•ií^^w ^m^^mmm^^^^^^^^^^^^

Teljes szövegt

(1)^m^^mmm^^^^^^^^^^^^. •ií^^w.

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

(7) •7,. ií. MAGYAR. NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁR..

(8) LEXirON. LINGUAE Iin'GARICAE. MM. AXTIurTOPJS.. AUSPICIIS ACADEMIAE SCIENCIARUM HUNUARICAE EDIDERÜNT. GÁBRIEL 8ZARVAS ET SIG18MUNDÜ8 STMONYT.. VOLUMEN PRTMT M A-I. BUDAPESTIM SUMITIIUS. |;T. TVIMS VKTclílS lloUNVÁNSZKV AtAKOllAK MDCCCXC.. 1.11;1;AI;11.

(9) MAGYAR ••. NYELVTOKTENETI SZOTAR A LEGRÉGIBB NYELVEMLÉKEKTL A NYELVÚJÍTÁSIG.. A MAGYAR. TUD.. AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL. SZERKESZTETTÉK. SZARVAS GÁBOR ES SIMONYI ZSIGMOND. ELS. K. Ö T E T. A-I. BUDAPEST KIADJA HORNYÁXSZKY TIKTOR AKADÉMIAI KÖNYVKERESKEDÉSE 1890..

(10) 1;;;+,. /. xoimrlHmr ^Kra, nflNrvMToiiam..

(11) ELSZÓ. magyar, különösen az összehasonlító magyar nyelvtudomány fejlödtével. A. miiul szükségesebbé s. már. mely a. a megalkotása,. halaszthatatlanná vált egy. történeti. nyelvnek. mag^'ar. gyjteményes. oly. hiteles adatokkal. mnek. támogatott. magában foglalja. Nyilvánvaló lévén, hogy e nehéz föladat megoldására egy-két ember ereje korántsem elegend, Budenz József és Szarvas Gábor lolszólitották a hivatottakat, a magyar nyelv mvelit, hogy a munkát megosztva szókincsét. e fontos vállalatnak lehetleg. fölszólításnak. szén. 1873. év. A hez,. a. megindítói elre. illetékes. oldalról. véve. az. egész. egyesüljenek.. megvalósítására. A. foganatja,. is. fogtak tervük. azzal a biztos hittel. hathatós gyámolításban fognak részesülni.. Akadémia rövid idre a. kezébe. való. úgy hog\' rövid nap múlva reá, az els része, az anyaggyjtés tényleg megkezddött.. kivánt. munka. a. vállalat. hogy. a M. T. s. megvolt. hamar idn. megindítása után magáévá. vállalat. vállalatot,. évi. segélyösszeget. kivitelé-. S valóban. tette. az ügyet. szavazott. meg a munka. a. mely kezdetben. folytafására s bevégzésére.. E. fontos ténnyel változást szenvedett. maga a. terv. is,. egyelre csak a codexirodalom szókincsének egybegyjtését vette célba; a i\I. T. Akadémia ugA'anis határozattá emelte, hogy a gyjtés a codexirodalmon kívül a úgy hog>' a szótár az összes régi. a XVIII. század végéig teijed magyar irodalom szóanyagának tárháza leg\'en. Az anyaggyjtés na.gy részében öt (1874 1878), s az egybegylt anyag. nyomtatványokra. is. terjeszkedjék. ki.. —. elrendezése két év. (1879—1880). nvelvtudományi bizottsága. leforgása alatt befejeztetvén, a M. T.. Volf György gyei.. a Nyelvemléktár kiadójával. —. kezdetben szintén részt vett a szerkesztés munkájában tásokat,. a. a. iM.. T.. •. Akadémia megkezdette a kiadást. s. —. s. a szerkesztéssel. tagokat bízta meg. lefolyt. 1. 887-ik évben elkészülvén,. a müvet ezennel a közönség haszná-. latára bocsátja.. Budapest, 1888. augusztus 20-án.. Hunfalvy Pal,. Gyulai Pál,. az I-sö (nyelv- és széptudományi) osztály elnöke.. oszlálytitkár.. M.. NYKLVruKT. bZOrAli. ki. kidolgoztatta az Utasí-. melyek a szerkesztésben irányadóul szolgáljanak. Szarvas Gábor és Simon yi Zsigmond A szei-kesztk a rájuk bizott munkával a. Akadémia.

(12) utasít A SOK. I.. 1.. A Magyur. Nyelvtörténeti. szorítkozik és így a legrégibb. alakulásáig terjed.. A. idtl. szótárnak tartalmáról.. Szótár,. nevének meglelelöeii.. fogva a nyelvújítás. elejéig,. a. magyar nyelv múltjára. vagyis a mai. irodalmi nyelv. mai nyelv irodalmi és tájbeszédbeli szókincse más két szótárnak marad. A. tárgyául.. A Magyar. 2. Nyelvtörténeti Szótárnak a kijelölt határok közt a) a szókra, b) löalakjuk. változataira, c) mindenféle jelentésükre és. d) els ne. külimbözö használatukra nézve. elfordulásuk biztos megállapítására kell törekednie:. de,. teljességre,. — valamint. hogy megjelenését túlságosan. meg kell elégednie az ez id szerint elérhetövel. A Magyar Nyelvtörténeti Szótár számára gyjtiHt szókincsbl, minthogy a teljesség csorbát nem .szenved, ki kell rekeszteni: a) az oly képzéseket, melyek alapszavukból a. késleltesse, H.. azzal. ragozá.sokhoz hasonlóan mind alakra mind jelentésre nézve maguktól következnek, nevezetesen. a melléknévi igeneveket, a játlomban-. aluUotnban-íéle fneveket, s az. íí-,. neveket, kivéve ha az eredetitl valamennyire eltér jelentést fejlesztettek. b) a tulajdonnevekel,. :. tí-képzös mellék-. kivéve a keresztneveket, népneveket, s azokat, melyek egy-egy köznévnek magyarázatául szol-. gálhatnak. s. a csak. sem. :. alakjukban í.. érintett,. sat-.):. voltak használatban. vagy sajtóhibából. toll-. (dázatoN). Fels-Ör. Alsó-()r,. (pl.. tényleg soha. c). a csak szótáriróktól alkalmilag gyártolt szókat, melyek. Molnár A.. (pl.. támadt. látszólagos. /-. képzs. szókat. .szavaiból. (pl.. d) az idegen származású szók kiizül azokat, melyek soha. nem. ezmti. leni, rézt sal). KesztC. H13. e. h.. sem jelentésükben, sem. simultak nyelvünkhöz.. Klleiiben. lói. kell. venni. tekintet. nélkül ill vagy illetlen. akár eredeti magyar, akár megbonosult idegen. melyek vagy. :. áldozatos. saját.ságos alakot. fejlesztettek,. .sz()l. :. voltára. minden eddig nem. külimö.sen a) az olyan képzéseket,. vagy önálló jelentést szerezlek, vagy közönsége-sen. nem. használatosak: 6) minden komoly müszókisérletet c) a meghonosult idegen szókat, akár már a múltban, akár csak a jelenben hódoltak meg. még az esetben is. ha idegen alakjukban :. lurdulnak el.. .. Minden szónak pontosan meg. Valamely szót H.. (. )ly. csinált. példával támogatni. idézetek,. kell jelölni. nem. forrását. é.s. lehetleg. idézetlel hitelesíteni.. szabad.. melyek a szónak sem alakja, sem els elfordulása, sem értelme, sem. használata fölvilágositá-sára. nem alkalmasak vagy nem. szükségesek,. egyszeren mellzendk..

(13) in. ITAslTÁSOK. A. II.. A mutató. 7.. szótárnak alakjáról.. nem. hacsak kiejtésük. szók,. mai. ismeretlen,. Írandók,. ortografiával. idézetek |iedi?.. az. a hogy az. valamint a bizonytalan kiejtés mutató szók iiiven úgy hagyandók,. Megjegyzend, hogy a mutató szókban a közép e megjelulendü. Az eltér alakok könnyebb me.gtalálás céljából a szótár végén külön szómutatóba állítandók iiief forrásokban eiüforduhiak.. össze. A. 8. is,. átal).. veend a származás a mai nyelvérzék még melyeket a nyelvtudományon és félreismerhetetlenül származékoknak mutat, a szoros bet-. szók elhelyezése általában a betrendtl iügg. de tekintetbe. a mennyiben. (ill.. dö.. jovkább. ösnier.. (pl.. helyesírás). olyan. az. is. kívül. szók.. egész biztosan. rend ellenére alapszavuknál sorolandók el. (így. hogy a. telen,. azonban,. mink. habár a. nyelvérzék. képes,. hirtelen,. pl.. nem. köti. ket. ezek a szók: fnhhik.. pl.. mégis. szók származékai,. fiir és. cím. külön. alapszavukhoz. saját. noha kétség-. ó'.ss/«/e.. tárgyalandók.. alatt. csatolhatok. össze, a legcsekélyebb eszmélkedés. —. Olyan. szók. —. mert. hír. kép.. már. rávezet erre az. etimológiai kapcsolatra). 9.. Az. összetett szókat csak föszavuknál kell tárgyalni. agya-furt a vel és fúrt szóknál). De els tárgyalt összetételek a szótár végére teend szómutatóban. 10. (pl.. Az. ha második. ikerszók,. A. (pl.. be-önt, ki-önt az önt szószerint. felük. nem. tárgyalandók,. a többi összetételekéhez hasonló szempont alá esnek 11.. els. értelmetlen szó.. felük. T Cs betkben. tfirka-barka, csonka-bonka a. (pl.. szavuk. nál: agif-velö.. is. fölsorolandók a. szerint iktatandók be. pedig a B-ben), különben. irul-pirul a pirul ige. alá).. szólásmódok lehetleg minden jelents szavuknál megemlítendök egy-két példa. kíséretében. 12.. mazékokhoz 13.. Az. összetételeket szorosan az alapszóhoz, vagy. kell. E csoportokon. kapcsolni.. A származékok. az. belül a szoros. után. összetételek. és. ha származék. betrendet. csoportosítás. kell. a szár-. összetételei,. követni.. nélkül,. egyenkint,. szoros. betrendben sorolandók el. 14.. Mint mutatószók a ragozható névszók. módja. igék pedig a folyó cselekvés jelen ideje jelent. puszta. egyes-számi. nominativusukban, az. alakjának. tárgyatlan. egyes-számi har-. madik személyéhen közlendk. \h.. mal. kell. 16.. külön. A homonym szóknak nem. figyelmeztetni. nem. A betrendre választandók. ábráz, abroncs 1. 7.. (pl.. 1.. lehet rendet szabni: az ilyenekre csak eléjük tett. szám-. ár, 2. ár, 3. ár).. nézve megjegyzend, hogy a hosszú hangzók a megfelel rövidektl (tehát. pl.. az. a. és. á kezdet szók vegyest tárgyalandók. :. abrak,. l. uuitató. .sat.).. Az egyes szók tárgyalásában. a. következ rend tartandó szem eltt. :. a. szó és hangalakok: b) jelentések idrendben; ci szólások és közmondások. 18.. Minden egyes hangalak. 19.. A. idézettel. ersítend, ép. mint minden egyes jelentés.. úgy. jelentések szakaszában a fjelenté.sek arab .számmal,. pedig esetleg betkkel jeli)lendök. Minden jelentéscsoportban. a. megjelölend a. jelentés.. kerültek, ez egy. vagy két betvel megnevezend. Más nyelv. Ez. latin. és. német. a föjelentések árnyéklatai. szám vagy bet után röviden. szókkal történjék,. melyek. szót.. mellett,. ha szótárból. különösen magyar synony-. mumokat és defmitiót vagy leírást ama célra kivételesen csak akkor kell használni, midn már más magyarázó eszköz nincs, vagy mikor a régi szótárak is magyar értelmezést adnak. A jelentés-csoportok oly módon rendezendök, hogy mindig az teend elbbre, a mely régibbnek tartható. ;\ jelentés megnevezése után közlendk a bizonyító idézetek idrendben. 20.. .Az. röviden jelölni. :. idézett források nevei. a. többire nézve. közül csak. a. általában szabály,. legismertebb. szótárirukét. szabad nagyon. hogy az egytagúak egészen kiirandók. és.

(14) iri'ASÍTASOK. IV. hogy a utolsó,. Mind. inej^jeliilésnek. les;rövid»'l)l». rendszeri iit liároin bflüljöl. is. mini miinlen rendes rövidítésnél, okvetetlenül. ezt kell alkalmazni a 21.. munkák. céljáhól. Helykimélé.s. neveire. több. szerint közös származású példa után a. .. állania,. kell. melyek közül az. szótagkezdö mássalhangzó tartozik lenni.. is.. közvetetlenül forrá.s. egymásra következ, szerz és munka. csak az els idézetnél nevezend meg, a többinél. egy.szerüen a kötet és lap jelölend: végre a kötetet jelöl római és a lapot jelent arab. melll, mint 22.. nem okvetetlenül szüksége.sek, elhagyandók a k. vagy A szótár typographiai kiáliitásáriál tVidold'.;. hogy mind. könnyen és gyorsan tekintetet.. A. keresés. azon a helyen,. a. legyen. föl. található.. könnysége. hol. gyorsasága legelször. keresend, akár. legyen Írva. Második követelése a. pedig az egynemüeknek. és. egyez. Hunfalvy. bel.-^ö. és a. Ennek a célnak. (éjben,. alá is. 1.. a mit a használó. minden. kére.*!,. egyéb. hogy minden alak. elü.sorol;Lsban,. küls kiemelése fajta. szám. rövidítések.. rendelni. azt követeli,. különnemüeknek különböz. Pál,. az,. kell. akár szövegben vagy. tagolás és csoportosítás. az I-sö íiiyelv- és szépludoinúnyi) usztály elnöke.. köt. és. ;. betkkel való. teljesen ki. a harmadik röltüntetése.. Gyulai Pál, oszlálytitkár..

(15) BEVEZETÉS. A. Szótár a régi magyar irodalom (teszes szókincsének gyjteménye Hogy azonban e törekvését egész teljességében meg nem valósíthatta s kitzött nem minden részletben érhette el. az elfogulatlanul itél látatlanban is, minden elzetes Nyelvtörténeti. kivánt lenni. célját. beavatás nélkül. tudja s bizonyára. jól. nem. Az egyik. is. mben. kezdettel járó fogyatkozások számát e. ily. A minden. várakozással veszi kezébe e müvet.. még. a szokottakon kívül. tényez. két. gyarapította.. hogy különösen a magán-élet viszonyaira vonatkozi) adatoknak egy jó része még mindig kibányászatlanul a levéltárak .sötétében hever: a másik az, hogy kevés a hozzáért dolgos kéz. s a kik vannak is, a gyjtésnek gépies, fárasztó s jutalmatlan munkájára nem az.. szívesen vállalkoznak. Ehhez járul még. hogy. mind a magyar nyelvtudomány, a mely. leginkábli. érezte hiányát a régi nyelv hiteles vallomásainak s egy és más, rejtekben lappangó, de biztosan sejtett. adat napfényre hozatalának, mind a M. T. Akadémia,. anyagi. 1888-ig) tetemes. m. halaszthatónak a. különben. áldozattal gyámohtotta. megjelenését, s. legjava részébl. is. s. éltette. elegendnek. vélték,. mely évek során. a. a. vállalatot,. nem. ha az eddigien a. összegyjtött adatok dolgoztatnak. föl.. át (1878-tól. tartották. tovább. irodalomnak. régi. hogy a várva várt. tudomány embereinek s a magyar nyelv búvárainak mennél elbb kezükbe juthasson. .Egyelre, mondja egy helyütt az Utasítások is. meg kell elégednünk az e é r h e t ö V e Az itt-ott mutatkozó hézagok kitöltését s a szükséges pótlásokat, ha hiányát érzi. majd elvégzi a ránk jiU'ö nemzedék. A szerkesztk azonban még arra nézve sem vállalhatnak kezességet, hogy a földolgozott müveknek minden fontosabb adata helyet talált a szótárban. A nyelvismeret s a fölfogás különböz foka szerint a gyjtknek egyike is másika is má.^kép értelmezte, a melyek pedig Nyelvtörténeti Szótár. 1".. I. elég. a. szólottak, á. világosan. a mi jelentéktelen,. s. vonatkozó utasításokat. gyjtésre. ;. az egyik fontosnak tartotta azt.. nagy gonddal minden apróságot kibányászott: a másik pedig jelentéktelennek,. a mi fontos, s kijegyzését elmulasztotta.. Krónikájának. Heltai. nevezetességei. sorában sok érdekes. nevezetességek közt azonban bizonyára legföltünöbb hazaszállításáról. szóló. el:. fejezetben fordul. ama. adatot. két ritkaság,. «Egy nihány nap múlva. szeli yébe. és be szurkozác ászt minden fell, és haióba tóuéc ászt és mellé adác a (íáspárt. és. nem ama. meg hadiác azoknae, hogy. el. vinnéo. ászt Székes. fordulnak hozzánk fölvilágosításért, ki s mi volt az ritkaság. is.. volt kijegyezve.. a. —. s z. A. e. 1. y. e,. hogy a. eszmélkedés után rá. itt. kimaradt volna a szótárból.. kinek emlékébl. vissza kell emlékeznie rá, s csekély. 1. lat.. teljesen ki. az. talál. olvasó. :. a. mely a Mátyás tetemének. f. tóuéc a testet. Aladárt és Bodo. Feyervárra». S ha történetesen. említett. Sem. nem mosódtak. f. alád. ár. vele együtt. az egyik, sem a másik a. nem. gyermekkori lienyomások.. glohus-nak a nép nyelvében golyóbis vagy kugli a neve. kell jönnie,. hogy a golyó csak a jelen század dereka. felé. kezdett.

(16) :. kapni. eröseliben lábra. Nugyszigelbi. mint. mindenki. :. Kalrnáii kimutatta (Nyr. XIV.. Csere Jánosnál (Eneyclopaedia) is. csonkításának. golyóbis. a. késbb. s. ;?()2),. munka. volta ellenére. régi. s. meg nem. szó els elöfordultakor kijegyzend». a golyót elfeledte telenül elsó helyet foglalnak el a. XV.. amaz. stádium) szavai:. (. kétszer-kéLszer. jelenik, a ffuli/ó. noha az Utasításokban világosan meg. földolgozója ugyanis,. és kéd. (Jeles Vadkert). és. —. kiírni.. XVI század irodalmának. említett két. hogy «minden. volt hagyva,. A. kimarad a. is. Az. csonkított szavak sorába került volna.. a. is. már Apáczai. csalódáson alapult, mert. Miskolczi (íáspárnál. elkerül. S ha e szómagyarázó fejtegetés véletlenül. .szótárból. K vélemény azonban, a. tartotta.. ritkaságok sorában kétségvisjett. -= helyett, gyanánt). i. hét codexben (Winkler. Nádor, Üóbrentei, \Ve.szprémi, Debre-. nyomtatványban (Komjáthi), ö.sszesen tizenkétszer fordul el, emez egy codexben (Winkler) s szintén egy nyomtatványban (Kulcsár (lyörgyi található. És sem az egyik sem a másik mint mutató szó nem volt az adatok sorában föllelhet s ha Krdy). Keszthelyi,. ceni,. egy. s. :. nem bukkanunk. egyes helyek utánnézése közben véletlenül iájuk. az utóbbit. nem, az elbbit. egyáltalában. A. volna be a szótárba.. mtta magyarázójaként. áll s. —. a feledés homályából.. midn már. idben, most,. Egészen a legutóbbi. kezünkbe vennünk. s. nem. ráakadtunk: hartos. Hasonlókép. is. kisérjük,. iktathattuk. kifeledettek sorából vaió (lalepiruisnak kdlgy szava is. mely a lat. mely Nagyszigethi Kálmán figyelmeztetésének köszöni, hogy kikerült. alatt volt, Ileltai fabuláit kellett. közt e .szóra. nem. figyelemmel. s. pedig legföljebb egy-két igazoló példával. benne egyéb volt. meg. az adatok. B. a. nem. föl. l)etü. szedés. is. jegyzett ritka.ságok. csak az utoLsó. kiizt s. percben iktathattuk be a szótárba.. Ha már. szembesz<)k adatokon. fontos és. ily. szeme, elképzelhet,. a kuró. jelentéktelenek, de csak. úgy. s. míg má.sokkal bokrosulva. ige;. sulva. is. minden föiakadás nélkül. azoknak a száma,. i'Ughat. ecce. :. .sokszorta. nagyon. válnak,. valamilus lát: zugreifen: igazat. a. lút. :. reeht .spredien. vagy pedig szólások. föl.. erkemien, einsehen. fönnlál. :. :. köttksséylátó. ;. :. hocbmütig. pílichttreu. sat.. színben tünteti. az a tény, hogy most.. tol. egy hiányos idézet kiegészítése. s. .-. lát. pl.. értékesekké válnak, a mennyiben megpáro-. is. ellát. pl.. Hogy meimyire kevés pontossággal vaimak. min. akkor jelentéktelenek, ha magukban állanak, a. és közmoridá.sok alkotó elemeivé hotViirtig sein;. keresztiíl siklott. melyek mindennapiak,. a. jelentésben állnak elénk, vagy saját.ságos szerkezetet tüntetnek. üj. látd-e. nagyra. mily. volt. egy s nuis részrl. midn már. az els füzet. végett Lippay (iyörgy. t4;i-dik lapjára nyitottunk, a hol az almafajokat sorolja el, s. következ. adatait egybevetettük, láttuk, hogy a. végezve a gyjtés,. ívei. .Pozsonyi. midn. az. élénk. kinyomva kezünk közt. itt. Kertjének'. III.. köt.. találtakkal szótárunk. fajok nincsenek megemlítve köztük. :. ionubuiuttya.. hóssiiai, posoni, periinger, telel s tótpiros-alma.. Ilynem mulasztásokért tehát kötelességbeli pontatlanság vádja a szerkesztket nem valamint má.s, még jiivoben fölfedezhet, tudtunkon s ti.sztünk körén kívül es logyat-. illetheti,. kozásük miatt azt,. tlünk MciJi. Hod. kell. is el. a mennyit. a. s. tellictleg. folytatluk az. voltak, részint laliu. hárítanunk magunkról minden felelsséget. Annyit adunk s acljuk mind-. mit átvettünk. magunk. -magyar szótára. Melius:. adatok számát), .. V aradi M.. :. Keresztúri. Ég P.. :. történeti. Molnár János: meg. A. szerkesztés. fontos müvet,. a. munkája közben. melyek. is. még kiaknázva. l'ápaimely egymaga mintegy tizenöt ezerrel gyarapította a meglev Sámuel és Királyok könyve, l'ázmány: Lutlieristák vezetje.. Festi. (1.:. Föl.serdült keresztyén,. Cvadányi. Wagner: .leles. jóval többet. ti)bb. földolgoztunk, ré.szint másokkal liildolgoztattuiik. Ilyenek:. A.: lúr.-keméli Ütvö.skönyve,. adatok,. s. (a. szövétnek.. mulat.ság. Ártatlan mulaLság.. liaUagi. st adunk. ;. anyaggyjtést. li. ö.sszes. eodex,. érési: A Karolyiak. okleveitara.. Orczy: Költeményes K Szabó Dávid: Magyar.ság. Phiuseologia,. épületek.. Heythe András: Kivés könyv. Kónyi János: Hadi román. Várta munkai, líadvánszky: Magyar családélet,. Ae.sopus fabulái,. Apor. Nyelvr:. Holmi virági.. és. Nyelv-. Kólt.Szülem.,. Kzekhez járulnak. a kovelkezö müvek, a melyeknek szeilölötl hiányos föhlolgozásáról a szei'kesztés folvaiiia.

(17) :: ;. ÜKVEZCTÍSS. sokszoros alkalmunk volt megsívözödiii. alatt. kori emlékek. emlékek. Rákóczy (iyörgy. U.).. (1.. melyeket újra át. kellett. dolgoztatnunk. Vitézi énekek, Faludi. iisszes. müvei. Tiirök-magyar. a. s. codex. Komjáthi. Zrínyi, (iyöngyösi. Thaly:. \II. Magyar hölgyek. levelezései,. magyar nyelv-. Régi. levelei,. Teleki. :. in).. (11.. Az anyag. ismételt rendezése. közben megtörtént, hogy szemünk egyik-másik idézetnek. Meggyzdést akarván szerezni, megtalálható-e az illet utána néztünk s nem egyszer tapasztaltuk, hogy sehol semmi. valamely ritkább szaván megakadt. szó a mutató szavak sorában,. nyoma, hiányzik. Hogy az ilynem mulasztásokat lehetleg. kipcHoljuk. minden,. bármi tekintetben. hanem. a sokszorta forgatott. munkák. fontosnak mutatkozó szót nemcsak az idézetekbl, is. eshet fölhasználás. E. nem egy. pótJások. folyton folyó. jelentésárnyéklatok megvilágítására. bvítették. lapjairól. végett ki.jegyeztüak. ritka,. nagy számú szólással. jelents szóval,. részben megállapítására. s. s. a. hosszú sorával. szolgáló példák. gazdagították a szótár tartalmát.. s. Noha azonban a szerkesztk erejükhöz képest minden lehett elkövettek, hogy e fogyatkozások száma mennél csekélyebbre apadjon le. mégsem állhatnak jót érte, hogy minden hézag pótolva van st a napról-napra szaporodó példák nagy számából mindinkább meggyzdtek :. hogy a hiányok. róla,. álló. id. pótlása. teljes. merben. rövidsége miatt. minden lehet tévedés megigazítása a rendelkezésükre. s. kivihetetlen.. munkálkodása közben megküzdenie, él tanúi. Hogy mily nehézségekkel kellett a szerkesztésnek neki ama tények, a melyekbl csak néhányat. emhtünk meg ez alkalommal.. A 1.. code.vek löldolgozása. kötet volt kiadva. :. készült.. mikor a Nyelvemléktárból csupán az. kiadója pedig, a mint ez rendén. eredeti kézirat,. legnagyobb részt. Minthogy pedig az eredeti kéziratok egynémelyikének. egymástól. következtében. luzés. történt,. ezekbl tehát az anyaggyjtés részben az. azonban a má.solat alapján hibás. még akkoriban. is. kerültek. szerteszét. e szétszórt leveleket a. volt,. levelei. KulcsárC), a codexek. (VitkovicsC.. maguk. helyére visszahelyezte. minthogy továbbá a másolatok egy részének lapszámozása, a melyekbl a földolgozás. történt,. a kiadásnak alapul szolgáló eredetiétl eltért (Festetics. Keszthelyi, DöbrenteiC. Példák könyve,. Apostolok méltósága. Cornides, Domonkos. Teleki, ÉrseküjváriC),. ebbl. oly kuszáitság és össze-. vissza támadt, a melyet csak hosszas fáradsággal lehetett kiegyenlíteni. megnehezítette a munkát, a mennyiben a lapszám. tetemesen. nézni a kiadásban.. idézetnek utána kellett. Hasonló eset. FaludihóI. a. volt. a mely továbbra. s. is. minden egyes. kiigazítása végett. vett idézetekkel. is.. Tudvalev, hogy a Toldyféle kiadás a különféle változtatások miatt megbízhatatlan a földolgozást tehát az eredeti kiadásokból végeztettük de minthogy ezekhez ritkaságuk miatt manap csak :. :. nehezen lehet hozzáférni, könnyebb egybevethetés végett számozását alkalmaztuk. kellett. vetnünk. Itt. is. tehát az eredetinek. s. a sejtett botlásoknalí lelkiismeretesen megjavítsuk.. E. még. a gondot és fáradságot. a hibák és tévedések fölfedezésébl támadt bizahnatlanság. szerüleg. Toldy-kiadás. forgó. lap-. utóbbiéval egybe. az. idézetét. a lapszámokat kiigazítanunk.. s. fölülmulta e nehézségeket. •lóval. a közkézen. minden egyes. utána nézzünk. s. s. a vele járó. hol ilyenekre. a. folytonos szemmeltartás seregestül. födözte. föl. .sokkal. ama. inkább fokozta kötelesség. li(3gy. akadunk,. kötelesség-. juttatta. fölszinre a. s. hibás adatokat.. Az Utasítások egyik pontja így hangzott .Minden szó külön egy lapocskára írandó s mai helyesírással s utána következzék az idézet az eredeti írásmód hü meg:. mai alakjában tartásával'.. Midn. a. munka folyama. egyes hiányos. alatt. néztünk a helynek az eredetiben, kitnt, hogy a szót.. Egész serege került. ily. íme néhány példa. onszollat.. —. Mszó. selyczegóg. :. módon napfényre a Mutatószó. :. (=. zöldséges) CzechC. 1. er. ;. egyszer hibásan írták. ;. eredeti szöveg. szöv: czewda kcppcn. olv.. í<Jl. a mutató-. tévedéseknek.. (AporC. 6). ssólat. Mszó. céda (AporC. 66);. idézeteknek kiegészítése végett utána. gyjtk nem. szelídségös.. ;. —. olv.. :. omollat. ;. olvasd. csudaképpen.. —. Mszó. zulka (CzechC. 8).

(18) ii|';vkzf:ií>. VIII. ztilmyuwal;. s/.. e.. hwtet. —. kés ál.. (z). sírj. á. !•. a v a. j. Maz.. —. e.. takar o j. —. á.. t. Msz. hasztalan (ÉrsC.. Msz. kegy (gratia) (ÉrsC.. 270);. (Ér-sC.. e.. hagywan. .sz.. —. örizö-hely.. olv.. 214);. sz.. chinaly szitokaf. e.. sz.. ne mulyolel. gyelnec;. —. vagyon.. 85):. 110:. fogú;. olv.. :. ül. kinn. St. —. sz.. e.. egészen pl.. 8b):. e.. szánkó:. -. való fólirás.. M.sz.. áll. —. 513):. e.. olv.. fél. ;. —. —. óryzew hel;. füllel.. —. M.sz.. Hibl.. Kk2):. I.. gyerPp.):. I.. Iluu3):. I.. meg. sz.. e.. e.. sz.. Rorsodban). (Császta hely. madár súldégeUyen ; olv. Msz. síörös (Com:. fogoly. hal.. olv.. —. részént.. Msz. szita (Helt: Hibl.. chal;. e. sz.. olv.. Msz. hogyan f .sz.. ehnulyalni (Helt:. három száz. sz.. syrya;. baromcsásztány (RMNy. 11.302);. Msz.. —. Msz.. —. Msz.. —. Msz. szödögél (szedeget) Matkó: BCsák.. ül. Msz.. bannum. C.. szagú: e.. gyalog: pedioa C.. C.. bronc.i. e.. .sz.. kin. szánkó vetésre való. sz. e.. sz.. kaloda.. —. wló. fólirás;. Msz. gyön-. gónietseg.. szók.. újkori. tetszhalott,. a. alkotásai. nyelvújítás. is. voltak. vizön való hadnak parancsnoka, zsarnok,. eredetiben holteleven (TelC.). vizóni való hadnak kapitánnyá (^.). (ÉrM'... barom Császtán. az mi. sörös hordó. szödögél.. olv.. —. fogú.. :. Msz. meggyülni (Helt: Hibl.. —. Msz. összeszed. sz.. e.. azaz kígyók.. feel rezent. sz.. -. csal (fnév. LevT. 1.385):. M.sz.. szórós hordó; olv.. .sz.. jegyezve;. el.. süld (Szentm: TFiú.. —. e.. gyermökded.. olv.. geség: sanies C.. I<)1. ne múljál vagion. számkivetésre. olv.. olv.. csinálj szí toka t.. pókhálót szSdógel,. sz.. e.. Msz. rhely. (megjelönék).. Msz.. e.. kegy ók,. —. meggyelönék. sül dög él jen. •lan.. olv.. ;. olv.. ;. olv.. Cziastan. olv.. az mi Imrom. germdkded;. sz.. e.. e.. haznalatlan. sz.. e.. olv.. ;. szilem ér (szülemér).— keze (=^ kezét) egybeolv. használatlan. —. (zemel) fslel; olv. (szemmel)-föllel, azaz. sz.. e.. olv.. olv.. :. kesal. gyérüel, azaz gyrvel.. ,•. :. ;. hagyván.. olv.. ;. 82). Msz. felrezzent (ÉrsC. 541);. Msz. fólebb (VitkC. 30);. meteg (TelC. 36);. e.. 1. kegyok. .sz.. (ÉrdyC. 40):. e. sz. .fj/íeweer. ;. —. allata. sz,. e.. sz.. e.. Msz. meggyászol (ÉrdyC. 24):. olv.. keze eegybe takaroytaa. sz.. e.. :. —. csira. gyerwel;. .sz.. Msz. szülém (ÉrdyC. 80), szülemény (198, 349) Msz. kéz ügyébe (ÉrdyC. .379). Msz.. 4B7):. gyógilson.. olv.. :. 3BH):. (.lordC.. szél. (Döbrí^.. ösz ve sztték.. 190);. ífcrdyC.. Msz.. kiszál. gyogyczon. sz.. megigazohok.. olv.. gyérül. Msz.. a.. —. e.. —. csúcsa).. il.. 1. felyre.. evzuc zevtteek; olv.. sz.. e.. meg ygazohok ;. sz.. I. kerenííhyeiiek. Msz. gyógyni í.lordd. 789);. (DomC. 174): e.. sz u. olv.. templom. az. hasonmás. navarchus. :. cimszóknak. (C.).. t(>bb.szörtf'. .sat. :. holott. az. kegyetlen (tyrannns. a hasonmás pedig, mely mint a Czecli code.x szava volt kijegyezve, a codex kiadcijának. :. oldaljegyzetében fordul el. ilyenek. még a következ. döntvény, szol gálát mentes. a melyek ugyan a .Török-magyarkori emlékekben' valójában. sat.. sat.,. íóllalálbatok. de oly okiratokban,. korban fordítottak. a. szók. :. példány, parancs, nyugta, szilárd,. melyek eredetileg törökül voltak írva. A mutatós/ók sorában. magyarra.. le. új. gyiikás (Lép: l'Tük. 1.238), eszélyós .(MA:. S|{.. 2i7i.. s. melyeket mai. a. voltak ilyenek is: malaszt (ÉrdyC. 440).. mind föltn, könnyen észrevehet sajtóhibák. ezek helyett: választolt, gyakás, eszels.. A. folytonos eileiiüizi'st. szükségessé.. tette. peflig. a szótárakban. óic hazába egészítend történt,. így. s. az. még kel körülmény müvek egynémelyikébon, nevezetesen. eredeti szöveggel. vuin egybevetést. Ezeknek egyike magukban az eredeti. lattoc. nagy számmal elforduló. tapasztalt,. a. dicósegnec ekóssegftt,. az. Ilyenek: .Oth az. hib;lk és tévedések.. zentókseget'. iNagyszC.. 197), való.><zinüen. így. A Debreceni code.x másolatában, a melybl a kiirás velagnae czifrasugad meg vtalvaw s midn az eredetivel egybevetettük,. zentók\nek lenes |se</(;<.. ki:. ez állott. :. ,Kz. ;. találtuk: .Éz velagnae. kevansagad. ymad.sag, lóhazkoda.s- (We.szprC.. el. hugvan'. (2li2).. 139), javítva: Beyteles. —. .Vgeb yozagh. tiidnya böjtölés.. ,É1. illic:. Keytelcs. iewenek a sebes wyzek.. a hazia tykezenek' (Pesti: N'fest. 14), olv. ytkezenek (útközének). .Kgy ember hassitot füuekbtn; nagy a .szómé es azzokra alavontii a füueget' (lleit: Me.s. 448); valamint Calepiniis ees. 7'üH((/-je (capiliiim).. lappal. késbb még. valixszinúen. részben:. kuchya. .se.s(|ui. :. úgy ez. világos sajtóhiba. is. süveg helyett: az illet mesében. kétszer elfordul e .szó (452 és 454), de ott helyeit, olv.. masfeel. (. iio.. ).. kuccsa. Fakozás. -. már süueg. kuttya: kaliba, kunyhó,. (uo.): olv. fazoka.-*. Fcúly,. iíeií/ees. ugyanis pár. áll.. Eitchia (Lod.l:. |?|:. sesqui; a latin. feülny (no.): olv. öl. s. talán:.

(19) BEVEZETÉS. FurettJc (uo.). Ölnyi.. Kehes, kéhez: septa (uo.);. oruor (uo.). Hothseeu. olv. etireuh.. ;. lakott szótárnak a. conibrire. :. sáyhoz. Vacillatio rzecze MA.-'. :. ('.. torgas. kápa.. olv.. :. Vezralut:. magyar egyértékese vztarplyenye, a mely mind Egyén szedés: coUectio G: olv. egyhenszcdés. Meg:. inegszurdani. tisub'.ibasasághoz való: duumviralis C: olv. azuhasa-. olv.. ;. fuo.). oW. ketts zsák.. (uo.);. paiientia szónak ez a. lat.. a latin mind a magyar részben megvan).. szaidani. mantica. :. Kanpan. holt szén.. (Legkiválóbb nevezetessége pedig ennek a .sajtóhibákkal. olv. vér alutt =-- alutl vér.. ;. olv.. ;. Keteus xaas. rekesz.. olv.. (uo.). IX. C. :. Czeczezc. tántorgás.. olv.. = csecse, (ilauciolus. musikaszinü. :. ló. MA.. FP.. tsetseze. '. PPBl. matskaszinü. ló. MAI. Bukdolom a vizben PPB. és Kr:. PPH. tsétscze. olv.. ;. macskaszemü isostrates CM. (Kr.):. PPl. olv.. ;. olv. bukdosóm PP. Vesdetöhíró Bomlik: mii MA. (Kr.) olv. homlok y[\. Br-sapka: cudon PP. (Kr.); olv. br-sisak. Csámporodik PP. (Kr.); PP.-nál nincs meg, hanem PPB.-nál. Sáp: scaphium MAI. (Kr.) az els kiadásban nincs meg, a második és harmadikban pedig sáf áll. Czec MA.' tsék PP. (Kr.).: olv. czécz MA.- — csecs. Csirág thalli, aspargi MA. (Kr.j; olv. czirák MA.' czirác MA.csirák. Cslék GM. (Kr.) olv. eslék G. Simán gyalul, Kr. forrá.sként MA. szótárát említi: pedig PP.-ban található. Fraska Tel: Fel. 116: jentatio. jentaculum ló. olv.. :. eggycsztetó bíró: isostrates C.. ;. ;. :. =. ;. pedig annyi mint: nugae. ineptiae.. (Kr.):. (iyöngyosit. II.. D.275. holott e helyen csueea olvasható. Hasonló gondos utánnézést. még az ként. amasia SzD.. Cziicza:. s. =. (Kr.). s. ilyen értelemben idézi. ha.sta.. a hivatkozásos hellyel való tüzetes foglalkozást követelt. ingatag, következetlen helyesirású. továbbá a hiányos idézet következtében vagy egyéb-. határozatlan. is. homályos szók hangalakjának. s. s. jelentésének megállapítása.. Régi irodalmunkat els korszakaiban helyesírás tekintetében általában tétovázás, következetlenség jellemzik. ;. tudatos, egységes írásmódot. csak keveseknél találunk. íróinknak egy jó. :. még a nyomtatványok idejében is, nem csak kortársaival szemben, hanem gyakran magamagához is következetlen. A küzdelem nyelvünk sajátos hangjainak jelölésében csak része,. keveseknél. nem. éri. el. a kivánt sikert. egy jó szám, bárhogy erlködik. :. tud eljutni. Ez ugyan a velük. szakszerüleg. ha a szó a járatosak, ismertek nagy seregébl való vagy. kihaltak,. épen az egyszeresek. olvasása. lielyes. s. hangalakjuk. egybevetésével. legföljebb. csupán a valószínségig juthatni. s. Bornemisza, Zvonarics. s. ;. máskép. áll. közé. érhet. néha még. Nem. tudtunk. (PázmP.. (Préd. 458) s Zvonarics kiczihorászik. jönni. 104) szava. illet. sem. pl.. író. még. marad minden. több így. is. törekvés.. hangok jelölésében annyira. és cs. c. ritkák,. Ezek egynémelyikének. teljesen sikertelen. tisztába. nehézséget,. több esetben azonban. el:. kortársaik egynémelyike a. megállapodásra. azonban a dolog, ha a. tartozik.. következetlen és határozatlan, hogy gondos egybehasonlítás után. lenebb szóknak helyes olvasása.. biztos. ha ugyan elérhet, csakis az. megállapítása,. gondos vizsgálatával. helyének. :. legomena). (hapax. is,. nem okoz semmi. foglalkozóknak. állapitható. Bornemisza. cicoráz,. cíboráz,. meg az ismeretmeg csiczorázic vagy. csicsoráz,. csiboráz-nak olvasandó-e.. Újabb történetíróink a. mény. kiadásban majd s. régi történeti. emlékeket rendszerint. átírva adták. ki.. E. A. czendely szó. pl.. az egyik. ebbl az következnék, hogy cseMf/dv-nek. hangzott:. megnehezítette a szók helyes olvasásának megállapítását.. is. elször így. helyesirású. is. majd. c^-vel.. iktattuk be a. nyomtatvány. csirák (günstlmg). is,. cs- vei. van. írva:. körül-. mutatószók közé. Utóbb azonban egy XVITI. századbeli, határozott. fölvilágosított,. hogy a szó. ccnddy-ntk. olvasandó.. Ilyen. a. czirák,. a melyet csak eredetének kinyomozása után lehetett meghatároznunk, hogy. igaz alakja csirák.. A A. nyílt. e. .lordánszky codex helyesírás tekintetében egyike a pontosabb, szabatosabb müveknek.. hangot ö. is. állandóan e-vel, a zártakat. kezetesen szintén s; cz-ie. valamint z-je. is. (é,. két-két. az utóbbi pedig s és sz érték. S mindamellett. é). ee-vel jelöli. hangnak a. :. jele;. -NYELVTÜKT. SZÓTÍR.. is. az elbbi egyként. c. követés. cs.. kétséges marad, miként olvasandó helyesen a. csupán ez egyetlen helyen elforduló czepórees: lippus (108) szava: vagy pedig c'épülyés, csepölyés; mert itt-ott a zárt e egyszer í-vel U.. a mi s-ünk nála. így-e: is. van. cepölyrs,. csepölyés,. jelölve:. leên (5), b.

(20) ::. BEVEZETÉS. X tenny. vol. (459). ama. valószínség, hogy. méz. szurok,. ,Zsir,. szó. e. gramen. PPB.j:. perje. {tsejüye,. Hogy. sat.. abban. származékának,. összeragadt. által. meg. így. a. a melyet a Tájszótár így magyaráz:. mocsok. vagy szr:. toll. liaj,. állapithatjuk. reeplye. nagyobb. sokkal. kétkedünk:. alig. csepejeges, csepeljeges-nek rokona,. Valósziniíség szerint tehát. türtös-.. már MA. szótárában elforduló. tekinthet a. alig. miatt összeragadott haj-. Ugyan csak. csépölyés.. olvasását:. e. codexben olvasunk egy más különös szót, a mely a 94. lap következ helyében fordul el: ,Zv/letli, nywlath es erdey dyznooth ne eegyetílk, es h\v hwsayth ne yllesseetók, merth fíirtel-. mesek hwk'. A codex helyesírása. szerint. De. az. ztí/f. vagy fzüle állatnevet. alakjának. se. e szónak helyes olvasása. irodalom,. összes. nyomozás. jelentésének megállapítása csak gondos. s. után crhet. Káldinál .tengeri nyúl' az egyértéke.se. el.. Luther. :. él. az. se. s. vagy. eület. nem. beszéd. más. A. szó. helyekkel való egybevetés. kaninchen-nel. is. volna.. szülét. ismer.. fordítja. Biztos. megállapodásra azonban csak a V'ulgata c'noeroyryllus szava vezet, melynek német egyértékesei. stachelschwein (Weise: Griechische wörter ím. .springhase,. helyesírásához htlenné. =. (98j. a mi nála ritkaság, de mégis elfordul,. s. lett,. (egyéb helyeken: 7H2. 787. vysel-nék. visel. a swleth süld-nek olvasandó. használt, vagyis. vagy. ewrewmyre". A. (26).. —. minden valószínség magyarázat. latin. szerint a (talán ismételten. ,. templomban. —. nyelvben).. lakozik' (2HH).. vagy talán aztuin. etvntckelk. (9.. A. calceamentis'. kitnik,. vers).. Hogy. noha két különböz. helyesen yyezedehnui l-nek olvasandó.. óng. iletlen. fwge.. Vng.-ívdk hibás szedése;. írt). Ízetlen.. —. A. Az Apor codexben a megfelel. valahol, épen. ily. = ásztója. a. itt. >5i(/<. kézirat. fordítja:. ige nincs helyén, azt. vallomása. magunkat. s. hely így hangzik:. az. .Vrnak zova. másokai. efjbe. mindenkorra. SBövtni. a. jön. s. sventet ki. meg. van zárva.. a nép-. monzawa meg yelenth egylir mindenki els tekintetre fölísnierheti:. denstis-i'^. azonban a kelt egyazon. ev. való. (=--^-. szrt. l. feytsnek. A. további. nyomozás. végre a Döbrentei codexnek. bizalmatlanságunk helyén. S. ezzel az iráshiba-föltevés. iráshibának. Ha azonban. volt.. s. a. s. többi. megfelel helye. a. K. kezíi-at. így. olva.sat. ssiirt. az(uiban egy új kérdéssel állunk szemben: mi ez a ssüvtnt. A Domonkos. igenév:. sarjadéka-e a szü cselekvés.szónak. bevreben oly. a. mely segítségünkre. codex egyik legendájában így beszél: ,blz nagy faydalm menebe, mynl ha mynden. hayayl nagy evrevuel ky zaggatnayak: mely hayak vgy zevlteek volna evket, annera hog zvkseg. olva.sandó.. könnycnliívéstl. mert könnyen csaló-. Szerencsénkre van egy harmadik codexünk,. pontosan megfelel kérdéseinkre.. evzvegy azzonyallatnak. -. a. megtév&szlüuk.. ielent'. Itt. belle egyberantotl sznt sztt. is. kell. egybevetés s ezek közt. vali). egyszerre. s tehet-e a. szó. oztoiii,. .Urnák. elttünk, minthogy. áll. óvakodnunk. megtamt bennünket, hogy az írashibában. s. pedig a. helyett (vö. aszló: zászló, álog: zálog sat.. condensa" ekként. szókkal szemben ki. zsollárlordílásokkal. szól:. —. ng. az. Döbrentei codex. hogy a Rmtebhi helyen. Kétségtelen tehát,. az idézeti szót tartanunk: s valószín, hogy a zwnt zwrt-iKk. dásnak tesszük. Itt. iletlen. eredetinek másolata, voUaképen i;sak egy tanúval van dolgunk s így kétségtelenül kell. latin. Keszthelyi, s vele megegyezöleg a Kulcsár codex a XVIil. zsoltárnak e. ,Vox Domini revelabít. datát:. s. A. (DöbrC. 481).. Hasnak gmólre viragozek, ziznek méhe nevekedik, iozagnak. .iozagoknak zaztuioJ; ícnlnok' (129). iráshíba zaztoiu. in. a szó világosan így van írva; az eredeti. föl s. insipidae' világosan annyi mint:. szerint: ,lious. liyninu.saínak egyikében ez áll:. oztoiu fenlik, isten. tui. ekként van visszaadva:. mariscuv magyarul. lat.. az sarvba'. Az Ehrenfeld codexböl dicsedeltm mutató-. lörtént. a hol. szöveggel való egybevetés azonban iráshibának tünteti. Calepínusnál a. bett. s. neky ygerett gyczedelmuel mene angyaloknak. ,C;ristustol. kiírás a másolatból. helyett. rendesen ez összetételben:. sül,. gressus. sünt. sajtóliiba lepesid helyett.. szóhoz ez az idézet volt csatolva:. lepelid. te. pulchri. rwhath vyzel". ,fotos. pl.. e helyen a szokott s. írja),. nem más mint. s. ,Mer zep. ,Quam. szöveggel való (összehasonlításból: írás-. —. MA.. sül-disznó: erinaceus, echínus. hogy Upeiid. Eszerint codexünk következetes. latéin).. ziinttk. volna ev hayayt. el. vala. evztie,. mynt. beretualny ev feyerevl". lia. evzue. (174); s. utóbb isméi: .Ka az ev ezenképpen ccza; ztvnt hayayt meg mutattatta nyluan az predicacyon" Kzcknek egybevelésebúl immár megállapilhuto egy -n kepzos .•••uiun, szöcön-ik ige. a. (17ö)..

(21) :: ;. XI. BEVíahnfcS. ss. szerte ismert. rerem megh. —. igének származéka.. /ceheden, a. holtt. Hasonló jelenségek. kenyerghwtt en érettem" (LevT.. mel.j. kiadója Íráshibát sejtve t-erew-nek gyanítja szóval jegyezte. Egyike kihalt. föl.. el. csupán egyszer fordul. arwlny. el. sógor.. —. értett szót.. 1.882).. a hely. .s. hwganak lérye mondja világosan. a Peer codexben: .Az. s a. más kéz a. a másoló vagy a mi valószínbb, egy. kiirója. mutató-. e. is. azaz. értelmét,. is. mese hiányzik. kiírás történt, e. levélgyi'i.jtemóny. mely e helyen kívül azaz rery kezde teth tytkon. ,Talam valami dögöt érzet valahol, es arra jö a hitsaqra'. melybl a. A. legritkább szavainknEik, a. is. S e hely egyszersmind meg. (-iS).. kiadásban, s. nem. a. különben. s. wagyok az Klokook Isthwan;. ,En. :. (Helt: 99.. második kiadás után. rér. sü,. .-. Az els. Mes.).. volt lemásolva;. hitság szót hibának tartva birság-ra javí-. Hogy nem sajtóhiba s ügy helyes a szó. a mint a második kiadás adja, az már ki mutatva a Nyelvrben (XVI.291). A JordC. mazto szavát, mely a 122. lapon olvasható. totta ki.. volt. —. .Myndden nemzet ew sereghek es zaaztoyok zerent taborth yssenek', a Ferenc-, zaaslo-va javította ki. a saasto 61).. = zászló. holott a code.xek egy jó részének vallomása szerint. :. Az alazatossoe Cristusnac zaztaia alath iarnac (DebrC. 421).. —. eodex 129. lapján.. ,Salapos süvegü vén ember". ;. még az 9.. s így. 12.). Föltn. föltn. többször használt kalapos siiopg-re. Elre. is. kezd. schlapa: hut: íesk. slej)a: capka". (11.580).. íSandersnél. und dann das. herunter zu klappen sind jelentette,. a mit a kalapos. meg nem. eredetének kinyomazása, kivált ha. vagy épen minden idézet nélkül. elz. A. födi.. áll:. telik,. az. ily. gondolunk. czMz. Helt: Mes.. is. m. rátalálni.. 456.. ez. számos esetben. fordítás,. t.. i.. alak. is. adniok': s erre. E. tette. mnek. veszek. rajtok,. következik. tüzetesebb. módon. a. is. földerítse s s. egyszer. a melyekrl. a mi vele egyértelm,. történt,. mben. vagy az. hiányos,. illet helyet. s alatta. A. css^-szel. való. körülbelül. ily. A. kegyetlen nemes. egybevetése ellen:. .sok-. kiegé-. a. ember szolgálatában. hely állott. a népet: ,Kiveszem tlük ötödöt, fóldvámot. ,chak oda tekintsen. még egy más. helyen. is. jelentése vonható. le:. meg. Balázs malaczot. a chórtz, bizony. A. iacet.. kell. behaytom-.. ráakadtunk e szóra:. búnes a czórtz. vagy vetkzet a szegény ember, auagy nem": pauper ubique tehát a szónak. idézetképen. a chrtz, bizony behaytom'. Már maga az alak. kántor ludat, kappant, tyúkot: szent. átvizsgálása után. más. :. nyomtatványokban. az utánnézést s a szükséges kiegészítést.. fogja zsarolni. föntebbi hely:. cssz,. állt:. tanulságkép vannak a farkas és bárány meséje után odafüggesztve.. sébl. értel-. körültekintsünk, a melyekben. az a tény, hogy az els. s. teljesen lerontják e föltevést.. elmondja neki. mi. asztal búzát. szerint. e. eredetijével egybehasonlít.suk. Egy cédulán például e mutatószó. A föltn. (chrtz) méltán kétséget támaszthatott e szónak. ördög. süveg. mondatokat, a melyeknek egyik-másik részlete tán valami világot deríthetne. így hangzik: .Chak oda tekintsen. elzményei pedig. is. megköveteli, hogy a hivatkozásos. szorosak a sajtóhibák, kötelességünkké szített hely. salapos. vagy egymagukban rokonok. szókat. esetekben pedig, hogy a szomszédos nyelvek egyikében-másikában. ez:. A. szerkesztés kötelességével járt, hogy az. a szó. a mint. értelmére, figv'elmesen átvizsgáljuk, vagy ha a. eredetijére. Gf. slav.. .Schlapphul: mit krampen,. szó jelentésének meghatározása,. ily. áll.. ez. teljesen kivesztek,. tle. elégedve, a mennyire. a homályt eloszlassa. Egy-egy. meg. messzebbre ható vizsgálódást kívánt az oly szók. s. homály. nélkül állanak s származásukat. fölkeressiik, az. hogy ez a salapos mindenesetre. gesicht verdecken".. mének meghatározása, a melyek a forgalomból. lehet,. tehát,. többszöri tapasztalaton okulva azonban,. vagyis a mai kalap: azaz: karimás süveg.. s.. Figyelmesebb körültekintést. beiktatással. A. schlapheiblein hat klappen, welclie über die ohren herabhángen.. .szótára szerint:. Das. ugyanazt. kimondhatni. eredmény megigazolta bizalmatlanságunkat. Schmeller. az. s. másodszor,. :. harmadszor, mert nagyon emlékeztet a régi nyelvben. helyett k olvasandó: kalapos.. utána néztünk a szó eredetének. die. ember ffyanak Apor. el. elször, mert csupán ez egy helyen kerül s. sajtóhiba s a. Ffel tetzyk. 149. 586. 601. lapokon, s föntebb az. szó a salapos, mely Szegedi Teophaniájának 36. lapján található. mert alapszava: salap szintén ismeretlen:. .s. két.ségtelen. is. neked adam. hogy énnekem sazto vyselwm légy (VirgC.. olvasat. ,En sebeimet. zaztoya az égben' (ÉrdyC.. kiadója. Toldy. code.x. ,Vgyan. E szavak. két helynek egybeveté-. szegény, védtelen, nyomorult. b*.

(22) :. BK\'EZEn'É><. Xll. MéK oda. már. az. liarmadik lielyct. pu'v. alakjából. de. is,. olvasandó. i-jsörsí-nek. kell. is. a czórzeV (19j.. kel tTizetni()c. e miinek. itt. Hogy az. itt. jelentésébl következtethet. t'öleg. mindenlia. idéznünk: .A szeüényec. nem. elforduló szó. mert míg az elbbi. :. híinessefr,. emez. csörcir-nek,. bírságot, sarcot vagy ilyesmit jelenthet. Minthogy e miinek eredetijéhez,. s. nem. a melyhöl a fordítás történt, vagy helyesebben, a melyen az átdolgozás alapszik, eddigelé. megki.sérlettük, tisztába. nem. liszten. faiban' (CzegI: .laph.. nap. pl.. s. .A. ezekbl következtetve mit tesz az mint: 1530 esztend körül. ,E{Í:. t. A. (MünchC. 100).. mártás,. fölismerése. .sálsás. lé;. 130. élt. nyol<radik. hosszabb idköz: de hogy gyanítani lehet, hogy annyi. azt csak. bemarta 6 kezet en velem a sahas. mártásos. a. fr.. tál.. —. lalba.. íáí-lal. adják. az. olasz. olvasását s igaz értelmét csak eredetijének,. meg, a mely ugyanegy. adja. esztend. penig. nap a. JordC, Sylvester s a többi fordítók egyszeren. eszerint: leveses v.. tál'. =. tájban,. kíizzlletec, ki. vissza a Vulgata catinus szavát. Helyes. salsa szónak. id. eseten észten. 1.530. —. elarol engemet'. f'^merarius. IHHj. Annyit ugyan biztosan tudiuik. hogy észten hét',. habár. nézve,. habár utána jártunk,. Szintoly meghatározhatatlan,. eretnekeztetet .loachim. túle. .keddhez egy. eseten kedd.. —. jöhettünk.. ez idézetben:. is. el. se a szó származására. eredményt nem mutathatunk. férhettünk, ennél több. az ceten értelme. és. tartozik a l'öntelibivel egybe,. sauce szóval, tehát annyi mint: .A. mi penig két leányom dossát. hagyom, hogy fiaim kinnek kinek tiz tízezer forintot adjanak' (Radv:CsaL 111.317). A sejtelmet, hogy az idézetbeli szó egyértékese a mai helengyé-nek. vagyis hogy nem egyéb, mint illeti,. a. magyar Verbczyben. dos, a. latin. imez adat helyesnek igazolja: .Dosth ees iegyrwhath. talált. Az elbbihez hasonló hangzású. kellyene fyzethny.. hútvel arra kótcMte magát' (Válts. 11.186) és: ,Nagy. szóval. eredeti. lélekre,. hitre:. a. magyarban. rakiác ászt' (Hell: Ribl.. egy. A. múlt századbeli. gewonnen. is:. A. Il.28fi).. is. vom. lélek:. —. lelkemre-hitemre!. ,A. A. szomnk-. meg-. szót az iró a. dósahitre. tehát. tulkot. (228).. dósa-. sályockra. annyi. mint:. váguán, lakra. szó jelentésére s eredetére nézve némi útbaigazítással szolgál. rövidke. foglalt. járatos ez összetételben:. flei.schteiles. érthetetlen idegen. dwía;. Szerb-horv.. Szakácskönyvben. szó a mai népnyelvben. .benennung eines. meg.. világítja. ,Nagy. (lelejinél:. hitre esküsznek'. dósa. soiába tartozik, azaz a melyekben a netán. /c/^yo-í'élék. felel. szóval találkozunk. fsár. welcher durch. ochsen.. wird. In der metzgersprache. adat: ,Sállyás petsenye" v.. fölsár; eredetije. spaltung. des. (Nyr.. IX.73j.. a ném. schül:. sogenannten. kni)ptis. die hütl-schalen. schwaif-schalen. ober-schalen' (Schmell.. :. —. ,Az ki azt kivánnya, hogy meg mosodhassek, mennyen az sápra házba (ACsere Az oláhból került szó, a hol Sopru annyi mint: nubilarium. szin, eresz (Le.xBud.): sapraház tehát minden valószínség szerint annyi mint: fészer (félszer). .Ember bátor mykenth orozlan. feleken mykenth nywl. zeled mykent galamb, czwlV ees sod mykent rawaz' (Érsf:. 263). Egy hasonló hangzású s jelentés tekintetében is némileg vele találkozó szó él 11.394).. Knc. 12).. —. egyik tájszólásunkban: .Ejnye de sôVZé. A. i^gy. codexbeli sorf-iiak eredetije az oláh éod. más nyelvbl. szólásbeli szódé valamely. és szláv. nyelvekben. de. is),. maga magyarázza meg a. bozda és borza mellckalakjai. a népnyelvben. :. 83fi) borzatúró. beiktatnunk. s. s. hogy. is. :. ez. = veszeked, rossz jellem'. nevetséges, furcsa, csúf,. kerülhetett át (mert e szó. melyikbl,. midn. szót,. ember. azt. nem. — A. kitételét. A. code.x eszerint. még ma is azok Pázmánynak (Kalauz. járatosak voltak a régi irodalomban, valamint. elzetes vizsgálat nélkül is. láj-. bodza szónak egyebek közt. mindamellett Kónyinak (Hadi román 1H8) boedabeteijség. a nyomozás ki. A. megvan a román, germán. tudjuk megmondani.. mondja: csúf és sód.. (Nyr. XV.421).. bolond (Le.xBud.).. deiítette,. nem. volt. s. szabad a bodea-hc\\ példák. hogy az elbbi az olasz. bczza.-. sorába. daganat szónak a A már föntebb. —. képmása, az utóbbi pedig a bronza, szokottabban brindzá-nak a változata. idézett, egészen magán alli> bartos is azok közé tartozott, a melyek megfejtésre várnak. Hellai Kabuiainak e helyen fordul el: .Eleybe kezde ióni louon egy ember szabas.so. veres nagy agyarú,. ha.ssitot. süuegben, es egy igen szelles galléros mente vagyon rayiJV nagy a szómé, es ala vonta a súueget' (448). A szónak mind származását, mind jelentéséi. azzokra barttosson. megmagyarázza firimm szótárának a Bárt cikkhez. függesztett. következ értelmezése.... ,(26).

(23) :. ^^î. HEVEZKTÉS. ein. an Hcr kappe: eine grosse kappe mit langen. l.ari. hoch üher den. Sestell. dass die eiiden binterwiirts herunter. dependentia. lefTentyfije s. SÍ.),. sc.hiirpe. Vagyis forrásunk. lallen'.. selbst diirch ein dral-. um. den. leib geknüpi't, so. szavai szerint, az ördög. fiintobbi. melynek csákja (csdk s ezt vonta szemére alá. ,skalulyás vagy csákós süvegel' viselt, azaz a. máskép. .hasított süveget',. kappe. biirten, die. aber wio eine. kopí" getialteii. dio hiirte. a németajkú Heltai szerint bart-'yd volt. a nemes embernek meajelenö sátán.. Mindeme. példákból, a melyeket a nagy számból csak mutatványkép közöltünk, levonható. a következtetés, hány homályos jelenség maradt a gondos nyomozás ellenére. hány hiba. és tévedés, mert elvégre. minden egyes adatnak utána néznünk. is. is. megfejtetlen lil.. mer. lehetetlenség. maradhatott megigazitatlanul.. volt,. Hátra van még. hogy beszámoljunk az elvekrl, a melyek eljárásunk irányát, különösen pontokra nézve, megszabták, a melyeket az Utasítások vagy egészen emlitetlenül hagytak,. ama. vagy csak általános vonásokban. Az Utasítások. érintettek.. pontja így szól:. 2.. szóknak els elfordulásuk biztos megállapítására. A mi nünk, arról. nösen a. a teljességet. illeti,. valamint a. teljességre,. kell törekednie'.. hogy e követelésnek. mértékben lehetetlen. teljes. volt megfelel-. annyit említünk meg. hogy külö-. föntebb elég bven szólottunk. nevezetesen pedig a latin okiratokban szórványosan elforduló szók tekintetében. már. régi,. Szótárnak. ,A Nyelvtörténeti. még csak. Itt. mutatkozik észrevehet hézag. Ez ketts okból magyarázható. Az els. hogy földolgozásukra már. nem. jutott. id. de meg vállalkozó. sem akadt. a második, hogy egymagukban is meghatározhatatlan. rá:. magyarázat nélkül állanak, a legtöbb esetben helyes olvasásuk jobagio (Czinár). Seleus. fuo.l.. villa. Seliestew, jobagio. (uo.).. (uo.j,. minden. s :. pl.. Selcs.. Zeles, praed. (uo.), Zeleus, praed.. Ki állíthatja egész határozottsággal, hogy ezeket helyesen olvasni tudja? Szeles, Széles.. Szls,. vagy talán más egyebet akarnak-e mondani ? S melyik szó alá iktassuk be ket: a. szél (ventus), (margó), szllö vagy sellye, szellye példáinak sorába? S föltéve, hogy csakugyan meg-. ssél. a sokszorta elforduló Olup személynév ugyanaz a szó. mint a késbbi alap. luég akkor se iktatható be biztosan e szó példái közé, mert tudjuk, hogy a személy- és helynevek gyakorta mily változásokon mennek keresztül: a honosító törekvés. határozhatjuk hangalakjukat, hogy. a legidegenebb szót. bennük. s. követelnek nélkül. s. legtöbbször ügy átalakítja, hogy idegen származást senki se gyanítana eredeti terméknek tarthatja. A tulajdonnevek nagy óvatosságot. is. mindenki. pl.. méltán. ha egymagukban, kell magyarázat határozott üéletet mondanunk. Másként áll. bármily \-ilágosaknak. áttetszknek lássanak. állanak,. nem. lehet. származásukra. nézve. is.. a dolog az oly idegen okiratbeli magyar szókkal, a melyeknek hiteles jelentését az illet nyelv félremagyarázhatatlan értelmezése támogatja:. magyarázat: .lacus posterior'. mögé. (mög.. s. pl.. valaminek): posterior; sár (pocsolya): lacus.. megmondja az. 1276. évi okiratban olvasható (Nyr. VII.219).. vnum zurduk. .ad. mugsar (1276.. vei. horhag-.. év. Nyr.. a hozzácsatolt .vulgariter' kétségtelenné. megelz müg mug. Vn.267); a. teszi,. hogy. =. Hogy mi a horhag, mely egy. eléje vetett. ma. is jól. ismert szó:. Vânnak ismét olyanok köztük, a melyeket más forrás alapján. magyarázhatni meg: pl. ,usque ad arborem burcolcha sub qua e.st méta (1257. Nyr. V11.H17). Hogy mi ez a burcolcha, fölvilágosít róla Lippay .lános: .A harkocza fa. kit a deákok sorbus torminalisnak nevezik, a magas hegyekben a bik-fák kózótt terem (PKert. 111.195). Magától érthet, hogy ez utóbbiaknak egyikét-másikát, a melyek szemünk ügyébe estek. — mert, mint már említettük, kiszemelésükre id nem A t()l. teljesség. érthetket. egész. nem. s fölöseket,. nemnek vagy. sas-toll, rózsa-levél,. kat.. 1). ó. fölvettük.. szenvedett rövidséget azzal, hogy az összetételek közül, mint. barack-mag. sat.. jelöli,. maguk-. (telhetetlenség),. disznó-láb:. mint. :. birka-fej. rigó-szem, borjú-fül, nyúl-. De fölvettük, ha adataink közt elfordultak, az olyano-. a melyek jellemz értelemben állanak,. gyomor. — az igazoló példák sorába. kihagytuk azokat, a melyeknek második tagját oly szó alkotja, a mely egy. fajnak közös sajátságát. br,. jutott. xmtíi: elefánt-csont. schinken;. 2). a. :. elfenbein,. halhéj:. fischbein,. melyek az eredetitl tetemesen eltér.