D AR VA S ANDOR tanszékvezető főiskolai tanár:
CSEHSZLOVÁKIAI JEGYZETEK A FIZIKA SZAKOS TANÁRKÉPZÉSRŐL
Ahhoz, hogy a csehszlovákiai ta ná rké pz és jelenlegi á llását és jövő terveit lát has su k és é rth ess ük, egy vázlatos pillantást ke ll v e t n ün k
iskola ü g y ük szerkezetére.
Csehszlovákiában a h á b o r ú befe jezé se előtt, t e há t az úgyneve zet t első köztársaság idejében, az iskolák tagozódása tö bbé -ke vé sbé me gf e- lelt anna k, a mil ye n ug yan eze n időben n á l u n k is volt, t e h á t — a felső- fo k ú oktatá st n em számítva — egy alsó és e gy középső f o k r a tagozódott.
A h áb orú utá n, a miko r n á l u k is eldőlt, hogy kié lesz véglegesen a hata lom, az ú j tá rsa da lm i beren dezésne k megfelelően, ú j iskolaszer- vezete t a lkot tak. Vagyis me ga l k ot t á k az ú j , egységes, ú gy n e ve z e tt 11 osztályos k özé pfokú iskolát.
En ne k h á r o m fokozata va g y foka van , amit ők úgy neve zn ek, hogy első, második és ha rma dik fok. Az első fo k az elsőtől az ötödik osztályig t a r t bezárólag. Ez megfele l a mi általános iskolai alsó ta g oz a tu n kn ak , azzal a különbséggel, hogy öt osztályból áll. A második f o k — a mi álta- lános iskolai felső ta g o za t u nk n a k megfelelő — háromé ves , a hatodik
hetedi k és nyolcadik osztályokat foglal ja magába. Végül a mi gi mná- z i u m un k n a k megfele lő h a r m a d ik fok, szintén hároméves, ezt a kilen- cedik, tizedik és tizenegyedik osztály a l kot ja .
E tagoz ódá sna k me gfele lőe n é pü l fe l a ta n te rv ü k is, a mi te há t fo- lya mato s és n e m t ar ta lma z ismétlődéseket, mint n ál un k az általános iskolai és gimnáz iumi t a n t e r v egymáshoz viszonyítva, Ez sok m á s egyéb mel le tt igen n a gy előny az ő j a vu kr a , viszont az kétségtele n, hogy az érettségit megelőző 11 éves iskolázás eg y év visszalépést jel ent ett a régeb bi állapotokhoz képest, m e r t ezelőtt n ál uk is 12 éves vo lt az é ret t - ségi előtti iskolázás. Ezt a csehszlovák elv tá rsa k is t u d j á k és m o n d j á k is. Most va n fo l ya ma tb a n a visszatérés a 12 évre, szintén h á r o m foko- za tba n, öt -j- né gy -f- h á ro m osztály megoszlásban.
A tankötelezettség az első ké t fokr a t e r j e d ki, t ehá t nyolc osztályra.
Az egész kis községekben csak az első fokot felölelő csonka iskola van, az ilyen községek közt m in di g van egy, ahol nyolc osztályos köz- po nt i iskola műk ödik, s a jó autóbus zközlekedés segítségével az öt osz- t á ly t elvégzett gyerekek ide b e j á rn a k a második fokozat elvégzésére.
Ahol pedig a tanulók száma szükségessé teszi, s ű r ű 11 osztályos iskola- hálózatuk van.
Jelenleg folyik a középfokú iskolázás 12 évr e való felemelése, amit első lépcsőben úgy valósítanak meg, hogy egy csomó iskolát kijelöltek kísérleti iskolának; ezek az úgynevezett 12 osztályos iskolák. Ezekben próbáljá k ki először az ú j tanterveke t. A 12 osztályos iskolák még egye- lőre nincsenek teljese n kiépülve, a tizedik osztálynál tartanak, ezek tehát két év múlva lesznek teljes iskolákká.
Iskolarendszerüknek, legalább is az általánosan művelő iskolázás- nak, ez az alapja. Ehhez igazodik a tanárképzés is.
A tanárképzés olyan volt őnáluk is kb., min t amilyen min álunk a második világháborút megelőzően. A második világháború után, amikor az iskolareformot megvalósították, a tanárképzés t eré n is változás állott be. Csehszlovákiának is szüksége volt igen nagy mennyiségű jól képzett szakemberre, és a tanárképzés az egyetemek kapacitásának meglehető- sen nagy százalékát lefoglalta. Ezért létesítették a kétéves és a négy - éves főiskolákat. A négyéves pedagógiai főiskolák lényegileg az egyete- mek bölcsészeti, termés zettudományi , tehát tanárképz ő karaiból alakul- tak, tulajdonképp en ezek a karok váltak ki, és lett belőlük négyéves pedagógiai főiskola. Az egyetemeken maradt a szakember, a tudós- képzés1, a főiskolára m e n t át a tanárképzés. És pedig a négyéves peda- gógiai főiskolára k erült a harmadi k fokozat s zámára való tanárképzés:
a tulajdonképpeni gimnáziumi tanárképzés. Ezek szerint tehát a jelen- legi négyéves pedagógiai főiskola középiskolai tanárokat , magyar fogal- mazás szerint gimnáziumi tanárokat képzett.
A kétéves pedagógiai főiskola, amely az ő elnevezésük szerint tu - lajdonképpen nem főiskola, hane m csak felső-iskola, foglalkozott a második fokra való tanárképzéssel, ami, mint má r mondottam, megfelel a mi általános iskolai felső tagozatunknak. A kétéves pedagógiai főis- kolákat elvben már n é há n y évvel ezelőtt megszüntették, gyakorlatban
azonban mind a jelen pillanatig, te hát az elmúlt iskolai év végéig mű - ködtek, mert szükség volt még megfelelő mennyiségű tanárra, és így ezek tanárképz ő mu n k á j á t nem lehetett kiiktatni .
Közben náluk is úg y alakult a helyzet, hogy az egyetemek is ele- gendő szakembert, tudóst képeztek ahhoz, hogy most már ne foglal- kozzanak kizárólag tudósképzéssel. Ez és még egyéb okok is szüksé- gessé tetté k a ta nárképz és átformálását; ami jelen pillanatban van fo- lyamatban. Ennek első lépése az, hogy a négyéves pedagógiai főiskolák megszűnnek, ami azt jelenti, hogy visszamennek a megfelelő egyete- mekre, teh át visszaalakulnak tulajdonképpen ta ná rképző karokká. Ez az eset van az egész országban, amint személyesen meggyőződtem róla Prág ába n is, Pozsonyban is. Eltér ettől az olmüci eset. Olmücben ez a folyama t már lejátszódott egy évvel ezelőtt, te h át az olmüci négyéves pedagógiai főiskola m á r egy éve megszűnt, és min t az egyetem ta ná r - képző k ara működik tovább. Ezzel egyidejűleg végképpen megszűnik mai formá jáb a n a kétéves pedagógiai főiskola is.
A kétéves pedagógiai főiskola helyett, de a tanítóképző intézetek helyett is, úgynevezet t pedagógiai institutokat létesítenek. Ezek a pe-
dagógiai instituto k négyévesek lesznek. A négy évből az első két évet közösen végzi minden hallgató. Az első két év elvégzése során főleg pedagógiai, filozófiai és anyanyelv i t á r gya ka t t anulnak . A második év ut á n bi f u r ká l az intézmény, és pedig azok, akik az iskola első fokoza- tába készülnek taní tóknak , még egy esztendőt j ár n ak a pedagógiai inst itutban, vagyis összesen három évig t anulnak ott. Azok pedig, akik a második fokozat ban fognak ta nít ani , még két esztendőt végez- nek. E nnek a két esztendőnek során szaktárgyi képzést kapnak. Az eddig meglév ő tervek szerint háromszakos képzést nyer nek. A h ár o m- szakos képzés során a következő kombinációk va nnak tervb e v éve : Cseh nyelv, történelem, művészeti nevelés. Cseh nyelv , t ör ténelem, zene. Cseh nyelv, művészeti nevelés, állampolgári ismeretek. Orosz, testnevelés, állampolgári ismeretek. Orosz, földrajz, zene. M at ematika, fizika, műh el y mu nka . Matematika, fö ld raj z , m űhel y munk a . M at ematika, művészet, ábrázoló geometria. Biológia, vegytan , mezőgazdasági gyakor - lat. Biológia, testnevelés, mezőgazdasági gyakorlat. Fizika, kémia, m ű - helygyakorlat. Amint l át j uk , tizenháro m hárma s szak lesz, amel yek nehézség szempontjábó l meglehetősen egyenetlenek . Ezért a csehszlovák kart ársak nem is t a r t j á k egészen helyesnek ezt a szakcsoportosítást. Sőt véleményük szerint a második f okr a való tanárképzésnek ez a mó d j a nem lesz megfelelő, m e r t ezt a hár om szakot lényegébe n három fél év alatt kell hogy elvégezzék, mivel a pedagógiai institut két felső évének negyedik, azaz utolsó f él évében már az iskolai hospitálás és a t anítási gyakorlat f o gj a elvenni az időt.
Részletesebb tervekről egyelőre n e m tudt ak t ájékoztatni , még ez nem volt eléggé kidolgozott állapotban. A pozsonyi pedagógiai instit ut az előzetes t er ve k szerint ket t é válik, és lesz egy m a gy ar és egy szlovák különálló intézmény, de ennek a vit áj a ott létem alkal mával nem f ej ező- dött be.
A további akban szeretnék egynéhán y szóval beszámolni a t a n á r- képző mu nk a egyes jellemző vonásairól, úgy, ahogyan még az elmúlt tanév f olyamán is folyt a pedagógiai főiskolákon. Beszámolóm ez a né - hány sora n e m t a rt igényt a teljességre, sőt a rendszerességre sem, csu- pán egynéhán y olyan dolgot említek meg, amelyet érdekesnek és a m i számunkra is elgondolkoztatónak találok.
Elsősorban meg akaro m említeni, hogy a főiskolák felszerelése m eg- lehetősen különböző. A négyéves pedagógiai főiskoláké, legalább is azoké, amelyeket láttam, igen jó. Rendkívü l komoly csehszlovák, m agy ar és német gyá r t má ny ú műszereik vannak, és némelyik intézet igen magas színvonalú tudományo s m u n k á r a is fel van szerelve. Érdeklődésemre a csehszlovák k ar t ár sa k P r ágá ba n is, és m ás ut t is szinte egyhangúlag mo n- dották, hogy pénz szinte tetszés szerinti mennyiségbe n áll rendelkezé- sükre, felszerelésük rohamos gyarapí tásának t ul aj donképpen csak az az akadálya, hogy műszer gyárt ó üzemeik ne m t u dj á k a kellő iramot t art ani , vagyis nincs elég kapacitásuk , hogy egyszerr e egyetemeket, főiskolákat, tudományos i ntézményeke t és egyéb ipari i ntézményeke t elegendő gyor - sasággal t u d j a n a k ellátni műszerekkel.
Mint érdekessége t megemlít em a fizik a tanszék előadó t ermét . E lt e-
kinlve attól, hogy tágas, világos és igen kellemes t erem, házi gy á r t m á ny - képpen a t an á r i asztal nagyon ér dekesen van megszerkesztve. A t a n á r előadás közben ülhet, az előtte lévő asztalon van egy kb . 18x24 cm, vagy 24x30 cm nagyság ú üveglap. Erre az üveglapr a ír j a előadás közben tussal a képl eteket , r ajzol ja a rajzokat. Ezek egy megfelelő vetítő szerkezet segítségével azonnal r ávet ít ődnek a t a ná r mögött a fe j énél magasab b szintre felfüggeszt ett vetítővászonra és besötétítés né lkül is kiválóan l á t - szik az írás és a rajz. N e m kell t ehá t hátr afordul nia , vagy pedig a poros krét ával vesződnie. Az üveglapról az írást le is lehet törülni, de ki is lehet cserélni, úgy, hogy ha szükséges, egy mozdulattal visszailleszti a régi üveglapo t a hel yére, és hi vat kozhat az előbbi r a j z r a vagy f el ír t egyéb dologra. A P r á g ai Pedagógiai Főiskola Fizika Tanszék vezet őj e geometriai, optikai kérdésekkel foglalkozik, az utóbb i időben azonban felsőbb hatóságaiktól azt a feladato t ka ptá k, hogy a tanszéken elsősorban a fizika módszertan i kérdéseive l foglalkozzanak, me r t ezt tekintik a szá- mu kra font osab b pr obl émának . így az utóbbi időben az egész tansz ék erre a kér désre állt r á . Nagyon sok jó elgondolásuk, szépen elkészített demonstrációs és mé ré sr e is alkalmas demonstratív fizikai eszközük va n.
Ezeket ők maguk t er vezt ék és gyár tot t ák , de némel yi ket má r a cseh- szlovák tanszeripar is gyá rt j a, és el l á t j a vele az alsóbbfokú iskolákat.
Néhány nagyon ügyes kísérletet is mu t a t t a k be, amel y a kísérleti esz- közzel e gy üt t saját konstr ukci ójuk.
A hal lgatók h a r m a d - és negyedéves korukban egy-egy úgynevezet t évfolyam-dolgozatot í rn ak . A harmadéves évfolyam-dolgoza t kb. 20 oldal t e rj ede l m ű, és az ir odal om alapján a fi zi kának valamilye n kisebb t e r ü - letével foglalkozik. A negyedéves évfolyam-dolgozat nagyobb, 60—100 oldal t er j edel m ű , rendszeri n t mérésen alapuló szakdolgozat, ahol a m é - rést szolgáló eszközt is, amennyi ben az ne m áll rendelkezésére , a hal l - gatónak magának kel l megt erveznie . Természetesen ebben a tanszék is segítségére van. Az így megtervezet t eszközt a tanszék műhel ye elkészíti a hallgató közreműködésével . Minél egyszerűbb az eszköz, annál nagyob b részét készíti maga a hallgató, csak a komplikáltabb eszközöket készíti teljes egészében a m űh e l y műszerésze. A műszerrel a hallgató elvégzi a szakdolgozata al apj áu l szolgáló szükséges méréseket, az eszköz pedig a továbbiakban a tanszék felszerelési áll ományá t gazdagítja .
A fi zikai tanszéknek külön módszert an i kabi net j e van, ez is t öbb helyiségből áll. It t folyi k a középiskolai t anári pályár a készülők de m o n- strációs kísérletekr e val ó előkészítése, vagyis az, ami t nálunk úgy hí v- nak, hogy „bevezetés az előadási kísérletezésbe" . Itt t ehát ki zárólag iskolai kísérletekkel és mérésekke l foglalkoznak, ezt gyakoroljá k a hal l - gatók. A gyakorlati képzés nálu k is hasonlít a n á l u n k folyó gyakor lat i képzéshez, tehát hallgatóik eleinte hospitálnak, később pedig t an í t a n a k az iskolákban. A különbség az, hogy azalatt a két - há r o m hét alatt, amíg a hallgató k a gyakorló-iskolákban, vagy általában a kinti iskolákban t anít anak , a főiskolán szünetel az előadás, tehát te lj es egészében a g y a- korlati tanít ásnak szent elheti a fi gyelmét minden hallgatójuk. A t aní - tás mennyiségére vonatkozólag úgy áll a helyzet, hogy t a nt á r gya nk én t általában öt óra ta ní t ás j ut egy-eg y hallgatóra. Hogy a jövőben hogyan
lesz a gyakorlati képzés, err e vonatkozólag még n e m t udt ak felvilágosí- tást adni .
Hogy a jelenlegi képzésről némi fogalma t alkothassunk, közlöm a négyéves és a kétéves pedagógiai főiskolák t an rendj ét , a m at e ma t i ka - fizika szakon.
4 éves pedagógiai főiskola. Fizika—matematika szakosok
I. év Téli N yá r i Ii . év Téli N y á r i
I. év f él év félév Ii . év fé lé v f é l é v
Filozófia 2/2 2/2 Filozófia 2/2 2/2
Orosz nyelv —/2 —/2 Orosz nyelv —/2 —12
Cseh nyelv —/I —/I Pedagógia 2/2 2/2
Pszichológia 2/1 2/1 Testnevelés —/3 —/3
Testnevelés —/3 —/3 Matem. analízis 3/— 5/—
Matem. analízis ' 4/— 4 / — Analitiku s geometria 3/— 3/—
Analitikus geometria 3/— 3/— Algebra 4/— 2/—
Proszemináriu m 2/— 2/— Kísérleti fizika* 6/— 6/—
Kísérleti fizika* 6/— 6/— Laborat. gyakorlat —/3 —/3
Kémia 1/2 — / — Fizikai kirándulás 1 nap 1 n a p
Laboratóriumi gyak. 2/— 2/— Téli gyakori, tanf. 10 nap — / —
Fizikai kir ándulás 1 nap 1 nap
Téli gyakori, tanf.
Előkészít, műhelym. —/2 —/2 (* E l e k t r o mo s s á g t a n)
Műszaki r a j z — / — —/2 El. technikai kirá nd . 1 nap 1 nap Nyári gyakorlat f. 10 nap
(* Me c ha n ik a, h a n g t a n , hő ta n, s e o m . , opt ika )
III. év Téli
fé lév N y á r i fé lé v
Tud. kommunizm . 2/2 2/2 Pedag. történet 2/— - / 2
Testnevelés —/2 —/2
Elemi aritmetik a 3/— 3/—
Differenciálgeometri a 3/— 3/—
Ábrázoló geometria 2/— 2/—
Matemat. szeminá riu m —j— 2/—
Matemat. módsz ertan 3/— 3/—
Elméleti mec ha nika 5/— —i— Elméleti elektrodin. — / — 5/—
Csillagászat 2/— 2 / -
Iskolai gyak. fizikából — / — 3 / - Optika és f oto gyak. 2/—
Az isk. kíséri, technik. 2/2 2/1 Politechnik .tantárgy. 2./— 2/—
Pedag. gyakorlat —j— 4 hét Kötelező nyári gyak. — • / • — 2 hét
Kirándulás 2 nap 2 nap
IV. év Téli N y á r i
IV. év félé v f él é v
Politikai gazdaságtan 2/2 2/2
Logika —1— 2/—
Spec, pedagóg. szem. —/2 /
Iskolaegészségügy V— /
Testnevelés —/3 —/3
Ka tona i előkészítő 1 nap 1 na p Nume ri ku s módszerek 2/— 2/—
Mate mat , módszertan. 1/— — / — Ter modin . és kinet. elm. 2 / - 2 / -
Elektronelmélet 2/—
Kva ntumel mé le t 2/— — • / • —
Atomfizik a — / — 4 / -
Speciális csoportok* 4/— 4/—
Önálló munk a (dolg.) —/4 —/4
Sz eminár iu m j —/2
Fiz. módszert, szem. - / 3 —/3 Pedag. gyakorlat 4 hét —!— Politechn . tárgy —/2 —/2 Fizika kirándulás 1 nap 1 n a p
(i: Vö. spec, k ol l ég iu m ok )
2 éves pedagógiai felsőiskola 1. év
Matematika—fizika szakosok 2. év
T á r g y Tél i
f él é v N y á r i
fé lév T á r g y Téli
fé lé v N y á r i f él é v
Politikai gazdaságtan 2/1 2/1 Filozófia 2/1 2/1
Pszichológia 2/1 — / — Pedagógia 2/— — / —
Pedagógia — / — 2/1 Pedagógiai szem. —/I —j—
Orosz nyelv 2/— 2/— Neveléstörténet 1/— —
Testnevelés —/3 —/3 Iskolaegészségügy — / — — / —
Bev. a mat. analízisbe 4/— 4/— Téli gyak. (tanf.) 10 nap — / —
Elemi számt. és alg. 4/— 4 / - Bev. a mat. analízisbe 2/— — . / . — Elemi geometria 4/— 4/— Elemi számt. és alg. 2/1 2/1
Raj z (geom.) 3/— 3 / - Elemi geometria 2/1 2/1
Általános fizika 5/2 5/2 A ma t. tan. módszert. 3/— 4/—
Előkészít és lab. gyak. —/3 —ß Altaláno s fizika 5/2 5/2
Műhelymunk a —/2 —ß La bor atórium i gyak. —ß — / —
Kirá ndulás 1 n a p 1 nap A fizika tan. módszert. 1/— 1/1 Nyári gyak. — / — 10 nap Isk. kíséri, tec hnikáj a —ß —/5
Műhe lymunk a —ß —ß
Ped. gyakorlat 2 hét 3 hét
Befejezésül a f ent ie khez néhány megjegyzést fűzök.
A t ört vonall a l elválasztott számok — pl. 2/1 — azt jelentik, hogy az első s zámmal jelzett elméleti jellegű órához a második számmal j e l - zett mennyiség ű gyakor lati jellegű óra (gyakorlat, szeminárium , stb.) tartozik .
Bár a csehszlovák politechnikai oktatás is kb. azokat az ut a ka t j ár j a, mint a magyar , vagyi s a h ar ma di k fokozatban az üzemi mu n ka , s ezen belü l némileg a monotechnizáció felé tolódik el, aminek kö vet - keztében a harmadi k fokozat ban mi nd több és több helyen műszak i szakemberek , középkáderek, vagy mérnökök vezetik ezt az oktatási f o r - mát, mégis a harmadi k f okr a való t anár képzés során is találkozunk a hallgatók politechnika i i rá nyú képzésével is (lásd: politechnika i t a n - tárgy, el ekt rotechni ka i ki rándulás, 10 napos nyári gyakorlatok).
A politechnikai képzésen belül igen nagy fontosságot t ul aj d on í t a- nak az el ektr otechni kának , amelyet a műszak i kul túr a és műszak i élet alapj ának t ekintenek.
Végül egy záró megjegyzést csehszlovákiai tapasztalataimból. Üg y láttam, hogy a pedagógusok körében ál talába n nagyobb a műszak i k ul - t ú r a foka és megbecsültsége, a humán-t árgyakat, tanító k ar tá rs ak kör é - ben is, m i nt nál unk.
