képzés folyik. Különféle tanfolyamok is van- nak. A rendeskorú tagozatra az ún. fulltime curse-va mintegy 450 tanuló, a heti 1 napos képzésre kb. 1600 tanuló, az esti tagozatra pedig kb. 2500 tanuló, jár. A különféle tan- folyamokon más-más szintű képesítés szerez- hető. Megtalálható a szakmunkás, a technikus és a technológus szintű"képzés. A gyakorlati oktatás csak az iskolai tanműhelyben folyik.
Az elmélet és a gyakorlat aránya általában 50—50%, a gépészeti jellegű tagozatokon (elmélet igényes szakirányok) viszont 2/3 elmé- let és '/3 gyakorlat az arány. A tanműhelyek és laboratóriumok kialakításával kapcsolatosan érdekes tapasztalat volt az, hogy az iskola építését megelőzően az egyes kabinettek, labo- ratóriumok és tanműhelyek oktatás-szervezési, berendezési tervét a szaktanárok maguk készí- tették el, pontos javaslatokat dolgoztak ki, és ezeket adták át az építésznek. Tehát elsőren- dűen az oktatás követelményei határozták meg a kialakítást, berendezést. Egyébként ugyanezt tapasztaltuk más Technical School-ok- ban is. A tanműhelyek a következők voltak:
lakatos, gépszerelő; szerszámgép, hegesztő, autószerelő, villanyszerelő, bádogos és víz- vezetékszerelő, kőműves. A laboratóriumok is tanműhely jellegűek, mivel azokban bizo- nyos műveletek elvégezhetők. Ilyenek voltak
az anyagvizsgáló és az erősáramú géptermi labor. E mellett még gépíró terem, konyha- üzemi tanműhely külön étteremmel, bemutató terem diesel- és gőzgéppel és az elméleti tan- tárgyak tanításához a kabinettek, valamint a könyvtár, színházterem, tornatermek alkot- ták az iskola helységeit. Minden egyes kabi- netihez, laboratóriumhoz, tanműhelyhez külön raktárt, előkészítőt is terveztek. Az oktatás tárgyi feltételei tehát minden vonatkozásban adottak. Az alkalmazott módszerek vizsgála- tának szempontjából ezek az adottságok figyelembe veendők.
A gyakorlati oktatás alapvető módszere a tanulók önálló munkavégzésén alapszik. A gya- korlati követelményrendszerben meghatáro- zott szinteket a helyi tanmenetek módszeres összeállításával, annak végrehajtásával érik el.
Itt kell megemlítem a koncentrációt is. Már a követelményrendszer összeállításakor is (a céh által kiadott követelményrendszer alapján) figyelembe veszik az elmélet és gyakorlat közötti koncentrációt, de ugyanakkor kitérnek a kapcsolódó tantárgyakra is. Az iskola ennek
A PÁRIZSI „ECOLE A párizsi „Ecole Polytechnique" (Poli- technikai, azaz Műszaki Főiskola) szervezeté- nél és hagyományainál fogva a francia kulturá- lis élet különleges intézménye. Rangban körül- belül az ország egyetlen, igen magas igényű műszaki egyetemének a szerepét tölti be.
alapján bontja fel a témaköröket, és azokat tanmenetekben rögzíti. A tanmenetek további részletezése a munkalapokban realizálódik.
Ezek a munkalapok a gyakorlati oktatás mód- szeresen felépített dokumentumai. A tanulók á munkalapok alapján dolgoznak. Egy-egy mun- kafeladat kidolgozásakor, különösen az alsó évfolyamban, részletes műveleti utasításokat is adnak. Ennek lényege az, hogy a munka- feladat mellett rajzban is szemlélteti az egyes elvégzendő műveleteket, tehát egyrészt a rajzolvasást gyakoroltatják, másrészt a műve- letek sorrendiségével kapcsolatos célszerű- ségeket igyekeznek-kifejleszteni. Ebben az első időszakban tehát pontosan meghatározott követelményeket támasztanak, a tanulókat a fegyelmezett, terv szerinti munkavégzésre nevelik. Az alapvető ismeretek megszerzése után már nem szükséges ilyen részletes leiadat- meghatározás. Ekkor a háziüzem feladatter- vében szereplő termékeket állítanak elő a gyári terv és műveleti utasítás szerint, ami bizonyos mértékig az üzemi munkastílussal egyezik,
így érik el azt, hogy az iskolai tanműhelyben végzett munka hasznossá válik, nem improduk- tív jellegű. Ugyanakkor a minőségi követel- ményekre is nagy súlyt helyeznek. Az elkészí- tett termékeket először az iskolai minőség vizs- gáló laboratóriumban igen szigorú ellenőrzés alá vetik (ez az osztályozás alapja is), majd a gyárban ismételt ellenőrzés következik. Ez a kettős ellenőrzés hivatott kiküszöbölni a hibás darabokat, de ugyanakkor presztízs szempontjából jelentős nevelési lehetőség is, mivel az iskola a hibás munkák kiszűrését súlyponti feladatnak tekinti. Ez a munkastílus nemcsak a minőségi feltételek maradéktalan kielégítésére törekszik, hanem a tanulói telje- sítmény fokozására is. A munkafeladatok rendszerezésében fokozatosságra törekedve, a minőség és a mennyiség párhuzamos fejlesz- tése a fő cél. A módszer ennek megfelelően (tehát figyelemmel a teljes koncentrációra és önálló feladatmegoldásra) tudatos, teljesít- ményt követelő munkavégzésen alapszik.
Összefoglalva valamennyi tapasztalatot, kétségtelenül megállapítható tény, hogy az angol szakoktatás a kedvezőbb gazdasági lehe- tőségek figyelembevétele mellett eredményes, de a vázolt személyi és tárgyi feltételek ellené- re még — és ez természetes — fejlesztésre érdemes.
V Á R A D I T I B O R
POLYTECHNIQUE".
Érdemes tehát történetével, oktatási rendjével, helyzetével kissé részletesebben is megismer- kednünk.
Minden év végén mintegy 3000, a matema- tikában és fizikában erős, érettségizett fiatal készül fel Franciaországban arra, hogy beirat-
kőzzék a különféle műszaki főiskolák felvételi vizsgáira előkészítő 1—2 éves tanfolyamokra.
Ezek közül kb. 1800-an jelentkeznek azután valóban az Ecole Polytechnique-re és a legjobb 300 jut be a Főiskolára az igen nehéz, igen szi- gorú felvételi vizsga után. E számok talán elég ízelítőt adtak elöljáróban is a Főiskola szellemi rangjáról és színvonaláról.
Alapítása 170 évvel ezelőttre, a Konvent
• idejére, 1794. március 11-rc esik. Alapítói és első tanárai között L A P L A C E , F O T J R I E R , A M - E E R E szerepelnek. A nagy francia forradalom vezetőinek világosan látott és megfogalmazott célja az volt, liogy emeljék a nemzet techni- kai potenciálját, növeljék a jól képzett mérnö- kök számát, egységes és magasabbra emelt képzés útján. Napóleon katonai szervezetet adott az új Főiskolának. Szintén ismert név:
A R A G O, a Főiskola akkori rangelsője volt az, aki a császár kezéből átvette az intézet első zászlaját, melyen azóta is ugyanaz a jelszó díszeleg: ,,A Hazáért, a Tudományért és a Hírnévért!" Napóleon helyezte el a Főiskolát a Szent Genovéva hegyén, az 1304-ben alapított Navarrai kollégium ősi épületeiben, amelyben egykor E R A S M U S , R I C H E L I A T J és B O S S T J E T
tanítottak és tanultak. A XIX. század első felé- ben a Főiskola szembenállt a helyreállított monarchiával és hallgatói hősiesen részt vállal- tak az 1830 júliusi és 1848 februári forradal- makban. Sok hősi halottja népszerűvé és tiszteltté tette az iskola nevét. Az 1870-es német—francia háborúban is sokari kitűntet- ték magukat, s éppen ez évben négy később neves marsall is tanult falai között: J O F F R E és
F O C H neve ma is ismert közülük.
Az első világháború után 1919-ben 760 növendék tért vissza a harcokból tanulmányai befejezésére, s 900 maradt a harcmezőkön.
A második világháború 1939 és 1945 között újra harcba hívta.a Főiskola zömét, mely 3 évig ideiglenesen Lyonba is költözött a németek elől. 170 éves fennállása alatt a tudomány, az ipar és a hadsereg sok száz kiemelkedő alakját nevelte ki a Főiskola. A hosszú névsorból a már mondottakon kívül rnég A U G T J S T E C O M T E , B E C Q U E R E L , C I T R O E N . P O I N C A R É é s G A Y - L U S S A C neve ismert minden, művelt ember előtt.
A Politechnikai Főiskola célja — a műkö- dést részletező alapító rendelet szerint — hall- gatóit olyan magasfokú általános, elsősorban természettudományi és műszaki ismeretekben részesíteni, hogy _azok — későbbi szakosodás után — a legfelsőbb állami — polgári és kato- nai — és' más közszolgálati káderekké válja- nak. Fontos tehát az, hogy magasfokú általá- nos, elsősorban természettudományi cs műszaki műveltséget ad. Viszont nem képesít önmagá- ban, nem készít elő semmiféle szak gyakorlá- sára vagy tudományterület művelésére. Arra törekszik, hogy nagy általános műveltséget adjon, melynek a matematika és a fizika széles-
körű tanulmányozása a szilárd alapja. A fiatal kutatók, mérnökök, katonatisztek egységes elméleti ismeretei a maximálisan magas szin- tig emelkednek, liogy a Főiskola után válasz-' tott saját további szűkebb szakterületükre szakosodhassanak. A rendszer élesen elítéli a túlságosan korai specializálódást. Szerintük a közös általános szakműveltség megkönnyíti a különböző szektorok együttműködését, a kuta- tók és a gyakorlati szakemberek kölcsönös megértését. De az oktatási célokon túl az emberformálás is kifejezett célja a Főiskolá- nak. Vagyis az, hogy a közös érdekekért gondol- kodó és cselekvő, rendezett agyú, szellemi erő- feszítésekre képes, kitartó és erőteljes, fegye- lemtől és felelősségtől áthatott férfiakat nevel- jen. A Főiskola katonai jellege pedig a fizikai és erkölcsi tulajdonságok kiteljesedését, s a bentlakásos rendszer folytan a bajtársias szellemet és a folyamatos munkateljesítést is elősegíti. A Főiskolára való felvétel nyílt ver- senyvizsgák útján történik. Rendszerűit a neve- sebb középiskolákban szervezett, érettségi utáni kétéves előkészítő tanfolyamokon készül- nek fel rá. A felvételi írásbeli vizsgák és az ún.
elsőfokú szóbelik a nagyobb városokban van- nak minden év májusában, a döntő szóbelik pedig a fővárosban június hóban. A tárgyak a következők: a) elsőfokú írásbeli tárgyak:
mennyiségtan, fizika, kémia és francia 4, ill 3 órai idővel, b) elsőfokú szóbelin csak mennyi- ségtanból két kikérdezés s 30, ill. 45 perc, de jegy nélkül (a jelölt vagy kiesik, vagy mehet tovább), c) másodfokú írásbeli tárgyak: fran- cia, mennyiségtan, alakrajz, mintarajz, köte- lező és választott idegen nyelv (fogalmazás, fordítás szótár nélkül) 1, 1.5, 3 és a rajz 4 órai idővel, d) másodfokú, döntő szóbeli tárgyak:
mennyiségtan, fizika, kémia, idegen nyelv (60, 50, 45 és 30 perc) és végül még külön test- nevelés is. Meg van szabva a szükséges leg- kisebb pontszám. Azon felül válogatnak a férő- helyek szerint. Csak 19 és 21 életév közt lehet felvételit tenni, de csak két ízben és csak 3 évig az érettségi után.
A rendes hallgatókon kívül külön minisz- teri engedéllyel idegenek is felvehetők a" Főis- kolára. Számuk 5—10 szokott lenni. Felvételi vizsgájuk enyhébb, különben kötelezettségeik azonosak a rendes hallgatókéval. A végoklevél azonban őket nem jogosítja egyidejűleg állás elnyerésére is. Felvételükhöz a saját hazújuk- beli francia nagykövet ajánlása szükséges.
Tanításuk ingyenes, ellátásukat pedig francia vagy saját ösztöndíj fedezi.
A Főiskola katonai rendnek van alávetve, a bonvédelmi miniszter rendelkezése alá tarto- zik. A tanulók bennlakók, egyenruhát horda- nak, a katonai szabályok szerint cinek. A Főis- kola Fejlesztési Tanácsa, mely magasrangú hivatalnokokból, katonatisztekből, pedagógu- sokból és vállalati igazgatókból áll, javaslato- kat tesz a miniszternek a felvétel, a tanul-
mányi rend és az oktatószemélyzet kinevezési A vezető tanárok adják elő. Időtartamuk ügyeiben. A tanszemélyzet kiküldötteiből álló 1—1 óra. Körülbelül minden tanítási napra Oktatási Tanács pedig ugyanezen ügyekben esik egy. A tárgyak és évi óraszámuk az felszólításra véleményét nyilváníthat ja. A Főis- alábbi: az első évfolyamban analízis évi 42, kola parancsnoka tábornoki rangban van; algebra es geometria évi 21, mechanika évi 20, A katonai személyzet látja el a hallgatók alkalmazott matematika 7, thermodinamika 6, beosztását, a kiképzést, a testnevelést, az álta- kémia 16, közgazdaságtan, történelem és iro- lános és az egészségügyi szolgálatot. A parancs- dalom 10—10, általános kérdések 16 óra; a noknak alárendelt tanulmányi igazgató vezeti második évfolyamban mechanika 21, fizika 48, az oktatást és a tanszemélyzetet. Ezek vizsgáz- kémia 22, alkalmazott matematika 7, asztro- tatókból, tanárokból, előadókból, rajz- és fizika 17, közgazdaságtan, irodalom és törté- nyelvoktatókból és gyakorlatvezetőkből áll- nelem 10—10, építészet 24, általános kérdések nak. Számuk mintegy 100 fő. 20 évi óra.
Különleges szerepet töltenek be az emlí- 2. Az említett műszaki-természettudomá- tett ún. vizsgáztatók. Ezek mind mellékfog- nyi tárgyakból (az egyéb tárgyakból nem) a lalkozásúakként működnek a Főiskolán. Egy főkollégiumokhoz kb. ugyanolyan óraszámú csoportjuk a felvételi bizottságok írásbeli és és ugyancsak 1—1 órányi tartamú, de 25 fős szóbeli vizsgáit bonyolítja le rendszeresen. Má- csoportokban tartott szemináriumszerű meg- sik, fontosabb részük az oktatói kar csúcsán beszélések kapcsolódnak előadók vezetésével, áll, rangban a vezető professzorokat is niege- Ezeken megbeszélik, feldolgozzák a főkollé- lőzik. Rendszerint a szakma legfőbb tekintélyei, giumolcon hallottakat. Kérdés-feleletek és főleg akik az oktatás évközi szakfelügyeletét látják el, begyakorlás útján rögzítetik az anyagot, bíráló jelentéseket tesznek az oktatás színvo- Nagy előnyük a hallgatók és oktatók közvet- naláról és a növendékek tudásáról, az évvégi len, kötetlen kapcsolata egész éven át.
vizsgákon ők kérdeznek. A színvonalra jel- 3. A mechanika (évi 4), a kémia, fizika (évi lemző, hogy 1962-ben 6 akadémiai tag is sze- 18—18) és asztrofizika (évi 4) tárgyakból
repelt közöttük. - laboratóriumi gyakorlatok is vannak. Ezek Egy másik'jellemző tény az oktatói kar számát nem mondhatjuk túlságosan soknak, szakmai értékének biztosítására nézve az, hogy 4. Ezeken kívül vannak a következő fog- a Főiskolán nincs határozatlan ideig tartó, lalkozások: élőnyelv heti 1 órában, rajz évi folyamatos' kinevezés. Mindeh oktatói meg- 16X1-5 óra, katonai kiképzés heti 4 és test- bizást 5 évenkint felül kell vizsgálni és újra nevelés heti 5 órában.
megerősíteni.'Ez önmagában biztosítja a leg- 5. A műszaki-természettudományi tárgyak- jobb káderfejlesztést. ból évenkint 4 ízben 20—20 perces személyen- Az oktatást illetően az említett Tanácsok kinti nem osztályozott gyorskikérdezés is van.
legfőbb tartalmi gondja az oktatott tárgyak Ez új és serkentő gyakorlati forma a főiskolai száma,' terjedelme, valamint a tanulmányi pedagógiai gyakorlatban.
idők meghatározása. Minthogy az ismertetett 6. Házi zárthelyi írásbeli dolgozatok a szempontok szerint a késői specializálódás az műszaki-természettudományi és az egyéb tár- alapelv, az 1956 évi oktatási reform leszögezte, gyakból egyaránt vannak évi 2, 3, 4 sőt a fizi- hogy ellen kell állni a sokféle óraszám és a sok- kából és analízisből 6—6 alkalommal, mindig féle tárgy kísértésének. A tárgyak és óraszámok 3.5 órai időtartammal.
inflációja helyett a „tanulás tanulását", a 7. Évvégi vizsga az első évfolyamban 4 tökéletesedés belső igényét, az erre szolgáló (analízis, algebra és geometria, mechanika, módozatokat kívánják megismertetni és meg- kémia), a másodikban ugyancsak 4 (mechanika, gyökereztetni. A legdöntőbb kérdés persze az fizika, kémia, asztrofizika) tárgyból van.
anyag kiválogatása: alapos megfontoltsággal Minden írásbeli dolgozatnál, éwégi vizs-.
menve a részlétekbe itt és csak utalva a továb- gánál és az egyéb tárgyaknál is rögzítve van az biakra amott. A tanulmányi anyag műszaki- elérhető maximális pontszám. Összegük az természettudományi és egyéb tárgyakból áll. első évfolyamban 120, a másodikban 113..
Az előbbiekben az algebra, geometria alapjai, a A magaviselet és a fegyelem még külön is mechanika és fizika fejlődése, az általános és a évvégi pontszámot kapnak ! Mindezek ered- fizikai kémia, valamint az alkalmazott termé- ményeképpen kerülnek a hallgatók egyéni szettudományok elméletei tartoznak. Egyéb évvégi általános rangsorolásra,
tárgyak az idegen élőnyelv, közgazdaságtan, Tankönyvek helyett a főkollégiumok és á történelem, irodalom, építészet, művészeti szemináriumok anyagáról is házi jegyzetek rajz. A két félév között kifejezetten sporto- készülnek és ezeket már az órák előtt, általá- lásra s gyakorlati célokra szolgáló szünet van. nos tanulmányozásra kiosztják. Ez is újszerű
Érdemes röviden tájékozódnunk a külön- és a főiskolákon általában ritka pedagógiai féle oktatási formákról. „ fogás.
1. A főkollégiumok, az ún. „amfiteátru- A kötelező idegen nyelv az angol, német mok" J a köralakú nagyteremről elnevezve) vagy orosz.-Az audiovizuális módszerek céh az évfolyam mind a 300 hallgatójának szólnak.- jaira stúdiók állnak rendelkezésre, . ...:
Az építészet oktatásában az általános kér- dések és a múlt s a jelen építészete szerepelnek.
A rajz tanítását pedig előadások, viták, vetí- tések és múzeumlátogatások egészítik ki.
A hallgatók — az említett katonai jellegre való tekintettel — felvételük alkalmával 3 évi katonai szolgálatot vállalnak. Ebből 2 év a Főiskola képzési idejére esik, a harmadik évet pedig csapatszolgálaton kell tölteniük, alhad- nagyi rangban. Ez után következik az ugyan- csak már emlegetett egyéni szakosodás. Aki nem katonai pályát választ, természetesen mint tartalékos tiszt szerel le.
A főiskolai évek alatt is általában a szoká- sos szárazföldi katonai kiképzési egyenruhát hordják. Ünnepélyes alkalmakra azonban saját különleges és hagyományosan ismert dísz- egyenruhájuk van. Ez dupla sor aranygombos fekete kabátból, két párhuzamos vörös csík- kal ellátott pantallóból, epéekardból és két- csücsos fövegből áll. A már említett harmadik kiképzési évet különböző fegyvernemeknél töltik, az első kettő viszont teljesen egységes a Főiskolán. Ez utóbbinak kifejezett célja: az egységes fegyelem meggyökereztetése, á fizi- kái képességek, a technikai ügyesség és a harc- készség kifejlesztése. A kiképzések során meg- tanulják a minden csapatnál közös fegyverzet kezelését, a lövészetet, á rádió kezelését és az autóvezetést is. Már a főiskolai két év alatt is látogatnak csapatokat s ez alatt 3—3 heti csa- patszolgálatot is teljesítenek, az elsőt közös tábori szolgálat formájában, a másodikat pedig egyéni választás szerint.
A testnevelés is fontos része a kiképzésnek.
Közös kötelező program az atlétika, az úszás, a cross country és a judo. Ehhez járul egy sza- badon választott sportág. Legtöbben a vívást, a lovaglást és a labdarúgást választják.
A mindennapi élettel való kapcsolatot két pedagógiai kívánalom szolgálja. Említettük már a főkollégiumoknál az általános kérdések című tárgyat. Évi 16 alkalommal vannak ide- vágó órák, meghívott előadókkal, akik között magasrangú katonákat, iparvállalati igazga- tókat, közgazdászokat, szakszervezeti vezető- ket találunk. Megnevezünk néhány előadást a tárgykörök jellemzésére: A Szahara, a Közös Piac, a petróleum-kérdés,-a távközlés új útjai, a távirányított gépek, a francia energiakérdés, a francia népesedés kérdései stb. Természete- sen az egy órai idő éppen csak a problémák fel- vetéséhez elég, de arra is, hogy szempontokat adjon az illető kérdés további tanulmányozásá- hoz.
A másik újszerű pedagógiai jellegzetesség az ún. emberi kapcsolatok gyakorlata, ami- a termelési gyakorlatok különleges fajtája. A má- sodik évfolyam két féléve közötti két hétben kerül rá sor. A hallgatók kettesével kerülnek egy-egy üzembe, gyárba. A párizsi hallgatók inkább vidékre, a vidéki eredetűek pedig a fővárosba. A cél nem technikai vagy termelési
kérdések, folyamatok és problémák vizsgálata elsősorban, hanem inkább a gyár életének" meg- ismerése. A főiskolásoknak az ottani vezetők tűzik ki a 2 hét alatt megvizsgálandó és tanul- mányozandó kérdést és azok arról a végén tanulmányt írnak. Kikapcsolódva az iskolai élet kereteiből, közvetlen közelről ismerik meg az életet, a munkások problémáit. Elhihetjük azt a közkeletű véleményt, hogy a kéthetes gyakorlatoknak nagy nevelői eredménye van.
A Főiskolának 250 000 kötetes nagy könyv- tára van, melyben 125 000 különböző mű fog- lal helyet, 65Ö élő folyóirattal. Régi, muzeális anyagát megszűnt katonai és más, műszaki jellegű intézmények könyvei alkotják. Az új beszerzéseknél elsősorban a hallgatók, majd az oktatók igényei az elsők. Maguk a hallgatók is terjeszthetnek elő kívánságjegyzékeket, melye- ket tekintetbe is vesznek. A könyvtár nem nyilvános. Anyagát a helyszínen olvassák, de 8 napra a könyvek kölcsönözhetők. A könyvtárban helytörténeti és tanszermúzeum is van, vala- mint a nyelvoktatáshoz használatos magne- tofonok.
A technikai felszerelés választékára jellemző, hogy külön oktatólaboratóriumok vannak a hallgatóság céljaira és külön kutatólaborató- riumok a vezető tanárok szolgálatára. Termé- szetes, hogy ezek léte döntő a tanároknak az Intézethez való kapcsolódása szempontjából és emeli az oktatás szintjét is. 1957 óta jelenté- keny külön hitelek állnak e célra rendelkezésre és további fejlődés előtt állnak. A tanárok itt külön, oktatásukkal összefüggő vagy attól független tudományos témákkal foglalkoz- hatnak, mégpedig állandó segédszemélyzettel.
A vezető tanárok mellett sokszor régi növen- 'dékeik is kutatnak, vagy a Tudományos Kuta- tás Nemzeti Tanácsa által odairányított gya- kornokok, katonatisztek. Szabad idejükben és a férőhelyektől függően, elvileg hallga- tók is bevehetők a kutató laboratóriumokba.
Elsajátíthatják itt a kutatás módszereinek elemeit és kifejleszthetik magukban a kutatás iránti hajlamot.
• Az internátusi élet, a katonai fegyelem, a sportolás, a tanulási versengés, a közös egyen- ruha stb. mind hozzájárulnak a bajtársi szellem kifejlődéséhez, melynek legfőbb jellem- zője a vallási és politikai meggyőződések iránti kölcsönös türelem. A hagyományokhoz tar- tozik, hogy az új hallgatóval megismertetik a Főiskola tréfás házi szabályzatát, melynek egyes részei 100 évnél is régebbiek s hogy az új hallgatók kardjukat egy-egy régebbi hallgató kezéből ünnepélyesen veszik át. A Főiskolán játékszobák, ifjúsági könyvtár, fotólaborató- rium, rádióműhely, szakköri szobák stb.
vannak. A hallgatók jó része vállalhat és vállal is házon kívüli társadalmi munkát (pat- ronálás, betegápolás, nyári tábor stb.) Eltávo- zás a hétvégi pihenőnapokon kívül minden szerdán este is van éjfél után 1 óráig. Kará-
csonyi, félévi és nyári szünidők vannak ott is.
Az avatási ünnepségek is jellegzetes eseményei a tanéveknek, hangversenyekkel, házi revük- kel stb. Ezek a régi növendékeket is egybe- gyűjtik, kik így kapcsolatban vannak a jelen- nel is és felidézhetik saját-régi emlékeiket is.
A hallgatók különben nyolcas csoportokban laknak 2—2 szobában (egy hálóban és egy tanulószobában). Ez az együttlakás is a böl- csője a jó bajtársi szellemnek, a közösségi élet- nek, a termékény és hasznos elmenyitogató- és tágító vitáknak. A házirend különben jelentős időt ír elő a tanulószobában való kötelező időzésre: ez a rendszeres tanulás és önművelés biztos elősegítője.
A hallgatók későbbi életpályája a végbizo- nyítványuktól függ. Át kell tehát érezniük ennek fontosságát. Év végén aratják le egész évi munkájuk gyümölcsét. Az intézet egyik fő elve, hogy a tudás és nem a jegy kedvéért kell tanulni. Éppen ezért eltörölt minden . évközi osztályozott, leleltetést. Ez különben sem szo- kás már a főiskolákon. Szóbeli számonkérések ugyan vannak év közben is, de főként csak a célból, hogy az előadottakai kapcsolatos problé- mák felszínre kerüljenek, az oktatókkal még szorosabb kapcsolatok épüljenek ki, s a tudá- sukról a növendékek önmaguknak is számot tudjanak adni. Az éwégi vizsgabizottság vi- szont már azért iil össze, hogy összegezze az elért eredményeket, megállapítsa a jegyeket, döntsön a meg nem feleltek, a betegek és a vizsgaismétlők ügyeiben és végül, hogy a má- sodik év végén döntsön „A Politechnikai Fő- iskola vizsgázott mérnöke" cím odaítéléséről.
A Főiskola döntő feladata hogy jól kép- zett mérnökökkel lássa el az állami hivatalokat és szerveket. Az összegyűjtött területi igénye- ket a felügyeletet gyakorló honvédelmi minisz- ter egy hónappal a záróvizsgák előtt a jelöltek tudomására hozza, akik viszont elhelyezkedési igényeiket terjesztik elő.
Az elhelyezkedési lehetőségeknek négy nagy csoportja van.
Az első az állami mérnöki helyek, hivatalok nagy száma. Itt a tapasztalat az, hogy innen bizonyos, hosszabb-rövidebb idő után, a be- gyakorolt nagy tapasztalatok birtokában az ipar jobban fizetett helyeire húzódnak át.
(A szakma kötetlen szakkifejezése szerint: a szűk cipőt kényelmes papucsra cserélik át.) Minthogy az államnak sincs kárára, ha kipró- bált szakembereiből lesznek későbbi ipari part- nerei, nem is igen emel ez ellen gátat. Csak egy a kikötés: tíz évi szolgálatot megkíván. Aki ennél előbb lép ki az államtól, vissza kell fizetnie tanittatási költségeit. — További lehetőség a kifejezetten katonai mérnöki helyek és állások. Végső rangként az ezredesi, sőt a tábornoki helyet is el lehet érni. Az iparba való átlépésnek innen sincs különösebb aka- dálya. Harmadikként említhetők a kutató- mérnöki helyek. Egy 1939. évi rendelet már
megengedte a nagyobb állami intézményeknél, hogy a fejlődés érdekében külön, szabad kutató mérnöki helyeket rendszeresíthessenek, a szük- séges számban. Az erre érdemes kádereket az anyaintézet fizeti, de legalább 6 évig a Tudo- mányos Kutatás Nemzeti Bizottsága által fenntartott és vezetett laboratóriumokban - dolgoznak, ha a saját üzemi kutatólaborató- rium az igényeknek nem felel meg. A témák természetesen összefüggenek a kiküldő intézet vagy üzem profiljával. Természetes az is, hogy a kutatómérnök kutató munkája során igyek- szik egyetemi tudományos fokozatot is sze- rezni. Különben maga a Főiskola is támogatja és helyesli, ha jobb végzős növendékei köz- vetlenül az egyetemi fokokra készülnek és a felsőfokú oktatás felé orientálódnak. Az emlí- tett üzemi bázisú kutatómérnökök közül is sokan később oktató munkával vegyítik vagy cserélik fel a kutatást. Ilyen utakon, a minőségi munka változatos csatornáin át képződik azután a Főiskola oktatószemélyzetének után- pótlása is. Negyedik csoport a magánvállal- kozások, ipari vállalatok stb. mérnöki helyei.
Ezekről az imént már volt is szó. Itt a legvál- tozatosabb lehetőségek adódnak és bármilyen felsorolás lehetetlen kísérlet lenne, hatalmas számuk és változatosságuk miatt. Végül meg- említhetők még a külföldi ösztöndíjak és továbbképzések lehetőségei is.
A fentebbiekben a specializálódásról mon- dottakat újra felelevenítve, hangsúlyozzuk itt, hogy Franciaországban az állami intézmények és vállalatok, a katonaság és az ipar keretein belül egyaránt az ifjú általános mérnök külön- böző időtartamú, profilú és szintű gyakornoki szaktanfolyamokon szerzi meg a szükséges szakmérnöki tudást és tapasztalatot. Ezek álta- lában kétévesek, de a frissen fejlődő új szak- mákban — amilyenek pl. a textil, ipari kémia,.
petróleum stb. — csak egy évesek. Mivel a tudomány egyre gyorsabban fejlődik, egyre nehezebb lesz az alapképzés során mindent megtanítani, a szükséges alapismeréteket meg- adni, hiszen az ismeretek egy jó része igen gyorsan el is évül. A francia felsőoktatás és közművelődés egyik alapelve tehát az, hogy ne a közös alapképzés legyen hosszú,1' hanem a rövidebb, alapos általános képzést sokrétű és gazdag utánképzési, szakképzési rendszer és hálózat kövesse. Ebből maga a Főiskola is kiveszi a részét. Így 1959-ben sikeres modern fizikai, 60-ban vegyészeti és 62-ben algebrai továbbképző tanfolyamokat szervezett 50—50 fővel az újabb években végzett, volt növen- dékei részére. E továbbképző tanfolyamok is az együvé tartozás tudatát ápolták. Sikerüket mutatja az is, hogy egyre több nem volt növendék is kérte a részvételi lehetőség enge- délyezését e tanfolyamokon a jövőben.
Többször céloztunk már arra, hogy a Fő- iskola hagyományai és a vezetőség tudatos szándékai együttesen ápolják a főiskolai közös-
ség tudatot. Ennek kiépült szervezetei, mód- szerei és alkalmai vannak. A Főiskola Segítő Egyesülete céljait a hagyományos intézeti bálok jövedelméből és adományokból valósítja meg és kiadja a volt növendékek Évkönyvét.
A Volt Növendékek Egyesületének szervezett- -ségére nézve, mint döntő jellemzőt említjük
meg azt, hogy rendszeres havi folyóiratot tart fenn és ezáltal is tömöríti tagjait. A Főiskola Barátainak Egyesülete még szélesebb körű:
mindenki tagja lehet, aki szívén viseli az intézet sorsát. Mint alapszabályzata kimondja:
célja és tárgya mindaz, ami a Főiskola jólétét emeli és segít megtartani a műszaki felső- oktatás élén. Segít minden tervet, felkarol minden közbelépést, kezdeményez minden
intézkedést a Főiskola, a tényleges és volt növendékek érdekében. Kettős szervezési mód is egyesíti az egykori hallgatókat: van területi (pl. párizsi) csoport és van szakmai tagozódás is (pl. kibernetikusok, vegyészek, petróleum- szakemberek stb.).
Befejezésül reméljük, hogy sikerült némileg megismertetnünk a párizsi École Polytechni- que-et, azt az intézetet, mely évente 300 kitű- nően képzett ifjú mérnök szárnyrabocsájtusá- val szolgálja a francia tudományos és techni- kai fejlődést. Az ismertetést az Országos Műszaki Könyvtárban a könyvtár anyaga alapján állítottuk össze.
H O D I N K A L Á S Z L Ó
A MUNKÁRA NEVELÉS HAZAI TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztette J A U S Z B É L A , F A L U D I S Z I L Á R D és Z I B O L E N E N D R E .
Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965. 559 I.
Az MTA Neveléstörténeti Albizottságának gyűjteményében gazdag tartalmú monográ- fia jelent meg a munkára nevelés hazai törté- nete köréből. E reprezentatív munka létreho- zásában részt vett a magyar neveléstörténészek színe-java mint szerző, szerkesztő vagy lektor.
Mindez már eleve biztosította a vállalkozás tudományos színvonalát és hitelét.
A tizenhárom tanulmány felöleli a mun- kára nevelés problematikájának számos, mélyen gyökerező vagy távolabbra elágazó körét. A tanulmánykötet első, lényegesen nagyobbik felét a sajátosan neveléstörténeti érdekű tanulmányok foglalják el. Ha vala- mennyiük részletes ismertetésére most nem térünk ki, nem azért tesszük, mert tudományos értékük alapján végzünk megkülönböztetést, hanem azért, mert egyesek legfeljebb közvetett kapcsolatban vannak a má-val. Mégis ki kell közülük emelni F Ö L D E S É V A „A korszerű terme- lési ismeretek helye Comenius és Apáczai peda-/
gógiájában" című tanulmányát. Különösen izgalmas sorokat elemez Comenius pauszofikus iskolatervezetéből: "A tudnivalókhoz csatolni
kell a tennivalókat, amikben gyakoroltatni kell a mi ifjainkat. Vagyis a dolgok ismeretéhez kapcsolni kell a feladatokban való cselekvő- készséget (activitás), mert ha ezt nélkülözni fogják, hiába ismerik a dolgokat, gyámoltala- nul fognak forgolódni az életben . . . Ne az
iskolának tanuljanak, hanem az éleinek, s hogy olyan ifjak kerüljenek ki az életbe, akik tevé- kenyek, mindenre készek, ügyesek, szorgal- masak, akikre majd annak idején az élet bármely feladatát bátran rá lehet bízni."
(80. 1.)
Gondos adatgyűjtés, arányos szerkesztés- mód, élvezetes előadás jellemzik M É S Z Á R O S I S T V Á N tanulmányát „Céhes oktatásunkról a
XV — XVI. században". Kár, hogy a téma neveléselméleti megközelítésére csak az utolsó lapokon került sor. I I A N Z Ó L A J O S posztumusz („Törekvések az oktatásgyakorlatiasabbátételére Tessedik korában"), SÜLE SÁNDOR („Okta-, tás és termelőmunka a keszthelyi Ceorgikonban"), BAJKÓ MÁTYÁS („AZ életre és a munkára neve- lés igényei a. reformkori tantervi tervezetekben"), BALOGH ISTVÁN ( „ A mezőgazdasági ismeretek tanítása az elemi iskolákban 1 8 4 0 — 1 9 4 5 között)"
tanulmányai nagy tárgyismeretről, gondosan megalapozóit témakezelésről, bőséges doku- mentálásról tanúskodnak. S Í P O S I S T V Á N N É
dolgozata . a hradeki erdőgazdaság iskolájáról mintha idegenül hatna a munkára nevelés hazai hagyományai között.
- Eddigi' megjegyzéseinkből is kitűnhetett, hogy különös érdeklődéssel elsősorban azok felé a tanulmányok felé fordultunk, amelyek • a modern munkára nevelési elméleteket és azok hazai gyakorlati kivitelezését értékelik.
Ezek sorában á legrangosabb, a legkiemelke- dőbb jelentőségű N A G Y S Á N D O R É : „A tanulói.
cJttivitás Nagy László pedagógiájában". A tanul- mány szerzője helyesen értelmezi Nagy Lászlót, akinek pedagógiai munkásságába az aktivitás, -mint produktív erőkifejtés, széleskörű fogalom gyanánt illeszkedik be. Nagy Lászlónak, a ki- váló magyar gyermektanulmányozónak éppen a munkára neveléssel és a munkaoktatással kapcsolatos elgondolásait tekinti N A G Y
S Á N D O R annak az elméleti területnek, „ame- lyen a felfogása szerinti oktatás kilép az akkori
