozni? E kérdések arra vallanak, hogy Bogor Mihály alattvalói közt mély nyomokat hagyott a zsidó vallás hatása, ami zsidók nélkül el nem képzelhet, még ha ezekben a zsidókban nem is a palesztinai faji zsidók leszármazottjait keressük, hanem a nyolcadik században zsidó vallásra akikkel a áttért kozárok utódait akarnék látni, bolgárok fajrokonok s szoros érintkezésben voltak. Kétségtelen, hogy a zsidó vallást gyakorló népek körében olyanok is keresték a megtelepülést, kik vérszerinti zsidói sökre tekinthettek vissza s igy közelálló az a föltevés is, hogy a honfoglalás eltt laktak zsidók a Tiszántúl is, ahol Mén Marót alattvalói csupa kozárok voltak, kik a Volga vidékén elterült kozárbirodalomból szakadtak oda.. Végül az ország északnyugati Szvatopluk birodalmához tartozott, 1. mely megemlí-. részét, kell. tenünk, ahol szintén laktak zsidók a honfoglalás eltt. Valószínvé teszi ezt a föltevést Gyermek Lajosnak 899-ben kiadott rendelete, mely elbbi királyok törvényére hivatkozva megköveteli, hogy a. Németországba. jöv. „zsidóktól és egyéb keresbajor határszélen vámot szedjenek, de bizonyosságra emeli az a tény, hogy a magyar-. kedktl“. a.

(16) 12. bán használatos „zsidó“ megnevezést csak sziávnyelvü néptl vehették át a honfoglalók. A meghódított szláv néppel együtt lakó zsidók is kerültek a honfoglaló magyarok uralma alá. » Történeti kapcsolatokból ered jogos föltevések mellett hiteles történeti forrásokból meríthetjük tehát a megismerést, hogy a honfoglalást megelzen századokon keresztül laktak zsidók a ké-. egész területén. Az élet örök misztikumának szemléletében csak romantikus sejtéssel gondolhatunk olyanra is, kinek honszeretetben megdobbanó szívét még a honfoglalás eltt itt lakott zsidónak vére táplálja, de fölemel érzést vált ki keblünkbl a bizonyosság, hogy e haza földjével még a honfoglalás eltt vegyültek egybe. sbbi Magyarország. zsidók haló porai. is.. _. A Hová. lettek,. lás eltti zsidók?. neti. mondák sem. II.. FEJEZET.. honfoglalás kora.. min. sorsra jutottak a honfogla-. Még. a túlzásokat kedvel törtécsaltak ki a hegedsök lantjából. olyan hangokat, melyek azt hirdették volna, hogy a honfoglalók kiirtották az slakók utolsó magvát is. Akik életüket megmentve s javaikat biztosítva elkerülhették a harcok pusztításait, meghódoltak s a változott uralom rendszeréhez alkalmazkodva, tovább járták megszokott utaikat. Honfoglalás természetes érdességeit enyhít különös kíméletet azonban csak az itt talált zsidók iránt van alapos. okunk. föltételezni..

(17) 13. A honfoglaló magyarok közt ugyanis nagyszámban voltak zsidó vallásúak, kiknek szintén a otthont az új. vérszerzdés adott elvitathatatlan. A. zsidó vallású kozárokról van szó, kikhazában. nek vérrokonai, egy törzsrl fakadt testvérei vol-. tak a. magyarok s akik. században haFekete-tengertl. a nyolcadik. talmas birodalmat alkottak a északra elterül vidéken. Az összes történeti források úgy jelentik, hogy a kozárok királyával az udvarhoz közelállók, a katonák és az ország szszes tisztviseli áttértek a zsidó. monda. szerint az áttérés. vallásra.. elzménye. Zsidó. az volt, hogy. Bulán kozár fejedelemnek többször megismétldött álmában angyal jelent meg s hirül adta a tépeld királynak, hogy bár gondolkodása tetszik az Istennek, de tettei nem kedvesek az Ür eltt. Hogy tetteivel is megnyerje Isten tetszését, hitvitát rendezett zsidó, keresztény és muhammedán tudósok közt, mely vitából a zsidó vitte el a babért & így áttért annak vallására, hogy e hit törvényei szerint élve, tetteivel is kiérdemelje Isten tetszését.. A mondái elemeket kiküszöböl történeti kuta-. okoknak tulajdonítja az áttérést, amennyiben a kozár birodalom a muhammedán tás politikai. Perzsia és a keresztény byzánci császárság közé volt beékelve s. mindkét. céljából hittérítkkel. oldalról politikai. özönlötték. el. hatás. az országot,. amiért is semlegességét megrzend s hogy a nép ne -tartson fönn bens összeköttetést, lelki közösséget se Byzánecal, se Perzsiával, inkább a zsidó vallást vette föl. tény az, hogy a kozárok nagyon buzgó zsidókká váltak. A királyok bibliai. A.

(18) 14. neveket viseltek, zsidó tudósokat telepítettek meg a nép tanítására s a héber nyelv terjesztésére, zsi-. st nagy hu zg almukban téríígy például a fönt említett Bogor Mihály bolgár fejedelem azt is kérdi a pápától, hogy mit tegyen a zsidóságra tért bolgárokkal, minthogy zsidó hittérítk nagyon sókat „keresztelnek “ az vallásukra. St 986-ban a kozár király még Kievbe is küldött Vladimír nagyherceghez követséget, mely által fölszólította, hogy térjen át a zsidó vallásra; a fölszólít ásnak természetesen nem volt fonagógákat építettek, tették. is.. ganatja, minthogy akkor már hanyatlóban volt a kozár birodalom hatalma. De hogy a királyi udvarban nem csupán politikának tekintették a zsidó vallás fölvételét, hanem valóban igyekeztek is e vallás szellemében a tiszta hit eszményét terjeszteni, bizonyítja azon nevezetes tény, történeti hogy a nyolcadik század második felében olyan császárok ültek a byzánci trónon, kiket a keresznevez, tény egyháztörténet „kóprombolóknak“ minthogy a templomokból a képek eltávolításán fáradoztak s éppen ezek a császárok voltak a legUdvarral: szorosabb összeköttetésben a kozár Isauriai Leó, V. Konstantin és IV, Leó. Az elst bens barátság fzte a kozár királyhoz, kinek leányát feleségül is kérte fia, Konstantin számára, mely házasságból IV. Leó származott; így a kozár királyleány, bár most áttért a keresztény vallásra, magával vitte hazulról a zsidó vallásos szellemet s mint hitves és anya gyakorolt hatást férjére, ki a legtürélmetlenebb viselkedést tanúsította a képtisztelet éllen. Akik így csüggtek hitükön, hogy.

(19) -. 15. térítket küldtek Bolgárországba, épp úgy, mint a szomszéd oroszokhoz, bizonyára igyekeztek hatást gyakorolni törzsrokonaikra, a velük közvetetten tszomszédságban lakó magyarokra is. E hatás részleteit nem ismerjük, de azt tudunk, hogy Kézai. Simon krónikája szerint az smagyarok a „festum tubae“-t, a kürtharsogás ünnepét is tartották, ami megfelel a zsidói újévi ünnep szertartásának; tudjuk, hogy az shazában Lebedia vajdának el-. kel kozár. nt. adott. feleségül a kozár király, s. hogy Árpádot még az shazában kozár módon. A. szomszédavatták pajzsra emelve fejedelemmé. fölülazonban hatást szülte ság s a törzsrokonság Etelmagyaroknak múlja az a körülmény, hogy a közbl való távozása alkalmával a kozárok birodalmából elvált a Kabarok törzse, mely teljes egészében csatlakozott az új hazát keres magyarokhoz. Bíborban született Konstantin, -byzánci történetíró mondja, hogy „a kozároktól elvált kabarok képezik a magyarok els törzsét, minthogy erre és vitézségre nézve kitnnek s a csatában mindig legeli küzdenek*', és Sebestyén Gyula mutatta ki, hogy a kabarok, mint a vitéz elharcosok az ország elfoglalása után a határ rzésére rendeltettek Erdélybe, amiért is „székely" — „végbéli" „határr" nevet nyertek. Tehát a székelyek, kiket a hazai néprajzi tudomány az s-. magyarok fönmaradt magvának tekintett, tulajdonképen a kabaroknak, vagyis a zsidó kozárok nak egyenes leszármazottjai. Ezzel kapcsolatban Sebestyén azt is kimutatta, hogy az Erdélyben talált. csikszentmiklósi és enlakai róvásos fölirat..

(20) 16. valamint a székelyek közt elvétve még ma is elforduló róvás-irá® nem egyéb, mint némi változatban az ó-héber írás, melyet a kabarok hoztak a Székelyföldre.. Távol áll tlünk a szándék, hogy a magyar zsidók történetének mentéjére hímet varrjunk a kozárok áttérésével; abból sem akarunk messzekövetkeztetést vonni, hogy a honszerzés. men. nehéz küzdelmében egymás mellett ontotta vérét,. Hadúrhoz emelte föl utolsó tekintetét és ki Adonáj nevével hunyta le örökre szemeit, valamint hogy gyzelem után szép harmóniába olvadt. ki a. diadalmas lobogó körül a fehér lovat áldozó táltosok varázsdala s az Egyistent dicsít gyülekezet zsoltáréneke; de természetellenesnek kellene tartanunk, ha a honfoglaló seregek nagy részét képez zsidó vallásé fajmagyarok nem viseltettek volna érdekldéssel és kímél tekintettel az a. zsidók iránt. Tény az, hogy már félszázaddal a honfoglalás utáni idbl származó történeti forrás említi is a Magyarországon lakó zsidókat. Ugyanis 953-ban egy horvátországi követség jelent meg a kordovai kalifa eltt, kinek államminisztere a zsidó Chaszdaj ibn Saprut volt, s beható kérdezsködésre alapos értesülést tudott adni a kozárbirodalom létezésérl és megígérte, hogy Chaszdajnak a kozár királyhoz intézett leveitt talált. lét. rendeltetési helyére fogja juttatni;. a levelet,. úgy mondták a követek, átadjuk a horvát nak, ki. el. király-. magyaazok továbbítják majd. fogja küldeni a zsidókhoz, kik a. rok országában laknak s Oroszország és Nagybolgárországon át a kozár.

(21) 17. Tehát félszázaddal a honfoglalás után a hordátoknál köztudomású volt, hogy itt zsidók laknak, kik ismerik az útirányt a kozárokhoz, mely útirány azonos a magyarok bejövetelének útjával. Kik voltak, honnan származtak ezek a zsidók, kikre a horvátok Kordovában hivatkoztak? Nyukirályhoz.. gateurópából bevándorlottak nem lehettek; külföldi zsidónak nem akadhatott kedve ide telepedni hiszen Horváth a honfoglalás els századában, Mihály szerint „majdnem egy századig még csak közeledni sem mertek a keresztény hittérítk a kegyetlenség hírében álló magyarok határaihoz* Kétségtelen, hogy azok a magyarországi zsidók, kikre a horvát követek hivatkoztak, a honfoglalás viharait átélt zsidók utódai, kik a hitrokon kozároktól tudták a magyarok vándorújának irányát. Hogy ezek nem a magyarokkal bejött zsidóhit kozárok, hanem csakugyan az slakó zsidók utódai voltak, bizonyítja az ugyanazon idben, a tizedik század közepén élt Ibrahim ibn Jakub arab iró, ki megemlíti, hogy magyar zsidók jötték Prágába kereskedés céljából (G. Jacob, Handelsartikel dér Araber. Berlin 1891. 9. 1.); ezek pedig bizonyára nem a zsidóhit hadfiak voltak. 1. .. Ifi.. Az. FEJEZET.. árpádházi királyok uralma. alatt.. Gyökerük volt a zsidóknak ez országban a honfoglalás^ eltt, átélték a honfoglalás véres áradatát is, behódolták a magyarságnak, mely nem tépte ki. si. talajából a gyökeret,. hanem békében 2.

(22) 18. hagyta fejldni az életképes és életrevaló fát, hogy gyümölcsöt teremjen a szüntelenül táborban él ország számára. Hányán voltak, miként oszlottak meg az ország területén, mivel foglalkoztak s min helyzetük volt? Azt tudjuk, hogy 1050-ben tekintélyes zsidó hitközség létezett Esztergomban, mely kereskedelmi középpontot alkotott az országban. Tekintélyes számú község lehetett, minthogy templQmot tartott fönn és egyházi bírósága is volt, mely az említett évben regeusburgi zsidó kereskedket, kik tengelytörés következtében idt veszítve akkor érkeztek péntek este a városba, amikor a hitközség már bevégezte a szombatot köszönt istentiszteletet,. keményen. sújtott pénzbírsággal, böjtölés-. „hogy még nagyobb romlás hit sövényén a szombat szándékos megszentségtelenitése tekintetében". íme 1050ben a magyar zsidók híven rködnék a hit megszilárditásán, nehogy körükben még nagyobb romlás történjék e téren, szigorúan büntetik a szombat megszegit ugyanoly büntetéssel, mintahogy Szent István sújtotta a vasárnap megszesel és botbüntetéssel,. ne történjék a. git. Lezüllött a magyar zsidóság hitélete, amióta a honfoglalás, a külföldi kalandozások s az állam felépítése okozta jelenségek elszakították közel egy századon át a nyugati hitrökonoktól, kiknek hitéletébl és vallásos kultúrájából hatást meríthetett; csak akkor jutott öntudatra, amidn Szent István államalkotása óta a külföldi kereskedelem útján ismét alkalmat lelt a németországi zsidók hitéletének gócpontjait megismerni és saját visz-.

(23) 19. szamaradottságára feleszmélni. De hiába igyekeztek a magyar zsidók a százados mulasztást pótolni akár a nyugati példák hatása alatt, akár közvetlen környezetükben Szent István törvényeinek a kereszténységet ersit szigorú intézkedései következtében, miket utánozni óhajtottak volna; sem a külföldi példaadás, sem a környezet hatása. nem. tudta a magyar zsidóknál elérni a hitélet olyfoku mélyítését, mely a nyugati zsidók közfelfogását kielégítette volna; hiszen még másfélszázad után is, 1190 körül azt írja a speieri rabbi a párizsi. rabbihoz intézett levelében, hogy „Magyarország (Ungaria) legtöbb községében, ha csak valahol értelmes emberre akadnak, azt felfogadják, hogy elimádkozójuk, rabbijuk és gyermekeik tanítója honfoglalás legyen Mi okozta e jelenséget? óta eltelt két évszázad, mely alatt az országnak. A. 1. .. már élénk összeköttetése. id. volt a külfölddel, elég. hogy a magyar zsidóság, melynek 1190-ben már legtöbb községérl eshetett szó, erjeszt erket kapjon a külföldi zsidóktól, de lehetett arra,. ezen erjeszt. erk nem. magyar zsidók körében.. találtak alkalmas talajra a. A. helyzet. itt. egészen más. A. pogány magyarok természetes vallási türelme, a harcokban nevelt nép vallási közömbössége, vagy a zsidóhitü kazárok lelki rokonsága okozta-e? A honfoglaló magyarok és utódaik teljes békében kölcsönös megértéssel volvolt,. mint külföldön.. tak az. itt talált zsidókkal és utódaikkal, kik az együttélés egymásra való utaltságában természetszeren elhagytak a hitéletbl egyet-mást, ami a. békés megértésnek útjában. állhatott. Külföldi sze2. ‘.

(24) 20. mékkel nézve csodálatot kelt. e. lehetett. egyetértés s csak a honfoglalás alatt. már. békés itt. élt. zsidók és utódaik helyes életösztönbl fakadt akaratának, hitük fenntartása mellett teljesen magyarokká válásának kell tulajdonítanunk azt a feltn jelenséget, hogy Szent István törvényei egyetlen szóval. sem emlékeznek meg a. zsidókról,. noha. fel-. ölelnek mindent, ami az ország lakosságát alkotó népelemekre vonatkozik s szigorú büntetésekkel. ersített bástyát építettek a kereszténység védelmére. békés egyetértést, melyet kölcsönös ér-. A. kívánt is melyet a zsidók mint kereskedk, iparosok és földmvel gazdák, mintegy polgári középosztályt képezve, híven szolgáltak, nem zavarta meg semmi.. dek. is. —. —. í’í. *. *. Az els disszonáns hangot az 1092. esztend hozta Szent László uralma alatt a szabolcsi országgylésen. Valójában akkor „szent /zsinatot tartottak, Lászlónak, a magyarok igaz keresztény királyának elnöksége alatt, birodalmának összes püspökei és apátai, mind a jobbágyokkal, az egész papságnak és a népnek bizonyságával ahol egyházi és világi törvények egybeolvasztásával a kereszténység megszilárditását célozták. Nemcsak zsidókról hoztak ott törvényt, hanem a mohamedán vallásai bolgár és perzsa kereskedkrl, valamint 11. ,. pogányság titkos követirl is, s a törvényhozók szándéka nem is a népelemek elnyomása, vagy a. károsítása volt,. hanem. nak. E. biztositása.. a kereszténység uralmátörvények meghozatalára nem.

(25) 21. a magyarországi viszonyok késztették a zsinatot, hanem az európai korszellem, mely a hatodik századtól kezdve minden ország törvényhozásába beiktatta az itt hozott határozatokat. Magyarországnak, ha államlétét biztosítani akarta,. eltt s hozzá kellett. hajolnia a pápa nyugateuirópai közszellemhez,. meg. melynek. ben hozta meg a szabolcsi zsinat. is. kellett. simulnia. a. értelmé-. a legels zsidó-. zsidó-keresztény házassáfenyegeti a got, 2. szerszámainak elvesztésével zsidót, ki vasárnapon, vagy keresztény ünnepen törvényt:. 1.. eltiltotta a. a keresztény lelkületet eltiltotta a zsidót. sért módon dolgozik,. 3.. keresztény rabszolga tartásától.. E törvények közül csak. a. harmadik sújthatta. 'érzékenyebben a zsidókat, ha szigorúan betartották volna, mert súlyos gazdasági érdeket sértve lehetetlenné tette volna a zsidóknak földmveléssel való. foglalkozását. Ideig-óráig sikerült e tör-. vény rendelkezését. azáltal megkerülni, hogy a „ke11 resztény rabszolga alatt magyar keresztény rabszolgát akartak érteni, holott idegen származásuakra nem vélték kiterjeszteni a törvény betit, de már alig egy évtized múlva Könyves Kálmán egészen világossá tette az intézkedést 1100-ban kiadott törvényével, mely eltiltja a zsidóknak bár-. milyen nyelv. vagy. nemzetiség, (cujuscumque. linguae vei nationis) keresztény rabszolga tartá-. —. megengedi azonban, ha maguk püspöki székhelyen laknák, hogy pogány rabszolgákkal mveltetheti'k földjeiket. Ezen enyhítés bizosát,. —. nyítja,. hogy. hogy Kálmánt sem az a szándék vezérelte, hanem, hogy a keresztény-. a zsidókat sújtsa,. é. •.

(26) 22. séget ersítse, de amely megszorítás már csiráját rejtette annak a gazdasági fordulatnak, mely a. magyar zsidókat a földimveléstl inkább a kereskedelem terére irányította. Kálmántól származik hazánkban az els kereskedelmi törvény is, mely a zsidók és keresztények közti adás-vételi s köl-. csönügyleteket szabályozza, s amely törvény a zsidók tanuzási, eskütételi és szerzdéskötési képességét oly méltányos és igazságos alapon szabályozza, hogy messze fölötte áll a külföld hasontárgyu intézkedéseinek. Megvilágosodott keresztény hite az igazság sziklatalapzatára állította Kálmán királyt, ki hü alattvalói érdekében s országa javára nemcsak a külföldön burjánzott elítéleteket tudta magától távol tartani, de szembe tudóit szállni seregével a keresztes hadaknak is, melyek garázda csapataikkal az ország nyugalmát fenyegették. Kálmán bölcs és igazságos uralma után egy egész századig nem hallunk a zsidókról semmit, ami legalább is azt bizonyítja, hogy nem forgott fenn semmi ok, mely szükségessé tett volna ellenük valamelyes intézkedést. S amikor újból szó esik fellük a törvényhozásban, akkor sem a zsidóság zöme és a keresztény lakosság széles rétegei közt kialakult ellentétet akar kiegyenlíteni a törvény, hanem csak az ország nemeseinek gazdasági érdekeit veszi védelembe. II. Endre 1222-ben kiadott Aranybullájában elrendeli, hogy „kamaragrófok, pénzverde-, só- és adóhivatalnokok csak nemesek lehetnek, de zsidók és izmaeliták nem“. Világosan szól e törvény, mely betekintést enged nemcsak a zsidók helyzetébe, de a közállapotokba.

(27) 23. zsidók már kamaragrófok, közjövedelmek bérli, közhivatalnokok is voltak. Érdemek híján jutottak arra a polcra, olyan bizalomhoz? Nem valószín; de az bizonyos, hogy bármennyire meg is volt velük. is.. Látjuk, hogy ebben az. idben. elégedve a király, bármily nagy hasznát látta is képességeiknek és szorgalmuknak a kincstár és az ország, de az állásokra vágyó nemesek kikezdték, kiszorították ket s az ország zavaros közállapotában rá is tudták venni a királyt, hogy törvényben mondja ki a zsidók alkalmatlan voltát a köz-. jövedelmek bérli és hivatalnoki állásainak betölzüllöttség eme korában sok volt a patésére. nasz e hivatalok ellen, melyeknek vezeti nem csupán zsidók voltak; a fennmaradt okmányok 11. Endre korából csak Téka Comes (Téka judaeus) ki állítólag azonos Taku (Teko) Mózessel, aki gazdasági tevékenysége mellett igen nevezetes irodalmi munkásságot fejtett ki a filozófiai gondolkodás leküzdése céljából, nevét rizték meg; de akárhányan töltöttek is be ilyen állásokat, feltehet, hogy sem voltak jobbak, mint a furak, püspökök és kolostorok, melyeknek zsarolása elkeseredést váltott ki a népbl, s ha a zsidó közhivatalnokok lefelé ugyanazon bnöket követték el, mint a furak és a fpapok, de fölfelé jobban telj esitették kötelességüket, mert 11. Endre az Aranybullában hirdetett saját tilalma dacára továbbra is megtartotta ket tisztségükben. Ám téves e föltevés, amely ellen maga II. Endre 1232-ben kiadott. A. —. —. k. levelével. Téka. gróf,. tanúskodik,. midn'. bizonyít ja,. hogy. mint a kamara jövedelmeinek bérlje..

(28) 24. kénytelen volt birtokát eladni, hogy kiegyenlíthesse tartozását a kincstár iránt. Ha T cka gróf lefelé is csak saját érdekét nézve úgy zsarolta volna a népet, mint a fúri bérlk, úgy bizonyára nem kellett volna. melyet a többi. hogy get.. si. családi birtokát. a liberalitate regia. sius. nem. uzsorán szerzett,. furak. királyi. (quam páter. ip-. possederat ab antiquo),. hanem éppúgy, mint. adományként. bírt, eladnia,. a kincstár iránti kötelességének tehessen ele-. De. a fúri s fpapi bérlk. nem nyugodtak,. szemükben a zsidó gróf, s az jelentéseiknek tulaj donitható, hogy miután Honorius pápa 1225-ben és IX. Gergely 1231-ben hiába kéri számon a királytól, hogy a törvény ellenére még szálka volt. mindig ülnek zsidók a közhivatalokban, a megszokénytelen volt 1233-ban a szentszéki követ eltt megesküdni, hogy azontúl igazán nem tr meg zsidót a közhivatalokban, st megújítva az elfeledett rabszolgatartás és vegyesházasság tilalmát még azt is el fogja rendelni, hogy zsidók rult király. és izmaeliták ismertet. jelt viseljenek.. Ilyen esküt erszakolt ki a pápai követ egyházi átok fenyegetésével. sokáig kellett esküjét betartania, mert 1234-ben már utódja, IV.. Nem. Béla is megesküdött, hogy érvényt fog szerezni atyja zsidótörvényének, de az országos állapotok csakhamar, 1239-ben, arra kényszeritették a királyt, hogy esküje alól valló feloldást kérjen a pá1. pától.. És a bölcs IX. Gergely pápa, megértve az. ország szomorú helyzetét, hajlott a kérelmére, csak azt kötötte ki, hogy megbízható keresztény ember állíttassák a zsidó mellé s csak annak ne-.

(29) 25. vében kezelheti a zsidó a köz jövedelmeket.. Ám. az országot már nem menthette meg az ilyen kibúvó s a kapzsi furak torzsalkodása okozta, hogy oly rohamos a teljesen fölkészületlen országra pusztítást hozott a tatárjárás. Kétségtelen, hogy a tatárok. nem. tettek kü-. lönbséget az ország zsidó és nemzsidó lakosai közt, s hogy csapásaik alatt a zsidók is ersen megfogyatkoztak. Ha nem szenvedtek volna. egyenl mértékben. a többi népelemekkel,. ha mél-. közetatlanul viselkedtek volna az országos baj volna pette és ha IV. Béla magasra nem értékelte a zsidók emberi és polgári erényeit az ország javára,. úgy. a fölépítés. nagy munkájához bizonyára. csak megtrte volna a már itt élt s a haza talajával si gyökérrel egybentt, de a tatárjárás folytán megfogyatkozott zsidóságot s melléjük nem hielnyös vott, nem kecsegtetett volna feltnen kedvezmények biztosításával külföldi zsidókat is. Külföldi mintára adta IV. Béla a szabadalomlevelet 1251-ben, de a helyi viszonyokat, az ország. közállapotát és az építés munkájának nagy célját tartva szem eltt, a külföldinél sokkal elnyösebb kiváltságokkal.. Az. alapelv,. mely. a. kamaraszolga-. ság fogalma körül forog s azt fejezi ki, hogy az országban lakó zsidók a királyi kamarához tartoznak, a király tulajdonát képezik s mint ilyenek, a király közvetlen. mat. védelme. alatt állnak, teljes oltal-. és szabadságot biztosított. számukra személy-. ben, vagyonban, letelepülésben, kereskedelemben és vallásgyakorlatban; zaklatástól is óvja szabad elvonulás biztosításával az eleveneket és büntetés-.

(30) 26. sel sújtja s 'halottrablásnak tekinti a zsidó. megvámolását; megvédi a zsidó. n. halottak. erkölcsét s. külön büntetést szab a gonoszra, ki zsidó gyermeket rabol; bünteti a vámszedt, ki zsidó árúi után nagyobb vámot követelne, mint tartózkodási helyének bármely polgárától; magas bírsággal sújtja a zsidó templomok és tanházak háborgatok; részletesen szabályozza zsidók és keresztények közti adás-vétel s kölcsönügylet módozatait; megállapítja a zsidók tanúzási s eskütétel! képességét, st olyan esetben, amikor meggyilkolt zsidónak rokonai a tett elkövetésével valakit alapos okkal gyanúsítanak, a zsidónak még a párbajképességét is (akkori értelemben: méltó voltát arra, hogy médiuma legyen az istenítélet megnyilatkozásának). Kecsegtét volt a privilégium, melynek eredetijét a székesfehérvári káptalan rizte s melyrl a fehérvári zsidók már 1256-ban hiteles másolatot is kaptak. Mi célból kérték a másolatot? Már is szükségük lett volna igazuk bizonyítására? Avagy csak elrelátásból akarták minden eshetségre készen birtokukban rizni jogaik bizonyságát? IV. Béla nemcsak írást adott, de a benne kifejezésre jutott királyi szavát meg is tartotta s mifcsem tördött IV. Orbán pápának 1262-ben hozzá intézett panaszos levelével, melyben szemére hányja, hogy a. köz jövedelmeket bérl zsidók mellé nem resztény. ellenröket,. valamint. állít. ke-. privilégiumában. adott királyi szavának tulajdonítható az. is, hogy maradt 1274-ben X. Gergely pápa föiszólítása, melyet az esztergomi érsekhez intézett, hogy gyjtsön keresztes hadat a szent-. teljesen eredménytelen. %.

(31) 27. lev. csekély részének megmentésére és a résztvev keresztesek azon kedvezménnyel jutalmaztassanak, hogy a zsidóknak járó föld keresztény kézen. tartozásaik után ne kelljen kamatokat fizetniök. De ha a király véd keze nem is volt képes min-. denüvé elérni, minthogy hatalma megtörött egyes városok külön jogain, IV. Béla utódai idejébl' sem találjuk nyomát annak, hogy a fejld városok külön jogai mellzték volna a falaik közt lakó zsidóik privilégiumát, st az Árpádház utolsó sarja, 111. Endre, 1291-ben kiváltságokkal ruházván föl Pozsony városát, külön kiköti, hogy a városban lakó zsidók a többi polgárok összes szabadságát élvezzék (Judaei in ipsa civitate constituti habeant. eandem. libertatém,. quamet. ipsi cives).. A. IV. Béla. adott szabadságlevél hathatós védelmet nyújtott a magyar zsidóságnak, s igy szinte természeáltal. tes, hogy III. Miklós pápa tekintélyének súlyát vették igénybe egyes körök, és általa 1279-ben egyházi zsinatot hivattak egybe éppen 'Budára, hol akkor már nagy zsidó gyülekezet is volt, melynek. —. temetje a mostani Alagút-utca mentén terült el melynek eddig ismert legrégibb sírköve egy 1894-. s. ben eszközölt házépítés alkalmával került felszínre hogy í 278-ban halt meg Péter fia Peszach, mely zsinaton elhatározták, hogy kereszténynek nem szabad üzletet kötni zsidóval, kinek ruháján nincs ismertet jel, hogy püspök elveszti hivatalát, ha jövedelmét zsidónak bérbe adja, s hogy kiközösítéssel sujtassék s azt hirdeti,. —. az, ki. zsidóra állami hivatalt ruház. Ártatlan hatá-. rozatok,. miknek nem. volt. semmi foganatjuk; hiába.

(32) 28. erlködtek a szabadalomlevél hatályának gyengítésén, mert amit IV. Béla pontokba foglalt, annak jogos és megérdemelt voltát átérezte a nép legszélesebbkörü rétege; a haza és a király szolgálatában végzett tevékenységükkel rászolgáltak a beké nyugalmára, melyet a honfoglalástól kezdve megszaszolgálatot az kítás nélkül élvezhettek s amely utolsó Árpádházi király azzal vélte megjutalmazni, hogy Pozsony városában egyenl szabadságot kö-. h. vetelt a zsidóknak a többi polgársággal.. IV.. FEJEZET.. Bevándorlás és városfejldés.. Az Árpádház kihaltával megváltozott az országban a zsidók helyzete is. Megmaradtak ugyan továbbra is a régi kiváltságok, amennyiben a trónra lép királyok egészen a Mohácsi vészig mindannyiszor megersítették és kiadták a IV. Béla által adott szabadalomlevelet, ami azonban sokat veszített hatályából az egyre nagyobb méreteket öltött országos betelepítések és a városok fejldését elmozdító külön jogok folytán. Egymással karöltve járt a külföldiek betelepítése és azoknak külön jogokkal való felruházása. Nem saját vágyódásuk által ösztönöztetve könyörögtek betelepülési engedélyért az idegenek, hívták ket, mert az országnak volt rájuk éget szük-. A. honfoglalás els százada után az államélet kialakulása múlhatatlanul szükségessé tette a besége.. 1. telepítéseket; sített. nemcsak. a külföldi. udvarokkal. léte-. házassági összeköttetések hoztak ide idege-.

(33) 29. neket, ipari,. hanem. a. bels. megszilárdulás. kereskedelmi, földmvelési. s. követelte. más közgaz-. dasági feladatok fordultak hívogató szóval a külföld felé. „Hospes“-eknek, vendégeknek tekintették a letelepülteket, valóban vendégjogokkal felruháborúk szakadatlan sora és az házottaknak.. A. országot ért gyakori csapások, járványok, tatártörök pusztítása folytán bekövetkezett elnéptelenedés szinte megszakítás nélkül tartotta fenn a be-. folyamatot Szent Istvántól kezdve, egészen a múlt századig, s valamennyinél az volt az uralkodók vezérl elve, amit Szent István hangsúlyozott fiához irt intelmében, hogy „a külföldi jövevények nagy hasznára válnak az államnak Szádeczky Lajos 1910-ben a magyar kultúra telepítési. 11. .. nemzeti hivatása címen Kolozsvárt tartott rektori székfoglalójában Kézai Simon jegyz és saját történeti kutatásai alapján rendkívül tanulságos ké-. pet nyújt a bevándorlásokról s az országvezet nemesek eredetérl. Már Szent István nyitott tárt kaput az idegen inváziónak; bven voltak német és bajor lovagok testrségében és Gizella királyné. idejében jött Huszt és Pázmán testvérektl származnak a Forgách és Batthyány családok. Péter idejében bevándorolt Gut-Keled nemzetségbl származnak a Báthory, Diószegi, Maróthy, Ország, Várday és Zeleméry családok. Franciaországból jött Becze és Gergely testvé-. kíséretében; az. A. A. rektl erednek a Bethlen, Apafi, Somkereki családok. A Csehországból jött Bogát-Radvány nemzetségbl származnak a Rákóczi, Izsépy és Csele ji családok.. A. Gizella királynéval jött bajor. Hermán.

(34) 30. volt az ország. A. sorsában. nagy. szerepet. játszó. Géza alatt beköltözött HéderLaczfiak se. tl a Héderváriak, a német Habot nemzetségbl II.. Hahótiak és Bánffyak, az olasz Rátót és Olivértl a Gyulaffy, Lórántffy s Putnoky családok származnak. A XII. században egész rajok jönnek a a. Rajna mellékérl és a szász földrl, kik a Szepességet s Erdély déli részét gyarmatosítják s hol tatárjárás ugyanakkor oláhok is letelepülnek.. A. után IV. Béla sok ezer iparost s földmvest hozott Németországból s velük alapította Pestet és Ó-Budát. Az Anjouk idején még nagyobb a bevándorszármazott Holás; az olasz Drugeth családból fejedelemErdély monnai Bálint, ki Bocskay után ségére pályázott. Szlavóniai eredet Gara nádor, Drágfi oláh, Zrínyi horvát, Stibor vajda pedig lenXIV. század végén Zsigmond ide gyel eredet. hozza s magyar furrá teszi a stíriai Ciliéi csaláGarázda nemzetséget, dot, valamint a bosnyák melybl a Szilágyiak és a Telekiek származtak. Mátyás király a délszláv Szapolyai családot hozta,. A. melynek második nemzedékébl már. ajz. utolsó. nemzeti király Szapolyai János lett. Érdekesen írja le Szádeczki a kolozsvári Mátyás- szobrot, mondván: „német eredet szobrász alkotta; alakja Hunyadi Mátyás, kinek dédapja még oláh volt; balján Szapolyai István bölcsje Szlavóniában ringott; eltte az erdélyi vajda, a kenyérmezei hs Báthory István a német Gutkeled sarja“. II. Rákóczi Ferenc anyjának, a lenagyobb magyar asszonynak, Zrínyi Ilonának ereiben horvát vér folyt. Martinuzzi, az utolsó független gondolkodású ma-. f.

(35) 31. megteremgyár diplomata, az alkotmányos Erdély gyeranyának velencei tje, horvát apának és felszabadulás török járomból való meke volt. után Kollonics érsek szervezte az országot s nagy-. A. méretén. gyarmatosított; idegen földbirtokos oszakkor keletkeztek a sváb községek. tályt alakított;. Arad-, Tolna- és Baranyamegyékben, s kezddött a német lovagrendek betelepítése a Jászságban, a nagyarányú szert) bevándorlás a Bácskába, Budára, Szent Endrére. Ezt folytatta III. Károly, ki. pékmester, majd a hadsereg élelmezési fbiztosa, utóbb pedig, báró és békési fispán, Csaba, Szarvas, Mezberény és Nyíregyházára tótokat hozott; gróf Mercy tábornok pedig, a Bánság kormányzója, a kormány megbízásából sok ezer németet, franciát és olaszt telepített a Bánságba. Ezek az adatok még távolról sem merítik ki alatt. Harruckem János,. linci. az idegenek letelepülésének kérdését, de eléggé megvilágítják az országi lakossága összetételének hátterét, még az olyan legmagy arabbn ak, legtsg y öfce r esebb nek képzelt városnál is, mint Szeged, melyrl Reizner János, könyvtárigazgató és nagyérdem népraj zkutató, a Szegedi Zsidók történetéhez irt bevezet tanulmányában a következket mondjta: „A török csaták után Szeged és környéke. A múlt század (a 18.) els negyedében az idegenek beköltözése óriási arányokat öltött. A világ minden részérl került ide mindenféle nemzetiség bevándorló. Valóságos bábeli állapotok voltak. Kisázsia és Macedóniából került néhány örmény és arnaután kívül legtöbb volt a elnéptelenedett..

(36) 32. görög és rác bevándorló; ezek után az Imperium majd minden aprló' fejedelemségébl, de fleg Bajorország és Wesztf áliából összekerült németek következnek soriba; st még Svéd, Franciaország, Svájc, Olasz, Cseh s Morvaországból is számtalaide, úgy, hogy az eredeti magyar törzslakosság az idegenek által már jóval túlszár-. non költöztek nyalva volt“.. összetétele Ilyen volt Szeged lakosságának csak egy századdal ezeltt, s ebbl következtetést. vonhatunk szerte az országban mindenfelé letelepült népelemek sokféleségére, mely a közállapotok történeti kialakulásában végzetes bajok. —. forrása. A magyar úgy mondja Salamon Budapest Története II. köt. 113. s k. lapjain, nem volt sem iparos, sem keresked, nem volt tehát várostalkotó tényez; flamandok, vallonok, majd németek, olaszok, franciák hozták ide a városi életnek nemcsak eszméjét, de alkotó elemeit köris. Magukkal hozták hazájuk szokásait, régi nyezetük eszmevilágában éltek itt tovább a rájuk nézve idegen talajon, s királyi privilégiumokkal körülbástyázott jogaik védelmében meg tudták volt.. Ferenc,. —. óvni érdekeiket, érvényt tudtak szerezni akaratuknak. Kiváltságos jogokkal voltak felruházva a ne-. mesek, kiknek haditettekért, vagy más tekintet-. bl. földbirtokot adományozott az uralkodó; ki-. váltságos jogokat élveztek a nagyobb csapatokban betelepült idegenek, kik királyi birtokokon találva. elhelyezést a királyi városokat alapították s ki voltak véve. De. minden megyei hatóság ellenrzése. a királyi. városokon. alól.. kívül, — melyekbl külön.

(37) 33. szabad királyi városok váltak ki országgylési köföldesúri városok is kevet küldhetés jogával, letkeztek, melyeknek magvát a nemesi és püspöki birtokokon letelepült iparos és keresked polgári. —. osztályok képezték, s melyek a földesuraktól nyer-. Mindezen városok önkormánymessze fölülmúlja a bányavárosok kiváltsága, melyeknek betelepült polgárságát megelégedettségben megtartani különös érdeke volt ték külön jogaikat. zati jogait. a kincstárnak.. Werbczy (Hármaskönyv. III.. 8.). közvetlen királyi, illetve tárnokmesteri joghatóság a következ városokat: alá tartozóknak említi Székesfehérvár, Esztergom, Lcse, Buda, Pest, Kassa, Pozsony, Nagyszombat, Sopron, Bártfa és Eperjes, de mindezeknek, épúgy mint a bányavárosoknak külön önkormányzati joguk is volt, mely kiterjedt a városban való letelepülés, iparzés, birtokszerzés engedélyezésére, s amely jog felett oly szívósan rködtek, hogy hosszú küzdelem után csak az 1608-iki országgylés iktathatta törvénybe,. hogy Magyarországon magyarok városokban házakat. *. is. vásárolhatnak. *. A. bevándorlások és a városi jogok jegyében Árpádház kihalta után a magyar zsidók története. IV. Béla az ország felépítésére zsidókat is betelepített, kiket bizonyára királyi városokban helyezett el, hol közvetlen védelemben is részesülhettek. Vannak ugyan egyes híradások külföldi folyik le az. zsidókról, kik áruikkal keresztülutaztak,. vagy akik 3.

(38) 34. a kereskedelmet közvetítették Német- és Magyarország közt, de nyomát sem találjuk annak, hogy. IV. Béla kora eltt le is telepedtek volna. Eladdig az ország zsidó lakosai azoknak az utódai voltak, kik még a honfoglalás eltt laktak itt, amely itt. után három évszázadon át a magyarsággal (békében, megértésben, közös sorsban lefolytatott élet által jogot szereztek e hazához az utódok számára, bármennyire összekeveredtek is a tatárjárás után beköltözött idegenékkel, mint ahogy az összmagyarság vére sem volt megóvható a beözönlött idegenekkel való összekeveredéstl. Jogot szereztek, IV. Béla írásba is adta és utódai a mohácsi vészig valamennyien biztosították is annak hathatós védelmét, de a városi polgárság érdékei gyakran oly éles ellentéteket vetettek felszínre a hasonfoglalkozást zsidókkal szemben, hogy az ellentétekbl származó gazdasági harcokban az önkormányzattal felruházott városok kerekedtek fölül, noha egyes királyok szinte kardcsörtetve hivatkoztak királyi jogaikra és a zsidók védelmét vállait kötelességeikre. városok jól tudták, hogy a királyoknak nagyobb szüksé-. z. A. gük van a mindnagyobb függetlenségre vágyó földesurakkal szemben a városi polgárságra, mint a zsidókra, s ebben az egyenltlen gazdasági harcban csak a zsidókat érhette a szenvedés. De mily különös .alakulása a magyar zsidók történetének az, hogy a vegyesházbeli királyok uralma alatt csak Pozsony, Sopron, Nagyszombat és Buda zsidóiról van szó, valahányszor ia polgárság érdeke a zsidók elnyomásában, vagy eltávolításában keres.