B´ır´ alat:
Szatm´ ary K´ aroly: ”Csillagok f´enyess´eg´enek peri´ odusv´ altoz´ asa”- c´ım˝ u, az MTA doktora tudom´ anyos c´ım elnyer´es´ere beny´ ujtott
dolgozat´ ar´ ol
T´emav´alaszt´as
A v´altoz´ocsillagok f´enyv´altoz´asa, valamint az ebb˝ol becs¨ulhet˝o fizikai param´eterek meg- hat´aroz´as´ara haszn´alt m´odszerek mindig id˝oszer˝u kutat´asi t´em´aknak sz´am´ıtanak. Ez k¨ul¨on¨osen igaz a Kepler ˝urt´avcs˝o sikeres (de sajnos nagy valosz´ın˝us´eggel befejezett) m˝uk¨od´ese nyom´an keletkezett adatb´azis miatt, amely eddig soha nem tapasztalt m´ert´ek- ben gazdag´ıtotta a v´atoz´ocsillagokr´ol alkotott k´ep¨unket es megd¨obbent˝o ´uj felfedez´eseket tett lehet˝ove az extraszol´aris bolyg´okutat´asban.
Alkalmazott m´odszer
Az id˝osor anal´ızis k¨ul¨onb¨oz˝o m´odszereinek tesztel´ese ´es alkalmaz´asa a v´altoz´ocsillag´aszat- ban egy igen term´eszetes l´ep´es a megfelel˝o fizikai model kialak´ıt´as´aban. A dolgozatban is ez az alapvet˝o alkalmazott m´odszer, b´ar egy ´altalanosabb kontextusban sz´o esik fizikai modelekr˝ol is (pl. pulz´al´o kett˝os¨ok).
Adatok
Mivel a vizsg´alt objektumok sz´eles sk´al´at ¨olelnek fel, ennek megfelel˝oen a haszn´alt adat- sorok is v´altozatosak, a f˝oleg amat˝orcsillag´aszok ´altal l´etrehozott AAVSO adatb´azist´ol a sz´esl´at´omezej˝u ´egboltfelm´er˝o t´avcs¨ovek (pl. ASAS) ´altal szolg´altatott adatokon ´at a Kepler ˝urt´avcs˝o adatb´azis´aig sokfajta adatot haszn´al a szerz˝o.
Formai jegyek
Az ´ertekez´es r¨ovid, igen sok illusztr´aci´oval (helyenk´ent m´ar-m´ar t´ul sok ´abr´aval, pl. 4.2- 4.5 ´abr´ak). A t´em´ak le´ır´asa vil´agos, egyes helyeken m´ar-m´ar ismeretterjeszt˝o szint˝u.
Eredm´enyek
A dolgozatban bemutatott eredm´enyek - ahogy az elv´arhat´o - egyes, m´ar kor´abban pub- lik´alt cikkek v´alogatott r¨ovid bemutat´asa. A soksz´ın˝u kutat´asb´ol az al´abbi eredm´enyeket emelem ki.
• A wavelet anal´ızis alkalmaz´asa irregul´aris v´altoz´ok frekvencia- ´es amplit´ud´o-v´alto- z´asainak vizsg´alat´ara.
• Mira ´es szemiregul´aris csillagok f´enyv´altoz´as´anak a tanulm´anyoz´asa. A T UMi Mira csillag jelent˝os peri´oduscs¨okken´esenek ´es ennek egy Helium-flash-el val´o kap- csolat´anak a kimutat´asa.
• A KIC 2422539 kett˝oscsillag rezidu´alis f´enyv´altpz´as´anak a vizsg´alata.
• Az exoholdak v´arhat´o, megfigyel´esekkel is al´at´amaszthat´o hat´asa az exobolyg´okra.
Megjegyz´es: A T´ezisf¨uzetben felsorolt 4 t´ezispont k¨oz¨ul az els˝o h´arom tartalmazza az
´altalam kiemelt els˝o kett˝o eredm´enyt, a negyedik pedig a fenti felsorol´asban a har- madikat. A negyedik kiemelt eredm´eny nincs felsorolva a t´ezispontok k¨oz¨ott, de mivel fontos, ´es a dolgozatban szerepel, ´es a jel¨olt t´arsszerz˝o, ´ıgy azt az el´ert fontos tudom´anyos eredm´enyekhez soroltam. A t´ezispontokban felsorolt eredm´enyeket (tal´an az 1.a pont- ban, az O-C diagram kezdeti peri´odust´ol f¨ugg˝o alakj´ara tett elemi megjegyz´es kiv´etel´evel) elfogadom.
Kritikai megjegyz´esek
Altal´anos megjegyz´esem, hogy a dolgozat szinte minden fejezetben csak a legegyszer˝´ ubb meg´allap´ıt´asokra szor´ıtkozik (pl. a frekvencia spektrumok le´ır´asa, vagy a wavelet t´erkep bemutat´asa) ´es t¨obbnyire nem t´er ki a lehets´eges fizikai magyar´azatokra, ´es ha igen, akkor csak fel¨uletesen, igen r¨oviden (pl.: 44. oldal ut´ols´o mondata). M´asik szembe¨otl˝o hi´anyoss´ag az egyoldal´u hivatkoz´as t¨obbnyire hazai koll´eg´ak munk´aira ´es a t´em´akban sz¨uletett m´as (adott esetben sokszor egy´atal´an nem elhanyagolhat´o) eredm´enyek ig- nor´al´asa. Az al´abbiakban sorrendben adok p´eld´akat a fenti ´es egy´ebb hi´anyoss´agokra.
1.1-1.3 egyenletek: Az ¨osszef¨ugg´es val´oban hasznos lehet, a pulz´aci´os m´odus azonos´ıt´asra, felt´eve, hogy az adott m´odus radi´alis. A probl´ema az, hogy ez t¨obbnyire nem igaz kett˝os rendszerekben gerjesztett pulz´aci´os m´odusok eset´eben, ´ugyhogy a pulz´aci´os ´alland´o ismerete meg messze nem elegend˝o a m´odusazonos´ıt´asra.
9. oldal, 1.5 ´abra: Az SZ Lyn egy igen fontos objektum, melynek vizsg´alata els˝osorban Szeidl B´ela nev´ehez f˝uz˝od´ık. Furcs´anak tartom, hogy ezzel kapcsolatban semmi hi- vatkoz´as nincsen, nevezetesen a Paparo, M.; Szeidl, B.; Mahdy, Hamid A., 1988Ap&SS.
149...73P cikkben az ´abr´an l´athat´o utols´o 4 pont kiv´etel´evel m´ar minden pont szerepel (term´eszetesen a megfelel˝o LITE g¨orb´evel egy¨utt).
19. oldal: Doppler-beaming-et m´ar bolyg´orendszerekben is kimutattak, pl.: Faigler, S.;
Tal-Or, L.; Mazeh, T.; Latham, D. W.; Buchhave, L. A., 2013ApJ...771...26F.
48. oldal: Ez egy formai hiba, de nem teljesen l´atom, hogy mi indokolja a n´egyszeres hivatkoz´ast a Benk˝o & Szab´o (2010) cikkre (Csillag´aszati ´Evk¨onyv, 2011) b˝o f´eloldalon bel¨ul a Kepler ˝urt´avcs˝o le´ır´asakor. Nem ignor´alva term´eszetesen a hazai ismeretterjeszt´es fontoss´ag´at, de a projekt le´ır´asa igen sok helyen megtal´alhat´o, el´eg ha csak egy pillant´ast vet¨unk a Kepler honlapj´ara.
50-66 oldal: A szerz˝o meglep˝oen ´es ´erthetetlen m´odon mell˝ozi a Kepler ´es hasonl´o t¨omeges fotometriai adatsorokra az ut´obbi ∼ 8 ´evben kifejlesztett ´es altal´anosan alkal- mazott m´odszereket, melyeknek a c´elja a szisztematikus effektusok kisz˝ur´ese (idetartozik a legegyszer˝ubb szisztematika, a nullpontok figyelembev´etele). Ezen m´odszerek tett´ek lehet˝ov´e a fed´esi exobolyg´ok t´ulnyom´o r´eszenek a felfedez´es´et ´es term´eszetesen fontos szerepet j´atszanak b´armely fizikai/egyedi ´es szisztematikus v´atoz´as sz´etv´alaszt´as´aban.
N´eh´any referencia ezekre, a l´enyeg´eben TFA ´es SysRem m´odszereken alapul´o sz˝ur´esi elj´ar´asokra:
2012PASP..124.1000S Smith, Jeffrey C.; Stumpe, Martin C. et al. ”Kepler Presearch Data Conditioning II - A Bayesian Approach to Systematic Error Correction”
2
2012PASP..124.1073P Petigura, Erik A.; Marcy, Geoffrey W. ”Identification and Re- moval of Noise Modes in Kepler Photometry”
2007ASPC..366..119M Mazeh, T.; Tamuz, O.; Zucker, S. ”The Sys-Rem Detrending Algorithm: Implementation and Testing”
2005MNRAS.356..557K Kov´acs, G´eza; Bakos, G´asp´ar; Noyes, Robert W. ”A trend filtering algorithm for wide-field variability surveys”
K´erd´esek
• Mit kell azon ´erteni, hogy ”sztochasztikus hat´asok (pl. konvekci´o) miatt a pulz´aci´o energi´aja v´altakozva ‘´atfolyik’ egyik m´odusb´ol a m´asikba, majd vissza”? L´eteznek olyan hidrodinamikai modellek amelyek ezt a jelens´eget mutatj´ak?
• 34. oldal: Az 5.6 ´abr´an l´athat´o a line´aris modellek ´altal megj´osolt pulz´aci´os peri´odusok a szemiregul´aris csillagokra jellemz˝o param´etertartom´anyban. Mint ismert, nagy luminozit´as/t¨omeg ar´annyal rendelkez˝o csillagok eset´en a line´aris peri´odusok jelent˝osen elt´erhetnek a nemline´arisok´et´ol (pl. Ya’Ari, A.; Tuchman, Y., 1999ApJ...514L..35Y). Hogy v´altozna a fenti ´abra, ha ezt a fontos effektust figyelembe venn´enk?
• 73, 82. oldal: Amennyiben a KIC 1124, KIC 1176 ´es a KIC 2422 irregularisnak t˝un˝o rezidu´alja val´oban nap-t´ıpus´u oszcill´aci´ob´ol ered, ´ugy a m´odusok v´eges ´elettartama
´es amplit´ud´oja ¨osszhangban kell lenni a konvekt´ıv gerjeszt´es er˝oss´eg´evel. A csillagok param´eterei ´es konvekt´ıv modellek alapj´an kimondhat´o-e, hogy ez a rel´aci´o fenn´all?
• 88. oldal: Lehets´eges-e, hogy a Kepler ´es a f¨oldi ´eszlel´esek k¨oz¨otti ´elt´er´es egy (jelent˝os?) r´esze a v¨or¨os v´altoz´ok amplit´ud´oinak esetleges er˝osebb sz´ınf¨ugg˝os´eg´eb˝ol sz´armazik?
Aj´anl´as
Szatm´ary K´aroly fontos szerepet t¨olt be az egyetemi oktat´asban, ´es kiemelked˝o a je- lent˝os´ege a szegedi egyetemr˝ol kiker¨ult csillagaszgener´aci´o felnevel´es´eben, valamint a magyarorsz´agi csillag´aszat decentraliz´al´as´aban. A jelent˝os oktat´asi feladatok mellett nemzetk¨ozi szint˝u kutat´asokban is r´eszt vett, nem egyszer vezet˝o szerepben. A pub- lik´aci´ok sz´ama ´es az arra kapott hivatkoz´asok (∼60 ´es∼450) megfelnek az MTA doktora c´ım odait´el´es´ehez sz¨uks´eges alapk¨ovetelm´enynek. Ennek megfelel˝oen, javaslom a dolgo- zat nyilv´anos vit´ara t˝uz´es´et. A jel¨olt oktat´asban bet¨olt¨ott szerep´enek figyelembev´etel´evel az MTA doktora c´ım odait´el´es´et t´amogatom.
Budapest, 2013.08.13. Kov´acs G´eza
3
