É R T E K E Z É S E K
A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . KIADJA A MAGYAR TU1). AKADÉMIA.
AZ I. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
G Y U L A I P Á L
O H Z T Á L Y T I T K Á R .
XIX. K Ö T E T . 4. S Z Á M . f
A
LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK.
M E L I C H J Á N O S
L . TAGTÓL.
Á r a 6 0 fillér.
BRASSÓI
B U D A P E S T . 1905.
Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből.
I . k . I. Télfy: Solon adótörvényéről. 20 f. — II. Telfy: Adalékok az a t t i k a i törvénykönyvhöz. 20 f. — I I I . Tarkányi: A legújabb magyar Szentirásról. 40 f. — IV. Szusz K.: A Nibelungének keletkezéséről és gyanítható szerzőjéről. 20 f. — V. Toldy F.: Tudománybeli h á t r a m a r a d á s u n k okai, s ezek tekintetéből A k a d é m i á n k feladása. 20 f. — VI. Vámbéry : A keleti török nyelvről. 20 f. — V I I . Imre S.:
Geleji K a t o n a I s t v á n főleg mint nyelvész. 60 f. — V I I I . Ban-talus: A m a g y a r egy- házak szertartásos énekei a X V I . és X V I í . században. Hangjegyekkel. 1 K 20 f. — IX. Toldy : Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. I IC 20 f. — X.
Brassai : A m a g y a r bővített m o n d a t . 40 f. — XI. Bartalus I.: A felsőaustriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. 40 f. (1867—1869.) I I . k . 1. Mátrai/ <1 : A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corviu-codex- ről. 20 f . — II. Szász K. : A tragikai felfogásról. 40 f. — III. Joannovics : Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. 40 f. — IV. Finály: Adalékok a magyar rokon- értelmű szók értelmezéséhez. 40 f. — V. Télfy : Solomos Dénes költeményei és a liétszigeti görög népnyelv. 40 f. — VI. Zieliy A. : Q. Horatius satirái. 40 f. — V I I . Toldy : Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. 80 f. — V I I I . Gr. Kuun G. : A sémi magánhangzókról és megjelölésék módjairól. 40 f. — IX.
Szilády: Magyar szófejtegetések. 20 f. — X. Szénássy S. : A latin nyelv ós dialek- tusai. 60 f. — X I . Szilády Aroti : A defterekről. 40 f. — XI1. Szvorényi J. : E m l é k - beszéd Árvay Gergely felett. 21) f. (1869—1872.) — I l i . k . I. Brassai: C o m m e n t a t o r couimentatus, Tarlózatok H o r a t i u s sal.iráiuak magyarázói után. 80 f. — II. Szabó K. : Apáczai Cséri János Barcsai Akos fejedelemhez benyújtott terve a m a g y a r hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. 20 f. — I I I . Szabó I. ; Emlékbeszéd Bituitz Lajos felett. 20 f. — IV. Vadnai : Az első magyar társadalmi regéuy. 40 f. — V. Finály : E m l é k b e s z é d Engel József felett. 20 f. — VI. Barna F. : A finn költészetről, tekintettel a m a g y a r ősköltészetre. 80 f. —- VII. liiedl Sz.:
Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső'1. tag felett. 20 f. — V I I I . Dr. Goldziher I.:
A nemzetiségi kérdés az araboknál. 60 f. — IX. Riedl Sz. : Emlékbeszéd G r i m m J a k a b felett. 20 f. — X. Gr. Kuun G. : Adalékok Krim történetéhez. 40 f. — XI.
Riedl Sz. : Van-e elfogadható alapja az ik-es igék külön ragozásának. 40 f. (1872—187*5.) I V . k . I. Brassai: Paraleipomena kai diorthoumena. A mit nem mondtak s a m i t rosszul mondtak a commentutorok Virgilius Acneise Il-ik könyvére különös tekin- tettel a m a g y a r r a . 80 f. — I I . Bnlinth G : Jelentése Oroszország- és Ázsiában t e t t utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. 40 f. — I I I . Bartal A. : A classica philo- logiának és az összehasonlító álja nyelvtudománynak mivelése hazánkban. 80 f. — IV. Barna F. : A határozott és határozatlan mondatról. 40 f. — V. Dr. Goldziher I. : Jelentés a m . t. Akadémia k ö n y v t á r a számára keletről hozott könyvekről, tekin- tettel a nyomdai viszonyokra keleten. 40 f. —- VI. Hunfalvy P.: J e l e n t é s e k : I Az orientalistáknak L o n lonbau tartott nemzetközi gyűléséről. — n . Budenz J. : A németországi philologok és tanférfiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről.
30 f. — VII. Fogarasi J. : Ar. n j szókról. 30 f. — V I I I . Toldy F.: Az u j m a g y a r orthologia. 30 f. — IX. Barna F. : Az ikes igékről. 30 f. — X. Szarvas G. : A nyelvújításról. 30 f. (18715—1875.) — V. k . I. Barna F.: Nyelvészkedő h a j l a m o k a magyar népnél. 50 f. — II. Brassai S. : A neo- és palseologia ügyében. 60 f. — I I I . Barna F. : A hangsúlyról a m a g y a r nyelvben. 60 f. — IV. Ballagi ,17. : Brassai és a nyelvújítás. 30 f. — V. Szász K. : Emléiibeszéd Kriza János 1. t. felett. 50 f. — VI. Bartalus I : Művészet és nemzetiség. 40 f. —- V I I . Télfy I. : Aeschylos. 1 K 60 f. — V1IT. Barna I<\: A mutató n é v m á s hibás használata. 20 f .— IX. Imre S. : Nyelvtörténelmi tanulságuk a nyelvújításra nézve. 1 IC 20 f. — X. Arany L. : Bérczy Károly emlékezete. (1875—1876.) —• V I . k . I. Mayr A. : A lágy aspiraták kiejtéséről a zendben 20 f. II. Balint G. : A mandsuk szertartásos könyve, 20 f. — I I I . Dr. Barna I. : A rómaiak satirájáról és satirairóikról. 40 f. — I V . Dr. Goldziher I.: A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében, összehasonlítva a keleti arabokéval. 1 IC. — V. Szász K. : Emlékbeszéd J a k a b István 1. t. fölött. 20 f. — VI. Adalékok a m. t. Akadémia megalapítása történe- téhez. i. Szilágyi I. ír. Vaszary K. Iii. Révész I. 1 IC 20 f. — VIT. Bartalus : Emlékbeszód M á t r a y Gábor 1. t. felett. 20 f. - V I I I . Barna : A mordvaiak tör- ténelmi viszontagságai. 40 f. — IX. Télfy: Evanoá. 40 f. —- X. Joannovics : Az ik-es igékről. 80 f. (1876.) — V I I . k . I. Barna F.: E g y szavazat a nyelvújítás iigyóbeu.
1 IC. — II. Budenz J.: Podhorszky L a j o s magyar-sinai nyelvliasonlitása. 20 f. — I I I . Zichy A.: Lessiug. 40 f. — IV. Barna F.: Kapcsolat a magyar és szuomi
A
BRASS ÓI LATIN-MAGYAR S Z ÓTÁR-TÖRE D É K.
M E L 1 C H J Á N O S
L. TAGTÓL.
B U D A P E S T .
KIADJA A MAGYAli TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1905.
F R A N K L I N - T Á R S U L A T N Y O M D Á J A ,
A brassói latin-magyar szótár-töredék,
(Fölolvastatott a M. T u d . Akadémia I. osztályának 1904. j u n . 6-án t a r t o t t ülésében.)
Szily K á l m á n akadémiai főtitkár ügyszeretete ismét egy szótár- töredék birtokába j u t t a t t a i r o d a l m u n k a t , Eécsey Viktor, p a n n o n - h a l m i benczés könyvtárnok ugyanis fölhívta figyelmét arra, bogy a brassói ág. ev. főgymnasium könyvtárában egy XV. századi latin n y o m t a t v á n y b a n több, a XVI. század végéről s a XVII. elejéről származó magyar értelmezés van bejegyezve. A brassói ág. ev. fő- g y m n a s i u m igazgatósága Szily K á l m á n megkeresésére B u d a p e s t r e küldte az ő s n y o m t a t v á n y t ; a kérdéses bejegyzések á t t a n u l m á n y o - zására, valamint közzétételére a főtitkár e sorok íróját szólította föl.
Az ősnyomtatvány leírása. A folio alakú i n c u n a b u l u m elől- h á t ú l csonka; az utolsó levél az, a melyen a Sagitta-Sales közé eső latin szavak vannak,"mig az első meglevő lap a «De aduerbijs ter- m i n a n t i b u s in e» czikkel kezdődik. Itt-ott közbűi is hiányzanak egyes levelek. Hogy az ősnyomtatványnak m i a czíme, a r r a vonat- kozóing a könyvben két homlokegyenest ellenkező feljegyzés van.
Az egyik feljegyzés a könyv most meglevő első lapján van, s így h a n g z i k :
«Doctrinale A l e x á n d r i G a l l i A 1441 per I o h a n e m Gut- t e n b e r g typis Laurentianis in lucem d a t u m : vide Thomae Bartho- lini Dissert. IV. de Legendis Libris p 110. item: Trösters Daciam p 264. atque hoc ipsum Volumen esse Alexandri Galli opus a G u t t e n b e r g editum coniicitur ex Begulis passiui hic doctrinale vocantur.»
E XVIII. századi bejegyzés szerint tehát a mi ő s n y o m t a t v á - n y u n k Alexander Gallus (máskép: de villa Dei) «Doctrinale» czímfi m ű v e volna. Ez állítással ellenkezik a bekötési táblák h á t á n levő
A K A I ) . F . H T . A N Y E L V - I S S Z F P T U l l . K Ö l t f c B Ő L . X I X . K Ö T . 4 . a z .
4 M E U C H JÁNOS.
czímkén a következő XYII. századi f e l i r a t : « S u m m a quae vocatur Catholicon edita a f r a t r e I o h a n n e de Ianua.» E felirat szerint t e h á t a m i könyvünk ugyanolyan Catholicon, a milyenhez hozzá van kötve a gyöngyösi latin-magyar szótár-töredek (v. ö. M E L I C H ,
A gyöngyösi latin-magyar szótár-töredék, 1. 1.). Hogy a könyv csakugyan I o h a n n e s Baibus de Ianua Catholiconának egy XV.
századi n y o m t a t o t t példánya, bizonyítja a következő két dolog is:
1. A n y o m t a t v á n y szótári részéhen a janua szónál ez olvas- ható : « I a n u a . . . ciuitas iuxta m a r e sita . . . quasi porta lombardié tuscie prouincie. H u i u s c i u i t a t i s o r i u n d u s f ű i t c o m - p i l a t o r p r e s e n t i s l i b e l l i , qui dicitur p r o s o d i a u e l c a t h o l i c o n . Compilator siquidem h u i u s operis dictus i o h a n- n e s i a n u e n s i s d e b a l b i s de ordine f r a t r u m predicato- rum» stb.
2 . A n y o m t a t v á n y szakszerű vizsgálata alkalmával V A R J Ú Ele- mér m ú z e u m i tisztviselő azt állapította meg, hogy az i n c u n a b u l u m Mentelin-féle n y o m t a t v á n y . Megállapítása teljesen helyes, mert a strassburgi J o h a n n e s Mentelin s a j t ó j á b a n csakugyan készült egy Balbus-féle, évszám nélküli (1470 t á j á n ) « S u m m a qu;e vocatur Catholicon«, a mely épúgy, m i n t a mienk, kétoszlopos ós laponként 07 sorból álló n y o m t a t v á n y (v. ö. IIAIN, *2251. szám).
S e m m i kétség t e h á t benne, hogy a m i csonka i n c a b u l u m u n k J o h a n n e s Balbus de .Janua, strassburgi, Mentelin-féle n y o m t a t o t t Catholicon a.
Az ősnyomtatvány sorsa. Az ő s n y o m t a t v á n y a XVIII. század- ban m á r a brassói ág. ev. iskoláé volt, ezt bizonyítja a könyv jelen- legi első l a p j á n a következő bejegyzés: « J o h a n n e s Coponij Pras- m a r : S t u d : C o r : Biblioth : obtulit A 1744: d. 29 April.» A köny- vet t e h á t a Prázsmár-ról (Brassóinegye) való Coponij J á n o s tanuló a j á n d é k á b ó l b í r j a a könyvtár, a hol 45. a (régibb j e l z é s e : «Biblio- thecseGymn. Cor. XXXVIII1")jegy alatt őrzik. Hogy az i n c u n a b u l u m hogyan, kitől került Coponij kezébe, a r r a vonatkozólag a könyvben nincsen feljegyzés. Van a z o n b a n az i n c u n a b u l u m b a n több oly név, évszám és egyéb útbaigazító adat, a melyből a könyv vándorlására, a magyar szavak bejegyzőire egyet mást g y a n í t h a t u n k . E bejegy- zések a következők : a) Személyi vonatkozású bejegyzések:
a) A m ü szótári része Insolens—Intellectus közti szavakat magában foglaló oldalon ezt olvassuk:
A BRASSÓI LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK. Ii)
«Georgius S e n c i Francisci F o g a r a s i S. D. D e d e r a m ad te a n n o superiori kalen(dis) Octobribus ex 0 s d o 1 a Carmen non t a m uoluptatis capiu[n]de q u a m ueluti r e n o u a n d e ueteris ami- cicia[e] gratia, sed id cum tibi n o n esse r e d d i t u m accepissem id- circo iterum d a n d u m iudicaui u t et tibi amicus m e u s fieret explo- ratio et ipse ne f r u s t r a q u i c q u a m uel lucubrasse uel lusisse possem existimari Yale ex Osdola V I d u s A u g u s : Anno D 1616.»
Szenczi Györgyre vonatkozólag ugyanazzal az Írással, a mely- lyel a most idézett latin sorok v a n n a k írva, a szótári rész limbus szavánál ez olvasható:
«Crisostomus r e f u t a t b a n c questionem. Igen m e g gondol- kogyal az kerezteletlen gyermekeknek h a lezene rezek az orok elet- ben, avagj n e m Senci Georgi valóba gondolkodik Az artatlanok feleől.»
b) A szótári rész E p i p l i a n i a — E p y s t o l a közé eső szavak olda- lán ez olvasható:
«Anno Domini 1617 die uero 14- Mensis Augusti. Az eoz a r a t a t a s t (sic!) uegeztettem el, az poliani hataron.»
c) Murilegus Musio oldalon ez á l l :
«Anno Domini 1621 die vero Mensis 29 Marcij 1. Centuria H o m i l i a r i u m N a u s e i : 2. Diblia Ieronimi. 3. 4. Discipulus. 5. Doc- trinre Phisicse. 6. Cronologia: 7. Bellarmi. 8 . D i u i I o a n i s C r i s o s t o m i . 9. Popiarius. 10. Epistolarum Tbeologiarum. 11. Epistole F r a n - cisci Philelphy equilis Aurati. 12. Loci C o m m u n e s Tbeologiarum.
13. Epistola E g l i j : magyor : 14. Brén : (?). 15. Kauisij Textoris etc.
Ezeket h a t t a m . Az lelki Attiam h a z a n a l Szurkos Georg] l i a z a n a l : H a boltom teortenik Agyak az ket gyermeknek megh Istóknak es Moysesnek.»
d ) Municipalis- Muricida közti szavakat m a g á b a n foglaló o l d a l o n : « I t t e m : Egy derekaly 2 p a r n a 1 Seocz lepedeo 1 kendeo Egy Veresses abroz 1 Viselt abroz. Egy uiselt zeonegh u e r e s : I t t e m egy uiseltt aztal fedel Egy feketes P a d r a ueteo Egy kus l a d a apro- sag b e n n e : 3 Tall 4 Tanier G kalani 3 Vy b e n n e 10 Fazék 3 Lábos 2 kartia 1 mosdo L á b o s : Egy tal moso zapanozo. Egy onpalazk sutetelen (?) H á r o m ejteles Cupa Egy mazas kan 1 kus c h e b e r : Egy Sootarto: Eczetes korso 2 olayos korsorka(sici): Egy t o r m a rezeleo E g y L e . . ziteo Vyak Egy Vas fedeo Egy Venacska (?): 2 kosut Pad (?) Ezeket h a t t a m az en lelki Apámnál Osdolan Swrkos Georgjnel
175
6 MKLICH JÁNOS.
H a holtom teortenek agyak megh az zegeni gyermekeknek kyertkf?) enis amedigh az feoldon egesseget ad az Vristen Isteni imado lezek Lelki Attiamertt és A n i a m e r t t m e r t t eok voltanak Isten u t h a n enekem táplálóim.
I t t e m masfel hold vetest liattam oztt 7 keobleon uetetett tista b u z a t takaricziak A n n o Domini 1621 29 Martij. Ittem H a t - t a m esmetlen ezekben (?) Egy zanto feoldett az 1'oliu ni H a t a r o n az ret meget, Simon J á n o s vicinussa 9 fio all, zalagas feolden, Visi m a g d o feolde, fide meo (sic!).»
e) Az I n d i c t u s — I n e o közti latin szavakat m a g á b a n foglaló oldalon : «Türk Michel yrt est mert ember Anno 1 6 6 4 B a r t a Gergt.»
f ) A prosodiai résznek «De supposito et apposito» o l d a l á n :
«Ex libris Stephani Iaraij de Zilad.»
g ) M u s s i m — N a n c i s közti latin szavakat m a g á b a n foglaló o l d a l o n : «Az Chyűlakok össe Chyűlak Imre P r i m u s filius h ü j ű s Trttncj Chyűlak Matliey qui et Jűdex Kegius f u j t S e c u n d u s filius Chyűlak Dalas E n n e k fia Chyűlak Imre. Lűkacz es F e r e n c . Tertius filius. C h y ű l a k Mihalj ennek fia Chyűlak Matliey az felesigem má- sik apja, E n n e k az Chyűlak Mihály masot fia Chyűlak Istwan az m o s t a n j Chyűlak I s t w a n n a k másik apja. Q u a r t u s filius h ü j ű s Trüncj Chyűlak L ő r j n c z . E n n e k fia Chyűlak Jakab.»
ß) Nem személyi vonatkozásit bejegyzések : a ) A szótári rész legelső lapján :
1. Szent Mathej E w a n g e l j f t a et Apostolűs kytli mais newen L e w j n e k j s newel'3tenek wala, az Nazareüsokttíl engetettet ö neky az könjwet j r n j a syryaba Berrea newű W a r o f b a . Sydo konibül for- dította az ö k ö n j w j t .
2. Sz. Mark E ü a n g e l j f t a , Sz. Peternek az I í t e n n j igybe t a n j t - w a n j a wala, es Alexandrjaba C h r j f t ü f t predicalwan első lón, Megh hala kedik Nero Cbyaí'arnak 8. El'ztendeyben es ell temetetjk Ale- x a n d r j a b a . kj heljbe lön A ű j a n ü s .
3. AívaVarofla mellet temetettet ell az Szent (a sor fölé írva:
fatisjokban j r w a wagyon) J á n o s Ewangelilta et Apostolus. Trojanüs fejedelem sikkor 68 Eí'tendös megh hala Chrs halala vtan.
4. Sz. Lűkacz «dvctor Chariss» 84 Eítendeyk felefigh nekkül el temetetek kedjk Coni'tantinapolyau m e l j waroíban az ö teteme Szt. András Apostoleűal egyetembe együt hozzattanak Akhayabol.
b) F o r t u i t u s — F r a n g o o l d a l o n : «Tartoztatnak, a b a n az ora-
17«
A BRASSÓI LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK. Ii)
b a n u r n a k n e u e b e n es aban az u d o b e n migh t a n o l n n k , m i g h tano- lando helyben m i g h t a r t o z t a t n a k . » É r t e l m e t l e n szöveg.
c) Nocticorax szónál ez áll: «Minek u t a n n a penig az Istenek- nek keozonseges a k a r a t t y a b o l az S a t u r n u s az seteott P o k o l b a n m e n t volna.»
d) Noteo s z ó n á l : «Jupiter contraxit t e m p ó r a a n t i q u i ueris.
Akoron az i u p i t e r az bozzu n i a r n a k ideiet m e g h u o n i a az telre.»
Az i n c u n a b u l u m t ö r t é n e t é r e fontos m á r m o s t , hogy a sze- mélyi v o n a t k o z á s ú bejegyzések arról a d n a k számot, bogy a könyv a XVII. század legelején m á r Osdolán (Háromszék m.) v o l t ; hogy ide h o n n a n keriilt, vájjon J á r a y Istvántól e Szilágy-ból (Szilágy várm. ?), a m i n t azt a kétségtelenül XVI. századi irású bejegyzés- ből lehet g y a n í t a n i , vagy m á s u n n a n , n e m t u d h a t n i . Osdola u t á n kétségtelenül T ü r k Michelnek is volt része (1664) a b b a n , hogy a könyv a X V I I I . században a szász P r á z s m á r r a került. A bejegy- zésekből a z o n b a n a n n y i t lehet kiivetkeztetni, bogy a könyv legto- vább Osdolán volt, itt van p o l y á n i n a k nevezett h a t á r is. Az én nézetem m á r m o s t az, hogy a legtöbb magyar bejegyzést, szóértel- mezést Osdolán írták a könyvbe.
Az ő s n y o m t a t v á n y m a g y a r szavai. E m l í t e t t e m , hogy az ős- n y o m t a t v á n y p o n t o s czíme « s u m m a , quie v o c a t u r Catbolicon».
A könyv első része «prosodia». latin n y e l v t a n ; m á s i k része latin szófejtő, a b é c z é - s o r r e n d b e n összeállított szótár. A szótári részben m á r m o s t oldalt a latin szavak mellé m a g y a r értelmezések v a n - nak írva É n e m a g y a r szavakat egytől egyig kiírtam, s a követke- zőkben m a g y a r - l a t i n s o r r e n d b e n állítottam össze. A m a g y a r u t á n legelőször közlött latin szo az a szó, a melv mellé az ő s n y o m t a t v á n y - ban a m a g y a r szó írva van. H a a latin szó m a g y a r á z a t á t is lefordí- totta a m i g l o s s a t o r u n k , akkor ezt a latin szöveget is k ö z l ö m ; p l . :
«Merthyk ky b a r o m köblöth vei B e c h w t h teszen — a r t a b e . . . m e n s u r e syriace [genusj quod tres modios facit.»
E b b e n a czikkben az első latin szó artabe, e m e l l e t t van t e h á t a szótári részben a magyar bejegyzés, a többi latin szöveg csak a m a g y a r n a k m e g é r t é s e r e szolgál. Mivel a z o n b a n az «artabe» szóval h a t m a g y a r szó van, úgy t e t t e m , hogy a mérték a l a t t közlöm az egész bejegyzést, m í g az értelmezés többi szavát az abc.-sorrend- ben összeállított s z ó t á r b a n csak u t a l á s s a l e m l í t e m , pl. becsű v. ö.
mértek, köböl v. ü. m é r t é k . Ilyen esetben, m i k o r u t a l á s van, a
177
8 MELICH JÁNOS.
szavakat a mai helyesírás szerint í r o m ; az abc.-sorrendben való összeállításnál is az i r o d a l m i alakot vettem a l a p ú i . E n n é l f o g v a a szótár-töredék igék alakja égek alatt van felsorolva, vagy az onoka unoka alatt.
A magyar értelmezések nem egy kéztől, s n e m egy időben való bejegyzések. Vannak köztük kétségtelen 1 5 8 0 — 9 0 t á j á r ó l való bejegyzések, s vannak X V I I . század legelejéről s későbbről szár- mazók.
Hogy a bejegyzéseket legalább is két e m b e r végezte, azt az írás jellegén kívül a következő kétféle alakok is igazolják :
a) --ét: -ít: bathorctom, rea byzonethom, e l f o r d c t o m , hegye- setho, hargasetom, nagwbethom — de : ckesiteok, megh hargosytatoth, hasonljjthom, eorcgbitis stb.
b) -é-: -í-: bezcd és beszijd, festek és festik; egyszer -syg (v. ö.
embersygh), másszor -seg (v. ö. feleseg); egyszer -is (v. ö. illys: élés, eoregbitis, lehelis), másszor -es (v. ö. Ereghbi/thes) stb.; -—• esztendé- kent, de konczonkijnt, stb.
c) -ú, ü: egyszer -ó, ö, másszor -ü, -ü, v. ö. arari szaijo, eegh labo, d e : gyors labw, ltoppaz homlokv, nag fülű, arany haiü stb.
d) Ilyen ingadozások, hogy varas mellett n é h á n y s z o r varos van írva, chijalard mellett a későbbi czialard irás, az ki helyett
ac ki, illetve egyszer a ki s t b .
E négy p o n t b a n felsorolt következetlenségek valószínűvé teszik, hogy a magyar szavak n e m egy, de több ember beírásai. Ezt egyébiránt az irás jellege is e l á r u l j a , a mely több kézre m u t a t .
Hogy kik voltak a m a g y a r szavak bejegyzői, n e m t u d n i ; bizo- nyos a z o n b a n , hogy J á r a y I s t v á n n a k , Szenczi Györgynek, Szurkos Györgynek (külön személy ?) feltétlen része van a szótári bejegy- zésekben. Az is bizonyos, hogy a bejegyzők közt kétségtelenül erdélyi, elsősorban székely e m b e r is volt, vagy tán valamennyi bejegyző erdélyi ember. E g o n d o l a t bizonyítására álljanak itt a következő a d a t o k :
1. «Soba feot — E l i x u m . . . vocatur in a q u a solum decoqui- tur» (v. ö. sóba-főtt MTsz.).
2. «Lizt lang — pollen . . . tenuis flos farine» (főleg székely szó MTsz.).
3. «was harogk •—• arpax» (v. ö. MTsz. horog alatt és Szabó D. Csík-Szt.-Dom. y. Nyelvészeti füzet. 9 : 20 : harog).
178
A BRASSÓI LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK. Ii)
4. «Kcömyesek szekerczeye — ascis | Mije a E m b e r — a r t i - fex ! Myhel — artificina.» Y. ö. MTsz. kömies, míhely és Nyelv, füz. 9 : 22 : mies.
5. «Bykesvel szemwedö— animequior | Szemwedctlensyyh apatia.» Csík-Szent-Domokoson m a szemmed = szenved (v. ö.
hammas : hamvas, m i n d k é t a d a t közölve Nyelvész, füz. 9 : 24 1.), egyébként pedig az m-es alak ismeretlen i r o d a l m u n k b a n .
6. «Sepedek - allutes | scpedi/k lielek — ablutes». V. ö.
MTsz. és Nyelv. füz. 9 : 2 1 ; főleg székely alakváltozat.
7. «Joli — a r n a grece, l a t i n a agna | Johoknak B i u a s a — balatus» (v. ö. azonban u g y a n i t t jwhasz, jwh ketb foggal). A juh szó o-val csakis a székelységben fordul elő (v. ö. MTsz. és Nyelv, füz. 9 : 22, 25).
8. «Ruchis — auriga ( d e : kochy — carruca)». Csík-Szent- Domokosan kacsis (és kucsí, Nyelvész, füz. 9 : 22).
9. «Doszka — asser | fa Doszka — assa . . . lignum l a t u m | kys doszka — assecula». A MTsz. adatai szerint a doszka alakvál- tozat székely.
10. a Vonayo ember — agonitheta.» A MTsz. szerint a szé- kelyek közt vonagni = vonaglani.
E 10 p o n t b a n összefoglalt bizonyító adatok, a melyek mellé az 5. lapon d) alatt említett ej tel erdélyi szót is lehetne csatolni, t a n ú s k o d n a k a mellett, bogy a szótár glosszátorai közt székely e m b e r is volt, vagy a mi valószínűbb, valamennyien (ha kettőnél többen voltak) erdélyiek, illetve székelyek voltak. S ebből a szem- pontból értékes a mi töredékünk, mert kétségtelen, hogy belőle székely nyelvjárástörténetet is t a n u l h a t u n k . Mit hogyan kell m a - gyarázni, arról a jegyzetekben adok számot.
abrak(-osztó) vö. osztó*)
kölchen adok — accommodo . . . in vsum dare**)
adatott vö. zálog ado — census
adds(-levél) vö. levél aghsagh — anitas agyagh — argilla
ajandfk — exenium . . . gallice present
*) A m a g y a r szavakat az utalások alkalmával a mai h e l y e s í r á s szabályai szerint í r o m , m á s k o r az eredetinek mindenben h ü v i s s z a a d á s á r a t ö r e k s z e m .
**) A latin értolmezésok Batbus Catholiconából való szórói-szóra, betűről-betűre való kiírások.
171)
1 0 MEI,ICH JÁNOS.
ajandék vö. igérek
ajándék)-hordozó) vö. hordozó nekem Aijardtatoth — addictus Aito — ianua
ajtó vö. elei
aijton kywl — afforis ajtón álló vö. orosz
el almilkodot auagi el attiült — attouitus . . . tonitruo stupefa- ctus . . . territus confusus pertur- b a t i o
ok at nam malle . . . mallem . . . magis vollem
jo akaró — beniuolus akasztom vö. kötöm (fel) a ki vö. igér
honailva axella alabástrom)-kő) vö. kő oldjam (?) vö. vettetett alatt vö. nép, született, zsilip alávaló vö. nép
áldom — benodico áldozik vö. állat
Mezey Áldozat,h - arnambale 011' Aldozath kyih Eegvek waras-
sok Ipythessekortli 'I ettennek ambavnalis vide in aruambale . . . s itt ezt olvassuk: aruambale . . . hostia cum ciintatem ambiebant ab ambto et urbs
áldozat vö. asztal, törvény al-fél vö. tisztitója
alkotás vö. szerzés mellete alok • asto áll vö. sillaba
meghalapathoth — aduitus . . . helyre ala tkom — instauro alat — animal
Azzony alat ky Baclius istennek áldozik — Bacliis . . . femina co- lens festum Baclii
kerek alath —• ancille . . . lis, in anchille vide (vö. paizs)
Hyzlalth szarmas*) alat — altilis . . . res que ad hoc alitur ut pin- guior fiat
Taplalo alath — fomentum
wyzy alath — aquaticus wyzy alath — amnicus alathos — animalis állhatatos vö. erős álló (ajtón-) vö. orosz álló (fenn-) vö. fa álló (-víz) vö. víz Almariom - arciuum el álmélkodott vö. ájult által vö. szíj
eczetes altalagh — acetabulum meghaloth —- coagulatus Amazok Mulieres Scythiae — ama
zones
anguilla(-hal) vö. hal angyal — angelus annak elöthe - ante
atiamnak auag anynmnak annya - avia
anya vö. bátya, külömböz, szülő tetik
Anni/th teszen mynth tyz szam - abax . . . interpretatur decern annyi vö. úgy
apácza vö. asszony, fejedelem Apathw r — abbas
,4p<7f/íwrsagh - abbatia Apatheka — apotheca Aposthal - - apostolus Arabyahwl walo Arabs aránt(egy-) vö. biró, éneklek Aranj — aurum
arany vö. írás
arany)-bánya) vö. bánya arany)-csináló vö. csináló arany)-festék) vö. festék arany (-hajú) vö. hajú arany)-metélő) vö. metélő aianyszájú (Sz. J.) vö. János arany)-tartó, -választó) vö. hely a'r(-víz) vö. víz
aratás vö. határ
arcz vö. csapás, csapdosom árnyék)-tartás) vö. tartás arok — antemurale ártány vö. kan Ártatlan — innocens
*) V. ö. MTSz.: szánna.
1 8 0
A BRASSÓI LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖRLíDÉK. 31
Aszalok — arefacio
Apaczak fejedelem Affzon1) ab- batissa
feredő környwl forgolodo aszón — ambubaia
asszony vö. fejedelem assAony(-állat) vö. állat Asztagh — aceruus Asztagh — arohonium asztal •— assidela
Áldozatra chynalth asztal - an- clabris
asztal vö. szék Aszw — a n d us aszú vö. leszek
Athkozoth — anatliema Attija — Abba . . . páter Attiam atthya —- auus
Attiam attianak atthya — atauus Sokaknak atthya — Abram . . .
páter multarum (. . . gentium) atya vö. anyja, hug, külömböz Attyaffy — Antepes . . . sunt an-
tepedes obsequia amicorum vei ipsi amici
Weer szerynth walo Attyaffy — agnatus
Attyaffy wy — amicalis
avagy vö. (el-)ájúlt, anya, bátya, eró's, fejedelem stb.
az vö. dolog, ember, hadakozás stb.
az ki vö. csinál, nevet, nincsen stb.
az mely vö. esik, születetik, sil- laba
Baba — anus
ween Baba — anicula . . . paiua anus
Babae — anilis Babas — aniculosus Bacchustol való — Bacheus Bachus vö. állat, bot, pap Baynak — athleta
Ereos baynak — Aliacuc, luctator fortis
bak vö. ló
Baluan — Bel . . . ydolura Bálvány vö. név
Mehekkel bano — apiaster Arani banja — aurifodin i Baran — agnus
Baranka — agnellus barát vö. vagyok Barazda — aratiuncula Bard — ascia
kys faragó Bard — ascicola Barlangit — apogeum Barlangh — antrum
barom(-logo, -hajtó) vö. lopó, hajtó Bathor vg legien2)
Bathoretom animo Anyamnak batthya auagi Eochye -
auunculus becsű vö. mérték Bechwlem - apprecior Beka — ran a
Mezey Beka — agredula
Bykes vei szemwedo — ani mequior') bélcesség vö. lészen
Tliwros belles — artotira cibus . . . ex pane vei pasta et caseo Ben — intus
bestia. — belua . . . bestie similis Byzontalan Beszijd — ambages . . .
dubia locutio
Homályos Beszed — allegória Igaz beszed — analógia
Kethelkedö beszijd — ampbibologin Kewyd bezed —- aforismus . . .
senno breuis
Trifa bezed — dicerium . . . jocoso dictum
Ragado Betegsi/gh — Allopatia betegség vö. ütés
Első Geregli Bethw — alpha írások Bethwij — alpkabetum fogoth Bi/ro — arbiter
Mynd keth kezzel egarantb byro
— ambidexter . . . qui utraque manu utitur
') Nyilván tollbibából aß'zonya helyett.
'2) Ez a glossza a Castor szónál van beírva.
'•') A szemvedö (és szemvedeümséy) ismeretlen volt régi n y e l v ü n k h ő i ; 111a ismeretes a székelysógben.
181
1 2 MELIOH JÁNOS.
Rea byzonethom — antestor bizontalan vö. beszéd bolondoskodny — bachor Borbol való bolondság — Bacha-
nia . . . furor
Thörwentli feol Bont ltok — ab- rogo . . . ex toto legem subuertere vizes bor — auinum
bor vö. találója
torból való vö. bolondság üor(-nemissza) vö. issza Barbelij —• barbitonsor
zakal borotualas — barbitondium Boszorkán —- ama . . . strix Backus istennek tofíkya — baculus Böw — amplus
B/'ljt( -más hó) vö. hó bőr vö. csáváid bölcs vö. ember BewJ'ijgessen — afatin Bewfygesen - affatin Béwelkedéin — abundo Bewelkedöm — afíluo meghbóicijtes — adaugma Bozghan — claua . . . baculus ka-
bens massam ferri in fine Bwdeosseg mely inkab varosokent(?)
zokot l e n n i . . . alias dicitur kabar - nicza . . . alias dicitur embernek mely gonoz zag ki jeo az orrabol — polipus fetor et maximé qui sólet esse in ciuitate . . . pro fetore nasi . . .
Jlúbithelen — insons . . . innocens Meghbivntetes — animadversio . . .
punitio
czement vö. hely
Egywth chyachogók -- aggario Chachogo ... trefalo — balatro . . .
clamorosus . . . ioculator Chialard — fraudulentus chalard — impostor Czialard liazwgk -— fallax csalárd vö. rövid
chyalardsagli — argutia chyalardsagli — pellacia
chyalardsagal •— argutim
chyalardsagli vei kamyssagh — astus
Megc/íirt/om — fraudo Orczul chapas •— alapa Orczul chapdosom —• alapizo Chyatorna — caualis csatorna vö. zsilip
chjaualá megh az Béoréokeoth — Pelles elaborare*)
csecs vö. választás, választom (Jh eleked em. — ago
Jol chelekedem — benefacio chelekedes — actus
chelekedeth — actio chielekedet — actus
Jo chelekedet — beneficientia kichyn chijelekedet — actiuncula chelekedö — actuarius
Jol chelekedeo — benefactorius chelekesze m — actito
Heaba walo cliemethek — abori- gines
cserebogár vö. hernyó chijesze — patera . . . ciphus fenyes chylagh — arseda . . . stella
valde splendens chylagh — astrum csillag vö. születetett
Atli (?)**) ky Jegenye fabwl wala- myth chynal — abietarius csinálom vö. készítem Arani clúnalo •— anrifex Gywrw chijnalo —• anularius csináló (penna-) vö. kés csinált vö. asztal, szalad csíz vö. fülemüle csobolyó vö. vatolaj chodalkozom — admiror chodalkozom — ammiror haiochka vei cliionok — barca chionokochi/ka — barcella Chonthos vei Tagos •—- artuosus chywfoüak vei hasonlitok —• al-
ludo . . . illudere vei . . . concor- dare
*) Az egész czikk a penates szó mellé van írva.
**) Ath nyilván az (esetleg: ach) helyett való tollhiba.
182
A BRASSÓI LATIN-AIAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK. 13
Dayka — altrix Dárda vö. szíj
deák{-tudomány) vö. vagyon délifszél) vö. szól
derék (fegyver-) vö. ing Doszka — asser
fa Doszka — assa . . . lignum latum
kys doszka — assecula dicsekedik vö. virágozom
Isthennek Dychyrethy - Alleluia Mynd keth felwl dychyrethes —
amphidoxus Disznó vö. kövére
disznófpásztor) vö. pásztor
feö orwos dokthor archigenes...
principalis medicus
Az Igazsagnak kwöle walo do- logit — abusio
Thörwen kywl walo dologit — anomia
Eeghy dologit — anteritas Wytezlö dologit — militia dolog vö. író, szóló
ac kinek ky döllied a mellyo — gibbus
dörgés (menny-) vö. felleg drága (kenet) vö. kenet Drága(kő) vö. kő Ecliieth •— acetum eczet vö. válok eczetes vö. általag
Irathos Eden — ancesa . . . vasa circumpicta
Szép edyn — artopta Edény vö. fogató
Edygit vei Ekoraygh — actenus Eegh — aer
geonieorüfiges eg — aura ég vö. mondás, szóló, tanító Igek — ardeo
éger(-fa) vö. fa egész vö. hadakozás éget vö. nevelkedem Eeghy — aerinus Eeghy — aerius
Eeghy — astreus Eegh{-lábú) vö. lábú
ketheö közwl eg — alteruter egy vö. esztendős, fa, külömböz,
metszeni
egyaránt vö. biró, énekel
<y///M-gyüjtöm, -hányok, -illendő, -szerkeztetem) vö. gyűjtöm, há- nyok, illendő, űzök
EgieneJJeg — concordia egyengetöy zsinór) vö. zsinór egyházi (szent-) vö. folyosó egmas ellen — altrinsecus egymás vö. szakasztom
egyiitt(-csacsogok) vö. csacsogok együvéfgyűjtöm, -lakozom) vö.
gyűjtöm, űz
kys Eke — aratellum ékesen[ szóló) vö. szóló Ekesiteok — polio Waal ekesythö — armilla Ekes(-szólás) vö. szólás Ekkoráig vö. eddig elefánt vö. kiáltok Nem yol Iliék — abutor Gonoszwl walo lllys —- abusus Elles —- acutus
éles vö. kemény élesítő vö. hegyesítő élet vö. ér
elevenség vö. keménység, okosság Ellenne — aduersus
Elenküzem — aduersor
Ellenkezem . . . zytalok — atta- mino . . . adversari . . . purgare farinam
Elme — Bele . . . mens Aytho eleij — antica elő (eleit veszem) vö. vesz elöl (megyek) vö megyek elöl (szóió) vö. szóló eló'(-néz) vö. néz elö{-szóló) vö. szóló
előtt vö. annak, kelek, kelet első vö. betű, hadakozás, találó Élteti — alimentum*)
*) Az alimentum előtti l a t i n szó alinien a s z ó t á r b a n ; e mellé el.. ex (talán Elles — élés) szó v a n í r v a .
18.1
1 4 MELICH JÁNOS.
élű (két-) vö. tőr Ember •— antropos
beolch ember az eo Tudomanya- ban — antor
fel szomö Emberek — a r i m a s p i . . . homines u n u m oculum habentes Myes Ember — arfifex
Szantho Ember — agricola vonago ember — agonitheta ember vö. büdösség, újj Mas Emberi) allophilns Embersyghes — autismicus . . .
urbánus
Megh emezteteth — absorptus wy/zontagh awag mellette Intik-
lök — accanto
E g a r a n t k Inöklek — accino Engedem — admitto, allibesco,
allubesco, ammitto, annuo an- nuto, applaudo, assentio*) Eng edel m essi/gh — allubesoentia Engedő — appluda
AVí?ie/i'( utána) vö. után ép vö. vágynák építés vö. áldozat Ilethnek Ebre — artéria
«•(-vágás) vö. vágás El Irem —• assector
kezemmel fogom vei Irrem — appreliendo
Erez — auricnlcum . . . es erdei (kan) vö. kan
Erkel' vei Tliornacz vol fel liaz appendix . . . mansiuncula qu®
magne domui adlieret, scilicet quae appenditur parieti non lia- bens tectum diuisum in duo latéra El erkezem vei Iwtthok — ap-
pello . . . appellere ad portum venire
El erkeztem — appuli . . . prete- ritum de appello
fywek Ereye — apozima vis co- ctarum lierbarum
Erős fegwerben — armipotens Erős — barrus . . . graue forte
Ereos auag alliatatos — bary . . graue vei forte
erős vö. bajnok. íjas, fiú, funda- meutom, tart
Eressijgh — alcides . . . fortitudo seive virtus
Erősség vö. okosság Ereotlen —- impos
gomornak ereetlensege — atlio- mia . . . debilitas stomaclii Érsek — arcliiepiscopus
Kwlömbetli Ertek absentio . . . dissentire
Értbem vei wygyazom — aduerto Sok ertelemw (!) — polixenus és vö. király, penna, találó, vágynák Az meli eztendeoben tizen liaroin
holnap esik — embolismus Esperesth — archidyaconus Esperesth •— archipresbiter Melethed eszek — adedo eszembe (veszem) vö. veszem Esztelen — amens
Esteien — imprudens esztelen vö. r ú t
Esztelensijgh — amentia Esztendő — annus
Esztendékenth — annuatim esz'endő vö. esik
Esztendöbelij — annuarius esztendőbeli vö. vetemény esztendői forgás) vö. forgás
Esztendős — annalis, annotinus, annualis, annuus*)
Eg esztendős — an ni cuius zaz esztendeős — centenari us esztendős vö. törvény étel vö. támaszkodom ételrálogatás vö. törvénye ez vö. eddig
Ezer — mille Ezivsth — argentum 111' fa - aloe
fa — amella . . . quaedam arbor Eger fa — alnus
fenalo fa — arbor
*) Mindenik ige, illetve melléknév mellett külön-külön van írva engedek v. engedem, illetve esztendős.
1 8 4
A BliASSÓI LATJN - MAGYAR SZOTÁK-TÖKEDF.K. 1 5
Isten fa — abrotanum
Jegenye fa — abies és vö. csinál Jegenye /abwl walo —• abiegnus kys Jegenye fa — abiecula Zeoleo fa ky ollyat terempt mint
egi mak — Balanite . . . uue vel vites instar glandium uuas fa- ciente8 grandes
fabwl walo — arboreus kys fachka — aibuncula /a(-doszka) vö. deszka /a(-héj) vö. liéj
fájdalmas vö. köszvényes fal (kő-) vö. fundamentum wyz melleth walo falw — amnen-
sis . . . villa farag ok — ascio faragó(-hárá) vö. bárd
farmetring vö. szügyelő farsang — Bachanalia fás -kert) vö. kert fasztam —• alsi
Martky fechke - alcion . . . pe- lagi volucris diéta quasi ales oceani
feddüzem — arguo
fedezem (be-) vö. kötelezem feywer — arma
fegyver vö. erős, mondás, öltöz fegyver-derek vö. ing
ielfegicerezzheXho - armabilis fegyverfhordozó) vö. inas fegyver{-\artó hely) vö. hely fej vö. fő, fejetlen, tető
Apaczak feijedelme vei Aszon- nyok — antista
Papy J'ei/edelem - Antistes . . . sa- cerdos
ürzaga Eeoregbiteo feyedelem, auag Jo zerenchyes — augustus . . . romanus imperátor . . . ab au- gendo impérium
fejedelem vö. ház, úr
fejedelemfasszony) vö. Asszony feyedelemsi'/gh — arckia feijer — albus
fejjr — albidus
kewesy feijer -— albiolus Thykmon feyery — albumen fejér vö. leszen
fej ér (-kő) vö. kő
Halyagk vei feyersijgh, — albedo feyerfygh - albicies
fejjetlene k — acepkali fijk — baiulum . . . frenum fekete — ater
fekete vö. gyöngy feketiteo — atramen fél (al-) vö. tisztitója
Menekedes vei feleles — apolo- gia . . . excusatio vei responsio felelő — aresponsus
Feleseg — coniuux feleség vö. úr fölöthe — admodum felett vö. támaszkodom
fel(liaz) vö. erkély, ház
Feleg wel menjdörgys — Cata- racta . . . nubes . . . tonitrua felől vö. dicséretes, hely, ing,
mindkét, vélekedik felszél vö. szél fél(szemű) vö. ember fenn vö. fönn fenn(álló) vö. fa fény vö. vesztés fényes vö. csillag ferfiv — andron férfi vö. ház
Sarga festek — arugo . . . color quidam sicut pedes accipitris Arani festik — auripigmentum galamb fy auag Janosnak fia —
bariona . . . íilius columbe . . . filius iohannis
Az eo Mestereknek fia — Barra- bas . . . filius magÍ8tri eorum Az vizeknek fel fuggtzteoynek
fija — Bartholomeus . . . filius su- spendentis aquas
flu — Bar . . . filius
Eros fia . . . Beniamin . .. filius .. . virtutis
fi vö. atyafi fiúi vö. atyafiúi
Figura — polisintheton
Figura — poliptoton figura fygijelmezem — anigo
fijller vei Tyzenketli lath —- as . . . pondus constans ex duodecim
I G MELICH JÁNOS.
untiis et quique ponitur pro obolo
fog(: dens) vö. juh fog vö. érem
fogad (meg-) vö. parancsol walasztom vei fogadok — adopto fogathsagh vei walaztas — adoptio
Edennek az f\vle vei fogatoya — ansa
kowach fogo — forceps fogoly (madár) vö. madár fogott (bíró) vö. bíró
fok( hagyma) vö. hagyma folth — assumentum kys follyas — alueolus folyó(\íz) vö. víz
Sz. Eghazy follyosso •— ambo . . . pulpitum ubi ex ambabus parti- bus sunt gradus
fonddló, v. ö. mester fonnyadok — areo
Eltawozom vei Elfordetom — amolior
forgach — assula forgach — astula
Eztendö forgás — anniuersarium forgás vö. szóló, tanító
forgolódó vö. asszony kűt feö vei kűt - - fons fö vö. fejetlen, tető fő(-kötél) vö. kötél
/ő(orvos doktor) vö. doktor feöl — ana . . . latiné sursum föl(ház) vö. ház
hold föld — iugerum Mel' föld — miliarium
föld vö. ház, nép, vontatott, zsilip /ón?í(-kiáltó, -szóló, -zengó') vö.
fenn, kiáltó, szóló, zengő Feoswin — auarus
Soba feot — Elixutn . . . vocatur quod in aqua solum decoquitur fewen — arena
friss vö. öltözetű fulák vö. ösztön fundáló vö. mester
Ereos kwfalnak fundamenioma basis
fwthkossom — accurso 111' fw — ambrosia
liabarnicza gywker fii' — polipo- dion . . . herba
Meeh fii' — apiago Wthy fii' — arnaglossa
ver hullató fw — polionos . . . herba
fű vö. erő függesztő vö. fia fwl —• auris
fül vö. fogató
kys föleehke — ansula Nag fülű - - auriculatus Nag fivlö — auritus
phűomela talam czizis lehet — acred ula
Jylomela — filomena
megli fii'lth*) — aceratus . . . sor- didus
feredeo - balneolum, balneum Sok feredeo — balustrium locus
ubi sunt multa balnea fürdő vö. asszony
Fwstes — fumidus galamb(-ű) vö. fi
Ganeij — fimus . . . stercus Gerezna, — recinum . . . ileitis uel
pallium
Megli gondoltam — ratus . . . ra- tus sum
Lólkj' gondolath — animus Meel' gondolath — anagoge gonosz vö. büdösség, élés, szüle- ' tett
gorombaság — vö. tudatlanság Gorombáskodom — barbarizo Gönczöl (szekere) vö. szekere görög vö. betű
(/Mía(ütés) vö. ütés gyakorlom — acto Gyakorlathos — assiduus Gijakorlatoskeppen — iugiter gyakorta vö. igér, járul, öregbít, ültet gyakran vö. ül
Gyepw — antes . . . lapides et maceria qui claudunt vineas . . . extremi ordines vinearum
*) V. ö. MTsz.: megfűl, megfiillik, NySz.: meg fül.
180
A BRASSÓI LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK. Ii)
Giermek —- puer
leanj giermek puellulus Időtlen gyermek — abortiuus Szantlio gyermek — aratorculus gyermek vö. születetik
Tborok dijk — angina tíylkos — homicides Gylkossag — homicidium gyomor vö. erőtlenség gyors — acupedius Gyors — agilis
gyorsasagh — alacrimonia
<7i/ors(lábú) vö. láb gyökér vö. fű
fekete geongj — bariptes gyöngy(szem) vö. kő
gyönyörűség vö. melegség, szerető gyönyörűséges vö. ég, liely
György vö. Szentgyörgy hava gyötrelem — angor
Gyöthrelem — aporia Gyötrelmes — angens gyöttrem —• nngo
Walamyth gyötröm vei ondoke- tliom — afficio . . . tormentare, informare, cupere
Gyeözedelmes — agonizeta Győzhetetlen — anicius . . . in-
uictus
gyeozhct etlen — an astasia . . . in- uictus
győzhetetlen vö. hatalmas hadnak geozeoie — bellipotens megh gywytmn — accendo Egyvve gywtom — aceruo, aggrego Egbe gywtom — aggero
Meg gywtheteth — aggestus gyümölcsös (kert) vö. kert
Gywr'w — anulus kys gywrw — anellus gyürű(caináló) vö. csinííló gyűrűst,ujj) vö. ujj
habarniczci vö. büdösség, fű had vö. hadakozás, győző hadachyka — bellulum
oekeollel való hadakozas - -- pugna,
prajlium, Elseo wtkeozet. Bellum.
Az egez hadnak wtkeözete*) hadakozom — hello
Hadakozom -— milito Hadakozo — militaris fel hágok — ascendo fog hagjma - allium Arany haiű — auricomus haj vö. hullás
haij — aruina
Hay — axungia, axunga kys haij — aruinula Hailadozny - ballo
kűrwaknak hajlja — effemina- torium**)
megh hayloth — aclinis haynal — aurora
Sebes haijo - anquiromagus hajó vö. liídas, kötél, zászló hajócska vö. csónak
Ilaijtany — Bálin grece latiné . . . iacere emittere
Hozzam haytom — allicio Megh haytom •— acclino Rea haytom — adigo
barom hayto — abigeus . . . qui (pecora) terrefacit
111' hal — anguilla
Anguilla /míthwl walo anguil- laris
haladatlan — acaris halai — Beel . . . mors halálos vö. méreg halászó horog! vö. horog hallgató vö. szolga halott vö. viszen Halyagh — albugo hályog vö. fejér hamar vö. igór hami/s — iniquns hamis vö. mérték hamisság vö. csalárdság hangos vö. rövid Hangya — mirmica
Hangya — mirmicon . . . formica Hangiachka — formicula
*) Az egész a bellidum szó mellé van irva.
**) hajija hajljka helyett tollhibás alak.
A K A D . K R T . A N Y E L V - KS S Z K P T U D . K Ö U K B Ö L . X I X . K Ö T . 4 . S Z . 2
1 8 M ELICIT JÁNOS.
Hanth - agger . . . cumulus terre sursum eleuate
hant vö. hányok
Hantoth. hányok - - aggero Eo'zeogest egybe hanjok — attici-
nor . . . ad ignem titiones adui- cinaro
Was maclikath wyzbe hányom — ancoro
hányó (kótyavetye-) vö. kótyavetye warasson kywőle leth liarcz —
anterium
Három vö. mérték hártya vö. penna has — aluus kys has — aluulus hasonlítok vö. csúfollak Hasonlijthom - assimilo
keosselieohöz hasonló aquileus Hatalmasul, giozhetetleneol — ba-
silice . . . inuicte . . . fortiter Az eoz aratast uegeztettem el, az
poliani hataron*) határ)kő) vö. kő
hátra)rugóm) vö. rugóm
Hattijiv — cignus oior . . . cignus haz vei föld - adatna . . . latiné
domus vei terra
Iratos haz anaglipha feyedelem haza — basilica . . . pa-
latium regis
ferfyak haza — androneum Othalomnak haza — asilnm . . . feol haz - anabatrum
Me(fel-) vö. erkély
Mayor haz — allodium . . . liere- ditas
Thanach haz awag Thörwén haz auditorium
Thar haz - fiscus . . . saccus vei bursa regis ubi publicus census reponitur
hazug vö. csalárd
Hasartlios — Aleo . . . qui as- sidue ludit cum aleis
ky Jeles hegedös wolth Am- phion quidam cytharedus per- fectus
Heg -- acros grece-latine mons Hl' Hegy — Alnia
magas heg — Alpis
Eomay heg Aduentinus hegy vö. név, nevezet, tartozó kys hegijevlike — apiculus Hegyes •— acumen Hegyes — apennius Hegijesechke — acutela
Hegijesetlio vei Elesythö — acutor fa hejj — amomum
fa he — cinnamomum Ileija — accipiter
Jleya — asturco . . accipiter héjazó vö. mester
Oil' hel kybwl mynden felwl nvz- hetnv — ampliitheatrum arani tartó helj — anrilegium chement auag arani valazto helj —
aurifieina
feg wer tartho hel — armamen- tarium
Gyényerölyghos hel amenus Jaratlan hely auius
El Jarhato hel - ambulatorium . . . locus aptus ad ambulandum kerezteleo hely — baptisterium kyetlen hely — auiaria . . . se-
creta loca et a via remota aut tan- tum auibus adibilia
kópia veteo helj**) — hastiludium mwlato vei setlialo hel — ambu-
lacrum
My hel — artificina Nadas hel - arundinetum Eeythek hel — abdicatorium Sepedyk helek - - ablutes
Wyznek el wethetesnek hele — aqualicium
hely vö. szólás, szóló, tartás, tető helyre)ál\atom) vö. állatom herélt vö. kos
* í Ez a bejegyzés az episeopustól epistolaig terjedő latin szavakat m a g á b a n foglaló oldalon t a l á l h a t ó .
**) Az olvasatban a vető n e m biztos.
188
A BRASSÓI LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK. I i )
Hering — allec
Hernyib, cherebogli -— atacus . . . maior bruco eruca vermis Brucus Heruadagh — palliatus
hieaba — cassus . . . hiába (való) vö. csemeték hayoban walo hijdas — agea . . .
via in naui Hijdegh — algor Hijdegh es — algid us Hideg(lelés) vö. lelés Hidegsig — algus hímes (ruha) vö. ruha Hénar — alga hijntho — carpentum história vö. soksága /bíe(vesztett) vö. vesztett /ííf(től szakadt) vö. szakadt hitványság vö. ösztövérség Hozzam hywom accerto Hozzam hiuöm — accio Segetlisygwl hywom — appello Hozza hiüas — accersio Hijzelködem — adulor Hijzelkedü — adulator Hyzlalas — altio . . . alitio hizlalt vö. állat
Böythmas ho — Adar, id est men- sis marcij
hó vö. Szent-György liava Hood — castor
Hoher — anger vala/(oi — alicubi hold(Má) vö. föld
holival — catamane — uixtamane homályos vö. beszéd
koppaz homlokv*) — apiciosus H(ín(iú]íí) vö. al
holnap ( = hónap) vö. esik valahonnan — alicunde El hordom •— asporto hordó (víz-) vö. kárt, szolga hordozok vö. viselek Ajándék hordozo — dapifer hordozó (fegyvér) vö. inas Halaszo horok — liamus was harogh — arpax
Hargas — ancou grece latiné cur- uum
Ilargas — ancus . . . curuum Hargasson — arcuatim Hargasetom -- arcuo
Megh Hargosijtatoth — anconites valahona —- aliquorsum
viza lioszom — refero
hozzám(-hajtom, -hivom, -szólok, -veszem, vonszom) vö. hajtom, liívom, szólok, veszem, vonszom Attyam hwga -— amita
Szwlem hwga vei Nyenye — aba- mita, soror aui
Haynak elhúlassa. vei koppasz- eagh — alopicia
hullató (vér — fű) vö. fű hiuelk — pollex . . . grossior di-
gitus
Idegen alienus
idegen vö. munka, nemzet, szól el idegenetheni — abalieno Időnek kywle walo — acronicus Eozy wdeo — autumnus
szivk Idő — penuria
vrnak Ideije —- ntlialia . . . tem- pus do mini
walamy Ideijgh — aliquantispor idős vö. koros
Időtlen vö. gyermek, szül, szülés I f f y w — adolescens
iga vö. szokott
Igazan vei Igen — apprime igaz(-beszéd) vö. beszéd igaz[-mondó) vö. m o n d ó
Igassagh — amatbi . . . Veritas, astrea és vö. dolog
igé vö. sillaba
igen vö. igazán, tanul
Aiandokon igireok — polluceo . . . dono promitto
a ki h a m a r igir — pollucibilis giakorta igireok — pollicitor igireok — polliceor
igireo — pollicens
igyeközem szeretny — amaturio Igijeküzem vol kewanom — aspiro
*) A r helyett a kéziratokban olvasható esetleg o is.
180 2*
2 0 MELICH JÁNOS.
keez ij — arcus kys kezij — arculus í j vö. számszeríj kez ijes — arcites keez ijes — arquitenens Erös kez ijes — arcipotens Megli Remwltliem vei el Ietthem —
astupeo
Egbe Illendő asinfonia illendő vö. kész
Illetem — attingo
Ily vö. fa, fű. hal, hegy, kő, stb.
fegwer liordozo Inas — armiger Indythom vei keressek — ascisco Imegli vei keonthös fegwer dere-
kon fellivl — armelausa . . . ves- tis est sic dicta quia ante et retro diuisa et aperta sit in armis ta- rnen clausa qnasi armiclausa Ingerlek — agito
inkább vö. büdösség
Inkablan*) — adquiri id est potius Inthem — admoneo
Szemmel Intőm — annicito Arannial valo Iras —- aurigra-
phia
Szenth has — agyographia írás vö. betű, iró
Iratos vö. edény, ház
Kegy dolgokrwl szolo vei Ivo — antiquarius
Szenth Iras Iro — Agyograplius Theortenth dolgokrwl Ivo — aco-
mentariis nomen indeclinabile is vö. fülemüle
Esmerem — agnosco
Tliörmezetnek**) megli Esmeroye
— íisiologus
Jövendő mondo isten — Pollux isten vö. állat, bot, dicséret, pap,
találó
Bomemizza — ahstemius Isten(-ía) vö. fa
itilet auag ertelem — censura ítélet vö. vélekedés
Nag Jarhato — ambulus
Eljárható hely vö. hely gyakortha Jarwlok — aduento Jászol — presepium
Jawallom auag Próbálóm - - autoro játék (koczka-) vö. ludós
wyz Iwo — aquebibus Nag Ihatho — - archipota Ittathom — aquor Íz — articulus Íz vö. koncz
Aran szayo Sz: János — Chriso- stomus
János vö. fi járatlan vö. hely Járok — ambulo Jegenyej fa) vö. fa Jeli' —• arra
Myndenkoron Jellen — assistrix jelen vö. nincsen, vagyok
Megh Jelenes — Apocalipsis Jellentes — apodixes . . . ostensio jeles vö. hegedűs
io — bellus . . . bonus Jo — bos . . . quasi bonus jó vö. fejedelem
jő(-akaró) vö. akaró
jo(-cselekedet) vö. cselekedet jó(-cselekedő) vö. tevő
Jól vö. cselekedő, cselekedik, él Joszagh — Ares id est virtus jő(-tevő) vö. tevő
ki jő vö. büdösség Jöwemen — accola Jöwemen — aduena jövendő vö. mond, szól jövendő(-monááa) vö. mondás jövendőjmomló) vö. isten, mondó jövendő(-szólás) vö. szólás
jövendŐ(-azóló) — szóló Iwli keth foggal — ambidens Joh — arna grece, latiné agna juh vö. rívás
Jwhasz — a r c h i m a n d r i t a . . . pas- tor ouium
jutok vö. érkezem Jwthalom •— aarrabo
*) H a s o n l ó a l a k b a n a NySz.-ban is.
**) A szó h a t á r o z o t t a n ó'-nek olvasható jegygyei van írva.
190
A l í i m S Ó l LATIN-MAGYAK SZÓTÁR-TÖREDÉK.
kacsa vö. récze kalaz — arista kys kalaz — aristella kalmar — aginator
Erdey kan — aper . . . aper nam que dicitnr porcus siluestris ver- res domesticus liabens testicu- los — kan . . . Artliany kys Erdey kan — aperculus kancelarius — antigraplius . . .
scriptor
Cancellarius — apocrifarius kanna — amula
kanthor — angaria kappok —• arripio kapor — anlietum
kapor — apium . . . liorba kaptár vö. kosár
Carpit — auleum
"Wyzhordo karth — ascopa . . . vas . . . aquaticum
kaszalok*) — fiudo . . . seindere wad kechhe — Ibex
wygh kedwö — alacor kegi/es — benignus
kegyetlen vö. ország, természetű Nap tamadasuak elötlic föl kellek —
anteluco
keli/s vei myrygh — apostema Nap keletnek elöthe walo — au-
telucanus keinen — acris
kernen, Elles vei Tywysses — asper kemény vö. keserű, természetű kemenj — fumarium
Elewensygh vei kemeitsygli — acri- monia
kenem •— aromatizo Draga kenet — balsamus Draga keneth — aroma kynyer — arlos . . . panis kenyér{-sütő) vö. sütő mas kepere — alioquin kérem vö. tudakozom
Merythö kerek •— aclidia . . . rota hauritoria
kerek vö. állat, paizs, szék kerekség vö. kívánatosság
keressek vei walaztom — ascio . . . adningo adquiro . . . aduoco keressem — apiscor . . . adquirere keresek vö. indítom
kereszt{-út) vö. út
kerezteleo baptista . . . qui bap- tizut et videt esse nnmen officii keresztelő (liely) vö. hely
kerezstsig — bnptismus
fas kert vei gymeolchös kerth — arboretum
kert (méh-) vö. kosár
Penna chynalo késs — artauus keossellö •—- aquila
kesselyü vö. hasonló kesseredem — amareo hesserythem — amarico kemenj vei keserís — acer keseriv — acid us
keserű vö. savanyú
keesz vei Illendő — aptifudinarius keész — aptus
keszi/them vei chynalom — apto két vö. biró, juh, vagyon
két{-é\ii) vö. tőr
két (mind-) vö. dicséretes, mind- két
két (tizen-) vö. fillér ketheolkédém — ambigo kethelkedö •—• ambactus kethelkédö — ambiguus kételkedő vö. beszéd kétes vö. veszedelmes ketthen — ambo kettő vö. egy
ketheosztethő — ambiloquus keuelij — bari-idus . . . superbus kewjl wersenjes — catafronicus . . .
contemptor superbus kewelkedem — arrogo kéréssé vö. fejér kéz vö. biró. érem
kezdes — arsis . . . initium kezd el vei Mondvad age
*) A második szótag a betűje nem biztos olvasat; nem világos, mikép lelietst'gos, hogy findo, seindere a n n y i is m i n t kaszálok.
I'll
'l-l MELICH JÁNOS.
szeretny kezdek — amasco kezdem vö. szólok
megh lcezdeteth — a d o r s u s . . . in- ceptus
fó(-íj, -ijas) vö. íj, ijas
kefthiu auag lektika basterna . . . teca manualis vei vehiculum it.i- neris . . . ubi nobiles femine de- feruntur
vala/cinek — alicui
ki vö. áldozat, állat, fa. hege- dűs stb.
kiáltok Elefant módra — barrio fön kijaltho altisonus kicsiny vö. cselekedet, szakái, ud-
var, úr kicsind vö. z-ír kietlen vö. hely kygyo — anguis kigyó vö. király, név
kirali, auagi az keoffignek otalma es tartoya — basileos . . . rex . . . susten tarnen tum populi
kigioknak kyrallya — bnsiliscus . . . rex serpentum
királyi vö. szók
kis vö. bárd, doszka. eke, fa, folyás, gyűrű, háj, lias, íj, kalász, kan, kos, láda, lélek, mátka, mező, szérű, tudomány, ujj
kis vö. fácska, fftlecske, hegyecske, leányka, méhecske, oltárocska, vá- racska
kewanom — ambio, appeto kívánom vö. igyekezem kewanas — ambitio
kewanathosagh vei kereksygli ambitus
kiwano - - auidus keivansagh — affect us
kívül vö. ajtó, dolog, harcz, idő klastrom — arehisterium kalastrom - - assisterium koczka vö. tábla
/coc.e/m(-játékl vö. tudós kocltij - - carruca
kuchis — auriga
konczonkynih vei Izenkynth artuatim . . . membratim kopasz vö. homlokú kopaszság vö. hullás kopjavető (hely) vö. hely
— kor (-kort, -kora, -koron) vö.
áldozat, eddig, jelen, mikor kordován vö. szemes
kormán — aplustre . . . guberna- culuin nauis
koros vei Idős — annosus korso —• amfora
kos — aries
kys kos — arietulus
hereit kos siue hereit kos - - ber- bicus
Meli kosár vei Meh kert - - apia- rium
Meeli kothnr*) vei kosár —• aluo- are . . . vas in quo apes deli- tescunt
kotije vetie hanyo — auctionarins kowa — piritus
kovácsf fogó) vö. fogó kovaz nelkűl való — azimus keo — asbestus . . . lapis ferrei
coloris
keö — asterites, astrion Alabastroni kő — alabastrites Draga keö — achates
fei er keo geongj zem — belocu- lus . . . gemma . . . albicans Hatar keö — amiliarius 111' keö - Ametistus, androa 111' kö - - Amiaton, amistides, am-
nite-, androma köböl vö. merték kőfal vö. fundamentum kölcsön vö. adok
köles . . . Malii — milium . . . mi- leus et milimus
olay kwlw — batha . . mola olearia
kömíves vö. szekercze köntös vö. ing
) A szóban levő o n e m biztos olvasat, leliet hogy a szó tollhibás alak kaptár helyett.
192
A BRASSÓI LATIN-MAGYAR SZÓTÁR-TÖREDÉK. Ii)
könyök vö. támaszkodom könyv vö. zálog
könyebythem — allouio könnyen vö. találtatott
keoniörűletes — Abel interpreta- tur . . . miserabilis
Köpenyegli penula köppel1) — ampulla kernywl — ampho
környííl vö. asszony, mi, rontom környűl(-vásom) vö. vágom /cörös(környűl) vö. rontom kő(-szikla) vö. szikla
keozwyn — artesis . . . at tutim morbus
faydalmas vei keozwynies — arte- ticus
fel kéthem vei akaztom — affur- cillo
meg keötem — alligo kethem — apicio
feö Icöthel az liayoban ky az wyn- tbornyatb2) t a r t t y a — a n t e m n a . . . corda capitalis in naui que sur- sum dirigit velum
liayo kéthele — anquina . . . funis nauis
Wy thorny a2) tartbo lcetliel — api- fera . . . funes qui cornibus au- ternne dextra sinistraque tentun- tur retro versa
köthelezem — astringo
Be fedezem vei Magamnak kethe- lezem — Amicio . . . cooperire vei adiungere vei lignre
. . . Megli kötheth — apicitus keoteozeok — anieo . . . ligare Dizno keüerj — Abdomen . . . pin-
guedo porci kewersygh — adepR
kuuersig — bassus . . . pingnedo keiceth — annuncius
Nyomdek kewethö — assecla
Áttzóe(számláltatott) vö. számlál- tatott
El keozelgetek — appropio közibe (számlálom) vö. számlálom közös1! — astericus . . . astriforma község vö. király
közül vö. egy, választ kulcsár vö. pohárnok kurva vö. bajlék, süveg kút vö. fő
kút(-íő) vö. fő
Szamkywetesre kuidem — ab- dico . . . abdicat . . . expellit . . . Mesze kwldum — amando . . .
extra longe mandare Mesze kividéin — amendo külömb vö. értek
ki atiaual egj aniaííal kwlembez — f r á t e r . . . fratres sunt, qui sunt nati ex eodem patre sed diuersis matribus
kivlömbözém: absono
kivlömböze — absonus, -na, -num kién — foris
Parazna lab — Bachius . . . qui- dam pes metricus, quo in festis Baclii utebantur
láb vö. születetik, újj Eegli labo — teripes gyors labw — alipes láda vö. szekrény kys la da — arcul a
lakozom (együvé-) vö. űzök wyzbe lakozo — amnicola lakozó vö. nép
Lancz — catena
lizt lang aliter dicitur ador pollen tenuis flos farine lat vö. fillér
lát vö. vágynák
szolgalo lean — ancilla Ttídos leanjl) — catapuera leánygyermek vö. gyermek
Vö. néni. köpfel, köpflein: ein mass, trinkgefäss, Grimm.
ä) A ritorla-niik eddig ismeretlen mellékalakja; v. ö. vitorla, vinturnya.
a) Hogy e m a g y a r á z a t az astericus szónál előforduló szavak melyi- kére vonatkozik, nem t u d t a m eldönteni.
4) Vö. Gyöngy, szót. t ö r . : c a t a p u e r a : dvcta puelia — bólch leány.
191!
