• Nem Talált Eredményt

Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén"

Copied!
503
0
0

Teljes szövegt

(1)

N at ur e c on se rv at io n a nd r es ea rc h i n n or th er n T ur já n R eg io n Te rm és ze tv éd el em és k ut at ás a T ur nv id ék és za ki r és n

ROSALIA

10. kötet

Nature conservation and research in northern Turján Region

Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén

10. kötet

A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tanulmánykötetei

A Turjánvidék a Duna jégkorszakban elhagyott medrében kialakult, száraz homokbuckákkal tarkított lápos terület, mely a Duna–Tisza közén kb. 100 km hosszan, és néhány kilométer szélességben kíséri végig a folyót. A Rosalia sorozat 10. tagjában e sokszínű, izgalmas világ északi részén, a Turjánvidék Natura 2000 területen zajló tudományos tevékenységet mutatjuk be. A kö- tet összefoglalja a kutatások és a gyakorlati természetvédelem terén egya- ránt nagy múlttal rendelkező Ócsai Tájvédelmi Körzetben, illetve Dabasi Turjános Természetvédelmi Területen eddig elért fontosabb eredményeket.

Különleges helyzetet teremt, hogy ezen a területen fekszik hazánk második legnagyobb aktív katonai lőtere, a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér. A nagy természeti gazdagságú katonai terület a kutatók számára korábban nehezen volt bejárható, így természeti értékeit csak felületesen ismertük. Kötetünk közreadja e korábbi ismereteket kiegészítve az utóbbi években zajló intenzív feltárás eredményeivel is.

Könyvünk a „Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Na- tura 2000 terület déli részén” című LIFE+ pályázat keretében készült el.

The Turján Region exfoliated in the ice-age abandoned Danube bed, is the bog area interspersed with dry sand dunes, which accompanies the river in the Danube-Tisza Interfluve in approximately 100 km long and a few km wide.

The 10th volume of the Rosalia series aimes to introduce the scientific activity of the northern part of this varied, exciting world: the Turjánvidék Natura 2000 site. The volume summarises the most important results gained in Ócsa Protected Landscape Area and Dabas Turjános Nature Conservation Area, where long-standing surveys and practical nature conservation activities were carried out. It creates such a special environment, that the second largest active military shooting range of Hungary is situated within the area. Our volume is intended to publish the results of the past and current intensive surveys of the high natural value Táborfalva Shooting Range and Training Area, which was hardly accessible for the researchers until recent years.

The present book has been produced within the framework of “Conservation of priority natural values in Turjánvidék Natura 2000 site southern unit” LIFE+

project.

(2)

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS KUTATÁS A TURJÁNVIDÉK ÉSZAKI RÉSZÉN

Tanulmánygyűjtemény

NATURE CONSERVATION AND RESEARCH IN NORTHERN TURJÁN REGION

Collected studies

(3)

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS KUTATÁS A TURJÁNVIDÉK ÉSZAKI RÉSZÉN

Tanulmánygyűjtemény

Nature conservation and research in northern Turján Region

Szerkesztette / Edited by K

orda

M

árton

Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Budapest, 2018

1. Barina Zoltán (2006): A Gerecse hegység flórája. (Flora of the Gerecse Mountains.) – Magyar Természettudományi Múzeum és Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 612 pp.

ISBN 963 7093 91 5

2. nagy JóZsef (2007): A Börzsöny hegység edényes flórája. (Vascular flora of the Börzsöny Mountains.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 378 pp. ISBN 978 963 87687 0 4

3. Halpern Bálint (szerk.) (2007): A rákosi vipera védelme. Tanulmány gyűjtemény. (Studies on the conservation of the Hungarian Meadow Viper.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgató- ság, Budapest, 194 pp. ISBN 978 963 87687 3 5

4. doBolyi Konstantin és KéZdy pál (szerk.) (2008): Természetvédelem és kutatás a Szé- nás-hegycsoporton. Tanulmánygyűjtemény. (Nature conservation and researches on the Szénás Hills.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 431 pp. ISBN 978 963 88013 0 2 5. pintér BaláZs és tíMár gáBor (szerk.) (2010): A Naszály természetrajza. Tanulmánygyűjte-

mény. (A natural history of Mt Naszály, Hungary.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 817 pp. ISBN 978 963 88013 6 4

6. Verő GyörGy (szerk.) (2011): Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátsá- gon. (Nature conservation and researches on the Sandridge of the Danube-Tisza Interfluve.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 521 pp. ISBN 978 615 5241 00 0 7. Vidra taMás (szerk.) (2012): Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken. (Nature conser-

vation and research in the Tápió region.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 656 pp. ISBN 978 615 5241 03 1

8. KéZdy pál és tótH Zoltán (szerk.) (2012): Természetvédelem és kutatás a budai Sas-he- gyen. (Nature conservation and research in Mt Sas-hegy.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igaz- gatóság, Budapest, 592 pp. ISBN 978 615 5241 04 8

9. standoVár tiBor, Bán MiKlós és KéZdy pál (szerk.) (2017): Erdőállapot-értékelés közép- hegységi erdeinkben. (Forest state assessment in submontane woodlands.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 616 pp. ISBN 978 615 5241 20 8

10. Korda Márton (szerk.) (2018): Természetvédelem és kutatás a Turjánvidék északi részén.

(Nature conservation and research in northern Turján Region.) – Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest, 999 pp. ISBN 978 615 5241 25 3

Collected studies

(4)

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó. . . 9 CsóKa annaMária: A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének

természetvédelmi kezelése az Európai Unió LIFE+ programjának

támogatásával . . . 11 Janata Károly: A Turjánvidék tájföldrajza . . . 17 sára János: Adatok az ócsa-dabasi Turjánvidék tájtörténetének ismeretéhez . . . 29 sára János: Adatok az Ócsai Tájvédelmi Körzet és a Dabasi Turjános

Természetvédelmi Terület történetéhez a megalakulástól 1990-ig . . . 43 JuHásZ gáBor: A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér, valamint az ócsai honvédségi

terület története . . . 65 Törőcsik Tünde, sümeGi Balázs Pál és sümeGi Pál: Az ócsai Selyem-rét

környezettörténete a jégkor végétől . . . 81 csecseriTs anikó, BaraBás sándor, kröel-dulay GyörGy, luPTák réka, rédei

Tamás, sziTár kaTalin, Török kaTalin és pándi ildiKó: Gyepek és erdők területének változása a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér egy 5 × 5 km-es

mintaterületén belül . . . 119 rédei taMás, CseCserits aniKó, BaraBás sándor, lHotsKy BarBara és

BoTTa-dukáT zolTán: Homoki erdőssztyeppmozaikok kiterjedésének és

változatosságának hatása a fajgazdagságra . . . 131 CsáKy péter: A Turjánvidék északi részének florisztikai szempontból jelentős

növényfajai . . . 145 Kun andrás: Kétféle erdőhatár – Gondolatok a Turjánvidék vegetációjának

történetéről, növényzeti gazdagságának okairól. . . 253 Kun andrás és réV sZilVia: Láp- és ligeterdők növénytársulástani felvételezése az

ócsai Nagy-erdőben . . . 271 Kun andrás és réV sZilVia: Élőhely-térképezés Ócsa környékén . . . 279 HorVátH soMa: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésében lévő

erdők inváziós fafajainak leltára az Ócsai Tájvédelmi Körzetben . . . 291 nagy lásZló, nagy istVán és réV sZilVia: Az Ócsai Tájvédelmi Körzet

gyepterületeinek természetvédelmi kezelési tapasztalatai . . . 319 nagy istVán, nagy lásZló és réV sZilVia: Tapasztalatok az Ócsai Tájvédelmi

Körzet erdőterületeinek természetvédelmi kezeléséről . . . 349 VadásZ CsaBa, Máté andrás és Molnár JóZsef: Természetvédelmi területkezelési

rendszerek és az azokat megalapozó kutatások a Táborfalvai Lő- és

Gyakorlótér kunpeszéri biztonsági zónájában . . . 375 Varga andrás: A Turjánvidék Natura 2000 terület puhatestű faunája (Mollusca). . . . 409 Lektor / Reader: Lőkös László és Merkl Ottó

Angol fordítás / English translation: Zölei Anikó, Major Borbála és Csóka Annamária Angol nyelvi lektor / English reader: Lőkös László

Borító terv / Cover design: Németh János Címlap fotó / Cover photo: Balázs Péter

Témafelelős / Task leader: Csóka Annamária és Bérces Sándor

A kötet megjelenését

az Európai Unió LIFE programja és az Agrárminisztérium támogatta.

This volume was supported by

the European Union LIFE Fund and the Ministry of Agriculture.

ISBN 978-615-5241-25-3 ISSN 1787-825X

© A szerzők

© Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Minden jog fenntartva. A kiadó és a szerzők engedélye nélkül nem sokszorosítható, valamint elektronikus keresőrendszerekben nem tárolható és publikálható.

All rights reserved. Without the permission of the publisher and the authors copy and storage in electronic query systems is prohibited.

Nyomdai előkészítés / Typeset: Kitaibel Bt., Biatorbágy Nyomás / Printed by: EPC Kft., Budaörs

(5)

MerKl ottó és sZénási Valentin: A Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének bogárfaunája (Coleoptera) . . . 509 MerKl ottó: Bogarak az Ócsai Lőtérről (Coleoptera) . . . 639 CseHó gáBor: Adatok az Ócsai Tájvédelmi Körzet és az Ócsai Gyakorlótér

bogárfaunájához, különös tekintettel a természetvédelmi szempontból

jelentős fajokra (Coleoptera) . . . 665 BérCes sándor, CsóKa annaMária és eleK Zoltán: Befolyásolja-e a kísérleti

elrendezés a magyar futrinka (Carabus hungaricus) populációjának becsült paramétereit? Módszertani esettanulmány a táborfalvai hosszú távú fogás-jelölés-visszafogás kutatásokról . . . 679 Bálint Zsolt és Katona gergely: A Turjánvidék nappalilepke-faunája két

évszázad adatai alapján: eltűnések és megtelepedések. . . 697 sZaBóKy CsaBa és pál attila: A Turjánvidék Natura 2000 terület és környéke

lepkefaunája . . . 731 aMBrus andrás és Máté andrás: Az ezüstsávos szénalepke (Coenonympha

oedippus) természetvédelmi helyzete Magyarországon . . . 779 Máté andrás: A dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme) újbóli megtelepedése a

Kiskunságban . . . 825 Máté andrás: A zefír boglárkalepke (Plebejus sephirus) felfedezése a

Kiskunságban, valamint áttelepítése a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótérre . . . . 835 MésZáros ádáM: Adatok az ócsai Öreg-turján vízi makrogerinctelen faunájának

ismeretéhez . . . 845 tótH BaláZs: A Turjánvidék halai. . . 873 pénteK attila lásZló, Halpern Bálint és Vörös JudiT: A Turjánvidék

herpetofaunája. . . 893 Halpern Bálint és péCHy taMás: A felső Turjánvidék viperaélőhelyei . . . 915 csörGő TiBor és Harnos andrea: Az Ócsai Madárvárta működése és fontosabb

kutatási eredményei . . . 929 lóránt MiKlós és turny Zoltán: Adatok a Turjánvidék madárfaunájához,

különös tekintettel a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű

fajokra . . . 961

CONTENTS

Preface . . . 9 CsóKa, a.: Conservation management of Turjánvidék Natura 2000 site southern

unit with the support of the LIFE+ program of the European Union . . . 11 Janata, K.: Landscape geography of the Turjánvidék . . . 17 sára, J.: Additions to the landscape history of the Ócsa-Dabas Turjánvidék . . . 29 sára, J.: Additions to the history of the Ócsa Landscape Protection Area and

the Dabas Turjános Nature Conservation Area from their establishment

until 1990 . . . 43 JuHásZ, g.: The history of the military training areas at Táborfalva and at Ócsa . . . 65 Törőcsik, T. sümeGi, B. P. and sümeGi, P.: Environmental history from the terminal

phase of the ice age on the Selyemrét area at Ócsa . . . 81 csecseriTs, a. BaraBás, s. kröel-dulay, Gy. luPTák, r. rédei, T. sziTár, k.

Török, k. and pándi, i.: Changes in the area of grasslands and forests within a 5 km × 5 km plot of the Táborfalva military training area . . . 119 rédei, t. CseCserits, a. BaraBás, s. lHotsKy and B. BoTTa-dukáT, z.: The effect

of size and habitat diversity of sand forest steppe mosaics on plant species richness . . . 131 CsáKy, p.: Plant species with phytogeographical importance of the northern part of

Turjánvidék . . . 145 Kun, a.: A double boundary – thoughts on the vegetation history of the

Turjánvidék and possible explanations on the plant species richness . . . 253 Kun, a. and réV, sZ.: Coenological survey of alluvial forests and swamps in the

Nagy-erdő of Ócsa . . . 271 Kun, a. and réV, sZ.: Habitat mapping in the vicinity of Ócsa . . . 279 HorVátH, s.: Inventory of invasive species in the forests in the trusteeship

of the Duna-Ipoly National Park Directorate in the Ócsa Landscape

Protection Area . . . 291 nagy, l. nagy, i. and réV, sZ.: Conservation-oriented grassland management

within the Ócsa Landscape Protection Area . . . 319 nagy, i. nagy, l. and réV, sZ.: Conservation-oriented forest management within

the Ócsa Landscape Protection Area . . . 349 VadásZ, Cs. Máté, a. and Molnár, J.: Conservation management regimes

and their scientific background within the Kunpeszér buffer zone of the

Táborfalva military training area . . . 375 Varga, a.: The mollusc fauna of the Turjánvidék Natura 2000 site . . . 409

(6)

MerKl, o. and sZénási, V.: The beetle (Coleoptera) fauna of the southern part of the Turjánvidék Natura 2000 site . . . 509 MerKl, o.: Beetles (Coleoptera) from the Ócsa military training area . . . 639 CseHó, g.: Additional data on the beetle fauna of the Ócsa Landscape Protection

Area and the Ócsa military training area with a focus on protected species of Coleoptera. . . 665 BérCes, s. CsóKa, a. and eleK, Z.: Does experimental design affect population

parameter estimates of Carabus hungaricus? A case study of a longterm

mark-recapture methodology in Táborfalva . . . 679 Bálint, Zs. and Katona, g.: Butterflies of the Turjánvidék: disappearance and

appearance of species across two centuries . . . 697 sZaBóKy, Cs. and pál, a.: The Lepidoptera fauna of the Turjánvidék Natura 2000

site and its surroundings . . . 731 aMBrus, a. and Máté, a.: Conservation status of the false inglet (Coenonympha

oedippus) in Hungary . . . 799 Máté, a.: Recolonisation of the Kiskunság by the lesser clouded yellow (Colias

chrysotheme). . . 825 Máté, a.: Discovery of the zephyr blue (Plebejus sephirus) in the Kiskunság, and

its relocation onto the Táborfalva military training area . . . 835 MésZáros, á.: Data on the macroinvertebrate fauna of the Öregturján in Ócsa . . . . 845 tótH, B.: The fishes of the Turjánvidék . . . 873 pénteK, a. l. Halpern, B. and Vörös, J.: The herpetofauna of the Turjánvidék . . . 893 Halpern, B. and péCHy, t.: Hungarian meadow viper habitats in the Turjánvidék. . 915 csörGő, T. and Harnos, a.: The operation and the main scientific outputs of the

Ócsa Bird Ringing Station . . . 929 lóránt, M. and turny, Z.: Additional data to the bird fauna of the Turjánvidék,

with a special focus on species of conservation interest . . . 961

ELŐSZÓ

Rövidesen lezárul a „Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Tur- jánvidék Natura 2000 terület déli részén” című LIFE+ pályázatunk, amely 2011 és 2018 között valósul meg több szervezet aktív közreműködésével, Pest megye egyik „legrejtettebb zugában”. Sokszínű, izgalmas világ a Turjánvidék, melynek kutatási, gyakorlati természetvédelmi eredményeit tárjuk most a Tisz- telt Olvasó elé.

Ez a néhol száraz, másutt pedig igencsak vizenyős, süppedékes, nehezen járható vidék a tájföldrajzi lehatárolás szerint jóval tágabb terület, de most eb- ben a kiadványban elsősorban a Turjánvidék Natura 2000 területre fókuszá- lunk. Itt nemcsak az élővilág, hanem a tájhasználat is változatos képet mutat, a táj arculatát pedig homokbuckák, borókás-nyárasok, láperdők, homoki gyepek, nagy kiterjedésű láprétek, kaszálók, vizes élőhelyek határozzák meg. Ráadásul mindez olyan különlegességgel van „megfűszerezve”, mint hazánk egyik leg- jelentősebb katonai lőtere. Ebből fakadóan rögtön adódik több fontos kérdés is:

Hogyan fér meg a honvédelmi tevékenység és a természeti értékek megóvása?

Az intenzív használat mellett megmaradtak-e a botanikai és zoológiai ritka- ságok? Ezek hogyan védhetők meg? A vízrendezések következtében átalakult élőhelyek rehabilitálásának van-e esélye? Mit lehet tenni az idegenhonos özön- fajok térhódítása ellen?

A kutatási eredmények és a különböző élőhelykezelési tapasztalatok – ha nem is teljes körűen –, de ezekre a felvetésekre igyekeznek tudományos igénnyel válaszolni. Célunk kettős: Egyfelől összegzést kívánunk adni az ösz- szegyűlt biotikai adatokból, melyek kiegészítik a tudományos kutatások és a természetvédelmi munka terén egyaránt nagy múltú Ócsai Tájvédelmi Körzet- tel, illetve Dabasi Turjános Természetvédelmi Területtel kapcsolatos eddigi is- mereteinket, másrészt közreadjuk a kutatók számára a legutóbbi időkig szin- te elérhetetlen Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér elmúlt években zajló intenzív feltárásának eredményeit is. Mindezt azért is tesszük, hogy ezek a gyakorlati természetvédelem számára is hasznosulhassanak, és ennek a területnek a to- vábbi védelmét segítsék elő. (De biztosak vagyunk benne, hogy az itt publikált eredmények máshol is alkalmazhatók.)

Úgy gondoljuk elmondható, hogy eredményes az a több, mint hét éven át tar- tó természetmegőrző és értékfeltáró munka, valamint az élőhely-rehabilitációs

(7)

tevékenységek sora, amely a hazánk második legnagyobb aktív katonai lőterét is magába foglaló területen zajlik. A főpályázó Duna–Ipoly Nemzeti Park Igaz- gatóság köszönettel tartozik valamennyi projektpartnerének a kiváló együttmű- ködésért, név szerint a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal- nak, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-nek, a WWF Magyarországnak, és végül, de nem utolsósorban az Európai Unió LIFE+ Természet Alapjának a pénzügyi támogatásért és az Agrárminisztériumnak a társfinanszírozásért. Elismeréssel tartozunk azon kollégáink és más segítőink felé, akik nagy lelkesedéssel voltak kezdeményezői és szakértő végrehajtói ennek a sikerre ítélt projektnek!

Budapest, 2018. június 5.

Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A TURJÁNVIDÉK NATURA 2000 TERÜLET DÉLI RÉSZÉNEK TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ LIFE+

PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL CsóKa Annamária

projektvezető

Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest Költő utca 21.

E-mail:csokaa@dinpi.hu

Turjánnak a vizenyős, süppedékes, mocsári és lápi növényzettel jellemezhető, nehezen járható területet nevezzük. A Turjánvidék mint földrajzi egység a Du- na-völgy és a Duna–Tisza közi Homokhátság között húzódik kb. 100 km hosz- szan, de csak néhány km szélességben. Ennek a páratlanul fajgazdag vizes és homoki élőhely-rendszernek az északi részén terül el a Turjánvidék Natura 2000 terület, melynek természetvédelmi kezelésére LIFE+ pályázatot nyertünk el.

A 7300 ha kiterjedésű projektterület a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén, Táborfalva–Örkény–Tatárszentgyörgy–Dabas térségében terül el. Két fő részből tevődik össze: az egyik a Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület, amely 1965 óta országos jelentőségű védelem alatt áll. A másik az 1876-ban

1. ábra. Kőrises láperdő-maradvány a lőtéren, a vízvisszatartás után (fotó: Csóka Annamária)

(8)

A Turjánvidék Natura 2000 terület déli része szabadon nem látogatható, a belépéshez speciális engedélyek szükségesek (a lőtéri, illetve a fokozottan vé- dett státusz miatt).

A területet természetvédelmi szempontból az alábbi veszélyeztető ténye- zők fenyegetik:

• A terület kiszáradása: A melegedő éghajlat, a kevesebb és kiszámíthatatlan eloszlású csapadék és a csatornarendszerek okozta mesterséges lecsapolások miatt a vízigényes élőhelyek és fajok fokozatosan visszaszorulnak.

• Özönnövények terjedése: Ezek (elsősorban az akác, a bálványfa, az ezüstfa, a zöld juhar és a selyemkóró) kiszorítják az őshonos fajok egy részét, és át- alakítják, elszegényítik az élőhelyeket.

• Helytelen gyepkezelés: Az intenzív kaszálás homogenizálja a gyepek szer- kezetét, így csökkenti az ott előforduló fajok változatosságát és kedvezőtlen feltételeket teremt számukra.

• Információhiány: Ha nem vagyunk tudatában a természeti értékek létezésé- nek, nehéz megóvnunk azokat, az ismeretek hiánya sokféle illegális terület- használatot eredményezhet.

Projektünk feladata az, hogy ezeket a veszélyeztető tényezőket megszüntesse, vagy mérsékelje. Céljaink eléréséhez a LIFE+ Természet európai uniós pályá- zati alap nyújt segítséget, mely Natura 2000 területek példaértékű természetvé- delmi kezelését támogatja. A „Kiemelt jelentőségű természeti értékek megőrzése a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén” című (LIFE10NAT/HU/000020 számú) LIFE+ Természet projektet a főpályázó Duna–Ipoly Nemzeti Park Igaz- gatóság és partnerei, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország valósítják meg 2011 és 2018 között.

Komplex pályázatunk eredmé- nyei, melyekkel a Natura 2000 terület érintett részének kedvező természeti állapotát állítjuk helyre:

• Vízvisszatartás, vízkormányzás:

Vízügyi műtárgyak építésével aka- dályozzuk a vizes élőhelyek továb- bi kiszáradását. A Dabasi Turjános TT-hez kapcsolódóan 3 zsilipes vízügyi műtárgy készült el a projekt keretében. A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren 4 zsilipes és 10 tiltós vízügyi műtárgy üzemel (3. ábra).

alapított Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér, amely hazánk második legnagyobb ka- tonai lőtere, és viszonylagos elzártsága miatt kivételes természeti értékeket tu- dott megőrizni.

A terület mélyebben fekvő, északi felén éger-kőris láperdők, láprétek, zsom- békosok alakultak ki (1. ábra). A déli, szárazabb részen főként homokpusztagye- pek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő (2. ábra). Ezek az élőhelyek számos értékes növény- és állatfajnak nyújtanak menedéket, köztük endemizmusoknak is. Ilyen például a rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis), Magyarország és Európa egyik legveszélyeztetettebb gerinces állatfaja, vagy a homoki nőszirom (Iris arenaria), melynek legnagyobb hazai állománya itt él.

Jelenleg több mint 300 védett állat- és növényfajt tartunk nyilván a terü- letről. Jelentős részük a pályázati munka során került elő. Annak ellenére, hogy a kutatás nem volt elsődleges célja a projektnek, jelen tanulmánykötet számos cikkben vonultatja fel az innen származó kutatási eredményeket.

A projekt különlegessége és egyik nagy kihívása, hogy a terület nagy ré- szén a természetvédelmi és honvédelmi érdekeket egyszerre kell érvényesíteni, hiszen a lőteret jelenleg is aktívan használják katonai célokra.

2. ábra. Változatos homokpusztagyepek és borókás-nyárasok gyönyörködtetik a szemet (fotó: Novák Adrián)

3. ábra. Tiltós vízügyi műtárgy működés közben, az éleslőtéren (fotó: Csóka Annamária)

(9)

Köszönettel tartozunk sok kollégának és önkéntes segítőnek (néhányat közülük már máshová sodort az élet), valamint a LIFE pályázati alap munka- társainak a projekt megvalósítása során nyújtott segítségért!

A projektről további részletek, és hasznos letölthető anyagok találhatók a projekt honlapján: www.turjanvidek.hu

• Idegenhonos fajok eltávolítása, őshonos fajok telepítése: Az özönnövénye- ket kíméletes vegyszeres és mechanikai módszerekkel eltávolítottuk (1200 ha-on), helyükre – ahol szükséges – őshonos fafajokat telepítettünk (40 ha), hogy az élőhelyek természetessége, folytonossága javuljon (4–5. ábra).

A gyakorlati özönnövény-kezelés tapasztalatainak megosztására nagy ér- deklődést kiváltó hazai és nemzetközi konferenciát szerveztünk a pályázat keretében.

• Kedvező élőhelyet hoztunk létre a rákosi vipera és sok más fontos faj számá- ra: területvásárlással (19 ha), elsősorban húshasznú szarvasmarha-legeltetés bevezetésével (2500 ha), szántók (74 ha) és faültetvények (5 ha) gyeppé ala- kításával jelentősen javítottuk a gyepterületek természeti állapotát és átjárha- tóságát (6. ábra).

• Információátadás: Segítséget nyújtunk a katonáknak ahhoz, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőriz- zék, folyamatos párbeszéd, oktatás és területi bejárások útján. Elkészült a lő- tér természetvédelmi szempontú zónatérképe, mely egyik fő eszköze annak, hogy az érzékeny élőhelyeket és fajokat a katonai jellegű használat közben is figyelembe tudják venni (7. ábra).

• Nagy hangsúlyt fektetünk a tájékoztatásra is: számos hazai és külföldi szak- mai, és ágazatok közötti konferencián vittük hírét pályázati eredményeink- nek, valamint a média útján is terjesztjük azokat (8. ábra). Tiltott zóna – Harctéren a vadvilág címmel 2017-ben a lőtérről természetfilm is készült.

A projekt megvalósítását példás együttműködés kísérte a partnerek, szektorok között, mely a projektterületen viszonylag rövid idő alatt is sok előrehaladást hozott a természetvédelmi fronton. A közös munka nem ér véget, az eredmé- nyeket fenn kell tartani és tovább kell fejleszteni.

6. ábra. Örömteli kép: legelő gulya a dabas-gyóni viperaélőhelyen (fotó: Csóka Annamária)

7. ábra. Katonák kiképzés közben

(fotó: Búz Csaba) 8. ábra. A projekt sajtóeseményeit élénk érdeklődés kísérte (fotó: WWF) 4. ábra. A vegyszeres kezelést követően

kiszáradt bálványfa csoport (fotó: Csóka Annamária)

5. ábra. Vitális hazai nyár telepítés a gyakorlótéren

(fotó: Csóka Annamária)

(10)

CONSERVATION MANAGEMENT OF TURJÁNVIDÉK NATURA 2000 SITE SOUTHERN UNIT WITH THE SUPPORT OF THE LIFE+

PROGRAM OF THE EUROPEAN UNION

The soggy, waterlogged vegetation which is difficult to walk through is called ‘turján’. Turján- vidék (Turján Region) Natura 2000 site – situated in the Danube-Tisza Interfluve – was named after this. The southern half of Turjánvidék Natura 2000 area comprises two parts. One of them is Dabas Turjános Nature Conservation Area and the other one is Táborfalva Shooting Range and Training Area, the second largest active military shooting range of Hungary, which made a safe haven for exceptional natural values (e.g. various dry and humid habitats, Hungarian meadow viper and numerous endemic species) due to its inaccessibility.

Threatening factors of the natural assets of Turjánvidék Natura 2000 site southern unit:

• Drying out due to the decreasing amount of annual precipitation with unpredictable distribu- tion, warming climate and artificial channel systems.

• The spread of invasive alien plant species, most importantly black locust, tree of heaven, Rus- sian olive, boxelder maple and common milkweed.

• Inappropriate grassland management primarily due to intensive mowing (unfavourable land use for Hungarian meadow viper).

• Lack of information regarding both military users and laymen.

Our project – which is supported by the LIFE+ Nature fund of the European Union – aims to mitigate or eliminate these threatening factors. “Conservation of priority natural values in Tur- jánvidék Natura 2000 site southern unit” (LIFE10NAT/HU/000020) LIFE project is carried out by coordinating beneficiary Duna-Ipoly National Park Directorate and its partners, Ministry of Defence Defence Economic Bureau, Budapest Forestry Company and WWF Hungary between 2011 and 2018.

Results of our complex project are:

• Water retention and steering: through the construction of water management objects we stopped further drying out of humid habitats.

• Control of invasive alien plant species, plantation of indigenous arboreal species: invasive plant species were removed mechanically and by using gentle chemicals, indigenous tree spe- cies were planted in their place where necessary with the aim of improving the natural value of habitats.

• Habitat reconstruction: through grazing beef cattle, the purchase of areas, the transformation of ploughlands, and tree plantations into grasslands we created large suitable habitats for the Hungarian meadow viper and other high conservation value species.

• Awareness raising: We help soldiers to successfully save the precious species and habitats of the shooting range during military operations, using a zone map, etc. Great importance is given to inform both military and laymen about the natural values.

Turjánvidék Natura 2000 site southern unit is closed for the general public; special entry permits are needed.

For more information and downloads (in English as well) visit the website of our project:

www.turjanvidek.hu

A TURJÁNVIDÉK TÁJFÖLDRAJZA

Janata Károly

Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest, Költő u. 21.

E-mail: janata.karoly@gmail.com

A dolgozat ismerteti a kötetben tárgyalt terület tájföldrajzi helyzetét, földtani és felszínalaktani állapotát. A kistájhatárok – nem túl következetesen – felszabdalják a Duna–Tisza köze keleti ré- szén Budapesttől csaknem a déli országhatárig húzódó, hasonló genetikájú és megjelenésű sávot, ismertetésük megkönnyítheti a kötet tanulmányainak földrajzi értelmezését. A dolgozat kitér a kistájak azonosságaira, valamint azokra a jellemzőkre, amelyek általában nem tárgyai a konzer- vációbiológiai, vagy természetmegőrzési irodalomnak, de tájalakító tényezőként fontosak, vala- mint bemutatja a sávban lévő védett és Natura 2000 területek földrajzi helyzetét.

Kulcsszavak: közigazgatási határok, tájföldrajz, települések, természetvédelmi kezelés illetékes- ségi határai

BEVEZETÉS

A Turjánvidék nem önálló kistáj, nem tájföldrajzi kategória. Területén több kistáj is osztozik. A jelenleg érvényes kistájhatárok egymástól természetföld- rajzi és geomorfológiai szempontból sarkalatosan különböző ökotópokat, mik- rotájakat, tájfragmentumokat csoportosítanak, önkényesnek tűnő módon. Az önkényesség a struktúrájukban, szerkezetükben nagyon hasonló vagy azonos területek szétdarabolásában is tetten érhető. Ha igaz is, hogy a jellegükben ala- posan különböző kistájfragmentumok mai képe azonos genetika, azaz hason- ló eredetű eróziós és akkumulációs hatások eredménye, a fenti kijelentés még akkor is meggondolandó. A kistájhatárok kérdésében már első országos szintű kidolgozásuk idején (Marosi és soMogyi 1990), sőt már az 1960-as évektől ko- moly szakmai vita volt, amely máig tart. A viták oka nyilván a téma rendkívüli komplexitásában kereshető, egy-egy határvonal megállapításában számtalan, köztük természetföldrajzi és társadalom-földrajzi, egymásnak gyakorta ellent- mondó szempontnak kell érvényesülnie, a prioritásokat pedig az egyes szerzők többnyire eltérően – sokszor saját részdiszciplínájuk elveit előtérbe helyezve – rangsorolják. Ezért nehéz olyan definíciót megfogalmazni, amely az egyes kistájak genetikájára, fizikai, biológiai és társadalmi meghatározóinak minden

(11)

részletére érvényes (mezősi és Bata 2011). Tovább bonyolítja az amúgy is ne- héz problémát az, hogy a kistájak nem különülnek el egymástól éles határral, ilyesmi legfeljebb a közigazgatási és országhatárok esetében működik; a ter- mészet (és ebben az esetben a kultúra, tehát az emberi tevékenység is) sok- kal inkább fokozatos átmenetekkel jellemezhető, a „fuzzy” elmélet alapján.

A tájföldrajzi határok ezért legfeljebb a hierarchia nagytáj és középtáj szint- jén tekinthetők vitathatatlannak, illetve jó néhány hierarchikus szinttel lejjebb:

ökotóp és nanochor szinten. Dömsödi meghatározása szerint a kistájak „a leg- kisebb homogén tájak azonos genezisű és felépítésű térelemei, amelyeken: a vízellátottság, a növényborítottság és a talajtakaró teljesen azonos” (dömsödi 2010). A tárgyalt terület kistájaira ez a meghatározás már első, felületes rá- tekintéssel cáfolható, főként az „azonos” meghatározásnak nem felelnek meg, annál jóval heterogénebb elemekből állnak össze. Az egyes kistájakon belül egymástól jelentősen különböző tájelemek vannak, ráadásul e tájelemek meg- szakítatlanul húzódnak végig több kistájon, sőt több középtájon is. Minden- esetre a tájföldrajzi ismertetést arra kell alapoznom, hogy a hasonló kifejlődésű kistájak sok szempontból azonos jellegeket mutatnak a fizikai, élőhelybeli kép mellett a humán hatások tekintetében is: a terület (amelynek jelentős részét ma- gas természetvédelmi értékkel jellemezhetjük) mai állapota az évszázadok óta itt élő ember keze munkája, tájalakító tevékenysége nyomán alakult ki, amely az egész területen hasonló volt. Emellett figyelemmel kellett lennem arra is, hogy a befoglaló kistájak a közvetlen tárgyalt területekétől jelentősen eltérő elemeket is tartalmaznak, amelyeket le kellett választani.

A tájföldrajzi bemutatás során következetesen használom a Magyarország kistájainak katasztere két kiadásában (Marosi és soMogyi 1990, DöVényi 2010) bevált struktúrát, vagyis a domborzat, földtan, éghajlat, vízrajz, növényzet és ta- lajok bemutatását követően térek ki a településhálózat, a közlekedési szerkezet, majd a népességi mutatók ismertetésére. A könnyebb azonosítás érdekében a tájföldrajzi egységek említésekor megadom azok kataszteri számát is. Bár a fent említett műben nem szerepel, de jelen tanulmánykötet szempontjából fontos szerkezeti elem a dolgozat utolsó fejezete, mely a természetvédelem tájföldrajzi vonatkozásairól vet fel néhány gondolatot és tényt.

TÁJFÖLDRAJZI ISMERTETÉS

Tájföldrajzi szempontból a vizsgált terület az Alföld nagytájba tartozik, de több kistájcsoport és kistáj osztozik területén. A Turjánvidék ismertetése során közü- lük négy fontos. Az 1.1 Duna menti-síkság középtájhoz tartozik a Pesti-horda-

lékkúpsíkság (1.1.12) és a Csepeli-sík (1.1.21). Délkelet felé az 1.2 Duna–Tisza 1. ábra. A kötetben tárgyalt terület a megye- és kistájhatárokkal (azonosítók magyarázata a szövegben) (forrás: döVényi 2010, geo.kvvm.hu/tir)

(12)

A terület klímája

Az éghajlat a Péczely-féle területi típusbeosztás szerint mindegyik kistáj esetében mérsékelten meleg-száraz. A napos órák száma dél és délkelet felé emelkedik:

északon 1910–1940 óra, de a Kiskunsági-homokháton meghaladja az évi 2000 órát is. Az éves átlaghőmérsékletek is hasonlók: 10,2–10,5 °C, a tenyészidőszak- ban pedig 17,0–17,5 °C között mozognak, mindkét mutató esetében enyhe emel- kedés tapasztalható dél felé. A csapadékösszeg 520–550 mm közötti, de ebből a tenyészidőszakra csupán 290–310 mm esik. Az ariditási index ennek megfelelően 1,20–1,35, az érték dél felé emelkedik (DöVényi 2010). Ladányi szerint az 1901- től 2005-ig terjedő időszakban az éves átlagcsapadék mintegy 50 mm-rel csök- kent, míg az átlaghőmérséklet közel 1 °C növekedést mutatott (Ladányi 2010).

Vízrajz

A vízrajzra a mesterséges medrek – csatornák – nagy aránya a jellemző, ezek vízjárása szintén mesterségesen befolyásolt, általában kora nyári árvizekkel, az év többi részében pedig kisvizekkel jellemezhetők. Legfontosabbak közöttük az 1929-ben épült Duna-völgyi-főcsatorna, valamint a Duna–Tisza-csatorna 1950- es évekre megépült Dabas–Sáriig tartó 22 km-es szakasza. A felsoroltakon kívül fontos szerepe van a XXX. csatornának, valamint a XX. csatornának. A rendszer nagy mennyiségű ár- és belvíz levezetésére képes, öntözési lehetőséget nyújt, bár a magas költségek miatt ezzel nem élnek a helyi gazdák. Az utolsó öntöző- telepeket a hatvanas évek végén építették (KaJCsa 2015). A vízállások többsége mesterségesen létesített: a szabályozás idején levágott holtágak, valamint bá- nyagödrök, tározók. A vízgyűjtő-gazdálkodási alegység területén itt működik a legtöbb kavicsbánya, összes vízfelületük a felhagyottakkal együttesen meg- közelíti az 1600 ha kiterjedést. A nyílt talajvízfelszíneken a párolgás igen nagy, éves átlagban 700 mm, míg az éves csapadék még a legesősebb években sem éri el az 560 mm-t. A fokozott párolgás az egyébként is legfeljebb szemiaridnak tekinthető terület további szárazodását okozza, és így a lápi-mocsári élőhelyek fennmaradását veszélyezteti.

A talajvíz az egész területen kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jel- legű, nitrát elsősorban a települések közelében mutatható ki, itt helyenként a szulfáttartalom is magas, akár 300 mg/l is lehet a 60 mg/l területi átlaggal szem- ben. A keménység általában 25 NK°. A talajvízszint süllyedése az egész terület- re jellemző, különösen a magasabb térszíneken. A jelenség dél felé haladva erő- södik: saját tapasztalataim szerint a Homokhát jelentős területein már a 2000-es évek elejére kiszáradtak az ásott kutak.

közi síkvidék középtáj része a Pilis–Alpári-homokhát (1.2.12), valamint a Kis- kunsági-homokhát (1.2.13). A területet dél felé hasonló geomorfológiájú kis- tájak követik: az 1.1.22 Solti-sík, alatta az 1.1.23 Kalocsai-Sárköz, illetve a Kiskunsági-homokhátat dél felől határoló Bugaci-homokhát (1.2.14) (1. ábra).

Továbbhaladva dél felé, az országhatárig (1.3 Bácskai-síkvidék középtáj), sőt azon túl is hasonló karakterű kistájak csatlakoznak (DöVényi 2010).

Földtani, felszínalaktani jellemzés

A Duna a pleisztocén idején (a Günz–Mindel-interglaciálistól) a jelenlegi me- dertől kelet felé folyt, körülbelül a mai Duna-völgyi-főcsatorna vonalában. A je- lenlegi meder elfoglalása egészen fiatal földtörténeti esemény, kb. 6–7000 éves (péCsi 1959). Ez után a jégkori meder helyén néhány km szélességben, és mint- egy 100–120 km hosszúságban (Pest és Nemesnádudvar között) mély fekvésű területek: mocsarak, lápok, tavak maradtak meg. Az ilyen területek régies, de ma újjászületett elnevezése a „turján”, amelynek jelentése a Czuczor Gergely és Fogarasi János által szerkesztett A magyar nyelv szótára (CZuCZor és fogarasi 1862) szerint: „Bozótos, zsombékos láp, ingovány, dsindsa, gyingya. Gyöke va- lószinüleg azon túr, mely fölturt, fölhányt földet, zsombékot jelent, minthogy a turján helylyel-közzel [sic] csakugyan zsombékos szokott lenni, kivált midőn a benne járó barmok fölvágják s mintegy föltúrják.”

Az egész sávot, a mély fekvésű vizes területekkel és a hátakkal, buckaso- rokkal együtt folyami hatások (erózió és akkumuláció) alakították ki. A Turján- vidék ennek a láperdőkből, láprétekből és tavakból álló sávnak az északi része, amely körülbelül Soltig tart, ettől délre a hasonló genetikájú és geomorfológiájú területek az Örjeg (vagy Őrjeg) nevet viselik, amelynek jelentését Pesty Frigyes hasonlóképpen magyarázza (Bíró és mtsai 2015). Az É–D irányú sáv legkevés- bé degradálódott részein védett természeti területek és Natura 2000 területek lettek kijelölve.

A főcsatorna keresztezte kistájak átlag 94–130 m közötti tengerszint fe- letti magasságúak, magasabb térszínek csak a keleti részeken találhatók. Alap- jukat paleozoós-mezozoós formációkra települt harmadidőszaki rétegek alkot- ják, amelyeket a dunai hordalékkúp jégkori durvaszemcséjű üledéksora fed, belemélyedő, elhagyott meanderekkel és a szegélyükön felépült parti dűnék- kel. Ennek megfelelően mély fekvésekben lápos, mocsaras területek, láprétek, a magasabb részeken pedig homokbuckák határozzák meg a terület felszín- alaktanát.

(13)

pedig a később kidolgozott Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR) kategóriáit alkalmazta. A szakterület hagyományainak megfelelően egy rövid növényzeti áttekintést itt is adunk.

A négy kistáj növénytakarójának bemutatása szintén azt jelzi, hogy a vege- tációtípusokat nem lehet a kistájhatárok mentén megvonni, elterjedésük sokkal inkább a vízellátottság, a talajok és a domborzat függvénye. Az előbbiek mellett meghatározó tényező az antropogén hatás is: a természetes növénytársulásokat nagykiterjedésű területeken mezőgazdasági kultúrák és erdészeti ültetvények váltották fel, de komoly területveszteséget okozott a közlekedési hálózat és a beépített területek terjeszkedése, valamint a külszíni bányászat is. Az őshonos növénytársulások a spontán behurcolt vagy szándékosan betelepített idegenho- nos özönfajok terjeszkedésével is hátrányba kerültek.

A potenciális élőhelyek a magasabb fekvésekben, a homokbuckákon nyílt homokpusztagyepek, homoki sztyepprétek, nyáras-borókások, az üdébb helye- ken homoki tölgyesek, a mélyebb, vízjárta részeken pedig keményfaligetek, puhafaligetek, zsombékosok, láperdők, mocsárrétek, nádasok, láprétek, dé- lebbre szikes puszták voltak. A jobb minőségű termőhelyek természetes élőhe- lyeit legkésőbb az Árpád-korban, de valószínűleg már jóval korábban szántók, szőlők és gyümölcsösök váltották fel, ilyenek csak az intenzív hasznosításra kevésbé alkalmas részeken maradtak fenn. Ez a folyamat és a nyomában kiala- kult, kevéssé természetközeli élőhelyek terjedése az egész hasonló genetikájú sávon bekövetkezett, Budapesttől Mohácsig. A természeti területek évszázados csökkenése az élőhelyeken megtelepedett állatvilágra is kedvezőtlen hatással volt, a terület fajokban szegényedett, az intenzíven hasznosított területek pedig csak az emberhez jól alkalmazkodó kultúrakövető fajoknak nyújtanak meg- felelő élőhelyet.

Településhálózat, közlekedésszerkezet

A települések jellemzően a kistájak magasabb térszínein, a buckás-hátas része- ken létesültek, magasságuk általában 110 m feletti. A községhatárok több kistáj- ra, esetleg középtájra is átnyúlnak. Alsónémedi határának fele a Csepeli-síkhoz, másik fele pedig a Pesti-hordalékkúpsíksághoz tartozik (1.1.12, 1.1.21). Ócsa és Inárcs esetében hasonló az arány a két említett kistáj között. A térség leg- nagyobb települése, Dabas városa több korábbi falu (Dabas, Sári, Felsőbesnyő, Gyón) határainak összeolvadásával kapta mai területét. Határa már nemcsak két kistájba, hanem két középtájba is beletartozik (1.1 Duna menti síkság és 1.2 Duna–Tisza közi síkvidék). Hasonló Kakucs és Tatárszentgyörgy tájföldrajzi helyzete is, de az előbbi határa már három kistájat érint (1.1.12, 1.2.12, 1.2.13).

A rétegvizek közül a legfelsőt csapolják meg az artézi kutak, amelyek szá- ma az 1970-es évektől folyamatosan nő (a tendencia fő oka a talajvíz elszennye- ződése és az említett vízszintsüllyedés). Ez a vízadó réteg 50–100 m mélység- ben helyezkedik el, többnyire nem éri el a 100 m-t, vízadó kapacitása helyenként még jelentős, bár a növekvő igénybevétel miatt folyamatosan csökken.

A közcsatorna-hálózat csak a Pesti-hordalékkúpsíkságon épült ki megfe- lelő mértékben, délen, a homokhátakon a települések többsége csatornázatlan (nem beszélve a kiterjedt tanyavilágról), így a felszín alatti vizek veszélyezte- tettsége magas.

Talajok

A terület talajai minden kistájban gyakorlatilag azonosak, különbség csupán az egyes talajtípusok arányában mutatkozik. A talajtani képre a mozaikosság a jel- lemző, a tengerszint feletti magasság és a kitettség függvényében váltakoznak kisebb-nagyobb foltokban a különböző talajtípusok.

A magasabb, 100 m feletti felszíneken az alapkőzet többnyire homok, ame- lyen elsősorban futóhomok és humuszos homok fejlődött ki. Homokon kép- ződtek a barnaföldek is, amelyeken valaha mindenütt erdők álltak, ma jelentős részük szántóföldi műveléssel hasznosított.

Az egykori medrek helyén folyóvízi eróziós és akkumulációs hatások ala- kította alapkőzeteken, a folyami kavicson és agyagokon lápos réti talajok és réti talajok, a peremeken csernozjom réti talajok képződtek. Dél felé egyre el- terjedtebben jelennek meg a szikesedéssel jellemezhető típusok – mélyben sós réti csernozjom, sztyeppesedő réti szolonyec, réti szolonyec, és szolonyec-szo- loncsák.

Növényzet

A jelen kötet számos tanulmánya a tárgyalt terület élőhelyeivel és növényzeté- vel foglalkozik, ezért talán ki is lehetne hagyni ezek ismertetését a tájföldraj- zi sajátosságokról szóló dolgozatból. Ez az alfejezet azonban minden, a szak- területről megjelent munkában, így az 1990-ben Marosi Sándor és Somogyi Sándor szerkesztésében megjelent Magyarország kistájainak katasztere című (Marosi és soMogyi 1990), a diszciplínát hazánkban megalapozó összefoglaló műben, valamint a Dövényi Zoltán szerkesztésében 2010-ben elkészült máso- dik, átdolgozott és bővített kiadásban (döVényi 2010) hangsúlyosan szerepelt.

A különbség a két munka között csupán annyi, hogy a Marosi–Somogyi könyv még cönológiai taxonokkal mutatta be a kistájak növényzetét, a második kiadás

(14)

még egy-egy kistájon belül is komoly különbségeket mutat, ez természetesen a főváros jelentős területét magában foglaló 1.1 középtáj két kistája esetében ki- rívó: az 1300, illetve 300 fő/km2 mellett a peremi részeken akár 15 fő/km2 érték is tapasztalható. Az etnikai összetétel homogénnek tekinthető: a magyar elem a domináns, kicsi a nemzetiségek aránya. A németség Újhartyánban, a szlovákok Dabason alkotnak jelentős közösséget, létszámuk mindkét nemzetiség körében meghaladja az 1000 főt. Vallási téren a katolikusok aránya magas mindenütt:

45 és 70% között mozog. A reformátusok aránya szintén magas: 13 és 20% kö- zötti, az evangélikusoké 2,5 és 8% körül változik. A korszerkezet tekintetében a tárgyalt területen viszonylag kedvező a helyzet, elöregedés inkább csak a leg- urbanizáltabb részeken tapasztalható (DöVényi 2010).

A TERÜLET TERMÉSZETVÉDELMÉNEK TÁJFÖLDRAJZI VONATKOZÁSAI

A jelen tanulmánykötet fő témáját a HUDI20051 Turjánvidék kiemelt jelen- tőségű természet-megőrzési terület kutatásában született eredmények adják.

A bemutatott tájföldrajzi egységek területén azonban más Natura 2000 terüle- tek, országos és helyi jelentőségű védett természeti területek is vannak, amelyek jellegükben, az oltalmazott élőhelyek és fajok tekintetében nagyon hasonlók.

A Natura 2000 területek közül (kivétel nélkül kiemelt jelentőségű természet- megőrzési területként) a Csepeli-sík (1.1.21) déli részén létesült a Felső-kiskun- sági szikes puszta (HUKN20001), a Peszéri-erdő (HUKN20002) és a Felső-kis- kunsági turjánvidék (HUKN20003), amely sok helyen közvetlenül határos a Turjánvidékkel. A HUKN20003 közel fele nyúlik át a Kiskunsági-homokhátra (1.2.13). A felsorolt, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő Natura 2000 területek mellett a Pesti-hordalékkúpsíkságon ta- láljuk a Csévharaszti homokvidék (HUDI20012) Natura 2000 területet, ahol a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a természetvédelmi kezelő. Az országos jelentőségű védett természeti területek közül a legjelentősebb az Ócsai Tájvé- delmi Körzet, kisebb méretű a Dabasi Turjános TT. A két védett terület teljes egészében a Turjánvidék Natura 2000 területhez tartozik. Előbbinek túlnyomó része a Csepeli-síkon helyezkedik el, és csak néhány hektáros területtel érinti a Pesti-hordalékkúpsíkságot, Ócsa határában. A Dabasi Turjános TT a város hatá- rának Kiskunsági-homokháthoz tartozó részén fekszik. Kisebb védett természeti terület a Csévharaszti-borókás TT, amely viszont a Csévharaszti homokvidék Natura 2000 terület része. Helyi jelentőségű védett természeti terület az Alsóné- medi Turjánvidék TT három kisebb foltja, valamint Ócsán, a Kiskörös alja TT.

A két természetvédelmi terület a Csepeli-sík részét képezi.

Újhartyán két kistája (1.2.12, 1.2.13) a Duna–Tisza közi síkvidék középtájhoz tartozik. Örkény a kivétel: teljes határa a Kiskunsági-homokhát (1.2.13) terüle- tén fekszik. Csévharaszt szintén kivételt jelent: teljes területe egy kistájon belül található (1.1.12). A kistájhatárok nem követik a közigazgatási határokat, így a megyehatárokat sem.

A legészakibb kistáj, a Pesti-hordalékkúpsíkság (amely a kötetben tárgyalt területtől északabbra fekvő Budapest jelentős részét is magában foglalja) telepü- lésszerkezete hármas – fővárosi-agglomerációs-vidéki – felosztást mutat, ezek a szerkezeti elemek jelentős mértékben eltérnek egymástól. A tárgyalt területhez tartozó rész egyértelműen a vidéki típushoz tartozik. A városok a többi kistáj esetén is inkább az agglomeráció övezetében alakultak ki. A külterületen élő né- pesség aránya viszont dél felé növekszik. A népsűrűség, hasonlóan É–D (–DK) irányban mutat erőteljes csökkenést.

A közlekedési hálózat általában arteriális, kivéve a Pesti-hordalékkúpsík- ságot, amely csomópont jellegű, bár a tárgyalt területen már inkább ez is arte- riális (kivéve az M0 idetartozó szakaszával érintett részt). A kötetben tárgyalt terület autópályák és főközlekedési utak között fekszik, érinti az M5 autópálya és az M0 autóút, valamint az 5-ös főközlekedési út. A közútsűrűség 37 és 23 km/100 km2 között változik (DöVényi 2010). A vasútvonalak közül a Budapest–

Kelebia, a Budapest–Debrecen és Budapest–Lajosmizse–Kecskemét fővonalak fontosak, forgalmuk nagy. A területen korábban üzemelő vasúti szárnyvonalakat megszüntették.

Népesség

Az egyes kistájakon belül és az összes bemutatott kistájra nézve is igaz, hogy délkelet felé, azaz a fővárostól és az agglomerációtól távolodva romló muta- tókkal jellemezhető. Állítható ez a népsűrűség és az iskolázottság, valamint a foglalkoztatottság tekintetében, viszont nem igaz a koreloszlás esetében. A fog- lalkoztatottság legjobb esetben az országos átlagnak felel meg, dél vagy délkelet felé haladva azonban csökken. A Pesti-hordalékkúpsíkság átlagadatai pl. nem jellemzik a tárgyalt terület idetartozó részét sem: itt is jelentős a főváros és az agglomeráció torzító hatása, vagyis nem használhatók a kistájról közölt átlag- adatok. A munkanélküliek aránya pl. 2007-ben a kistáj átlagában 2,5% volt, de a DK-i peremen ez a ráta meghaladta az országos átlagot, és 8–9%-ot mutattak ki. Hasonlóan csalókák az iskolázottság mutatói, és persze nagy különbség van a fővárosi, az agglomerációhoz tartozó városi települések, illetve a vidékinek tekinthető részek adatai között. A diplomások és középiskolát végzettek magas arányával csak a fővárosi és városi kistáj-részek jellemezhetők. A népsűrűség

(15)

Maga a Turjánvidék Natura 2000 terület kb. fele-fele arányban helyezke- dik el a Csepeli-síkon, illetve a Kiskunsági-homokháton. Egy kis része viszont (Újhartyán határában) benyúlik a Pilis–Alpári-homokhát (1.2.12) kistáj terüle- tére (2. ábra).

A védett és közösségi jelentőségű területek száma legalább részben a hazai természetvédelem (szakmán kívülről meghatározott) szerkezetéből adódik. A két- szintes természetvédelem, a helyi és országos jelentőségű területek védetté nyil- vánításában és természetvédelmi kezelésében tapasztalható különbségek a termé- szetvédelmi törvényből adódnak. Azzal, hogy egy-egy közösség a számára fontos, de más szervek, főként az állami természetvédelem részéről esetleg el nem ismert értékeket a fenti törvény felhatalmazásával védetté nyilváníthat, nincs is semmi baj: a hazai védetté nyilvánítások történetében nem ritka az sem, hogy helyi érték- ként sikerült olyan fontos és magas természetvédelmi értékű területeket védetté nyilvánítani, amelyeket országos értékként az adott időszakban nem lehetett volna.

A közösségi (uniós) természetvédelmi rendelkezések, a Madárvédelmi és Élőhely- védelmi Irányelvek hazai jogrendbe illesztése, és az ezt követő védetté nyilvánítási munka eredményeként olyan helyi értékek is nemzetközi jelentőséget kaptak, ame- lyek hazai jogi szempontból nem számítanak országos jelentőségűnek.

A másik, a természetvédelem szerkezetéből adódó sajátosság a nemzeti park igazgatóságok működési területének megyehatárhoz igazítása, illetve az itt tapasztalható következetlenségek miatt alakult ki. Többnyire a működési terület határát képező megyehatár mentén okozhat problémát, de vannak ettől eltérő határkialakítások is, amelyek szintén zavarok forrásai lehetnek. Így adódik pl.

az, hogy a Csepeli-síkon olyan területek nevében szerepel a Kiskunság földrajzi fogalom, amelyek a tájegységtől északabbra helyezkednek el. A két igazgatóság ugyanis osztozik Pest megye délkeleti területein.

ÖSSZEGZÉS

A tárgyalt terület tájföldrajzi szempontból főként kistáj szinten nagyon hete- rogén. Egyedül nagytáj szinten határozható meg vita nélkül, de már középtáj szinten adódhatnak kételyek, amelyek kistáj szinten már zavarók is lehetnek. Ez okozta azt, hogy a tájföldrajzi bemutatás során nem külön-külön, hanem a ha- sonlóságok, azonosságok és különbségek mentén lehetett a terület földrajzi sa- játosságait bemutatni. A Turjánvidék és a közelében lévő, és dél felé folytatódó Natura 2000 területek hasonló genetikájú és hasonló élőhelyekkel jellemezhető egységes tájat alkotnak, amelyen a humán hatások is közel azonosak, ezért a vé- delmi feladatok is egyformák.

2. ábra. A Turjánvidék körüli közösségi, országos és helyi jelentőségű védett természeti területek (a site-kódok feloldása a szövegben) (forrás: döVényi 2010, Duna–Ipoly Nemzeti

Park Igazgatóság)

(16)

ADATOK AZ ÓCSA–DABASI TURJÁNVIDÉK TÁJTÖRTÉNETÉNEK ISMERETÉHEZ

sára János

2119 Pécel, Hősök útja 36/A. E-mail: sarajanos@freemail.hu

Jelen írásban a Turjánvidék Ócsa és Táborfalva között elterülő részén több évtizeden keresztül gyűjtött tájtörténeti vonatkozású adataimat, tapasztalataimat adom közre. A cikk foglalkozik a turján nyújtotta megélhetési lehetőségekkel, hagyományos tájhasználattal, az ezzel összefüggő helynevekkel, a lőtér történetével, a tőzegbányászattal és az 1986-os tőzegtűzzel.

Kulcsszavak: Ócsa, tájhasználat, tájtörténet, turján, Turjánvidék

BEVEZETÉS

Tanulmányomban nem törekszem a turján több kötetre való teljes történetének összefoglalására. Célom, hogy a természetvédelem szolgálatában töltött több évtizedes munkám során az Ócsai Tájvédelmi Körzetben, illetve annak környé- kén a tájtörténet szempontjából érdekes adatokat – legyenek azok akár töre- dékadatok is – most egy csokorba szedve közreadjam. Az adatok egy része a mindennapi munkám során vált ismertté, a helyiekkel való beszélgetések során, a pajták mélyén porosodó hagyományos eszközök mentése közben, esetenként több generáción átívelő visszaemlékezések alkalmával. Azonban csakhamar fel- ismertem, hogy ezen a vidéken hatványozottan igaz, hogy a természet oltalma és a kultúrtörténeti értékek védelme szorosan összefügg, így ezeket az adatokat tudatosan gyűjteni kezdtem, sőt 1983-ban az ELTE néprajz szakán „A természe- ti táj kihasználásához a XX. században – A turjánvidék.” címmel védtem meg szakdolgozatomat, de előadást is tartottam „A természet és tájvédelem alakulása a helyi gazdasági környezet megváltozásával 1918-tól napjainkig, a turjánvidék egyik kis táján, az Ócsai-medencében” címmel 1995-ben a gödöllői „A hon- foglalástól napjainkig” címmel megrendezett konferencián. Az alább közölt történetek egy része nem gyűjtésekből, hanem az általam átélt eseményekből származik, melyek érdekes adalékul szolgálhatnak a Turjánvidék iránt érdek- lődők, kutatók munkájához. A szóban forgó adatokat, illetve történeteket főbb témakörönként csoportosítva közlöm.

IRODALOMJEGYZÉK

Bíró, Cs., Bíró, M. és Máté, a (2015): A Turján-vidék és az Őrjeg természeti képe az elmúlt évszázadokban. – In: iVányosi sZaBó, a. (szerk.): A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság negyven éve. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Kecskemét, pp. 117–122.

dömsödi, J. (2010): Tájrendezés és tájvédelem. – Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron, 18 pp. (tankonyvtar.hu) [Hozzáférés: 2017. július 28.]

döVényi, Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájainak katasztere. – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 pp.

CZuCZor, g. és fogarasi, J. (1862–1874): A magyar nyelv szótára. – Emich, Pest, 1282 pp.

KaJCsa, Zs. (2015): A nagy tervek árnyékában. Duna–Tisza-csatorna története az építke- zés megkezdésétől napjainkig. http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/33/dolgozatok/

word/0906_kajcsa_zsuzsa.pdf [Hozzáférés: 2017. május 25.]

ladányi, Zs. (2010): Tájváltozások értékelése a Duna–Tisza közi Homokhátság egy környezet- és klímaérzékeny kistáján, az Illancson. – Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 111 pp.

Marosi, s. és soMogyi, s. (szerk.) (1990): Magyarország kistájainak katasztere. I–II. – MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1023 pp.

mezősi, G. és Bata, t. (2011): A földrajzi tájak határai. – Földrajzi Közlemények 135(1): 33–43.

péCsi, M. (1959): A magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. – Akadémiai Ki- adó, Budapest, 346 pp.

LANDSCAPE GEOGRAPHY OF THE TURJÁNVIDÉK Károly Janata

Duna–Ipoly National Park Directorate, H-1121 Budapest, Költő u. 21, Hungary.

E-mail: janata.karoly@gmail.com

Landscape geographical, geological and geomorphological status of the investigated regions are presented. An overview of the inconsistently delineated but genetically and apparently similar regions and subregions stretching across the Danube–Tisza Interfluve from Budapest to almost the southern border of the country is given to promote the geographical interpretation of other studies in this volume. The similarities of these subregions as well as those characteristics usually not discussed in conservation biological literature are explained, despite their importance with regards to the formation of a specific landscape. The geographical status of protected and Natura 2000 sites within this zone is also discussed.

Key words: geographical competence of conservation management, landscape geography, mu- nicipal boundaries, settlements

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1) Az ideiglenes katonai demankációs vonal és a trianoni határ közti területre vonatkozó ada- tok. —— 2) A békebeli magyar területi adat (11.915 km?) alapján

vármegyékhez csa- toltattak Hont vármegyének Nógrád várme- gy—ével közigazgatásilag egyelöre egyesített része, Hont vármegye visszacsatolt területe a Nógrád

Nombre des habitants et densite' de la population, en 1910 et 1930, sur le territoire septentrional rétrocéde', indigué d'aprés la nouvelle division administrative. Tényleges

Il ua sans dire gulil faut voir une méthode dlestímation seulement dans la maniere dont nous avons dressé Ie bilan net du mouvement de la population de la région libérée (pour

ségek, mint a kiütéses tífusz, elterjedtek a Kárpátalján most is s azt onnan könnyen széthurcolhatják. Úgy a magyar, mint a cseh statisztikából látható az is, hogy a

A tengeri vetést—területének csökkenése érthető, mert a visszakerült rész egy jelentékeny hányada már túl van a tengeri termelési övezetén, vi- szont a sörárpa és

nyésztést űztek.. hold területre számítva Par 1000 arp. évi adatok községek szerint állittattak össze, az 1987. évi adatok pedig a terület arányában járásonkint

dult Felvidéken ugyanis 67 gyári jellegű malmot találtunk, tehát olyat, amelyiknek őrlőképessége a napi 200 métermázsát el- éri. A malmokban összesen 1.216 munkás