MISKOLCI EGYETEM

(1)

MISKOLCI EGYETEM

REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA

Miskolc, 2012

(2)

(3)

6.2. sz. Egyetemi Szabályzat

MISKOLCI EGYETEM

REPREZENTÁCIÓS KIADÁSOK SZABÁLYZATA

A M

ISKOLCI

E

GYETEM

S

ZENÁTUSÁNAK

131/2012.

SZ

.

HATÁROZATA Készült 8 példányban

. sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány.

(4)

Kiadásért felelős: Széll Gábor gazdasági főigazgató Kiadja a Miskolci Egyetem

ME Sokszorosító Üzeme: Kovács Tibor üzemvezető Nyomdaszám: Re.2012-….. ME

Miskolc-Egyetemváros, 2012. ………...

A szabályzat gondozásáért felelős: Széll Gábor gazdasági főigazgató

(5)

MISKOLCI EGYETEM A Miskolci Egyetem Reprezentációs Kiadásainak Szabályzata

Oldalszám:

Változat száma: A2

Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan Nyomtatás dátuma: 2012.05.10.

Tartalomjegyzék

Fejezet- szám

F e j e z e t c í m Old.

szám

Vált.

szám

Bevezetés dátuma

I. A szabályzat hatálya 1. A2

II. Értelmező rendelkezések 1.

III. A nem pénzben adott juttatások adózása 2.

IV. A kifizetőnél adóköteles juttatások szabályai Adómentes juttatások

2.

V. A juttatások nyilvántartása 6.

VI. Adók és járulékok megfizetése 7.

VII. Átmeneti és záró rendelkezések 8.

(6)

Oldalszám: 1

I. Fejezet A szabályzat hatálya¹

A Miskolci Egyetem az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011.. (XII.31.) Korm.

rendelet 13.§ (2) bekezdése) pontja alapján- figyelembe véve a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII (továbbiakban Szja tv.)., valamint az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvényt (továbbiakban Eho tv.) – a következők szerint határozza meg a reprezentációs kiadásokkal kapcsolatos szabályokat.

1. §.

A szabályzat hatálya

A szabályzat hatálya kiterjed az egyetem érdekében felmerült és költségvetése terhére elszámolható reprezentációs kiadásokra és üzleti ajándékozásra.

II. Fejezet Értelmező rendelkezések

2. §

Értelmező rendelkezések

A nem pénzben adott juttatás adóalapjának meghatározásához szükséges fogalmak

(1) Jövedelem: a magánszemély által az adóévben bármilyen címen és formában megszerzett bevétel egésze, vagy az Szja törvényben elismert költségekkel csökkentett része, vagy annak e törvényben meghatározott hányada, kivéve ha a bevételt a jövedelem számításánál nem kell figyelembe venni.

(2) Bevétel: a magánszemély által bármely jogcímen és formában mástól megszerzett vagyoni érték. Nem pénzben megszerzett bevételnek minősül különösen az utalvány, dolog, szolgáltatás személyes (magáncélú) ingyenes vagy kedvezményes használata, igénybevétele.

(3) Szokásos piaci érték: az az ellenérték (a továbbiakban ideértve a kamatot is), amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének.

(4) Nem pénzben kapott juttatás: az Szja törvényben nevesített esetekben és feltételekkel a magánszemély által ingyen, vagy kedvezményesen megszerzett dolog, kapott szolgáltatás vagy más vagyoni érték.

(5) A nem pénzben kapott juttatás adóalapja: a magánszemély által megszerzett bevételnek (jövedelemnek) azon összeg minősül, amely megegyezik az ingyenesen, vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás szokásos piaci értékével, illetőleg abból azzal a résszel, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni (adóalap).

1Módosítva a Miskolci Egyetem Szenátusának 131/2012. sz. határozatával, 2012. május 1. napjától hatályos szöveg.

(7)

Oldalszám: 2 Változat száma: A2

(6) A nem pénzben kapott juttatás megszerzésének időpontja: termék, dolog esetén az a nap, amikor a magánszemély vagy javára más személy birtokba vette. Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az Áfa tv. szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne. Abban az esetben, ha a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a megszerzés időpontja a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének a napja. Ha a bevétel tárgyát képező vagyoni érték miatti kiadást a magánszemély a juttatónak megelőlegezi, és/vagy a kiadást igazoló bizonylattal elszámolni köteles, akkor a bevétel megszerzésének időpontja az elszámolás napja.

III. Fejezet

A nem pénzben adott juttatások adózása 3. §

A nem pénzben adott juttatások adózása

Az Szja tv. a nem pénzbeli juttatásokon belül jellemzően két féle juttatási formát különböztet meg:

a) béren kívüli juttatások,

b) egyes meghatározott juttatások.

IV. Fejezet

A kifizetőnél adóköteles juttatások szabályai 4. §

A kifizetőnél adóköteles juttatások szabályai

(1) ²Az Szja tv.69. §-a szerint a béren kívüli juttatásoknak nem minősülő , valamint a béren kívüli juttatások után az adó a kifizetőt terheli.

Az Szja törvény 70.-71.§-a tételesen határozza meg, hogy alkalmazásában mi minősül egyes meghatározott juttatásnak és béren kívülinek.

Amennyiben a kifizető olyan formában juttat bevételt a magánszemély számára, amely nem felel meg az Szja tv. 70-71.§-ban előírt feltételeknek, az adókötelezettség a magánszemélyt terheli, a kifizető és a magánszemély között fennálló jogviszony szerint az összevont adóalap részeként adózik.

A juttatás után az adót (és ebből következően a közterheket) a kifizető a juttatás hónapja kötelezettségeként köteles megállapítani, valamint az adózás rendjéről szóló törvénynek a kifizető által levont jövedelemadó megfizetésére és bevallására irányadó rendelkezések szerint megfizetni és bevallani.

(8)

(2) ³Béren kívüli juttatások

Az Szja törvény 71.§-a nevesíti azokat a béren kívüli juttatásokat, amelyek értékének 1,19- szerese után a kifizetőt 16 %-os (azaz 19,04) mértékű személyi jövedelemadó és 10%-os egészségügyi hozzájálás terheli,.

A juttatások egyedi korlátokon felüli része béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásként adózik.

Ide tartozik:

- az üdülési szolgáltatás a munkáltató saját üdülőjében évente a minimálbér mértékéig, - az iskolakezdési támogatás évente a minimálbér 30%-áig,

- az iskolarendszerű képzés munkáltató által átvállalt költsége évente a minimálbér két és félszereséig,

- a munkahelyi étkeztetés formájában havi 12 500 forintot meg nem haladó juttatás fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet – utalvány havi 5 000 forintig - Széchenyi pihenőkártya (SZÉP kártya) keretében adható juttatás, amely három részből tevődik össze, szálláshely- szolgáltatás évi 225 ezer forint, vendéglátás-szolgáltatás évi 150 ezer forint, szabadidő eltöltését, rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás évi 75 ezer forintos keretben ( ezek az alszámlák nem átjárhatóak)

- önkéntes-kölcsönös nyugdíjpénztári munkáltatói havi hozzájárulás a minimálbér 50 %-áig, - önkéntes-kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás a minimálbér 30 %-áig, - foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi hozzájárulás a minimálbér 50%-áig.

- stb.

A kifizető az adókötelezettség megállapításhoz, a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását, a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Ha a magánszemély valótlan nyilatkozata alapján az adóhatóság adóhiányt állapít meg, illetve, a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek kell viselnie.

(3) ⁴Egyes meghatározott juttatások

Az Szja törvény 70.§-a nevesíti azokat a juttatásokat, amelyek értékének 1,19-szerese után a juttatónak 16% (azaz 19,04) személyi jövedelemadót /Szja/ és 27% egészségügyi hozzájárulást /Eho/ kell fizetnie:

- a béren kívüli juttatások kedvezményes adózású értékhatárán felüli rész,

- hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel,

(9)

- cégtelefon magáncélú használata, - reprezentáció, üzleti ajándék,

- a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló és/vagy közeli hozzátartozóik részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg,

- egyidejűleg több magánszemély (üzleti partnerek is) számára szervezett ingyenes reprezentációnak nem minősülő rendezvény, esemény (amely a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul),ha a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet,

-olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemély által megszerzett jövedelmet,

- csekély értékű ajándék: a minimálbér 10 %-át meg nem haladó értékű termék, szolgáltatás, amelyet személyenként évi három alkalommal adhat a munkáltató a munkavállalójának, a munkavállaló, az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozójának, a volt munkáltató a nyugdíjas kollégának és közeli hozzátartozójának, szakszervezet a tagjának, nyugdíjas tagjának, továbbá olyan magánszemélynek, akinek a kifizetőtől az adóévben nem származik más jövedelme, olyan adómentesnek, üzleti ajándéknak nem tekinthető üzletpolitikai (reklám) célú juttatás, amely nem tartozik a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alá.

- az a juttatás, amely megfelel e béren kívüli juttatások feltételeinek, de az arra vonatkozóan meghatározott értékhatárt meghaladja.

- nem szakmai rendezvény, esemény keretében a résztvevőknek adott ajándéktárgyra fordított kiadás, akkor ha annak egyedi értéke nem haladja meg a minimálbér 25 % -át (ez 2012-ben 23 250 forint)-Reprezentációnak nem minősülő rendezvényeken, eseményeken (ilyen különösen a nőnap, május 1.,a nemzeti ünnepeink, az anyáknapja, stb) lehetőség nyílik arra, hogy a vendéglátáson szórakoztatáson túl a résztvevők akár a saját munkavállalók is ajándékba részesüljenek.

A béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások közül ki kell emelni:

a) a reprezentációt, b) az üzleti ajándékot,

melyek fogalmát az Szja tv. az alábbiak szerint határozza meg:

(4) ⁵Reprezentáció: „a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.)”, azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés,

(10)

útvonal, úti cél, tényleges szakmai, ill. hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható (Szja tv. 3. § 26.)

Nem kell reprezentációs költségként kezelni a fenti események lebonyolításának feltételeit képező költségeket (terembérleti díj, bemutató eszközök használati díja), valamint a résztvevők közül azon személyek utazásának, szállásának költségét, akik a program szerint ott a munkájukat végzik (rendezők, szervezők, közreműködő vendégek, meghívott előadók, művészek, a munkaköri feladatuk szerint az esemény által érintett dolgozók).

Reprezentációnak kell tehát tekinteni a tárgyalások, megbeszélések, rendezvények ellenérték nélküli vendéglátási költségeit (kivéve a vendégeket kísérő intézményi alkalmazottak fogyasztását), továbbá a társadalmi eseményekhez kapcsolódó munkahelyi megemlékezéseken, szakmai tanácskozáson, értekezleten, továbbá az állami ünnepekhez kapcsolódó rendezvények keretében biztosított ételt, italt és ezen felül nyújtott szolgáltatást.

Az intézményi alkalmazottak vendéglátási költségei béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatásként kezelendő.

Az intézmény által rendezett konferencia keretében nyújtott vendéglátás költségei után a közterhek nem az Egyetemet terhelik, amennyiben a költségeket a konferencia részvételi díja mellett az Egyetem továbbszámlázza, ellenkező esetben a vendéglátás költségei reprezentációnak minősül a rendezvény szervezőnél.

A Miskolci Egyetemen reprezentációs költség elszámolhatóságáról az adott keret felett rendelkező kötelezettségvállaló dönt.

(5) A reprezentációs kiadások közterhei: a juttatások általános forgalmi adóval növelt beszerzési értékének 1,19-szerese után 16% személyi jövedelemadó /Szja/ (azaz 19,04 %), és 27 % egészségügyi hozzájárulás /Eho/ (azaz 32,13%) terheli.

A személyi jövedelemadó köteles reprezentációt egészségügyi hozzájárulás /Eho/ fizetési kötelezettség is terheli, amely független a kedvezményezett személy illetőségétől, azaz külföldi személy vendéglátása után is meg kell fizetni.

A reprezentáció fogalma alatt a nyújtott étel és ital és kizárólag az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás értendő. A reprezentációnak nem része az ugyanilyen kapcsolatok keretében adott tárgy. Arra az üzleti ajándékra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(6) ⁶Üzleti ajándék: „a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék.” (Szja tv. 3. § 27.)

Üzleti ajándék csak a felsorolt kapcsolatok keretében adható, lehet ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint kizárólag erre szóló utalvány, de nem lehet értékpapír. Az az utalvány fogadható el, amelyen feltüntetésre került, hogy mire váltható be.

(11)

(7) ⁷Az üzleti ajándék közterhei:

a) A juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetőnek 16% (azaz 19,04 %) személyi jövedelemadót /Szja/ és 27 % (azaz 32,13%) egészségügyi hozzájárulást /EHO/ kell megfizetni (akkor is, ha üzleti, hivatali kapcsolatok keretében adják).

A Miskolci Egyetem a jogszabályi előírásokat alkalmazva, lehetőségeihez mérten részesíti alkalmazottait béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokban, melyek egyetemen belüli szabályozását a Kollektív Szerződés rögzíti.

5. §⁸

Adómentes juttatások

Az Szja tv. 1. sz. melléklet, valamint 7.§-a tételesen felsorolja a munkáltatók által adómentesen adható nem pénzbeni juttatásokat.

Ide tartozik:

− hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezést,

− hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértéke, a szokásosan felszámított reggeli étkezés ellenértékével,

− foglakozás-egészségügyi ellátás,

− kegyeleti ellátás,

− védőeszköz, baleset- és egészségvédelmi eszközök,

− sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea,

− Nemzeti Kulturális Alap támogatásával szervezett rendezvényhez kapcsolódó utazás, szállás, étkezés, továbbá az a juttatás , amelyet az államháztartás valamely alrendszeréből a közoktatásban vagy hasonló képzésben részt vevő tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi verseny alkalmával kap; a tanulók felügyeletét ellátó magánszemély nem pénzbeli formában kap,

− Védőoltás,

− munkaruházati termék, egyenruha, formaruha, védőruha és tartozékai,

− a felsőoktatási tv. alapján adományozott arany, gyémánt ill. rubin díszoklevélhez kapcsolódóan adott pénzbeli juttatás.

V. Fejezet

A juttatások nyilvántartása 6. §

A juttatások nyilvántartása

(12)

A juttatásokról olyan nyilvántartást kell vezetni és a bizonylatokat oly módon kell kezelni (megőrizni), hogy azokból az elévülési időn belül utólag is megállapíthatók legyenek az adókötelezettségek, illetőleg a mentességek.

A Miskolci Egyetemen a reprezentációs kiadásokról szóló számlák esetében, az utalványozási rendelkezéshez és a mellékelt nyilvántartásból egyértelműen kimutathatónak kell lennie, hogy reprezentációról, ajándékozásról illetve reprezentációnak nem minősülő juttatásról van-e szó.

E kimutatás képezi az alapját az adó és járulék elszámolásának és fizetésének, valamint az adóhatósági ellenőrzésnek.

Az utalványozási rendelkezéssel ellátott számlához csatolt mellékletnek tartalmaznia kell:

a) a reprezentációs esemény vagy az ajándékozási alkalom megnevezését valamint annak időpontját

b) reprezentáció esetén a résztvevők névsorát, megbontva egyetemi dolgozó illetve vendégek szerint, jelölve munkahelyüket is.

A kifizetőnek a béren kívüli juttatásokról, az adómentesen nyújtott juttatásokról, a csekély értékű ajándékokról nyilvántartást kell vezetnie oly módon, hogy a juttatásban részesülő személy hitelt érdemlőazonosítására alkalmas adatok bevezetésre kerüljenek. Ki kell derülnie a nyilvántartásból, hogy egy magánszemély a kifizetőtől hányszor kapott az adóév folyamán csekély értékű ajándékot. A nyilvántartást a Számviteli Osztály vezeti a szervezeti egységek által megadott adatok alapján.

VI. Fejezet

Adók és járulékok megfizetése 7. §⁹

Adók és járulékok megfizetése

A béren kívüli és egyes meghatározott juttatásokat terhelő adó témaszámokra történő terhelése a számla könyvelésekor történik. A kötelezettségvállaló felelőssége gondoskodni a béren kívüli, és az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adó és járulékok fedezetéről.

A béren kívüli és az egyes meghatározott juttatások után a közterheket a juttatást követő hó 12. napjáig kell bevallani és a nettó finanszírozás rendszerében, a tárgy hót követő20. napjáig megfizetni.

(13)

A Miskolci Egyetem Reprezentációs MISKOLCI EGYETEM

Kiadásainak Szabályzata

Oldalszám: 8

VII. Fejezet

Átmeneti if záró rendelkezések

Átmeneti és záró rendelkezések

l) A Miskolci Egyetem Reprezentációs Kiadások Szabályzatában foglalt előírások az intézménynél valamennyi érintett személyre és szervezetre vonatkoznak.

2.) Jelen szabályzatot a Szenatus a 31512011 sz. határozatával 20 ll. december l-i hatállyal fogadta el és 13112012.5z. határozatával 2012. május l-i hatállyal módosította.

Miskolc, 2012. április 19.

Dr. Patkó Gyula rektor a Szenátus elnöke

ro Módosít aMiskolci Egyetem Szenátusának 131/2012. sz.határozatával. 2012.május 1.napjától hatályosszöveg.

(14)

Melléklet Jogszabályi háttér

A Miskolci Egyetem reprezentációs szabályzata az alábbi előírások alapján készült:

- a többször módosított 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról;

- a többször módosított 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről;

- a többször módosított 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről;

- a többször módosított 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról;

- a többször módosított 1991. évi IV. törvény a foglakoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról;

- a többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról