WOLNYNON. HÁROM KÉITÁBLÁVAL

E 11T E К E Z E S E К

A TERMÉSZETTUDOMÁNYOK KÖRÉBŐL.

K i a d j a a Ma g y a r T u d o m á n y o s Ak a d é m i a.

А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L

8 Z E R K E S Z T I

SZABÓ JÓZSEF,

O SZTÁ L Y TITK Á H .

V II. KÖTET. IX . SZÁM. 1876.

KRYSTÁLYTÁII VIZSGÁLATOK

A ISETLÉRI

W O L N Y N O N .

HÁROM KÉITÁBLÁVAL

SZÉCSKAY IS T V Á N ,

M Ű EG Y ETEM I T A N Á R S E G É D .

Ár» 30 кr . í> —

BUDAPEST, 187 G.

A M. TUD. AKADÉM IA KÖNYV K IA D Ó -H IV A TA LA .

(Az Akadémia épületében.)

É R T E K E Z É S E K

a természettudományok köréből.

Első kötet. 1867-1870.

I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. — A polhorai sósforrás vegy- elemzése. T h a n K áro ly tó l (1867.) Á ra 12 kr. — II. A közép id egrendszer szürke állom ányának és egyes ideggyökök ered etein ek tájviszonyai. L e n h o s s é k Jó zseftő l (186 .) Á ra 12 k r. — II I. Az állatten y észtés fontossága s jelen leg i á llá sa M agyarországban. Z l á m á l V ilm ostól (1867.) Á ra 30 kr. — IV. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á e s i k Jen ő tő l (1867.) Á ra 70 kr. — V. A m a g n e tik a i lehajlás m egm éréséről. S c h e n z l G uidótól (1867 ) Á ra 30 kr. — V I. A gázok összenyom hatóságáról. А к i n K áro ly tó l (1867.) Á ra 10 kr. — V II. A Szénéleg- K énegröl. T h a n K áro ly tó l (1867.) Á ra 10 k r. — V III. K ét új kénsavas K áli- K adm ium kettőssónak jeg ec zalak jairó l. K r e n n e r G. S án d o rtó l (1867.) Á ra 15 kr. — IX. A datok a h a g y m áz oktanához. R ó z s a y Józseftől (1868.) Á ra 20 k r. — X. F arad ay M ihály. A k i n K árolytól (1868.) Á ra 10 kr. — X I. Je le n té s a L ondon- és B erlinből az A kad ém ián ak k ü ld ö tt m eteo ritek rő l. S z a b ó Józseftől 1868.) Á ra 10 k r. — X II. A m agyarországi egyenesröpüek m agánrajza. F r r v a l d s z k y Ján o stó l (1868.) Á ra 1 f r t 50 k r. — X III. A féloldali ideges főfájás.

F r o m m h o l d K áro ly tó l (1868.) Á ra 10 k r. — X IV . A h ark án y i kénes viz vegy*

elem zése. T h a n K á ro ly tó l (1869.) A ra 20 k r. — XV. A szulinyi ásványvíz vegy*

elem zése. L e n g y e l B elátó (1869.) Á ra 10 k r. —- X V I. A testegyenészot újabb h alad á sa s tudom ányos á llása n ap jain k b an , h áro m kiválóbb kóresettel felvilágo­

sítv a. B a t i z f a l v y Sám ueltől (1869.) Á ra 25 kr. — X V II. A górcső alkalm azása a k őzettanban. К о c h A n ta ltó l (1869.) Á ra 30 kr. — X V III. A datok a já rv á n y o k oki viszonyaihoz R ó z s а у Jó zseftő l (1870.) Á ra 15 k r. — X IX . A silik áto k for*

m ulázásáról. W a r t h a V inczétől (1870.) Á ra 10 k r.

második Kötet. 1870—1871

I. Az á llati m unka és an n a k forrása. S а у M óricztől (1870) Á ra 10 k r. — II . A mész geológiai és tech n ik ai jelentősége M agyarországban. В. Ы e d*

n y á n s z k y D énestől (1870.) Á ra 20 kr. — III. T apasztalataim a szeszes ita lo k ­ k a l, valam int a d ohánynyal való visszaélésekről, m in t a lá tto m p u la t okáról.

H i r s c h l e r Ig n ácztó l (1870.) Á ra 80 kr. — IV. A hangrezgés in ten sitásán ak m éréséről. H e 11 e r Á gosttól. (1870.) A ra 12 kr. — V. IIő és nehézkedés. G r e * g u s s G yulától (1870.) Á ra 12 kr. — VI. A C eratozam ia him sejtjeinekkifejlődése és alk atáró l. J u r á n у i L ajo stó l (4 tá b lá v a l, 1870.) Á ra 40 kr. — V II. A k ettő s torzszülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól B ukurestben, 4 kőnyom atu á b rá v a l.

Á ra 30 kr. — V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n G y u látó l. K ét táblával. Á ra 15 kr. —■ IX. O edogonium d iplandrum s a nem zési fo ly am at e m oszatnál. J u r á n у i L ajostól A ra 35 kr. — X. T ap asztalataim az a rté z i szökőkutak fúrása kö rü l. Z s i g m o n d y V ilm ostól. Á ra 50 kr. — X I. N é­

h á n y F loridea K ristallo id jairó l. K l e i n G yulától. (E gy tábl.) Á ra 25 kr. — Х1Г.

Az Oedogonium d iplandrum (Ju r.) te rm é k e n y íte tt petesejtjéröl. J u r á n y i L ajos­

tó l Á ra 25 kr. — X III. Az. esztergom i b u rán y réteg ek és a kisczelli tá ly a g fö ld tan i k o ra. H a n t k e n M iksától. Á ra 1q kr. — XIV. S au er Ignácz emléke. Dr. P o o r Im re 1. tag tó l. Á ra 25 kr. — XV. Górcsövi kőzetvizsgálatok. К о e h A n ta ltó l.

Á ra 40 kr.

KRYSTÁLYTAII vizsgálatok

A BETLÉRI

WO L N Y N O N .

KÖZLI

SZÉCSKAY IST V Á N ,

M ŰEG YETEM I TA N Á R SE G É D .

BUDAPEST, 1876.

A MAGY. TDD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.

(Az A kadém ia bérházában.)

B udapest, 1876. N yom atott az A t h e n a e u m r. társ. nyom dájában.

KRYSTÁLYTANI VIZSGÁLATOK A BETLÉRI WOLNYNON.

A barytoknak azon ritkán előforduló válfaja, melynek krystályai a hasadási prizma irányában oszlopszerüen vannak kifejlődve — mint ismeretes — Wolnynnak neveztetik.

Ezen ásványnak eddigelé hat lelhelye ismeretes, melyek közül három hazánkra, három pedig Szibériára — Ural hegy­

ség — esik.

A

Haberle volt az első, kinek a bereghi timkőüregeiben lévő hosszúkás oszlopok feltűntek, de ezeket a timkőről irt értekezésében még gypsznek tarto tta.')

Nemsokára (1818) ez értekezés megjelenése után Jonas József, a magyar nemzeti muzeum tér. tud. oszt. őre, Wolny András a bereghszászi timsógyár igazgatójától timköveket kapott, melyekben a már Haberlének feltűnt oszlopos ásványra ismert, s melyekre figyelmét fordította.

Vizsgálatai azonban arra a meggyőződésre vezették őt, hogy ezen ásvány nem lehet gypsz, mivel ennek alakja egé­

szen eltér amazétól. Minthogy uj faj gyanánt fogta fel, W ol­

nynnak nevezte el a küldő tiszteletére.* 2)

Jónásnak ugyan nem sikerült szorosan megállapítani ezen ásvány minőségét, daczára annak, hogy alakját a gypszé- től már képes volt megkülönböztetni,3) sikerült ez azonban

>) Hesperus, 1817. a p ril pag. 147.

“) Ungerns M ineralreich orycto-geognostisch und topographisch darg estellt von Joseph Jo n a s etc. Pest, 1820. H artlebens Verlag.

3) Jonas, a m ost id éze tt m üvében ez ásvány krystály a la k já t kö­

vetkezőképen irta le : » M egnyúlt négyoldalú oszlop, m elynek végóle

M. T U D . AKAD. É R T . A T E R M . T U D . KÖ RÉB Ő L. 1 *

4 SZÉC8KAY ISTV Á N .

Beudantnak, ki 1818. évben Magyarországban utazván, föl­

ismerte e muzsaji ásványban a Baryt egyik válfaját.1) A be- reghit fölülmúlja szépség tekintetében azon Wolnyn, mely ugyan régen ismeretes a betléri vasbányákból, de mely — mi igen sajátságos — sokkal későbben vonta a szakemberek fi­

gyelmét magára.

A hatvanas évek elején Schrauf foglalkozott e gömöri ásvány tanulmányozásával, s az eredményeket a bécsi akadé­

miánál közölte.2)

Újabb időben oly gyönyörű kifejlődésü Wolnynok for­

dultak elő Betléren, hogy ezeket a régiebbekkel össze sem lehet hasonlítani; ez ép kifejlődésü Wolnynok alkalmasak a szorosabb megvizsgálásra is, nevezetesen ezen Baryt válfaj elemeinek meghatározására. Ez annál is inkább szükséges volt, minthogy Schrauf ezen anyagon helyenként a Baryt mé­

reteitől tetemes eltéréseket közöl, s melyeknek helytelenségét csak is egy pontosabb vizsgálat alapján lehetett eldönteni.

Dr. K renner József Sándor úr, a magy. nemzeti muzeum ásványtári osztály-őrének szivességéből alkalmam nyílt a fel­

ügyelete alatt álló ásvány-gyűjteményből a vizsgálódásomra szükséges anyagot megkapni, miért is elismerő köszönettel tartozom nevezett urnák részint ezért, másrészt buzdítása és számos tanácsáért, melyekben engem részesíteni szives volt.

Vizsgálódásaim eredményét az alábbi sorokban fogom előadni.

I.

Krystály rendszer, az alakok felállítása, a tengelyek p a ­ rameter viszonyai és ezek jelzése.

letom pitvák, a to m p ító lapok az o ld allap o k ra van n ak fektetve (a tom pi- tólapok egyenlőtlen nagyok — kisebbek és nagyobbak — s p áronként fekszenek egym ás m ellett), továbbá azon csúcsok, m elyek az éles oldalok és azon él á lta l k ép eztettek , melyek a k é t előbb em lített lap metszéséből keletkeztek, sz in té n le vannak tom pítva.

r ) F . S. B eu d an t, Yoyages m in .e t géologiques en H ongrie vol. III.

pag. 457. P a ris 1823.

s) S itzu n g sb erich t dér M ath. N at. Classe d. k. Ak. dér Wiss.

XXXIX. kötet. 286— 298.*!. 1860.

K RY STÁ LY TA N I VIZSGÁLATOK A B E T L É K I WOLNYNON. 5

A betléri Wolnyn, mint minden Baryt rhombosrend- szerü, hogy annak alapidomául elismert кг у stály alaknak — á törzspyramisnak — tengelyviszonyait pontosan meghatároz­

hassam, a legtökéletesebben kifejlődött és a legfényesebb la­

pokkal biró krystályokon számos mérést eszközöltem.

A tengelyviszonyokat a basis véglapnak (001) az egyik brachidomához (101) hajlásából, és a makrodomának (012) a basopinakoidhoz hajlásából számítottam ki.

Hogy e számítást lehetőleg pontosan vihessem véghez, e lapok egymáshoz hajlását 80 különmérés és 17 repetitio mellett határoztam meg, s az igy nyert értékeknek számtani közepét vettem.

A nyert mérési eredmény:

(001) (101) = 52° 43' 25"

és

(001) (012) = 38» 51' 0"

miből a tengelyek viszonya, ha a brachi tengely egynek vé­

tetik :

a : b : c = 1-226346 : 1 : 1-610916.

A következő táblázat összehasonlítást enged ásványunk és más Barytokon meghatározott tengelyviszonyok között:

B eudant') 1 1-245

Dana 2) 1 1-2276

Dauber 3) 1 1-22866

Dufrenoy 4) 1 1-22832

Grailich és Lang 5) 1 1-2278

Helmchacker 6) 1 1-22669

1-623 1-6107 1-61183 Г61245 1-6108 1-61137

>) B eudant F. 8. L ehrbuch d. M. deutsch b e a rb e ite t von C. F . H artm an n L eip zig 1826.

а) A System of M ineralogy by Jam es D w ight D ana pag. 616. F ifth E dition. New-York. John W iley et Sohn 1875.

3) D auber, E rm ittlu n g k rystallographischer etc. Fog. Ann. d. Phis, u. Ohem. Bd. 108. 1859.

*) T raité de Min. etc. Dufrenoy II. k ö te t. 1856.

s) S itzu n g sb erich t d. W. Ac. etc. 27. k ö te t 1857.

б) D enkschriften dér kais. A kad. der Wiss. W ien 1872. Band.

X X X II. pag. 48.

6 SZÉCSKAY ISTV Á N .

Helmchacker 1 1-22735 1.61094

Miller *) 1 1-22736 1-61051

Mohs 2) 1 1-2256 1-6001

Q uenstedt3) 1 1-2276 1-6114

Schrauf ') 1 1-22758 1-61142

Megjegyzendő, hogy a legnagyobb tengelyt »c«-vel, a középnagyságút »a«-val, mig a legkisebbet »b«-vel jelöltem.

Ezen összeállítást átnézve, láthatóvá lesz, hogy ásvá­

nyunk méretei leginkább megegyeznek a Helmchacker által megvizsgált Svarovi és HyskoviBarytoknak tengely méreteivel.

Scbrauf, ki, mint fentebb alkalmam volt említhetni, a Wolnynt először tette behatóbb tanulmányainak tárgyává, nem számította ki a tengelyértékeket, hanem a Miller és Brooke által kiszámított és általánosan a Barytra vonatkozó tengelyértékeket vette a szögek kiszámitásánál alapul.

Későbben megjelent Atlassában kiszámította a Baryt tengelyértékeit és erre vonatkoztatta a Wolnynét is. E munká­

ban azonban más tengelyt vett egységül, miért is szükséges lett az ő tengely-értékét átszámítani.

A lapok jelzésére ugyanazon betűket használtam, me­

lyeket Miller és Brooke alkalmaztak a Baryt alakjainak meg­

jelölésére ; megjegyzem azonban azt, hogy a (320) prizma jelzését »t« Helmchacker fentebb idézett müvéből vettem.

II.

A z é s z l e l t la p o k .

Az általam észlelt lapokat a következő táblázatban állí­

tottam egybe azon jelzésekkel együtt, melyekkel azokat a kü­

lönféle auctorok is ellátták.

*) A n E le m e n ta ry In tro d u ctio n to M ineralogy etc. by H. J. Brooke a n d M iller, p. 529. L ondon 1852.

a) T reatise on M ineralogie etc. by F red erick Mohs, T ranslated from th e G erm an, w ith considerable A dditions, by W illiam H aidinger. yol. II.

pag. 121.

3) H andbuch der M ineralogie von F r. A n. Q uerstedt. Z w eite v er- besserte Auflage. T übingen 1863. pag. 448.

*) A tlas der K rystall-Forinen des M ineralreiches von Dr. A lbrecht S chrauf 1У. L ieferung X XX I. Tafel,

k k y s t á l y t a n i v i z s g á l a t o k a b e t l é k i w o l nYN'ON. 7

m ЯЗо Ь-4

8 1 ^г

и

+ )Рч 1

го

>£Г

Рч

•Рн 4 - 8

-4- 1 _{)Р н}^и

/----N

8 +

г-Н

Ч"

Рч

Р ч Я )Рч Ру ■Рч ]Рч )РР_V—✓ )рч

Leuy

"ьс Он ^{-C l}

— к*

ЬС

—«

Гр Яг

м го ЯЭ

UH ГО сч

6Ю 1 ъ _{сЗ а>}

.1 яrt

К Я м Рч _рр^{-с »} РР

1 а

1 1 1 я

сч

<1 1

cö )— ^{1 • »-Ч ) СМ} 1 СМ )СО сч ).ГН 1 • г—1 ).ГЧ

сб 1 о ^г-Н 1 ^-IP® >""Э I 1 1 1 1

f i • гч • гН г-н • (-4 • i-Ч - i d v - d

я

Cj

s <1 рр PQ ^{Р ч} Q Я Я

-•W

<ч 1 1 я

d

РР

- I d

я <

CG РР РР РР РР рр

к .2

£ о 8

Jo

8

св о

8

rQ cé

8

О

3 й8 8

о

£об

£о

св О

—т Гр Св

о 8

£св

° л8 Л

°8

£

cé

1 cé_со

£о

8

св

о rö

св*

8 О*

,ь*

.8«

Яя

■г ЯЯ сС

9 )Pk 8

Рч8 8

f inО Рч )Рч^{N Р чГ- J—} Рч _“рГ 8

ГО

)Р4 8

го

*N

)Рч г

)Рч8 8

'Р ч - I d

)Я8

О т—1 О гН I—1 1-Н СМ г-Н см о г-Н О

Г—1 О О ^г-Н см г-Н г-Н г-Н СО со ^1—1 О г-Н

Я5 о О г—1 г-Н <м со О о О о ^г-Н см СМ

GQ

и

D о О ^{г—i г-Н см} со О о о о г-Н см с м

о ^—< о г-Н г—1 Г-н 1-Н см ^г-Н см о ^Г—Ч о

гН ° ^о 1 ^{см Г-Н г-Н г-Н СО со г-Н о гН}

а о N >> «+н

а

Az itt felmutatott lapok közöl több igen ritkán lép fel, inig néhány mindegyik krystályon található.

A törzs (110) és a makro prizma (120) minden krystá­

lyon előfordul, mig a többi alakok különféle variatiokban je­

lennek meg és igy a legsajátságosabb combinatiókat alkotják.

8 SZÉCSKAY IST V Á N .

Igen sajátságos tünemény az, hogy a törzs-prizma a legtöbb esetben alárendelt szereppel bir, mig a makro prizma dominál.

Egy másik feltűnő sajátság az, hogy a makro prizma tükörsima és fénylő lapok által van képezve, mig a törzs prizmán e tulajdonság ritkábban észlelhető, minthogy ez alak lapjai sok esetben érdesek, sőt nem ritkán rostokat is lehet rajtuk észlelni, melyek egyközüen futnak a főtengelylyel. E rostokat figyelemmel vizsgálva, azt tapasztalhatjuk, hogy ezek nem egyebek, mint a két most említett prizmának váltakozó előfordulása.

A harmadik oszlop, (310) melyet észleltem, a ritkább ala­

kok közé sorolandó, minthogy csakis négy krystályon észleltem, más szintén ritkábban előforduló alakok társaságában.

Ez alak lapjai csak mint vékony szalagocskák fordulnak elő, de a síkok, melyek’ által határoltatnak, kitünően tükrö­

ződnek.

Szorgos kutatásaim folytán szerencsés valék még egy negyedik prizmát (320) is feltalálhatni; ez azonban a legrit­

kább alaknak mondható, minthogy csakis egy krystályon ta­

láltam fel. Ezen alak lapjai még alárendeltebb szereppel bír­

nak, mint az előbb említettéi; érdességgel is el vannak látva, mit különösen a brachi-prizma (310) felé lehet észlelni.

Domát, mint az a táblázatból látható, hármat találtam, melyek közül kettő brachi- és egy makrodoma; ez utóbbi doma (012) a leggyakoribb és legjobban is ki van fejlődve;

rostokat és érdességet alig találhatunk lapjain.

Valamivel gyérebben fordul elő a törzs brachidoma (101), mely némelykor érdes, vagy pedig oly kis esik alakjá­

ban jelenik meg, melyet alig vehetünk észre szabad szemmel.

A harmadik doma, melyet észleltem (102), a ritkább alakok közé tartozik; csakis két krystályon fedeztem fel, egy­

szer a fentebb említett brachiprizma társaságában, más alka­

lommal pedig egy alább ismertetendő ritkábban előjövő pyra- mis társaságában; e lapok igen aprók és érdesek.

Á pyramisok száma, melyeket ez ásványfajon találtam, három, melyek közül az alap pyramis (111) egy eset kivéte­

lével minden kristályon előfordul. E lapok többnyire igen ki­

K RISTÁ LY TA N I VIZSGÁLATOK A B E T L É R I WOLNYNON 9

tűnőén tükröznek s szintelenek, ritkábban borsárga színnel befuttatottak.

Elmulaszthatlannak tartom e helyt felemlíteni a Wolnyn krystályok azon sajátságát, melyet rajtok észleltem, s mely feltűnő tulajdonságot eddig egy megvizsgált Baryton sem észleltek a mineralogusok. E valóban ritka és feltűnő saját­

ság az, hogy a törzspyramis egészen önállóan lép föl egyes krystályoknál az oszlopok tetején. (1. tábla 2. ábra.)

Az egyharmad pyramis (113) gyakori, de mindig alá­

rendelt szerepet játszik. A lapok, melyek már nem oly simák, mint az előbbi pyramiséi, rostokat is mutatnak, melyek a brachitengelylyel futnak egyközüen.

Mint ritka jelenséget találtam egy pyramis lapot né­

mely krystályon, mely pyramis vékony kis esik alakjában for­

dul elő, ez a brachipyramis (212). E lapocska a legtökéletle­

nebbek közé tartozik, minthogy mindig érdes. Feltűnő az, hogy csakis azon kistályokon találtam e lapocskákat, melye­

ken a fél brachidoma is előfordul.

A véglapok közül mind a bárom tengely véglapját fel­

találtam, melyek közül a basis véglap (001) legnagyobb sze­

reppel bir, minthogy csak is két esetben marad el egynémely krystályon; egyik esetben a makrodoma által szorittatik ki, mig a másik esetben, mint ezt már fentebb is emlitém,a törzs­

pyramis önálló fellépte által szorittatik ki.

E lap ugyszólva mindig ép ; alig találtam oly krystályti melynél e lap csekély érdességet mutatott volna.

A makro véglap (010) némelykor kimarad a combina- tiokból, de ha föllép is, alárendelt szereppel bírnak érdes és és rostos lapjai; a rostok a főtengelylyel futnak párhuzamo­

san. Még ritkábban találkozhatunk a brachivéglappal (100), mely ha észlelhető is, csak mint keskeny lapocska lép fel;

ritkábban sik, minthogy a legtöbb esetben rostozott, mely rostok a főtengelylyel futnak egyközüen. Ezek a főbb saját­

ságok, melyeket az egyes lapokon észlelhetni.

A lapok e részletes leírását egybe foglalva, azt mond­

hatjuk, hogy a krystályok a legtöbb esetben igen szépen tük­

röző lapok által vannak környezve, melyek üvegfénynyel bír­

nak. Némelykor a krystályok borsárga színűek — vasoxyd-

1 0 SZÉCSKAY ISTVÁN.

hydrattal vannak bevonva - s ez esetben nem is oly fény­

lők, minthogy ezen szinezett krystályok érdesek is szoktak lenni. A tiszta krystályok színtelenek szoktak lenni s áttet­

szők, sőt átlátszók is. Mint ritkább jelenséget kell felemlíte­

nem azt, hogy vannak oly krystályok is, melyek kékes foltok­

kal, sőt az egész krystály is kékes-fehér színezettel b ir ; ily krystályt Pejacsevics gróf ur szívességéből volt szerencsém megvizsgálni.

E krystály szerkezete igen feltűnő, minthogy a többiektől eltérőleg egészen rövid oszlop alakjában lép fel. (1. tábla 1. ábra.)

A Wolnynokon tett pontos észleleteim, — mint az az alakok táblázatos összeállításánál is látható, — tizenhárom alakot eredményeztek, melyek közül tizenkettőt már Schrauf is feltalált és ismertetett fentebb idézett értekezésében. A kétharmad brachiprizma (320) azon alak, melyet ő nem ész­

lelt a Wolnynokon; ellenben Helmchacker ez alakot a Svarovi, Hyskovi és Krusnahórai Barytoknál feltalálta.

Az általam fölemlített alakokon kiviil Schrauf még né­

gyet emlit fel a betléri Wolnynnál, (112), (122), (114) és (210), — de ezeket a rendelkezésemre álló sok anyag és szor­

gos kutatásom daczára sem voltam képes föltalálni. E válfaj keménysége megegyező a tiszta Barytéval, tehát 3*5. A karcz pora fehér; két hasadási iránya van, az egyik a törzs­

prizma, a másik a basis véglap; ez utóbbi irányban a hasadás sokkal tökéletesebb, mint a fentebb említett irányban.

A basisvéglapon nyert hasadási lap jobban is tük­

röződik, mint a törzsprizma irányában nyert hasadási lap, minthogy az első üveg-, mig emez gyöngy-fénnyel bir.

m.

É l s z ö g e k .

A tökéletesen kiképződött krystályokon tett számos mé­

résem alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy ezeken a lapoknak egymáshoz hajlása állandó ; mig a tökéletlenül fej­

lődőiteknél már mutatkozott némi eltérés, azonban nem va­

lami nagy, mert a differencia csak nehány perczet tett ki.

K RISTÁ LY TA N I VIZSGÁLATOK A B E T L É R I WOLNYNON 11 E szakaszban az általam megfigyelt élszögeket adom normál értékükben. Méréseimet egy igen kitűnő kettős táv- csövü Mitscherlich-féle reflexió goniometerrel eszközöltem, mely a magy. kir. Józsefmüegyetem birtokában van.

Hogy adataim lehetőleg pontosak legyenek, a végből minden egyes élszöget nemcsak igen sokszor megmértem és azután vettem összes méréseim számtani középértékét, hanem egy ugyanazon élszöget több krystályon határoztam meg, hogy igy az elkövethető észlelési hiba annál csekélyebb szám­

beli értéket képviseljen.

A ÁVolnyn kristálylapjainak hajlási szögei először Schrauf által lettek meghatározva, de ő több helyt nemcsak mérési, hanem még számítási hibákat is követett el, mely té­

ves adatokat az illető helyen közlendek. Az általam mért szögek mellé zárjelbe Írva találhatjuk a számítás által nyert értékeket.

1. Krystály.

Alig éri el a három vonalnyi hosszat e krystály, mely­

nek lapjai igen jól tükröznek s kékes-fehér színűek; a makro (010) és a basis véglap (001) igen jól van kifejlődve, miért is e lapokkal tett méréseim a számított értékektől csak igen ke­

véssé — alig egy perczczel — térnek el.

тЯ (110) (120) = 17° 1' 30" (17° O' 52") cm (001) (110) = 90° 0' 0" (90» O' О") ЪЯ (010) (120) = 22» 1 0'28 " (220 11' 6")

2. Krystály.

A lapok mindannyian jól tükröződnek e krystályon, ha­

bár egy kevéssé a borsárga színbe játszanak is.

mz (110) (111) = 25» 42' 10" (25» 41' 25") ЯЯ' (120) (120) = 44» 21' 0" (44» 22' 12") zz' (111) (111) = 69» 26' 32" (69° 26' 20") zz'" (111) (111) = 8 8 » 34' 12" (8 8 » 34' 20") zz" (111) ( f i i ) =, 128» 40' 0" (128» 37' 40")

1 2 SZÉCSKAY IST V Á N .

3. Krystály.

E krystály az előbbinél valamivel nagyobb; a makro - doma fénylő háromszög alakú lapok által van képezve.

A mért szögek a kivánalmaknak megfelelők, zЯ (111) (120) = 30» зо' 25" (30» 29' 28") dz (0 1 2 )(111) = 39» 7' 48" (39» 8' 4") dd' (012) (012) = 770 41' о" (77» 44' 0")

4. Krystály.

E viztiszta krystályon a makrovéglap (010) kitűnő fénnyel birt, miért is a vele tett méréseim a legjobbak közé sorolandók.

bz (010) (111) = 450 41' 35" (45» 42' 20") bm (010) (110) = 390 10' 30" (390 11' 58")

5. Krystály.

Szintén kis krystály, melyen a basisvéglap (001) és a törzs-pyramis igen jól voltak kifejlődve; a nyert mérési ered­

mény a számítottól csak néhány másodperczczel tér el.

ez (001) (111) = 640 18' 48" (64» 18' 35") 6. Krystály.

E krystályt a legtökéletesebb fejlődésüek közé sorolha­

tom, minthogy lapjai mindannyian menttek voltak még a leg­

csekélyebb érdességtől is.

A mért szögek a következők : cd (001) (012) = 38° 51' 0 “

dA (012) (120) = 54° 29' 29" (54» 29' 24") 7. Krystály.

H abár e krystályon a makrovéglap (010) alárendelt sze­

reppel is bir, azért a vele tett mérésem tökéletesen kielégítő, bd (010) (012) = 51° 7 '4 8 " (51» 9' 0")

8. Krystály.

A brachivéglap (100), mely oly ritka jelenség, e krys-

K RY STÁLYTANI VIZSGÁLATOK A B E T L É R I WOLNYNON. 1 3

tályon elég sima lap által képeztetik, habár alárendelten for­

dul is elő.

az (100) (111) = 55“ 15' (55° 16' 50") am (100) (ПО) = 50° 49' (50° 48' 2")

9. Krystály.

Az egyharmad pyramis (113) lapjainak kicsinysége da­

czára kitűnő fénynyel bir, miért is a vele tett mérések mind­

annyian a legjobbak közé sorolhatók.

cf (001) (113) = 3 4 “ 42' 35" (34“ 43' 7") fz (113) (111) = 29» 36' 40" (29 “ 35' 27") df (012) (113) = 2 3 “ 30' 30" (23° 30' 31")

10. Krystály.

Habár e krystály borsárga [szinű lapokkal is van kör- nye z , azért mégis igen jól lehetett rajta mérni némely

szögeket.

fm (113) (110) = 55° 14' 54" (55° 16' 53") fA (113) (120) = 57° 2' 0" (57° 0' 5") bf (010) (113) = 63° 47' 0" (63 48' 32") aA (100) (120) = 67° 51' 0" (67° 48' 54")

11. Krystály.

E viztiszta kristályon a brachidoma ( 101) ugyancsak mint vékony esik jelenik meg, de mindazonáltal igen kitünően tükröződött, miért is a mért szögeket kitűnőknek mondhatom-

ao (100) (101) = 37° 17' 0" (37° 16' 35") be (010) (001) = 90° 0' 0" (90° 0' o") со (001) (101) = 52° 43' 25"

do (012) (101) = 61° 50' 0" (61° 51' 23") fo (113) (101) = 38° 19' 42" (38° 20' 51")

12. Krystály.

Ezen alakon a brachiprizma (310) lép fel keskeny sza­

lag alakjában.

E lappal a következő méréseket eszközöltem:

1 4 SZÉCSKAY IST V Á N .

kk’ (310) (310) = 44° 30' 19" (44° 27' 36") ak (100) (310) = 22° 15' 0" (22° 13' 48") bk (010) (310) = 67° 47' 0" (67° 46' 12")

13. Krystály.

A brachipyramis (212), mely itt előfordul, tökéletlenül van kifejlődve, minthogy érdes; továbbá a (320) prizma is látható e krystályon mint vékony érdes szalagocska,

ay (100) (212) = 44° 17' 0" (44° 20' 37") by (010) (212) = 63° 58' 0" (63° 59' 43") fy (113) (212) = 26° 20' 48" (26° 3' 13") oy (101) (212) = 26° 1' 5" (26° 0' 17") tm (320) (110) = 11° 33' 24" (11° 32' 2")

14. Krystály.

Az itt megjelenő félbrachidoma (102) igen kis lapocska mely érdes fölületü.

сФ (001) (102) = 33° 19' 15" (33° 18' 4") оФ (101) (102) = 19° 23' 30" (19° 25' 20") гФ (111) (102) = 47" 56' 45" (47° 32' 30")

A mérési és számítási eredmények között itt nagyobb eltérést találhatunk, de ez az (102) doma lap tökéletlen kifej­

lődésének és kicsinységének tulajdonítható.

Az általam kiszámított hajlásszögeket közlöm a követ­

kező sorokban, hogy egy vagy több mért szög annál könnyeb­

ben meghatározható legyen, s hogy könnyebben orientálhas­

suk magunkat a lapok fölkeresésénél.

( 100) hajlása:

(010) = 90° 0' 0"

(001) = 90° 0' 0"

(110) = 50° 48' 2"

(120) = 67° 48° 54"

(310) = 22“ 13' 48"

(320) = 39° 15' 59"

(101) = 37" 16' 35"

(102) = 56° 41' 56"

(012) = 90° 0' 0"

K K ISTÁ LY TA N I VIZSGÁLATOK A BKTLÉ1U W OLNYNON. 1 5

(111) = 55° 16' 50"

(113) = 68° 54' 7"

(212) = 44° 20' 37"

(010) :

(001) '= 90° 0' 0"

(110) — 39° 11' 58"

( 120) = 22° 1Г 6"

(310) = 67° 46' 12"

(320) = 50° 44' 1"

(101) = 90° 0' 0"

(102) = 90° 0' 0"

(012) = 51° 9' 0"

(111) = 45° 42' 20"

(113) - 63° 48' 32"

(212) = 63° 59' 43"

(001) :

(110) = 90° 0' 0"

(120) = 90° 0' 0"

(310) = 90° 0' 0"

(320) = 90° 0' 0"

(101) = 52u 43' 25"

(102) = 33° 18' 4"

О00соII

Ф 51' 0"

(111) = 64° 18' 35"

(113) = 34u 43' 7"

(212) = 57° 1' 13"

(110) :

(120) = 17° 0' 52"

(310) = 28° 34' 13"

(320) = 11» 32' 2"

(101) = 59° 48' 24"

(102) = 69° 41' 42"

(111) = 25° 41' 25"

(212) = 37° 39' 3"

16 SZECSKÁT ISTV Á N .

( 1 2 0 ) :

(102) = 78° 2' 5"

(310):

(120) = 45° 35' 6"

(320) = 17° 2' 11"

(101) = 42° 33' 32"

(102) = 59° 27' 13"

(111) = 37° 40' 54"

(212) = 340 7' 3"

(320):

(120) (102)

(111) . (212)

(101) :

(120) (320) (102)

(111)

(212):

(012):

( 110) ■

(120) ^

(310) ■ (320) : ( 101) . (102) = (111) = (113) - (212) =

28° 32' 55"

64° 50' 46"

25° 18' 53"

33° 46' 32"

72° 30' 53"

51° 58' 13"

19° 25' 20"

44017

' 4o"

26° 0' 17"

60° 54' 52"

54° 29' 24"

76° 16' 18"

66° 36' 33"

61° 51' 23"

49° 23' 22"

39° 8' 4"

23° 30' 31"

45° 39' 23"

(111) :

(120) = 30° 29' 28"

KRY STÁLYTANl VIZSGÁLATOK A B B T L Ű R l WOLNYNON. 17 (102) = 47° 32' 30"

(212) = 18° 17' 23"

(113):

(110) = 55° 16' 63"

(120) = 67° 0' 5"

(310) = 59“ 59' 14"

(320) = 56° 4' 57"

(101) = 38“ 20' 51"

(102) = 27“ 47' 38"

(111) = 29“ 35' 27"

(212) = 26“ 3' 13"

(212) :

(120) = 47° 28' 4"

(102) = 32“ 4 '4 3 "

(ПО):

( 1 1 0 ) = 78" 23'56"

(110) = 101" 36' 4"

(120^{) :}

( 1 2 0 ) = 44" 22' 12"

(120) = 135" 37' 48"

(310):

(310) = 135" 32' 34"

(ЗТо) = 44“ 27' 36"

(320):

(320) = 101" 28' 2"

(320) = 78“ ЗГ 58"

(101) :

(101) = 105° 26' 50"

( Ю 1 ) = 74“ 33' 10"

М АОV. Т . AK AD . É R T . A T E R M . T U D . K Ö R ÉB Ő L. 2

1 8 SZÉCSKA.Y IS T V Á ít.

(102) :

(102) = 66° 36' 8 "

(102) = 113° 23' 52“

( 012):

(012) = 77° 42' 0"

(012) = 1 0 2 ° 18' О"

(111) :

(111) = 69° 26' 20"

( Ü l) = 128° 37' 10"

(111) =■ 88° 35' 20"

(113):

(113) = 42° 11' 54"

(113) = 69° 26' 14"

(113) = 52° 22' 56"

(212) :

(212) = 91° 18' 46"

(212) = 114° 2' 26"

(212) = 52° 0' 34"

IY.

C o m b i n a t i ó k .

E szakaszban azon egyes combinatiókat szándékozom elsorolni, melyeket észleltem.

Az általam vizsgált számos Wolnyn krystály között egyet sem találtam, mely egyszerű alakban jelent volna meg, hanem mindig egy több idomú összalakzatban. Egy-két eset­

ben találtam oly krystályokat is, melyeknél az alsó végen is voltak nyomai a fölső részen kifejlődött lapoknak, sőt oly krystályra is akadtam, mely mindkét végén tökéletes fejlő- désü volt.

Oly eseteket is észleltem, melyeknél szabálytalanul vol­

tak a krystályok kiképződve, de ezeket a gyér esetek közé sorolhatom.

Leggyakrabban hiányzott a törzsoszlopnak (110) egy­

két lapja, ritkábban az egyharmad pyramiséi közöl (113) egy vagy kettő. Ugyanezen esetet vettem észre a makrodoma (012) lapjainál is.

A mellékelt ábrákat ferde projectio szerint készitettem el, hogy igy az egyes alakokat, melyeket természetimen sok­

szorosan nagyítva tüntettem elő, annál jobban átnézhetővé tegyem. Az utolsó krystály ábra ( 1. tábla 13. ábra) kivéte­

lével mindannyit úgy rajzoltam, hogy a makrodiagonális a papír síkjában fekszik, a 13-ikat ellenben, hogy a makrodia- gonalis végen összegyűlő lapok annál inkább kitűnjenek, úgy rajzoltam, hogy a brachidiagonalis fekszik a papír síkjában.

Szükségesnek tartottam a combinátiók könnyebb meg- értketése végett nehány vízszintes projectio rajzolását is, me­

lyeket a szöveghez mellékeltem, továbbá egy Miller-féle teke- vetületet és egy Quenstedt-féle vonal projectio elkészítését is, hogy igy az orientálás annál könnyebben történhessék.

1. Tábla. 1. ábra.

b (010), c (001), m (110), A (120)

Limoniton ül e kékes-fehér szinti fényes krystály, mely rövid oszlop alakú. Igen sajátságos tünemény e krystálynál az, hogy a felső része egészen egyszerűen van kiképződve;

ezen egyszerűsége a kristálynak a hasisvéglap kiterjeszke­

dése által idéztetik elő, mi igen érdekes alakot is kölcsönöz e krystálynak. Az Jegyes lapok fényesek, menttek minden ér­

dességtől.

Ezen szép és érdekes példányt Pejacsevics János gróf szívességéből volt szerencsém megvizsgálni, kinek e krystály birtokában van.

K RY STA L YTAN1 VIZSGÁLATOK A B E T L É R I WOLNYNON. 1 9

2 *

1. Tábla, 2. ábra.

m (110), A (120), z (111)

2 0 SZÉC8K A Y ISTVÁN.

Likacsos limoniton és annak üregeiben ülnek apró 2— 2 1/2/"-nyi sárgás színű krystályok, a melyeknek legnagyobb része érdes lapokkal van határolva; akadtam azonban oly krystályokra is, melyek igen kitűnő siklapok által voltak al­

kotva, ezeken tettem méréseimet is.

Ásványunk ez érdekes alakjáról már fentebb tettem /

említést, miért is e helyt csak arra bátorkodom hivatkozni.

E krystálycsoportozat a m. kir. Józsefmüegyetem bir­

tokában van.

Méréseim közöl, melyeket e két krystályon tettem, a kö­

vetkezőket említem fe l:

(110) (120) = 17° Г 30'-(17° 0 '5 2 ") [19° 40' (20)] Schr.*) (001) (110) = 90° 0' 0" (90° 0' 0") (001) (120) = 90° 0' 0" (90° 0' 0") (010) ( 120) = 22° 10' 28" (22° 11' 6") [22° 12' (22° 10')] Schr.

(110) (111) = 25° 42' 10" (25° 41' 25") (120) (120) = 44° 21' 0" (44° 22' 12") (111) (111) = 69° 26' 20" (69° 26' 20") (111) (111) = 88° 34' 42" (88° 35, 20") (111) ( Í I l ) -= 128° 40' 0" (128° 37' 10")

A közlött adatokból látható, hogy a mérési eredmények igen kitűnőek, minthogy a legtöbb alig egy perczczel tér el a számítástól, sőt van oly mérés is (111) ( 111), mely a számí­

tottal tökéletesen megegyezik egészen a másodperczekig.

Megjegyzem itt, hogy azon lapok egymáshozi hajlását, melyeknél az enyémek Schrauféitól már a perczekben eltértek, nemcsak saját adataimmal eszközöltem a számításokat több­

ször, hanem a Miller-féle adatokkal is, melyeket Schrauf szá­

mításainak alapjául felvett, hogy igy annál is inkább kiderít­

hessem a hiba valódi okát.

1. Tábla. 3. ábra.

m (ПО), Я (120), z (111), d (012).

S chi.-rel je lz e tt értek ek S ch rau f h ib á s a d a ta it m utatják.

Borsárga szinü 3"'-nyi hosszú krystály, melyet szintén limoniton ülve találtam, egy a m. kir. Józsefmüegyetem bir­

tokában lévő kézi darabon.

Érdekességet nyer e krystály az által, hogy a makro- doma (012), melyet itt látunk először föllépni, — a törzs pyramis csúcsát élezi. E lap igen kis háromszög alakjában van kifejlődve s rendkívüli fényességű.

Méréseim eredményei:

(111) (120) = 30o 30' 25" (30o 29' 28") (012) ( П 1 ) = 390 7' 49" (390 8' 4") (012) (012) = 770 41' 0" (770 42' 0")

1. Tábla. 4. ábra.

m (ПО), Я (120), z (111), d (120), b (010)

Az előbb említett kézi darab egyik üregében találtam e 2’5"'-nyi nagyságú színtelen krystályt, mely az előbbinél bonyolultabb alakot mutat a makrovéglap föllépése követ­

keztében.

Az itt föllépő véglap (010) a jobban kifejlődött lapok közé sorolható, a mennyiben rostozatokat épen nem, érdessé­

get pedig alig mutat.

A nyert mérési eredmények közöl csak azokat kívánom felemlíteni, melyek a makrovéglapra (010) vonatkoznak.

(010) (111) = 450 41' 35" (450 42' 20")

[4 8° (4504 1 ')J

Schr.

(010) (110) = 390 10' 30" (390 11' 58") [390 26' (З90 10')] Schr.

E krystályon a félprizma (120) alárendeltebb szereppel bir, mig a törzsprizma (110) mintegy kivételképen jobban van kifejlődve.

KRYBTÁLYTANI VIZSGÁLATOK A B E T L É R I W ÖLNYNON. 2 1

1. Tábla. 5. ábra.

m (110), Я (120), z (111), c (001)

2 2 SZÉCSKAY ISTV Á N .

Jól kifejlődött krystálycsoportozatokat találtam egy a m. nemzeti muzeum birtokában lévő kézi darabon, melyek közöl némelyek a fentebb említett lapok által vannak határolva, mig ellenben más krystályokon

1. Tábla. 6. ábra.

m (110), A (120), z (111), c (001) és a makrodomát (012) d, is észleltem.

E két krystály lapjai igen kitűnő tükörképet adtak, miért is a nyert eredmények igen pontosak.

Igen jól voltak kifejlődve e krystályokon a basisvéglap (001) és a makrodoma (012) lapjai.

E lapoknak egymáshoz hajlását 80 egyesmérés és meg­

felelő repetitiók által határoztam meg.

Az összes mérések számtani középértékét véve, a követ­

kező értéket nyertem:

(001) (012) = 38® 51' 0"

Ez azon szögértékek egyike, melyet a tengelyek kiszámí­

tásánál vettem alapul.

Schrauf értekezésének 293 lapján (OOl)-nek (012)-hözi hajlását circa 30®-nak mondja, számítva pedig 33° 16'-nek, e hibát, mely 5° 35' tesz ki, annál is inkább szükségesnek tar­

tottam felemlíteni, minthogy épen ezen szögérték azok egyike, melyet mint már emlitém, számításaim alapjául vettem. Ez alkalommal sem mulasztottam el a Miller-féle adatokat fel­

használni a hiba valódi okának kiderítésére, de ez alkalom­

mal is arra a tapasztalatra jöttem, hogy a Miller-féle számí­

tott értékek az enyémekkel hangzanak egybe.

A mérések még a következő szögértékeket adták : (001) (111) = 64® 18' 48" (64» 18' 35")

[64» 10' (64® 18')] Schr.

(012) (120) = 54® 29' 29" (54® 29' 24") (012) (110) = 60® 52' 45" (60® 54' 52")

2. Tábla. 7. ábra.

m (ПО), Я ( 120), b (010), c (001), d (012), z (111).

E krystályt valamint a következőt is, az előbb említett kézi darab egy üregében találtam; alakjuk csak annyiban kü­

lönbözött, hogy

2. Tábla. 8. ábra.

m ( 110), Я ( 120), d (012), z ( 111), c (001), b (010) az egyiken a brachivéglapot ( 100) is láttam fellépni.

Nagyságuk 2—3"' között ingadozott, lapjaik igen fé­

nyesek, kivéve a brachyvéglapot ( 100) és a törzsprizmát, me­

lyeken a fő tengely ly el egyközüen futó rostokat találtam.

A makrovéglap a hason fektü domával a következő ér­

tékeket a d ta ;

(010) (012) = 51° 7' 48" (51° 9' 0").

Ellenben a brachivéglap a törzspyramissal és prizmával:

(100) (111) = 55» 15' (550 16' 50") (100) (110) = 50» 49' (50° 48' 2") e szögértékeket adta.

KRYSTÁLYTANI VIZSGÁLATOK A B E T L É R I W OLNYNON. 2 3

2. Tábla. 9. ábra.

m (ПО) Я (120), z (111), f (113) d (012), c (001).

E krystály 3.5'" hosszaságu, a lapok igen jól vannak kifejlődve, a törzsprizma (110) kivételével, mely a főtengely- lyel egyközü r*ostokkal van ellátva; a fél makroprizma (120) a fentebbivel ez esetben egyenlően van kifejlődve. Az egyhar- mad pyramis (113), melyet először e krystályon látunk fel­

lépni, habár alárendeltebb fejlődöttségü, mégis igen kitünően tükröződnek lapjai.

E krystálynál valamivel nagyobb méretekkel bir a kö­

vetkező :

2. Tábla. 10. ábra.

a (100), b (010), c (001), m (ПО), Я (120), z (111), f (113), d (012).

2 4 9ZÉC8K A V IST V Á N .

1. ábra.

A makro és brachivéglapok, melyek igen ritkán jelen­

nek meg oly fejlődöttséggel, hogy azokkal jó méréseket le­

hetne eszközölni, e krystálynál oly jól vannak kifejlődve, hogy igen kielégitő méréseket lehetett velők tenni.

A többi alakok lapjai közöl a törzs pyramis (111) és a makrodomáéi (012) voltak leginkább kiképződve.

Az egy harmad pyramis ugyan alárendeltebb szereppel birt itt is, de mindazonáltal kitűnő fényességű lapok által van képezve, melyeken nem lehetett érdességet észlelni, mint a törzspyramiséin; ez utóbbinál különösen a lapok közép­

része birt érdességgel.

A prizmák közöl az — (120) — nem oly szép fényes, mint szokott lenni, amennyiben lapjai egy kevéssé megtáma­

dottak; a törzsprizma (110) azonban a kivánalmaknak töké­

letesen megfelel.

A most leirt két krystályt egy limonit üregecskéből vet­

tem ki, az utóbb említettnél az alsó részen is lehetett a la­

pok nyomát találni.

E két krystályon tett méréseim:

(100) (120) = 670 51' 0" (67° 48' 54") (010) (001) = 90° 0' 0" (90o o' 0") (010) (113) = 630 47' o" (63° 48' 32")

[65° (63° 48')] Schr.

(001) (113) = 34» 42' 35" (34° 43' 7") [34° 40' (340 43')] Schr.

(001) (120) = 90® 0' 0" (90° 0' 0") (012) (113) = 23» зо< 30" (23° 30' 31") (113) (110) 55° 14' 54" (55° 16' 53") (113) (111) = 29» 36' 40" (29° 35' 27") (113) (120) = 57° 2' 0" (57° 0' 5")

2. Tábla. 11. ábra.

a (100), b (010), c (001), m (ПО) Я (120), z (111), f (113) d (012). о (101).

Yiztiszta átlátszó krystály, melynél csak a basis véglap (001) bir egy kevés sárgás színnel.

A felsorolt alakok lapjai közöl egy-kettő kimaradt, mig egy-kettő hiányosan van kiképződve.

így a törzspyramis lapjai közöl is egy kimaradt, mig a többiek tökélytelen fejlődésüek, sőt rajtok rostokat is lehet észlelni, melyek a brachitengelylyel futnak egyközüen.

Az egyharmad (113) pyramis lapjai szintén tökélytele- nül vannak kifejlődve, a mennyiben különféle nagyságúak,

de mindazonáltal kitünően tükröződnek.

A domák közül ez esetben a brachidoma (101) van job­

ban kifejlődve, mert mig a makro-doma (012) egy igen kis polygon által van képezve, addig a fentebbi egy meglehetős hosszú esik alakjában jelenik meg.

A többi lapokon semmi feltűnő sajátságot nem lehet észlelni.

A mért szögek közöl a következőket kívánom felemlíteni.

(100) (101) = 37» 17' (370 16' 35") (001) (101) = 52o 43' 25"

(001) (120) = 90o 0' 0" (90° 0' 0") (012) (101) = 61o 50' 0" (61» 51' 23") (113) (101) = 38o ] 9' 42" (38o 20‘ 51")

H abár a basisvéglap, mint emlitém. sárgás színnel van befuttatva, mindazonáltal a brachidomához ( 101) hajlását igen jól lehetett meghatároznom.

Számos mérésem alapján azon meggyőződésre jutottam, hogy a lapok egymáshoz hajlását alapmérésül elfogadhatom,

K K Y STÁ LY TA N I VIZSGÁLATOK A B E T L É R I W OLNYKON. 2 5

2 6 SZÉC8KA.Y IST V Á N .

azért is az eszközölt 80 egyesmérés és 17 repetionak szám­

tani középértékét vettem, s az igy nyert értéket, mint azt már a tengelyek kiszámításánál is említettem, ■ alapul fo­

gadtam el.

Schraufnál szintén fel leket találni az (101)-nek hajlá­

sút a (OOl)-hez, és pedig a 290 oldalon 52° (52° 48'), a 292 oldalon 52° 20' (52° 42')-el meghatározva, a 293 oldalon elő­

ször 52° 30' (52° 42') értéket közöl, mig alább 52° (52° 42') említ fel.

2. Tábla. 12. ábra.

a (100), b (010), c (001), m (ПО), Я (120), к (310), z (111), f (113), d (012).

E négy vonal hosszúságii krystály a legérdekesebb Wolnynok közé tartozik, minthogy ra jta az oly ritkán megje­

lenő (310) prizmát találhatjuk; e ritk a prizma kicsinysége daczára igen kitűnő sík által van képezve, úgy hogy rajta semminemű érdességet, vagy rostokat nem fedezhettem fel.

A makropinakoid, valamint a törzsprizma rostokat mutatnak, melyek a főtengelylyel egyköztiek.

A többi lapok tökéletes fejlődésüek.

1. Tábla, 13 ábra.

a (100), b (010), c (001), m (110), Я (120), к (310), t (320), z ( 111), f (113), у (212), о (101), Ф (102), d (012).

2. ábra.

h

KRY STÁ LV TA N I v i z s g á l a t o k a b e t l é r i w o l n y n o n. 2 7

E viztiszta krystály alig éri el a négy vonalnyi hosszat, lapjai nincsenek egyenlően kifejlődve; mig a törzsprizma ( 110) teljes nagyságában tűnik fel, addig a fél makroprizmá- nak (120) alárendelt szerep jutott.

Az itt először föllépő (320) prizma igen ritka jelenség a Wolnynnál s ez esetben is mint igen keskeny szalag jele­

nik meg a törzsprizma (110) és a (310) oszlop között; lapjai ez utóbbi prizma felé érdesek, mi azonban a mérés jósá­

gára nem gyakorolt befolyást.

Az említett ritka prizmán kívül még más két gyéren előjövő alakkal találkozunk e krystálynál, melyek azonban igen tökélytelenül vannak kiképződve, mondhatom mind­

annyi alak közül a legbiányosabban, minthogy érdesek s en­

nek következtében egy kevéssé homályosak i s ; ebből kifolyó­

lag a méréseket igen' nagy nehézségekkel lehetett eszközölni.

A többi lapok kielégítők.

E két krystályon eszközölt méréseim közül a követke­

zőket kívánom felemlíteni:

(100) (310) = 22° 15' 0" (22° 13' 48") (100) (212) = 44° 17' 0" (44° 20' 37") (010) (310) = 67° 47' 0" (67° 46' 12")

[68° 20' (67° 45')] Schr.

(010) (212) = 63° 58' 0" (63° 59' 43") (001) (102) = 33° 19' 15" (33° 18' 4") (113) (212) = 26° 20' 48" (26° 3' 13") (110) (320) = 11° 33' 24" (11° 32' 2") (310) (101) = 42° 34' 0" (42° 33' 32") (310) (111) = 37° 38' 36" (37° 40' 54") (310) (212) = 34° 6' 0" (34° 7' 3") (310) (120) = 45° 33' 54" (46° 35' 6") (101) (212) = 26° 1' 5" (26° 0' 17") (101) (102) = 19° 23' 30" (19° 25' 20") (320) (111) == 25° 16' 0" (25° 18' 53") (111) (212) = 18° 15' 18" (18° 17' 23") (111) (102) = 47° 56' 45" (47° 32' 30") (310) (310) = 44° 30' 19" (44° 27' 36")

Szecskái/ B a lm МЫпуп.

I. 'tábla

t. ábra. f ábra 3 á b ra .

ábra.

R{l/ k. Szecskái/. Ny. Pataki J utSo avünt. 1116.

M. T. Ah. Érc. a TenrUstea. Jórioől. IW.

Szicskay Bedén Wot пуп,

7 a ft га

C

tO ábra

c

áa/z. Jzcwiay.

II. labia

8. ábra 9. a bra

1i. ábra

ábra,

Ifí.PaiakL J wit: m űint. ISI6.

M.T. Лк. Еп. л Temiszett. lőréből. !Í76.

fta/z. Jzecíkty h . Pataki Judc ■ ititlAt. Wh.

Szitshuf Selleri Wolni/n.

/ 4 . á b r a

9/0

/5. ábra

uio

Harmadik kötet. 18?2. дга I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y A lb e rttó l . . . 20 kr.

II. Em lékezés N eilreich Á gostról. H a z s l i n s z k y F rig y e stő l 10 kr.

II I . Frivaldszky Im re életrajza. N e n d t v i c l i K á ro ly tó l . 20 kr.

IV. A dat a szaru liá rty a gyurm ájába lerakodott festan y ag ism er­

tetéséhez. H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 20 kr.

V. K özlem ények a m le. egyetem vegytani in tézetéb ő l. D r.F lei-

scher és D r. S teiner részéről. E lőterjeszti T h a n K áro ly . 20 kr VI. K özlem ények a m. k. egyetem vegytani in tézetéb ő l, saját

m aga, valam in t Dr. L ngyel és D r. K olirbach ré sz é rő l. E lő­

te rje sz ti T h a n K á r o l y ... 10 kr.

V II. Em lékbeszéd F ló r F erencz felett. D r. P ó о r I m r é tő l. . 10 kr.

V ili . Az ijsványok olvadásának új m eghatározási m ódja. S z a b ó

J ó z s e f t ő l ... 16 kr.

IX. A gom bák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . . 10 kr.

X. A datok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r L ajo stó l . 60 kr.

X I. A datok a m adárszem fésűjének szerkezetéhez és fejlődésé­

hez. M i l i á l k o v i c s G é z á t ó l ... 25 kr.

X II. A vese vérkeringési viszonyairól. II ö g у e s E n d ré tő l. . 50 kr.

Negyedik kötet. 187».

I. A m ag y ar gom bászat fejlődéséről és je le n á lla p o tá ró l.

K a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l ... 25 ki.

II. Az A ethyloxalátnak h a tá s á ró l a N ap h ty lam in ra. В a 1 1 ó

M á t y á s t ó l ... ... 10 kr.

III. A salvinia natans sp ó ráin ak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajo stó l 20 ki.

IV. I ly r tl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Jó z se ftő l . . 10 kr.

V. E gy új m ódszer a földpátok m eg h atáro zására k őzetekben.

S z a b ó J ó z s e f t ő l... . . . 80 kr.

VI. A beocsini m árg a fö ld tan i kora. H a n t k e n M ik sátó l . 10 kr.

Ötödik kötet. 1871.

I. Emlékbeszéd Kovács G yula fölött. G ö n c z y P á ltó l. . 10 kr.

11. .M agyarország téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y

J á n o s t ó l ... 40 kr.

III. B eryllium és alum inium k ettős sók. I V e l k o v S á n d o rtó l. 10 kr.

IV. Jelen tés a C apronam id elő állításán ak egy m ó d járó l.

F a b i n у i E e z s ő t ö l ... 10 kr.

V. Id ő járási viszonyok M agyarországban 1871. é v b e n ; külö- i ös te k in te tte l a liőm érsékre és csapadékra. 7 tá b lá v a l.

Ü c h e n z l G u i d ó t ó l ... 50 kr.

VI. A N um m ulitok ré teg zeti (stratig rap h iai) jelen tő ség e a dél­

n y u g ati középm agyarországi hegység ó -h arm ad k o ri k é p ­

ződm ényeiben. H a n t к e n M iksától . . . . . 20 kr.

VII. A vízből való élet- és Vagyonmentés és eszközei. E e n e s *

s e у A l b e r t t ó l ... ... 20 kr.

A datok a lá ta liá rty a -m a ra d v á n y kórodai ism eretéh ez.

V ili. H i r s c h l e r I g n á c z t ó l ... 15 kr.

IX . T anulm ány a rég i zsidók orvostanáiól. D r. R ó z s a у

J ó z s e f tő l... 25 kr.

X. Em lékbeszéd A gassiz L ajos k. ta g fölött. M a r g ó T iv a ­

d a rtó l ... 15kr