G68n 284.

Teljes szövegt

(1)284.. G68n.

(2)

(3)

(4)

(5) A. NAGY-KÁLLÖl. EV. REF.. EGYHÁZ. TÖRTENETE.. IRTA. GÖRÖMBEI PÉTER N.-KÁLLÓI EV. REF. LELKÉSZ.. SÁROSPATAK. NYOMTATTA STEINFELD BÉLA, A REF. FISKOLA BETIYEL. 1882..

(6) '4-. \.

(7) JElszó. E müvecskét els sorban. a n.-kállói. ev. ref.. egyház. mint kedves hallgatóim tájékozása céljából irtam. írtam a végett, hogy lássák: mit tettek, mit szenvedtek s mennyit áldoztak dicsült seik, mint a n.-kállói ref. egyház tagjai, szerény mködési körükben, névleg az egyház. tagjai,. érdeérdekeiért, a valóságban pedig a nemzeti s emberiségi halakek: szabadság-, értelmi felvilágosodás-, hazaszeretet-, dás- és közmíveldésért. írtam, és legyen. lépni. és. bennük er,. kitartás,. hogy. álljon. elttük a példa. akarat a szentelt. megtenni, a nehéz, a nyomasztó. nyomokba. viszonyok közt. a lehett, a vallás-erkölcsi érzés ápolása, az értelmesea dés és felvilágosodás terjesztése, a szellemi elhaladás,. is,. haza- és szabadságszeretet elmozdítása érdekében. Mert a protestantismns ezen isteni célok megközelítéséért küzdött és munkált a múltban s hivatása. keknek által. szolgálni,. marad. minden intézményei,. jövendben is. Köztudomás szerint. e. magasztos érde-. szertartásai, eszközei. a. lésére a. a közjólét, a közboldogulás eszköz-. legszkebb körben forgolódó emberek. munkálhatnak. s. általános. hazafiúi,. érdekekért nemcsak mködhetnek,. nek és keU. is. nemzeti,. hanem. is. emberiségi. valósággal. mködniök. Ezt pedig egyedül. közre-. mköd-. azáltal tehe-. ha mint polgárok a községi, mint az erkölcsi társaság megteszik tagjai az egyházközségi ügyek intézése körül. tik,. azokat,. amelyek rájok néznek. Ki az. efféle. kötelességek. teljesítésétl vonogatja magát, az a közjólét, a közboldogu-.

(8) lás. közmveldés ügyében. s. kibúvó. E. ajtót. kis. való. közrehatás. elöl. keres. és útat.. múvecske már. azt is igazolja,. hogy a. n.-kállói. egyház kebelében, a tagok nagyobb része hi^en megfelel feladatáiiak mit bizonyít az egyház ügyeinek intézése körül már eddig is elért szép eredmény, melyszerint ev.. ref.. ;. —. a múltból reánk hárámlott terheket elgondolva. —. „mindenek ékesen és szép renddel vannak." Másrészrl, e szerény dolgozattal, az én szkre terjedhet munkálkodási körömben, a fels-szabolcsi ref. egyház-. megye kebelében, felett. a. mit idk. fed homály akartam gyújtani egy kisded mécset, melynek dereng viselt. dolgait. fényénél felmutathassak egyes kiemelkedbb pontokat a szabolcsi traktus múltjából. Gondoltam, hogy ezáltal én is. viendek egy homokszemet. ama tervbevett nagy mhöz a magyar reformált egyház egyetemes történelmének meg-. írásához. Vajha a kitzött célokat,. :. munkám. által,. némi-némi részben megközelíthettem volna!. nem: s. szempontból méltasd törekvésemet maradj irántam jó indulattal. ily. Ha tiszt,. legalább igen,. ha. olvasóm. írtam Nagy-Kállón, 1882. július havában. Görömbei Péter..

(9) A. nagy-kállói ev.. egyház. ref.. története.. i.. Vázlatok Nagy-Kálló város múltjából.. magyar. Nagy-Kálló ts-gyökeres gyóben, a Nyírség. ^). közepén. Kis-Yárdától. házától keletre egy-,. város.. Fekszik Szabolcsvárme-. Debrecentl északkeletre négy-, Nyíregy-. ;. délre. öt-,. Nyír-Bátortól nyugotra. két órányi távolságra. Határának kiegészít részeit alkotják. Félegyháza. Császárszállás. és. cím, hajdan Nagy-Kálló. ^). egy százados per következtében, a Kállay-család birtokrészek. Földe, a várostól keletre. kos és. ;. de általában termékeny. Terem. más terményeket. Yan. A Nyírség elfordul. homodohányt. szomszédságban fekv. k.. I.. termeszt. Gyümölcse. ^).. 130.. comes nem. nyiri. ,. is. bven. söt provincia. A. létezett soha.. terem. néven. is. comitatus ós. hagyomány következménye. (Pesty Frigyes. provincia név csak történeti régi vármegyék.. késbb átment. délfelé. ;. rozsot, búzát, tengerit,. némely régi oklevelekben comitatus,. de Njirség vármegye. ;. nyugotra sík. saját határában egy, a. ízletes asztah bort. s. városi,. tulajdonába. határban hat szlskertje. Kivitelre évenként tetemes. kís-kállóí és bíri. mennyiség. :. s. a Butyka,. :. :. Az eltnt. 1.). ^) B u t y k a, E név onnan ered hogy a kallói várbeli katonák, Butkay Annát, 1617-ben, Artándházánál, sok keresztyén rabbal együtt, a töröktl megsza,. badították.. E. vitézi tettért. néven ismert részbirtokot a. dan. e vidéken, ily. tárban. lev. Butkay István, a Butkay Anna édes. néven, falu. períratok között,. hogy. Miklós vallja,. :. volt.. 1772. ápril 23-án. —. egyebek közt. miként. praediumban Tttes. Ugyanazon templom helyén ezeltt. Tamás ur pénzt elsenyvedt. kerestetvén, a kik a földet ásták,. koporsók. határrész nevét onnan vette, hogy s. nem. az erdélyi. termesztettek ^). beli. itt. Hermán. fejedelemséghez. midn. Ottó szerint. :. —. ,. két. lév. esztendvel. Tttes Desefify és. Császárszállás. E. Kálló, mint végvár, a. magyar királysághoz számára szénát. periratok igazolása szerint.). G. P.. a nyiri talaj phyioxerától mentes. dr.. nemes Csorba. egynehány emberkoponyákra. tartozott, a „császár" lovaiaak a. (Városi levéltárban. kemeesei „homoki fehér bor,". Haj-. Nemes SzabolcsvárDeseffy Tamás uram birtoka melynek téglái még most is. darabjaira akadtak" sat.. deszkáinak. „Butyka". ezen Tttes. azon részen vagyon, a hol ennekelötte templom volt meglátszanak.. apja, a. Félegyháza.. Ezt igazolja számos tanúvallomás a városi levél-. „5 tudja bizonyosan,. Félegyházi. megyében lév. várorségaek jutalmul adta,. káliói. A. szabolcsmegye-. Wartha Vinee megyetemi tanár minöleges 1.

(10) 2. Lakosai. reformátusok. :. ezek vannak legszámosabban (2524.). ;. ;. kezökön. leginkább földmiveléssel, szlne vökön a határ legnagyobb része egyszer, sei erkölcseit és takarékos, munkás, foglalkozó tenyésztéssel s. ;. hagyományait hiven holikusok. 538. :. rz. izraeliták. ;. Eómai katholikusok. nép.. A. slakói ismeretlenek. is. a Nyirségben a kozár. népfaj lakott.. meg. 561. :. 579. Mint Szabolosmegyének. :. N.-Kálló és vidékének. vezér telepítette itt. ^). A. nemzetségét. görög kat-. ;. ugy. általában,. honfoglalás idején. Kond. honfoglalás után pedig. ^).. Nagy-Kálló város eredetére nézve biztos adatokkal máig még nem. —. rendelkezünk. Alapittatását. —. legtöbb valószinüséggel az. 1241—42. után következ gyászos idszakra. Káhó neve el nem fordul A tatárpusztitást megelzleg,. valószínleg pusztítottak. vereczkei. a el. szoroson. Káhó. épülhetett. ^),. ugyan nagy szolgálatokat taink vannak. is. 8,47o,. sorsra jut-. siralmas. e. is. hogy. védelmul. e vidéken e város. szol-. végvára csak-. és. következ századokban. idbl e következ ada-. :. ,. Ibrányi Gergely. szerint. fia. :. következ alkatrészekbl. 0.61725«/„ hamu. :. fiai-, és. Kállay Simon. nemkülönben Domonkos. 0 1950°/,,. fia. Kállay Imre. ,. Miklós ehen, ki a Kallóhoz taráll. :. fajsúly. 0. 99543,. :. bork: 0.25206747,,. alkohol (szesz). kivonat:. I.8O7,.. Tömeges kivitelre a homoki jDor a legalkalmatehát nagyban termesztve biztosan s busásan jövedelmez.. többszörös lefejtést kiván.. (Hermán. ;. Nyirvidék.. Ottó „Szabolcs aranybányája" eimü „nyilt szózata.". 1880.. sz.) ^). Ez adatokat Ferenezy Bertalan, római kath. esperes-plébános, Lengyel Endre,. görög kath. lelkész. :. tatárok. vizsgálati parancs küldetik a leleszi konventnek, Lajos. sabb, a legkeresettebb. év, 36.. is,. minthogy. János és Szaniszló, Kállay Demeter. sav:. bejött. át. :. fiának részére. Kezelése. A. tett a. Imre hátramaradt özvegyének. vizsgálata. melyet. birtokviszonyairól a régibb. és. 1378-ban királytól,. Búzna-Dada. városa és földvára. gáljon a dúló tatárcsordák ellen.. Káliéról. Máramaroson. s. e tájon,. ekkor, lY. Béla király azon intézkedése következtében. Hihetleg. hatott.. község létezett. kik 1241-ben Bereg, Ugocsa, üng, Szabolcs sat. megyé-. ;. ket tzzel-vassal elpusztítván. P.. a töredékes történelmi adatok sze-. Búzna-Dada, vagy Búzen-Dada. rint,. létezett városok. Annyi bizonyos, hogy a 13-ik században. lehet tenni.. között. az ismert adatok egybevetése szerint. és. Benedikt Bernáth rabbitól nyertem. „S/.abolcsmegyei múzeum." 24.. Hampel József. •'). Horváth Mihály: „Magyarország története." 1871.. „Magyar nemzet. :. napjai.". 198.. P.. Gr.. ^). 1.. Pest. 58.. 1.. és. 1.. *). „Városaink a tizenharmadik században.* 1878.. ^). Városi levéltár.. ®). Szirmai: „Szathmár vármegye esm." 1809. év.. Budapest. Szálai J.. I.. k.. 38.. 1.. Jászay.

(11) 3. 1160 darab. tozó Fert-tavat erszakosan Mhalásztatván, s. ismételten 70 darabot halásztatván 11. Prot. A. A.. Anti. fasc.. 1386-ban. részére,. Mária királyntl a. vizsgálati parancs küldetik. Butyka, Félegyháza, CsászárszáUás cimen nevezve), ersza-. :. (Leleszi levéltár. Antiqu. Prot. A. A. II. Nro.. el.". 1425. évben vizsgálati parancs küldetik Zsigmond királytól. 8.).. a leleszi konventhez. László ugyanannak. némely barátai. ellen,. Lenkes. Miklós-, Kállay. ,. A natban. leleszi. kik. legelször a Kállay-család. Van azonban kezeim a Kállayak. 1414-ben. Ugyanis. (talán Biri),. Thót-KáUó. fiai. :. és. a Miklós. fiai,. névszerint. István, János,. mondanak. (Leleszi. Lrinc. ;. levéltár.. :. s. kállói. itt. gyanánt.. az látszik. mai Kis-Kálló), Nagy-Semjén Miklós, és Szaniszló. :. a László. fiai. Zsigmond. ez. ;. fia. :. :. János és. :. István, János. mondott Miklós megverette. ;. ellen,. és ki. ellent-. Metalium Oomit. Szabolchiensis. Nro.. Kállay János hátrahagyott özvegye fiai. István. adományozásnak. 1434-bl már ismét világosabb adatunk van. Ez évben t. Zsigmond királytól a leleszi konventhez. nek. Téth,. ,. Ferenc-. KáUay. gálati parancs küldetik. :. i.. ,. 13^.). vizs-. néhai. Dorottya, nemkülönben ugyanen-. Domonkos érdekében, Kállay Lenkösnek. (Leleszi. Ann. 1434.. 369.).. fol.. is. amazoknak egyik káüói jobbágyát kegyetlenül. ezenkívül azoknak több Kis-Káhóban lakó jobbágyaikat. megütlegeltette.. is. Beér. Perked,. ,. adatott Panyolay János fiának fia. hogy. ,. elbb. már. érvényesiteni. István, László,. 539.).. fol.. idézett kivo-. birtokos. KáUó, Miklóstheleke. :. (talán a. Apagy bizományként azonban a Káhay Lenkös. Napkor. Nro. 41.. II.. melybl. kivonat,. birtokjogukat. való. igyekeztek.. ;. más. közt egy. Kálióhoz. ,. Lrinc,. ,. János,. :. konventben lev okmányok közül ezen. emlittetik. János. és. fia-,. KáUay Szaniszló fia- és ennek azoknak némely káliéi jobbágyaikat bebör-. számára. fiai. tönözték." (Leleszi levéltár. Antiqu. Prot. A. A.. még. leleszi. Nag-y. koskodást követett. nek. (Leleszi levéltár.. :. láson (ell. fol.. jó halat elvitt. Egyed (pro Egidio Magnó), Bogdán Demeter fia Kállay Demeter fia János ellen, a ki amazon, a kallót szál-. konventhez. 9.. ,. elvitte.. is. 440.). fol.. 1.. ezt. levéltár.. Antiqu.. Prot.. A.. A.. III.. Nro.. is 1.. Ezekbl tehát nyilván van hogy a XV-ik század els felében Kálló lakossága a Kállay-család jobbágya volt ^). Arra is van adatunk a XV-ik század elejérl, ugyancsak a leleszi konventbl, hogy Kálló ekkor már oly jelentékeny hely volt, a hol ,. :. Kálló városának birtokviszonyaira nézve, valószinüleg a Kállay-család levéltára (a. magyar nemz. múzeumban) fog összefügg. adatokat. nyújtani;. melyeket. „Nagy -Kálló város s végvára története" cím alatt önállóan, késbb óhajtanék mos már kezeimnél lev adataimmal együtt feldolgozni. Gr. P.. szá-.

(12) 4. heti vásárok. 1413. évben „vizsgálati. tartattak.. is. detik Borbála királynétól, Kállay Lenkös fia-,. Zsigmond,. ós. Nro.. Ann. 1413.. 6.. Majd Buda. Lenkös. :. :. B.. Prot.. B.. 564.).. fol.. midn Magyarország midn Délmagyarországot. a mohácsi vész (1526. aug. 29.) után,. st három. teste két,. fia-. (Leleszi levéltár. Antiqu.. útaztak, agyonnyilazni akarták." 1.. Miklós érdekében. fia-,. Frank cimborái ellen, ki amanlakó jobbágyait, kik Kálióba heti vásárra. Panyolay János. Semjénben. nak némely. idézési parancs kül-. s. részre. török. együtif a. várával. daraboltatott. is. birta. ;. ;. osztrák. az. Felsö-magyarország. házat ismerte urának; Erdély és a kapcsolt részek pedig magyar születés és érzelm, nemzeti fejedelmek alatt küzdtek a magyar nemzet önállósága, szabadsága. az 1574. évi. s. függetlenségeért. törvénycikk. 5.. által. sittetett.. Ezen idtájt. János. Prépostváry Bálint. 1),. —1711-ig,. vagyis. 11.. tehát ekkor. várkapitányok. kállói. a. ;. Kálló. és vára,. végvárrá, lakossága várrséggé voltak. min-. Pixendorfi Eeuber. :. Mint végvár szerepelt aztán Kálló 1574 Eákóczy Ferenc szabadságharcát befejez 2).. 1595-ben Báthory Zsigmond az erdélyi fejeA következ évben már ismét a magyar delemséghez okt. 29-én azonban Bocskay István 1604. királysághoz csatoltatott. Szathmári békekötésig.. kapcsolta. Kátay Mihály kapitány- és parancsnoktól. Ugyancsak Bocskay István fejedelem, a Korponán összegylt rendek (1605. nov. 10.) közmegegyezésével, 1605. december 12-én kelt adományievelével, a véghelyeken lakó hajdúkat, amennyiben azeltt nemesek nem lettek volna,. foglalja el. nemesi jogokkal ruházta. és. hogy. el. ne széledjenek: Kálló egész Vámos-Pérts, Hadház. puszták. Nánás, Dorogh, Varjas egész. város,. Sima. fel,. ,. Yid helységben lev részjószágokkal. és. ,. az ezekben. s. lev min-. den. királyi haszonvételekkel, rendszeres katonai szolgálatok teljesitésé-. nek. feltétele. rendkivh. minem késbb. alatt,. paraszti terhek viselése alól örökre felmenti a kállói várbeli. között gylöletes. cs.. s. Kaba. 0 Szcs. pusztáért. I.:. város tört." 110.. kir.. viszálkodások. követei 1608. szept. 2-án varért. ^Debrecen. rség. s. a. támadtak:. megcseréltessék város tört.". I.. k.. %. és. ^). Városi levéltár.. ^).. 238.. A 1.. II.. tár.,. 1880. évfolyam.. II. füz.. 321.. 1.. hajdúk. fejedelem. Gábor hogy Kálló Nádud-. csere. és. 160.. Városi levéltár.. Történelmi. biró. Báthory. meg. is. Tutkó József:. 1.. Szirmay A.: „Szathmármegye esmerete.". Miután azonban. Kálló városát. már azon alkudoznak,. 2). ^). minden rendes. egyszersmind. megajándékozza;. adózás, bér vagy kamara-nyereség, dézma, kilenced és bár-. 1.. történt. „Kassa.

(13) 5. 1609.. A. kállói. még ugyanazon évben egy más. külön. olyan joggal, a. Böszörmény adatott,. hajdúk a böszörményi jószágban. adománylevél mellett beiktattattak.. A. (1640.).. lett. A. melybe Kállay György, Pál. Kállót birták.. Idk multával Kálló. kamarai jószággá s. kárpótlásul. Szathmármegyében fekv. egész hely-. 1641-ben be. és István. iktattatnak. is. XYII-ik század alatt igen sok viszontagságon ment át Kálló városa végvára.. s. minvel. Kállay-családnak ugyanekkor, csereképen. Kálló helyett adatott Farkas- Aszó, ség,. nem Nádudvar, hanem. de a kallói liajdúknak. 13-án;. szept.. birja. majd. Most. egyik,. most Tökölyt. ;. majd másik fejedelem majd I. Lipótot most. ,. ,. ,. majd megint a 11.. király. Eákóczy Ferencet,. Józsefet ismeri urának. Ezen ingadozásnak Kállóra nézve véget. I.. Utolsó várkapitánya volt: Eckstein. vetett az 1711-ki szathmári béke.. János. Kálló azonban 1749-ig. még kamarai. jószág maradt.. Emiitettük már, hogy Káliónak már a XY-ik század elején heti vidéken, vásárai voltak; mi arra enged következtetni, hogy Kálló, e. már akkor is jelentékeny központi, forgalmi hely volt. A XYI-ik század végérl s a XYII-ik századból pedig világos adataink vannak melyek jutott. azt bizonyítják, hogy itt az ipar igen jelentékeny fejldési fokra ,. A. céhek. (a. csiszár-kovács-lakatgyártó,. 1616—1654. évek. varga céhek) kiváltság-leveleiket az. ben nyerték nánási. ;. létez. továbbá a vidékben. nyiregyházai. ,. sat.. a szabó, a csizmadia, a szcs-. iparosok. a. városok. kállói. közötti. iparosai. idköz-. a bátori,. :. csatlakoztak.. céhekhez. 1666_1852-ig volt salétromgyára, serfz háza, postája. A XYIII-ik század elején már kórháza sat. A túlsúlyban lev reformált hitfelekezetnek a XYII-ik század közepétl volt Kállón lája. (városi vagy. latin iskola,. 1857-ig, mint majd az „Iskolaügy". illetve. fogjuk.. Kálló tehát ez. miveldési tekintetben. idben is. jelentékeny középisko-. mint azon idben nevezték), egész 1852.,. is. számot. cimü külön fejezetben. látni. hanem. köz-. már nemcsak. hadászati,. tett.. 1711. után szabadalmait a város elveszitvén, be kellett olvadnia, lemondva kiváltságairól, teljesen a vármegyébe. Es ez igen nehezen történt. meg.. A. vármegye. kállói lakosság a. rendeletei,. adózás sat.-rl. mégpedig makacsul konokul régi kiváltságaihoz. Midn kezdték belátni, hogy daccal semmire sem mehethogy e kötelékbl kibonnek, utóljára is a vármegye fog parancsolni Nagykéri küldötte teljhatalmú takozhassanak, a város hadnagya és hallani. sem. akart.. Eagaszkodott. ,. ,. :. ,. Yályi Papp János 1728. dec. 15-én Pozsonyban, N.-KáUó város örökös. megváltására nézve a kamarával 33,000 frtban megegyezik ^). Leleszi levéltár. Ann. 1641. Nro. 233.. ;. le is fizet.

(14) 6. belle 800. frtot. de némely értelmetlen. ;. náskodása miatt e váltságból semmisem. rövidlátású polgár zenebo-. s. lett. 1749-töl 1816-ig folyvást tartó perben család és Kálló város lakossága az u. n.. állt. egymással a Kállay-. „Szállások". 1749-ben. miatt.. a Kállay-család, tized (dézma) adása mellett, a szállást kinek-kinek kezén. hagyta; de a lakosság a dézmát 1762-ben megtagadta. a per. s. emiatt. húzódott tovább. 1776-ban a család nyer; 1786-ban pedig a lakosság s. ekkor dézma mellett a szállások a lakosságnak odaitéltettek. Ez ese-. ményrl. a ref. egyház jegyzökönyvében. „1786. dec. 18. Ezeltt. ily. feljegyzés olvasható. esztendkkel a Ttes földesuraság. tiz. már azeltt majd. facti kihajtván a lakosokat a. via-. esztendktl. száz (?). fogva birtokában volt Félegyházi pusztából, melyet szállásonként birtak a kállói lakosok, minden contributio nélkül: most 1786. dec. 18-án sok költekezés, törvénykezés után. visszaadatott II. József. császár. parancsolatjából az emiitett puszta a város lakosainak. akár parasztok. kathohkus). légyenek. Fazekas György. valamint a három (reform., római és görög. ;. ekklézsiákhoz. tartozó. idsebb). (az. Mely resignátiókor én Horváth Márton a pusztán. szállások. és Tisztel.. is.. Nemes. jelen voltunk, én hallgatóimmal együtt. Ott volt Tttes. vármegye Yiceispánja T. Jármy Mihály úr református Krucsay László, római kathohkus fszolgabiró T. Zoltán ,. ;. és sat.. egy esküdt Yáradi N.. A. ref.. és. család azonban tovább. az egész pusztát. 1816-ban. perelt és. t.. ,. s. fentebb elsorolt. vésénél fogva. Szabolcsvármegyének lett a. megye. szinte. cavimus,". s. is. ^).. elesett.. helyrajzi fek-. a XVIII. század második felében N.-Kálló városa itt,. a város középpontján, a leg-. Hom-. épségben lev imposans „vármegyeháza.". cimere,. „MDCCLXIX." évi. s. ezzel együtt. feküdt e város a régi. kbe. vésve van beillesztve. metszett szalagon, ezen felirat olvasható. majdnem húsz befejezve. ma. megye. kbl. kereskedelmi viszonyok. épen középpontján. székhelye. így épittetett. szebb helyen, a lokzatán a. :. nagyobb. a per elévült. Ezzel a város, mint testület,. ipari,. melyszerint. ,. ;. ^). meg-. a száUásokat. boldogulhatásának egy lényeges feltételétl, mint testület,. A. assessor. körülhatárolták". közt mintegy 200 holdnyi földet. vesztett a „szállások". Szabolcs-. István, ref.. nyerte. Perelt ismét Kálló, a város is; de végre a „szállások". része idegen kézre került. király. s. akár nemesek,. ,. s :. a. cimer körül,. „Pubhco. Épiteni kezdte a vármegye 1740-ben. munka után. lett a. monumentális. épület. 128—131.. ^). Városi jegyzkönyv. Ref.. ^). Ezen a maga idejében, a maga nemében remeknek mondható. III.. sz.. egyház jegyzökönj^ve.. II.. tehát. 1769-ben. Ezen idtl fogva 1876. év októberig N.-Kálló. ^). aediíi;. volt a. lap.. sz,. collossalis.

(15) 7. megye székhelye;. megyei. a. köz- és társadalmi élet közép-. politikai,. gimnáziumával s a szabolcsi megyei közmiveldés góca véres verekedésekkel tisztujitások, megyei a nemesség találkozó helye mint egyemegtörtént, alkalmakkor végzdött választások szintere, mely vezetett dühétl hogy a pártszenvedély vak bek közt 1836-ban is. pontja. a. ;. ,. ,. ;. ,. „nemesség" egy lakóházat, melybe az ellenfél femberei beszorittattak, véres restam^ációa földig lerontott, izzé-porrá tört. A napokig tartott. nak számos halott. s. Kállay. tartá fényes udvarát a híres. ban. város-. Miklós ahspán, kinek aszta-. nap-nap után 60 emberre volt. e század elején,. lánál,. E. sebesült lett az áldozata.. még számosabb. teritve.. E gazdag. zongoramestert, földesúr udvarában, mint nagy mvészet-pártoló, tartott. egy. énekesnt, egy tenoristát. olasz. voltak. s. ebéd eltt. után. ebéd. ,. ,. és. kik zenészek is egy bassistát és gordonkán játszottak. ,. hegedn. nehogy valaki megijedve a nagy idtl, Balogh István, társaságot bontson. így beszéh ezeket el „naplójában" ^ ki társulatával 1815-ben Kállóba vetdvén, egy agg magyar szinész épen akkor következett megyei gylések alkalmával több eladást. Ebédljében. órát. nem. tartott,. ,. az. számú tagja naponként. tartott s társulatának bizonyos. a nevezett „ahspán". váltva,. ház pénztárának jövedelmét. ,. egymást. asztalánál ebédezett és vacsorált;. fel-. a szín-. Kállay Miklós mindennap száz frtra egé-. szítvén ki.. 1848. szeptember havában Nagy-Kállón, mint a megye székhelyén szenteltetett fel „a szabolcsi önkéntesek" zászlója. 1849-ben, az orosz csapatok embertelenségei miatt a város sokat. „Az 1849-ik, a magyar eltt örökre szomorú emlék évben. szenvedett.. —. igy. július. ír. azon. —. Szondi László, a reform, egyház lelkipásztora augusztus végén száguldoztak be kozákok Kálloba. idrl. végén már. ;. paplakon muszka major és kapitányok, adjutáns, tömérdek károkat mindössze 44-en pópa és hadnagyok szállásoltak de voltak a baromnál Yoltak közöttök emberileg gondolkodók és. szeptember. elején, a. ,. ,. téve.. ;. alábbvalóbbak toztathatná,. is.. Vajha! valaki a fejemet. és. szemeimet vizekké. hogy sirathatnám meg eléggé az akkor. vál-. Mállott nyomorú-. is nevezték. így nevezték pedig e vára föld felett s a föld részében, nyugoti négyszögszerü vármegyeházat azért, mert a. épületet közönségesen. „K. á 11 ó. i. azon híres börtönhelyiségek voltak. alatt. Gesztely Jóska. s. több. :. vasban, kenyéren. és. tehát megkülönböztetendö „vártól." 1). s. megvannak ma. is,. megbélyegzett útonállók, lókötok. ily. sadalom fenés tagjai tartózkodtak alatt. v á r n a k". vizén.. az. ;. s. melyekben Siros. Pista,. kapeabetyárok, a tár-. mégpedig régebben meglehets szigorú fegyelem Ezen még ma. elbbi. is. századokban. épségben szerepelt. fennálló „Kallói vár" és. 1711-ben lerontott. G. P.. „Magyarország. és. a Nagyvilág." 1878. évi folyam. 50.. sz.. 791. lap..

(16) 8. Hogy bánásmódjuk. ságimat". vad martalócoknak milyen lehetett,. e. egyebek közt az. arra nézve tájékozást nyújthat. fbiráját megcsapatta egy orosz. is. hogy Kálló város. ,. mert a biró nem. tiszt azért,. volt. képes. parancsát azonnal teljesíteni. 1861-ben. a tisztújitások alkalmával,. mérkzéseinek. hazafias pártok. 1876-ig. is,. ismét Kálló. késbb. valamint. :. mikor a megyék rendezésérl. ,. szintere a. lett. a hatvanas évek végén. törvény intézkedései. szóló. megye székhelye a szomszédos Nyíregyháza lett. Kálló pedig megmaradt a nevérl nevezett közigazgatási szolgabírói. következtében. a. ,. járás székhelye. ;. YIII osztályú állami freáltanoda. :. kir.. ;. megyei kórház 80 beteg számára elegend szobák és ágyakvan elhelyezve a vármegyeháza épületének fényes fispáni lak-. adóhivatal kal. középpontjának. Ezenkívül jelenben e városban van. s. járásbíróság telekkönyvvel. kir.. itt. ;. Yan három keresztyén. osztályában a „szabolosmegyei múzeum.''. római és görög-kathohkus) és egy mózes-vallásu hitfelekezet nik külön templom- és lelkipásztorral. mködik. számos társadalmi egyesület. együtt hat. ;. cassinó. :. és két. fi-. polgári. ,. (reform,. minde-. ,. ntanitóval. olvasó-egylet,. mkedvel-társulat, az állami freáltanodai szegény tanulókat segélyez. A. egyesület, korcsolyázó egyesület sat.. hez. képest. társadalmi. a. ,. élénk. élet. város lakossága és népességé-. életképességót. s. áldozatokban. mutatja ki ^). Egyházi jegyzkönyv.. ^). Katona Sándornak hivták. II.. db. e birót.. hogy, ez embertelen eljárás által. 1116,. szenvedett megaláztatás miatt, neve emlékezetben tartassák. G. P.. N.-Kálló város különlegességei közétartozik: „a. ^). kállai. k ettSs;*. tozott régen: „a kállai hóhérral* való fenyegetés; és: „a kállói egyes''. A. ^kállói. ketts" egy. férfi. n. egy. és. kettsben. által,. járt. .. .. tar-. .. tánenem, melyet. sajátos zene mellett lassan, lejtve, andalgó lépésekkel kezdenek és járnak végezetig,. megtartván a. A. test délceg,. st büszke. állását,. „kállói hóhérral* való fenyegetés. 1711. eltt, mig végvár vala, pallosjoga sat.. által. felett eféle Ítéletek. mondattak. nyelve kivágattassák,". vagy:. ki. is. :. melyet a tánc kezdetén vesz.. onnan volt. „hóhér. ered. ,. hogy. a vétkesek. s. által. :. N.-Kálló városának. a. alább a „vallás-erkölcsi" külön rovat alatt az olvasó megtalálaudja.. A. hogy. a. a hagyomány. mt,. orvos és 8. hóhér. is. helyben, Kallón lakjék,. szerint épen azon telekben. a. ,. hol. s. ;. azon. !. A. „kállói egyes* a. —. volt,. vesen ülni lehetett. ;. nagyhír. egy felettébb humánus érzelm. nagyhír. orvos laka. ,. által,. ki. oly sok. családnak,. vármegyeház hátulsó részében lev börtönhelyisógek. —. nem. közt,. hanem inkább melyben se állani, se kinyújtózkodva feküdni, hanem csak keserhova hetenkint egy-két napra a nagyobb bnösöket zárták. G. P.. egyes emberek számára külön-külön börtönhelyisóg csak ketrec. ezeket. pallosjog igé-. különös találkozása a véletlennek,. kedves és becses életet mtntett már meg, sokszor merész operációk. hazának. „a hóhér. mint. jelenleg dr. Jósa András,. megyei kórház igazgató forvosa,. gondolkodású egyén úri laka emelkedik. f. megcsapattassék. „a hóhér által felakasztassák,*. nyelte,. káromkodók. tolvajok,. de. szoba,.

(17) 9. 11.. A. nagy-kállói ev. ref. egyház reformációja s történetei idrendben.. Szabolcsmegye reformációjáról vázlatosan. A) A reformáció s alakulási fíüzdelmek idszaka.. A. nyert kivonatok. végzések igazolják, a. lési. XIY. A. 1710.).. jeleztük ós mint a lele-. —XY-ik századokban, alatt volt.. azonban N.-Kálló városának ugy. állapota. —. több királyi rendeletek és országgy-. s. rokon családok földesúri hatalma alatt. már. nagy-kállói lakosság, mint fentebb. szi levéltárból. (1526. nagy változáson mentek. A. a Kállay- és ezzel. XYI-ik század leforgása mint. birtokviszonyai,. politikai. át.. mohácsi csata után (1526. aug. 29.) Magyarország három részre Az ország déh részeit a török hódoltatta meg. Az északi s. osztatott.. nyugoti rész. uralkodójának. Ferdinándot ismerte. „kapcsolt részek". iránya azonban. mindúntalan ingadozott. és. pedig és a. Erdély. ;. Zápolya Jánost választák királyokúi. változott.. A. határvonalak. Magyarország a. megnevezett hatalmak között osztály tárgyát képezé. Mindenik uralkodó minél nagyobb részt kivánt belle magához ölelni. Kálló épen azon részén fekszik elválasztó. az. országnak (Szabolcsmegye keleti. határvonal. áthúzódott.. melyen az. része),. Ezen helyrajzi fekvésénél fogva. ,. a. csaták és békekötések kimeneteléhez képest, most az erdélyi fejedelem-. séghez, majd az osztrák házból való uralkodók által kormányzott területhez tartozott. 1549-ben. I.. Ferdinánd király biztosa Salm Miklós és. Izabella királyné biztosa Martinuzzi. György. között, Nyirbátorban, Kál-. iéhoz két órányira, értekezés tartatik az egyezkedésre nézve. 1551-ben I.. Nyírbátor. Ferdinánd hadai. részek felé) állanak. ^).. lakossága várörséggé. mányzói a várban. alatt. Az 1574.. (N.-KáUón. kelet. kamara birtoklása. tétetvén, a kir.. parancsnokoló. túl,. s. az erdélyi. évi 5. törvénycikk által Kálló végvárrá,. fö-. vicekapitányok lesznek. és. Kor-. alá jut. ,. kik. közül Eeuber János fkapitány (1575. körül) a reformációi tanok hive. ^).. „1575. Borbély Györgyöt, Magyarországban az Báthori István hadnagyát az kállaiak elfogák és Ruber (talán Eeuber) Sárosvárában tárták. 1595-ben Báthori Zsigmond az erdélyi fejedelemséghez kap-. fogva". ^).. csolja. de a következ évben már a magyar királysághoz visszacsatol-. ;. ^). Debrecen város története. ^). Kassa története. Tutkó József. 110.. 2). Tört. tár. 1880. IV. füz. Székely krónika.. 1.. köt.. 138.. 1.. 1.. 643.. 1.. Közli:. Barabás Samu..

(18) 10. 1604. okt. 29-én megint Bocskai István erdélyi fejedelem fogel. Majd 1609. szept. 13-án, Böszörménynyel cseréltetik ki. 1642-töl. tátott. lalja I.. lesz Kálló és. Eákóczy György fejedelem. szabadság-levelet (privilégium) nyer. birja; de. késbb. Leopold uralma. I.. 1690-böl keltezett, származott. s. végvárának ura, kitl 1645-ben. Eákóczy György fejedelem. II.. alá kerül,. is. kitl 1669., 1681., 1687.,. a város levéltárában. eredetiben máig. 1711is látható kiváltság-levelekkel Kálló szabadalmai megersíttetnek. anyaaz véglegesen ben, a szatlimári békekötés értelmében, Kálló is országhoz csatoltatott. Politikai hátteri egyelre ennyit. *. A mohácsi Luther. vész eltt,. tételei és iratai. viszhangra. találtak.. is. megyék közé. ,. ;. már, Hajdumegyék Óvár,. Erdd. és. csehi Márton, elévülhetlen. Lajos magyar király alatt (1517—1526.), az országba. már behatoltak Szabolcs. ^). több helyen. és. ugyan általában nem. tartozik. azon. egyik vagy másik nagyhír reformátor huzamosan. hol. tartózkodott volna. II.. de közvetlen szomszédaiban ,. Zemplén, Bereg, Szath-. :. ezekben Sárospatak, Munkács, Beregszász,. illetve. Debrecenben. a. Kopácsi István, Sztáray Mihály, Kálmán-. Dévay Biró Mátyás, Batizy András. sat.. mködése. örökre. nyomokat hagyott.. Hogy Szabolcsmegyébe mily úton-módon, kinek hozatott be a reformáció. :. közvetítésével. erre való nézve biztos adataink hiányzanak.. Ennélfogva csak a viszonyok, körülmények, történelmi tények összefüggése és egymásra hatásából kell következtetnünk a valószínséget. Any-. Lampe-Ember Pál emliti, hogy Kis-Várda, SzabolcsXYI-ik század elején legjelentékenyebb városa, fispáni. nyi tény, mint. megyének. a. tartózkodási helyi szolgáló várával, azon magyarországi városok között szerepel,. melyek mindjárt ez. új szellemi. mozgalom kezdetén befogadták. Ezen városok: üjhely, Sárospatak, Pápa, Debrecen, Erdd, Beregszász, Csenger, Kis- Várda, Szathmár, Székelyhíd, MunEszterházi, Melith kács 2), sat. Tény, hogy Kis-Yárdát a Drugeth az újitott vallást.. ,. ,. Zokolyi,. Homonnay,. Nyáry,. birták a reformáció idején. hogy a már. jelzett. s. Krucsay. 2),. sat.. fúri. s. nemesi. családok. többnyire az új vallás hiveivé lettek. Való,. idben, a megyei gylések. a kis-várdai várban tar-. már megs igy e város vala a szellemi központ, hol a fentebb nevezett reformátorok közül egyik vagy másik Munkács és Beregszászból Debrecenbe és vissza, vagy Tokaj, Tarcal, Patakról Erddre s vissza-. tattak. utaztában. Szabolcsmegyén ^). 2). menvén. Kis-Várdán a fvárosban. keresztül,. Kor. Egyháztörténet. IV. füzet. Debrecen. 1882. 251. Hist. Eccl. Ref. in Hung. etc. 1728. óv 636.. Lampe:. Kis-Várda város. tört.. Budán. 1872.. év.. 7.. 1.. 1. 1..

(19) 11. és. A. megfordulhatott.. központon. szellemi. szájhagyomány pedig. azt. tartja, hogy a legels szervezett reformált egyház Kis-Yárda mellett sem más eddig de erre sem az egyházmegyei a jékei lett volna ,. ;. általam. kutatott. családi s közlevéltárban. nem. adatot. irott. találtam.. Történelmi tény, hogy a szabolcsi egyházmegye eddig ismert legrégibb esperesei, részint a kis-várdai, részint a pálcái (Kis-Yárda mellett fél-. órányira) ref. lelkészek voltak,. ugy. mint az egyházmegyei levéltárban^). Lampe-Ember Pál ^) feljegyzése, meglev „esper esi névsor" szerint.. melyszerint a Mindezen adatok azon vélemény mellett bizonyitanak tehát Szabolcsmegyének s vidékén ,. reformáció csakugyan Kis-Yárdán. ,. északkeleti részén terjedt és ersödött. De. meg leghamarabb.. hogy Szabolcsmegyében, mindjárt kezdetben (1526. azt,. nagy mérveket. — 1550.) Eévész. adatok igazolják.. öltött a reformáció terjedése,. Imre szerint: „a fels-szabolcsi egyházmegyének. volt oly. jegyzkönyve,. melyben már 1547-ben voltak eredeti bejegyzések" ^). Ezen jegyzkönyv azonban mai napság az egyházmegyei levéltárban már fel nem Eévész Imre. található.. ezen. maga. állítását. is. következ. Sinai Miklós. megjegyzésére alapitja: „De Anno 1547. haec in protocollatio inveniKeresztuth Plor. 40. Extract. ex matric.. tur: Salarium Pastoris. tus". már. ^).. akkor. s. jelenben szólva. még. ma. egyház. is. létezik.. A. vasúti hálózatok készítését. országútban jelentékeny közlekedési hely reformációjára. Báthory-család, melynek itt. s. történelmi. si. A. lehetett. fként. ma. is. 1). Lampe:. ^). Egyházmegyei. és. Erddön, meg. is. Egy. ben. ;. kis-várdai. lelkész,. Hung.. Ugyancsak et Transylv.. Csehi Pál,. kis várdai lelkész,. esperes, 1622. sat,. is. nagy-. családtag, Somlyai Báthori. levéltár IX. köt. „esperesek nevei. Pataki Bálint,. temploma. Drágfy Gáspár-. 1545. szept. 20-án, az els protestáns. tartotta.. Hist. Eeel. Eeform. in. pálcái lelkész, esperes 1596. évben;. jelentékeny hely. csúcsíves ref.. Anna, épen neje volt a reformáció egyik védoszlopa. összehívta. fejedelmi. a. Báthory-családnak azonkivül. terjedelmü birtokai voltak Szabolcsban.. zsinatot. elz idkben. volt.. befolyással. emlékekben gazdag;. Kótaj, mint. Tokaj-Szathmári. illetve. fészke Nyir-Báthor. nevezetes régészeti tekintetben.. nak, ki saját várában.. ma. Keresztút,. Kótaj a Tokaj-Kis-Yárda és Tokaj-Beregszász,. Szabolcsmegye. t''. Somlyai Báthory 1728. 627.. 1.. Csongeri János,. páleai lelkész és esperes 1601-. esperes, 1604.. (Az esperesek. teljes. ;. Margitay Péter, névsorát. lásd alább a. kállói lelkészek névsora mellett). ^). „A. levéltárak rendezésérl* Révész Imre. Debrecen. 1868. év. 38.. *) Sinai. a. akkor N.-KáUón, a megye házában. elhelyezett vármegyei levéltárat átkutatta. ref.. Trac-. midn. Sinai Miklós tette ezen jegyzést 1781. július 21-én,. 1.. Miklós: „Kézirat-gyjteménye.* Debrecen. Xl-ik köt. 61. lapján..

(20) 12. Anna második. Óváriban, 1554. március 3-án a harmadik. 24-én (a második erdödi. a negyedik. s). Erddön,. 1555. február. prot. zsinatot. év december 1-én tartott beregszászi zsinaton (Bereg-. Az 1552. megye), többek is,. neje birtokán.. Báthory György tartotta,. Ecsedi. férje,. közt,. jelen volt egy. Kállay Lukács. debreceni tanár. kirl Balogh Ferenc,. s. jeles. nevü lelkész. 2). egyháztörténelmi iró. „lehetett kállói fi, st talán kállói lelkész is" ^). azt vélelmezi, hogy De e véleményt okmánynyal igazolni nem tudjuk. Hanem az igenis összehivott zsivaló, hogy az 1567. év február 24— 26-ra Debrecenbe is egyházmegye naton, a betuhai vagy nyiri ^) (most fels-szabolcsi) :. Ugyanezen nyiri vagy betuhai tartott váradi zsinaton jelen 10-én év október. képviselve volt.. mos-szegii,. Varsányi Mkodemus,. voltak Kéri Péter, sza-. %. varsányi lelkészek. lassan,. hogy a reformáció. Azt,. tractusból az 1569.. ^). majdnem. észrevétlenül terjedt és. az egycsak nyomról-nyomra, lépésrl-lépésre haladva tette hódításait prot. els háztörténelmi irók kimutatták s a XYI-ik században tartott ,. Ha. zsinatok végzései igazolják. lásáról futólag. megemlékezünk,. a reformáció indokairól. itt. s. térfogla-. fejldés és az. azt csakis a történelmi. összefüggés kedvéért teszszük.. A. reformáció indokai hazánkban. „A. ugyanazok valának. a. tudomány. vallási szertartások. üres. és az erkölcs elevenségét értelmi. A. váltá fel. mint Európa többi áhamaiban,. is,. püspökök nagy része pazarlásban,. világi urakkal fényben,. —. 1). XVI-ik században. Budapest. 1881. 2) 2). 27, 32.. 4.,. A. XVI-ik században. Hung.. aedificato et de suo. :. ellenvetésére. „Pro. memória.. nomine. Anno 1783. numerát. Joannes Csengeri. Anno 1596 6) '). 1680.. 3.. ete.. Kiss Áron.. végzései.. zsinatok. Lampe. 1728. 104.. magyar. tartott. seu Szabolcsiensis, a Castro olim per. :. Zsilinszki. 1.. ref.. zsinatok. végzései.. Kiss Áron.. 1,. Az egyházmegye. feljegyzést találunk. nunc. ref.. Az alsóbb M. idézett. fáradozott.. Ferenc sajátkez levele irataim közt. G. P.. Budapest. 1881. 613. ^). —a. 1.. Hist. Eecl. Eeform. in. Balogh. magyar. tartott. ^). világi kedvtöltésekben vetélkedve. s. A. erkölcsi romlás. homály,. mond Horváth Mihály. hogy költséggel gyzze, kincsszerzésben Balogh Ferenc után azt mondja papságról rend. kéjelgett,. formákká aljasultak;. Zabolts 95, «. nézve. az. egyházmegyei levéltárban ilyen. Nomen Suum aceepit Senioratus Betulieusis, Und Due. Hungaroram, e Scythia egressorum eognominato.. prter Filiales.. Egyházmegyei. Habuit. ab. levéltár.. 9.. köt.. Ecclesias 76,. olim. Primus Senioratus 1.. hujus. Senior. lap.. Hung. 248. 1. vallásügyi tárgyalásai. Zsilinszki Mihály. Budapest. országgylések Magyar. Hist. Eccl. Ref. in. 1.. ílorváth Mihály kisebb. tört.. munkái. Pest. 1868.. év. 111.. 11.. 1..

(21) 13. müve elszavában, hogy „Gosztonyi János, g'yri püspök (1510—1525.) keser hangon panaszolja egy francia tudós barátjának, hogy a papok között ahg találtatnak már olyanok, a kik teljesen értenék azt, a mit hogy közöttük legúgymond olvasnak és énekelnek. Innét van :. —. —. mint a jég, s a lelkészi szent csehogy mig az ajkakon a szent énekeket. szive száraz, lelke rideg,. többnek. lekményekben. oly. közönyös,. mondják, szivök, melyben többé nem ég az isteni lélek heve, nem érti elfogadajkaik szózatát" 0- Egy püspök pedig abból a korból igen ható tanú.. A. szerzetrendek-. zadokból. igy. zárdai életrl pedig a reformációt elzött szá-. s. A. szigorú fegyelemmel egészen felhagytak.. A. tanyáivá váltak.. kegyes életnek egykori szent. más. dorbézolás, henyeség és. helyei, a zárdák, az erkölcstelenség,. bnök. szerzetrendek a hajdani. „a. egy másik történetíró:. ir. szomszédos. férfi. ni. és. rút. zárdák lakói, minden. szemérmet levetkezve, nyilvánosan sztték bnös viszonyaikat". „A reformációnak. _. az avignoni. tulajdonképeni oka nálunk. pápák idejétl fogva. házjavitás szükséges voltában. ,. oly. is. —. irja. Zsilinszki. gyakran hangoztatott egy-. egészségesebb. erkölcs-vallási viszonyok. megújhodás szellemében keresend." azt következteti, hogy: mondottakból már ugyan. utáni vágyban és az általános. A fentebb „a reformáció az elnyomott, a lealázott emberi szellem forradalma melynek nagyszer jelentsége nemcsak abban visszavezette seredeti forrásához, a bibliához,. hagyományok. salakjaitól megtisztította. ;. hogy. áll,. hogy. és. hanem. volt,. a ker. vallást. ezt a középkori. kiválóan. abban, hogy. a keresztyénséget a tudománynyal és az élettel kibékítvén, az emberiség legnemesebb törekvéseinek, a haladásnak, a felvilágosodásnak alap-. ln". elvévé. Mihez ha hozzáteszszük, hogy a magyar reformátorok közegévé a magyar nyelvet tevén, vitatko-. az istenitisztelet nyelvévé,. zásaikat szóval és Írásban leginkább által. a. magyar nyelven folytatván, ezek. magyar nemzeti mveltséget,. fejlesztették,. ersbitették. ;. a biblia. a -nemzeti. fordításai. s. érzületet. egyéb. és tudatot. irodalmi. mkö-. désök által számos nyomdák felállítását idézvén el, a magyar nemzeti irodalom fejlesztésére azon korban legjelentékenyebb befolyással voltak terjedelme engedhette, mint ily szerény elmondtuk igen röviden :. ,. a reformáció indokait. s. m. szellemi hasznait általános. és. magyar nemzeti. szempontból. M. Magyarorsz. gyül. vallásügyi tárgyalás. Budapest. 1880.. 4.. 1.. Balogh Ferenc. „A magyar prot. egyháztörténet részletei" után. Debr. 1872. 20. A keresztyén egyház történelme. Warga Lajos. Sárospatak. 1880. I. k. 438.. 1.. Zsilinszki. 2). Zsilinszki. M. „Magyarorsz. gyül. vallásügyi tárgyalásai." Bpest. 1880.. 1.. 2., 4.1..

(22) 14. Arra nézve. hogy a reformáció lassan terjedt általában. ,. is. de. ,. különösen Magyarországon, adatokat szolgáltatnak a XVI-ik században. magyar reform, zsinatok végzései. Annyi bizonyos, hogy a reformáció kezdetben, Magyarországon is Luther szellemében terjedt el. Az els erdödi zsinat (1545. szept. 20.) végzéseinek YI. cikke azt tanitja, hogy: .,^1 úrvacsorában valósággal adatik a Krisztus teste és vére.. tartott. (Tehát egészen katholikus értelem. —. tovább. hogy. s. ill tisztelettel sat. szolgáltassék ki". Általában. tandónak nyilatkoztatja.. 20.). —. mvében. többször idézett jeles. még nem. felfogás. a Krisztus rendelete. a Luther. !). Akarjuk pedig. — mond. minden egyházban anyai nyelven,. % A. „mondhatjuk. hogy. e zsinat. követk, hanem. még. gyónást pedig. ~. fentar-. Kiss. Áron. (Erdd 1545.. szept.. irja. a római katholikus októl való. els ünnepélyes megállapitása. Még eddig nem volt az megállapítva, nem voltak az új gyülekezetek külsleg szer-. elválásnak volt új hitvallás. vezve,. még. volt. némi viszony. a lelkészek és. püspökök közt. katholikus szertartások sok helyen csak lassan mosódtak kisérlet a független. az. els. az. erddi. A. egyháztestület. el. képezésére". ,. a római. ... Ez volt. már. ^),. t.. i.. zsinat.. (1552.). zsinat. beregszászi. „elvetette a fülbegyónást és. már. bnvaUást; vitatkozott az oltárok fell és elhatározta, hogy a mely helyen már a reformáció napról-napra való gyarapodása következtében az oltárok lebontattak és a templomokból a hol pedig még megkivettettek, nem kell azokat többé visszaállitani. megállapitotta a nyilvános. ;. (még egyideig) asztal vannak a templomban, használhatják helyett a lelkészek, csakhogy épen és sértetlenül megtartsák az úrvasat. csoráról való tisztább és a pápai misével ellentétes tudományt" ^) azokat. „Yégre a debreceni nagy zsinaton, 1567. február 24-én (irja Balogh Ferenc) Méliusz Péter református püspök elnöklete alatt hozott kánonok által. szerveztetett, a II. Helvét. pedig az európai. ref.. és sziiárdittatott. meg. hitvallás. egyházaik kiegészit a. magyar. elfogadása. és. aláirása. által. részéül nyilatkoztattatott ki. református. egyház". %. E. zsinaton,. amint már jeleztük, a nyiri traktus, hová Kálló is tartozott, képviselve Szabolcsvolt. Azaz, a fentebb vázlatosan eladott viszonyok között mindjárt a reformáció kezdetén elterjedt az 1567-re új hit annyira, hogy az új hitet vahó egyházak szervezett testületet (tractust) képeztek.. megyében. is. új. vallás, az. már. zsinatok végz. Kiss Aroii. Bpest. 1881. 11.. ^). A. 2). Ugyanott.. 3). Ugyanott. 24.. ^). Ker. Egyháztörténet. Balogh P. IV. füz. Debreeeu. 1882. év. 255.. XVI. század magyar 8.. ref.. önálló,. 1.. 1.. 1.. 1..

(23) 15. igen. Az új vallás ersbödését 1550. körül különösen a politikai okok kedvezen mozditották el. Erdély ez idben egyesittetvén Magyar-. országgal, e viszony. megszilárdúlhatásáért. ujüók. az. a. ellen,. Ferdinánd. I.. elnézte az új. vagy legalább szigorú törvények hozatalától rendeket visszatartotta. A medgyesi országgylésen. hit vallóinak térfoglalását. ;. (1554. jun. 10.) „a vallásra nézve kijelentették, hogy a táborban lev különböz hitfelekezetek bírjanak saját papjaikkal, de a különböz fele-. kezetek éljenek békében. egymást ne gyalázzák. ,. különben a kiszabott büntetés alá esnek". Az 1555-ki pozsonyi országgylésen pedig. a vallási ügy teljesen. mellztetik, mivel Erdély elszakadása forgott szóban. Miksa. dott és türelmes. alatt. Ezen keretben. mikor. s. bizonyossággal. meg nem. lg. —. Tájékozó. (a. és. között itt. mikor vehette be Kálló hitközség, teljes. a reform,. 1552-bl. állapitható.. Egyházmvészeti. 20. lapjain közölve, a. felvilágoso-. a protestantismus.. szervezkedett. az új hitvallást. leltár,. el. viszonyok. és ily. A. 2).. (1564—1576.) nemcsak nagy elmenetelt. de virágzása délpontját érte. tett,. ne szidalmazzák,. ,. ^).. folyam. magyar nemzeti múzeumban. rzött Kállay-iélQ levéltárból). ^). e leltár a nagy-kállói. relvényeinek összeírását tartalmazza.. elttünk egy. fekszik. 1881-ki. lap. Szerkesztetett. letét. szám. 1.. gyanánt. templom. sze-. 1552-ben, a törö-. köknek hazánkba való betörésekor, a mikor is nevezett templom s egyház kincseit a község megbízható lakosai között, megrzés céljából szétosztották. A leltár felerészben magyar nyelven van irva. Ennek. nagy-kállay egyház ezüst marhájáról való lajstrom az. címe:. ki Kállay Farkas jobbágyinál vagyon.'' Lánczos Mihály, Szabó Simon. házi kincsek. István és és. :. Csapó András, Szabó Mátyás. A. lajstromba felvett egy-. Csapó Osvald, Lánczos. és. és Jaxit. Tamás,. Filep. Dékán. -res Lászlónál helyeztettek. Wygh Jakab, Márton Barnabás és A templomi ruhák jegyzéke ez: „Cathalogus C. .. .. indumentorum templi de Nagy-Kálló in tumultu turcico custodiendum et conservandum oommissorum, et nomina eorum, quibus commissa sunt. 1552." Az egyházi kincsek közt, mint nevezett lap szerkesztje megel.. egy zománcos kehely (zomanoyos keley), mely alatt valószínleg oly sodrony-zománcos kelyhek egyikét kell. jegyzi, szerepelt. —. szerinte. —. mink. érteni,. a. magyar ötvös-müvészet remekei gyanánt, ma. tek hazánkban. Legalább erre látszanak utalni. —. keszt. —. mond. a hangsúlyozott zománcos jelz, továbbá a kor,. ^). Magyarorsz. gyül.. 2). Ugyanott. 72.. ^). Kö/li. :. vall.. 1.. Bunyitai Vince.. is. ismer-. a tudós szer-. végi Nagy-. tárgyalás. ZsilinszM. Budapest. 1880. év. 69.. 1..

(24) 16. Kállü helység földrajzi fekvése, mely a sodrony-zománcozás ffészkéhez, Erdélyhez közel esik." „Összegezvén (szerkeszt, t. i. dr. Czobor Béla) a nagy-kállói egyház kincseit, a leltárban elforduló ötvös-tárgyak ezek 1. ezüst úrmutató. 4 ezüst patena táüal,. ezüstbl. ;. 2 zománcos. ;. ,. 2 közönséges. 1. nagyobb. 1. ezüst ostyatartó. ;. ezüst. és 1 kisebb ezüst kereszt. 1 füstöl. ;. ,. réz kehely. 3. ,. egy pár ámpolna. ;. tömjéntartó-csolnak a. pacem az ezüstnemüek összesen Az akkori pénzérték szerint mintrégészeti mbecsöket nem ma pedig képviseltek, frtot arany 92 egy 368 képviselnének. Szöfrtnyi összeget 460 körülbell is tekintve. vele járó kanállal, ezüstbl. 1. ezüst. 23 gira értékek, 39 nehezék. hiján.. ;. —. vetek és. —. —. ruhanemüek. casula összesen 10, melyek között egy arany-. :. 1 phoeniciai bibor-szövetü aranynyal. szálakból és gyöngyökkel hímzett, áttörve,. ;. 1 fekete (vagy sötét viola) bibor,. kamuka szövetbl nes selyem. 1. sárgásba játszó bibor, 6. mely utóbbiak élén egy aranyos. készült volt,. virágokkal ékitett vörös,. hetk, utánok egy. szintén virágos vörös. zárják be a sort;. egyházi. sima. ,. (cappa,. palást. egy sárgásba játszó bibor-szövetü,. 1. és szi-. áttört zöld említ-. egy aranynyal. és. vörös. ,. 2. pluviale) volt 3,. sima fehér. mégpedig. vont aranyszálakból sztt, és egy. Az egyházi ruhanemüek. vörös virágos kamukából készült példány.. lajstro-. mát a fönebbi öltönyöktl egészen eltér célú és a legegyszerbb darab, egy sima fehér kamuka oltár-abrosz ezen. értékes. szerencse,. szerelvények. egyházi. hogy legalább a. közül. mit. .. .. .. Ma. már mind-. sem mutathatunk. sovány szövege. leltár. e becses tárgyak ismeretét". rekeszti be.. föntartá. föl. számunkra. ^).. Hogy ezen értékes ötvös-tárgyak és templomi ruhák visszakerültek-e még késbb (1552. után) a nagy-kállói római katholikus egyház birtokába, vagy azok kezén kallódtak el, a kiknek megrzés végett átadattak,. vagy. nagy mérvben. ellenségeskedéseknek. az. kitett Kállón a dúló. hadak. végvárával oly sok izben. s. miatt enyésztek. pusztításai. vagy reformáltatván a kállói egyházközség, mindezen értékes egyházi kincsek a puritán színezet ref. istenitiszteletnél, mint feleslegesek meUztettek; vagy talán az 1863. évben a római katholikus templom el,. leégésekor enyésztek határozott feleletet. —. el. nem. oly kérdések. :. adhatunk.. a jelenlegi esperes-plébános. A. ,. melyekre. —. adatok hiján. jelzett egyházi kincsek. —. azonban. Ferenczy Bertalan úr szóbeh közlése. kinek szívességébl a fentnevezett adatokat tartalmazó füzethez ma a nagy-kállói római katholikus egyház birtokában jutottam szerint,. 1). —. Tájékozó. Budapest. 1881.. I.. sz.. ós. egyházmvészeti. 16-20.. 1.. lap.. Szerk. Filssi Tamás, dr. Czobor Béla.. (Az idézetek leginkább. szerkeszt megjegyzései után közölvók).. dr.. Czobor Béla, a tudós.

(25) 17. csakugyan nincsenek meg.. De valószínnek. reform, egyház ezután, vagy talán épen ez. Mert. hetett.. hogy ezideig Nagy-. tartom,. Kállón csak római katholikus egyház létezett. valamint azt. ;. idben. hogy a. is,. (1552.) szervezked-. egyház nélkül, kivált azon idben, az emberek egy. vallás s. napig sem lehettek. Az új. a reform, egyház pedig istenitiszte-. vallás,. szertartásait értékes egyházi ruhák, szentségtartók, keresztek. letét,. nélkül. sat.. teljesithette.. is. Mindez azonban. csakis a viszonyokból. levonható. következtetés ;. melyhez szó férhet. vélemény,. mert hogy határozottan ekkor alakúit. ;. volna a kállói ref. egyház, okmánynyal igazolni. nem. UrasztaH készletei a. névsora a XYI-ik századból ismeretlen elttünk.. idbl. XYII-ik század közepérl valók. Egy késbbi. jegyzkönyvben azonban lésia. ez állittatik. tudjuk. Papjainak. fennmaradt egyházi. „A Nagy-KáUói Beformata Ekk-. :. egy a legrégibb magyarországi ekklésiák közül" Összevetvén már a felhozott adatokat és körülményeket,. lembe vévén. ,. miszerint a szabadelv és türelmes. (1574.) Kálló végvárrá minsíttetett. s. Miksa. —. több kassai. ségén taníttatott". ^). :. ifjút,. sága. is,. többnem. „ki. — mint. ,. kassai. .. hogy a. elfogadhatónak látszik azon feltevésünk,. annyival több joggal állithatjuk. alatt. egyetemen, a maga költ-. a vittembergi. egyház a XYI-ik században (1552. kállói ref.. király. ugyanezen idbeli (1575. körül). „fkapitánya Eeuber János, a reformációnak híve," kapitány. figye-. s. — 1580.). alakúihatott. ;. ezt. KáUó lakoskövetkez századból. mivel a várnépek, mint. szabadalmakat élveztek, mint a. alább látni fogjuk.. *. A. görög katholikus egyház múltjára nézve a következket adhat-. juk, a jelenlegi. A a. görög. melybl. görög katholikus lelkész úr. egyház. katholikus. ^). közlései szerint. levéltárában. nincs. ugyan. okirat,. világosan kitnnék, hogy az itteni görög katholikus egyház-. község a reformáció ideje eltt már létezett volna, de valószínvé teszi azt e. következ. tényállás. a) Taraszszovics. tatván,. fpásztori. László 1633-ik évben munkácsi püspökké. hivatalát. (I.. válasz-. Eákóczy György fejedelemnek kegyét. és pártfogását hitelvi különbség miatt, elveszítvén),. csakis öt évig visel-. heté békével, az 1642-ik évben pedig hivatalától örökre megfosztatott s. mint detronisált fpap, ^). A. jegyzkönyv ^). ref.. Ferdinánd király kegyébl nyert 200 frtnyi. egyház épületeinek összeírását tartalmazó melléklet, az. I. sz.. Debrecen. tört.. Szcs. I.. I.. köt. 238.. 1.. és. Kassa. tört.. Tutko József.. 111. lap. ^). egyh.. mellett.. Lengyel Endre. %. 110—.